Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-08 / 291. szám

NAPLÓ 1984 DECEMBER 8 Megalakult a szekszárdi járási tanács SPORT Szekszárdi Dózsa—Budapesti Elektromos 5:2 (2:2) 4 Párthírek Értesítjük az elvtársakat, hogy a felsőfokú (pol. gazd. I—II. évfolyam) propagandistái részére a megyei kon­ferenciát a II. téma első 4 heti anya­gából december 13-án délelőtt 9 óra­kor tartjuk meg a megyei Pártokta­tás Házában. Kérjük az elvtársakat, hogy ponto­san jelenjenek meg. MODI JANOS konferencia-vezető. Hova menjünk do'jrozni? December hónapban az alábbi he­lyekre lehet munkára jelentkezni: A Komlói Szénbányászati Tröszt komlói, mázai és szászvári telephe­lyeire, a Pécsi Szénbányászati Tröszt höz és a Sztálin Vasmű Szállító és Raktározó Üzeméhez Sztálinvárosöa. MIT NYÚJT A BANYA? Aki a Tröszttel egyéves szerződést köt, 600 forint szerződési jutalom­ban részesül. Minden munkavállaló teljesen ingyen kap egy öltöny mun­karuhát, alsóruhát, egy pár bakan­csot. vagy gumicsizmát. Az a dolgozó, aki egész évben nem mulaszt igazo­latlanul, 18 napi fizetéses szabadsá­got és hűségjutalmat kap amely évi keresetének 3—5 százaléka. Nős, vagy családfenntartó dolgozók évi 40 mázsa szénjuttatásban része­sülnek. A lakóhelytől az új munka- he'ylg az utikö'tséget a bánya fizeti. A munkahelytől távollakó dobozok­nak a vállalat teliesen ingyenesen szállást biztosít. Kereset kezdetben 900—1300 forint, azonban magasabb teliesítmény esetén ez emelkedik. Jelentkezhet minden 18 és 45 év közötti férfi, akinek szervezete a földalatti munkára megfelel. MIT NYÚJT A SZTÁLIN VASMŰ SZÁLLÍTÓ ES RAKTÁROZÓ ÜZEME? Minden munkavállaló ingyenes munkaruha és lábbeli juttatásban részesül. Télen vatelhnos melegruhát (pufajkát), gumicsizmát, esőköpenyt, nyáron munkaruhát és bakancsot kapnak a dolgozók. Téli időben na­ponta kétszer forró teát biztosít a vállalat a dolgozóknak. A felvett dolgozók kedvezményes jeggyel utaz­hatnak haza havonta ötször, szállás­helyet díjmentesen ad a vállalat. A napi étkezés 8.60 forintba kerül. Hetenként egy szabadnapot bizto­sítanak a dolgozók részére, melyből havonta kettő vasárnapra esik. Jelentkezhet minden 18 éven fe­lüli dolgozó, akinek szervezete az erős fizikai munkára megfelel. Úgy bányamunkára, mint Sztálin- városba jelentkezni lehet a községi tanácsinál, a járási tanács munkaerő gazdálkodási osztályánál, és a me­gyei tanács munkaerőgazdálkodás' osztályán. A szekszárdi „Április 4” járási kul- túrház kistermében december 6-án, délelőtt tartotta meg első, alakuló ülését a szekszárdi járási tanács. A mandátumvizsigáló-bizottság megállapította, hogy a járás községei összesen 58 tanácstagot küldtek a já­rási tanácsba, valamennyit a törvé­nyek előírásai szerint .választották meg. A járási tanácstagok közül 17 munkás, 18 egyéni gazdálkodó dolgo­zó paraszt, 11 termelőszövetkezeti tag, rajtuk kívül több értelmiségit és kisiparost is küldtek a járási ta­nácsba. A járásban a Hazafias Nép- front-bríottság jelöltjeit mindenütt megválasztották, igy nincs szükség pót. választásra. Az alakuló tanácsülés megválasz­Néhány hét és itt az újév. Kor­mányzatunk egész éven át a dolgo­zó parasztság jólétét emelő intézke­désekkel támogatta a mezőgazdaság fejlődését s a termelők azzal a tu­datta! készülhetnek fel a következő évre, hogy biztos jövő áll előttük. De tudják azt is, hogy amíg az elvetett magból termés, a virágzó szőlőből must lesz, sok veszély fenyegeti fá­radságos munkájuk gyümölcsét. A tűz és jégverés következményei­vel szemben lakosságunk a kötelező biztosítás alapján kap védelmet. A számadatok arról beszélnek, hogy a kötelező biztosítás országszerte nagy mértékben segítette a károsultakat. Az Állami Biztosító mintegy ezer termelőszövetkezetnek és százhar­mincezer egyénileg gazdálkodónak 105 millió forintot fizetett ki és sok millióra rúg az az összeg is, amit a tűzkárosultak kaptak. A kifizetett kártérítés a biztosítási díj sokszorosa. Például Szekszárd vá­ros 1954. év: kötelező jégbiztosítási díjkivetése 192.000 Ft, ugyanakkor Jbben az évben az Állami Biztosító kifizetett Szekszárdon 2,340.000 fo­rint jégkártérítést. Tolnának ezévi jégbiztosítási kivetése 71.000 forint, es i ki: 14 SZERDA, DECEMBER 8 ÜGYELETES GYOGYSZERTA R 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP: Mária. — IDŐ JÁRÁSJELENTÉS: — Várható időjárás szerda estig: túl­nyomóan borult idő, több helyen, elsősorban nyugaton és délen havas- eső, hó. Mérsékelt déli-délnyugati szél. A hőmérséklet nulla fok körül. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: nulla—mínusz három, leg­magasabb nappali hőmérséklet mí­nusz egy—plusz kettő fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható napi középhőmérséklet szerdán nulla —plusz három fok között lesz. tóttá a járási végrehajtóbizottság 11 tagját, majd jóváhagyta a v. b. fűnk ció elosztását. Ezek szerint a járási tanács elnöke ismét Gyugyi János elvtárs lett. A járási tanács 8 állandóbizottsá­got alakított. A tanácstagok képesí­tésüknek és képzettségüknek legin­kább megfelelő állandóbizottságban dolgoznak majd. Az állandóbizottsá- gok elnökeit és titkárait is megvá­lasztotta a járási tanács. A tanácsülés Gyugyi János elvtárs jelentését, amely szerint a járás köz­ségeinek végréhajtóbizottságait, azok elnökeit, titkárait a választási tör­vénynek megfelelően választották meg. tudomásul vette és a v. b. ta­gokat megerősítette funkciójukban. ezzel szemben kifizettek az idén 371.000 forint kártérítést. Faddon a 77.000 Ft jégbiztosítási díjnak közel kilencszeresét, 647.000 forintot fizet­ték ki ebben az évben jégkártérítés­ként. Végeredményben megyéinkben ebben az évben az Állami Biztosító kifizetett körülbelül 9 millió forint jéekártérítést. A jó gazda év végén számot vet anyagi helyzetével. Azon igyekszik, hogy az újat tiszta lappal, adósság léikül kezűje el, s nem várja meg, hogy tartozását költséges kényszer­intézkedésekkel hajtják be rajta. Sok dolgozó paraszt a kötelező biztosí­tási díjával még hátralékban van, pedig januárban már az 1955. évi díj is esedékes lesz. Kár mindenkit érhet, és nem sza­bad elfelejteni, hogy az Állami Biz­tosító abból a pénzből fizet kártérí­tést, amit a termelőszövetkezetek, egyéni gazdálkodók és a lakóépüle­tek tulajdonosai fizetnek be bizto­sítási díj címén. A biztosítás csak úgy teljesítheti teljes mértékben fel­adatát, ha a biztosítási díjat minden­ki pontosan, lelkiismeretesen meg­fizeti. HARANGOZÓ János cipész Szeles zárdon. Várköz 8. szára alatt, vállalok: fejelést, ja­vítást, talpalási dnse^inaer 6-tóí. SZAKSZERŰEN elkészített akácfa kuko- ricagóré eladó. Cím: id. Koncz Ádám, Tolna, Bajcsy Zs. u. ti. szám. TOLNAI NAPLÓ szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Király László Kiadja: a Tolnai Napié Lapkiadó Vállalat Terjeszti a megve összes postahirataia Szerkesztőség telefontéma; 20 10 Kiadóhivatal telefonszáma: 20-M A szerkesztőség és kiadóhivatal címe- Szekszárd. Széchenyi utca IS. Előfizetéseket a megye valamennyi posta­hivatala felvesz Előfizetési díj- havi II.— Ft. Baranya megyei Szikra nyomda Pécs, Munkácsv Mihfilv utca t0 sz. Telefon: 20 27 Nvomdnért felel- Melle« Rez*ó Szekszárd, 600 néző, vezette: Mecseki. Szekszárdi Dózsa: Rajbár — Géczí, Farkas Nagy — Ihász, Vigh — Dósai, Hetesi. Maj- oay, Marosi, Schlarb. Budapesii Elektromos: Janák — Mészáros. Szauerwe n, Csurgai — Vozár, Tóth — Pol­czik, Szőke, Kádár, Pozsgyera, Losonczy. Úgy látszik, hogy a szekszárdi csapatok kö ül a Dózsa az, amely a legtöbbet tesz jövő évi csapatának a kialakítása érdeké­ben. Vasárnapi edzőmérkőzésére nagyszerű időben került sor és sokan voltak a szur­kolók közül kiváncsiak arra, hogy az új kapus és az Építők játékosai miként illesz­kedtek bele már az együttesbe. Az ellenié; az NB I el megjárt Elektromos csapata vo*it. amelyből jött annakidején a Dózsába Hetes és Dósai is. A 20.000 né®őt befogadó képességű, naígy. szerű villanyfényes mérkőzésre is alkalma^ pályával rendelkező, nagymultn sportkör teljesen visszaesett. Pálinkás sporttársnak, az Elektromos hajdani fede elének a mos­tani csapat edzőjének felvilágosítása szerint a csapat a Budapest bajnokság l. osztályá­nak negyedik helyén végzett az elmúlt esz­tendő folyamán. Az igen érdekes, változatos edzőniérkőzé- sekről röviden az alábbiakban számosunk be: Igen élvezetes mérkőzést vívott egymássá* az I. félidőben a két csapat. A vendégcsapat kaoott jobban lábra és a 8. percben S^őke góljával a vezetési is megszerezte. A hely együttes tagjai a budapestiek vezetése elle­nére rs igen ambiciózusan vetették magukat a küzdelembe és igazat kellett adnunk azoknak a szurkolóknak, akiknek a meg­állapítása szerint sem az elmúlt, sem pedig arz ezt megelőző idényben a csapat így nem játszott. Különösen Dó-;ai volt elemében. ak: régi napjaira emlékezteiden mozgott. Egy szerűen képtelen voCt tartani az Elektromos védelem. A t2. percben Majnay szerezte meg az egyenlítő gólt. Időnként pnzar tárna, rlásoka-t vezetett o Dózsa. Ery ilyetn táma­dás végén a 25. percben Dósai ballal nehéz szögből a bal felső sarokba vágta R lnbdé' 2:1. Továbbra is a hazai együttes maradj támadásban, de a támadások befejezésébe sok hiba csúszott. Dósai 20 méteres lapos lövését védte Janák, majd a helyenként ügyesen irányító és osztogató Majna y jó labdát pergetett Schlarb elé, aki a kifutó kapuson akart átemelni, de a labdát a ka­A megyei TSB melleM működő Kosárlabda Társadalmi Szövetség az elmúlt vasárnap délelőtt a régi megyeházán, az MTÍB helyi­ségében tartotta meg évi beszámoló ülését. A •gyűlésre a Dombóvári Fáklya, a Bátaszéki Lokomotiv és a Paksi Kinizsi küldte el kép­viselőit és így a beszámoló gyűlés, amely­nek az lett volna a feladata, hogy a plenum előtt megtárgyalja a megyei kosárlabdasport helyzetét, erősen csonka volt s mindössze 14 volt a résztvevők száma. Hogy a Dombó­vári lokomotív, a Tamási Petőfi és a bony­hádi csapatok nem küldtek képviselőt, azt némileg értjük, bár az ő mulasztásukat sem mentheti semmi sémi. Nincsen a megyében olvau szegény sportkör, amely képviselőié­nek ne tudta volna megfizetni a >0—50 Ft- 0« nfl költs éget. Ezzel szemben tény az, hogy a megye kosárlabdasport iával szemben nem viseltetnek kellő felelőssé :ge] a sportkörök. Kitűnő példa arra az, hogy a szeikszárdi sportkörök közül egyik sem méltatta -a Ko­sárlabda Társadalmi Szövetséget arra, hogy elküldje képviselőjét a gyűlésrp. Ez a tény szomorú fényt vet a szekszárdi sportkörök vezetőséginek munkájára. A Társadalmi Szö­vetség már hetekkel ezelőtt közölte *iz év­végi beszámo’ónak az időpontját. Éppen ezért érthetetlen volt az is, hogv a Szek­szárdi Petőfi éppen erre a vasárnapra, a gyűlés időpontjára kötött le budapesti csa­patot, ezzel a ténykedésével mintegy ke­resztezve a Társadalmi Szövetség elgondo­lásait. A* sem ment: a Szekszárdi Petőfi magaíartá'át. henry a budapesti csapatot nem a sportkör, hanem aoinak eigyes játékosai kö­tötték le. A sportkör tagjai ugyanis nem cselekedhetnek semmit sem a sportköri ve­zetőség tudta nélkül. De meg. ha már meg? örtéut az eset, annak ellenére gondolkod­ni*. kellett volna a sportkörnek arról, ho*'v legyen a Petőfinek képviselője az oly#« pus elcsípte. A félidő befejezése előtt ka­pus hibából 9zcareztek a vendégek egy gólt Kádár révén. 2:2. A II. félidő ‘ 8. percében szerzett^ vezetést a DúZsa. Sch’aí b cmegette a labdát® hal­szélen és ®z .‘ft észáros kezét érte. A bün­tetőt Hetosi jtautatta rendeltetési helyére, 3:2. Két perc :mulva Marosi verekedte át magát a védőkön, de átadását Majnay kőt méterről is fö& lőtte. A 15. percben les­ről ment el a Batal Dózsa csatár, de hosz- szan szöktette tOagárt és a kapus mellett el,' gurított labda a kapufa mellett elhagya játékteret. A 2(51 percben lesre akart ját­szani az Elektromos védelem. Dósai szerzi met? a labdát és Hetosi elé tálal, oki a kapu jobb oldalába lő» 4:2. A túloldalon Pazgyera egyedül megy . de Rajbár megszerzi a. labdát. A 4l. pen ben Marosi lövj a mérkő­zés utolsó gólját. 18 méteres lövése a vető­dő kapus keze md'lett félmagasan vágódik * léc mellett a joW i sarokba^ Jóiramú változatos mérkőzést vívott egy­mással a két Csap4’t. Időnként nagyszerű tá­madások. pazar tígyéni megoldások, nagy­szerű lövések és ,szép gólok szórakoztatták az egybewerejlett nézőket. Annak ellenére, hogy még korai lenne bírálatot mondani, úgy látszHc, hogy az Építők játékosok min, deh hibájuk elleniére is hasznára válnak a csapatnak. Rajbár kapus minden bizonnyal n°m a legjobb formájában védett. így volt néhány jó megmo/ileláss, a gólokban azon­ban benn« volt. A hátvédhármasban Fark::.* nyújtott kiemelkedj feljesítinénvt. Jól segí­tette Géczí és Nagy ifi. A két fedezet közül Ihász jó leadásaivá1, Vigh pedig inkább rombolásaival vomta magára a Hlyeimet. A csatársorban Dó^ai .régi napjaira emlékez­hető formában játszi»ft. Jól cselezett, részi- veit az összjátékbam is és soha olyan ve­szélyes nőm volt ka ö ura, mint e«en a mér­kőzésen. Rajta kívül Majnay vonta magára a figyelmet az I. félIlobén mutatott néhány nagyszerű megoldása lal. Ha gyorsaságút si­kerül majd növelni, a csapat egyik erős«é:Te lesz. Hetesi és Marosi is nagy kedvvel épí­tett s mindketten a kapura is veszélyesek voltiak. Sehlarbon Iá b zott a hosszú kény- szerp:henő. Értesülésünk szeriint Hetesi nem marad Szekszárdon. tie a sportkör újabb erősítési terveket szó'u Ha a csapat ilyen szellemben készül fel a következő bajnoki évre, akkor a Dózsa e mét sok örömet fog szerezni a szekszárdi iö -urkolóknak. nagyfontoswágú, egy évbe" egyetlen agyszer tartandó értekezleten, ib’thetetlen a Szek­szárdi Dózsának és a '? örös Meteornak a távolmaradása is. Aki edflig nem tudta vol­na, hogy miért esett viss t x az utóbbi évben a megye és ezen kereszti! Szekszárd város kosárlabdasportj-a, az ez Étken a példákon keresztül nagyszerű m.A'yarázatot láthat. Teljesen jogosak voltak a.»>k a kifakadások, amelyek .az értekezlet s'nún a szekszárdi sportkörök ellen elhangz.* tek azoknak a szájából, akik hajnalban It eltek és hosszú út után érkeztek Szekszá ttlra, hogy tanúi legyenek az értekezleten elhangzottaknak és hozzászólásaikkal előbb l evagyek azt az ügyet, amely a megyei kosóa'-labdasport szín­vonalának az emelését céloBza. A sportkörök legtöbbje. arra a vádra, hogy csak a labdarúgással törődik, szereti felsorakoztatni azokat az élveket; amelyek ennek az ellenkezőjét bizonyítják. A sza­vakból a-zonban már elég volt*. Kerüljön már sor a tettekre. A szekszárdi sportkörök­nek az értekezleten való résví vétel nem ke­rült volna semmi anyagi áldozatukba. De ezt sem tették meg. Igv tökéletesen igazolva látjuk a Társadalmi Szövetségnek azt az állítását hogy a sportkörök közönye miant nem tua a megye kosárlabdasiviortja tovább­fejlődni. Ezt a megállapítást hangoztatták a különböző beszámolók, amelye knek ismer­tetésére későbbi számunkban ikrünk ki. M O Z I Garay filmszínház. December hó 8-ig*. tavasz a jégen. osztok fűm. Kezdések* vasár- és ünnepnap ♦„ t é$ 8 érakor Hétköznap: 6 és 8 órakto r ]C állapotban lévő 250 cm* Csepel egyhen- geres eladó. Ozora, Kortevöllgy. Ne kezdjük adóssággal az áj évet! Egyetlen szekszárdi sportkör sem UrpvisO'tette magát a Kosárlabda Társadalmi S/öveiség évi beszámoló ülésén V. Ovecakin: FALUSI HÉTKÖZNAPOK A TŰZVONALBAN XII. Az ősz a végét járja. Talán ez a mai nap az utolsó őszi nap. Tegnap ás tegnapelőtt még kiku­kucskált a nap a felhők mögül. A szél védett árkokban és a meneflélyes partokon, ahová derékszögben estek a ferde napsugarak, még felmelege­dett kissé a föld A dércsípett, zöld őszí vetés még sütkérezett a nap su­garaiban, a lombjukat vesztett bok_ rákban elkésett vándormadarak, pin­tyőkék és tengelicék csicseregtek. A folyó szélén reggelenként megjele­nő, fínomszövésű jéghártya a déli órákban nyomtalanul elolvadt. Még lebegett a levegőben valami ökör- nyálféle, a burján felett itt-ott még szúnyog zümmögött és még egy-egy pillangó is beleütközött a kocsi szél. védőjébe. Reggelre azonban metsző északi szél kerekedett. A mezőn és a bok­rok közt minden elcsendesedett, nem hallatszott többé sem madárcsicser. gés, sem a pásztor kiáltása. Csak a mezed egereik futkostak a kiszáradt fűben, siettek, hogy Ivufkaikba mi­nél több télirevalót gyűjtsenek. A sötét fellegek alacsonyan a föld fölé ereszkedtek. Minden percben meg­kezdődhet a havazás, a szél felka­varja a havat és ránkköszöntenek a kemény fagyok,., A táblát még nem szántották fel egészen, a traktor, egy lánctalpas „Nati“ — ahogy a traktorosok ne­vezik, — megállt a barázdában. A gép mellett két ember állt. — Hajts oda — mondta Martinov a sofőrnek. A Pabeda az útról a szántóföldre kanyarodott és megállt. — Jó egészséget „szedovisták!"— köszönt Martinov, miután kilépett a kocsiból. A két legény, a traktoros és a gép­kezelő a még ki nerri hűli. langyos motornál melegedett a traktor szél­védett oldalán. — Jó egészséget... — Miért vagyunk mi „szedovisták“ Martinov elvtárs? Kosztya Jersov, az alacsonyterme­tű kerekarcú traktoros, Martinovra vetette huncut, fekete szemét. — Mert a ti traktorotok olyan most, mint a Szedov nevű jégtörő­hajó, amely a Jeges-tengeren a jég­táblák közé szorult és ott át is te­lelt. — Még tizenöt hektárt kellene szántani — mondta Jersov. — Min. den traktor a gépállomáson van már. csali én meg Kuzma szenvedünk még itt. — És miért áll a traktorotok? — Nincs több üzemanyagunk, el­fogyott. Várjuk, hogy hozzanak. Már jeleztük. — A traktoros felemelt egy hosszú rudat, amelynek végére egy nyaláb száraz kórót kötöttek. — Már jön is a faluból a segítség. — Azt hittem, azt mondod: várjuk meg, amíg lehűl a motor, hogy meg­húzhassuk a karburátort. Emlékszel, ezt mondtad nékem a köles aratás­kor? — Emlékszem. Akkor tréfálkoz­tam. — Vizsgáztattad a kerületi párt- titkárt: konyít-e valamit a techni­káihoz. Martinov végigment a barázdán, lehajolt, valamit vizsgálgatott a föl. dön és egyszerre eltűnt arcáról az a barátságos jóindulat, amellyel ezekhez az „áttételükhöz'' közeledett, ekük közvetlenül a havazás előtti órákban szántották az utolsó hektá­rokat. — Mit vetnek majd ebbe a táb­lába? — kérdezte. — Nem tudjuk, titkár elvtárs. — A traktoros mosolyogva vonogatta a vállát. — Ez nem a mi dolgunk. Ha azt mondják: szántsatok, szántunk, ha azt' mondják boronáljatok, boro- nálunk. De, hogy mit vet majd itt a kolhoz, az az ő dolguk. — Te talán nem vagy kolhoztag? — Dehogynem, az vagyok. — És nem érdekel a saját gazda, ságod? Nem tudod, mit fogtok vet­ni? Te sem tudod? — fordult Mar­tinov a gépkezelőhöz. — Hogyne tudnám, ö is tudja — felelte Kuzma Ladigin. — Kosztya, mit locsogsz itt összevissza? Hát nem megmondta az elnök, hogy ezen a földön cukorrépa tesz! — Cukorrépa? Hát akkor mit csi­náltok ti' itt? — Martinov még egy. szer lehajolt, hogy arasszal megmér­je a barázda mélységét. — Harminc centiméter mélyen kellene szántani, ez a barázda meg legfeljebb tizenöt centiméter mély! — Ugye. megmondtam! — kiáltott mérgesen Ladigin a mosolygó trak­torosra. — Az apja kovács, az any­ja meg fejónő, ők nem járnak a földekre dolgozni. Talán épp itt lesz az ő parcellájuk; no akkor annyicuk rőt keresnek majd, hogy kétszer tesz csak elég a család teájához! P'el- töri tenyerüket a kapanyéd, ez lesz a hasznuk, semmi egyéb! A traktoros hallgatott. A mosoly lehervadt egészségtől duzzadó, kerek pirospozsgás arcáról. — Nem tudod te, Jersov, hogy mit kockáztatsz? Ez selejtes munka az ellenőr nem fogja átvenni, ha­nem még egyszer felszántatja veled és akkor fizethetsz a kárbament üzemanyagért. — Martinov végig- piüantott a táblán. — Tegnap ott szántottál? Látszik, hogy ott mé­lyebb a barázda. Ma reggel meg itt kezdtétek, de csak kapirgáltátok a földet. — Nézze Pjotr Illa/rionovics. — Martinov sofőrje a sötét felhőkre mutatott, — nyilván erre számított: majd letakarja a hó. — Azt hitted, nem tesz idő az el­lenőrzésre, megindul a havazás és fátyolt borít a bűneidre? ... — Nem húz a traktor, titíoár elv- társ, — magyarázkodott a taBktoros. — Nagyon régen nem volt jiurítva. — Tegnap húzott, ma meg nem húz?... Jersov elnevette magát. — Minek mélyen szántani, flitkár elvtárs? Tegnap olvastuk az űj Ság­ban, hogy egy újító Szibériában «egy­általán nem szánt, csak úgy vet és kitűnő a termése. Martinov átható pillantást veßett a traktorosra: bolondjót akarja já­ratná vele ez a fiú, vagy ennyij e félreértette volna az uráli tudós kei!- hozparaszt, Tyerentyij Malcev agro­technikáját? — Először is — mondta aztán al titkár — Malcev sem vet teljesen: szántás nélkül. Ha nem is minden, évben, de ő is szánt. És amikor szánt, akkor ötven centiméter mé­lyen szánt. Aztán, mit vet ő a fel nem szántott földbe. Búzát és árpát. Itt meg répa tesz, gyökértermés. Eh­hez pedig laza talaj kell. Nálunk is tehetnek itt-ott olyan földek, Jer­sov, amelyeket nem feltétlenül szük­séges felszántani. A jól megművelt répaföld például, ha nincsen rajta gaz és kultivátorral is megmunkál­ták, ugyanolyan, mintha tarlóhántást végeztek volna rajta. Minek szán­tanák tavasszal újra az ilyen földet? Boronáim kell és máris tehet búzát vetni bele. Ahol nem kell, ott egy­általán ne szánts! Ahol meg kell, ott szánts annak rendije-módja sze­rint! (Folytatjuk) W

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents