Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-26 / 281. szám

Hazánkban minden hatalom a dolgozó népé! Erősítsd a nép hatalmát! Szavazz a Népfront jelöltjére! I TEREMBEN . néma csend ■"* honol... i tíágre megszólal a telefoncsengő. —- Halló, halló .. i — Itt segédjegyfáűképzo tanfo­lyam. . i Hogy aztán ‘tnit beszéltek telefo­non, azt nem leijét tudni, csak­hogy mikor befújj pődött a beszél­getés az öreg oktató, kezével jobbra- bctlra hadonászott és mondta: — Leendő jegyző urak! A kor-i mánytól azt az utasítást kaptam, hogy küldjem magukat haza. Az Egységes Párt képviselőjelöltjeinek megválasztására 'izem igen van biz­tosíték. .Ezért küldjük, magukat haza, hogy segítsenek rendet te­■ remteni. Mutasssák meg, hogy az Egységes Pártunk győzni kell. — Az öreg íOkiató végigmérte tekinte­tét a ,’tanulókon”, illő tisztelettel meg hajolt és itíondta: — Jó mun­kát és sok silieit kívánok uraim mindenkinek.. Lázas napolt: voltak ezek — em­lékszik vissza Barát Ferenc elvtárs — Tolna község tanácstitkára. O is a splcszáz ifiatal között volt, aki nem tudott mit kezdeni, miután le­érettségizett. Néhány évig munka- nélkül volt, sok utánjárás után, aztán segéd] sgyzőnek ment. Mivel az effajta munka elvégzésére ki kell oktgtni az embereket, ő is részt vett előbb etty tanfolyamon. A tan­folyamról i t.ztán közben elirányí­tották Temlődre, mert bajok vol­tak a választással. — Még sohasem mondtam el senkinek, ihogy milyen csúfosan égték le ap . akkori jelöltek. De most elmondom■ Az öreg nap már régen eltűnt a láthatárról „mikor a járási főszolga­bíró elkezdett „üvöltözni” a ten­gődi községházánál. „Micsoda tehe­tetlen, emiserek maguk, nem tudják biztosítaiij, hogy qsf csinálja a nép, amit mi akarunk?(!)” JU AGAMBA FOJTOTTAM A SSZÓT, a sírás is meg a ne­vetés is erőltetett. Legszívesebben a széniébe mondtam volna a fő­szolgabírónak: A nép szemét nem lehet bekötni. Maguk esznek, isz­nak, dorb&zolnak, a nádfödeles vis­kókban lakó szegény emberek pe­dig fáznak, nyomorognak... De nem lehettem. Teljesítenem, kellett gazdám parancsát. A faluban ösz- sze kellett szedni mindenkit, aki még 'nem szavazott, össze is szed­tük, tie bizony nem lett eredmény, nem, oda szavaztak, ahova a járási főszolgabíró akarta. Nc\ akkor még kitalált valamit a főjegyző. — Van a faluban egy öreg, akit nagyon jól ismer, köz­ségi elöljáró, az' egész biztos, az Egységes Pártra szavazna., dehát nem tud eljönni, mert beteg. Hin­tát keritettem és elmentem érte, de bizony az az öreg nem szava­zott. Az őszülő hajú tanácstitkár sza­vain elgondolkoztam és az jutott eszembe: milyen jó, hogy én a felszabadulás előtt gyerek voltam. Kínos dolog lehet az embernek azt éljenezni, akit legjobban gyűlöl, utál, akiről tudja, hogy népnyúzó, semmi jót sem lehet tőle várni. Mert mit várhatott az ember a múltban egy képviselőtől. Legjobb esetben ígéretet, olyat amit sohsern valósítottak meg. — Ilyenre is volt példa Barát elvtárs? — Hajaj!... De még mennyi! 7 935-BEN a tamási ícÖrzet­1 nek két képviselőjelöltje volt. A ár. Dencz Ágoston föld- birtokos és a legitimista vitéz Mak- ray Lajos katholikus pap. A fő­ispán mindenképpen azt akarta, hogy Denczre szavazzon a nép, aki a kormánypárt jelöltje volt. Azt pe dig szigorúan utasításba adta, hogy politikával nem foglalkozhatnak a községi tisztviselők. „Végezzük el- az adminisztrációt”, — ez volt az utasítás. A főispán biztos volt ab­ban, hogy Denczre szavaznak a tamásiak és a környékbeliek. Eleinte ment is minden simán. Dencznek bírta a bukszája, A kacs mákban ingyen mérette a bort, csak azért, hogy őrá szavazzanak. Makray se volt szegény ember, ő is bírta, sőt jobban bírta pénzzel, mint Dencz. A késő délutáni órákban befutott a főispán. Eltezdett ordítozni, hogy micsoda tisztviselők vagyunk mi, nem tudunk politizálni! Nem tud­juk, hogy Pincehelyen még 150 ember nem szavazott le? Mi nagyon jól tudtuk. De azt is tudtuk, hogy a pincehelyiek nem akarnak sem Denczre, aem Makrayra szavazni. Kánai Béla tamási akkori főjegy­Ma kezdődik az I. Békekölcsön húzása Békéscsabán 1950. szeptembere óta 23 alkalom­mal zajlott le az államkölcsön sorso­lása Magyarországon. Államunk a sorsolások alkalmával előre megha­tározott ütemben nyeremény és tör­lesztés formájában fizeti vissza a dolgozóknak az államkölcsönre jegy­zett forintjaikat. Az eddigi sorsoláso­kon 2,300.310 kötvényt húztak ki, nyereménnyel, 892,659.200 forint ér­tékben. Törlesztéssel pedig 2,861.885 kötvényt 549,871.000 forintot fizet­tek ki. Az I. Békekölcsön VII. nyeremény és VI. törlesztéses sorsolása 1954. no­vember 26-án kezdődik Békéscsa­bán a Jókai színházban. A húzáso­kat négy napon keresztül végzik és 941.600 darab nyeremény, valamint 9Í3.100 darab törlesztéses kötvényt húznak ki 57,609.950 forint összeg­ben. Barát Ferenc nem felejtette el a múltat zője azt mondta a főszolgabírónak: „Kérem, hogy megnyerjük a ma­gunk oldalára azt a 150 embert, ahhoz kellene legalább 1000 pen­gő.” A főispán elment, hogy szerez pénzt, de bizony már mindenhol kifogyott a kassza, aztán nem lett más, mint dr. Dencz lebukott. \* ILYEN MEGALÁZTATÁS volt élni a múltban egy nincstelen szegénynek. Semmihez nem volt joga, a kiváltságosok pe­dig dőzsöltek. Ügy volt, ahogy több mint 100 évvel ezelőtt megírta Petőfi Sándor: „A nép nevében” című versében. „S miért vagytok ti kiváltságosok? Miért a jog csu­pán tinálatok?.. Beszélne talán többet is a múlt­ról Barát elvtárs, de sürgeti a munka, hárman is várnak rá. A tolnai tanácsnál ilyenkor nagy a sürgés-forgás. Választásra készül­nek a község lakói, mindenki azt akarja, hogy rendben legyenek a papírjai, hogy november 28-án sza vazhasson. — Sok a munka de higyje el örömmel csinálom, — mondja bú­csúzóul a tanácstitkár. fJ OGY MIÉRT DOLGOZIK M * olyan nagy örömmel, azt anélkül is el tudjuk mondani, hogy részletesebben elbeszélni. Most nem egy-két kiváltságos ember teljha­talmáról van szó, hanem az egész ország dolgozó népének ügyéről. A népfront jelöltjeire, a nép leg- jobbjaira adják majd szavazatukat november 28-án a magyar állam­polgárok. Olyanokra, akik készek elkövetni mindent, a jólét prog­ramjának megvalósításáért. Ilyen ember Barát Ferenc is, aki 3 év óta tanácstitkár Tolnán, s akit a 18-as körzet lakói újra jelöltek tanácstagnak. Százával írják alá a tiltakozó táviratokat Tolna megvében Szerdán, a kora reggeli órákban röpgyűléseket tartottak a tolname­gyei tanács dolgozói, hogy tiltakozza­nak a Német Kommunista Párt ül­döztetése ellen: „Követeljük, hogy azonnal szüntessék be a Német Kom­munista Párt üldözését. Lépjenek a béke útjára, Németország békés új­raegyesítésének az útjára” — írják többek között a táviratban. Még 8 óra előtt a megyei tanács több mint 200 dolgozója írta alá a tiltakozó táviratot. Hasonló tiltakozó röpgyűléseket tartottak a Terményforgalmi Vállalat dolgozói, a megyei jogász szövetség, — a megyei bíróság tagjai és a me­gye több üzemének munkásai. Tóth Gyula, a dombóvári Hazafias Népfrontbizöttság elnöke felkereste levelével szerkesztőségünket, amely­ben beszámolt arról, hogy a Hazafias Népfrontbizottság által kidolgozott akcióprogram egy része máris a megvalósulás útján van. A program megvalósításához nagy segítséget ad­nak az egyes üzemek mellett a dol­gozó parasztok is. A programot a kisgyűlések alkal­mával elhangzott javaslatok alapján állították össze és amit lehetett azon nal meg is valósítottak, míg olyan tervek is vannak, amelyek egy-két év múlva valósulnak meg. Sok gondot okozott a ..zöld ár” az újdombóvári dolgozó parasztoknak, mert minden esztendőben közel 400 holdnyi területet veszélyeztetett az árvíz. A dolgozók kérték, hogy ezen a területen építsünk csatornát. A tervezett mintegy 2 kilométer liosz- szú csatornából eddig 300 méter el is készült. A levél beszámol arról is, hogy a kenyérellátás ügyét is a Hazafias Népfrontbizottság vette kezébe. * Á kístormási Hazafias Népfront­bizottság sem készítette el az akció- programját, amíg a községben min­denütt nem tartottak Idsgyűléseket, amíg a község lakossága el nem mondta, hogy mit szeretne megvaló­sítani. November elején azonban már annyi igény, javaslat hangzott el, hogy a Hazafias Népfrontbizöttság elkészítette a mintegy háromévre szóló akcióprogramját — munkater­vét. Utak fásítása, járdák építése, az iskola udvara körülkerítése és fásí­tása, mélyfúratú kút létesítése mel­lett igen nagy gondot fordítanak a talaj termőerejének fokozására, a terméshozamok emelésére. A Hazafias Népfrontbizottság a választás előtti napokat arra hasz­nálja fel, hogy akcióprogramját az egész községben ismertté tegyék. A Hazafias Népfront-bizottságok a fanácsválasztások sikeréért Sok levél érkezik a szerkesztősé­günkhöz, amelyek arról számolnak be, hogyan készülnek megyénk dol­gozói a helyi tanácsok megválasztá­sára. Trick Ferenc, a hőgyészi gépállo­más dolgozója levelében többek kö­zött a következőket írja: ,.A válasz­tás napján, november 28-án reggel zenés ébresztő lesz a faluban — zenével kezdődik nálunk a szavazás. Délelőtt minden szavazó-helyiségnél kultúrcsoport szórakoztatja majd a szavazni jövő dolgozókat. Ezek a kultúrcsoportok a tanácstagjelölteket is népszerűsíteni fogják. A Hazafias Népfront biztosítani kí­vánja szavazati lehetőséget azoknak a dolgozóknak is, akik a falutól távol laknak. Éppen ezért már most meg­szervezték a gépi és egyéb járművek vasárnapi közlekedési tervét, hogy a legtávolabbi helyről is eljuthassa­nak a dolgozók a szavazóhelyiségek­hez, és élhessenek alkotmányban elő­írt jogaikkal, eleget tehessenek er­kölcsi kötelességeiknek.” A levélben Trick Ferenc elvtárs beszámol arról is, hogy a községben nagy lelkesedéssel készülnek a dol­gozók a helyi tanácsok választására. * A fürgedi Hazafias Népfrontbizott­ság elnöke levelében arról számol be, hogy az egész község dolgozó pa­rasztsága helyesli a kormánynak az új választási törvénnyel kapcsolatos intézkedését, amely lehetővé teszi, hogy a dolgozó nép saját maga be­leszólhasson ügyeinek intézésébe, hogy azokat válassza meg, akik az ő sorsa intézését lelkesen, szívből, odaadóan végzik. A népfrontbizottság elnökének le­vele arról is hírt ad, hogy a kis tolnamegyei községben előadásokon, gyűléseken ismertetik a község fej­lődésének tízéves történetét. Ezenkí­vül a népfront történeti fejlődéséből és országunk tízéves eredményeiről tartanak előadást. A fürgedi pedagógusok irányító munkájával a község fiataljai kul­túrműsorral készülnek a helyi taná­csok megválasztásának napjára. Ezt a munkát a helyi tanács és a nép­front segíti. A Hazafias MépíVonf és a tanácsok; a tanácsok páHirányítása Tanácsaink további fejlődése és megerősödése igen nagymértékben függ attól, hogy milyen kapcsolat alakul ki a Hazafias Népfront és a. tanácsok között. A Hazafias Nép­front, mint széles, demokratikus tő - megmozgatom alátámasztja ugyanits u tanácsok hatalmi és tömegszervi.í- zeti tevékenységét is. A I-Iazafk is Népfrontnak e segítő munkájára a tanácsi munka számtalan területén igen nagy szükség van. Anélkül, hogy bármiféle sablont kívánná nk felállítani, nézzünk meg három ilj/en legfontosabb területet. A Hazafias Népfrontnak — mint ismeretes — egyik legfontosabb cél­kitűzése a legszélesebb népi töme­gek mozgósítása a szocializmus épí­tésére, az országos és helyi jelflegű feladatok megvalósítására. A Haza­fias Népfront tehát elsősorban a tö­megek mozgósításán keresztiül tá­maszthatja alá a tanácsok munkáját, melyeknek, mint hatalmi és igazga­tási szerveknek az a feladatul):, hogy a szocializmus építése során s: tervez­zék és ellenőrizzék területük gazda­sági, társadalmi és kulturális tevé­kenységét. Ez nem jelenti természe­tesen azt, hogy a népfront á) (veszi a tanácsok tömegszervezeti funkcióit. A Hazafias Népfront bizottságainak éppen az a feladatuk, hogy segítsék szélesebb alapokra helyezni a taná­csok tömegszervezeti tevékenységét. Mozdítsák elő, hogy a tanácsok munkájába minél több dolgozó be­kapcsolódjék, s hogy a tanács által meghatározott feladatokat a dolgo­zók széles rétegei megismerjék és megvalósításukért harcba is indul­janak. A dolgozó tömegek mozgósítása mellett azonban jelentős szerepe lesz a Hazafias Népfront bizottságainak a helyi politika kialakításában is. Javaslatokkal, kezdeményezésekkel, akcióprogramok kidolgozásával, a he­lyi erőforrások és tartalékok feltárá­sával igen nagy segítséget nyújthat a népfront a tanácsok községpoliti- ki tevékenységének kiszélesítéséhez, a helyi gazdasági, város- és község­fejlesztési tervek összeállításához, a tanácsok irányító és ellenőrző mun­kájának megjavításához. Végül alapvető feladatai lesznek a Hazafias Népfrontnak a tanácsválasz tásokkal kapcsolatba. Biztosítaniuk kell mindenekelőtt, hogy a tanácsvá­lasztási törvény rendelkezéseinek megfelelően a tanácstagok jelölése a nép legszélesebb rétegeinek aktív közreműködésével történjék, „hogy a jelöltnek személyét mindenütt tény­legesen vitassák meg ... hogy a je­lölések mindenütt a nép legszéle­sebb rétegeinek összefogását megva­lósító egyetértés alapján alakulja­nak ki, s így a jelölteket a nép való­ban a magáénak érezze,” Ezen túl azonban a Hazafias Népfront bizott­ságaira vár az a feladat is, hogy közreműködjenek a dolgozók kül­döttei munkájának számonkérésében. Gondoskodjanak a beszámoló gyűlé­sek rendszeres megtartásáról és bírálják meg az olyan tanácstagokat, akik a dolgozók véleménye szerint nem teljesítik kötelességeiket. E három fentemlített terület ön­magában is bizonyítja, hogy a Haza­fias Népfront és a tanácsok közötti szoros és eltéphetetlen kapcsolatra nagy szükség van. A népfront-moz­galom kibontakozása és megerősödé­se az egyik legfontosabb biztosítéka annak, hogy tanácsaink népi demo­kratikus államunk szilárd politikai alapjává váljanak. A Hazafias Népfront és a tanácsok szoros kapcsolatának megteremtése mellett igen fontos kérdés a tanácsok fejlődése szempontjából pártszerve­zeteink irányító munkájának a meg­javítása is. Pártszei’vezeteink mind- ezideig maguk sem látták világo­san, hogy a tanácsok nem valami­féle régi bürokratikus hivatali ap­parátus részei, hanem a szocialista állam újtípusú hatalmi szervei, me­lyek területükön a proletárdiktatúra egységes hatalmát képviselik. Azt sem látták azonban pártszervezete­ink, hogy a tanácsok egyszersmind a dolgozók legszélesebb tömegszerveze­tei is, melyek összekötő kapcsot te­remtenek a párt és a tömegek kö­zött. Figyelmen kívül hagyták te­hát, hogy a tanácsok népi demokra­tikus államunk politikai alapja, s ezért állandóan fejlesztenünk és erősítenünk kell' őket, mert ez elen­gedhetetlen feltétele a szocialista építés sikerének. A hatalom megragadása mellett ■— tanítja Lenin—- a proletárhatalom megerősítése és legyőzhetetlenné té­tele: ezek a szocialista forradalom alapkérdései. Éneikül nem képzel­hető el a szocializmus végleges győ­zelme, sőt a szocialista építésnek mégcsak tartós sikere sem. Ahhoz tehát, hogy népi demokráciánk tel­jesíteni tudja az előtte álló hatal­mas feladatokat és szilárdan tudjon haladni a szocializmus építésének útján, nélkülözhetetlen a tanácsok megerősítése, melyek ennek az új­típusú proletárhatalomnak a kife­jezői. Ezt állandóan szem előtt kell tartania pártszervezeteinknek. A ta­nácsok pártirányítását nem lehet azonosítani a vállalat vagy hivatal pártirányításával. A tanácsokat, mint a hatalom szerveit kell irányítani. Ne hagyják magukra pártszerveze­teink a tanácsokat, és ne a tanácsok hivatali apparátusának apró-cseprő ügyeivel foglalkozzanak, hanem el­sősorban azzal, hogy a tanácsok, mint hatalmi szervek és mint a dol­gozók legszélesebb tömegszervezetei hogyan töltik be szerepüket Ehhez adjanak mindenekelőtt megfelelő el­vi-politikai segítséget és irányítást a pártszervezetek, mert csak'ez bizto­síthatja a tanácsok munkájának szo­cialista tartalmát. Pártunk Szervezeti Szabályzatának értelmében az országgyűlésben, a tanácsokban és egyéb tömegszerve­zetek tanácskozásain és választott szerveiben működő párttagok ezek­ben a szervekben MDP-csoportokát alakítanak. A tanácsokban működő MDP-csoportoknak — melyek , a kommunista tanácstagokat fogják össze — amellett, hogy biztosítják a kommunisták egységes fellépését és a párt helyes politikájának megvaló­sítását a tanácsokban, éppen az lesz az egyik legfontosabb feladatúk, hogy a tanácsok hatalmi és tömeg­szervezeti jellegének megerősítésé­hez adjanak meg minden tőlük tel­hető segítséget. Ezt különösképpen akkor tudják megtenni, ha a kom­munista tanácstagokat aktivizálják e cél megvalósítása érdekében, s ha biztosítják a kommunista tanácsta­gok fegyelmezett és példamutató munkáját. Mindezek megvalósítása a tanácsok egész fejlődése szempont­jából igen sokat fog jelentem, Akcióprogramok a megvalósulás utján

Next

/
Thumbnails
Contents