Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-09 / 292. szám

N Ä P E ó 19*54 DECEMBER 9 (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetunió javaslata az európai kollektív biztonsági rendszer kiépítésére A Szovjetunió kormánya ez év ele­jén még a berlini értekezleten ter­vezetet készített olyan európai kol­lektív biztonsági rendszer kiépítésé­re, amelyikben társadalmi formára való tekintet nélkül résztvehet min, den európai ország — nagy és kicsi egyaránt. A javaslat szerint az euró­pai kollektív biztonsági rendszerben résztvevő országok kötelezettséget \ alls Inak minden agresszív kísértet megakadályozására. Ez a rendszer a nagy és kis ál­lamé k függetlenségét és szuveré­Európu népei előtt tehát tulajdon­keppen két út áll. Az egyik, ame­lyen a nyugati nagyhatalmaik vezető körei járnak és akarnak továbbra is járni, ez a párizsi egyezmény ratifi­kálásának és megvalósításának út­ja. Nyugat-Németország felfegyver­zése és nyugateurópai hatalmi cso­portba való bevonása, Németország, sót egész Európa kettéosztása. Ez az út a fegyverkezési verseny meggyor­A párizsi egyezmények ratifikálá­sa növeli a fegyverkezés terheit, és ezzel növekednek a dolgozó osztá­lyokra nehezedő terhek is. Nyugat- Európában kezdetét veszi — akár­csak Hitler uralomrajutása’kor — az összes demokratikus jogok, s első­sorban a munkásosztály jogainak megnyirbálása. A német militarizmus felélesz­tése a nyugati országok dolgozói számára a német támadás meg­ismétlődésének veszélyét, anyagi helyzetük rosszabbodását és jog- fosztottságuk növekedését je­lenti. Ezért a nyugateurópai országok dolgozói, — elsősorban az ipari mun­kások — nem nyugszanak bele a párizsi és londoni megállapodások ratifikálásába. A nyugateurópai or­szágokban már eddig is íöbhmillió ember írta alá a tiltakozást a lon­doni és párizsi megállapodások el­len. A nyugateurópai országokban is a legkülönbözőbb politikai irányza­tokat követő emberek közösen tilta­koznak Nvugat-Németország feüfegy_ vérzésé ellen. Nyugat-Németország feliegy vér­zésének útja a legteljesebb mér­tékben ellentétben áll Európa Más a helyzet a Szovjetunióban és a népi demokráciákban, ahol a kormányok álláspontja és a nép ér­deke azonos. A moszkvai értekezle­ten részvevő országok kormányai kö­vetkezetesen képviselik népeik ér­dekét, és ezért állnak ki határozot­tan az európai béke fenntartása, az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése mellett. Országunk egész története szinte megszakítás nélküli harc a német, illetve osztrák elnyomó, gyarmatosí­tó törekvéseit ellen. A magyar kul­túra fejlődése is állandó küzdelem­ben folyt az elnémetesítéssel szem­ben. Történelmünk tapasztalata arra ta_ nít bennünket, hogy teljes nagysá­gában felismerjük azt a veszélyt, amelyet Nyugat-Németország fel­A nyugatnémet imperialista kö­rökben az Anschluss- gondolata nem. csak hogy nincs kiveszőben, sőt — mint erre több jel is mutat, — fel- éledében van. A német imperialisták Németország és Ausztria „sorsközös- ségéneik“ leple alatt, most éppúgy, mint a második világháború előtt, Ausztria meghódítását tekintik az el. ső lépésnek a revams és az agresz- Szió útján. A magyar népnek, éppúgy, mint az osztrák népnek, az az érdeke, hogy újabb Anschluss sohase követ, kezzék be. A békeszerető és újabb Anschlusstól nem fenyegetett Ausz­A nyugatnémet felfegyverzés ve­szélyességét hazánkra egyéb, ebből az országból közvetlenül hazánk el­ten irányuló ellenséges cselekedetek is mutatják. Nemi lehet véletlennek tekinteni, hogy hazánk elten első­nitásuk tiszteletbentartását biz­tosítja. A javaslat megtétele óta közel egy év telt el. Ez elegendő idő lett vol­na ahhoz, hogy a nyugati nagyha­talmak megvizsgálják a javaslatot és közöljék saját véleményüket, vagy más javaslatot tegyenek az európai biztonsági rendszer megteremtésére. Nem ez történt. Ehelyett a nyugati hatalmak sebtiben alig pár hét alatt létrehozták a londoni és párizsi meg­állapodásokat, amelyek útját állják az európai kollektív biztonság meg­teremtésének. sítását, a háborús veszély fokozó­dását jelenti. A másik út: az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése minden európai állam részvételével és ezen beiül az egységes demokra­tikus Németország létrehozása. Ez a béke útja, amelyen járva lehető­vé válik a fegyverkezés és a fegy­verkezéssel járó terhek csökkentése. összes népének köztük a német népnek érdekeivel is. A német nép az elmúlt félévszázad c'iat-t sokat szenvedett uralkodó osz­tálya hatalmi törekvéseiért, és min­den becsületes német dolgozónak jo­gos kívánsága, hogy végre nyuga­lomban és békében éljen és Német­ország ne változzék újra hadszín­térré. A német dolgozóknak ez a jogos követélése egyre erősebben hallatszik, nemcsak a demokratikus Németországiban, hanem Nyugat-Né. metországban is. A nyugateurópai országokban és köztük Nyugat-Németországiban is, más a nép és más a kormány véle­ménye. A nép — és elsősorban a munkások — egyre határozottabban állnak ki a Szovjetunió javaslatai, az egységes, békeszerető Németország, és az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése mellett. A nyugati hatalmak kormányai azonban még nem ébredtek fe­lelősségük tudatára, nem vonták le a helyes következtetést or­szágaik történelmének szomorú tapasztalataiból, továbbra is Nyugat-Németország fel­fegyverzése, a fegyverkezési verseny, a háborús veszély élezése mellett állnak. Magyarország kormánya is tel­jes erejével támogatta és támo­gatja a Szovjetunió javaslatait, mert ezekben a kibontakozás­nak, a tartós békének biztosí­tékát látja. A mi népünk Európa azon né­pei között foglal helyet, amelyek tör ténelmük során a legtöbbet szenved­tek a nérti at hatalmi törekvésektől. fegyverzése, a német militarizmus feltámasztása jelent. Bár nem vagyunk szomszédosak Nyugart-Németonszágga'l, de tudjuk azt, hogy a revanslszta és felfegyver, zett Nyugat-Németország egyik fő törekvése Ausztria bekebelezése; újabb Anschluss. Ha ez megtörténik, akkor a nyugatnémet hadsereg is­mét újra közvetlenül Magyarország határain van. trióval lehetséges országaink közötti kapcsolat további megjavítása mind­két nép javára. Ez az elgondolás vezette a magyar kormányt, amikor az elmúlt évek­ben mindent elkövetett az Ausztriá­val való jóviszemy kialakítása érde­kében . A jószomszédi viszony megterem­tésének további alakulása attól függ, hogy Ausztria milyen magatartást tanúsít Nyugat-Németország impe­rialista köreinek Ausztria bekebele­zésére irányuló törekvéseivel, Nvu- giut-Német ország felfegyverzésével szemben. sorban éppen Nyugat-Németorszég- ból indulnak ki a különböző zavart keltő kísérletek; innen sugározza hazugságait a „Szabad Európa“ rá­diója, innen irányítják az úgyneve­zett ballcm-akciókat Nyugat-Németország fegyverkező, revansra éhes uralkodókörei együtt­működve különböző nyugati, első­sorban amerikai imperialista cso­portokkal, nagy örömmel gyűjtik össze a magyar nép árulóit, a régi nagybirtokos, tőkés Magyarországot visszaikivánó, a népi Magyarorszá­got, a népi hatalmat gyűlölő „ura­kat.“ Ezek az urak nemcsak az ameri­kai imperializmus ügynökei, hanem a feléledő német militarizmus szol­gái is, méltó utódai a labancoknak és a Gestapo-ügynökökneik. Korunk labancaira teljes vereség vár A magyar nép ma nem elszigetel­ten folytatja harcát, hanem a béke- szerető népek legyőzhetetlen táborá­ban. Ezért korunk labancaira nem­csak a nép mély megvetése, hanem teljes vereség is vár. A magyar kormánynak és a ma­gyar népnek — látva azt a veszélyt, amit Nyugat-Németország felfegy­verzése jelent á— tanulva történel­mi tapasztalataiból, — legelemibb kötelessége mindent megtenni anyu gabnémet imperializmus felélesztése, a párizsi egyezmények ratifikálása élten ép ha ez mégis megtörténik, akkor további intézkedéseket kell tennünk az ország megvédése, né­pünk biztonsága érdekében. Külpolitikánk célja: békés jóviszony minden országgal A mi népünk nem könyvből, ha­nem saját életének keserű tapaszta­lataiból tanulta meg, hogy mit jelent a háború. Jól emlékezünk még a háború bor­zalmaira és érthető, hogy mindent megteszünk az új háború megismét lődésének elkerülése érdekében. Ezért a Magyar Népköztársaság kor­mányának a külpolitikájában az a célja, hogy minden országgal békés jóviszonyt alakítson ki. Örvendetes számunkra* hogy az utóbbi időben javult a vi­szonyunk déli szomszédunkkal, a Jugoszláv Szövetségi Népköz­társasággal is. Több fontos egyezményt kötöttünk mindkét ország érdekében, megerő­södtek gazdasági, kulturális és sport- kapcsolataink is. Szilárd nemzeti egység Mit kell termünk ahhoz, hogy a német imperializmus ne tehesse még egyszer hadszíntérré Európát, és benne hazánkat, és hogy ne veszé­lyeztesse békés építőmunkánkat? Mindenekelőtt szorosabbra kell fűzni népünk egységét, mert ez megnöveli erőinket biztonságunk megvédése érdekében. Pártunk, a Magyar Dolgozók Párt ja vezetése alatt olyan nemzeti egy­ség van születőben, amilyenre pél­da eddig történelmünkben még nem volt. Népi egységünk alapja pártunk politikája, a dolgozó nép életszínvo­nalának emelése, a szocializmus fel­építése. Ez mindenekelőtt a mun­kásosztály politikája, de minden te­kintetben megfeleli az egész dolgozó nép érdekének is. A magyar nép pártunk helyes po­litikája mellett tett hitet, amikor az elmúlt héten 97.9 százalékban a Hazafias Népfront jelöltjeire adta szavazatát. Népi, nemzeti egységünk megerősítése érdekében az eddiginél keményebben kéül szembeszállni azokkal, akiik rést akarnak ütni raj­ta, akik zavart akarnak okozni. Nem szabad elhallgatni, hogy országiunk­ban még nem kevés ezeknek a szá­ma és Irangjuk városban és faluban is gyakran hallható. Itt az ideje, hogy megfelelő vá­laszt kapjanak, elsősorban maguk­tól a munkásaktól, a dolgozó pá­rasatoktól, becsületes, néphez hű értelmiségiektől, de ha kell, hatal­mi szerveinktől is. Aki népünk egy­sége ellen támad, aki a háborús ter­veket, a német miiitarizmust szol­gálja, s ezzel gyengíti népünk egy­séges helytállását, építőm unkánk biz tonságát, magára vessen, ha lesújt rá népi demokráciánk büntető keze. Népi, nemzeti egységünk megszi­lárdítása pártunk és a munkásosz­tály vezetésével, ez ma az egyik legfontosább tényező, amellyel a ma. günk részéről hozzájárulhatunk Nyu gat-Németország felfegyverzésének megakadályozásához és békés építő- munikánk biztonságának megerősíté­séhez. Gazdaságilag erős Magyarország Népi demokratikus államunkat erőssé, gazdaggá szabad népünk mun Icája teszi. Minél jobban, miinél töb­bet és ésszerűbben dolgozunk, minél kevesebb lesz a pazarlás a munka­idővel ás az anyaggal, annál erősebb és gazdagabb lesz hazánk. A gazdaságilag erős Magyarország viszont könnyebben tud szembeszáll­ni az imperialista törekvésekkel, és ha szükség lesz rá, keményebb vá­laszt tud adni a hazánk ellen irá­nyuló támadó kísérletekre. A jól végzett munka hazánkban ma nemcsak egyéni érdek, ha­nem közérdek is. Nemcsak saját magának és családjának hasz­Népünknek sok igaz ügyért vívott harca bukott el azért, mert egyedül vont; gondoljunk csak Rákóczi küz­delmére, a 46-as szabadságharcra és a lö-es dicső proletárforradalomra. Történelmünkben most először for­dul elő az, hogy népünk igaz törekvése egybe­esik és szoros egységbe olvad a felszabadult, haladó népek száz­millióinak harcával. Ennek felismerése és tudata ve­zette és vezeti népköztársaságunk kormányát külpolitikai cólkiiitúzésé- ben. Ezért törekedett arra, hogy a legszorosabb együttműködést és a Legjobb baráti viszonyt alakítsa ki országunk felszabadítójával, a né­pünknek baráti, segítő kezet nyújtó Szovjetunióval, amely országunkat minden törekvéséiben teljes erejével támogatja. Ugyanilyen meleg, test­véri viszony fill fenn, hazánk és a többi népi demokratikus ország kö­zött is. Ha a párizsi egyezményeket rati­fikálják, új helyzet teremtődik Euró­pában, amely szükségessé teszi, hogy a békeszerető országok — és köztük Magyarország is — megfételő kato­nai-védelmi jntéakedéseket is tegye­nek országaik védelmére. Nem tűrhet jiik tétlenül azt, hogy Európa szívében revansiszta imperialista hadsereget állítsanak fel és lássanak el »töm­és más tömegpusztító fegyverekkel. A moszikvai értekezleten résztvevő országok teljes mértékben egyetér­tettek azzal, hogy a párizsi egyez­mények ratifikálása esetén nagyobb gondot kell forditanick honvédel­münk fejlesztésére, hogy országaik védelmét a párizsi egyezmények kö­vetkezményeivel szemben biztosíta­ni tudják. A moszkvai értekezlet teljes egy­séget. és határozottságot mutatott eb­ben a kérdésben is. A moszkvai értekezlet azonban nemcsak azt mutatta meg — ezt sze­retném újból aláhúzni, —. hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák a nyugatnémet imperializmus fel­élesztése esetén határozott intézkedé­seket tesznek határaik védelmére, hanem elsősorban azt, hogy az érte­kezleten résztvett országok továbbra is bíznák olyan kibontakozásban, amely tárgyalások útján tartós békét biztosít mind Európa, mind az egész világ népei számára. Továbbra is igaz az a megállapí­tás, hogy nincs olyan vitás kérdés, amelyet békés úton, tárgyalások út­ján ne lehetne rendezni. A Szovjet­unió és a népi demokráciák min­dent megtesznek a vitás kérdések békés rendezése érdekében. Jellemző erre a szándékra, hogy a moszkvai értekezlet idején volt Moszkvában az építők kongresszusa, amelyen megtárgyalták a Szovjet­unióban folyó nagyarányú építkezé­sek összes fontos kérdéseit, Egyidőben a szovjet építők érte­kezlete a békés építőmunkáról és a moszkvai értekezlet az építőmunka biztosításáról, nagyszerű jelképe a Szovjetunió kormánya békepolitiká­jának. A tartós béke biztosításához azon­ban — mint ahogy ezt Molotov elv­társ határozottan kijelentette — két feltétel teljesítése szükséges: a) semmiképpen sem szabad fel­éleszteni a német militarizmust, el­lenkezőleg, létre kell hozni az egy­séges, demokratikus, békeszerető Németországot; BERLIN A kölni rádió közölte, hogy Ade­nauer kedden délután fogadta a koa­líciós pártok vezetőit és a parlament december közepére kitűzött külpoliti­kai vitájának elhalasztásáról tanács­kozott vélük. Egyes koalíciós pártok ellenezték ezt a javaslatot. Ezért úgy határoztak, hogy a külpolitikai vitára és ezzel együtt a párizsi szer­ződések első olvasásban való tárgya­lására az eredeti terveknek megfe­nál, hanem a közjón is munkál­kodik az, aki tehetségéhez mér­ten a legjobb munkát végzi, bárhol is dolgozzék: gyárban vagy szántóföldön, hivatalban vagy isko­lában. Ezért ma sokkalta inkább, mint bármikor eddig, szükség van arra, hogy népünk helytállása megmutat­kozzék a jobbmimöségű, kulturáltabb termelésben, a begyűjtés pontos tel. jesítésében, takarékosabb munkában, az állampolgári fegyelem megszilár­dításában. Baráti viszonyunkat a Szovjet­unióval és a népi demokráciák­kal úgy ó'rizzük, mint a sze­münk fényét, mert jól tudjuk, hogy ez népünk eddigi vívmá­nyai megőrzésének legfőbb biz­tosítéka. Ez a barátság, amely a békeszere- tő országokat összefűzi és, amely a moszikvai értekezleten a hatalmas Szovjetunióval, a nagy Kínai Nép- köztársaság és a mópii demokráciáik között megmutatkozott, ma történe­lemformáló erővé vált. Ez az erő reménysége a kapitalista országok békére és szabadságra vágyó dol­gozóinak és ugyanakkor a legfélel­metesebb erő a háborúra törő Nyu- gat-Néimetországot felfegyverezni kí­vánó impei’iaätetd'kikial szemben. Erősíteni a barátságunkat a szov­jet néppel és a többi béke szerelő, baráti néppel annyit jelent, mint nö­velni biztonságunkat, növelni a béke kilátásait. A Szovjetunió és a békeszerétó európai országok, amelyeket a Szov­jetunióval kötött kölcsönös segély- nyújtási egyezmény alapján támogat a hatszázmilliós Kína is. ha közösen szervezik meg védelmüket; öttyam erővel rendelkeznek, amely nemcsak minden támadás kivédésére képes, hanem arra is, hogy a támadónak olyan választ adjon, amely lehetet­lenné teszi az agresszió újbóli meg­ismétlődését. A Szovjetuniót és a békeszerető országokat nemcsak katonáik szá­ma, nem is csak a korszerű fegyver­zet teszi legyőzíhetetlenné, hanem az a tény, hogy hadseregeik igazi népi hadsere­gek; amelyek nem kislétszámú elnyomó uraik faló osztály, ha­nem a munkásosztály, az egész dolgozó nép érdekét védik. b) meg keli teremteni az európai kollektív biztonsági rendszert, amely tartós békét biztosít Európa népei számára. Pártunk és kormányunk előtt nem kétséges, hogy a mi népünk. — tör­ténelmünk tanulságai, saját keserű tapasztalatai alapján, — megérti és magáévá teszi a moszkvai értekezlet határozatait. Munkásosztályunk, dol­gozó parasztságunk és néphez hű értelmiségünk egyemberként áll ki e határozatok mellett. Mi teljes szívből békét akarunk, de ha biztonságunkat és békénket veszély fenyegeti — mint ahogy ez a párizsi egyezmények ratifikálásá­val és megvalósításával történne — akkor mindent elkövetünk, együtt­működve a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal, határaink sérthetet­lensége. népünk eddigi vívmányainak megvédése érdekében. A magyar nép, amikor felemeli ssavát a német militarizmus fel­élesztése ellen, történelme haladó hagyományait követi és tudatában van annak az erőnek, amelyet szá­mára a népi demokratikus rendszer és a baráti népek sokszázmilliós, táborával való elszakíthatatlan kap­csolat jelent. Tudjuk, hogy ügyünk igaz . ügy, ezért nem kíméljük érte erőnket, Ezt követeli a hazánk iránti szere­tet és ezzel szolgáljuk a béke, a?, egész emberi haladás nagy ügyét. Ez a tudat megsokszorozza erőinket és legyözhetetlenné teszi táborunkat.. lelően december 15-én és 16-án ke­rül sor a bonni parlamentben. BERLIN A bremerhavemi Seebeck hajógyár dolgozói kedden harci bizottságot ala kitoltak a kényszertoborzás ellem akciók irányítására. A nyugatnémet országi hajógyári munkásak szak- szervezete szolidaritásáról és támo­gatásáról biztosította a harci bizott­ságot. Az európai uépek két útja Mit jelent Európa népei számára az egyik, és mit a másik út? Aliul a kormányok álláspontja és a nép érdeke azonos „Hogy mi ne legyünk német gyarmat4* A német militaristák Anschluss-tervei Nyugat-Németország revansra éhes uralkodókörei nagy örömmel gyűjtik össze a magyar nép árulóit Szoros egységben a felszabadult népek százmillióival Közös erővel olyan választ adhatunk nvnden támadónak, amely lehetetlenné teszi az agresszió megismétlődését Továbbra is mindent mente-zünk a vitás kérdések békés rendezése érdekében Külföldi liírck

Next

/
Thumbnails
Contents