Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-12 / 295. szám

1954 DECEMBER 12 Pf S’ P C ö Egy bűnügy — és ami mögötte van • A bonyhádi járásbírógág szerdán, a Zománcgyár kultúrtermében meg­tartott nyilvános tárgyaláson hozott ítéletet Hack Miklós és társai bűn­ügyében. A kultúrtermet zsúfolásig töl tötte meg a közönség. j \ zománcgyár és a cipőgyár dolgozói, a gépállomás és más helyi vállalatok küldöttei jöttek el, hogy meghallgassák a tár­gyalást és levonják lfjelőle a tanul­ságokat. A bíróság Hack Miklóst ismétel­ten és bűnszövetkezetben elkövetett társadalmi tulajdon elleni csalás és hétrendbeli okiratiig misítás bűntette miatt 4 évi és 6 hónapi börtönre, 3 évi politikai jogvesztésre, R o 11 á r Zoltánt ismételten ’és bűnszövetkezet ben elkövetett társadalmi tulajdon elleni csalás és egyrendbeli okirat­hamisítás miatt ejjy évi és nyolchó­napi börtönre, Gugán Jánost gya­nús dolog megszerzéséért 15 napi el- záx'ásra ítélte. Felvetődik a kérdés, mi vitte a lejtőre ezeket az embereket? Miért kellett a 23 éven Hack Miklósnak és az alig húszéves Rottár Zoltánnak bíróság elé állni? — Ez foglalkoztat­ta a tárgyalás uésztvevőit is. Hogyan történhetett meg az, hogy ez az egyébként tehetséges fiatalember, Hack Miklós, a gyár T. M. K. veze­tője szinte berendezkedett a rend­szeres bűnözésre. Magyarázható ez egyaránt a vádlottak gyenge jelle­mével is. „Alkalom szüli a tolvajt” — mondja ta közmondás. Hát ezeket a tolvajokat a bürokrácia, a felelőt­len gazdálkodás, s az ellenőrzés hiá­nya szülte. A dolog úgy kezdődött, hogy Hack Miklós a múlt évben egy alkalom­mal egy vállalati csekkfüzetet ka­pott, hogy a gyár részére különböző dolgokat vásároljon. A csekkfüzet nála máradt, kilenc kitöltetlen csek­kel, tőle nem kérték vissza, és az­óta sem keresték. Rájött, hogy itt nagyszerű lehetőség van arra, hogy a csikkekkel magának is vegyen egyet-mást. Felutazott Pestre, a csekklapra aláírásokat hamisított és az OFOTÉRT-nél vásárolt két fény­képezőgépet, amit aztán el is adott. Majd tervbevette, hogy így aprán- kint szerez egy motorkerékpárt. Eb­be már bevonta a beosztásában dol­gozó Rottár Zoltánt is. Több alkalom mai bementek Szekszárdra és a vál­lalati csekkekkel motoralkatrészeket vásároltak. Majd Pesten rádiót vett, szerszámokat, majd megint fényké­pezőgépeket. Egy év alatt hét csek­ket használt fel vásárlásra. A vállalathoz persze befutottak a megterhelések, a Nemzeti Bank egy­számlájukról esetenkint leemelte a csekken felhasznált összeget. A gyakorlat az, hogy aki a vállalat ré­szére csekkel vásárol, az számlát hoz, az árut a raktárban bevételezik, a könyvelésnél a megterhelés így ki­egyenlítődik. Ha számla nem fut be, a folyószámlán a leemelés „nyitott tétel”-ként szerepel. Hack vásárlásai ilyen „nyitott tételek” maradtak. De nem sokáig. December végén rend­be kellett tenni a könyveket, a rend ,az lett volna, hogy kivizsgálják, mi­lyen vásárlások voltak ezek. Ehelyett a könyvelés — mint erről Romos Ferenc, a vállalat főkönyvelője ta­núvallomásban beszámolt — „rövid úton” elintézte ezeket a nyitott té­teleket. Anélkül, hogy tudták volna, mit vásároltak ezért a többezer fo­rintért, utánanéztek volna, hogy be­érkezett-e a gyárba ezek ellenértéke, lekönyvelték minden bizonylat nél­kül ezeket a tételeket. Eltűntek a „nyitott tételek”. Hack Miklós ez évben nyugodtan folytathatta csalásait, és folytatta is. Az ügy úgy pattant ki, hogy az egyik OFOTÉRT vásár­lásról számlamásolat érkezett a vál­lalathoz, ekkor kezdték kutatni — nem a hét csekket, vagy az cg'' :z csekkfüzet sorsát, hiszen arról „nem tudtak” — ezt az egy vásárlást, hogy ki vett a vállalat részére két fény­képezőgépet és hol vannak ezek a gépek. A gyanút —■ még a vásárlás­nál, az átvevő aláírásánál — Hack a gyár egyik becsületes dolgozójára, Tóth Józsefre terelte. A vállalat ve­zetősége most indított alapos vizsgá­latot és így derült fény az egész ügyre. A bűnösök megkapták méltó büntetésüket. A vállalat kára is megtérült, Hack Miklós családja befizette a kár összegét, 17.549 forintot. De az eset mellett nem lehet szó nélkül elmen­ni, a tanulságokat a Zománcgyár, de a többi vállalatok vezetőinek is le kell vonni. A bürokrácia, a felelőtlen gazdálkodás, a rendszeres ellenőrzés hiánya rengeteg alkalmat ad a lo­pásra. Meg kell javítani az ellenőr­zést. Párt hírek Értesítjük az elvtársakat, hogy a felsőfokú politikai gaJNaságtan 1—II. évfolyam propagandistái részére a megyei konferenciát a II. téma első 4 heti anyagából december I3-án, délelőtt 9 órakor tartjuk meg a me­gyei Pártoktatás Házában. Kérjük az elvtársakat, hogy pon­tosan jelenjenek meg. MODI JANOS konferencia-vezető. Döbrökcßi Kisipari KTSZ: Dec. 15-re be akarjuk fejezni éves {érvünkét Szövetkezetünk, a Döbröközi Vegyes Kisipari Ter­melő Szövetkezet, a megye kisebb szövetkezete. Ci­pész, kovács, bognár, és szíjgyártó részlegünk van, a lakosságnak dolgozunk, javítjuk a cipőket és a mező- gazdasági eszközöket. Bognár részlegünk valóságos kis talicskagyár, ahol a kubikusok részére készítjük nél­külözhetetlen szerszámukat/ Elmúlt havi tervünket 115 százalékra teljesítettük. Szép, bensőséges ünnepség keretében avattunk két sztahanovistát. Ezen az ünnepségen nésztvett a Rákosi Mátyás Művel: két dolgozója . is, akik felszólaltak és lelkes szavakkal buzdítottak bennüríkat a métg jotbib munkára. Szép példája volt ez a (nagyüzemi és szö­vetkezeti dolgozók barátkozásának. Vidám hangulat­ban mulattunk együtt a késő óráltíg. Van most már egy kis saját kultúrhelyiségüník, ahol munka után, munkaszüneti napokon összejövünk beszélgetni, szórakozni. Az a megtiszteltetés ért ben­nünket, hogy a tagság Tésztvehet a pártdktatástoan. A dolgozók 79 százaléka önálló szemináriumon tanulja a harmadik párlkonresszus anya.gát. A Tolnai Napló és az Uj Kisipar bírálata nyomán megjavult szövetkezetünkben a munkafegyelem. Míg azelőtt két munkatársunk napközben is el-elhagyta munkahelyét, most már ők is szorgalmasan dolgoz­nak, nem fordul elő, hogy megbontják a munkaren­det. Most a héten az Országos Kisipari Szövetség II. Országos Küldöttgyűlésére készülünk. ..Küldött Mű­szakot" tartunk, hogy december 15-re be tudjuk fe­jezni éves tervünkét. Bódog János, levelező. Bátasséhen a vasutasok versenyében a kereskedelmi dolgozók törtek az élre A Bátaszéki Vasútállomás kereskedelmi dolgozói a választási versenyben minden téren túlteljesítették tervüket. Legnagyobb eredményt a kocsikirakásnál értők el, ahol teljesítményük 145 százalék volt. A kocsikiha s z n á 1 ás i tervet 103, a rakodási etgységidőt a feladásnál 130 %-ra, a leadásnál pedig 107 %-ra telje­sítették. Nagyon lemaradtak a forgaJmi szolgálat dolgozói, akik pedig a kongresszusi versenyben az élen jártak. Most vonatindítási tervüket csak 89 százalékra, a ko­csimozgatási egység-időt 85 %-ra. a kocsi-tartózkodási egységddőt pedig szintén 89 százalékra teljesítették. Egyedül a vonatterhelésben értek el 100 százalék fö­lötti eredményt, 103 %-ot. Meglátszik itt a bizalmiak hiányos munKája. A termelési bizottság nem kapcsolta -be a bizalmiakat -a verseny szervezésébe, hanem magukra hagyta a dolgo­zókat. A szakszervezet sem foglalkozott a verseny­nyel megfelelően és a szolgálati főnök sem törődött eléggé a versennyel. így a dolgozók nem tudtak jobb eredményt elérni. A jövőben az Üzemi Bizottságnál: fokozottabb mértékben kell foglalkoznia a versennyel, a bizalmi­hálózatot úgy kell mozgósítani a forgalomnál is, mint az most a kereskedelmi szolgálatnál történt. Itt pél­dának kell megemlíteni Szép Bálint átmenesztő bizal­mi elvtárs munkáját, aki foglalkozik a dolgozókkal, buzdítja őket a versenyre, a jobb eredmények eléré­sére. Pásti József. Murf/I(öban a dunaföldvári tanács Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy Duna- földváron is megalakult az új tanács. Jól válasz­tottak november 28-án a dunaföldváriak. Már az alakuló ülés is azt mutat­ta. hogy olyan emberek kerültek be a tanácsba(( akik szívesen vállaltai: ezt a fontos megbízatású: dolgozni a közösség erdő­kében. Az alakuló ülésen mind a hetven megváló 12 toll tanácstag megjelenj. Az új tanácstagok ntúr munkához is láttak, k&óci a maga területén igyek­szik minél többet tenni a választók érdekében, Vel- adatukat nem csak ab ban látják, hogy eljár janah a tanácsülésekre, a doilgo- zók megbízottainak i'.rzik magukat a minden,napi életben is. Felkeresik a tanácshá­zát napközben is, hogy elmondják, milyen prob­lémák foglalkoztatják a lakosságot, mit várnak az új tanácstól a dolgozók, útmutatást kérnek, ho­gyan végezzék munkáju­kat, 'Korányi Varga Béla elvtársnál, a tanács elnök helyettesénél szinte egy­másnak adják a kilincset. „Nagy dolgokat várnak ám az új tanácstól az ein berek, Korányi elvtárs” — ezzel nyitott be Man- csi, István tanácstag az el­nökhelyetteshez. Majd megindul a beszélgetés. — „Mi lenne a véleménye, Pista bácsi, ha a közér­dekű dolgokról írásos tá­jékoztatót adnánk a ta­nácstagoknak és ők így jobban tudnának válaszol­ni a dolgozó parasztok ügyes-bajos kérdéseire. — „Hát ezt a csodát várják az új tanácstól” — mond­ta „Pista bácsi”. — Na­gyon fontos, hogy a ta­nácstagok mindig tudják, hogy mi a helyzet a vető­magcserénél, a fakiterme-» lesi engedélyek körül, vagy más dolgoknál. Fon­tos, hogy mindig tudjunk az új rendeletekről, amik érdeklik az embereket. Tudjunk a községgazdál­kodási dolgokról is. Nincs rendes hírközlés a község­ben, a község nagy, a hangoshíradó hangja nem jut el mindenhová.” Mancsi Istvánnak már megvan az elgondolása, hogy majd időnként, össze hívja választókerületének lakóit és elbeszélgetnek a község dolgairól. Ifjabb Sürü Istvánt a pénzügyi állandó bizottság elnökévé választották meg. Első dolga volt, hogy bejött a tanácsházára, kérte, magyarázzák meg neki, hogy mi a pénzügyi állandó bizottság felada­ta, mert ő most már min den tekintetben helyt akar állni. Nemcsak azt akarja elérni, hogy ellenőrizzék a pénzügyi csoport mury= káját, hanem a pontos adófizetést is elő akarja segíteni, A végrehajtóbizottsági ülések eddig nagyon egy­hangúak voltak. Egyik •héten a mezőgazdasági munkák állását tárgyal­ták, a másik héten a be­gyűjtést. Aztán megint a mezőgazdasági munkákat és így váltakoztak hétről- hétre ezek a napirendi pontok. Most a pénteki VB. ülésen a város- és községgazdálkodási csopor tot számoltatják be mun­kájáról. „Vitassuk meg azt is, — mondja Korá­nyi elvtárs — hogy mit tettünk és mit akarunk tenni a községgazdálkodás megjavítására. Mert jó begyűjtést, pontos adófi­zetést — és hozzátehet­jük, jó termést is csak úgy várhatunk, ha a ku­tak, utak, hidak Rendben vannak,.­Hozzuk be lemaradásunkat! \ M. D. P. III. Kongresszusának határozata megállapította; „To­vábbi előrehaladásunk, az anyagi és kulturális életszínvonal további emeléséhez az szükséges, hogy ren­det teremtsünk ópari termelésünk több olyan területén, ahol jelenleg nem kielégítő a helyzet.” Elsőrendű feladatként állította elénk a munkatermelékenységet s ezzel együtt az önköltség csökkenté­sét a takarékoskodást a minőség ja­vítását. Megyénk ipari üzemeinek többsége III. negyedéves tervének teljesíté­sével adós maradt és közel 20 mil­lió forint tartozásuk volt népgazda­ságunknak. Mi volt az oka a nagy­fokú lemaradásnak és hiányosság­nak? Mindenekelőtt az, hogy a szak- szervezetek nem tudták a kongresz- szus-i munkaverseny -lendületét to­vább vinni, így a verseny ismét for­málissá, bürokratikussá vált, a mun- kiaversany nyilvánossága üzemeink­ben eltűnt, a bizálmi-ak nem fog­lalkoztak a munkaverseny szervezé­sével. Alkotmányunk ünnepére fel­ajánlásokat a legtöbb, helyen az i-rodából, az élettől elszakadva szer_ vezték. A versenyfelajánlások szer­vezésében, annak nyilvántartásában üzemi bizottságaink nem vontál: be kellően a bizalmiakat, s így nem is tudtak komoly eredményeket felmu­tatni. A Bonyhádi Cipőgyárban pél­dául augusztus 20-ra az üzemiibizott ság elnökének betegsége miatt egy­általán nem indult be a felajánlás és nem bontakozott ki komolyabb munkaverseny, ez meg is mutatko­zott a cipőgyár tervteljesítésének nagyfokú lemaradásában, a minőség visszaesésében, de nem utolsó sor­ban az önköltség emelkedésében. A Megyei Pártbizottság által összetei- ,vott nagy aktíva tanácskozása után amikor üzemetek párt, szakszerve­zeti és állami vezetői ígéretet tet­tek a hibák kiküszöbölésére észlel hető volt némi javulás. Nagy lökést adott a munkaverseny (kibontako­zásánál: a Megyei Tanács és a Szak szervezetek Megyei Tanácsa szep­tember 8-án közzé tett versenyfelhí­vása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára és a ta­nácsválasztások tiszteletére. A felhíváshoz üzemeink dolgozói egymásután csatlakoztak és a pártszervezetek irányításával ellen­őrzésével a szakszervezetek igen ko­molyan hozzáláttak a munkaver­seny szervezéséhez, annak nyilvá­nosságra hozásához. Megyénk dolgozói lelkesen tették meg felajánlásaikat, amelyek igen helyesen az üzem szűk keresztmet­szetének felszámolására, a tervek maradéktalan teljesítésére, az ön­költségcsökkentésére, a minőség ja­vítására és a nagyfokú takarékos­ságra irányultak. Igen komoly ered. mónvek születtek a verseny során. A Simontornyai Bőrgyár dolgozói, műszakijai, októberi kiváló munká­jukkal elnyerték a büszke élüzem címet és a dolgozók minden vágya, hogy az 1054-es év végére elnyer­jék a Minisztérium versenyzászlaját. A Tolnai Selyemgyár kollektívája már a III. n. évben is igen kiváló ered­ményeket ért el, de novemberi lel­kes munkájúikkal elnyerték a ta­nácsválasztások tiszteletére adomá­nyozott versenyzászlót. Az üzem no. vember 27-el befejezte éves tervét, november 30-al pedig 5 éves tervét. A Selyemgyár december 31-ig 45.000 méter textilhez való anyagot gyárt terven felül, így majd 10 millió fo­rinttal teljesíti túl ezévi tervét. A Selyemgyár kollektívája dolgozói, és a műszakiak kövessenek el mindent, hogy kiváló eredményeiket fokozni tudják, hogy év végére a verseny- zászló mellett a büszke élüzem cí­met is elnyerhessék. Erre a gyárnak és kollektívájának minden adottsá­ga megvan. TAe értek el komoly eredményt megyénk többi ipari üzemei is, így a Bonyhádi Zománcgyár dol­gozói, amelyek csak igen kis kü­lönbséggel szorultak a harmadik helyre a választási munkaverseny során a Tolnai Selyem, és a Simon- tomyai Bőrgyár mögött. Az ipari üzemek lelkes kezdemé. nyezéséhez nagyszámban csatlakoz­tak mezőgazdasági üzemeink is, a nemes vetélkedés eredményeként az iregszemcsei gépállomás és a juhé- pusztai állami gazdaság nyerte el a tanácsválasztás tiszteletére adomá­nyozott versenyzászlót. Igen helyes kezdeményezés indult be az elmúlt hetekben a mözsi gépállomás dolgo. zói részéről, amikor is, a téli gépja. tolásra, venseejase hintáik ki az. asz­szes gépállomásokat. A tarnál er­dőgazdaság dolgozói lelkes mozgal­mat indítottak el az élüzem cím és a MEDOSZ Központi vezetőség van. dorzászlajának további megtarta.- sáért. Állami gazdaságok, gépállo­mások és erdőgazdaságok dolgozói kövessétek az élenjáróik példáját, és tegyetek meg mindent annak érde­kében, hogy jó munkátok eredmé­nyeképpen még több kenyér, hús, zsír és tejtermék kerüljön dolgo­zóink asztalára. Az elért eredmények mellett azon­ban még igen komoly hiányosságok vannak. Az mellett, hogy üzemeink többsége‘még jelenleg is adós a nép­gazdaságunknak, az utóbbi időben az önköltség nemhogy csökkent volna, hanem emelkedett. IV épgazdaságunk szántára nem mindegy, hogy adóssággal, vagy anélkül és. hogy „mekkora adóssággal" hagyják maguk mögött az 1954-es évet, ipairi üzemeink. Párt, állami és szakszervezeti szer­veteknek mindent el kell követniök, hogy megyénk ipari üzemei adósság nélkül zárják az 1954-es évet. A párt és kormány határozatai a dolgozók életszínvonalának állandó és foko­zatos emelkedését szolgálják, de azt csaj: úgy 'tudjuik elérni és.valóra vá.- tani, ha dolgozóink műszakiatok: a hátralévő pár hetet jól felhasználják és nem érik be a mostani helyzet­tel, hanem tettetekéi fognak küzdeni az életszínvonal emelkedéséért. Szakszervezetetek feladata, hogy azt a munkaversenylendületet, amely az elmúlt hetekben kibontakozott tovább vigyék, karolják fel dolgo­zóink, munkásosztályunk lelkes kéz. deményezését. Juttassák érvényre még fokozottabb mértékben a mi­nisztertanács és a SZOT rmmkaver- senyről szóló határozatát. Fordítsa­nak sokkal nagyobb gondot a szta­hanovisták nevelésére és a velük való rendszeres foglalkozásra. Kí­sérjék figyelemmel sztahanovistáink, élenjáró dolgozóink tervteljesítéseit, és hozzák azokat rendszeresen nyil­vánosságra. Az ország népe tiltakozik a német militarizmus felélesztése ellen. Me­gyénk dolgozói lelkesen csatlakoz­nak a moszkvai határozathoz. Dol­gozóink hozzászólásaikban és táv­irataikban kifejezésre juttatják, hogy tettekkel is készed: harcolni a béke megvédéséért. Ipari üzemeink dolgozóinak kezdeményezésére béke­hetet szerveznek, amelyen újabb termelési sikereket akarnak elérni, hogy ezzel is hitet tegyenek a béke szent ügye mellett. Tolna megye dolgozóiban még élénken élnek a háború visszariasztó eseményei, nem kívánják a háborút, a német mili­tarizmus feltámasztását. Ezért feje­zi!: b<* táviratukat a mözsi gépállo­más dolgozói azzal, hogy „El a ke­zekkel Németország Kommunista Pártjától!“ ti arcba indult az ország, meg­mozdult a megye valamennyi dolgozója az évi tervek teljesítéséért. Ebben a nagy harcban a kommunis­ták álljanak az élre, mozgósítsák, lelkesítsék dolgozó társaikat és egy­ben ne feledkezzenek meg arról, hogy e nagy csata közben már gon­dolni kell a jövőre, arra, hogy már most biztosítani kell a zökkenőmen­tes átmenetet az 1955-ös évre. Biz­tosítani kell, hogy az 1955-ös évben az első termelési naptól, az első de­kádtól az év utolsó napjáig mara­déktalanul teljesíteni tudjuk terve­inket. Dolgozók, műszakiak fogjunk hát össze, az eredmény akkor nem ma. rád e!. Előre adósságunk letörlesz- téséért, a több, jobb olcsóbb terme­lésért! Hucker Ferenc. a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnöke. MOZI Garay filmszínház: Csehszlovák fi'nvhé?! December 12-.ig: SZERELEM ENGEDÉLY NÉLKÜL. Kezdések: vasár- és ünnepnap. 4, Ms 8 órakor. Hétköznap: 6 és 8 óraJcor. ■élkölőzhfttetlan az ogiládái

Next

/
Thumbnails
Contents