Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-26 / 281. szám

\ NAPCÖ IB'íf NOVEMBER t» .»—SW» III l !■!■■■ II H Levelezőink fóliából SPOff I* így látják Tamásiban a helyedet... A HÉT FOLYAMÁN számos olyan levél érkezett szerkesztőségünkhöz, mely arról szól, hogy egyik, vagy másik községben hogyan készülnek november 28-ra, a tanácsválasztások napjára. Bukovszki Katalin levél­írónk Pincehelyről azt írja. Novem­ber 14-én nagygyűlést tartottak, melyen 180—200 fő vett részt. Az ünnepi nagygyűlésen, melyet a köz­ség kultúrházában tartottak az út­törőzenekar is szerepelt. Úttörők nyitották meg az ünnepélyt. Azóta számos kisgyűlésen ismertették és népszerűsítették az új tanácstagjelöl­teket, nem utolsó sorban pedig a népfrontbizottság akcióprogramját. A község dolgozói lelkesen kpszülnek a tanácsválasztásra és igen sokat várnak a népfrontbizottságtól, vala­mint az új tanácstagoktól. * HÓDOR JÓZSEF ELVTÁRS Gyu­lairól írja, hogy november 14-én tar­tottak választási nagygyűlést, me­lyen örömmel fogadták a pártbizott­ság kiküldöttjét, Szegedi elvtársat. Mint írja, úgy készültek a tanács- választásokra, hogy idejében elvetet­ték őszi gabonájukat. Szépen zöldéi­nek vetéseik. A levél további sorai arról szólnak, hiányolják a gazdák azt. hogy a vadkáros területre nincs kedvezmény, a vadkárok pedig nin­csenek megfizetve. Kormányunk azon határozatát pedig örömmel fo­gadták, mely szerint a tartalékban, vagy kishaszonbérben lévő földjeiket kicserélhetik közelebbi tartalékföl­dekből, a tanács azonban ezt nem veszi figyelembe. Ennek elintézésé­hez a Megyei Pártbizottság segítsé­gét kérik. Továbbá felhívják az ille­tékesek figyelmét, hogy községünk­ben sok értékes jószág van. Nem ár­tana őket törzskönyvezni. Két hó­napja ugyaü ott jártak a törzsköny­vezők, be is jelentették a dolgozó parasztoknak, hogy majd kimennek, de azóta feléjük se néznek. Remélik, hogy az újonnan választott tanácsta­gok és a Hazafias Népfrontbizottság el fogja intézni ezt az ügyüket is. * CIKÓ KÖZSÉtí TERÜLETÉN az utóbbi időben javulás mutatkozik mind az állati termékek növelése, az állatállomány fejlesztése, mind pedig a kenyér és takarmánygabona vetés- terület növelése terén. A dolgozó parasztság nagy lelkesedéssel fogad­ta, hogy az 1955. évi kenyérgabona beadás után mámánként 10 kiló korpa kedvezményben részesül. így jobban tudják az állatállományt fej­leszteni, mert ha a termelő lead 10 mázsa búzát, egy mázsa korpát kap díjmentesen. Az utóbbi időben meg­gyorsult a községben a hizlalás is. Még májusban körülbelül 60 száza­lékban voltak beállítva a sertések hizlalásra, addig jelenleg 95 száza­lékra növekedett a beadás teljesíté­sére beállított hízóknak a száma. A baromfitenyésztés terén éppúgy, mint a beszolgáltatás terén lemara­dás mutatkozik. Ezt az okozza, hogy a községben a baromfiállománynak mintegy 50 százaléka elpusztult. A község dolgozó parasztsága azonban elejét vette annak, hogy a pestis az egész baromfiállományt kipusztitsa. Szinte egy emberként indultak harc­ba a vész megszüntetéséért. Különösen a begyűjtési állandó bi­zottság tagjai jártak élen jó példá­val. Czigler József. Fábián István, Forrai András, Biró Ambrus és még jónéhányan, akik nemcsak a vész megszüntetéséért indultak harcba, hanem azért is, hogy állam Vránti kötelezettségüket példamutatóan tel­jesítsék. NÉMETH FERENC Rendőrségi fairek A gyönki Járásbíróság 7 évi bör­tönre, 1000 forint pénzbüntetésre és 5 évi jogvesztésre ítélte Orbán Sán­dort, aki a Statisztikai Hivatal mo­torkerékpárját ellopta. * Csicsó Sándort 5 évi börtönre, 5 év jogvesztésre ítélte a gyönki járás- bíróság, mert egy állam tulajdonát képező házból 2 ajtót és 2 ablakot, egy magánszemélytől pedig 600 fo­rint értékű ruhaneműt vitt el. * Kovács Zoltán gyulaji lakos a határban 8 kiló burgonyát és 10 kiló tengerit lopott. A dombóvári já- tásbíróság ezért 5 hónapi börtönbün­tetésre ítélte. * Gangl Pál Paks-biritói lakos ma­gánszemélyektől 50 kiló fejeskáposz­tát és 46 kiló zöldséget lopott. A paksi járásbíróság 9 hónapi börtön- büntetésre, 3 évi jogvesztésre és 300 forint pénzbüntetésre ítélte. * A paksi járásbíróság 10 hónapi börtönbüntetésre, 300 forint pénz- büntetésre ítélte Kovács István ba- racsi lakost, mert az erdőgazdaság­tól 28 darab 3 méteres akácfát és 8 kéve rúzsét ellopott. A bíróság íté­lete szerint Kovács Istvánnak köz­kegyelem folytán elengedett 3 hó­napi börtönbüntetését is le kell töl­tenie. Z&nedé'uién a kórház kultúrtermében November 27-én, szombaton dél­után 6 órai kezdettel a szekszárdi kórház kultúrtermében hanglemez hangverseny lesz, melyre minden ze­nekedvelőt szeretettel meghív a rendezőség. Műsor: Csajkovszkij: 1812. nyitány. Mendelssohn: Hegedűverseny. Lalo: Spanyol symphonia. Mnit ismeretes Tamásiban az elmúlt év folyamán a sport színvonala nagyon vissza­esett. Hogy csak a labdarúgást említsük mióta a csapat kiesett a megyebajnokságból, azóta hanyatlás állott be a labdarúgás terén is. A kosárlabda csapat is beszüntette mű­ködését, mivel a Petőfi területi elnökség, mely egyszer elismeri, máskor nem ismeri el hivatalosnak a tamási Petőfi sportkört, nem adott anyagi támogatást részére. A járási székhelynek gyönyörű sportpá­lyája van, különösen jó labdarúgópályája. A kosárlabda pálya is megyei viszonylat­ban jónak mondható, ezenkívül a járás egyetlen atlétikai pályáját egész kis ösz- szogből (”5000—4000 forint) rendbe lehetne tenni. Jelenleg a sportpálya a tamási Petőfi sportkörnek van kiadva, amely sportkör­nek még arra sincs pénze, hogy például Labdarugó csapatát a szomszéd községbe elutaztassa, nem pedig arra, hogy a sport­pályát ► arbantartassa, gondoztassa. így megy tönkre a megye egyik legszebb sport­pályája. A községi tanács úgy véli, őt nem terheli felelősség, húsz a sportpálya nem a községi tanács, hanem a Petőfi sport­kör kezelésében van. A Petőfi sportkör, viszont nem javíttat a pályán semmit. Megkérdeztünk Tamásiban két szurkolót, egy testnevelőt és a járási TSB elnököt, mi a véleménye tamási sportjáról, hogyan lehetne azt rövid időn belül újjáéleszteni. Elsőnek talán nézzük, mit mond Tanka Ist­ván szövetkezeti dolgozó: — Tamási köz­ség sportját nemcsak újjá lehet, hanem újjá is kell és fogjuk is éleszteni. Hogy Tamási sportja ennyire visszaesett, abban á Tolt vezetők, de mi szurkolók is hibásak vagyunk, mert „sztárokat" neveltünk. El­néztünk nekik mindent, mert jó labdaru­gók voltak. De a hibából tanultunk, é-s a jövőben nem szabad és nem is fog ilyen előfordulni. Tamásiban a földművesszövet- 'kezet könyvelője, Németh László fogott hoz­zá először a sport újjáélesztéséhez, de ő teljesen új alapokon kezdte, mert az út­törőket tanította és tanítja ma is. Nem elégszik meg azzal, hogy az áttörő a pályán megállja a helyét, hanem hetenként egyszer elmegy az iskolába és megnézi az úttörő tanulmányi előmenetelét, s ettől teszi füg gővf a játékát, sőt ha kell még az edzéstől is — mig osztályzata nem javul — eltiltja. Véleményem szerint minden lehetősér meg“ van, hogy Tamási sportja élre törjön, de természetes, ehhez olyan vezetőség kell, amelyik nemcsak a címet viseli, hanem dolgozik is a sportkör életiében. Gungl Ferenc testnevelő véleménye -sze­rint „anyag" bő égésén van. Tamásiban, és ha valamit akarunk csinálni, úgy nem a tavasszal, hanem már most hozzá kell fogni a munkához. A majd megvá’iaszlásra kerülő új vezetőség tanuljon a régi vezetőség hi­báiból és különösképpen beesülje meg a régi sportemberek'ríj. ne fordulhasson elő az, hogy a 28—30 évn játékosokat kizavarják az öltözőből, hogy nekik csak fiatalra van szükségük. Helyet a fiatalítás, de nem ilyen formában. A smaltban előfordult az is, hogy például a la b larugó csapat összeállí­tását tízen csináltál! . Hegyes és kell is a kollektív vezertés, nem ilyen formában. Hogy Tamási sport.ta megerősödjön és élet­képes is legyen, fel«!StJeniil szükséges, hogy a sportkör patronálnia a jövőben ne csak papíron, hanem vb fl ágban is meglegyen. Móri Ferenc cipész KTSZ dolgozója a kö­vetkezőképpen vélekedik: — A hiba ott kezdődött, hogy a P etőfi vezetősége nem állt hivatása magaslatin, maga a vezetőség rontotta el a játékos« kát, amikor elnézték azt, hogy egy győztes mérkőzés után egy, esetleg két napig ne .menjen be munkahe­lyére. Meglehet Tani 6sibaa is egy olyan sportkört szervezni, iránt a megye bármely községében van, mert „anyag'4 van. A ta­mási fiatalok is szere b ek és akarnak is sportolni, kizárólag tr.wst már a vezetősé* gén fog múlni minden. A közönség megnye­rése bizony nehezen menni, de ha azt látja majd a tamási -l-özönség, hogy egy más szellemű csapat és szellemű vezetőség van, úgy újra megtelik «a tamási sportpálya. És Végül Zsolnai Fe t enc, a járási T$B elnöke: —■ A megyei IfraktoT területi el­nökkel már tartottam im ij-beszélést az irány­ban, hogy Tamásiban lé ü ehozzuk a Traktor sportkört. A tamási gépállomás ezenkívül az erdőgazdaság az anyagi fedezetet töké­letesen tudná biztosítani a Traktor sport-* kör részére. Ha a Trak! or sportkör az is­kolát patronálná, úgy onüian az utánpótlás kérdése is megoldást nyerne. Annyi bizo­nyos, hogy a tamási jámís székhelyén a sportéletnek meg kell imlulni a tavasszal. Nincs sok időnk, sürgősen hozzá kell fogni terveinkhez. Az új vezetőségbe a gépállo­más és az erdőgazdaság© a kívül feltétle­nül be 'kell választani a jáiási tanács, köz­ségi tanács, valamint a szövetkezet olyan dolgozóit, akik hajlandók at Traktor sport­kör érdekében dolgozni. Rövid időn belül szeretnénk összehívni Tárná ti’ban a községi, járási tanács vezetőin kívüli a gépállomás, erdőgazdaság, szövetkezet, ve’amint a spor­tolók és szurkolókból egy m elbeszélést, ahol résztvenne a traktor területi elnök Í9, hogy rövid időn belül tisztázzuk *a már elmon­dott problémákat és végre hozzáfoghassunk a járási székhely sportjának újjáélesztésé­hez. Mint a fentiekből kidéről, nem a fia- tnlság.gatl volt és van a baj Tamásiban. Egyöntetű vélemény az, hogy va volt vezető­ség munkája miatt fajult ennp ire á helyzet Tamásiban. A járási TSB élniük javaslatát helyesnek látjuk és tényleg 1 Mázzanak létre rövid időn belül egy olyan értekezletet Ta­másiban, mely fordulópont leasz a község sportjának életében. QífíIelfl)enuüató {fyöiikú ti A napilapokban, de méginkább a kulturális élettel foglalkozó folyó­aratokban gyakran lehet beszámoló­kat olvasni arról, hogy nagyobb vá­rosokban, üzemekben a dolgozók gyermekei művészi táncot tanulnak. Ma már nem tartozik a csodálatos és ritka jelenségek közé, hogy mun­kásemberek gyermekei apró tüll szoknyácskákban bemutatják, amit baiettórákon tanúinak. Amilyen régi — és tegyük hozzá, amilyen közked­velt volt valaha az előkelők köré­ben — a belett annyira népszerűvé vált ma. Az elöljáróban említett városok, üzemek példáját Gyönk is követte. Kovács Istvánná személyében akadt lelkes és hivatott tanítója a balett­nak, s ha kevesen vannak is a gyer­mekek, szívesen és a szülők áldoza­tos szeretetétől kísérve ősz óta rend­szeresen tanulják a lépéseket, moz­dulatokat. Ezeket egyesítve mutat­ták be nemrég tudományukat egy kisszámú, de lelkes közönségnek. A Vörös Csillag termelőszövetkezet kultúrtermében ügyesen rendezett ..vizsgán” állott a felnőttek bíráló szeme elé Kovács Istvánná kilenc tanítványa, akik között a legfiata­labb elsőosztályos, a legidősebb nyolcadikos. A műsor első részében a rendes napi foglalkozás anyagát mutatták be a kis táncosok. A má­sodik részben szóló- és páros tán-' cokat mutattak be a gyermekek. Ügyesen, mindegyik egyéniségének megfelelően válogatta össze oktató­juk a táncokat. Láttunk hollandi, néger, s magyar táncot, volt ott bá­jos virágszórás, tavaszi virágnyílás, de láttunk vidám táncos jeleneteket is. A szereplésért minden dicséretet megérdemelnek a gyermekek, akik lelkesen, mosolyogva, a nyilvánosság előtti munka izgalmától kipirulva mozogtak a színpadon. Az ő ügyes mozgásuk Kovács Istvánná művésze­tet szerető oktató munkájának gyü­mölcse. Meg kell emlékezni Zsig- mond Endrénéről, aki nemcsak az előadáson, hanem az előkészületek ideje alatt, a próbákon is a pedagó­gus gyermekszeretetével zongorázott a tánchoz. A Hazafias Népfront helyi bizott­ságának jóváhagyásával a bemutató tiszta jövedelmét Kovácsné az árvíz- károsultak javára ajánlotta fel. Mint tanulságot, szeretném végül megállapítani, hogy ilyen kisebb köz­ségben is, mint Gyönk, lehet az igaz művészet szeretetére nevelni a gyer­mekeket és rajtuk keresztül a fel­nőtteket is. Természetesen szívós munka kell ahhoz, hogy az ilyen nehezen elsajátítható művészetet megkedveltessünk a közönséggel. A jövőre vonatkozóan szeretném java­solni, hogy népművelési szerveink találják meg a módját az ilyen kez­deményezések felkarolásának. Legye­nek segítségére Kovács Istvánnénak abban, hogy ezután ne legyen kény­telen a lakásán egy kicsiny szobá­ban foglalkozni tanítványaival. Mi­lyen szép lenne, ha a legközelebbi bemutató már a kultúrotthonban kerülhetne megrendezésre és ezek a kis táncosok a járási kultúrház egyik szakkörének tagjai lehetnének. Kenderessy Tibor HIRE lí PÉNTEK, NOVEMBER 26 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR 11/1. sz. All. gyógyszertár. MÉVNAP: Virág. — IDŐ J ÁRÁS J ELENTÉS: — Várható időjárás péntek estig: erő­sen felhős, több helyen párás, ködös idő. Néhány helyen kisebb havazás, esetleg ónos eső. Mérsékelt délkeleti, déli szél. A hideg fokozatosan gyen­gül. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: mínusz 2—mánusz 5, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken: délen 2—5, máshol mínusz 1—plusz 2 fok között. A fűtés alap­jául szolgáló várható középhőmérsék let pénteken Nógrád, Heves, Borsod- Abaúj-Zemplén és S z a b o le s -Sz a t már megyékben 1—mínusz 4, máshol nul­la—plusz 3 fok között lesz. MOZI Garav filmszínház: November hó 29—ig r A KIS MUCK TÖRTÉNETE. Hauff csodá­latos keleti meséje. Magyarul beszélő szí j nes német film. Kezdések: vasár- és ünnepnap 4, 6 ég S órakor Hétköznap: b és 8 órakor GYORS- és gépírót, anyageüőadőt, revi* zort keresünk azonnali belépéssel. Kisipari Szövetkezetek Tolna Megyei Szövetsége, Szeks7árd. Arany János u. 11. Totózók figyelem! E héten kivételesen úgy kell pos­tára adni a Totószelvényeket, hogy azok legkésőbb szombaton délig a Sportfogadási osztályra beérkezzenek. A vidéki Sportfogadási Kiren­deltségek szombaton egész nap zárva tartanak. JÓ TIPPEKKEL NAGY ÖSSZEGET NYERHET! TOLNAI NAPLÓ szerkeszti a szerkesztőbizottság1 Felelős kiadó; Király László Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó Vállalat Terjeszti a meeye összes postahivatala Szerkesztőség telefonszáma: 20-10, Kiadóhivatal telefonszáma: 20-1 f A szerkesztőség és kiadóhivatal elme: Szekszárd, Széchenyi utca 18. Előfizetéseket a megye valamennyi posta- hivatala felvesz Előfizetési díj: havi ti.— Ft. Baranya megyei Szikja nyomda Pécs, Munkácsv Mihálv'utca 10 sz. Telefon: 20-2? Nyomdáért felel? Melle« Rezső V. Ovecskin : FALUSI HÉTKÖZNAPOK Az elbeszélés szereplői kolhoz parasztok ko'hozassZonyok, kolhozellökök, partfunk­cionáriusok, gépállomási vezetők, t^nktoro sok — mind a kommunizmust építő szovjet me (»gazdaság egyszerű emberei. Bar író nem ripor.ol ír. tehát nem élő, valóságos személyekről beszél, hanem csak kigouc.o'. lakról, alakjai mégis annyira é'ők. hogy úgy érezzük, hősei személyes ismerőse'nk. Ovecskin egyaránt „mérnöke" a falusi ember leckének és a me/ő?«zdaság problé­máinak. Tálén éppen azért iát olyan mélyen bele a szovjet faiu problémáiba, mint e ői- te kevesen. E tulajdonságainak köszönnető hogy bírálata élesebb, bátrabb annál, ara t eddig bárhol olvastunk — mégis építőbb A „F’alusi hétköznapok" nemcsak esz.é* likui élmény, nemcsak meglepi és bíum latba ejti az olvasót, áj gondolataival és eredeti ötleteivel, hanem ezen felül nagy gyakorlati támogatást s nyújt a mezőgaz dasag szervezőinek. II. _ jlt iféle kölcsönről beszélsz? Ne­vezd nevén a gyereket: fel­áldoztok bennünket! A szomszédok j ebben az évben sem fognak törlesz- j teni a végi adósságból egyetlen gram mot sem. Idejönnek hozzátok, elkez­denek siránkozni, ti meg majd min­ket kérleltek: „Várjatok még, ne kö­veteljétek tőlük. Kevés gabonájuk maradt. Ha félreteszik a vetőmagot, alig jut valami a munkaegységre“. — A jól megtermett ember szét­vetett lábbal megállt Martinov előtt: — Ne hidd Pjotr Illarionovics, nem vagyok ón fukar, Szívesen se­gítek bármelyik kolhoznak, ha vala­mi csapás éri; mondjuk lég veri el vagy ár viszi el a termést. De ha az a baj náluk, hogy a brigádveze­tők meg az elnökök reggelenként szívesebben henyélnek a dunna alati, akkor a kölcsönök sem segítenek raj- Nerr* p •’’o '"írnqt ?-*.*­tem! Ha ezer mázsát szét is osz­tunk közöttük, attól mi még nem le­szünk szegényebbek. De nem ez a kérdés nyitja! Ajándékokkal és ked­vezményekkel sohasem javítjátok meg a lema'radó kolhozokat... — Maeam is úgy hiszem, hogy ilyen módon nem sokat segítünk a lemaradókon — felelte Martinov és egyenesen Opjonkin okos szemébe nézett. Mi mindent látott már ez a szempár tizenöt év alatt, amióta Op­jonkin kolhozelnök! — így valóban nem teremtünk rendet a kolhozok­ban és a kerület helyzete sem ja­vul ... Depótbeadási tervet semmifé­le formában sem küldünk neked. . Opjonkin bizalmatlanul csóválta fejét. — Amíg te helyettesíted az első titkárt, addig nem. De amint meg­érkezik Borzov ... fordul a kocka. Azt mondja majd: „Gyerünk, facsar­juk ki még egy kicsit a „gazdag” Gyemjanból!” — Megpróbáljuk őt is meggyőzni: persze, a legkönnyebb megszorítani azokat, akik határidő előtt teljesítet­ték a tervet. — Mikor jár le a szabadsága? — Ha meggyógyult, szombaton itt lesz. — A fárasztó út után pihen majd vagy két órát és aztán újra pisz­kálni kezdi az embert! Martinov nem felelt, az ablakhoz lépett és másra terelte a szót. — Mégis csak rosszul szerveztük meg a kolhozokban a munkát. Ha rosszkor jön az eső, megfeneklünk. És mi lesz, ha ilyen marad az idő még két hétig? Tízszer ennyi gabo- naszárítót és fedett fészert kellene építeni, hisz’ lehet, hogy még a kévéket is szárítani kell majd! — Azelőtt a parasztok csűröket építettek — jegyezte meg Opjonkin. — Nem kell csűr, csak gerendák­ra állított szalmatető. Minél egysze­rűbb és minél több. — Ha nincs faia, még jobb — he­lyeselt Opjonkin. — Átfújja a szél, a gabona gyorsabban szárad. Csakhogy, a vetésterület most nem a régi. La- rionovics. Azelőtt egy gazda meny­nyit vetett? öt hektárt. De most próbálj tetőt építeni négy-ötezer hektár számára! — Szerintem is nagyvonalúbban kellene tervezni — folytatta Marti­nov. — Minden kolhozban csak há­rom gabonaszárítót akarunk építe­ni, pedig harminc, ötven kellene!... Hol az aszálytól szenvedünk, hol pedig az esőzések teszik tönkre a termést. Mikor lesz már ennek vé­ge? ... Úgy látom, Gyemjan Vaszil- jics, téged ez az egész dolog hide­gen hagy. Biztosan azt gondolod ma­gadban: nekem elég két hét száraz idő a termés betakarításához. De ne nagyon bízd el ám magad, ne hencegj! Mi lett volna, ha már az aratás első napján megindul az eső­zés? Akkor most te is segítségért kiáltanál! Lehet, hogy ilyesmi tíz évben csak egyszer fordul elő, de ak­kor is fel kell készülnünk rá. Opjonkin nyugodtan, mosolyogva hallgatta Martinovot: — Felkészülünk mi az ilyen esz­tendőkre is. A kolhozunk tíz em­bere már harmadik hónapja termel fát a kirovi területen. Tizenöt vagon épületfát kaptunk már onnan és még háromszor ennyit küldenek. Ez elég lesz nekünk az áramfejlesztő, a kul­túrház. a fészerek és a csűrök fel­építéséhez. — Nektek elég lesz!... — Megmagyarázom én neked La- nonovics — mondta rövid hallgatás után Opionkin — miért dolgoznak nálunk jól az emberek, miért tar­tanak úgy össze. Azért, mert a kol­hoz gazdag és a munkaegységre ga­bonát is, pénzt is tud adni. Ná­lunk az a legsúlyosabb büntetés, ha a vezetőség három napra eltilt vala­kit a munkától. Martinov nevetett: — No, jól megmagyaráztad' Tán fi.-oért gazdag a kolhoz, mert egy emberként dolgozik mindenki. — Igen — mosolygott Opjonkin — úgy megy nálunk minden, mint a karikacsapás... Pedig mi is éltünk át nehéz időket... Még a háború alatt volt, hogy ellátogatott hozzám Mihnj Kudrjasov, a „Forradalom hűl b imai”-kolhoz elnöke. Ma már nem. is emlékszem, miért jött. Meg­hívtam ebédre. Az asztalon fekete kenyér. „Nem szégyelled magad — moná'ja nekem. — Elnök vagy és mégsem tudsz jól élni? Még magad­nak s sm tudsz szerezni? ... „Nem volt miért szégyenkeznem... háború volt, nehéz idők. Terven felül más­félezer mázsa gabonát adtunk a Vörös Hadseregnek. Magunk adtuk, önkéntesen. Megvoltunk anélkül is. A kény értésztához krumplit kever­tünk ..kibírtuk! Tavaly aztán, ar- í afelé utaztam, meglátogattam a „Hullana ”-ot. Hogy milyen kenyeret evett Kudrjasov, azt nem tudom, de a két szememmel láttam, hogy a kol- hozparasartok olyan fekete kenyeret esznek, mint amilyent mi ettünk a háborúban. És még vetőmagot is köl*» csőn kénnek! (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents