Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-17 / 299. szám

je if* 1954 DECEMBER 17 NÄPCö Bállá néni ismét a tanács tagja A néma szurokfekete éj szakában egyhan­gúan esett az cső. A Ná- dasd utca lakói régen álomba szenderültek. Itt- ovt cgy-egy ház ablaka azonban kivilágosodott egy pillanatra, az apa, vagy valamelyik gyermek érkezett meg a gyárból. Fáradtan, sárosán tértek otthonukba. Igen villany kellene az utca megvilá­gítására. Megkönnyítené a műszakra menő, vagy a műszakról jövő munkások közlekedését. Es volt a helyzet azelőtt egészen addig, amíg Dal­ia Jenőné tanácstag nem orvosolta a Kádasd. utca lakóinak panaszát. Szavát, adta, hogy rövidesen lesz villany, és lett is. A fe­kete éjszakában az ulc.i különböző pontjain elhe­lyezett villanyégők már ontják a világosságot. Nem leéli már a vaksötétben tapogatózva járni, mert ki gyulladt a fény, megtört o. sötétség hatalma Bálin Jenőné gondoskodása nyo­mán. Szeretik, megbecsülik ^ Bállá Jenőnél körze­tének lakói. Panaszaikkal, problémáikkal úgy men­nek hozzá, mint saját édes anyjukhoz. Mindenkihez van egy barátságos, ked­ves szava, amellyel meg­nyugtatja a tépelődőt cs kisimítja a ráncot a fá­radt, elkeseredett ember homlokán. Ezért választot­ták újra november 28-án Bonyhád község dolgozni. ■— örömmel tölt el az a tudat, hogy megbíznak bennem az emberek és Bátran jönnek hozzám panaszaikkal — " mondja bállá néni. — Büszki va­gyok arra, hogy 4 év után ismét tanácstagnak válasz lottak. Nem vagyok fiatal, 57 évemet élem, de körze­tem lakóinak határillan bizalma,szeretele még jobb munkára ösztönöz. Min­den erőmmel azon leszek, hogy megkönnyítsem az emberek életét. — Bárcsak az én élete­met, munkámat segítette, egyengette volna valaki is. De akkor két-három évti­zeddel ezelőtt bizony nem törődött senki azzal, hogy a szegény ember feje 'if­iéit van-e hajlék. Dalia néni ezeket a szavakat már szinte csak magának mondotta. Eszébe jutott az az idő, amikor bűn volt embere­ken segíteni, amikor bún volt kommunistának len­ni. Ezért kellett Makóról szinte menekülésszerűe n eljönni férjével, mert se­gíteni akart, mert kom­munista volt. 1919-et írtak, amikor Bállá Jenőnek és feleségének menni kellett. Nem vihettek egy kis ba­tyunál többet. Egy bátyú­vá'. és kéthetes kis lány­gyermekkel indultak el új „hazát" keresni. Jötisk, nem. csüggedtek el, szí­vükben, gondolatukban, érzésükben Vörösmarty Mihály látnoki szavai égő fáklyaként világított: „Még jőni kell, még jőni fog egy jobb kor..." És amikor Bony hóidon letelepedtek, téglagyárban. zománcgyárban dolgozlak látásiól-vakulásig. Akkor bizony nagyon sokszor eszükbe jutott, ajkuk na­gyon sokszor mormolta hangtalanul a nagy költő jövendölését. Elmondani, leírni n ^m lehet ennek az emberpár­nak óriási küzdelmét a létért. Ha egyőjitk éjjel gyárban dolgozott, az nap­pal a részes kukoricaföl­det kapálta. Így ment ez hosszú-hosszú hónapokon keresztül. Lassan az ap­ránként összekuporg aiott pénzből hozzákezdtek egy ház építéséhez. Ez az épít kezes nem ment gyorsan, mart nekik kellett a vá­lyogot vetni. Így az 1939- ben megkezdett ház építé­se 1944-ben fejeződött be. As épület minden egyes szobájának, zugának, még a szobában lévő búboske­mencének is külön törté­nete van. Minden egyes vályogtégla a szeretet, a béke jegyében készült. Két ten építették, szépítették a meleg családi fészket, a Nadasd utca 14. szám alatti házat. — Felépült a ház — folytatta gondolatát han­gosan tovább — és földet is kaptunk, 4 holdat. Dol­goztam én sokáig gyároan, de szívem mindig a föld­höz húzott vissza, és most 57 éves létemre gazdálko­dom a 4 hold juttatott földön. Ifspedig nam is akár- ' J hogyan, mert Bállá Jenőné ez év kedvezőtlen időjárása ellenére is 11.80 mázsás termést takarított be búzából holdanként. Négyzetesen vetett kuko­ricája pedig 40 mázsát adott. Búcsúzom is Bállá Je­ti önétől, aki azzal vált el tőlem, hogy nagyon sok tennivaló van még körze­tében, ami elintézésre vár. Földet akar kiharcolni a gyári munkások számára családonként legalább 800 négyszögölet. Szekszárd varos pártmuokásái figyelmébe! Szekszárd város területén dolgo­zó propagandisták, pártoktatásba be­vont hallgatók közül többen azzal a kéréssel fordultak a Pártoktatás Házához, hogy tegyük lehetővé az esti és vasárnapi tanulást. Az elv­társak közül többen csak este vagy vasárnap tudnék igénybe venni a PH könyvtárát. Úgy gondolják azon­ban, hogy az esti órákban biztosan n'iincs ott senki. Éppen ezért közöl­jük az elvtársakkal, hogy a Párt- oktatás Házában bármelyik nap — beleértve a vasárnapot is — bárme­lyik időpontban lehet tanulni, köny­veket kivenni. A PH-ban minden olyan elvtárs tanulhat, aki pártok­tatásban vagy állami oktatásban részt vesz. A tanuló elvtársak itt a pártoktatáshoz szükséges összes iro­dalmat megtalálják s kényelmes, csendes, fűtött szobában tetszés sze­rint tanulhatnak. Emellett az Elméleti Tanács min­den héten szerdán délután 5 órától 7 óráig konzultációs ügyeletet tart, ahol az elvtársak a tanulás folya­mán felmerült, vitás, meg nem ér­tett kérdéseikre magyarázatot kap­nak. De ezen tű! előadásra, vitave­zetésre való felkészülésnél és bár^ milyen problémánál az elvtársak (irodalom hiány, elvi kérdések tisz­tázásában, a vázlat elkészítés mód­szerében stb.) minden esetben for­duljanak a Pártoktatás Házához, s mi igyekszünk a legmesszebbmenő segítséget adni az elvtársak felké­szülésére. Pártoktatás Háza Kedvező állatbiztosítási feltételek „A MÁTÉ BÁCSI MEGENGEDTE" A SZAKADATI „Aranykalász" ter­melőszövetkezetről igen sokat lehe­tett hallani az elmúlt év folyamán. A tagság szorgalmasan dolgozott. A szövetkezet eredményeiről nem egy­szer az újság és a rádió is hírt adott. Az utóbbi időben azonban több olyan dologról lehetett hallani, ami nem a szövetkezet jóhírét gyarapítja. A gaz daság menetéiben, a munkafegyelem ' tarén lazulás tapasztalható. A hibák jórésziben a szövetkezet elnökétől, Gellérthegyi Mátétól származnak. Gellérthegyi elvtársiak nem kis ré­sze volt a szövetkezet jó eredményei­nek eléréséiben, de a hifoáik felett sem lehet csukott szemmel elnézni. A tagokat, ha felkeressük, és be­szélgetünk velük, több dolog a nap­világra kerül, amiből a vezetés hi­báit állapíthatjuk meg. Az igazgató­ság! ülések nincsenek réndszeresen megtartva. A taggyűlésre úgy emlé­keznek vissza a tagok, hogy „tálán a nyáron volt utoljára" Panaszkodnak a tagok arra is, hogy nem ismerik az új vetéstervet, nem tud(ják, mit, hova és miért vetettek el. az Állattenyésztésben neun nagyon beszélhetünk a takarékosság­ról. Az állatgondozók kényük-kedvük szerint pazarolják a takarmányt. Ha felhívjuk erre a figyelmet, Gellért­hegyi elvtsjrs azzal felel: Ha meg. akarjuk szilárdítani a munkafegyel­met és megköveteljük a helyes takar­mánygazdálkodást, az állatgondozók ott fognak hagyni, én pedig nem áll­hatok oda etetni. Ha valaki a termelőszövetkezetben a hibákat akarja orvosolni, csaknem mindenütt a következő néhány szó­val találkozik: „A Máté bácsi meg­engedte.” Előfordult, hogy a szövet­kezeti tagok a kukoricásban egy bön­gésző asszonyt találtak, holott azon • részen még nem is volt megszedve a iaikorica. Amikor az asszonyt ezért kérdőre vonták, azt válaszolta: „a Máté bácsi megengedte/1 NÉZZÜK CSAK TOVÁBB a dol­gokat. Egy kocsi káposztát adtak el pálinkáért azok a tagok, akik a sze­dést végezték. Amikor ezt szóvátet- tók nekik, azt válaszolták: „A Máté bácsi megengedte.’' Az egyik egyéni gazda a termelő- szövetkezet tulajdonából fát termelt ki, amikor a tagok ezért felelősségre vonták, az volt a válasz: „A Máté bácsi megengedte.” A termelőszövetkezet szomszédsá­gában lakik a község kanásza. Ser­tését a tsz. óljában tartja, ami egész- ségiHgyí szempontból igao. káros. Erre | ő azt feleli: „A Máté bácsi megen­gedte." Egy hónappal ezelőtt kocsik men­tek a keszőhidegkutí állomásra, mert melasz érkezett a szövetkezet részé­re, velük ment az elnök is. Betértek a vendéglőbe, ahol 37 forint ára pá­linkát ittak meg. A következő napon Gyünkről hoztak olajat és szappant a tagság részére: Az elnök vezetésé­vel itt is meglátogatták a vendéglőt és 40i forintot ittak meg. EZEKBŐL A PÉLDÁKBÓL azt szűrhetjük le, hogy GeUéthegyi elv­társ népszerű embernek akar fél tűnni egyes tsz. tagok és egyéniek előtt is. Nagyon helyes az, ha egy tsz. elnök népszerű, mert az egyéni gaz­dák is szívesen fordulnak a tsz. felé. A népszerűségnek azonban nem sza­bad a tagság rovására menni. A tag­ságnak jobban a sarkára kellene áll­ná és megmutatni az elnökülíinek, milyen hibákat követ el. A szövet kezet további fejlődése érdekében meg. kell akadályozni ae ilyen hibá­kat és a járási tanács illetékeseinek is segíteniük kell azok ki ja v kásában. A gyarmatosítók demokráciába Londonban november elején fe­hér könyvben kiadták a brit- guyanai alkotmánnyal foglalkozó Robertson-féle bizottság jelentését. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Brit-Guyanának „meg­határozatlan ideig“ nem lehet ön­kormányzatot adni. A jelentés alap- gondolata az, hogy Brit-Guyuna alkotmányát semmiesetre sem sza­bad visszaállítani, mert a gyarmat lakossága újra a népi haladó pártra szavaz. Az angol hatóságok a múlt évben tudvalevőleg félreértették a törvé­nyesen megválasztott kormányt, amelynek élén Cheddi Jagan, a népi haladó párt vezetője állt, ha­tálytalanították az alkotmányt és katonai diktatúrát létesítettek az országban. BüJitetö csapatokat és hadihajókat küldtek a guyanai nép elnyomására. Mi váltotta ki ezt az intézkedést? Az, hogy a haladó képviselők választást programjuk­hoz híven védelmezték a guyanai dolgozók jogait a cukor- és alu- míniumkirályokkal szemben. A brit-guyanai alkotmány eltip- rása heves felháborodást keltett nemcsak magában Guyanában, ha­nem Angliában és más országok­ban is. A közvélemény nyomására jelent meg a színen a Robertson- féle bizottság, amely bejelentette, hogy megfelelően „módosítani“ kí­vánja a brit-guyanai alkotmányt. Salamoni ítéletével fentebb már megismerkedtünk. Brit-Guyana közvéleménye teljes joggal szégyenletes bohózatnak mi­nősítette a Robertson-bizottság te­vékenységét. Jagen, Brit-Guyana volt miniszterelnöke következő­képpen jellemezte azt a „szabad választási“ rendszert, amelyet a bizottság dolgozott ki: „A népnek joga van szavazni, de csak gazdái jelöltjeire. Ellenkező esetben megfosztják szavazati jogától, mindaddig, amíg nem változtatja meg álláspontját, nem tántorodik el harcos vezetőitől es nem mond le antíimperialista politikájáról A brit-guyanai alkotmány törté­nete újra megmutatja, mit ért a nyugati propaganda ,.szabad válasz­tások alatt“. Az új kormányprogram óta dol- gózó parasztságunk gokkal nagyobb gondot fordít az állatállomány gya­rapítására, mint azelőtt. Az állat- tenyésztés a kormány sökoldalú tá­mogatását élvezi. Az ingyenes állat­orvosi gyógykezelés, a gyógyszerellá­tás kiterjesztése, a silóépítési és ál­latvásárlási hitelek, a szarvasmar­hák szabadfelvásárlási árainak fel­emelése most már ösztönzi a dol­gozó parasztokat arra, hogy állatál­lományukat növeljék. Az 1952-es aszályos év következ­tében előállott takarmányhiány foly tán legyengült állatok között jelen­tős volt az elhullás. Az 1953. é-vi jó termés az állatállományt felja­vította, de sokat fejlődött az állat­egészség ügye és javult az állat- tenyésztési munka is. A leggondo­sabb állattartás mellett is előfordul­hatnak azonban betegségek, balese­tek, melyek az állatok elhullását okozzák. A hosszabb időre szóló anyagi beruházást igénylő állatte­nyésztés biztonságát jelentősen elő­segíti az állatbiztosítás. A termelőszövetkezetek túlnyomó része ezt már felismerte, s az állat, elhullásokból keletkező veszteségek­kel szemben a közös állatállomány biztosításával védekeznek. Az Ál­lami Biztosító ebben az évben a ter­melőszövetkezeteknek már eddig is több, mint 12 millió forintot fizetett ki állatkáríérítés fejében. A „Vörös Zászló" tsz Mucsi, elpusztult juhai­ért 20.550 forint kártérítési összeget kapott. A „Rákóczi1' tsz Tabód, el­pusztult szarvasmarháiért 15.534) fo­rint kártérítési összeget kapott. „Ságvári Endre11 tsz Németikér el­pusztult juharért 6.25Ö forint kárté­rítési összeget kapott. Az ,.Uj Élet1' tsz Sárpilis, elhullott áiataiért 6.606 forint kártérítési összeget kapott. Az állatbiztosítás az egyéni gaz­dálkodók számára is megkönnyíti az elhullott vagy kényszervágott ál­latok pótlását. Berta János és Ta­kács József mucsi lakosok sertésor- bánc oltásra kötöttek biztosítást, melynek díja sertésenként 2 forint. Az állatok az oltás után elhullottak. Berta János és Takács József 60 kilogram. illetve 70 kilogrammos sertéseikért 600, illetve 700 forint kártérítési összeget kaptak. A parasztság növekvő anyagi ér­dekeltsége a termelésben, fokozott érdeklődésük az állattenyésztés és hizlalás iránt, időszerűvé tette új, kedvezőbb állatbiztosítási feltételek megállapítását az egyénileg dolgo­zók számára is. Az új feltételek szerint az egy év. re szóló állatbiztosítás díja két rész­letben is fizethető. A biztosítás egy évnél rövidebb időre is köthető, mint például hízóállatok esetében a hiz­lalás tényleges tartamára. Az álla­tok az állami szabadfelvásárlási ár alapján megállapított értékre bizto­síthatók. Az új feltételek szerint az állat elhullása esetén a kártérítési összeget az Állami Biztosító levonás nélkül fizeti ki. A múltban 20 száza, lékot önrészesedés címen levontak. Igazolt elhullás vagy kényszervágás esetén az Állami Biztosító a kárté­rítési összeget azonnal kifizeti, hogy az állattartók az elhullott állat pót­lásáról mielőbb gondoskodhassanak. Az állatok ehullásábóá vagy kény­szervágásából származó kár jelentős része biztosítás útján megtérül a tulajdonos számára. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy aki biztosítást kötött, most már nem köteles álla­taival a jó gazda módjára bánni. Gondatlanságból okozott károkat a Biztosító természetesen nem téríti meg. A gondatlan, hanyag állattar­tással nemcsak saját magának, ha­nem az egész országnak kárt okoz, A karácsonyi könyvvásár könyveiből J j J Móricz Zsigmondi RÓZSA SÁNDOR A fasiszta háború, a magyar népre nehezedő súlyos elnyomás időszaiká- ban Móricz azért fordult ebhez a té­máihoz, hogy a maga korának prob­lémáira is választ adjon. Erőt akart meríteni 1846. példájából, a nemzet felszabadulásáért, függetlenségéért vívott küzdelemben. Rózsa Sándor a bizonyítéka atimak, hogy írója leszá­molt az illúzióival, látta az uralkodó osztály feneketlen korrupiságát s a parasztságban szunnyadó forradalmi erőket. Móricz regényéiben i»:emeli Rózsa Sándor alakját a betyárromantiikáibói és szétfoszletva az eddigi hamis áb­rázolásmódot, mint népi hőst, 'a sze­gények igazának hős védelmezőjét mutatja be. összekapcsolja Rózsa Sándor alakjainak, harca inaik, vívó­dásainak rajzát az urak, a „perzeku-, torok” elnyomásának bemutatásával, Rózsa Sándor Kossuth programmjá- ban meglátta a nemzeti függetlenség és a társadalmi felszabadító mozga­lom összekapcsolását és szívved-lé- lekkel csatlakozott a forradalomhoz. HÉPNEVtlOK. *5. PiRiftUAtMIAK SZAMARA oélkűlözhatetlen wt ogftáeM« munkában As „Április 4“ Kult ár hús kultúr gárdájának ven dégssereplés e Úesény ssőlőhegyen Ködög decemberi estében indult az autóbusz a szekszárdi kultúrháztól vasárnap, hogy el­vigye a kultúr gárdát Öcsény-szőlőhegyre, azaz, hogy csak a hegy tövébe, mert onnan az út autóbusznak és kocsinak ilyen sáros időben járhatatlan s a gyalogos ember is csak nehezen jut fel a hegyre. A lelkes kis csapat azonban ködszitálás és tengernyi sár dacára sem vesztette kedvét. Ka­cagva, tréfáíózva dagasztották a sarat, míg meg nem érkeztek a szőlőhegyi kis kultúrházba, ahol már „telt ház" várta az előadást. Mint valamikor Dériné korában, úgy festett minden, Peutóteunatóinpáfc, gyér vutága mellett, de talán éppen ezért annál nagyobb ambíció­val és lelkesedéssel szerepelt a kultúrgárda. Igyekeztek tudásuk legjavát adni a kis község dolgozóinak, akik azt hálás tapssal és nagy tet­széssel fogadták. Nem is csoda, hisz nincs a községben, villany, így rádiót sem hallgathat­nak, s műsort is csak igen ritkán kapnak. A Járási Kultúrház együttese szereplését ju­talomműsorként ajánlotta Öcsény-szőlőhegy dol­gozóinak a tanácsváiasztéson elért jó eredményé, ért. A műsor minden száma csupa derű s vi­dámság volt és a Kultúház közkedvelt műsor­közlője, Szentgyörgyi Kálmán, a mi „Latabá- runk” szellemes, művészien előadott számaival és konferáló' ■ : egy percre sem hagyta el­tűnni a név : hálás közönség arcáról. Kedves és felejthetetlen volt ez az este, min­den viszontagsága dacára is. Város és falu ta­lálkozott, az egyik szeretettel adta tudását, a másik hálás szeretettel fogadta azt. A műsor után kis ideig együtt szórakoztak a szereplők a község dolgozóival, majd a hold vi­lága melleit a jólvégzett munka vidámságával ereszkedtek le a sáros hegyoldalon, a rájuk vá­rakozó autóbuszig. S búcsúzásul azt kívánták, a kis település dolgozóinak, hogy kapjanak minél előbb villanyvilágítást és sikeresen alakítsák meg saját kultúr csoport j üköt,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents