Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-18 / 300. szám
\m DECEMBER 18 NAPLÓ 3 Móricz Zsigmondról nevezték el az őcsényi kultúrházat ÜNNEPET ÜLTEK az őcsónyiek, kiváltképpen á kul túrmunkások december 13-án este. Szép kultúrottho- nuket csinosabbá, még szebbé tettek a sárközi asszonyok szőtte füg g ernyőkkel, térítőkkel. Sárközi szőttes függönyök ékesítik a nagyterem ajtsjait, ablakait, a színpadot is az takarja ei. Ezzel vált a kultúrotthon tájjellegén ok megfelelően igazán sárközivé. Ezen az estéin adtak nevet is kul tárházuknak az őcsényie'k. — Móricz Zsigmondról, a paraszti sors, a paraszti élet legnagyobb ismerőjéről,. leghívebb ábrázolójáról nevezték el. Bősz József, a megyei tanács népművelési osztályának vezetője ismertette meg az őcsónyiekkel Móricz Zsigmondot, az író egész életét és munkásságát, hogy a legegyszerűbb ember is tudja: kinek a nevét viseli a kul tárház ég hogy annak a névnek mivel tartozik. Az , alkalomnak megfelelően a műsort Móricz műveiből és a róla szóló írásokból állították össze a rendezőit. Bárdos István Ady ..Levélféle Móricz Zsigmondhoz" című versét szavalta, majd Vadócz Kálmán tanító a „Ha a kislány nem álmos“ című Móricz novellát olvasta fel. — Nagy tetszést keltett a szépen előadott elbeszélés. ELŐSZÖR MUTATTAK BE ez alkalommal Móricz „Egyszer jóllakni“ című novellájának színpadra írt vál tozatát, amelyet Csámyi László dramatizált. A darabot a Faluszijiház művészei az őcsényi kultúrcsoport tagjaival együtt adták elő. A-' dramatizélásról annyit, hogy Csányi László jól választott a Mó- ricz-mcvellák közül, amikor a drámai feszültséggel telített, tragiikus- végű elbeszélést, az' író novelláinak gyöngysorából : az egyik legszebbet, legmüvészibhet írta színpadra. Amel_ lett. hegy jól kihasználta a novella drámai adottságait, egyéni elgondolásokkal oldott meg fordulatokat, amelyek — az általános vélemény szerint — hasznára váltak a drámának. az Állami faluszinhAz művészei részéről dicséretes vállalkozás volt a darab előadása a falusiak, kai közösen, hiszen ezzel egyúttal az őcsényi színjátszóegyüttest ig segítették. Ez volt ugyan az első ilyen alkalom, hogy a Faluszínház nem mint önálló együttes szerepelt, hanem közösen a kultúrotthon műkedvelő gárdájával. Az őcsényi előadás példája azt mutatja, hogy jó lenne, ha ezt az első alkalmat még több hasonló követné. Ennél nagyobb segítséget nem is kaphatnának szín- j átszóegyüt te seink. A darab előadása jól sikerült: Kulcsár László tehetséges játéka a Móricz által elképzelt igénytelen, szürke, semmibevett Kiss Jánost adta vissza, akinek igénytelen, mindennapi neve is azt érzékelteti, hogy csak egy a sok híg levesen élő napszámos közül. A nyomor és a sok megaláztatás azonban keserű indulatban tör ki belőle, különösen akkor, amikor észreveszi, hogy a gróf szép, fiatal feleségére is szemet vetett. Tehetetlensége, egész felgyülemlett keserűsége robban ki, amikor a gróf által ígért lakoma hírére 'kijelenti: „Most kieszem azt a kutya grófot minden vagyonából.“ — Szinte nevetségessé válik néhány pillanatra, nevetnek a napszámostársai, nevet a közönség, amikor tehetetlen dühében úgy érzi, hogy nincs az a töméntelen mennyiségű ennivaló, ami ki tudná elégíteni éhségét, fel tudná falni az egész határt földestől, mint a • giliszta. A háttérben azonban már érik a tragédia, ami torkunkra forrasztja a nevetést és nem engedi Kiss Jánost mulatságos figurává válni. Még mielőtt a várvavárt lakomán egyszer úgy istenigazában jóllakhatott volna az ébbérért dolgozó zsellérnép, bekövet kezik a baj: Kiss János látva, hogy feleségét a gróf megcsókolja, nekirohan és agyonszúr ja a grófot. A Faluszínház másik három színésze is jól oldotta meg feladatát. — Kassai Ilonát említhetjük meg Kulcsár László után, aki jól beleélte magát a szép, fiatal parasztmenyecs ke szerepébe, akinek szegényes egyszerűsége és erényessége mellett is sok az asszonyi hiúság és kacérság. „Én tisztességes asszony vagyok“ — mondja a grófnak, de érezni, hogy hiúságának hizeleg a gróf hódolata. Fülöp Kálmán is meglehetősen Mó- ricz-hűen és ezáltal élethűen mutatta be a nyegle kényúr alakját, akit semmi nyomorúság nem hat meg, de saját vágyait mindenáron kielégíti. Gál Lajos alakításában feltámadni látjuk a régi rend kisiste- nét, a pallért, a dologtalam munka- felügyelőt, aki munkára nógatja, hajszolja a zselléreket, napszámosokat, ő maga pedig pocakot növeszt a semmittevésben. MEG KELL EMLÍTENI még a statiszta szereplőket, az őcsényi színjátszó együttes tagjait. Megjátszott játékukon az igyekezet és a hozzáértő segítség sem maradt teljesen eredménytelen, amelyet az egyetlen közös próbán a színészektől kaptak. A névadó ünnepély műsora után mulatság, kedélyes társalgás indult meg az ócsényiek és vendégek között. Ellátogatlak ugyanis az ünnepségre a közeli Decs, Sárpilis, Báta- szék ég Bála község kultúraktívái- ból néhányan, sőt Majosról és Bony_ hádról is voltak színjátszó vendégek. Szabó Júlia ............................................................................11.... ■■■ ■.....................—.............. Ha rc a Dunai old vári Kendergyárban az adósság törlesztéséért A Puagíöldvári Kendergyár sokmázsa kenderrel adósa az országnak. November végéig évi száltervü. két 77.3 százalékra, kóctervüket 93.7 százalékra teljesítették, globális terv_ leljesítésük 83.5 százalék. Éppen ezért az éves terv teljesítéséért folyó harc igen kemény feladat elé állítja az üzem vezetőit, dolgozóit, hegy lemaradásukat — amely döntően a második negyedév rossz eredményeinek következménye — minél kisebbre csökkentsék. A második negyedévben úgynevezett ,,külső“ okok is közrejátszottak a lemaradásnál, nem volt megfelelő minőségű anyaguk. Azonban — mint Varga elvtárs, telepvezető a termelési értekezleten beszámolt — ebben az időszakban volt a legrosszabb a munkafegyelem is, és sem a vállalat vezetősége, sem a pártszervezet nem tett meg mindent a munkafegyelem megjavításá- ra. Az akkori hibákból tanultak a kendergyáriak. Harmadik negyedévi tervüket már 192 százalékra teljesítették és ugyancsak törlesztettek adós ságukból a negyedik negyedév első két hónapjában is. A tanácsválasztási versenyben lelkesen vett részt szinte az üzem minden dolgozója. A tilósok, a rázósok, pozdorjások napról-napra jobb eredményeket értek el. Piroska Tamásné 162 százalékos teljesítményével került az élre, csak egy százalékkal szárnyalta túl Puha Lászlónénak, a szocialista munka hősének eredményét, aki 161 százalékot ért el. A Vörös Zászló rázós brigád Bálint elvtárs vezetésével addigi 124 százalékos eredményét 157 százalékra javította. A Vörös Csillag rázósbrigád a minőség megjavításában ért el kiemelkedő eredményeket, gyártmányaik megfelelnek a tilolt kenc/er minőségének. A rázóso'k — ez alatt az egy hét alatt — terven felül 60 mázsa kócot gyártottak, amiből ötezer darab zsákot, vagy tízezer istrángot készíthet iparunk. Nem hagyott alább a versenylendület a választások után sem. Ebben a hónapban Bálint elvtársék már 4—5 napi előnyre tettek szert tervük teljesítésében. Mindezt jó munkaszervezéssel, a munkaidő teljes kihasználásával, példás munkafegyelemmel érték el. A vállalat vezetősége megtette a szükséges intézkedéseket, hogy az év végére adósságukból minél többet törlesszenek. A szárítógépek, melyek eddig két műszakban dolgoztak, most áttértek a három műszakos munkára. Sikerült feltölteni a munkáslétszámot is. Vattaruhákkal látták el azo. kát a dolgozóikat, akik hidegben végzik munkájukat. A legutóbbi termelési értekezleten mintegy 15—20 dolgozó szólalt fel és tett javaslatot a munka megjavítására, a különböző területeken fennálló hibák kijavítására. rjé munkát oégeztek az LregizennzieL iskűlások a kisérteti gazdaságiban Az iregszetnesei kísérleti gazdaságnak nagy feladatokat kell megoldania a termelésben, a kormány program határozata alapján. A gazdaság a búza kivételével az összes terményeknél terven felüli eredményeket ért el. A kedvezőtlen időjárás ellenére is 9 mázsás volt a búza termésátlaguk a 4— 5 "mázsás egyéni termések mellett. A gazdaság legnagyobb problémája a munkaerő biztosítása volt. A gazdaság területén meg induló nagyarányú építkezések, útépítés, a villanyhálózat építése, a községi tartalékíöldék haszno sí tás a egyre nagyobb nehézségeket okozott a munkaerő biztosítása terén. A párt- és szakszervezet mindent megtett, hogy a szükséges munkaerőt biztosítani lehessen: 260 időszaki munkásra lett volna szükségünk, azonban csak 140—150 dolgozónk volt. Ahogyan növekedett állatállományunk, úgy kellett egyre több dolgozót beosztani az állattenyésztéshez. Növényeink szépen fejlődtek és egyre sürgetőbbé vált a szüksége*; munkaerő biztosítása. így jutottunk el az általános iskola igazgatójához, Fűzi István elvtárshoz, aki örömmel nyújtott segítséget. A több mint 100 hold szójabab és levendula gyomtalanítását a nyári szünetben a felsőbb tagozatú iskolások végezték el Fűzi elvtárs vezetésével, akinek a többi nevelőik is Segítettek. A gyermekele havi 4—500 forintos keresete a szülök gondjait is csökkentette. A gazdaság bőséges ebédet is adott a gyermekeknek, akik ebédután a közeli halastóban a fürdési lehetőségeket is kihasználták. így a munka köny nyebben haladt. A másik terület, ahonnan munkaerőt tudtunk biztosítani, a községiben létesített gyógypedagógiai iskola volt. A szélieméiig gyenge gyermekeikből az intézetben gondos munkával hasznos tagokat nevel nők társadalmunknak. — Nevelésüket Czettl Márton igazgató irányítja nagy gonddal és szeretettel. Czettl elvtárssal megállapodásra jutottunk, hogy az idősebb 13—16 éves gyermekeket a tanulási időn kívül erejükhöz mérten munkával foglalkoztatjuk. A gazdaság 30 hold takarmányrépája, mely 319 mázsa átlagtermést hozott a megállapított határidő előtt be lett takarítva, ezzel a segítséggel. A munkáikban 25 gyermek vett részt egy-egy nevelő irányításával, akik kialakították a csoportok közötti versenyt is. A jól dolgozókat több jutalomban és kedveznnényben részesítet tóik. A gazdaság vezetősége gondoskodott arról, hogy a téli hónapokban is foglalkoztatni tudják őket. így találtunk módot arra, hogy a gazdaság részére megszerezzük a szűk séges munkaerőt. A jövő évben is számítunk a gyér meikek munkájára. Varga Lajos i regszemcséi kísérleti gazdaság MEGVÉDJÜK A BÉKÉT! Dunaszentgyörgyi gépállomás: „Tiltakozásunk jeléül még erősebben megfogjuk a kalapács nyelét“ A dunaszentgyörgyi gépállomás dolgozói röpgyűlésen hallatták hang jóikat Nyugat-Németország újrafel- fegyverzése ellen. Veres Miksa gép_ állomási dolgozó ismertette a moszkvai értekezlet lényegéit és a határozatot, amelyet a béketábor országai fogadtak el. Ezután részletesen foglalkozott Nyugat politikájával, amely fegyvert készül adni a nyugatnémet tőkések kezébe. A röpgyűlésen felszólalt Balogh János és arról szólt, hogy a moszkvai értekezlet az egész világ békéjének megvédéséről, s szükség esetén a báketábor országainak fegyveres erővel történő megvédéséről hozott fontos határozatokat. Ezzel ellentétes azonban a párizsi egyezmény, amelyet most a nyugati államok egy kis csoportja ratifikáltatni akar, hogy ezzel szentesítsék Nyugat-Németország felfegyverzését. — Mi ez ellen határozottan tiltakozunk, és követeljük, hogy a nagyhatalmak kezdjenek haladéktalanul tárgyak! sokat Németország egyesítéséről — mondotta többek között. Számos felszólalás után a gépállomás dolgozói felajánlásokat tettek. Arra tettek ígéretet, hogy tiltakozásuk jeléül még erősebben fogják a kalapács nyelét, még odaadób^ ban végzik felelősségteljes munkájukat, amellyel a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatok megvalósítását segítik elő. A dolgozók vállalták, hogy határidőre befejezik a gépjavítást és a minőség ellen nem lesz semmi kifogás. Vajda elvtárs pedig, arra tett ígéretet, hogy az erűgépjavító brigád, amely lemaradt a terv teljesítésével, december 31-ig pótolja a mulasztásokat. Varsádi gépállomás : Békében akarunk élni, dolgozni az egész emberiség javára December 12-én a varsádi gépállo-! más dolgozói az asztalosmű helyben! gyülekeztek, hogy a moszkvai érte-! kéziéiről,, valamint Nyugat-Námetor- szág felfegyverzéséről beszélgessenek'. Zey Antal, az üzemi pártszervezet titkára tartott rövid ismertetőt Elmondotta, hogy' milyen okok vezették a Szovjetuniót és a népi demokratikus államokat, hogy Moszkvában közös deklarációt fogadjanak el az egész világ békéjének megvédése érdekében. — Mi nem akarjuk, — mondotta többek között, — hogy a német mildtarizmus elpusztítsa országunkat és az emelkedő életszínvonal helyett a könnyek országa legyen hazánk. —• Befejezésül röp- gyfflés elé terjesztett egy tiltakozó táviratot, amelyet az Országos Béke- tanácshoz javasolt elküldeni. A röpgyűlésen sokan 'felszólaltak; Szabó Tibor elmondotta, nagyon jól tudja a magyar nép, hogy mit jelent a háború. Néhány évtized alatt éppen a német militaristák voltaic azok, akik kétszer is pusztító világháború- I ba sodorták hazánkat. — Mi nem | ! akarunk háborúi"! éppen ezért határozottan nemet mondunk Nyugat-" Németország felfegyverzésére — mon dot fa többek között. Pótai László arról beszélt, hogy egy évtized alatt hazánkban milyen eredményeket értek el, — Most a nyugati tőkések a német militardzSnust arra akarják felhasználni, hogy rom- badöntsék 10 évi alkotó munkánk nagyszerű eredményét. Tiltakozunk Nyugat-Németország íelfegyveraése ellen, mert mi békében akarunk élni, dolgozni az egész emberiség javára. A röpgyűlésen felszólalt Perec Ilona brigád-elszámoló is. — A mi építésünkhöz béke kell — mondotta többek között. — Éppen ezért hallatnunk kell tiltakozó szavunkat. Országunk már egyszer rcmlbadőlt a német hadsereg megszállása alkat mával. Ettől a pusztulástól meg kell védenünk hazánkat. Egyet értek a moszkvai határozatokkal, amelyek a nyugati erőpoldtíkáva! szemben szűk. ség esetén a béketábor országaimét erejét egyesíti. K isgyülések Bölcskén Levél érkezett a bölcskei pártszervezettől szerkesztőségünkhöz. A levélben Vörösváczky Imre pártüitkár- helyettes arról számol be, hogy Hegedűs András elvtárs rádióbeszédét, amely a moszkvai értekezlettel foglalkozott, csoportosan, mintegy kettő- százötvenen hallgatták meg. „A következő estéken 5 kisgyűlést tartottunk, — úja levelében — amelyen közel 150 dolgozó vett vészt. A kis- gyűléseken elmondották községiünk dolgozói, hogy helyeslik a moszkvai megállapodásokat. Mind az öt kis- gyűlésen a dolgozó parasztok állást- foglaltaik Nyugat-Németország felfegyverzése ellen és tiltakozásukat fejezték ki az ellen, hogy a revans- vágyó nyugatnémet militaristák kezébe fegyvert adjanak"’. 25 éves a szekszárdi kórház A szekszárdi Balassa János kórház december 15-én ünnepelte az új kórház fennálásának 25. évfordulóját. Az este megrendezett emlékünnepélyen szinte a kórház egész dolgozó kollektívája résztvett. Dr. Erdélyi János igazgató-főorvos bevezető, megnyitó beszéde, majd a Himnusz elénekiése után dr. Kovács V. Károly főorvos, igazgatóhelyettes mondott ünnepi beszédet. Beszédében visszatekintett a kórház múltjára, fejlődésére. Ebből a visszapillantásból kiviláglott, hegy a kórház legjelentősebb íd/lcdési periódusa a felszabadulás óta eltelt 10 esztendő. Felszólalt az ünnepélyen Hegedűs elvtárs. az egészségügyi minisztérium kiküldötte. Röviden értékelte a kór. ház dolgozóinak: munkáját. A kórnáz dolgozói büszkék lehetnek a dicséret re, amelyet Hegedűs elvtárs tolmácsolt. Ez alkalommal osztották iki a legjobb dolgozók kitüntetéseit. Általában azokat a dolgozókat tüntették ki, akik 25, vagy több év óta dolgoznak már a kórházban. „Az egészségügy kiváló dolgozója’1 kitüntetést kapták: Horváth Jánoené és Bakó Jánosmé vezető ápolónők. „Kiváló dolgozó” kitüntetést kaptak: Szőes Ferenc, Balogh József, Tamcsa Istvánná és Farmosi József. Ezután a kórház kul túrcsoport ja adott igen szép, színvonalas műsort. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az MG4ÜÍTSZ0LGÍI,TATÁS
