Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-18 / 300. szám

!f A P C A n­195-1 DECEMBER A szovjet kormány jegyzéke Franciaország kormányához A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága üdvözlete a szovjet írók II. országos kongresszusának Moszkva (TASZSZ) V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere de­cember 16-án fogadta L. Joxe urat, Franciaország moszkvai nagykövetét és átnyújtotta neki a szovjet kor­mánynak a francia kormányhoz in­tézett jegyzékét, amelyben többi kö­zött a következők állnak: „A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni Franciaország kormá­nyának figyelmét arra, hogy a fran­cia kormány cselekedetei, amelyek kifejezésre jutnak az úgynevezett párizsi egyezmények megkötésében, gyökeresen ellenkeznek azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket Fran­ciaország a „Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége és a Francia Köztársaság szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződése'’ alapján vállalt magára. Ebben a szerződésben, amelyet 1964 végéig terjedő időre kötöttek meg, a következő áll: „A magas szerződő felék kötele­zik magukat, hogy a jelenlegi, Né­metország ellen folyó háború befe­jezése után is együttesen megtesz­nek minden szükséges intézkedést, hogy elhárítsanak bármely ú.i fényé, getést, amely Németországtól indul ki és megakadályozzák azokat a cse­lekményeket, amelyek Németország részéről bármiféle új agresszió« kí­sérletet tennének lehetővé". (3. cik­kely) A szerződés a továbbiakban ezeket mondja: „A magas szerződő felek kötelezik magukat, bogy nem kötnek semmi­féle olyan szövetséget és nem vesz­nek részt semmiféle olyan koalíció­ban, amely a magas szerződő felek valamelyike ellen irányúi.' (5. cik­kely ) Míg a francia-szovjet szerződés célja egy új német agresszió lehető­ségének megakadályozása, addig a párizsi egyezmények, amelyeket Franciaország kormánya aláírt, a né­met militarizknus feltámasztására ve­zetnek és ezzel megteremtik egy úi német agresszió veszélyét. E párizsi egyezmények egyszer­smind előírják a remilitarizált Nyu- gat-Németország felvételét az agresz szív északatlanli tömbbe és más katonai csoportosulásokba, amelyek a Szovjetunió és a népi demokrati­kus országok ellen irányulnak. Ez azt jelenti, hogy Franciaország, mint e csoportosulás egyik fő résztvevője, Katonai szövetségre lép a feltámasz­tandó német militarizmussal, jólle­het a francia-szovjet szerződés értel­mében Franciaország kötelezte ma­gát, hogy nem lép be semmiféle olyan katonai szövetségbe, amely a Szovjetunió ellen irányul. A szovjet kormány már többször —• igy ez év október 23-1, november 13-1 és december 9-i jegyzékében — rámutatott arra, hogy a francia kor­mánynak ez az leijárása világosan ellenkezik a francia-szovjet szövet­ségi és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés betűjével és szellemével. Végétért a falusi ifjúság nemzetközi találkozója Annak érdekében, hogy meg lehes­sen oldani Németország egységének békeszerető és demokratikus alapo­kon való helyreállítása kérdését, ossz német szabad választások megtartása útján, a szovjet kormány javasolta, hogy haladéktalanul hívják össze a négy hatalom külügyminisztereinek értekezletét. A szovjet kormány javasolta, hív­ják össze november végére Moszkvá­ba vagy Párizsba az összes európai országok értekezletét külön abból a célból, hogy megvitassák az európai kollektív biztonsági rendszer meg­teremtésének kérdését. Azzal, hogy elutasította a szovjet kormány fenti javaslatait és baráti figyelmeztetéseit, a francia kormány megmutatta, hogy nem kíván számol­ni a francia-szovjet szerződésben vállalt kötelezettségeivel, az európai népek békéje és biztonsága megszi­lárdításának érdekeivel. A francia kormány jelenlegi poli­tikája nemcsak azokkal a kötelezett­ségekkel ellenkezik, amelyet Francia ország a francia-GBOvj«t szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés alapján vállalt, hanem egyenesen a Szovjetunió ellen és más békeszeretó európai államok ellen irányul. Ebben a helyzetben a francia-szov­jet szerződés nem szolgálhat ja azo­kat a célkitűzéseket, amelyelmek ér­dekében megkötötték. A szovjet kormány nem törődhet bele ebbe a helyzetbe és lehetetlen­nek tartja, hogy ne mondja ezt meg nyíltan a szovjet népnek és a franr cia népnek egyaránt Ilyen körülmények között a szov­jet kormány kötelességének tartja kijelenteni, hogy a párizsi egyezmé­nyek ratifikálása keresztülhúzza a francia-szovjet szövetségi és kölcsö­nös segélynyújtási szerződést és ha­tálytalanítja ezt a szerződést. Ezért a felelősség teljesen Franciaországot, a francia kormányt terheli. A párizsi egyezmények ratifikálá­sa után a szovjet kormány számára nem marad más hátra, mint hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­sége elé javaslatot terjesszen a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövet­sége és a Francia Köztársaság kö­zötti szövetségi és kölcsönös segély- nyújtási szerződés hatáJytaianításá- róL Moszkva, 1934. december 16." A francia nagykövet kijelentette, hogy a jegyzéket haladéktalanul to­vábbítja kormányához. Moszkva (TASZSZ): A Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága a szovjet íróik II. kon­gresszusának és azon keresztül a hatalmas szovjet irodalom valameny nyi képviselőjének üdvözletét küld­te. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja üdvözletében méltatja a I. író- kongresszus óta elért jelentős sike­reiket és azt a rohamos fejlődést, amelynek eredményeként létrejött a Szovjetunióban a kiemelkedő jelen­tőségű soknemzetiségű szépirodalom. Az üdvözlet nagyra értékeli a szov­jet irodalom eszmei harcát, amelyet az .irodalom függetlenségét1', továb­bá a „művészet a művészetért" ha­zug és képmutató burzsoá jelszóval szemben vívott és amellyel szemben a dolgozók érdekeinek, a nép érde­keinek szolgálatát tűáíe ki céljául. Az üdvözlet ezután méltatja a II. írokongresfazus jelentőségét, amely hivatott kijelölni a szovjet irodalom újabb magaslatok felé tartó további haladásának útját. „A szovjet nép előtt nagyszerű feladatok állnak'' — áll az üdvöz­letben — 4,a szépirodalom mint a művészet minden egyéb fajtája is lelkesíteni hivatott a szovjet embe­reket alkotó munkára, útjukon je­lentkező nehézségek és fogyatékos­ságok leküzdésére, a kommunizmus felépítésének nagy munkájára." Az SZKP Központi Bizottságának üdvözlete ezután felhívja az írókat, tanulmányozzák behatóan a valósá­got, a marxizn>us-leninizm,us alkotó szellemű elsajátítása alapján, amely lehetővé teszi, hogy egész bonyolult­ságában és teljességében meglássák az élet valódi igazságát úgy, amint az a jelenlegi nemzetközi körülmé­nyeik között egyfelől az imperialista tábor, másfelől a szocializmus és a demokrácia tábora között kibonta­kozó harc feltételei között kialakul, értsék meg azokat a fejlődési folya­matokat, amelyek az országban vég- bemensnek és amelyeket a Kommu­nista Párt irányít, értsék meg a szo­cialista társadalom fejlődésének tör­vényszerűségeit és távlatait, világít­sanak rá az életben jelentkező el­lentmondásokra és konfliktusokra. Az irodalom fontos és megtisztelő feladata olyan szellemben nevelni az ifjúságöí, a fiatal munkásokat, kolhozparasztckat, értelmiségieket, a Szovjet Hadsereg harcosait, hogy szeressék a munkát, legyenek élet­vidámak és rettenthetetlenek. Bízza­nak ügyünk győzelmében, odaadóan szolgálják a szocialista Lazát és le­gyenek kész mindig megsemmisítő, en visszavágni az imperialista ag- resszoroknak, ha azok megkísérlik megzavarni népeink békés munká­ját. Az SZKP Központi Bizottságának üdvözlete a továbbiakban megem­líti azokat a hiányosságokat, ame­lyeknek kijavítása az elkövetkezen­dő idők feladata: „Irodalmunk goit tekintetben még elmarad a roha­mosan fejlődő élet, a politikailag és műveltségben nagyot fejlődött olva­sók igényei mögött. Az utóbbi idő­ben kevés olyan jellegzetes és mű­vészi szempontból kifejező alakot. teremtettek, amelyek lelkesítő példa gyanánt szolgálhatnának az olvasók manói számára. „Az irodalomban nem tükröződik kellő módon a kapi­talizmusnak, az emberek tudatában megbúvó csölkevényei elleni harc. Másfelől az élettől elszakadt egyes hók erőltetett konfliktusokat keres­ve konttamunkákat írtak, eltorzítva, sőt olykor régalmazóan mutatták be a szovjet társadalmat, indokolatla­nul becsmérelték a szovjet embere­ket.1' A párt felhívja az írókat, bátor, alkotó gondolatokra. Az irodalom valamennyi fajtájának és műfajá­nak gazdagítására és továbbfejlesz­tésére, a művészi tökéletesség szín­vonalának emelésére, hogy maradék talanul kielégíthessék a szovjet ol­vasók egyre növekvő szellemi igé­nyeit. A Szovjet írók Szövetségé­nek továbbra is a szovjet irodalom eszmei irányítására, az írók ideoló­giai nevelésére és művészi tökéle­tességük fokozására kell a legfőbb figyelmet összpontosítania. Erélye­sen kell harcolnia a szocialista rea­lizmus elveitől való elhajlások és minden ' olyan kísérlet ellen, hogy irodalmunkat elválasszák a szovjet nép életétől, a Kommunista Párt és a szovjet állam politikájának idő. szerű kérdéseitől, harcolnia kell a nacionalizmusnak, a koamopolitiz- musmak és a burzsoá ideológia más megnyilvánulásának visszatérő tüne­tei, valamint az olyan próbálkozá­sok ellen, hogy irodailmunkat a nyárs polgáriság, az eszmeietlensóg és a dekadencia mocsarába taszítsák. A szovjet irodalom, mint a világ élen­járó irodalma a dolgozók ügyét hi­vatott szolgálni a szovjet irodalom­nak a világ művészeti alkotásainak csúcsán, kell állnia. Az SZKP Központi Bizottsága eredményes munkát kíván a szovjet írók II. kongresszusának és kifeje­zésre juttatja azt a szilárd meggyő­ződését, hogy íróink minden erejük­kel odaadóan fogják szolgálni aszov jet népet, olyan műveket alkotnak, amelyek méltóak a kommunizmus építésének nagy korszakához — fe­jeződik be az SZKP Központi Bi­zottságának üdvözlete. MMH/MrfKM» KtWA K'e'lEZÍK A KÉRDÉST.., Á baráti országok lapjaiban olvastuk Közszolgáltatási kombinátok Igaz barátság Becs (TASZSZ) December 15-én, a falusi ifjúság nemzetközi találkozó­jának délelőtti teljes ülésén folytat­ták a vitát Concas „A falusi ifjú­ság követelései és harca a. jobb élet­ért’1 címmel tartott beszámolója fö­lött. A vitához hozzászólt még Libanon, Irak, az Egyesült Államok, Spanyol- ország, Nigéria. Norvégia, Colombia, Mexikó és más országok falusi ifjú­ságának képviselője. A Német De­mokratikus Köztársaság küldöttségé­nek képviselője által leolvasott fel­hívást, az európai országok falusi ifjúságának képviselői — a nemzet­közi találkozó résztvevői — jóváhagy ták. A felhívás kimondja, hogy a lon­doni és párizsi egyezmények ratifi­kálása azt jelenti, hogy a falusi ifjak százezreit fosztják meg a békés mun­ka lehetőségétől, kényszerítik őket, hogy katonaköpenybe öltözzenek s elhagyják családjukat. Tudatában annak a veszélynek, amelyet a londoni és párizsi egyez­mények ratifikálása von maga után, felhívással fordulunk az európai or­szágok — és elsősorban Németország és Franciaország fiatalságához — hogy határozottan harcoljanak ezen egyezmények ratifikálása ellen. A küldöttek egyhangúlag elfogad­ták a falusi ifjúság alapvető köve­teléseinek világ-chartái át, a minden nemzetközi szervezethez intézett té­véiét, amelyben felszólítják *a szerve­zeteket, támogassák ezt a chartát és segítsék elő ennek valóraváltását, valamint elfogadták a falusi ifjúság nemzetközi találkozója résztvevőinek felhívását Ezzel, a falusi ifjúság, nemzetközi találkozója befejezte munkáját, A leningrádi pályaudvarra egy utas érkezett és megkérdezte a rend­őrt: — Nem tudja véletlenül, hol lehet gyorsan kivasaltatni a ruhámat? — Kirov út 3?. Közszolgáltatási Kombinát. Taxi a pályaudvar bejá­ratánál — hangzott a válasz. Néhány perc múlva már a szabó vizsgálta az öltönyt és vette fel a rendelést. — A nadrág alsó szegélye elrtm- gyolódott. Ha óhajtja, azt is megja­vítom. — Legyen szíves, csinálja meg azt is — válaszolta a látogató. A kombinát dolgozói pizsamát és papucsot adtak a megrendelőnek ar_ ra az időre, míg rendbehozták öltö­nyét. Az illető egy szobában várako­zott, ahol újságokat, folyóiratokat ol­vashatott. A leningrádiak jól Ismerik ezt a kombinátot és gyakran keresik fel. Figyelmes kiszolgálást és kiváló mi­nőségű munkát kapnak. A Szovjetunió sok városában mű­ködik ilyen közszolgáltatási kombi­nát. A kombinátok célja, hogy az emberek mindennapi szükségleteit minél jobban kielégítsék. Moszkvában is megnövekedett a közszolgáltatási kombinátok száma. Nagy népszerűségnek örvend a Novo Peszcsanaja u. <>« szám alatt lévő kombinát. Naponta sokszáz ember fordul meg itt. Uj ruhát kell varr­ni, kifordítani egy öltönyt, kalapot készíteni, megjavítani a rádiókészü­léket, az órát, vagy cipőt talpalni — ezt itt mind elvégzik. Az utóbbi négy «esztendőben Mosz­kvában 70 divatszalon és közszolgái, íatási műhely nyílt. A főváros 1136 divatszalonjában és műhelyében sok tízezer ember dolgozik. A legköze­lebbi 2—3 esztendőben még 120 jól felszerelt közszolgáltatási vállalat kezdi meg működését. Tervbevették, hogy 5 hatalmas gyárat és üzemet létesítenek, amelyekben bútort javí­tanak, ruhafestést és vegytisztítást végeznek, kerékpárt és motorkerék­párt is javítanak. A marosvásárhelyi Orvosi-Gyógy­szerészeti Főiskolán úgy ismerik Bar- ta Károly, Pop Ártana és Grosz Bor­bála egyetemi hallgatókat, mint el­választhatatlan jó barátokat. Mind­hárman más és más nemzetiségűek és nemcsak az fűzi őket össze, hogy 'ugyanazon a főiskolán, ugyanazon az évfolyamon tanulnak, hanem az az újtípusú igaz barátság is, amely a Román Népköztársaságban az egy­más mellett élő nemzetiségiek kö­zött a felszabadulás óta kibontako­zóit. Barta Károly mintegy 25 eszten­dős magyar parasztgyerek. Szülei Déligyümölcsök Pomorie város környékén A bulgáriai Pomorie városkától délre, a Fekete-tenger partján csoda­szép kertek húzódnák. „Déligyü- möilcs Kutató Állomás1' — olvassuk az egyik táblán. A remek, porhanyós földben füge- és olajfák sorakoznak, távolabb jókora üvegházak vonják magukra a járókelők figyelmét. Az üvegházakbam örök tavasz honol, be! sejükben cserepekbe, ládákba ülte­tett narancs- és citromfa csemeté­ket növel a napsugár. A kísérleti állomáson szorgos ku­tatómunka folyik. Tudósok és agro- nómusok Micsurin tanításainak al­kalmazásával azon fáradoznak, hogy meghonosítsák a Bolgár Népköztár­saságban a citromot, a narancsot, a mandarint, a datolyát, a fügét, a teát a babérfát és még több más szub- tróplkus növényt. A füge- ég az olaj­fák a szabadban növekszenek, a töb­bi kényes növényt u veghazakba.it es védett mély árkokban nevelik. A kutatók munkája máris szép ered­ményeket hozott: több ellenálló cit­ron. és narancsfájáét sikerült ki- keresrtezniödc. Eredményekkel ke­csegtet a többi défligyümöks meg­honosítása is. Az idén a pomoriei Déligyümöücs Kutató Állomás a Burgasz, Plovdiv és Kolarovgrád területeken lévő tér. melőszövétkezeteücnek már több, mint 500 citrom- és narancsfacsemetét osztott ki. Különböző intézmények és a déligyümölcsök iránt érdeklődő magánszemélyek mintegy ezer facse­metét kaptak. A Déligyümöics Ku­tató Állomás dolgozói érddkes és ér­tékes munkájukban nemcsak a szov. jet tudomány vívmányait használják fel, hanem azokat a facsemetéket és oltványokat is, amelyeket a Szovjet­unió és az Albán Népköztársaság 'küldött, kutatásaik megkönnyítésére Szatmár rajon egyik kis falujában gazdálkodnak. Pop Ariana nagyvá­radi román lány, folyékonyan be­szél magyarul. Grosz Borbála a fel- szabadulás előtt nem tanulhatott: tízéves korában szüleivel együtt a berge-n-belseni haláltáborba depor­tálták. Pop Ariana és Grosz Borbá­la a felszabadulás után már a nagy­váradi középiskolában szoros barát­ságot kötöttek. Mindketten az orvo­si pályát választották és együtt vág­tak neki a felvételi vizsgának. Bar­ta Károllyal a vonaton ismerkedtek meg, ő is Marosvásárhelyre utazott, ö is be akart iratkozni a főiskolára. Együtt izgultak a vizsgán, együtt örültek felvételüknek és ismeretsé­gükből őszinte barátság bontaluozott ki. Ha valaki meglcérdezi őket, hogy vajon támadt-e bennük valaha is bizonyos vonakodás vagy idegenke­dés a többiek irányában, amiért más és más nemzetiségekhez tartoznak, csodálkozva tekintenek a kérdezőre. — Együtt tanulunk, együtt járunk szórakozni, mindenben megértjük egymást! — hangzik válaszuk. Barta Károly. Pop Ariana és Grosz Borbála a marosvásárhelyi Orvosi- Gyógyszerészeti Főiskola három hall­gatója, három igazi jó barát. Ezer és ezer hozzájuk hasonló példát le­hetne felsorolni Marosvásárhelyről, a Magyar Autonóm Tartományból, az egész Román Kléplcöztársaságból, ezer és ezer példát, amelyek mind ragyogóan bizonyítják, hogy a felsza­badult ország különböző nemzetisé­gű lakói őszinte jószándéklcal Icöze- ledtek egymáshoz, egymásra talál­tak és testvéri szövetségben halad­nak előre a jövő útján. _

Next

/
Thumbnails
Contents