Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-15 / 297. szám
itfo« DECEMBER 15 NAPLÓ / 3 „Már most lerakjuk a jövő évi jövedelem alapjait41 Elmondtaj: VARGA ANDOR, a gyulaji VJ Barázda tsz elnök« A gyulaj.i Uj Barázda termelőszövetkezet tagsága is nyugodtan várja a telet. Már régen elvégez]tük az összes kinti munkáikat. Vetéseink szépen zöldéinek, érdemes volt vetni. 250 he’d búzát, 60 hold! rozsot, 60 hold árpát, 30 hold tak/ármány- keveréket és 30 hold repc/it vetettünk. Még az őszi mélyszántás folyik. Ez viszont elég lassam halad a gépkiesések miatt. Ez nemcsak nekünk rossz, hanem a traktorosok, nak is, mert ha áll a gép, nem tudnak keresni. A dalmantflá gépállomás Sztalimyece segített fjét nap, de aztán azt is elvitték. Petiig nekünk már jobb lenne, ha befejeződött vol_ na az őszi mélyszántás. Reméljük, a hőgyészi gépállomás m ost a tél folyamán jól kijavítja gépeit. Most a téli időben ia lesz elég tennivaló a tehenészeiben, a sertéstenyésztésben és du többi munkában is. A tehenészetben nemrég tértünk át a napi háromszori fejesre. A tehenészek kezdett)«! bizony ellenkeztek, az,t mondáik, hogy úgy sem megyünk sokra a háromszori fejessel. Azért is priibálták bebizonyítani igazukat, mert kezdetben va. lóban visszaesett a tejtermelés. Azóta nap-nap után bebizonyosodott, hogy a háromszor) tlejés a gazdaságosabb. Nemcsak a (Tejtermelés emelkedett, hanem a tej zsírtartalma is. Természetesen, ha fejni akarunk, akkor etetni is kell. Bevezettük az egyedi takarmányozást, a tejhozam, nak megfelelően kapnak abrakot a tehenek. Nem kell attól tartani, hogy nem lesz elég a takarmányunk, 600 köbméter siló készítése áll befejezés előtt. A jövő évben a beadáson felül 100 darab sertést szerződünk le hizlalásra. Ebből a tavaszi munkák megkezdése előtt akarunk előleget adni a tagságnak és majd ősszel, a zárszámadáskor ebből lesz a készpénzrészesedés. A tavasszal leszállított hízók árából szeretnénk teherautót is vásárolni, ami ugyancsak megkönnyítené a szállítást. Eléggé kiesünk a forgalomból és nem egyszer gondot okoz, hogyan szállítsuk el az eladásra kerülő terményeket. Ezért lenne nagy szükség a teherautóra. Fogatosaink most a trágyahordással vannak elfoglalva. Évek óta halmozódott fel a trágya, nem lett kihordva a földekre. így nem lehet csodálkozni azon, hogy gyengék vol_ tak a terméseredmények. Gondoskodunk arról is, hogy a tagságnak meg legyen a téli tüzelője. Egy 16 főből álló brigád dolgoz% kint az erdőn, egy bizonyos idő után újabb Ifi fő váltja fel őket, akik eddig más mun. kán dolgoztak. A tél folyamán újabb pénzkereseti forrást létesítünk, egy 17 holdas halastavat a meglévő 10 holdas mellé. Csak arra várunk, hogy a műszaki rajzok elkészüljenek és megkezdjük ezeket a munkálatokat is. A meglévő halastavat a tavasszal halásszuk csak le, így a halállományt át keil teleltetni. Időnként ez is munkát ad majd, a télen ha befagy, lékeket kell vágni a jégen. Ha azt akarjuk, hogy a jövő évben nagyobb jövedelmünk legyen, a télien sem ülhetünk összetett kézzel. Ehhez az is szükséges, hogy neveljük, tanítsuk a tagságot. A termelőszövetkezetben politikai oktatás is folyik, mintegy 20 tag vesz azon részt. Már most a tél folyamán igyekszünk mindent megtenni, amit csak lehet, hogy jövőre nagyobb jövedelmet érhessünk el, mint ebben az évben. Az alapot mér sikerült- megteremte, ni. A tehenészet csak ebben a hónapban mintegy 12 ezer forintot jövedelmez. Ugyanúgy meglesz a haszon a tavasszal a sertéshízlalásból és a halastóból is. Ehhez még csak egy szükséges, a tagság lelkes, odaadó munkája. Üj műsorral mutatkozott be as ozorai népi együttes December hónajiban új műsorral mutatkozott be az ozorai népi együt. tes a község dolgozóinak. Az egész falu nagy érdeklő/áéssel várta az elő- saást és az érdeklődésnek megfelelően zsúfolásig megtelt a kultúrterem. A várakozás azért volt olyan nagy az előadással kapcsolatban, mert a népi együttes műsora az ozoraiak lassan már feleoésly merülő szokásait, hagyományait gr tó re csokorba és ezt adta ajándékul. A műsort különösen az idősebbek fogadták megilletődve, hisz saját fiatalságuk elevenedett meg szemük előtt. Az előadás anyagát, táncokat, szokásokat, rigmusokat az együttes vezetője, ifjú Poór Ferenc gyűjtötte ég dolgozta fel. Sokat segített neki a gyűjtésben a 77 éves Rácz István bácsi, aki szinte kimeríthetetlen az emlékezésben, adatszolgáltatásban. — Dicséret illeti az együttes tagjait is, akik időt és fáradságot nem kímélve készültek, a szereplőik szüleit, akik ugyancsak segítették a műsor kialakítását tanácsaikkal. További terveink az együttes bővítése és Ozora gazdag néprajzi anya gának továbíb feldolgozása. December 19-én együttesünk Pincehelyen mutatkozik be, a pincehelyiek pedig január folyamán községünkben fognak csereműsort adni. Ezzel kívánjuk elmélyíteni a szomszédos falvak közötti kulturális kapcsolatot. A megyei tanácstól az együttes megerősítésére és továbbfejlesztésére kapott pénzösszegből ozorai népviseletű tánoruhát vásároltunk a fiúknak. Terveink között szerepel, hogy a tél folyamán a különféle mű sorokkal szerzett pénzen a leányoknak veszünk egyforma ozorai táncruhát. A hosszú téli estéken ismeretterjesztő előadásokkal és műsorokkal tanítjuk és szórakoztatjuk a falu né_ pét. Legutóbb Pintér Endre Zsig- mond pedagógus, Ozora történelme, ről tartott előadást. A DISZ fiatalokat pedig a Petőfi-iskola keretén belül oktatjuk és neveljük megismertetve őket községünk haladó töi- ténelmi és népi hagyományaival is. Gácsi Ferenc kultúrotthon-igazgató. JNem hagyjuk a szövetkezet vagyonát elherdálni A pálfai -földművésszövetkezet vezetősége a nyáron közel 3000 forint értékű fogyóeszlzözt, kanosokat, poharakat vásárolt az italbolt részére, hogy a község lalcosságát italfélékkel jobban ki tudják szolgálni, mivel a községben csak ez az egy italbolt van. A dolgozók örültek ennek, mert nem kellett várni egymásra, hogy mindenki el tudja fogyasztani a megkívánt italt. A dolgozók öröme azonban rövid ideig tartott. Az italboltkezelő, Bandes István lassan megfeledkezett magáról. Azt gondolta, ha very- dég nincs,, ő is fogyasztó lesz. Úgy is lett. Naponta Icittasodott, megfeled kezeit árnál, hogy őt azért állították az italboltba, hogy a dolgozókat szolgálja ki. Ittas állapotban a poharakat összetörte, nem törődött a vendégekkel. A boltban állandóan rendetlenség uralkodott. Amikor a vezetőség és *a dolgozók felelősségrevonták, azzal fenyegetődzött, hogy a „a nagyilejszét veszi használatba”, ha neki parancsolni mer valaki. Nem. használt a szép szó, munkáján nem változtatott. Ezért a vezetőség hittározatot hozott leváltására. Átadáskor sok pohárról és apróbb berendezési tárgyról nem tudott számot adni, a vezetőség számonkérte a. hiányzó tárgyakat, amire azt válaszolta, hogy majd vész a szövetkezet helyette, van sok pénze. A szövetkezet vezetőségének azonban más a véleménye. Nem azért adtak 3000 forintot berendezési tárgyakért, hogy azokat ilyen Bendes Istváv-féle emberek összetörjék és elherdálják. A vezetőség megteszi a szül&égcs intézkedést ebben az ügyben és még jobban megszervezi a népi ellenőrzést, megvédi a szövetkezet vagyonát a hasonló kártevőktől. MOLNÁR JÓZSEF MÉSZÖV, Szekszárd. Látogatás az Állattenyésztési Kutató Intézet középhidvégi gazdaságában KÜLÖNFÉLE HIVATÁS betöltésére, vagy különböző munka elvégzésére születni kell az embernek — mondották azelőtt is, de ma Is az emberek. Ez tökéletesen igaz, mert nem lehet jó naktoros az a fiatal, aki nem gondozza a gépét, csak megy vele árkon-bokron, amíg ki nem aől. Nem lehet jó állattenyésztő az az ember, aki iélek és szív nélkiii fásultan, gép módjára irányítja a gond jára bízott áliatók tenyésztését. A rátermettségen, a veleszületettsé- ?en kívül gzív és a munka, a szakma szeretet© is kell. Ha ezek a tulajdonságok hiányoznál^ az emberből, ekkor az nem lesz képes soh:> kielégítő eredményt felmutatni. Ezek e gondolatok jutottak eszembe, amikor Herditzky Edittel, az Ál. lattenyészrési Kutató Intézet közép. nidvég! kísérleti gazdaságának egyik munkatársával beszélgettünk a jelenleg 1 eállított borjúte’nevelési kísérletről. . — Ennek a kísérletnek a célja, — mondotta Herditzky Edit, — a magyar tarka szarvasmarha leggazdasa. gosabb felnevelési módja, emellett természetesen cél, a tejeSékenység fokozása, és az, hogy a test formája kielégítőbb legyen. A kísérletet összesen 160 darab borjún fogjuk végezni. Pillanatnyilag csak 19 borjúnk van, mert nem olyan régen alig egy hónapja kezdődött meg a kísérlet. A kísérletet a következőképpen állítottuk be: A borjakat két, csoportra osztjuk, az egyik 50-es csoport a takarmány 80 százalékát, az ellenőrzésre beállított kontrollcsoport pedig teljes 100 százalékos szabvány szerint megállapított takar, mánymem/iséget kap. Tehát egyelőre csalt ennyit, a beállított kísérletről. Többet nem mondhatok, hiszen a kísérlet eredményei csak hosz. szú hónapok fáradságos munkája után lesz látható. — HOGYAN HATÁROZTA EL magát, hogy nő létére ezt a pályát válassza? — Nem is tudom, hol kezdjem. — mondotta. — hegy mi indított tulajdonképpen arra, hogy a kereskedelmi középiskola után az Agráregye-1 lemre iratkozzam? Lehet, hogy az állatok iránt érzett határtalan szeretet volt az, ami erre a pályára, er. re a munkára ösztönzött. — Városban laktam, ott is nevelkedtem, csak a nyári vakációk alatt kerültem le vidékre ... Ezeken a nyári napok, hetek alatt mélyült el a mezőgazdaság, az állattenyésztés iránt való vonzalmam. —■ Miért a szarvasmarhatenyésztést választotta? — EZ TÉNYLEG ÉRDEKES, hogy a ló, juh, a sertéstenyésztés mellett én inkább a szarvasmarhatenyésztés felé orientálódtam. Elgondolásomban az a cél vezérelt, és az is érdekelt, hogy egy állatból hogyan lehet többet kihozni, hogyan, mi módon lehet jféldául egy tehenet több tej tér. melesére ösztönözni. Az előbb elmondott kísérlet során is ez az elv vezérelt — folytatta tovább elgondolkodva —, nem bántam meg. hogy ezt a pályát választottam, munkámat örömmel végzem, mert tudom, hogy hazánkban a szarvasmarhatenyésztésnek nagy jövője van, amelynek kialakításában én is szeretnék — és akarok is, — résztvenni. TOINM NAPLÓ GAZDÁT AIM ÁCSA DÓJA A téli istállózás alatt gyakran előfordul, hogy a tehenek a falat nyalják, a juhok egymás gyapját, a sertések pedig egymás fülét rágják. Sok gazda ezt csak rossz szokásnak tartja és ostorral próbálja leszoktatni róla az állatokat. Ezeknek a jelenségeknek nem az ostor, hanem vitamin és mészsó az orvossága. Ilyen esetben első és legfontosabb teendő, hogy az egyoldalú takarmányozáson változtassunk. Adjunk a jószágnak lucerna-, lóhere- vagy bükkönyszénát és minden kiló abrakhoz keverjünk másfél-két deka szénsavas takanmánymeszet. így elkerüljük, hogy csonüágyulásba essenek és lesántuljamak állataink. Nemcsak a szántóföldi növények, hanem a gyümölcsfák is jól meghálálják, ha istállótrágya mellett műtrágyát is kapnak. A műtrágyázás hatáséra fejlettebb, szebb lesz a termés, nagyobbra nőnek a gyümölcsök. A műtrágyát a korona által beborított terület szerint adagoljuk. Pétisóból 2—3, szuperfoszfátból 6—8, kálisóból pedig 3—4 dekát szórjunk négyzetméterenként a talajra s azt az idősebb fáknál egy méter széles árokba ásónyom mélyre, a fiatalabb fáknál pedig 50—80 centi széles árok ba fél ásónyom mélységre temessük alá Az árkot koraiakban a fa koronájának nagyságához méretezve ássuk. A legtöbben gyümölcsfák rovarkár tevőinek pusztítását vegyszeres védekezéssel próbálják megoldani és elfelejtik, hogy a védekezés alapja a fák téli tisztítása. A kéregkaparással és keféléssel a kártevők ezreitől — így a pajzstetvektől is — megszabadítjuk gyümölcsfánkat. A pajzstetvek ugyanis addig életképesek, amíg helyükről el nem távolít- juk őket, azaz, amíg a fa kérgébe fúrt szívókájukat a kéregtisztítással el nem szakítjuk. Végezzük el tehát a gyümölcsfák téli tisztogatását mielőbb, minél nagyobb gonddal. * Nemcsak gondos takarmányozás, hanem a rendszeres itatás is előfeltétele az álatok jó hús-, tej-, gyapjú és tojás termelésének. Különösen ügyelni kell az itatásra a téli hónapokban, amikor több száraztakarmányt etetünk a jószágokkal. Általában egv kilogramm száraz takarmányra 4—6 liter vizet számítsunk; Ez a teheneknél általában napi 40— 60, a lovaknál 25—30, a sertéseknél 12—18, a juhokná 6—9 liter víz fogyasztását jelenti. A nedvdús takarmányok — amilyen a takarmányrépa burgonya, silótakarmány — ■ viszont jól pótolják az itatóvizet. De ilyen esetekben is pontosan meghatározott időben, istállómelegre langyított vízzel, naponta háromszor kínáljuk meg a jószágokat. Hozzászólás Pintér Dezső nyilatkozatához Szerintem csak üdvözölni lehet a Tolnai Napló december 7-i számában megjelent, Pintér Dezső, a kistormás) Dózsa Népe tsz elnökének nyilatkozatát, melyben elmondja, hogy milyen hibák gátolják a nagyobb jövedelem elérését termelőszövetkezetükben. Ez a nyilatkozat bátor önbírálat szellemében tárja fel a termelőszövetkezetben volt vagy még jelenleg is fennálló hibákat. Azzal egyetértek, hogy a munkafegyelem lazasága miatt sok mázsa kukoricával és egyéb terménnyel kevesebb termett a Dózsa Népe tsz- nek. De véleményem szerint ennek más, jól lehet mélyrehatóbb okai is vannak. Igazságosan és jogosan veti fel az elnök a gépállomás hibáját. Való igaz, hogy a varsádi gépállomás nem adott meg minden segítséget, nem látta el maradék nélkül a feladatát — ez is hozzájárult az alacsony kukoricaterméshez. De a gépállomás a kukoricatermés érdekében nem is' tudott volna többet tenni. Hiába akartunk mi, a kisíor- mási Dózsa Népe termelőszövetkezet ben többször kapálni géppel, nem tudtunk, mert a vetést nem ennek megfelelően végezték el. Ezért melegen ajánlom a termelőszövetkezet tagjainak, hogy 1935 tavaszán ke- resztsorosan vessék a kukoricát, hogv armejidelén megkövetelhessék a gépállomástól a háromszori, vagy esetleg a négyszeri gépikapálást. Ez az egyik, amit szerettem volna elmondani. A másik, a bírálat kérdése. A cikk általánosságban beszél a fegvelem- lazítókról, a hibákról. Szerintem ez nem helyes. Névszerint kellett volna említeni egykét olyan tagot, aki az állami gazdaságba ment dolgozni, mikor a termelőszövetkezetben volt munka. Ha ezt így mondták meg egyik, vagy másik csoportgyűlésen is, akkor nem is járhatott kellő ered ménnyel a hibák szóvátétele. Bátran, névszerint meg kell mondani minden kinek a hibáját. Végeredményben nem megengedhető, hogy egyik, vagy másik tag nemtörődömsége miatt a termelőszövetkezet egész tagsága megíkárosodjon. Nem esett szó a pártszervezet, a kommunisták munkájáról. Pedig egész biztos a kistormási Dózsa Népe termelőszövetkezetben is vannak példamutató, vagy kevésbé példamutató kommunisták. Az a véleményem, hogy az ő munkájukról nem szabad hallgatni, mert jó vagy rossz munkájuk befolyásolja a termelőszövetkezet egész gazdálkodását. Én úgy gondolom, ha a pártszervezet hivatása magaslatán állt volna, nem az „örökös menniakarás“ légköre mé- telyezte volna meg a tagságot. örvendetes, hogy a kistormási Dózsa Népe tsz tagjai együttes erővel láttak hozzá a hibák kijavításához. Erre azt tudom csak mondani, hogy a varsádi gépállomás részéről minden segítséget megadunk akár mennyiségi, akár minőségi munkáról legyen szó. SEBESTYÉN ISTVÁN varsádi gépállomás igazgatója. '--- ni-» P ÁRTÉPITÉS Útmutatás! nyújt a mindennapi ; pártmunkása» Hogyan etessük a silótakarmányt ? A gondosan besilózott takarmánynyal nemcsak a szénaféléket pótolhatjuk, hanem bizonyos mértékig az abrakot is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy egy mázsa silóta- karmány kevés olajpogácsával kiegészítve 60 liter tej termeléséhez elegendő. A siló felbontásánál ügyeljünk, hogy a silótakarmány befedésére fel használt föld ne keveredhessen a takarmánnyal, mert a földes siló hasmenést okoz. A silót az egész meg kezdett felületen egyenletesen, naponként legalább 10—15 centi mélységben használjuk fel. Védeni kell a siiótakanmányt a fagyok ellen is .Éppen ezért a megkezdett silót takarjuk be száraz szalmaréteggel. Az állatokat fokozatosan kell hozzászoktatni a silótakarmány fogyasz tásához. Először legjobb szálastákar mánnyal, polyvával, vagy szénsliszt- tel keverten etetni és csak kétheti szoktatás után térjünk át a teljes adagok etetésére. Silóból teheneknek, ökröknek, kétszeri etetésre napi 30 kilót, növendék szarvasmarháknak 10—20 kilót, juhoknak 3—4 kilót és süldőknek 2—4 kilót adjunk naponta. Silóetetésnél rendkívül fontos a só és. a szénsavas takarmánymész adagolása is. Az etetésre kerülő silótakammányt lehetőleg egy nappal előbb készítsük be a takarmánykamrába, illetve az istállóba és helyes, ha csak egy napra való adagot hordunk be a silóból, mert ha huzamosabb ideig a takarmánykonyhában, illetve az istállóban tartjuk, elveszti kellemes, sa- vanykás ízét és az állatok nem fogyasztják olyan szívesen,
