Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-18 / 300. szám
TOraZAI mÁCPHOLETÁPXAlECmßtSETttn A MAI SZAMBÁN: A szovjet kormány jegyzéke Franciaország kormányához (2. o.) — Móricz Zsigmondról nevezték el az őcsényi kultúrházat (3. o.) — 25 éves a szekszárdi kórház (3. o.) — Jó munkát végeztek az iregszemcsei iskolások a kísérleti gazdaságban (3. o.) — Többszáz családiház építését kezdik meg a tavasszal {4. o.) — Falusi hétköznapok (4. o.) I ' ■ — TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJA'GA'NAK LAPJA fúrni XI. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1954 DECEMBER 18 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Földiiifivesszöveikeseetcink megyei küldöttgyűlésére Még egy év sem telt el azóta, hogy megyénk földművesszövetkezeteinek küldötted a megyei küldöttgyűlésen beszélték meg a földművesszövetkezetek eredményeit és hiányosságait, határozatokat hoztak, hogy az új sza kasz politikájának megfelelően milyen fontos feladatokat kell megoldani azért, hogy a falusi lakosság életszínvonalának emelkedését elősegítsék. Újra elérkezett a számadás ideje. Számot kell adni a földművesszövetkezeteknek arról, hogy mit valósítottak meg a határozatokból, melyek azok a feladatok, melyek még megoldásra várnak. Ezért jönnek össze ma megyénk földművesszövetkezeteinek küldöttei tanácskozásra. Uj gazdasági politikánk végrehajtása az eddigieknél nagyobb feladatokat szabott meg a földművesszövetkezeteknek, mivel a falu és a város közötti árucsereforgalom legnagyobb részét ők bonyolítják le. Ehhez okvetlenül szükséges volt a földművesszövetkezeti hálózatnak nagyobb mérvű fejlődésére, melyet az elmúlt egy év alatt sikerrel hajtottunk végre. Földművesszövetkezeteink tömegszervezeti tevékenységük mellett jelentős gazdasági tevékenységet is bonyolítanak le. Ók gondoskodnak a falusi lakosság áruellátásáról, a falu dolgozó parasztságának, a termelőszövetkezetek tagságának termék- és terményfeleslegeinek fel- \ ásárlásáról, azok értékesítéséről. Nézzük meg, hogyan hajtották ezeket végre a földművesszövetkezetek. A párt- és kormányhatározatok végrehajtása során jelentősen emelkedett a parasztság vásárlóereje, nőtt a termelés. így az 1953. évj kereskedelmi tevékenységhez viszonyítva lényegesen emelkedett a szövetkezetek forgalma. 1953. évben a föld- művesszövetkezetek összesen majdnem 330 millió forgalmat bonyolítottak le. 1654. év 11 hónapjában már meghaladták a 370 millió forintot. Az év végével elérjük az 1953 évi forgalomhoz viszonyított 27—28 százalékos emelkedést. Ez a nagyará nyú forgalom emelkedés annál is inkább jó, mivel ebben az évben a kenyérgabona termése lényegesen alacsonyabb volt a múlt évinél. Ebben az évben 50 millió forint értékkel több árut szereztek be a szövetkezetek, mely azt jelenti, hogy nagyobb a választék a szövetkezeti boltokban. Segítették szövetkezeti boltjaink a mezőgazdaság fejlesztését is, mely egyik nagyon fontos feladatuk volt. Ebben az évben 520 db ekével, 128 db lókapával, 505 db boronával, 122 db vetőgéppel, több, mint másfélezer db ásóval, 5 200 db kapával, 30 ezer db villával adtunk el többet, mint 1953. évben. Motorkerékpárból 80 darabbal, kerékpárból 700, varrógépből 16, tűzhelyből 700 darabbal, rádióból 500 darabbal több került forgalomba az előző évinél. Komoly fejlődés tapasztalható a ruházati áruk értékesítése terén is. 1954-ben eddig 72 ezer méterrel több pamutszövettel, 68 ezer pár harisnyával, 32,700 db bőrcsizmával, 1.980 pár bakkanccsal többet értékesítettünk, mint 1953 évben. Az itt leírt számok azt bizonyítják, hogy értek el földművesszövetkezeteink eredményeket az áruellátás megjavítása terén. Vannak azonban egyes cikkek, melyeknél nem beszélhetünk jobb ellátásról. Ezekért nem terheli a felelősség teljes egészében a szövetkezeteket, de részük van a hiányos áruellátásban egyes boltkezelők hanyagságának is. Boltkezelőink az év nagyobbik részében nem voltak érdekeltté téve a forgalom emelkedésében, a több és jobb áruk beszerzésében és értékes! tésében. Az utolsó hónapokban ezen is segítettünk, mert most már boltjaink legnagyobb része jutalékos ala pon dolgozik, mely szerint a boltkezelő érdekelt a jobb áruellátásban, mert anyagilag is. jobban jár, ha tervét túlteljesíti. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a szövetkezetek ebben az évben még nem törekedtek arra, hogy a fogyasztókat minőségileg kifogástalan árukkal lássák el. Volt elég minőségi kifogás, mert a boltkezelők nem törekedtek a minőségi áruátvételre. Az áruellátás megjavításában nagy szerepet játszott szövetkezeteinknél az is, hogy mindjobban felhasználják a helyi árualapokat. Míg 1953. évben alig 1.5 millió forint volt a helyi árualapbeszerzés, addig 1954. évben mintegy 5 millió forint értékű árut szereztek be a szövetkezetek kisipari szövetkezetektől. Tolnán kisegítő szabóműhelyt létesítettek, mely üzem rövid kéthónapos működése alatt 250 db mikádót, 50 db csizmanadrágot, 100 db kamaszöltönyt, 120 db fiúruhát gyártott elsőrendű minőségben. A földművesszövetkezeti kereskedelemnek gondoskodni keil arról, hogy a következő évben még nagyobb lesz a forgalom. Ezért bővíteni kell a bolthálózatot még erőteljesebben, mint az ebben az évben történt, Eddig több, mint 5.5 millió forint volt a szövetkezeti beruházás. Ebből az összegből 40 egységnél végzünk beruházást. Egy áruház, 1 kisáruház, 19 vegyesbolt, 5 szaküzlet, 3 tüzelő- és építőanyagtelep, 1 raktár, 2 cukrászda, 2 vendéglő-étterem, 5 italbolt és 1 szeszfőzde létesült. Majdnem 300 ezer forintot fordítottak a földműves- szövetkezetek a munkavédelmi beruházásokra. A földművesszövetkezetek a következőkben folyamatosan minden járási székhelyen létesítenek a mezőgazdasági szaküzletek mellé megfelelő raktárakat, hogy a mező- gazdasági kisgépekkel való ellátás még jobb legyen. Jobban el kell látni a lakosságot mezőgazdasági kisgépekkel, építőanyaggal, mint ebben az évben történt. A legkisebb településre is el kell jutni a napi közszükségleti cikkeknek, meg kell valósítani minden olyan lehetőséget, mely a lakosság jobb áruellátását segíti elő. Vendéglátóipari egységeink munkája is jelentősen fejlődött ebben az évben. Forgalmuk az előző évhez viszonyítva 70 százalékkal emelkedett. Különösen jelentős a vendéglátóipar munkájában az, hogy a sajátkészítésű áruk forgalmát 61 százalékkal emelte. Az igaz, hogy a vendéglátóiparnál is vannak még hiányosságok. Nem tudtuk megfelelően ellátni a lakosságot sörrel, de ezt talán a2zal magyarázhatjuk, hogy a sörgyáraktól nem kaptunk megfelelő mennyiségben sört. Ezzel szemben lényegesen emelkedett a szeszfogyasztás. Egy millió 100 ezer literrel több rumot és pálinkát forgalmaztak ebben az évben, mint tavaly. A falusi dolgozók szórakozásának elősegítésére sok társasvacsorát rendeztek a szövetkezetek, mely forgalmukat is lényegesen emelte. A kiskereskedelmi tevékenység mellett földművesszövetkezeteink bonyolítják le, a dolgozó parasztság, a termelőszövetkezeti tagság felesleges termelvényeinek felvásárlását és értékesítését is. Ezen tevékenységükkel szorosan belekapcsolódnak a lakosság jobb áruellátásába, hiszen a felvásárolt termékek legnagyobb részét megyén belül hozzák forgalomba. Ebben az évben elértük azt. hogy a szövetkezetek által felvásárolt szabad áru a közvetítőkereskedelem kikapcsolásával közvetlenül jut el a fogyasztókhoz. A felvásárlási tevékenység jelentősen emelkedett ebben az évben. Több, mint 7 millió forint értékű áruval többet vásároltunk fel, mint az elmúlt évben. Gondoskodtak a földműves; zövetkezetek arról is, hogy a tavalyi 70 vagonos zöldség-, gyümölestárolással szemben, ezévben több, mint 200 vagon árut tároltak. Jelentősen emelkedett a tartósított áruk mennyisége is. A szabadiéi vásárlási tevékenységet szövetkezeteinknek még nagyban meg kell javítani. Nem szabad megengedni, hogy a dolgozó parasztság terményfeleslegeit ne tudja a szövetkezeten keresztül értékesíteni, hiszen a piaci értékesítéssel a dolgozó parasztság azt az időt veszi igénybe, amit a mezőgazdasági termelés elősegítésére fordítana. A gazdasági tevékenység megjavításával a szövetkezetei? jövedelmezősége is emelkedett. A III. negyedév végén a szövetkezetek nyeresége meghaladta a 7 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezetek arra törekedtek, hogy a költségeket minél alacsonyabbra csökkentsék, takarékoskodjanak a közösség vagyonával. A gazdasági tevékenység mellett a szövetkezetek tömegszervezeti munkája is lényegesen javult a múlt küldöttgyűlés óta. A földművesszövetkezetek tagsága most már anyagilag is érdekelt a szövetkezet működésében, mivel ebben az évben került sor először «sárlási és értékesítési visszatérítés kifizetésére, így közel 20 ezer szövetkezeti tagnak 120 ezer forint értékben fizettek visszatérítést a vásárlások és értékesítések után. Rendszeresen megtartják most már szövetkezeteink a tervbeszámoló tagértekezieteket. A vezetőség is jobban foglalkozik a tagsággal, mint az előző évben. A tömegszervezeti munkában is van még mit javítani a szövetkezeteknek. Elsősorban azt kell megvalósítani, hogy a népi ellenőrzést kiszélesítsék, mert anélkül nem lehet biztosítani azt, hogy a tagság tevékenyen is részt vegyen a szövetkezetek irányításában. Földművesszövetkezeteink eddigi munkája azt bizonyítja, hogy képesek ellátni azokat a feladatokat, melyeket a párt- és kormányhatározatok eléjük tűztek. A földművesszövetkezetek vezetősége és tagsága sokat vár a mostani küldöttgyűléstől, hiszen azon olyan dolgozó parasztok Vesznek részt, akik eddig is sokat dolgoztak a szövetkezetek munkájának megjavítása érdekében. Gősl János. M. Kovács József Tamásiból, ifj. Bakonyi István Szakályból, Ba- zson.vi Gyuláné Kurdról, Kovács Fe- rencné Gyulajról, Kalauz Pál Döbrö- közről, Gyöngyösi János Szekszárd- ról jönnek el a megyei küldöttgyűlésre, hogy tolmácsolják a szövetkezetek tagságának kívánságát, segítenek meghatározni azokat a feladatokat, melyeknek megvalósításával még jobbá tehetjük a falu áruellátását. A szövetkezetek munkafelajánlással készültek a nagy napra. A tolnai földműves szövetkezet több, mint 2000 forint, a szekszárdi több, mint 3000 forint részjegybefizetéssel, a szakályi szövetkezet 46, a dunaföld- vári 150 új tag beszervezésével teljesítették a küldöttgyűlés tiszteletére tett vállalásukat. Sok lenne felsorolni azt a lelkesedést, mellyel megyénk szövetkezeti tagsága, vezetőségei és dolgozói készültek a megyei küldöttgyűlésre. Biztosak vagyunk abban, hogy a tagság által választott küldöttek tanácskozása meghozza a szövetkezetek munkájának megjavítását, segíti a szövetkezeti mozgalom további fejlődését az új szakasz politikájának megfelelően, Fefkeszö t a karácsonyi forga'omra a Bonyhád és V déke Füidműves- szeveikezet Szövetkezetünk mindent megtett annak: érdekében, hogy az elkövetkező hetekben a dolgozók zökkenő mentesen hozzájuthassanak úgy a ruházati, mint az élelmiszerárukhoz. A szövetkezet vezetősége nem feledkezett meg a gyermekeikről sem. A bonyhádi fabolt szebbnél-szebb játékárukkal várja a gyermekek ünnepét, jelenlegi készlete csupán .játék- árukból 40.000 formt. Ha valaki végigmegy a bonyhádi Sztálin-térem, egy új építmény, egy hat méter hosszú sátor tűnik a szemébe, ahol csillogó szemű gyermekek és szülők válogatnak a sok szép játékban. A piacról hazatérő munkások, dolgozó parasztok megállnak pár percre és nem mennek anélkül haza, hogy gyermekeiknek valami kis ajándékot ne vigyenek. De itt nemcsak játékot, hanem cukorkát, csokoládét is lehet vásárolni. A szövetkezet felvásárlási részlege is mindent elkövetett, hogy gyümölccsel, szabadon felvásárolt rizs- zsel és tartósított árukkal biztosítsa a dolgozók ellátását. Jelenleg 179 mázsa alma, 8 mázsa vegyes gyümölcs és többszáz mázsa egyéb téli tárolásra alkalmas áru van raktáron, hogy a dolgozók bőséges ellátásában zavar ne legyen. Hizlaldánk nagymértékben fog hozzájárulni ahhoz, hogy a lakosság ellátása szalonnával, sonkával biztosítva legyen. Agocs Zoltán A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat óta közel kétszázzal szaporodott a szak- csi egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok sertésállománya. Eddáig fehér hússertést és mangalicát tenyésztettek, most azonban berksiri tenyészs'ü’.dőket is vásárolnak, hogy új fajták meghonosításával is kísér, létezzenek. Bes József szakcsi gazda és Nagy György, a termelési bizottság állat- tenyésztési szakcsoportjának a vezetője Pócza Istvánnal, a Tolna megyei mezőgazdasági igazgatósáig fő- állattenyésztőjóvel Dávodira utaztak, Bács megye híres sertéstenyésztő Itővid hírek Huszonegyen nyertek a Tolnai Selyemfonó dolgozói közül a legutóbbi békekölcsön-sorsoláskor. A huszonegy dolgozó összesen 6100 forintot nyert. Köztük van Müller Józsefné fonó és Gabula Mária tráma-sodró, akik kötvényét ezer-ezer forinttal húzták ki. Müllemé ezzel már visz- szakapta az első Békekölcsönre jegyzett négyszáz forintot, mivel a másik kötvényét már régebben kihúzták 300 forinttal. * A Tolnai Textilgyárban megnyílt az üzemorvosi rendelő. Az üzemi orvos mindennap rendelést tart, havonta pedig egészségügyi szemlét tar tanak az összes dolgozók részére. * Levelezőnk, Buzánszky Mária beszámol arról, hogy a két tolnai üzem dolgozói szombaton közös halvacsorára jöttek össze, amit a Selyemfonó rendezett. A vendégek megnézték a szépen berendezett olvasótermet, majd a vacsora előtt Bolvári elvtársnő üdvözölte őket. Elmondta, hogy ennek a szerény kis halvacsorának az a célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a két üzem dolgozóit. A jó étvággyal elfogyasztott vacsora után .játszani kezdett a Selyemfonó dolgozóinak tápezenekara és a két gyár dolgozói vidáman táncoltak, szórakoz tak a késő órákig. községébe, s 24 egészséges, jól fejlett 25—50 kilós berfcsiw tenyészsüMőt hoztak Szakosra, kálónként 40.— forintos árban. A szakcsi gazdák hamarosan megszerették a számukra új fajta fekete állatokat és a termelési bizottság véleménye szerint az utóbbi napokban valóságos „fekete láz” lett úrrá a községben. Egyre többen keresik fel azzal a kéréssel a községi tanácsot, hogy ők is akarnak 1—2 süldőanyát a feketékből, a legközelebbi akcióból nem akarnak kimaradni. A jó tulajdonságokkal rendelkező, újabb 30 süldő felvásárlására jelentették be igényüket a szakcsáak. A Hazafias Népfront-bizottság munkában: Egészséges ivóvíz DöbröközÜn A tanácsválasztás után a döbrö közi Hazafias Népfront-bizottság munkája középpontjába az akcióprogránitjában meghatározott célok meg valósítását állította. A programban elsősorban a lakosság jobb ellátását, a dolgozók életkörülményeinek meg javítását tűzte legfontosabb feladatául a helyi népfront-bizottság. Nem maradt terv, Ígért szó a sok-sok célkitűzés, amit a lakosság túlnyomó többségével megbeszéltek. Az akcióprogram első célkitű zése már megvalósult. A Munkácsy utcában bővizű ártézikút van. A víz azonban felhasználatlanul elfolyott — ennek ellenére a község lakóinak túlnyomó többsége még sem ju- tott egészséges, jó ivóvízhez. A népfront bizottság javaslatára 5000 Ute-* res beton vízgyüjtőmedencét építettek, hogy a mintegy 400—500 méter hosszú csővezetéken elegendő nyomást biztosíthassanak. Az általános iskolához levezetett vízzel 600 gyermek, valamint a Petőfi és a Rákóczi utca és részben a Széchenyi utca lakói vízellátása biztosítva van. A vízelvezetés igen jól sikerült, s most a népfront-bizottság kezde- ményezését a helyi tanács továbbfejleszti. Úgy tervezik, hogy 4500 forint beruházással a Munkácsy utcai ártézikút vizét a Cserénfai utcába is elvezetik. Folyamatban van a Szőlőhegy egy része vízellátásának megjár vitása is. Itt is igen rossz a víz minősége, meri a tőzeges terület nem szűri meg eléggé azt. Most a szőlőhegyi csatorna bőséges vizét —* ugyancsak csőhálózat segítségével három irányban vezetik el. Decent-> bér 20-ig a község dolgozói a szükséges földmunkát elvégzik és megkezdődhet a csövek szerelt'' munkája. Itt Szőlőhegyen is rövid néhány hét leforgása alatt mini-,. -á _ 'akői! látnak el egészséges vízzel. Berksiri tenyészsüldőkkel fejlesztik sertésállományukat a szakcsi gazdák
