Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-12 / 295. szám

• ft* •' * w NAPLÓ 1954 DECEMBER 12 ADÓSSÁG NÉLKÜL . . . A bonyhádi „Dózsa Népe“ tsz búzával egyenlítette ki kukoricabeadási hátralékát Nemrégiben jelent meg a begyűj­tési miniszter rendelete, mely sze­rint a termelő, — vágómarha kivé­telével — saját tetszése szerint bár. milyen terményféleséggel kiegyenlít­heti a még hátralévő beadási tar­tozását. A bonyhádi „Dózsa Népe1' tsz tagjai élnek a kormányadta le­hetőségekkel. Az elmúlt napokban a még fennálló kukoricabeadási hátralékukat búzával egyenlítették ki. Nem egészen egy hete 107 mázsa búzát vittek a begyűjtőhelyre. Az 52-es népbolt december 20-ra teljesíti éves tervét Az 52-es számú népbolt, azaz a szekszárdi játékbolt bonyolítja le napjainkban a megyében a legna­gyobb forgalmat. Decemberben pél­dául mégegyszer annyi volt a for­galom, mint november akármelyik napján. Az 52-es számú nópbolt dolgozót iparkodnak minden tekin­tetben kielégíteni a vásárló^ igé­nyét. Iparkodásuk érthető, hiszen ők sem akarják adóssággal kezdeni az 1955-ös gazdasági évet, éves ter­vüket viszont csak 89 százalékra teljesítettéit eddig. A Népbolt Köz­pont áruforgalmi osztályának veze­tője Greif Antal elvtárs mégis azt mondja, hogy az 52-es népbolt de. cember 20-ig teljesíti éves tervét. Az osztályvezető szavaiban annál in­kább sem lehet kételkedni, mert a vásárló közönség igényeinek kiéld» gítése érdekében, az éves terv teljesí­tése éraekében 4 fővel megemelték az eladók létszámát. És még ezen a héten fióküzletet nyit az 52-es nép­bolt a Garay-tér 2 szám alatt, amelyben szintén 2 kiszolgáló dol­gozik. A népbolt vezetői és dolgozói azért is iparkodnak ennyire, mert a yá- sárlófc meg,növekedett igényét leg­messzebbmenőkig kiakarják elégí­teni. De azért is, hogy éves tervü­ket december 20-ra teljesíteni tud­ják. A mözsi gazdák még decemberben tisztázzák ezévi adótartozásukat Ha a szekszárdi járási tanácsnál aziránt érdeklődik valaki, hogy me­lyik község dolgozó parasztjai a leg­pontosabb adófizetők, azt a választ kapja: „A mözsi dolgozó parasztok.“ Nézzük akkor, hogy Is áll Mözs község az adófizetési terv teljesíté­sében. Legrövidebben így lehetne ezt kifejezni: „jól“. Első negyedévi adó. bevételi tervét nem teljesítette ugyan a község, de a második, harmadik és negyedik negyedévi adóbevételi tervét jóval túlteljesítette. Ha össze­vetve nézzük a község adóbevételi tervteljesítésének eredményét, meg­állapíthatjuk, hogy már csa-k néhány százalék hiányzik. De a mözsi veze­tők és dolgozó parasztok azt mond­ják: „Még decemberben tisztázza községünkben minden dolgozó pa­raszt adótartozását“. A szekszárdi szikvizüzem dolgozói már teljesítették éves tervüket. Ritkán szól a krónika arról, hogy a szikvizüzem dolgozói hogyan ve­szik Jci részüket az új szakasz poli­tikájának megvalósításából. Énről a vállalatról nem igen írnak az új­ságok, nem beszél a rádió, sőt még a hangoshiradó is csak hébe-hóba említi a szikvizüzem dolgozóinak ne. vét. Igaz, hogy nem olyan nagyje­lentőségű üzem ez, mint mondják egy bőrgyár, vagy bánya. De azért a dolgozók megnövekedett igényei­nek kielégítéséhez a szikvizüzem dől. gozóinak is hozzá kell járulni. ír­jon hát toliunk mo6t erről a válla­latról. ; A tanácsválasztás tiszteletére a szekszárdi szikvizüzemd vállalat dől. gozói is megfogadták, hogy éves ter­vüket december )4g teljesítik. Be­csületükhöz méltóan állták is szavu. kát, éves tervüket 5 százalékkal túl­teljesítették. Most azért folyik a harc, hogy aecember végéig 120 szá­zalékra teljesítsék éves tervüket. B néleti színvonalunk emelését segíti elő az MAC­MDATSZOMLTATÁS <SHéves tervünk sppj?r Hétiáity szó az MfSB Labdarúgó Társadalmi Szövetségének az 1955. évre készített bajnoki rendszeréhez Vízszintes: 1. Az 5 érés terv keretében épülő hatalmas alkotás. 14. Nyáron ebbe bújik bele a legtöbb férfi. 16. Ital tréfásan »ékezethibával. 17. Biztosítja valaminek e védelmét, 18. A máj váladéka, 20. Sértetlen 22. Azonos, mássalhangzók, 23. Kicsinyítő képző, 24. 'Helyhatározó rag, 25. Építőanyag 26. Híres író, 28. Elem. 30. Balek magán­hangzói. 31. Német folyó. 32. Minden sak­kozó szeretne ez lenni, 37. A régi időbér adták az ellenségnek biztosítékul, 39. Szu­nyókálva ékezethibával, 40. Angol mérték- egység keverve. 42. Nem erre, 43. Leri ke verve, 44. Pap bizony kemény . . . ökölvívó 43. Jó az itteni bor, 48. Becézett női név 50. Kicsinyítő képző, a 23. párjia. 51. Morse hang, 52. A beleg dolgozók kapnak ilyen pénzt. 54. Állatok lakhelye. 55. Régi pén zünk rövidítése, 56. Gyilkol, 58. Személyes névmás, 60. Énekhang, 61. Azonos magán­hangzók, t>2. Felkiáltás 63. L. Z. O. 65 Szintén az 5 éves terv keretében épül, 69. V főváros jobb ellátását biztosítják ezek íz új alkotások. Függőleges: 2. Van ilyen hegesztés is, 3. V régi földesúriak szedték, 4. Erdélyi folyó 5. Pénzt adnak rá. névelővel, 6. Háziállat, 7. Maguk, 8. Kicsodára? 9. Izomrost. 10. Rágcsáló állat, 11. Marha eledel, 12. Kőben* * * * 1 ;3. Birka hang. 15. Minden ember öröme 5 éves tervünk ezen alkotása, 19. A módosí­tott 5 éves terv főként ezt fejleszii, 21. Olasz folyó, 25. Kohó mássalhangzói. 27 Nessri keverve! 29. Hetyke, 30. A Sárikát, 31. Külföldit. 33. Kettőzött névelő, 34. S, de 1051, 33. Csónakázik, 36. Beton bunker, 38. Régi megszólítás. 41. 550 római számokkal. 46. E párok keverve! 47. Kereskedő fordít­va, 49. Ugyanaz, mint a 22, 53. Hamis, 55. Műszaki rajzokon van, 56. Mavra szintén, 57. Régi zeneeszköz, 59. B vei vitrintárgy, 61. Fgyik büszkeségünk ez -a város. 64. Lomtár belseje’ 65. Súly fele/ 66. Irány, 67. Sportol, 68. U. A. Minden bizonnyal megyeszerte hatalmas meglepetésként hatott a megyei TSB mel­lett működő Labdarugó Társadalmi 'Szövet­ségnek az a határozata, amellyel az 1955- ös bajnoki évben két csoportos megyei fo*aj” nokság kiírását határozta eL A határozat nyilvánosságra való hozása után* már hangzottak el vélemények pre és kontra egyaránt. Szükségesnek tartjuk, hogy álláspcxntankat a* alábbiakba* mi is leszö­gezzük. Ott keD elkezdenünk, annak a kérdésnek a felvetésével, hogy vájjon mit fejlődött a megye labda rugós portja azóta a 4 év óta, amióta önálló megyei bajnokság megrendez- hetésével illetékesek a megye saját kezébe adták a megye labdarugósportjának a7 ügyét? Ha azonnal válaszolunk is a feltett kérdésre, őszinte sajnálattal azt kell meg­állapítanunk, hogy nem sokat, sőt majd­nem semmit. Az 1952-es évben volt észlelhető némi fej­lődés, ajniíkor a labdarugó mérkőzések láto­gatottsága is ugrásszerűen javult s az ér­deklődés hs bizonyította azt. hogv a mér­kőzések szín vonaliban emelkedtek. Ekkor ér­dekes és változatos volt a bajnokság is. Az utóbbi két évben azonban ismét fogj óbb esetben is csak stagnálásról beszélhetünk. Azt vethetné val«ki fel, hogy akkor miért szerepelt az idén a megyei bajnokcsapat olvan eredményesen az osztályozómérkőzé­seken, ha a megye lab da rugósport ja csak stagnált? Már kész is vagyunk a feledette!. Sajnos a megye labdarugósportja hos­szakkal lemaradt a Nagymányoki Bá­nyász együttesétől minden vonatkozás­ban A bajnokság Is megmntattá, hogy szinte nem akadt a bányásZcsapatnalk komoly ellenfele az idei bafnoksájtban. Hogy mégis elszen­vedett 1—2 gólos vereséget, azok pfllanattny* megtorpanásoknak voltak a következményei. Helyeseljük tehát a labdarugó Társadalma Szövetrégnek a fejlődé« útjának keresésére irányuló törekvését. Két szempontból tadokoÄja a Társadalmi Szövetség a határeaatát Egyrészt az*al, hogy fgv kíván a sportkörök anyagi gond­jain segíteni, hog^egv olyan (bajnoki rend­szert hoz létre, amelyben lényegeiben keve­sebbek az utazási költségek, másrészt pedig azt hozz« fel indokolásul, hogy a megye labdarugósportját a két csoportos megyei bajnokság megrendezésével szélesebb ala­pokra kívánja helyezni. És itt álljunk meg egy pillanatra. Megítélésünk szerint a* 1954-es megyei bajnokság volt az, amely a felemelkedésnek az első esztendeje. Az eredmények termé­szetesen csak évek múlva fognak megmutat­kozni. Az ifjúsági bajnokságra gondolánk, amelyet három éven keresztül képtelen volt megszervezni a társadalmi szövetség. Mi lett ennek a következménye? Az, hogy a sport­körök javarésze az ifjúsággal nem foglalko­zott kellőképpen, sőt még az olyan sport­körök is elhanyagolták az ifjúság nevelését, amelyek azelőtt éppen erről voltak híresek. Divatba jött a játékosimport. Ezeknek a já­tékosoknak semmi különösebb közük nem volt a megyéhez. Nem ecjy esetben egy évi vagy fél évi ittaríózkodás után kereket ol­dottak. Utalunk itt arra is, hogy a játé­kosimport kapcsán egyes sportkörök nem egy esetben olyan játékosokat hoztak a megyébe, akik nemcsak, hogy nem ered­ményeztek fejlődést a megye labdarugó- sportjában, de egyenesen züllesztőleg ha­tottak kirívó viselkedésükkel, sportszerűt­len magatartásukkal. Egyszóval színtiszta acél helyett salak jutott a megyének. He­lyeselni tudjuk tehát csak azokat a határo­zatokat, amelyek arra irányulnak, hogy kényszeríísék a megye sportköreit az ifjú­sággal vn'ó intenzívebb foglalkozásra. A megye X bdarugősportja fejlődése szem­pontjából tehát nem közömbös az, hogy vasárnapról-vasárnapra 160, vagy pedig 280 ifjúsági játékos léphet majd pályám. De helyesen mutat rá a Társadalmi Szö­vetség határozata arra is, hogy a megye egyes községeinek a labdarugósportja egy. szerűen képtelen továbbfejlődni, mert egy­részt a megyei bajnokságba való jutást kép­telen kiharcolni, másrészt pedig a járási bajnokság nem nyújt számára fejlődési lehe­tőséget nem egyszer azért, mert az ellen­felek egyrészt nem késztetik komolyabb erőkifejtésre, másrészt pedig azért, mert az ellenfelek egy résíe csak a hazai mérkő­zéseket (hajlandók lejátszani, de már az idegenbeli mérkőzésekre neim utazik el. Nem «gy esetbe* booszankodtak ezök a fel­törekvő sportkörök akkor, amikor ellenie - lük a hanai mérkőzésre neon érkezett meg. Megítélésünk szerint a kétcsoportos me­gyeri bajnokság kétségkívül mennyiségi fej­lődést indít majd meg, ugyanakkor pedig mind a Labdarugó Tár* ad almi Szövetség, mind pedig magunk is számolunk a**al. hogy Nagvmányok vagy a többi megyei baj­nokságban szereplő élcsapat számára ez bajnoki rendszer nem jelent majd fejlő­dést. De éppen ez az az áldozat, amelyet fel kell áldoznunk legalább egy esztendőre a megye labdarugósportja további fejlődé­séért. Mi a magunk részéről szívesebben láttuk volna, ba a Társadalmi Szövetség azt is ki­mondta volna, hogy ezt az 1955-ös évet csak átmenetnek tekinti és az 1956-oa bajnoki évre újra visszatér az egycsoportos megyei bajnokságra. Véleményünk szerint kietrycnstEyozottabb lesz a két csoportos bajnokság, mint volt az egycsoportos. Nagyobb küzdelmet vívnak majd a csapatok a bajnoki cím megszerzé­séért, amely egyben azt jelenti majd, hogy o-sztályozómérkozést kell játszani a megyei bajnoki cím elnyeréséért. De főképoen a hátsó régióikban lenn késhegyig menő küz­delem anna.k érdekében, hogy az utolsó 5 hely, amely a ‘kiesést jelentené, elkerülhető legyen. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy a bajnokságért 2—3 csapat versenyben lenne és azt, hogy minden bizonyai 8 csapat nem lenn« nyujsrodt afelől, hogy az utoE*só 5 he­lyet sikerül-e elkerülnie, megállapíHhajuk. hogy szinte egyetlen bajnoki mérkőzés sem lenn« érdektelen. Do tovább megyünk még egy lépéssel. A kétcsoportos megyei bajnokságban maradt ■sportkörök minden bizonnyal igyekeznek ma jd megszerezni azokat a jtékjosokat, akik­nek csapata a megyei bajnokság küzdelmei­ből kiesett és akok a kétesopov+os bajnok­ság során olyan előnyökről britek tanúbi­zonyságot. amelynek birtokában érdemes­nek mutatkozik a velük való további fog­lalkozás. Ezek a játékosok a mrgyének a szülöttel és szinte saját neveCésniek tekint­hetők. Mindent egybevetve tdhát helyeseljük a Társadalmi Szövetségnek a határozatát s elismerjük, hogy ez Nagymányok -számára nefm jelent továbbfejlődést, de ezagl szem­ben Deesen, Faddon. Bölcskén, Tamásiban. Pincehelyen vagy a megve más községeiben mpgyei bajnoki mérkőzéseket láthtonak a szurkolók. E csapatoknak alkalmuk lesz a megyeri bajnokság csapataival ös*/M‘mérni erőiket és az olvan küzdelmekben, a-rru'lyek- ben az egyes mérkőzésekre alaposan fo1 kell készülniük rendszeres edzésekkel és erejük teljes megfeszítésével kell küldeniük a baj­noki pontok megszerzése érdekében, majd lehetőségük lesz a továbbfejlődésre. Ugv látjuk azonban, hogy a megye laül'da­ru gás port ja számára elegendő lesz ez az egyetlen év ahhoz, hogy megf ere helyeseid ve megkezdődhessék a minőségi fejlődés Wc- káinak a lerakása annak érdekében, hogy' a gúla csúcsát mennél magasabbra lehessen építeni. Az 1955-ös év u>tán pedig 1956-ban a mo ryei bajnokságból kiesett 10 sportkör, vala­mint a járási bajnokságban az első kéí. (»elven végzett sportkör figyelembevételével létre lehet hozni majd a megyei TI. osztálv kétcsoportos küzdelmét, amely kitűnő össze­kötő kapocsnak kínálkozik a 6 járási és városi bajnokság, valamint az egycsoportos megyei bajnokság között. Tgv biztos alapo­kon nyugodhatnék a megye labdarugó­sportja. Új sportággal gazdagodott 1954-ben Tolna megye Megindu’tak Szekszórdon a teremkéziiabdabajnokságok küzdelmei A kispályás kézilabda és a teremkézilabdn már évek hosszá sora óta nem egv megyé­nek kedve ne sportja. sport ág vált óvatossá, ga és legfőképpen pedig labdajátékonvolta erősen vonzza az ifjúságot. Budapesten is igen nagy népszerűségnek örvend. Nem egv mérkőzésnek van 2(>00 nézője, télen pedig •a Cs.cpfsli Sportcsarnokban lebonyolításra 'terülő küzdelmekre hetekkel előbb kell je­gyet szerezni. Vájjon miért vnn ennek a portágrak ez a hatalmas^ népszerűsége7 Egyszerű a magyaráziat. Először is labdn- játék. Másodszor még a labdarúgásnál, vagy kosárlabdánál! is lényegesen gyorsabb. Pon- os helyzetfelismerési követelő sportág. Har­madszor podijr gó’okat láthia.t a közönség é< nem egyszer parádés védéseket is. Ragyo­góbbnál ragyogóbb gólok szórakoztatják «7 egybeseregjeiteket. Tgv azután érthető, hogy a labdarugó szurkolók is szívesen látogat ják télen a terenvkézilclbda mérkőzéseket A városi TSB kiírta a teremikézilabdmbai- nokság kü’delmeit. A bajnokságra a gim­názium I. és II csapata, a közg. technikum I. és 11. c^aipatn. a Tolnai VL 1. és 11. csa­pata, a Szekszárdi Lendiilet 1. és Ifi. csa­pata, valamint a Szekszárdi Vörös MeteoT és a S ekszárdi Építők nevezett. A szek­szárdi közgazdasági techniikum tornacsar­noka is felkészült a bajnoki küzdelmekre. Elkészültek az áj kapuk, amelyekbe a baj­nokság során eső módjára hullnak be majd a szcbbnéü-szebb gó’ok. Az elmúlt vasárnap kezdődtek meg a küzdelmek. A mérkőzése­ket általában a sok gól jellemezte. Egyedii1 csak a Közgad. technikum 11—Tolnai VL H. mérkőzésen akadt szoros küzdelem. Ezúttal még meglepetésről sem beszélhetünk, mert hiszen az erőviszonyok még nem tisztázód­tak. A bajnokság 1. fordulójának mérkőzé. seiről az a’ábbiaíkban számolunk be: Szekszárdi Ált. gimnázium 11.—Szekszárdi Vörös Meteor 12:1?. Vezette: Zádori. A gim­názium 11. biztosan szerezte meg a győzel­met az egyelőre még tapasztalatlan Meteor ellen. Legjobb dobók: Eötvös 10, Frei 5, il­letve Sárosi 6. Tolnai VL I.—Szekszárdi Ált. gimn. 1. 17:5. Vezette: Kárpáti. A Vörös Lobogó jől ját­szott és fölényes győzelmet aratott a gim­nazisták ellen. Legjobb dobók: Szauter 9 illetve Wallacher 5. Tolnai VL 11.—KöZgazd. technikum 11. 10:S Vezette: Mozolai. Végig nagy küzdelmet ví vofrt egymással a két csapat. Szeks árdi Lendület 11.—Szekszárdi Építő1 29: 5. Vezette: Szauter. A Lendü’et 11. fo gadta magába a legjobb szekszárdi kéZiilab- (iáókat. Ennek megfelelőm könnyen győ­zött a Lendület 11. az Építők csapata ellen Legjobb dobók: Zádori 15. Kárpáti 10, illet­ve! Bencz© 10, Pata 3. A Szekszárdi Lendület 1.—Szekszárdi Közg. technikum mérkőzés elmaradt, mert a Len­dület 1. nem kapott időben értesítést. A mérkőzést a határozat szerint december 13- án játsza le majd a két csapat. A lejátszott mérkőzéseik után a bajnokság állása a kö­vetkező: 1. Tolnai VL 2. Alt. gimn. fl. 3. Sz. Lendület 11. 4. Tolnai VL 11. 5—6. Sz. Lendület 1. 5—6. Közg. techn. 1. 7. Sz. Kg. techn. 1. 8. Sz. Építők 9. Sz. Vörös Meteor 10. Sz. Ált. gimn. 1. A bajnoki küzdelmek szombaton és vasár­nap délután a közi rázd, technikum torna­termében folytatódnak. Szombaton délután 6.30 órai kezdettel a Szekszárdi Lendület Ií. a Szekszárdi Közgad. technikum 1. csa­patával mérkőzik. A másiik négy mérkőzés íz alábbiak szerint kerül megrendezésre va­sárnap délután: 14."Ó: Toln-an VL 1.—Tolnád VL 11. 15.30: Szekszárdi Vörös Meteor—Szekszárdi Közgazd. technikum 11. 16.40: Szekszárdi ált. gimn. 11.—Szekszárdi Építők. 1 1 0 6 17:5 2 1 1 0 0 21:12 2 1 t 0 0 29:15 2 1 1 0 0 10:8 2 0 0 0 0 —:— 0 0 0 0 0 —:— 0 1 0 0 1 8:10 0 1 0 0 1 15:39 0 1 0 0 1 12:21 0 1 0 0 1 5:17 0 ni Hit: iá VASÁRNAP, DECEMBER 12 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: ll/l. sz. All. gyógyszertár.NÉVNAP: Gabriella. — IDÖJARASJELENTÉS: Várható időjárás vasárnap estig — Változó felhőzet, több helyen, főleg a Dunántúlon eső. Helyenként élén- :ebb déli-délnyugati szél. Az enyhe­ség tovább tart. Várható legalacso- lyabb hőmérséklet ma éjjel: plusz 2—plusz 5, legmagasabb nappali hő­mérséklet vasárnap: plusz 6—plus^ 1 fok között. A fűtés alapjául szól­aló várható középhőmérséklet 4—9 fok között lesz. 17.30: Szeks zárdi ált. gimn. L—Szekszárdi Lendület 1. Keressük f\ 1 mennél számosabban ezek­ben az időp' ^ tokban a szekszárdi kg. tech­nikum tornai a rmét. Bizton merjük állítani, hogy aki eg> $ t!en mérkőzést megtekint, a* szeretné majd .megtekinteni az összes ezután sorra -kerülő 1 mérkőzéseket. Csakhogy a tornatereim hái Q nézőt lesz képes befogadni, azt majd az e következendő mérkőzések dönti-k majd el., Tábortűz A sötétvölgyi erdőben 1954 december ',5-én. vasárnap regig«!, egy kis csapat indult a Kerókhegyen keresztül Sötétvölgy fel. R\ nesk tömött hátizsák van a hátán, kinelk oléfc ilzsák lóg a vállán. Mind­annyian vidámak, jókedvnek. Az ég telje­sen borult, esőre bíjló. De ők ezzed nem nagyon törődnek. I tagam is & kis csapattal meneteleik. Már a Bati-ke resztnél járunk. Meredek lejtő kövvtíkezik. Eléggé sáros, es úszás az út, de ia kis csapat minden egyes tajgja biztos iléptekkvl halad lefelé. Látszik, hogy nem először jh'rnak ilyen úton. Még tréfál kozni is van k« dvük. Már leírt is va­gyunk a völgyben, i honnét szépen látszik a sötétvölgyi erdészhez. Pár pillanatra meg­állunk ás gyönyörköd ft inlk a tá jban. Tovább menve a Szarvasziurá-l hoz érünk. Itt a ki* csapattól ketten élvá’inak és az erdészfháa fe*ló veszik útjukat. ők fognak engedélyt kérni az erdésztől, l«»gy az erdőben ba­rangolhassanak. hogy nitrát verhessenek és tüzet rakhassanak. A. csapat többi taSJ* délnek fordul és a 3Ó<3 -as magassági pont irányában eltűnnek az erdőben. Recseg- ropog a száraz igalv a »lépteiik ala-tt. Nagy faóriások sorfala közt 1 aßadunk. De úgy­látom már meg is érkézt iink. Most következük a legÚ >ntosabb: az evés! Bizony jól megéheztünk, pedig csak 8 kilo­métert tettünk meg. Nagy' a csend, «mi azt bizonyítja, hogy mindenig jótévágigyal fa- tatozik. Tőlünk egy és fél. kMóméterre nyu­gati irányban van a Har *iia fórrá*. A név félelmetes, de annáfl jobb a víz. mely be­lőle csörgedezik. Lassan b'SFej-ezziik az evést és távcsővel, táje’óval fiÄ'szerelkezve fel­mászunk « tőlünk min.te??v, 10 méterre lévő kiCátótoronyra. Állítólag 34 méter magas a tororny, neim tud juk eile Ti őrizni, de annyi biztos, hogy a kilátás gyönyö rű, még a pécsi mfíútból is idelátszik egy í ö vid szakasz. Lassan kezd sötétedni, fát hordunk össze és máris fellobban a tábortft:z. Fénv*» gyö­nyörűen bevilágítja a környékbeli fákat és megnöveli árnyékunkat, De’^srép is sz est«. Tudom felejthetetlen emdélt fog maradni mindannyiunk számára. Már teljesen besö­tétedett. A fa törzsökön ülünk és a pattogó tüzet nézzük. Közben felforrt oi tea vrize és lassan szürcsölgessük a pohárp ól az illatos teát. Bár teát ittunk, mégis valahogy meíz— jött tőle a hangulatunk és' «egymás után csendülnek fel a szetbbnél-s?. *Lb magyar- nóták, az e*ti szellő viszi erdő a, mezőn át. A tábortűz lassan kihal« zik. felszed }iik hátizsákjainkat és nótázva elindulunk a sö­tét erdei úton hazafelé. Az öreg .hold is elő- bukik a felhők közül, nvmtha cs^ik a nőt ázó csoportot figyelné. Másfélórai gvrti'oglás után újból a városban járunk. Érdekes! Sen/kí sem fáradt, és senki sem bánta meg, hogy ré*ztvett ezen a kiránduláson. Nem is bánhatták meg! Hiszem pihenni, szórakozni kiirt a természetben js lehet, sőt csakis ott lehet Igazán. Csakis o-tt tudod ki­pihenni a heti fáradságot, cwaík « szabad. Friss levegő tudja kihajtani belfibad a mű­hely, olajszagú levegőjét, az ir^iá/k fül— ledt.^ aktadohos levegőjét Ha pihenői akarsz a sza^>{,dba. a hegvekbe, az er­dőkbe! S majd meg fogod látni. ho*y más­nap milyen^ friss erővel fogsz munkához. Mennyivel jobb eredményt tudsz ebj rni. A Friss erő növeüi a munkakedvet és többet lehet termelni is. De növeli a jó sportolóik számát i*. Szekszárdi dolgozók/ Munkások, parasztok, értelmiségiek, ifjúmunkások és tanulók a most megalakult természetjáró szakosztály szol hozzatok Ha szeretitok a természetet, ha szerettek kirándulni, ha megaka r iá tok ismerni szép hazánkat gyertek kö-Vénk! v»yu. esem két minden kedden este 7 óaakor haza) Nőket, férfiakat, fiatalokat, időseket •egyaránt szeretettel vár és fogad sorai kö- Ze a 4 termeszetjáró szakosztály mimlea egyes tagja. B. M. természetjáró t fi ONw°,RAT v«*. Kereszthúros, páncéllő- Ki« t, jó karban lévőt. Zenepedagógus Műin- kajsoport. Szekszárd, Dőz*a György u. 4. I rí «beli ajánlat adandó. KVITŐGÉPET és kendőfestőgépet vennék. út^\l Habocza, Kaposvár, Kanizsai TÉLI KÖmV'ASAl. 1951 DECEMBER TOLN.AI NAPLÓ szerkeszti a. szerkeszlőbizott-ág Felelős ki.ndó: Király László Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó Vállalat Terjeszti a megye összes postahivatala Szerkesztőség teiefonszáma: 20-10. Kiadóhivatal teiefonszáma: 20-11 A szerkesztőség és kiadóhivatal címet Szekszárd. 5réchenyi utca 18. Előfizetéseket a mé gye valamennyi posta­hivatal a felvesz Előfizetési díjto havi tt.— Ft Baranya megye*,i Szikra nyomda Pécs, Munkácsy híihúlv utca 10. sz. Telefon; 20 27 Nyomdáért felel’; Melles Rezső

Next

/
Thumbnails
Contents