Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-25 / 280. szám
1954 NOVEMBER SS N A P C O 5 fanáesváíasztasra készül Dunakömlőd. — Egy fiatal agronómus munkájáról — Jó munka jutalma a prémium. Megszokott mindennapi életüket már nem veri fel annyiszor a dübörgő gépek zaja. Egyszerű szürke kis község Dunakömlőd, ott, a nem is olyan régen épült új betonút mellett. Nézzünk azonban egy kicsit jobban szét a község területén. Köny nyen észrevehetjük, hogy az első pillanatban tapasztalt csend csak lát szalagos, a valóságban pedig elevenen forr, lüktet az élet. A falu ap- raja-nagyja munkálkodik, készülődik a tanácsválasztásra. A tanácsház egyik irodájának íróasztalán egy nagy rajzlapot találtunk. Erre a. lapra a számtalan kis úttörők egyike energikus betűkkel irta, hogy „Mit kapott községünk a felszabadulás után.“ Betonutat, ár- tézikutat, villanyt, filmszínházat, könyvtárat, kultúrházat, tantermet. A papírra vetett egyszerű szavak arról a hatalmas fejlődésről, átalakulásról beszélnek, amely lehetővé tette, hogy a község lakossága emberibb körülmények között élje le életét. * A község Hazafias Népfront- programja is Dunakömlőd szebbé tételét célozza, A tervek megvaló- sát már meg is kezdték. Sánchegy és a Bem apó utca mintegy 1300 méter hosszúságán kibővítették a villanyhálózatot. „Építeni, szépíteni kell községünket, ennek a célnak érdekében először is el kell takarítanunk a romokat, ami a község szégyenfoltja. Meg kell javítani a megrongált járdákat és hidakat, ahol pedig nincs és szükséges, ott újakat kell építenünk. Ezt társadalmi munkával segítjük.” Ez a terv a megvalósulás felé közeledik. Megkezdték a romépületek lebontását és a lebontásból nyert anyagból pedig javítják a Petőfi és Sztálin utcák kocsiútjáí. fe Dunakömlődön található rengeteg romépület világosan mutatja azt, hogy az épületek tatarozásával bizony keveset törődtek. Uj építkezésről azelőtt pedig hallani sem lehetett. A tanács tervbevette és megkezdte az állami tulajdonban lévő házak belső tatarozását. Egyenlőre három épületen végzik el — a sürgősség figyelembevételével — a javítási munkákat. Először is Hanuszka Lajos és Kupcsik József né házának rendbehozására került sor. Vhrin Imre S holdas dolgozó paraszt azelőtt nem tudott, nem volt tehetsége még egy istálló felépítésére sem. Ma egy téglából épített piros cserepes istálló hirdeti Uhrin Imre könnyebb, szebb életét. * Kecskeméten végezte mezőgazdasági szakiskoláját Lehóczki Ádám, a kétyi Alkotmány termelőszövetkezet jelenlegi agronómusa. — Először állami gazdaságban dolgoztam, — mondotta az ifjú agronómus. — Azután kerültem ide a tsz- hez. Nagyon megszerettem a munkámat és arra is törekszem, hogy a tudásom legjavával segítsem, támogassam az Alkotmány termelőszövetkezet tagságát. Igen. megszerette Lehóczki Ádám a termelőszövetkezetet. Ezt ő nemcsak udvariasságból mondja. Szavait piros ceruzával húzza alá a tsz elnöke, Péter István elvtárs. Az elnök elvtárs is elismerően nyilatkozik az ifjú szakember tudásáról és hatalmas akaraterejéről. — Nem is olyan könnyű munka ez — mondotta Péter István elvtárs, — mint ahogy sokan elképzelik, különösen a mi tagságunkkal, akiknek legnagyobb része idősebbekből tevődik össze. Ezeket az embereket nehezebb1 összefogni. — Mi ketten — folytatta tovább — nagyon jól megértjük egymást. Minden este összeülünk — a brigádvezető, ő meg én — és megbeszéljük a másnapi teendőket. így megy ez, amióta az agronómus elvtárs nálunk van. A beszélgetések azután feltárják az ifjú szakember távolabbi terveit is, amit az egész tagság érdekében akar megvalósítani. Az idén sajnos határidő után fejezték be a vetést. De ez jövőre nem fog előfordulni, mert úgy tervez, hogy a korán lekerülő elővetemény után vessék az őszi búzát. Lehóczki Ádám trágyázás! tervet is készít, amelyben meghatározza, hogy melyik táblát trágyázzák az idén. Oda még az ősz folyamán szarvasokba hordják ki a trágyát. Több takarmány kell az állatállománynak, ezért jövőre 100 hold vo- rösherét kell és fognak vetni. * Termelőszövetkezeteinknek komoly jövedelmet jelentett és jelent a sertéstenyésztés. Erről a dunaföld- vári Alkotmány termelőszövetkezet tagsága is meggyőződött. Több mint 60.000 forintot jövedelmezett a tagságnak csak a sertésállomány, pedig tavaly például nem is indultak olyan nagy állománnyal, összesen 93 darab volt a felnőtt és a növendék sertésállomány, jelenleg pedig 214. Ennek a szép szaporulatnak az elérésében nem kis része van Juhász Ferencnek, a tsz sertésgondozójának. Ketten, ő és a felesége, gondozzák az állományt. Mégpedig nagyon szép eredménnyel. Ezt igazolja az is, hogy Juhász Ferenc prémiumként 15 darab malacot kapott 140 darab malac helyett 200 darab malacot választott le anyakocáitól. Ezt a szép eredményt természetesen elősegítette a nyáron elkészült új sertés fiaztató. Juhász Ferencnek és feleségének lelkiismeretes, jó munkája tehát száz szorosan megtérült a jutalomként kapott malacokon keresztül. Megkérdezték Juhászékat, hogy mit csinálnak a 15 darab malaccal. Mind meghagyják? — Nem — felelte Juhász Ferenc. — Nyolc darab malacot — 750—800 forint páronkénti áron — a vásárban már el is adtunk. A kapott pénz egy részén ruhaneműt vásároltunk magunknak. A család minden tagját el akarom látni télre való meleg holmival. A pénz másik fele egyenlőre a ládafiában nyugszik. Ehhez adom majd azt az összeget, amit zárszámadáskor kapunk a teljesíteti munkaegységekre. Es ha együtt lesz a pénz, akkor megint vásárolunk. Fel kell ruházkodni, mert hamar megkérdezik ám az embertől, hogy milyen gazdát szolgáltál a nyáron, ha még ruhára sem telik. A visszamaradó 7 malacot pedig megtartom, felnevelem, majd tavasz felé, ha esetleg kell a pénz, cikkor adok el belőlük. Igen. Könnyen mondja Juhász Ferenc, hogy majd adok el malacot, ha kell a pénz, mert az állatok felnevelése, tartása nem okoz gondot. Hiszen szépen termett a háztájin is, meg a közösből is jut több mint 30 mázsa kukorica. De szépen kaptak burgonyát, zabot és árpát is. ... hciza(itu kMeLeuÁqent... KOT VÁLASZTÁSI nagygyűlésen láttam, ügy ült ott, mintha Arany János „Szegény jobbágyiénak eleven illusztrációja lenne ünnepi gunyá ba öltöztetve. Legalábbis hátulról így tűnt, amint görnyedt háttal, fejreva- lóját a térde közt lógatva ült ott a bölcskei választási nagygyűlésen a második sorban. Az arca azonban ellentmond az első benyomásnak; nem a cselédember élettől, robottól, megaláztatásoktól keserű vonású arca, szemében nem alázat, egykedvűség, vagy elfojtott gyűlölet tükröződik, hanem az elégedett, dolgos ember derűje és akkor történetesen feszült figyelem látszott. Ki hát ez a idős ember, aki olyan figyelmesen hallgatja az ünnepi szónokot, mintha attól függne minden boldogsága, amit mond. De álljunk csak meg egy kicsit, hát nem attól függ? A beszélő tanácsagjelölt és ő, a második sorban ülő, már élte alkonyában járó ember is beleszólt a jelölésbe. November 28-án, a választáskor ugyancsak számít az ő szava is az egész falué kö2ött. Ha pedig a beszélő tanácstag lesz és mindazok a jelöltek, akiket a dolgozók bizalommal küldenek az államigazgatás helyi szerveibe, akkor csakugyan valóság lesz mindaz, amiről beszél. Amiket mond, az mind valószínű és nagyon szép, legalábbis a mi parasztunknak a helyeslő tologatásából úgy látszik, hogy neki is hasonló gondolatai vannak. A boldogulás útját mutatják meg a szónok szavai olyanformán, mint a párt annakidején júniusban, csakhogy ez közelebbről, hiszen az ő falujára, Bölcskére vonatkoztatja a terveket, a feladatokat. ISMERKEDJÜNK MEG hát közelebbről a szóbanforgó parasztemberrel. Mihálovics Pál ő, a bölcskei Béke, I. típusú termelőszövetkezet egyik legderekabb, legszorgalmasabb tagja, — így nyilatkozik róla, a községi tanácselnök. — Mi hozta el ide, a nagygyűlésre, ahol politizálnak, a Mihálovics bácsit, — érdeklődöm. — Hogy mi hozott el? Hm... — Gondolkozik, mint az olyan emberek, akik nem szokták meg, hogy a legbensőbb gondolataikat szavakba öntsék, nem kenyerük a szép szó. De kell-e annál szebb, mint ahogy Mihálovics bácsi végülis kiböki a választ a kérdésre. — A HAZAFIAS KÖTELESSÉGEM hozott el, hiszen bolond ember az, aki nem megy el olyan helyre, ahol a saját sorsát intézik, különösen, ha ő maga is beleszólhat ebbe az intézésbe. Márpedig most beleszólhat. Én már láttam egynéhány választást a múltban is — kalandozik el az öreg és belemelegszik a me- sélésbe, visszaemlékezésbe. — Régen, akkor úgy volt, hogy mindenki kiabált, hogy ezt akarjuk, meg amazt akarjuk megválasztani. De aztán kiabálhattak, mert a végén mégis az lett, akit az urak akartak, meg a nagygazdák. Én láttam ezt egyszer a saját szememmel, amikor a formaság kedvéért azt mondták, hogy hitelesítsem a jegyzőkönyvet, hogy írjak alá. Hát én odamentem gatyába, meg mezítláb, aztán odaírtam a nevem, de közben láttam az egész mesterkedést. — Most meg, hát most mi magunk jelöljük a vezetőinket és csak miután jól meghánytuk, vetettük, hogy csakugyan jó lesz-e, akit jelöltünk, azután válasszuk meg. Most már én sem járok gatyába, de mezítláb se. — No, hány mázsa kukoricája termett Mihálovics bácsi? — veti oda mosolyogva a kérdést a tanácselnök. — Csak annyit mondok, — hunyorít hamiskásan az öreg, — hogy azelőtt jó lett volna, ha öt zsákkal kapok, most meg olyan hízóm van... MIHÁLOVICS PÁL megmutatta, hogyha a múltban nem is volt földje, mindig a másén dolgozott is, azért a föld embere ő és most a magáéban kiválóan gazdálkodik. Azon van a termelőszövetkezet többi tagjával együtt, hogy ne csak a szavazatukkal, hanem a munkájukkal, minden igyekezetükkel, becsületükkel a saját boldogulásukat és azontúl a haza boldogulását segítsék. A dun a földvári Cipész KTSZ életéből f] étfőn új részleg kezdte meg munkáját a dunaföldvári Cipész KTSZ-ben: megkezdték a gyermekcipők gyártását. Az első elkészült cipők igen szép, tetszetős kivitelűek, erősek. Ma még nincs elég kaptafájuk, így a termelés még nem sok. Ha megkapják a szükséges kaptafákat, napi 100—120 pár gyermekcipővel segítik elő az új szakasz politikájának megvalósítását, az őrs szag népének fogyasztási cikkekkel való jobb ellátását. A napokban új sztahanovistákat avattak az üzemben. Holmár József újító, a gumicsizmarészleg vezetője és Benkő Gyula felsőrészkészítő sztahanovista jelvényt és „Kiváló szövetkezeti dolgozóu jelvényt kapott, Müller Jánost és Balogh Lászlót sztahanovista oklevéllel jutalmazták. Kiváló Szövetkezet“ vándor/ászíót kapott a szekszárdi Fodrász KTSZ A szekszárdi Fodrász KTSZ III. negyedévi eredményei alapján elnyerte a Tolna megyei KISZÖV „Kiváló szövetkezet” vándorzászla. ját, amelyet Gyerő András elvtáirs, a Tolna megyei szövetség elnöke vasárnap este adott át bensőséges ünnepség keretében a szekszárdi Fodrász Szövetkezet dolgozóinak. A négy óve alakult szekszárdi fodrász szövetkezet ezidő alatt komoly fejlődésen ment keresztül. A kezdeti nehézségek ma már a múlté, s mind a termelésben, mind a technikai felkészültségben a terveket túlszárnyalva haladnak előre. Az üzlethelyiségeket és a berendezéseket korszerűsítették. 1954-ben háromszorosára szaporították a fehérneműk mennyiségét és gépekre mintegy 25 ezer forintot ruháztak be. — A lehetőség határain belül — írja Hussy Károly, — egyre’ jobban figyelembe vesszük a dolgozók igé. nyelt és igyekszünk annak eleget tenni. Annál is inkálbb, mert a kormányprogram ránkvonatkozó kötele- zettségeifiek maradéktalanul eleget akarunk tenni. Állandó szakmai oktatáson keresztül emeljük a szövetkezeti dolgozók szaktudását. Ezenkívül alkalmat nyújtunk részükre, hogy az országos versenyeken való részvétel segítségével tapasztalataikat bővítve mérjék össze tudásukat ... hogy Dunakömlőd 30 tanácstag- jelöltje között 8 nőt, köztük Farkas Reginát és Lőrincz Sándomét jelölték. ... hogy a faddi legeltetési bizottság az elmúlt napokban 20 mázsa kukoricát ajándékozott az árvízkárosultak megsegítésére. ... hogy Gyönk község fiatalsága a szekszárdi Tatarozó Vállalat hat tagból álló rohambrigádját kéri segítségül, hogy a másfél év óta épülő kultúrház építése végre befejeződjön. ... hogy Simontornya dolgozó paaz ország legjobb fodrász dolgozóival. Ebben az esztendőben is részt- vettünk az országos versenyen és a többszáz főt kitevő mezőnyben komoly eredményt értünk el. Dacára eddigi eredményeinknek még bőven vannak hibák is a kiszolgálás minőségi területén. Ezeknek a panaszoknak többsége a csúcs_ forgalmi időben végzett munkáknál fordul elő, amikor a dolgozók a vendégek • türelmetlenségétől is serkentve, igyekeznek minél több munkaegységet elérni. Ez bizony nemegyszer a minőség rovására megy. Ilyen esetekben kellene, hogy előtérbe lépjen a társadalmi ellenőrzés, a .panaszkönyv használata. Sajnos, kevesen élnek az építő bírálat jogával. Helyette az utcán, piacon, társaságban kritizálják csak a szövetkezeti kiszolgálást, ahelyett, hogy a fenti mód segítségével adnának köz vetlen támogatást hibáink kiküszöböléséhez. Szövetkezetünk dolgozóinak minden vágya az, hogy elnyerjük a dolgozók hozzánkvaló ragaszkodását és szeretetét. Csák ennek birtokában tudunk igazán örülni a kitüntető „Kiváló Szövetkezet“ címnek és ván_ dorzászlónak. A magunk részéről mindent elkövetünk a hibák kiküszöbölésére, amelyhez kérjük a szekszárdi dolgozók jóindulatú támogatását. rasztsága a tavalyi 62 darab anyakocával szemben az idén 220, a 136 darab süldő és malac helyett pedig <100 darabot tart. ... hogy a dombori Szabadság Földje termelőszövetkezet körülbelül 40 darab hízót fog szabadpiacon értékesíteni, az első szállítmány december 10-én indul a szekszárdi piacra. ... hogy Lehelvári Ferenc, a fácán- kerti Vörös Hajnal tsz könyvelője több, mint 1700 forintot kapott a. földművesszövetkezetnek átadott 12 darab hízottlibájáért. A paksi I. számú Általános Iskola nevelőtestülete és szülői munkaközössége, mintegy 150 növendék szülője közösen tárgyalták meg az I. negyedévi intőkonferencia eredményét, amely a tavalyi tanév végi eredményhez viszonyítva több tizednyit rosszabbodott. A szülők és a nevelők együtt keresték a hibák okát és a javítási formát, amellyel a következő évnegyedben javítani lehet a legyengült fegyelmet és a tanulmányi ered. ményeket. Sok szülő és a nevelő- testület is abban látja a hibát, hogy a gyerekeket az iskolán kívül túlságosan szabadjára engedik, a már késő délután beálló, az évszaknak megfelelő korai sötétedés ellenére igen gyakran látni az utcákon mász káló tanulókat. A sötétség, a felelőtlen cselekedetek melegágya és éppen ezért olyan határozat született, hoev a szülői munkaközösség és a pedagógusok megszervezik az este utcán tartózkodó tanulók ellenőrzését. Elhatározták azt is, hogy a legközelebbi értekezleten az egyik nevelő az otthoni tanulás heiyes módszeréről tart ismertető előadást, hogy ezáltal a szülők is megismerjék a helyes időbeosztást és a tanulás módszerét. Az úttörő szervezet is sokat tehet mind a fegyelem, mind a tanukná-- nyi eredmény javításáért. A fent említett szülői értekezleten az iskola két úttörő csapat vezetője beszámolt és az értekezlet segítségével új feladatokat szabtak az úttörő szervezet elé. Mindezek után meleg és közvetlen érdeklődő beszélgetés indult meg a szaknevelők, az osztályvezetők és a szülők között. Rendeietek-határidők Megkezdődött az 1954—55. évi szerződéses sertésvásárlási akció. A minisztertanács 1090/1954. (XI. 4.) számú határozata előnyös feltételeket állapít meg a hízott sertés szállítására szerződő termelőszövetkezetek nek és egyéni termelőknek. Egyéni termelők 400 forint, mezőgazdasági termelőszövetkezetek 600 forint hiz- halási előleget kaphatnak. A szerződéses hízott sertés átvételi ára súly szerint 18—22 forint/kg. Az akcióban való részvételt az állami felvásárló szervek mindenütt részleteiben ismer tetik. * További kedvezményben részesülnek a tenyészüszöt vásárló termelőszövetkezetek. A közös szarvasmarhaállományuk gyarapítására vásárolt üsző vételárából 500 forint árvisszatérítést kapnak az előbbi számunkban már ismertetett szállítási kedvezményen felül. Részletes tájékoztatást a járási állattenyésztő állomás vagy a községi tanács végrehajtó bizottsága ad a kedvezmény igénybevételének feltételeiről. Az állami tartalékszőlők haszonbérlői teljesítsék szerződésben vállalt kötelezettségeiket és most végezzék el a 90/1952. (X. 13.) M. T. számú rendeletben is előírt pótlást és trágyázást. * Egy éven belül meg keli kezdeni és két éven belül be kell fejezni a lakóházépítkezést a földreform során vagy az azt követően juttatott és még be nem épített házhelyeken. Ha ezt a telek tulajdonosa nem vállalnál — és erről írásbeli nyilatkozatot ad — a házhelyet a tanács a saját lakóházépítés előmozdítása érdekében igény beveheti és más igénylőnek juttathatja. Az eljárást a város- és községgazdálkodási miniszter 3/ 1954. (X. 30.) V. K. G. M. számú rendeleté részletesen szabályozza. * 1954. január 1-től a magánszemélyek által végzett szekérfuvarozást igénybevevő közületek nem a Bel- sped útján, hanem közvetlenül fizetik ki a magánfuvarosok járandóságait. (1093/1954. (XI. 7.) számú mi-» nisztertanácsi határozat.) INNI»-ONNÄÜ Szülők és nevelők közös tervei a jobb tanulásért Kevesen tudják...
