Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-09 / 292. szám
N Ä P E ó 19*54 DECEMBER 9 (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetunió javaslata az európai kollektív biztonsági rendszer kiépítésére A Szovjetunió kormánya ez év elején még a berlini értekezleten tervezetet készített olyan európai kollektív biztonsági rendszer kiépítésére, amelyikben társadalmi formára való tekintet nélkül résztvehet min, den európai ország — nagy és kicsi egyaránt. A javaslat szerint az európai kollektív biztonsági rendszerben résztvevő országok kötelezettséget \ alls Inak minden agresszív kísértet megakadályozására. Ez a rendszer a nagy és kis államé k függetlenségét és szuveréEurópu népei előtt tehát tulajdonkeppen két út áll. Az egyik, amelyen a nyugati nagyhatalmaik vezető körei járnak és akarnak továbbra is járni, ez a párizsi egyezmény ratifikálásának és megvalósításának útja. Nyugat-Németország felfegyverzése és nyugateurópai hatalmi csoportba való bevonása, Németország, sót egész Európa kettéosztása. Ez az út a fegyverkezési verseny meggyorA párizsi egyezmények ratifikálása növeli a fegyverkezés terheit, és ezzel növekednek a dolgozó osztályokra nehezedő terhek is. Nyugat- Európában kezdetét veszi — akárcsak Hitler uralomrajutása’kor — az összes demokratikus jogok, s elsősorban a munkásosztály jogainak megnyirbálása. A német militarizmus felélesztése a nyugati országok dolgozói számára a német támadás megismétlődésének veszélyét, anyagi helyzetük rosszabbodását és jog- fosztottságuk növekedését jelenti. Ezért a nyugateurópai országok dolgozói, — elsősorban az ipari munkások — nem nyugszanak bele a párizsi és londoni megállapodások ratifikálásába. A nyugateurópai országokban már eddig is íöbhmillió ember írta alá a tiltakozást a londoni és párizsi megállapodások ellen. A nyugateurópai országokban is a legkülönbözőbb politikai irányzatokat követő emberek közösen tiltakoznak Nvugat-Németország feüfegy_ vérzésé ellen. Nyugat-Németország feliegy vérzésének útja a legteljesebb mértékben ellentétben áll Európa Más a helyzet a Szovjetunióban és a népi demokráciákban, ahol a kormányok álláspontja és a nép érdeke azonos. A moszkvai értekezleten részvevő országok kormányai következetesen képviselik népeik érdekét, és ezért állnak ki határozottan az európai béke fenntartása, az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése mellett. Országunk egész története szinte megszakítás nélküli harc a német, illetve osztrák elnyomó, gyarmatosító törekvéseit ellen. A magyar kultúra fejlődése is állandó küzdelemben folyt az elnémetesítéssel szemben. Történelmünk tapasztalata arra ta_ nít bennünket, hogy teljes nagyságában felismerjük azt a veszélyt, amelyet Nyugat-Németország felA nyugatnémet imperialista körökben az Anschluss- gondolata nem. csak hogy nincs kiveszőben, sőt — mint erre több jel is mutat, — fel- éledében van. A német imperialisták Németország és Ausztria „sorsközös- ségéneik“ leple alatt, most éppúgy, mint a második világháború előtt, Ausztria meghódítását tekintik az el. ső lépésnek a revams és az agresz- Szió útján. A magyar népnek, éppúgy, mint az osztrák népnek, az az érdeke, hogy újabb Anschluss sohase követ, kezzék be. A békeszerető és újabb Anschlusstól nem fenyegetett AuszA nyugatnémet felfegyverzés veszélyességét hazánkra egyéb, ebből az országból közvetlenül hazánk elten irányuló ellenséges cselekedetek is mutatják. Nemi lehet véletlennek tekinteni, hogy hazánk elten elsőnitásuk tiszteletbentartását biztosítja. A javaslat megtétele óta közel egy év telt el. Ez elegendő idő lett volna ahhoz, hogy a nyugati nagyhatalmak megvizsgálják a javaslatot és közöljék saját véleményüket, vagy más javaslatot tegyenek az európai biztonsági rendszer megteremtésére. Nem ez történt. Ehelyett a nyugati hatalmak sebtiben alig pár hét alatt létrehozták a londoni és párizsi megállapodásokat, amelyek útját állják az európai kollektív biztonság megteremtésének. sítását, a háborús veszély fokozódását jelenti. A másik út: az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése minden európai állam részvételével és ezen beiül az egységes demokratikus Németország létrehozása. Ez a béke útja, amelyen járva lehetővé válik a fegyverkezés és a fegyverkezéssel járó terhek csökkentése. összes népének köztük a német népnek érdekeivel is. A német nép az elmúlt félévszázad c'iat-t sokat szenvedett uralkodó osztálya hatalmi törekvéseiért, és minden becsületes német dolgozónak jogos kívánsága, hogy végre nyugalomban és békében éljen és Németország ne változzék újra hadszíntérré. A német dolgozóknak ez a jogos követélése egyre erősebben hallatszik, nemcsak a demokratikus Németországiban, hanem Nyugat-Né. metországban is. A nyugateurópai országokban és köztük Nyugat-Németországiban is, más a nép és más a kormány véleménye. A nép — és elsősorban a munkások — egyre határozottabban állnak ki a Szovjetunió javaslatai, az egységes, békeszerető Németország, és az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése mellett. A nyugati hatalmak kormányai azonban még nem ébredtek felelősségük tudatára, nem vonták le a helyes következtetést országaik történelmének szomorú tapasztalataiból, továbbra is Nyugat-Németország felfegyverzése, a fegyverkezési verseny, a háborús veszély élezése mellett állnak. Magyarország kormánya is teljes erejével támogatta és támogatja a Szovjetunió javaslatait, mert ezekben a kibontakozásnak, a tartós békének biztosítékát látja. A mi népünk Európa azon népei között foglal helyet, amelyek tör ténelmük során a legtöbbet szenvedtek a nérti at hatalmi törekvésektől. fegyverzése, a német militarizmus feltámasztása jelent. Bár nem vagyunk szomszédosak Nyugart-Németonszágga'l, de tudjuk azt, hogy a revanslszta és felfegyver, zett Nyugat-Németország egyik fő törekvése Ausztria bekebelezése; újabb Anschluss. Ha ez megtörténik, akkor a nyugatnémet hadsereg ismét újra közvetlenül Magyarország határain van. trióval lehetséges országaink közötti kapcsolat további megjavítása mindkét nép javára. Ez az elgondolás vezette a magyar kormányt, amikor az elmúlt években mindent elkövetett az Ausztriával való jóviszemy kialakítása érdekében . A jószomszédi viszony megteremtésének további alakulása attól függ, hogy Ausztria milyen magatartást tanúsít Nyugat-Németország imperialista köreinek Ausztria bekebelezésére irányuló törekvéseivel, Nvu- giut-Német ország felfegyverzésével szemben. sorban éppen Nyugat-Németorszég- ból indulnak ki a különböző zavart keltő kísérletek; innen sugározza hazugságait a „Szabad Európa“ rádiója, innen irányítják az úgynevezett ballcm-akciókat Nyugat-Németország fegyverkező, revansra éhes uralkodókörei együttműködve különböző nyugati, elsősorban amerikai imperialista csoportokkal, nagy örömmel gyűjtik össze a magyar nép árulóit, a régi nagybirtokos, tőkés Magyarországot visszaikivánó, a népi Magyarországot, a népi hatalmat gyűlölő „urakat.“ Ezek az urak nemcsak az amerikai imperializmus ügynökei, hanem a feléledő német militarizmus szolgái is, méltó utódai a labancoknak és a Gestapo-ügynökökneik. Korunk labancaira teljes vereség vár A magyar nép ma nem elszigetelten folytatja harcát, hanem a béke- szerető népek legyőzhetetlen táborában. Ezért korunk labancaira nemcsak a nép mély megvetése, hanem teljes vereség is vár. A magyar kormánynak és a magyar népnek — látva azt a veszélyt, amit Nyugat-Németország felfegyverzése jelent á— tanulva történelmi tapasztalataiból, — legelemibb kötelessége mindent megtenni anyu gabnémet imperializmus felélesztése, a párizsi egyezmények ratifikálása élten ép ha ez mégis megtörténik, akkor további intézkedéseket kell tennünk az ország megvédése, népünk biztonsága érdekében. Külpolitikánk célja: békés jóviszony minden országgal A mi népünk nem könyvből, hanem saját életének keserű tapasztalataiból tanulta meg, hogy mit jelent a háború. Jól emlékezünk még a háború borzalmaira és érthető, hogy mindent megteszünk az új háború megismét lődésének elkerülése érdekében. Ezért a Magyar Népköztársaság kormányának a külpolitikájában az a célja, hogy minden országgal békés jóviszonyt alakítson ki. Örvendetes számunkra* hogy az utóbbi időben javult a viszonyunk déli szomszédunkkal, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal is. Több fontos egyezményt kötöttünk mindkét ország érdekében, megerősödtek gazdasági, kulturális és sport- kapcsolataink is. Szilárd nemzeti egység Mit kell termünk ahhoz, hogy a német imperializmus ne tehesse még egyszer hadszíntérré Európát, és benne hazánkat, és hogy ne veszélyeztesse békés építőmunkánkat? Mindenekelőtt szorosabbra kell fűzni népünk egységét, mert ez megnöveli erőinket biztonságunk megvédése érdekében. Pártunk, a Magyar Dolgozók Párt ja vezetése alatt olyan nemzeti egység van születőben, amilyenre példa eddig történelmünkben még nem volt. Népi egységünk alapja pártunk politikája, a dolgozó nép életszínvonalának emelése, a szocializmus felépítése. Ez mindenekelőtt a munkásosztály politikája, de minden tekintetben megfeleli az egész dolgozó nép érdekének is. A magyar nép pártunk helyes politikája mellett tett hitet, amikor az elmúlt héten 97.9 százalékban a Hazafias Népfront jelöltjeire adta szavazatát. Népi, nemzeti egységünk megerősítése érdekében az eddiginél keményebben kéül szembeszállni azokkal, akiik rést akarnak ütni rajta, akik zavart akarnak okozni. Nem szabad elhallgatni, hogy országiunkban még nem kevés ezeknek a száma és Irangjuk városban és faluban is gyakran hallható. Itt az ideje, hogy megfelelő választ kapjanak, elsősorban maguktól a munkásaktól, a dolgozó párasatoktól, becsületes, néphez hű értelmiségiektől, de ha kell, hatalmi szerveinktől is. Aki népünk egysége ellen támad, aki a háborús terveket, a német miiitarizmust szolgálja, s ezzel gyengíti népünk egységes helytállását, építőm unkánk biz tonságát, magára vessen, ha lesújt rá népi demokráciánk büntető keze. Népi, nemzeti egységünk megszilárdítása pártunk és a munkásosztály vezetésével, ez ma az egyik legfontosább tényező, amellyel a ma. günk részéről hozzájárulhatunk Nyu gat-Németország felfegyverzésének megakadályozásához és békés építő- munikánk biztonságának megerősítéséhez. Gazdaságilag erős Magyarország Népi demokratikus államunkat erőssé, gazdaggá szabad népünk mun Icája teszi. Minél jobban, miinél többet és ésszerűbben dolgozunk, minél kevesebb lesz a pazarlás a munkaidővel ás az anyaggal, annál erősebb és gazdagabb lesz hazánk. A gazdaságilag erős Magyarország viszont könnyebben tud szembeszállni az imperialista törekvésekkel, és ha szükség lesz rá, keményebb választ tud adni a hazánk ellen irányuló támadó kísérletekre. A jól végzett munka hazánkban ma nemcsak egyéni érdek, hanem közérdek is. Nemcsak saját magának és családjának haszNépünknek sok igaz ügyért vívott harca bukott el azért, mert egyedül vont; gondoljunk csak Rákóczi küzdelmére, a 46-as szabadságharcra és a lö-es dicső proletárforradalomra. Történelmünkben most először fordul elő az, hogy népünk igaz törekvése egybeesik és szoros egységbe olvad a felszabadult, haladó népek százmillióinak harcával. Ennek felismerése és tudata vezette és vezeti népköztársaságunk kormányát külpolitikai cólkiiitúzésé- ben. Ezért törekedett arra, hogy a legszorosabb együttműködést és a Legjobb baráti viszonyt alakítsa ki országunk felszabadítójával, a népünknek baráti, segítő kezet nyújtó Szovjetunióval, amely országunkat minden törekvéséiben teljes erejével támogatja. Ugyanilyen meleg, testvéri viszony fill fenn, hazánk és a többi népi demokratikus ország között is. Ha a párizsi egyezményeket ratifikálják, új helyzet teremtődik Európában, amely szükségessé teszi, hogy a békeszerető országok — és köztük Magyarország is — megfételő katonai-védelmi jntéakedéseket is tegyenek országaik védelmére. Nem tűrhet jiik tétlenül azt, hogy Európa szívében revansiszta imperialista hadsereget állítsanak fel és lássanak el »tömés más tömegpusztító fegyverekkel. A moszikvai értekezleten résztvevő országok teljes mértékben egyetértettek azzal, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén nagyobb gondot kell forditanick honvédelmünk fejlesztésére, hogy országaik védelmét a párizsi egyezmények következményeivel szemben biztosítani tudják. A moszkvai értekezlet teljes egységet. és határozottságot mutatott ebben a kérdésben is. A moszkvai értekezlet azonban nemcsak azt mutatta meg — ezt szeretném újból aláhúzni, —. hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák a nyugatnémet imperializmus felélesztése esetén határozott intézkedéseket tesznek határaik védelmére, hanem elsősorban azt, hogy az értekezleten résztvett országok továbbra is bíznák olyan kibontakozásban, amely tárgyalások útján tartós békét biztosít mind Európa, mind az egész világ népei számára. Továbbra is igaz az a megállapítás, hogy nincs olyan vitás kérdés, amelyet békés úton, tárgyalások útján ne lehetne rendezni. A Szovjetunió és a népi demokráciák mindent megtesznek a vitás kérdések békés rendezése érdekében. Jellemző erre a szándékra, hogy a moszkvai értekezlet idején volt Moszkvában az építők kongresszusa, amelyen megtárgyalták a Szovjetunióban folyó nagyarányú építkezések összes fontos kérdéseit, Egyidőben a szovjet építők értekezlete a békés építőmunkáról és a moszkvai értekezlet az építőmunka biztosításáról, nagyszerű jelképe a Szovjetunió kormánya békepolitikájának. A tartós béke biztosításához azonban — mint ahogy ezt Molotov elvtárs határozottan kijelentette — két feltétel teljesítése szükséges: a) semmiképpen sem szabad feléleszteni a német militarizmust, ellenkezőleg, létre kell hozni az egységes, demokratikus, békeszerető Németországot; BERLIN A kölni rádió közölte, hogy Adenauer kedden délután fogadta a koalíciós pártok vezetőit és a parlament december közepére kitűzött külpolitikai vitájának elhalasztásáról tanácskozott vélük. Egyes koalíciós pártok ellenezték ezt a javaslatot. Ezért úgy határoztak, hogy a külpolitikai vitára és ezzel együtt a párizsi szerződések első olvasásban való tárgyalására az eredeti terveknek megfenál, hanem a közjón is munkálkodik az, aki tehetségéhez mérten a legjobb munkát végzi, bárhol is dolgozzék: gyárban vagy szántóföldön, hivatalban vagy iskolában. Ezért ma sokkalta inkább, mint bármikor eddig, szükség van arra, hogy népünk helytállása megmutatkozzék a jobbmimöségű, kulturáltabb termelésben, a begyűjtés pontos tel. jesítésében, takarékosabb munkában, az állampolgári fegyelem megszilárdításában. Baráti viszonyunkat a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal úgy ó'rizzük, mint a szemünk fényét, mert jól tudjuk, hogy ez népünk eddigi vívmányai megőrzésének legfőbb biztosítéka. Ez a barátság, amely a békeszere- tő országokat összefűzi és, amely a moszikvai értekezleten a hatalmas Szovjetunióval, a nagy Kínai Nép- köztársaság és a mópii demokráciáik között megmutatkozott, ma történelemformáló erővé vált. Ez az erő reménysége a kapitalista országok békére és szabadságra vágyó dolgozóinak és ugyanakkor a legfélelmetesebb erő a háborúra törő Nyu- gat-Néimetországot felfegyverezni kívánó impei’iaätetd'kikial szemben. Erősíteni a barátságunkat a szovjet néppel és a többi béke szerelő, baráti néppel annyit jelent, mint növelni biztonságunkat, növelni a béke kilátásait. A Szovjetunió és a békeszerétó európai országok, amelyeket a Szovjetunióval kötött kölcsönös segély- nyújtási egyezmény alapján támogat a hatszázmilliós Kína is. ha közösen szervezik meg védelmüket; öttyam erővel rendelkeznek, amely nemcsak minden támadás kivédésére képes, hanem arra is, hogy a támadónak olyan választ adjon, amely lehetetlenné teszi az agresszió újbóli megismétlődését. A Szovjetuniót és a békeszerető országokat nemcsak katonáik száma, nem is csak a korszerű fegyverzet teszi legyőzíhetetlenné, hanem az a tény, hogy hadseregeik igazi népi hadseregek; amelyek nem kislétszámú elnyomó uraik faló osztály, hanem a munkásosztály, az egész dolgozó nép érdekét védik. b) meg keli teremteni az európai kollektív biztonsági rendszert, amely tartós békét biztosít Európa népei számára. Pártunk és kormányunk előtt nem kétséges, hogy a mi népünk. — történelmünk tanulságai, saját keserű tapasztalatai alapján, — megérti és magáévá teszi a moszkvai értekezlet határozatait. Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és néphez hű értelmiségünk egyemberként áll ki e határozatok mellett. Mi teljes szívből békét akarunk, de ha biztonságunkat és békénket veszély fenyegeti — mint ahogy ez a párizsi egyezmények ratifikálásával és megvalósításával történne — akkor mindent elkövetünk, együttműködve a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal, határaink sérthetetlensége. népünk eddigi vívmányainak megvédése érdekében. A magyar nép, amikor felemeli ssavát a német militarizmus felélesztése ellen, történelme haladó hagyományait követi és tudatában van annak az erőnek, amelyet számára a népi demokratikus rendszer és a baráti népek sokszázmilliós, táborával való elszakíthatatlan kapcsolat jelent. Tudjuk, hogy ügyünk igaz . ügy, ezért nem kíméljük érte erőnket, Ezt követeli a hazánk iránti szeretet és ezzel szolgáljuk a béke, a?, egész emberi haladás nagy ügyét. Ez a tudat megsokszorozza erőinket és legyözhetetlenné teszi táborunkat.. lelően december 15-én és 16-án kerül sor a bonni parlamentben. BERLIN A bremerhavemi Seebeck hajógyár dolgozói kedden harci bizottságot ala kitoltak a kényszertoborzás ellem akciók irányítására. A nyugatnémet országi hajógyári munkásak szak- szervezete szolidaritásáról és támogatásáról biztosította a harci bizottságot. Az európai uépek két útja Mit jelent Európa népei számára az egyik, és mit a másik út? Aliul a kormányok álláspontja és a nép érdeke azonos „Hogy mi ne legyünk német gyarmat4* A német militaristák Anschluss-tervei Nyugat-Németország revansra éhes uralkodókörei nagy örömmel gyűjtik össze a magyar nép árulóit Szoros egységben a felszabadult népek százmillióival Közös erővel olyan választ adhatunk nvnden támadónak, amely lehetetlenné teszi az agresszió megismétlődését Továbbra is mindent mente-zünk a vitás kérdések békés rendezése érdekében Külföldi liírck