Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-26 / 281. szám
Hazánkban minden hatalom a dolgozó népé! Erősítsd a nép hatalmát! Szavazz a Népfront jelöltjére! I TEREMBEN . néma csend ■"* honol... i tíágre megszólal a telefoncsengő. —- Halló, halló .. i — Itt segédjegyfáűképzo tanfolyam. . i Hogy aztán ‘tnit beszéltek telefonon, azt nem leijét tudni, csakhogy mikor befújj pődött a beszélgetés az öreg oktató, kezével jobbra- bctlra hadonászott és mondta: — Leendő jegyző urak! A kor-i mánytól azt az utasítást kaptam, hogy küldjem magukat haza. Az Egységes Párt képviselőjelöltjeinek megválasztására 'izem igen van biztosíték. .Ezért küldjük, magukat haza, hogy segítsenek rendet te■ remteni. Mutasssák meg, hogy az Egységes Pártunk győzni kell. — Az öreg íOkiató végigmérte tekintetét a ,’tanulókon”, illő tisztelettel meg hajolt és itíondta: — Jó munkát és sok silieit kívánok uraim mindenkinek.. Lázas napolt: voltak ezek — emlékszik vissza Barát Ferenc elvtárs — Tolna község tanácstitkára. O is a splcszáz ifiatal között volt, aki nem tudott mit kezdeni, miután leérettségizett. Néhány évig munka- nélkül volt, sok utánjárás után, aztán segéd] sgyzőnek ment. Mivel az effajta munka elvégzésére ki kell oktgtni az embereket, ő is részt vett előbb etty tanfolyamon. A tanfolyamról i t.ztán közben elirányították Temlődre, mert bajok voltak a választással. — Még sohasem mondtam el senkinek, ihogy milyen csúfosan égték le ap . akkori jelöltek. De most elmondom■ Az öreg nap már régen eltűnt a láthatárról „mikor a járási főszolgabíró elkezdett „üvöltözni” a tengődi községházánál. „Micsoda tehetetlen, emiserek maguk, nem tudják biztosítaiij, hogy qsf csinálja a nép, amit mi akarunk?(!)” JU AGAMBA FOJTOTTAM A SSZÓT, a sírás is meg a nevetés is erőltetett. Legszívesebben a széniébe mondtam volna a főszolgabírónak: A nép szemét nem lehet bekötni. Maguk esznek, isznak, dorb&zolnak, a nádfödeles viskókban lakó szegény emberek pedig fáznak, nyomorognak... De nem lehettem. Teljesítenem, kellett gazdám parancsát. A faluban ösz- sze kellett szedni mindenkit, aki még 'nem szavazott, össze is szedtük, tie bizony nem lett eredmény, nem, oda szavaztak, ahova a járási főszolgabíró akarta. Nc\ akkor még kitalált valamit a főjegyző. — Van a faluban egy öreg, akit nagyon jól ismer, községi elöljáró, az' egész biztos, az Egységes Pártra szavazna., dehát nem tud eljönni, mert beteg. Hintát keritettem és elmentem érte, de bizony az az öreg nem szavazott. Az őszülő hajú tanácstitkár szavain elgondolkoztam és az jutott eszembe: milyen jó, hogy én a felszabadulás előtt gyerek voltam. Kínos dolog lehet az embernek azt éljenezni, akit legjobban gyűlöl, utál, akiről tudja, hogy népnyúzó, semmi jót sem lehet tőle várni. Mert mit várhatott az ember a múltban egy képviselőtől. Legjobb esetben ígéretet, olyat amit sohsern valósítottak meg. — Ilyenre is volt példa Barát elvtárs? — Hajaj!... De még mennyi! 7 935-BEN a tamási ícÖrzet1 nek két képviselőjelöltje volt. A ár. Dencz Ágoston föld- birtokos és a legitimista vitéz Mak- ray Lajos katholikus pap. A főispán mindenképpen azt akarta, hogy Denczre szavazzon a nép, aki a kormánypárt jelöltje volt. Azt pe dig szigorúan utasításba adta, hogy politikával nem foglalkozhatnak a községi tisztviselők. „Végezzük el- az adminisztrációt”, — ez volt az utasítás. A főispán biztos volt abban, hogy Denczre szavaznak a tamásiak és a környékbeliek. Eleinte ment is minden simán. Dencznek bírta a bukszája, A kacs mákban ingyen mérette a bort, csak azért, hogy őrá szavazzanak. Makray se volt szegény ember, ő is bírta, sőt jobban bírta pénzzel, mint Dencz. A késő délutáni órákban befutott a főispán. Eltezdett ordítozni, hogy micsoda tisztviselők vagyunk mi, nem tudunk politizálni! Nem tudjuk, hogy Pincehelyen még 150 ember nem szavazott le? Mi nagyon jól tudtuk. De azt is tudtuk, hogy a pincehelyiek nem akarnak sem Denczre, aem Makrayra szavazni. Kánai Béla tamási akkori főjegyMa kezdődik az I. Békekölcsön húzása Békéscsabán 1950. szeptembere óta 23 alkalommal zajlott le az államkölcsön sorsolása Magyarországon. Államunk a sorsolások alkalmával előre meghatározott ütemben nyeremény és törlesztés formájában fizeti vissza a dolgozóknak az államkölcsönre jegyzett forintjaikat. Az eddigi sorsolásokon 2,300.310 kötvényt húztak ki, nyereménnyel, 892,659.200 forint értékben. Törlesztéssel pedig 2,861.885 kötvényt 549,871.000 forintot fizettek ki. Az I. Békekölcsön VII. nyeremény és VI. törlesztéses sorsolása 1954. november 26-án kezdődik Békéscsabán a Jókai színházban. A húzásokat négy napon keresztül végzik és 941.600 darab nyeremény, valamint 9Í3.100 darab törlesztéses kötvényt húznak ki 57,609.950 forint összegben. Barát Ferenc nem felejtette el a múltat zője azt mondta a főszolgabírónak: „Kérem, hogy megnyerjük a magunk oldalára azt a 150 embert, ahhoz kellene legalább 1000 pengő.” A főispán elment, hogy szerez pénzt, de bizony már mindenhol kifogyott a kassza, aztán nem lett más, mint dr. Dencz lebukott. \* ILYEN MEGALÁZTATÁS volt élni a múltban egy nincstelen szegénynek. Semmihez nem volt joga, a kiváltságosok pedig dőzsöltek. Ügy volt, ahogy több mint 100 évvel ezelőtt megírta Petőfi Sándor: „A nép nevében” című versében. „S miért vagytok ti kiváltságosok? Miért a jog csupán tinálatok?.. Beszélne talán többet is a múltról Barát elvtárs, de sürgeti a munka, hárman is várnak rá. A tolnai tanácsnál ilyenkor nagy a sürgés-forgás. Választásra készülnek a község lakói, mindenki azt akarja, hogy rendben legyenek a papírjai, hogy november 28-án sza vazhasson. — Sok a munka de higyje el örömmel csinálom, — mondja búcsúzóul a tanácstitkár. fJ OGY MIÉRT DOLGOZIK M * olyan nagy örömmel, azt anélkül is el tudjuk mondani, hogy részletesebben elbeszélni. Most nem egy-két kiváltságos ember teljhatalmáról van szó, hanem az egész ország dolgozó népének ügyéről. A népfront jelöltjeire, a nép leg- jobbjaira adják majd szavazatukat november 28-án a magyar állampolgárok. Olyanokra, akik készek elkövetni mindent, a jólét programjának megvalósításáért. Ilyen ember Barát Ferenc is, aki 3 év óta tanácstitkár Tolnán, s akit a 18-as körzet lakói újra jelöltek tanácstagnak. Százával írják alá a tiltakozó táviratokat Tolna megvében Szerdán, a kora reggeli órákban röpgyűléseket tartottak a tolnamegyei tanács dolgozói, hogy tiltakozzanak a Német Kommunista Párt üldöztetése ellen: „Követeljük, hogy azonnal szüntessék be a Német Kommunista Párt üldözését. Lépjenek a béke útjára, Németország békés újraegyesítésének az útjára” — írják többek között a táviratban. Még 8 óra előtt a megyei tanács több mint 200 dolgozója írta alá a tiltakozó táviratot. Hasonló tiltakozó röpgyűléseket tartottak a Terményforgalmi Vállalat dolgozói, a megyei jogász szövetség, — a megyei bíróság tagjai és a megye több üzemének munkásai. Tóth Gyula, a dombóvári Hazafias Népfrontbizöttság elnöke felkereste levelével szerkesztőségünket, amelyben beszámolt arról, hogy a Hazafias Népfrontbizottság által kidolgozott akcióprogram egy része máris a megvalósulás útján van. A program megvalósításához nagy segítséget adnak az egyes üzemek mellett a dolgozó parasztok is. A programot a kisgyűlések alkalmával elhangzott javaslatok alapján állították össze és amit lehetett azon nal meg is valósítottak, míg olyan tervek is vannak, amelyek egy-két év múlva valósulnak meg. Sok gondot okozott a ..zöld ár” az újdombóvári dolgozó parasztoknak, mert minden esztendőben közel 400 holdnyi területet veszélyeztetett az árvíz. A dolgozók kérték, hogy ezen a területen építsünk csatornát. A tervezett mintegy 2 kilométer liosz- szú csatornából eddig 300 méter el is készült. A levél beszámol arról is, hogy a kenyérellátás ügyét is a Hazafias Népfrontbizottság vette kezébe. * Á kístormási Hazafias Népfrontbizottság sem készítette el az akció- programját, amíg a községben mindenütt nem tartottak Idsgyűléseket, amíg a község lakossága el nem mondta, hogy mit szeretne megvalósítani. November elején azonban már annyi igény, javaslat hangzott el, hogy a Hazafias Népfrontbizöttság elkészítette a mintegy háromévre szóló akcióprogramját — munkatervét. Utak fásítása, járdák építése, az iskola udvara körülkerítése és fásítása, mélyfúratú kút létesítése mellett igen nagy gondot fordítanak a talaj termőerejének fokozására, a terméshozamok emelésére. A Hazafias Népfrontbizottság a választás előtti napokat arra használja fel, hogy akcióprogramját az egész községben ismertté tegyék. A Hazafias Népfront-bizottságok a fanácsválasztások sikeréért Sok levél érkezik a szerkesztőségünkhöz, amelyek arról számolnak be, hogyan készülnek megyénk dolgozói a helyi tanácsok megválasztására. Trick Ferenc, a hőgyészi gépállomás dolgozója levelében többek között a következőket írja: ,.A választás napján, november 28-án reggel zenés ébresztő lesz a faluban — zenével kezdődik nálunk a szavazás. Délelőtt minden szavazó-helyiségnél kultúrcsoport szórakoztatja majd a szavazni jövő dolgozókat. Ezek a kultúrcsoportok a tanácstagjelölteket is népszerűsíteni fogják. A Hazafias Népfront biztosítani kívánja szavazati lehetőséget azoknak a dolgozóknak is, akik a falutól távol laknak. Éppen ezért már most megszervezték a gépi és egyéb járművek vasárnapi közlekedési tervét, hogy a legtávolabbi helyről is eljuthassanak a dolgozók a szavazóhelyiségekhez, és élhessenek alkotmányban előírt jogaikkal, eleget tehessenek erkölcsi kötelességeiknek.” A levélben Trick Ferenc elvtárs beszámol arról is, hogy a községben nagy lelkesedéssel készülnek a dolgozók a helyi tanácsok választására. * A fürgedi Hazafias Népfrontbizottság elnöke levelében arról számol be, hogy az egész község dolgozó parasztsága helyesli a kormánynak az új választási törvénnyel kapcsolatos intézkedését, amely lehetővé teszi, hogy a dolgozó nép saját maga beleszólhasson ügyeinek intézésébe, hogy azokat válassza meg, akik az ő sorsa intézését lelkesen, szívből, odaadóan végzik. A népfrontbizottság elnökének levele arról is hírt ad, hogy a kis tolnamegyei községben előadásokon, gyűléseken ismertetik a község fejlődésének tízéves történetét. Ezenkívül a népfront történeti fejlődéséből és országunk tízéves eredményeiről tartanak előadást. A fürgedi pedagógusok irányító munkájával a község fiataljai kultúrműsorral készülnek a helyi tanácsok megválasztásának napjára. Ezt a munkát a helyi tanács és a népfront segíti. A Hazafias MépíVonf és a tanácsok; a tanácsok páHirányítása Tanácsaink további fejlődése és megerősödése igen nagymértékben függ attól, hogy milyen kapcsolat alakul ki a Hazafias Népfront és a. tanácsok között. A Hazafias Népfront, mint széles, demokratikus tő - megmozgatom alátámasztja ugyanits u tanácsok hatalmi és tömegszervi.í- zeti tevékenységét is. A I-Iazafk is Népfrontnak e segítő munkájára a tanácsi munka számtalan területén igen nagy szükség van. Anélkül, hogy bármiféle sablont kívánná nk felállítani, nézzünk meg három ilj/en legfontosabb területet. A Hazafias Népfrontnak — mint ismeretes — egyik legfontosabb célkitűzése a legszélesebb népi tömegek mozgósítása a szocializmus építésére, az országos és helyi jelflegű feladatok megvalósítására. A Hazafias Népfront tehát elsősorban a tömegek mozgósításán keresztiül támaszthatja alá a tanácsok munkáját, melyeknek, mint hatalmi és igazgatási szerveknek az a feladatul):, hogy a szocializmus építése során s: tervezzék és ellenőrizzék területük gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységét. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy a népfront á) (veszi a tanácsok tömegszervezeti funkcióit. A Hazafias Népfront bizottságainak éppen az a feladatuk, hogy segítsék szélesebb alapokra helyezni a tanácsok tömegszervezeti tevékenységét. Mozdítsák elő, hogy a tanácsok munkájába minél több dolgozó bekapcsolódjék, s hogy a tanács által meghatározott feladatokat a dolgozók széles rétegei megismerjék és megvalósításukért harcba is induljanak. A dolgozó tömegek mozgósítása mellett azonban jelentős szerepe lesz a Hazafias Népfront bizottságainak a helyi politika kialakításában is. Javaslatokkal, kezdeményezésekkel, akcióprogramok kidolgozásával, a helyi erőforrások és tartalékok feltárásával igen nagy segítséget nyújthat a népfront a tanácsok községpoliti- ki tevékenységének kiszélesítéséhez, a helyi gazdasági, város- és községfejlesztési tervek összeállításához, a tanácsok irányító és ellenőrző munkájának megjavításához. Végül alapvető feladatai lesznek a Hazafias Népfrontnak a tanácsválasz tásokkal kapcsolatba. Biztosítaniuk kell mindenekelőtt, hogy a tanácsválasztási törvény rendelkezéseinek megfelelően a tanácstagok jelölése a nép legszélesebb rétegeinek aktív közreműködésével történjék, „hogy a jelöltnek személyét mindenütt ténylegesen vitassák meg ... hogy a jelölések mindenütt a nép legszélesebb rétegeinek összefogását megvalósító egyetértés alapján alakuljanak ki, s így a jelölteket a nép valóban a magáénak érezze,” Ezen túl azonban a Hazafias Népfront bizottságaira vár az a feladat is, hogy közreműködjenek a dolgozók küldöttei munkájának számonkérésében. Gondoskodjanak a beszámoló gyűlések rendszeres megtartásáról és bírálják meg az olyan tanácstagokat, akik a dolgozók véleménye szerint nem teljesítik kötelességeiket. E három fentemlített terület önmagában is bizonyítja, hogy a Hazafias Népfront és a tanácsok közötti szoros és eltéphetetlen kapcsolatra nagy szükség van. A népfront-mozgalom kibontakozása és megerősödése az egyik legfontosabb biztosítéka annak, hogy tanácsaink népi demokratikus államunk szilárd politikai alapjává váljanak. A Hazafias Népfront és a tanácsok szoros kapcsolatának megteremtése mellett igen fontos kérdés a tanácsok fejlődése szempontjából pártszervezeteink irányító munkájának a megjavítása is. Pártszei’vezeteink mind- ezideig maguk sem látták világosan, hogy a tanácsok nem valamiféle régi bürokratikus hivatali apparátus részei, hanem a szocialista állam újtípusú hatalmi szervei, melyek területükön a proletárdiktatúra egységes hatalmát képviselik. Azt sem látták azonban pártszervezeteink, hogy a tanácsok egyszersmind a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei is, melyek összekötő kapcsot teremtenek a párt és a tömegek között. Figyelmen kívül hagyták tehát, hogy a tanácsok népi demokratikus államunk politikai alapja, s ezért állandóan fejlesztenünk és erősítenünk kell' őket, mert ez elengedhetetlen feltétele a szocialista építés sikerének. A hatalom megragadása mellett ■— tanítja Lenin—- a proletárhatalom megerősítése és legyőzhetetlenné tétele: ezek a szocialista forradalom alapkérdései. Éneikül nem képzelhető el a szocializmus végleges győzelme, sőt a szocialista építésnek mégcsak tartós sikere sem. Ahhoz tehát, hogy népi demokráciánk teljesíteni tudja az előtte álló hatalmas feladatokat és szilárdan tudjon haladni a szocializmus építésének útján, nélkülözhetetlen a tanácsok megerősítése, melyek ennek az újtípusú proletárhatalomnak a kifejezői. Ezt állandóan szem előtt kell tartania pártszervezeteinknek. A tanácsok pártirányítását nem lehet azonosítani a vállalat vagy hivatal pártirányításával. A tanácsokat, mint a hatalom szerveit kell irányítani. Ne hagyják magukra pártszervezeteink a tanácsokat, és ne a tanácsok hivatali apparátusának apró-cseprő ügyeivel foglalkozzanak, hanem elsősorban azzal, hogy a tanácsok, mint hatalmi szervek és mint a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei hogyan töltik be szerepüket Ehhez adjanak mindenekelőtt megfelelő elvi-politikai segítséget és irányítást a pártszervezetek, mert csak'ez biztosíthatja a tanácsok munkájának szocialista tartalmát. Pártunk Szervezeti Szabályzatának értelmében az országgyűlésben, a tanácsokban és egyéb tömegszervezetek tanácskozásain és választott szerveiben működő párttagok ezekben a szervekben MDP-csoportokát alakítanak. A tanácsokban működő MDP-csoportoknak — melyek , a kommunista tanácstagokat fogják össze — amellett, hogy biztosítják a kommunisták egységes fellépését és a párt helyes politikájának megvalósítását a tanácsokban, éppen az lesz az egyik legfontosabb feladatúk, hogy a tanácsok hatalmi és tömegszervezeti jellegének megerősítéséhez adjanak meg minden tőlük telhető segítséget. Ezt különösképpen akkor tudják megtenni, ha a kommunista tanácstagokat aktivizálják e cél megvalósítása érdekében, s ha biztosítják a kommunista tanácstagok fegyelmezett és példamutató munkáját. Mindezek megvalósítása a tanácsok egész fejlődése szempontjából igen sokat fog jelentem, Akcióprogramok a megvalósulás utján