Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-09 / 292. szám
1934 DECEMBER 9 fl K P E ö 8 Egy új tanácstag munkában... Az elmúlt hetekben a jelölések, a tanácsválasztások sok olyan embert vontak be a közügyek intézésébe, akik azelőtt csak részben, vagy egyáltalán nem vettek részt ilyen munkában. Az alábbiakban Rosenberger József párt új tanácstag életének három állomását rajzoljuk meg, írjuk le, s a későbbiekben beszélgetést folytatunk vele jövő terveiről. ELSŐ ÁLLOMÁSKÉNT méltán vehetjük a jelölőgyűiéseiket. Pára község II. körzetében mintegy 25 választó egyhangúlag jelölte Barát Antal helyett Rosenberger Józsefet a tanácstagok sorába. Megismerték, hiszen sokszor találkoztak vele. — Mint a régi tanács begyűjtési áHan- dóbizottságának aktívája, sokszor járt közöttük. Példamutatásával, felvilágosító szavával mindig a szívükhöz talált. S követték is híven. Éppen azért jelölték most is ezt a szerény, csendes, megfontolt szavú fiatal embert. Mert ha a körzet, a haza ügyeiről van szó, akkor már szinte szónoki erővel hangzik szava. Ekkor fürgu is, meg körültekintő, csakhogy a falu becsületén, a begyűjtés terén se essen csorba. Egységes volt a vélemény: a versenytábla is tanúsítja, hogy a falu legjobbjai között van a helye. MÁSODIK ÁLLOMÁSKÉNT november 28-át, a tanácsválasztások nagy ünnepét vehetjük. Ezen a napon pecsételték meg Pári község II. körzetének szavazó polgárai, is jelölésüket. Ezen a napon Rosenberger József 8 holdas egyénileg dolgozó .paraszt hivatalosan a tanácstagok sorába lépett. A várakozásnak megfelelően maga is jól felkészült erre a nagy napra. Már a jelöíőgyűlések előtt vállalta, hogy a tanácsváiasz- tások tiszteletére egész évi beadási kötelezettségét teljesíti: Nem is kellett november 2S-ig várni ezzel, mert az utolsó kötelezettséget,. a sertósbeadáet már november 24-én teljesítette. A jó példa tehát nem hiányzott munkájából, amelyet nagyon sffiran követtek a falu dolgozó parasztjai közül. Ezért is adták rá választói -egyöntetűen szavazataikat. Érezték, tudták, hogy ügyüket, falujuk, s az ország sorsát jó kezekbe tették le. A HARMADIK ÁLLOMÁS mindezeknek méltó betetőzése. December negyediké a pari tanács megalakulásánek napja voit. Ezen a napon Rosenberger Józsefet külö_ nősen is nagy megtiszteltetés érte. Meg,választották a begyűjtési állandóbizottság elnökévé. Bíznak benne, hegy a község eddig kiharcolt sikereit tovább tudja a bizottság tagjaival fokozni. Néhány adat a pári begyűjtés állásáról: Kukoricából UK), napraforgóból 97, burgonyából 96, hüvelyesekből 160, sertésből 92 szá_ Zalákra teljesítették a tervet. Az új tanács nem hiába akarja jó kezekben tudni ezt az igen fontos posztot. A december 4-i értékelés szerint a tamási járás községed között a begyűjtés terén az első heSyet fog_ lallja el Pári község. Ezárt bízták ilyen jó kezekre, hogy e jó helyezést továbbra is tartani tudják. S e három jelentős állomás után szólaljon meg maga Rosenberger József. Nem is fukarkodik a szavakkal. örömmel sorolja terveit, amelyekkel mégjob- ban öregbíthetné faluját, elősegíthetné a benne lakók boldogulását. — Nem pihenhetünk meg a habárainkon, nagyon jól tudom — mondja mosolyogva s még egy kissé megilletődve a nagy megtiszteltetéstől, no meg a megnövekedett felelősségtől is. — Az igaz, hogy elsők vagyunk — folytatja tovább, — de azért a mi falunkban is vannak még hát ralékosok. Az a tervem, hegy most hamarosain összejövünk s a bizottság tagjai közt elosztjuk a munkát. Éppen öten vagyunk, s a faluban éppen öt utca van. Mindegyikünk felelős lesz egy-egy utcáért. Nem hanyagoljuk eíl a már eddig is jól dolgozó begyűjtési aktíváikat sem, sőt még tovább bővítjük számukat. Ezz'el az erővel aztán számbavesszük és meglátogatjuk a hátralékosokat. Most különösem jó segítségünk lesz a kormány begyűjtéssel kapcsolatos rendeäete, amely a hátralékosoknak nagyon megkönnyíti a beadás rendezését. Búcsúzóul még ezeket mondja: — Most akarjuk az alapjait megteremteni annak, hogy ne csak teljesítsük a beadási kötelezettséget év végére, hanem jövőre ilyenkor már egyetlen hátralékos se legyen. Közben azonban igyekszem dolgozó paraszt társaim problémáit is a tanácsüléseken keresztül megoldani. Tudom, nem könnyű e feladat, de bízom benne, hogy meg tudok felelni neki. (i—e) Cnoepségck Paks község felszabadulásának 10. évfordulóján Megalakul! Szekszárd város tanácsa Szekszárd város tanácsa hétfőn este tartotta meg első, alakuló gyűlését. A tanácstagok mellett a város számos dolgozója is eljött a tanácsülésre, hogy tanúja lehessen ezsk- nek az ünnepélyes perceknek. A mandátum-vizsgáló bizottság a választási elnökségek jelentéséből megállapította, hogy a városban 80 tanácstagot küldtek a dolgozók a helyi tanácsba. A Hazafias Népfront jelöltjeif minden választókerületben megválasztották és így nincs szükség pótváiasztásra. A tanácsülés határozata szerint 9 tagú lett a végrehajíóbizottság. Az újonnan megválasztott v. b. — a tanácsülés szünetében megtartotta első ülését, amelyen a v. b. tagjai maguk között elosztották a funkcióikat. Elnöknek ismét Teszler Vendel elvtársat választották meg. A tanácsülés egyhangúlag hozott lelkes határozattal jóváhagyta a tisztségek elosztását. A tanácsülés 7 állandóbizottság megalakítására hozott határozatot. Pénzügyi, begyűjtési, népművelési és oktatásügyi, egészségügyi és szociálpolitikai, ipar és kereskedelmi, építés és közlekedésügyi, valamint mezőgazdasági áll-andóbizottságot alakítottak. Az állandóbizottságok 7—7 tagból állnak és mindegyiknek megválasztottá!? elnökeit és titkárait is. lengyelen a fe’szabadu'ási ünneppé- együtt tartották az új tanács első ülését Lengyel község felszabadulása 10. évfordulójának előestéjén sűrű köd borította be a kis falut, csak a környező dombokon lobogó tüzek jelezték, hogy örömünmepet ülnek az embereik. A kultúrház előtt kis ember- csoport beszélget, a terem-ben sokan összegyűltek már, s halk zsongás jelzi, hogy ott is folyik a beszélgetés. Emlékeznek, hogy 10 esztendővel ezelőtt mi volt, hogy volt. Akkor még földesurak uralták a vidéket, a kultúrház helyén istálló állott. Ma csinosan berendezett, tisztaságtól ragyogó épület várja a falu dolgozóit munka után. A gyermekek arról mesélnek, hogy az első szovjet katona kenyeret adott neki, a másik arra emlékszik, hogy őt a térdén lovágol- tatta. De közben felgördül a függöny és kezdődik az ünnepély. Frisshangu iskolások énekelik a „Felszabadult nép’1 című dait. Majd a kisovódások kedves tánca következik. Azután Csaba János párttitkár emlékezi!? még azokról, akiknek szabadságunkat köszönhetjük és köszönhetik a len-gyeliek is. Az ünnepi emlékbeszéd után meg néhány kedves, vidám műsorszám következik, majd az új tanács tartja ü-nnepéiyes keretek között eiső ülését. Talán még soha ennyien nem voltak tanácsülésen, sokan be sem férnek a kultúrház nagytermébe, de nem zavarja őket a hideg, maradnak, mert kíváncsiak, Ihogy miről tárgyalnak a magukválasztotta tanácstagok. (Major Mátyás) Emlék essetek ránk Az elmúlt listen ünnepelte Paks lakossága községük felszabadulásának tizedik évfordulóját. Szerdán délelőtt a két általános iskolában, rendeztek ünnepségeket, ahol kiállításon mutatták be az iskolák tízéves fejlődését. A II. számú általános iskolában a felszabadulási ünnepély egyben az iskola névadó- . ünnepsége is volt, ekkor vette fel az iskma Bezerédj Istvánnak, a megye szülöttjének nevét. Délután a község lakossága a szovjet hősi emlékműnél emlékezett meg a község felszabadulásáról, majd meg koszorúzták az emlékművet. Vasárnap este a Magyar-Szovjet Társaság rendezett ünnepséget a Petőíi-kultúrotthon-ban. Itt Blazsek Qerjenben az MNDSZ-szervezet nagy gpndot fordít a gazdaasszony- körök megszervezésére. A községben különösen a szabás-varrás iránt nagy az érdeklődés. A tanfolyamra nemcsak a középkorúak, hanem a 15—16 éves lányok is jelentkeztek. Amint a kör tagjai elmondották, a telet arKároly általános iskolai tanár, a községi népfront-bizottság elnöke tar tott ünnepi beszédet. „Szabadságot hozott számunkra az a hadsereg, amely millió és millió éíetet áldozott azért, hogy népünk szabad hazában új, szabad életet kezdjen” — mondotta többek közt, majd beszélt a község tízéves fejlődéséről, arról, hogy a régi Paksra szinte már rá sem lehet ismerni. Bővültek a község ipari üzemei, megépült a betonút, új hajóállomást kapott a község — „de legjobban lemérhető a fejlődés — mondotta — a kulturális téren elért eredményeinknél. A műveltség — amely azelőtt csak egy szűk kiváltságos réteg monopóliuma volt — ma már az egész dolgozó nép kincse. Az MNDSZ a munkában jó eredményeket elért dolgozó nőket díszoklevéllel jutalmazza. Mintegy 2000 oklevelet osztanak szét megyénkben a termelőszövetkezeti asszonyok között. A legtöbb díszoklevél a bonyhádi „Szabad Föld” és a „Dózsa Népe“ termelőszövetkezetben talál gazdát. Fiaink, leányaink előtt nyitva állnak a közép- és főiskolák, csak az kell, hogy tanuljanak, szeressék hazájukat, népüket.” Az ünnepség részvevői egyhangúlag fogadták el Székely Sándor elvtársnak, a Járási Hazafias Népfrontbizottság elnökének javaslatát, hogy a község küldjön tiltakozó táviratot a nyugatnémet felfegyverzés és a Kommunista Párt elleni terrorper miatt. „Paks község dolgozó társadalma — mondja a távirat — községünk felszabadulásának tizedik évfordulóján tiltakozását fejezi ki Nyugat- Németország felfegyverzése és az ellen az aljas terrorper ellen, mellyel el akarják némítani az egységes, demokratikus Németország megteremtéséért harcoló Németország Kommu nista Pártját. Az egész emberiség érdekében követeljük, hogy haladéktalanul szüntessék be a fegyverkezési hajszát és a terrorpert.” Az ünnepség második részében a Bezerédj általános iskola úttörői, s MSZT tánccsoportjai és a szekszárdi K. P. D. Sz. kultúrcsoportja adtak igen szép műsort, amit a közönség nagy tetszéssel fogadott. Hírek az MNDSZ-szervezetek életébő! Az Országos Béketanács kíadásá-. ban „Emlékezzetek ránk“ címmel megjelent a Békebizottságok Kiskönyvtára legújabb száma. A kötet megrázó dokumentumokat tartalmaz: az emberi haladás, a szabadság, a nemzeti ellenállás mártírjainak, a náci fasizmus elleni harc hős vértanúinak utolsó leveleit. Fasiszta halál táborokban, börtönökben, kivégzöhe- lyeken haláluk előtt írták e levelekéit Soraik mégsem csiiygedést, hanem hitet és kitartást sugároznak és megrázó erővel hirdetik: milyen veszélyeket, milyen emberi szenvedéseket okozott a világnak a német fasizmus. A nyugatnémet támadó hadsereg újjáéledésének veszélye teszi ma különösen időszerűvé e gyűjteményt. A levelek írói között ott vannak sok nemzet legjobb fiai — köztük a magyar ellenállási mozgalom hős vértanúi is. A kötet többek között tartalmazza Alpári Gyula, Békés- Glass Imre, Pataki István és Schänder c Zoltán utolsó leveleit. Az „Emlékezzetek ránk" című kötet kis válogatást tartalmaz abból a több, mint 700 oldalas gyűjteményből, amelyet a Giülio Einaudi olasz kiadóvállalat tett közzé. A levelek olasz kiadásához Thomas Mann, a nagy német író írt előszót. Dombóvári Lenüzem: Még ebben az éviién itrven félti 250 mázsa rostot gyártana'? A Dombóvári Lenüzem dolgozói a iiL pártkongresszus tiszteletére beindított munkaverseny eredménye- kép elnyerték a megvei pártbizottság versenyzászlaját. Ennél? átvételekor az üzem dolgozói megfogadták, hogy a kongresszus után a verseny- lendületet tovább fokozzák és harcolni fognak az éves terv teljesítéséért Munkájukat siker koronázta, ígéretüket beváltották: árutermelési tor- | vüket mennyiségileg december 1-re, értékben pedig december 4-ére teljesítettél?. Vállalták, hogy még ebben az évben terven felül 250 mázsa rostot adnék népgazdaságunknak, hogy ezzel is segítsék az új szakasz politikájának megvalósulását, a mezőgazdaság fejlesztését, a lakosság jobb áruellátását. ra használják fel, hogy megismerkedjenek a szabás-varrás „.fogásai- ^ val” és a jó ízlésű öltözködést tanul- 4 jái? majd meg. E célok eléréséhez 4 úgynevezett mintaruhákat készíte- ? nek: 35—40 centiméter nagyságukat. > A kör legsikerültebb munkadarab-4 jait a tavasszal — amikor a tanfo- f lyamok befejeződtek ' — járási ki- f állításon mutatják be a járás, a me-J gye dolgozóinak. $ <í A termelőszövetkezetekben a zárszámadás felé fordítják figyelmüket a tsz-tagok. Csaknem valamennyi termelőszövetkezetben több pénzt osztanak az egyéb termények mellett, mint az elmúlt évben. A jó zárszámadás a tsz-asszonyok jó munkáját is dicséri,, akik becsülettel vet-? ték ki részüket a közös munkából, f Az asszonyok csaknem valamennyi? termelőszövetkezetben azt a célt tűz-v ték maguk elé, hogy a gazdasági év-4 ben 200 munkaegységet szereznek. 4 A 200 munkaegységes mozgalom ki- f emelkedő eredményt hozott megyénk ben: mintegy 3000 asszony teljesített több munkaegységet, mint amennyit *z alapszabály előír. A bonyhádi István-majori termelőszövetkezet asz szonyai pedig már a 300 munkaegy-i ■ség eléréséért harcoltak jó eredmény-# nyel. f Ojzszétgetái egy prop tig a n d istán a / — Igen megtisztelő feladatomnak tartoyn, hogy községünkben a III. pártkongresszus anyagát taníthatom — ezzel kezdi a beszélgetést Fü- löp Lajos elvtárs, bölcskei propagandista. — Már az első anyag, amelyben a magyar népi demokrácia 10 éves társadalmi, politikai és kulturális fejlődéséről volt szó, nagyon megnyerte tetszésemet. Sok minden eszembejutott, sok-sok emlék tódult emlékezetembe az anyag tanulmányozása során. Személyes emlékek sokasága, tízéves szédületes iramú fejlődésünk nagyszerű dokumentumai. Mennyit lehet majd beszélni róla. De arra is gondom volt, hogy legyen is majd kinek beszélni róla, legyenek, akik elmondják az ő saját véleményüket ezekről a nagy tettekről, s megértsék, hogy a párt vezetésével és segítségével a továbbiakban még hatalmasabb eredményeket érhetünk el. Ehhez nagy segítség az oktatás. Ha minél többen megértjük, hogy a párt politikája az egész nép politikája, mely a dolgozók felemelkedését szolgálja, akkor egyre sokasodik azoknak a száma, akik tudatosan harcolnak e politika megvalósításáért. — Éppen ezért valamennyi hallgatómat az oktatás beindulása előtt személyesen is felkerestem. Elbeszélgettem velük a tanulás és az anyag nagy jelentőségéről, fontosságáról. Az én szemináriumomnak tizennégy hallgatója van és az ilyen előkészítés nyomán valamennyien megjelentek a foglalkozáson. Ezután arról beszélt, hogy — természetesen a propagandista felkészülésétől is sok függ. Könnyebb helyzetben vagyok e téren azért, mert a tanácsnál dolgozom s az anyagot alátámasztó helyt adatokat könnyebben meg tudom szerezni. — De fel is használta őket, amint a későbbiek során ez ki is derült. Tíz év alatt nemcsak az ország, de benne Bölcske község és a falu lakói is sokat fejlődtek. A négy nagyobb földbirtokos földjét például több, mint háromszáz földnélküli, azelőtt kisemmizett dolgozó foglalta el. Egyébként is nagyot változott a község arculata, Azóta létesült a korszerű gépállomás, két ártézi kút. 1952-ben az egyik iskola 100 ezer, a másik 1953- ban, 80 ezer forintos költséggel épült újjá. De ezenkívül kultúrház, napköziotthonok, bölcsőde könnyítik meg a falu dolgozó parasztjainak mun káját, teszik szebbé, kultúráltabbá, emberibbé életüket. Felkészüléséről még ezeket mondja el: „Nagyon fontosnak tartom, hogy a felkészülést ne hagyjam az utolsó napra. Ezért a foglalkozást követő napon már hozzákezdek a következő anyag tanulmányozásához. Esténként, amikor ha zamegyek, mindig előveszem az anyagot s olvasgatom, jegyzetelek belőle, hogy így tökéletesen megérthessem mondanivalóját s a lehető legérdekesebben tudjam előadni és a vitát levezetni. De ez még nem minden és az alaposabb felkészülés érdekében mást is tesz Fiilöp elvtárs. Ketten vannak konferenciavezetők a faluban. Rendszeresen összeülnek egy-egy foglalkozás előtt három-négy nappal és közösen beszélik meg tapasztalataikat, közösen beszélik meg előadásaik anyagát. Most ez azért lehetséges, mert hiszen majd minden oktatási formán a Icongresz- szus anyagát tanulják a hallgatók, — így egyetlen fontos elvi, vagy gyakorlati rész nem maradhat ki egyikünk felkészüléséből sem — mond ja Fülöp elvtárs. — Egy foglalkozással azonban mégis elmaradtunk, — mondja a továbbiakban, — de igyekezünk behozni. Nagyon sokat tudunk segíteni — érzem, tudom, — 02 oktatással, például a munkás-paraszt szövetség további megerősítésében. Politilzai felvilágosító munkával így tudjuk még jobban elősegíteni, hogy például mindenki időre kifizesse adóját, teljesítse a begyűjtést, kössön termelési szerződést, stb. — Be kell hoznunk a lemaradást — ismétli meg mégegyszer e legfontosabb feladatot Fülöp elvtárs, — mert ez az egy foglalkozás elmaradása is nagyon hátráltathat bennünket. — Ezután elmondja, hogy a tanácsválasztás utolsó hetében azért maradt el a szeminárium, mert nagyon zsúfolt volt a program s a hallgatók mind kivették részüket a tanácsválasztás előkészítésének munkájából, — A kisgyűlések szervezésében az egyéni beszélgetéseknél — sorolja, — kezel 250 aktívánk működött, s ezek között voltak hallgatóink is. Már beszélgettem velük, s az a véleményük, hogy amíg utol nem érjük magunkat az anyag tanulásában, hetenként tartunk foglalkozásokat a kéthetiek helyett. — Én bízom benne, — mondja Fülöp elv- társ búcsúzóul, — hogy c. kezdeti sikerek példája nyomán a hibánkat le tudjuk küzdeni. Hogy így legyen, annak érdekében mindent megteszek, ami erőmből, tudásomból telik. <*-«* .
