Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-25 / 280. szám
PIÄPCÖ 1954 NOVEMBER 35 'árköz népe a választások előtt A Sárköz, Tolna megye egységes néprajzi vidéke, lelkesen készül a álasztásokra. Mindenütt a híres sárközi szőttesekkel, hímzésekkel dí- zílik a választóhelyiségeket, s a leg- • ' bb helyen ősi viseletben mennek szavazni a választók. Öcsényben vasárnap hajnalban a kultúrcsoport vidám zenés ébresztővel köszönti a falu lakóit, délelőtt pedig a községi anác; vendégül látja a község fel- szabadulásával egyidős gyerekeket. Az első választók a kultúrotthonból közösen indulnak a szavazóhelyiség leié. a kultúrcsoport táncosai pedig a falu különböző részein adnak rövid műsort a szavazás ideje alatt. Este fáklyás felvonulás, tábortűz, a kultúrotthonban pedig ünnepi műser fejezi be a tanácsválasztások ünnepét. Sárpiiisen a néprajzi szakkör tagjai elhatározták, hogy sárközi motívumokkal díszített emléklapot tesznek a tanácstagjelöltek házára s az általános iskolásokkal karöltve minden szavazóhelyiségből hímzésekkel, szőttesekkel, tálasokkal díszített sárközi szobát rendeznek be. Gazdakört alakított a Felsőnyéki Hazafias Népfront-bizottság teioohyéken azelőtt ha vasárnap délutánonként összejöttek, sokat beszélgettek arról, hogy lehetne osz- szeliozni a község gazdáit, ahol szabadidejüket nyugodtan eltöllhetik. M szórakozhatnak, olvashatnak, ítélhetik magukat. Ezideig legi'ei- a borbélyüzletben jöttek össze, ott olvasásról miegyébről szó , shetelt. * az idő, amíg meg nem alakult »égben is a Hazafias Népfront aizottsága, amelynek vezetősége v rozta, hogy valamiképpen ja- - eddig uralkodó állapotokon. A -k nem is késtek sokáig. ;rról. hogy több helyen •kult a Hazafias Nép- je v kezdeményezésére. %jsgoshíradón. a követ- vatták a i'.'i'n dolgozói: a rí Nepírontbizottság a gazda- íakuló gyűlését, amelyre mic- plgozó parasztot meghív”. ..etetés” után sok gazda vette ■■i' kultúrterem felé. s akik a kba vitték a tejet, azok is ik a kultúrterembe. Több mint íber részvételével választották gazdakör vezetőségét. Olyan ó parasztok kerültek a vezető- mint Földesi János. Hortoba- ijös. Balogh Ferenc. Teszler Já- ,igyecl Dániel. Velecz József és nis'i, 0\jd,'^VOiták a falu " túr teremben ta rt ja A vezetőségnek hamarosan komoly feladatokat kell megvalósítani. Ezekhez már részben megteremtették a feltételeket is. Már ki is szemelték a gazdakör céljára megfelelő helyisé get, sőt már rádiójuk is van. Az elmúlt években sikeresen szerepelt férfi énekkar időközben felbomlott, s a kultúrversenyen nyert rádiót a hajdani tagok most a gazdakörnek ajándékozták. A feladatok egy része így megoldódott. A rádióhallgatás már jobban leköti a gazdák figyelmét, és így jobban ellehet beszélgetni, jobban ismerik a napi eseményeket. Könyvek, s egyéb olvasmányok beszerzésével még jobban letudjuk majd kötni a gazdák érdeklődését. A vezetőség arra törekszik, hogy olyan feltételeket teremtsen, amelyekben minden dolgozó paraszt feltalálja és otthonosan érzi magát az újonnan alakult gazdakörben. A Hazafias Népfront megalakulása így tette lehetővé, hogy a dolgozó parasztságnak legyen szórakozási, tanulási és művelődési lehetősége. Ez egy új, a régitől különböző gazdakör, amelynek feladata a dolgozó parasztság műveltségének emelése s ezen keresztül a mezőgazdaság fejlesztése. Felsőnyék község dolgozó parasztsága is ebben látja az új gazdakör célját, jövőjét Fejlett állattenyésztés — bő termés, jó jövedelem Kisdorogi jegyzetek Nemrégiben Kisdorogon egy idős bácsival találkoztam. Beszélgetésünk során kiderült, hogy a „Szabad ’lép” termelőszövetkezet könyvelője. Igen lelkesen beszélt a csoport munkájáról. Örömmel újságolta, hogyan all a csoport az őszi munkákkal, a kötelezettségek teljesítésével. — Elvetettünk 60 hold búzát, 25 hold árpái. 10 hold rozsot. Igen jó munkát végzett a gépállomás, már az őszi mélyszántást is elvégezte. A betakarítással is teljesen végeztünk. 80 mázsás burgonya és 11 mázsás nap- »rgótermést s több mint 30 má- 3 kukoricatermést értünk el. teljesítettük a beadási kötelezettünket is, terményből és állatból iránt, 8 darab sertést adtunk be (adás teljesítésére, 8 darabot ad- i a szabadpiacra. Már most gon- i nk a jövőévi beadásra is és a aüpiacra, 25 süldőt készítünk elő £>Wa. Igen nagy gondot fordí- p v sertéstenyésztésre, mert eb- C * tójuk a tagság jövedelmének agyobb részét biztosítani. A to- s- és baromfibeadást már júliusban teljesítettük, sőt az 1955-ös évre is beadtunk 20 kiló tojást. — Azonban egyet nem tudunk végezni úgy, ahogyan kellene — mondja — eddig csak 80 köbméter silót tudtunk készíteni, és miért? A kaposvári Cukorgyártól október 8-án megrendeltünk 240 mázsa nyers réA/T ostanában sok szó esik faluhelyen is a termésátlagok növelésé- ről és a gazdálkodás jövedelmezőségének fokozásáról. Eletszin- vonalemelkedést falun, városon egyaránt csak úgy lehet elérni, ha a falusi emberek által termelt kenyérmag, főzelékféle, gyümölcs, hús, zsír és tej bőséges mennyiségben rendelkezésre áll. Márpedig ezekből a termel- vényekből az utóbbi időben nincs olyan mennyiségben, amint azt a növekvő szükséglet megkívánná. Ezen a téren tehát sürgősen gyökeres javulást kell elérnünk. Ez közös érdeke falunak, városnak egyaránt. A termésátlagok növelése — így tehát a gazdálkodás jövedelmezősége is,— elsősorban rajtunk múlik, gazdálkodókon. paszelelet, ki is fizettük az érte járó 216 forintot. Itt van a silótöltőgép, előkészítettük a kukoricaszárat, silózni azonban nem tudunk, nem kaptuk meg a répaszeletet ezideig. Hiába igyekszünk a munkával, ha mások nem segítik azt elő. Ha a kisdorogi tanácsnál a begyűjtés felől érdeklődünk, a következőket halljuk: A terménybegyüjtés terén nincs nehézség, a kukoricabe- adást már 90 százalékon felül teljesítették a gazdák. *A tojás és ba- romfibegyüjtés azonban igen nehéz probléma. A községben ugyanis már augusztus óta baromfipestis pusztítja a baromfiállományt. Ezen az alábbi eset után nem Is lehet csodálkozni. Idős parasztasszony, Virág Istvánná panaszkodik a tanácsnál. Nem tudom beadni a baromfit, meg a tojást, mert hát eldöglöttek a tyúkok. A minap vitték el jóformán az utolját a cigányok. Hát igen, ezért van Kisdorogon már augusztus óta baromfipestis. Az elhullott állatokat, ahelyett, hogy elégetnék, vagy elásnák, széthordják a községben és csak elősegítik a baromfipestis terjesztését. így nemcsak, hogy nem tudják teljesíteni a beadási kötelezettséget. hanem egy jól jövedelmező, pénzkereseti forrást is elvesztenek a falu dolgozó parasztjai. — A kisebb termésátlagok és általában a gyengébb jövedelmezőség oka — megítélésem szerint — az, hoigy parasztságunk az utóbbi esztendőkben elhanyagolta a takarmány termesztést és az állattenyésztést. — Nagyon sokan elfeledkeztek arról a jól bevált szólás-mondásról, amelyik azt mondja, hogy „ahol sok a takarmány, ott sole a trágya, bőven terem a föld, jó a jövedelmezőség.” Ha a termésátlagokat és a jövedelmezőség kérdését vizsgáljuk, úgy látjuk, hogy azoknál a gazdáknál, ahol fejlett az állattenyésztés még kedvezőtlenebb időjárás esetén is jó termést értek el' és az állattenyésztés kisegítette a gazdát. Városi emberek szá jából sokszor elhangzik, hogy „jó a parasztnak mostanában ... mindent jó áron tud értékesíteni, sok a pénze .. Ez bizony nem mindig helytálló, azonban tény, hogy akik kellő mennyiségben termesztenek takarmányt és sok állatot tartanak, könnyebben élnek. Az állattenyésztés rendszerint beváltja a hozzáfűzött reményeket, de csak akor, ha bőven van takarmány és hozzáértéssel csináljuk. A jó tenyészállat kétszeres hasznot hoz a gazdának, egyet a szaporulattal, másikat a termeléséire 1. Én 15 kát. holdon gazdálkodom és szántóföldem minden két holdjára jut egy számosállat. Két lovam, egy ezévi csikóm, két fejőstehenem, egy tizenöthónapos tenyésztésre nevelt bikám, egy négyhónapos bika- bor jam, egy anyakocám tíz malacával, 13 hathónapos süldőm, két hízóm, 5 birkám van, s a baromfiak száma is meghaladja a százat. Idősebbik tehenem évi 5000 liter tejet ad, a másik előBasi, de annak, is meglesz az évi 3500 liter teje. A múlt tavaszon eladtam egy borjúkorban vásárolt bikát tenyésztésre, de C3ak 5000 forintot kaptam érte, mert nem volt ismert az anyja termelése. Októberben eladtam egy 16 hónapos üszőmet, amelyért 5000 forintot fizettek. Szerződéssel nevelem a bikámat. Még ezévben, vagy legkésőbb a jövő év első napjaiban az is eladásra kerül. Ha azt a 801 —1000 forint körüli összeget is hozzászámítom ezekhez, amit havonta az eladott tejért kapunk, igencsak kifizetődik az állattenyésztés. Az állattenyésztésből eredő sok trágya és a takarmányter- mesztésscl járó jobb talajerő a földek termésén is meglátszik. Kedvező időjárás esetén 16—17 mázsás átlagtermést is elérek kenyérgabonából. Ezévben a rozsdakár tétel ellenére is 10 mázsát csépeltem a búza holdjáról, a tavaszi árpa is megadta 1200 ölenként a 8.1 V ttsárnap 21 helyen volt választási nagygyűlés Tolna megyében Vasárnap Tolna megye 21 községében és városában tartott választási nagygyűlést a Hazafias Népfront, melyen mindenütt nagy tömegek vettek részt. Szekszárdon, a Sztálin téren megrendezett nagygyűlésen Vass Istvánná, a Központi Vezetőség tagja, az MNDSZ országos főtitkára mintegy 2500 választó előtt beszélt Ismertette a Hazafias Népfront célkitűzéseit, majd arról a fejlődésről beszélt, amit Szekszárd az utóbbi évek során megtett. Két új középiskola, két diákotthon létesült a városban, a Tolna megyei népbolt vállalat pedig, amelynek 1950-ben öt üzlete volt. ma 27 üzletben szolgálja ki a vásárlókat. mázsa.. Az árpa alá szuperfoszfátot, kikelés után pedig pétisót is ad-am. Kukoricából közel 40 mázsás átlagtermést takarítottam be s ezenkívül a két hold kukorica között 6 mázsa babom is termett. 800 négyszögöl répaföldről 120 mázsa takarmányrépát vittem haza. Az a véleményem, hogy a többtermést nem a vetésterületek növelésében kell keresni, hanem a termésátlagokat kell növelni a bőséges istállótrágyázás, jó talajmunka és jó növényápolás révén. Az állatlétszám növelése azonban önmagában nem elég. Ahhoz, hogy az állattenyésztés jövedelmező legyen, sok és jóminőségű takarmányra van szükség. Én a lucematermesztést tartom a legfontosabbnak. Az összes takarmá. nyok közül ez a legértékesebb, ez adja a legtöbb tápértékét és valamennyi állat igen szívesen fogyasztja akár zölden, akár szénáivá szárítva. Aztán magot is foghat az ember, ami pedig igen nagy érték. Az idei vetésűvel 200 négyszögöl híján 4 kataszteri hold lucernásom van. A lucerna mellett 800 négyszögölön termesztettem csalamádét főnövényként és 400 négyszögölön másod vetésiben. 800 négyszögöl kölest is vetettem tnásoanövénynek, ami 12 keresztet adott, közéi 400 kiló magot. A lucernát ezévben négyszer kaszáltam, de ha kedvező az időjárás ötször is le lehet kaszálni. Volt már olyan esztendő is. hogy 70—80 mázsa szénát is adott egy hold lucernás. Ezelőtt takarónövénnye.l tavasszal vetettük a lucernát és nem mindig trágyázott kapás után. Az így vetett lucerna azonban nem mindig sikerült és nem is volt hosszúéletű. — Ezért fértem át a tiszta vetésre. Ala_ posan megtrágyázott földben kapásnövényt termesztek és azt gondosan megkapálom, hogy következő évben ne legyen gyomos. Ősszel jó mélyen felszántom a földet és kora tavasz- szal tisztán belevetem a lucernát. Kelés után a nagyobb gyomokat kézzel kiszedjük az apróbbakat pádig elnyomja a lucerna. Az idejekorán elvetett lucerna önmagában jobban tejlődik, mintha takarónövénnyel vetnénk és ha. kedvező az időjárás, a vetés évében, két — esetleg,. ha az időjárás kivételesen jó, — még három kaszálást is ad. Hogy mennyire helyes a lucernát trágyázott földibe vetni, mutatja ennek az esztendőnek a példája. Tavaszi vetésű lucernám egy kis része trágyázatlan földbe került és csak sínylődött a nyár végén, amíg' a többi rész igen szépen fejlődött. Bármennyi lucernát termesztünk is, jó szénát csak akkor nyerünk, ha módjával készítjük. Én a lucerna kaszálásával nem várakozom sokáig. Ha az időjárás alkalmas a szénakészítésre, akkor már virágzás kezdetén levágom a takarmányt. — Kát-háromnapos száradás után pet- rencékbe szedem a rendet és így hagyom még egy hétig száradni s azután hordom csak össze. Évről- évre rendszeresen hagyok meg lucernát magfogásra; rendszerint a harmadik kaszálást. Ezévben a kedvezőtlen időjárás és az elszaporodott egerek miatt a magfogás nem sikerült. Nagy területen termesztek takarmányt, de nem is lesz probléma az áltelelíetés. A múlt évről fennmaradt lucernaszénát számítva, csaknem 100 mázsa lucernaszénám, 50 mázsa rétiszénám van. De nem elég a lódús takarmányom. A 120 mázsa takarmányrépa és a cukorrépa után járó nedves szelet' hem elég ennyi jószág számára, ezért ICO mázsa takarmányrépát fogok vásárolni 20 forintos mázsánként! áron. Jövőre azonban nem lesz ilyen probléma, mert a következő távasz- szal silót építek és főnövénykénU silókukoricát fogok termeszteni. Termésátlagaink növelése és gazdálkodásunk jövedelmezőségének fokozása elengedhetetlen feladat. Ehhez jórészt meg is vannak a lehető- : ségeink. Azt ajánlom minden gazdatársamnak, hogy termesszenek több takarmányt, tartsanak több állatot. mert a jó erőben lévő, gondosan megmunkált föld bőven terem és a gazdálkodás jó jövedelmet ad! Kelemen György termelési bizottsági elnök, mintagazda, Nak. 4 fácánkerti „Vörös Hóinál“ termelőszövetkezet tagjai segítenek a Növényvédő Állomás problémájának megoldásában Fiatal, még alig féléves szerv megyénkben a Növényvédő Állomás. Ennek az új vállalatnak sok nehéz feladatot kell megoldani. Feladatát, — ha nem is maradék nélkül, — de eddig megoldotta. Azonban problémája is van az állomásnak éppen elég. A legégetőbb most a gépek téli tárolása. A Növényvédő Állomásnak ugyanis nincsen annyi megfelelő épülete, ahol a drága gépeket tárolhatná. A fácánkerti Vörös Hajnal termelőszövetkezet felajánlotta üre- sen álló, nélkülözhető gépszínét. A Növényvédő Állomás vezetői és dolgozói örömmel fogadták a segítséget, s mikor a megállapodást kötötték Háté Lajos elvtárs, a növényvédő állomás igazgatója ígéretet tett arra, hogy ők is segítenek a terme- ►»szövetkezet nehézségeinek leküzdésében. Oúfh rjaitús ta a des tmjjelßli tervei... A földosztás során 90u szekszárdi dolgozó paraszt 5430 hold földhöz jutott, s a kormányprogram megjelenése óta itt is nagymértékben meg nőtt a parasztság termelési kedve. Az idén 686-al több mezőgazdasági eszközt és kisgépet vásároltak, mint tavaly, műtrágya kétszer, rézgálic pedig háromszor annyi fogyott. 40.000 hold tartalékföld talált gazdát Tolna megyében, Szekszárdon negyedmillió forintos költséggel állatorvosi rendelő és kórház létesült. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy jelentősen növekedett a szekszárdi gazdák állatállománya: az idén 360 lóval, 560 szarvasmarhával és 1480 sertéssel több van, mint az elmúlt évben. A városi tanács elnöki ^ szobájában találkoztam vele, éppen a fényképezőgép elé ült, hogy fényképét néhány nap múlva elhelyezzék a tanácstag jelöltek tablójára. Ekkor tudtam meg, hogy ö is tanácstagjelölt Szekszárdon. Nem volt véletlen á jelölése. Az elmúlt négy évben. — mert eddig is tanácstag volt, — igen sokat volt a városi tanácsnál; vitte a dolgozók ügyes-bajos dolgait, hogy elintézze azt. Volt, hogy szép szóval sikerült, máskor bizony alaposan a sarkára kellett állnia, hogy elintézhesse az ügyes-bajos dolgokat, de ügye intézetlenül soha nem ment el a i'árosi tanácstól, Vigh Jánosról van szó, akit most is három utca lakói választottak meg egybehangzó határozattal jelöltjüknek. Tudták, hogy aki eddig is becsülettel képviselte ügyeiket, az most. amikor lényegesen nagyobb a tanácsok hatás köre •— s benne a tanácstagoké is — biztosan ered menyesen fog dolgozni a körzet, s ezen túlmenően egész város lakosságának érdekében. A jelölés megtörtént, a választás azonban még hátra van, mégis igen sokan felkeresik őt a legkülönbözőbb panaszaikkal. javaslataikkal. A napokban többek között felkereste őt Kele Ferenc és elmondta panaszát. Elmondotta, hogy a szekszárdi TÜZÉP-nél fát és szenet vásárolt. Mivel egyszerre mindkettőt elszállítani nem tudta, csak a fát vitte haza. Ezt a szállítást, a TŰZ ÉP által kiadott lapra rá is vezették. Ennek ellenére, amikor visszament a szénért, hogy azt is hazaszállítsa, nem kapta meg, arra hivatkoztak, ,. hiszen régen elvitte azt.“ A TUZEP mind a mai napig nem adta ki a szenet Kele Ferencnek. Bizalommal fordult a tanácstagjelölthöz. hogy segítsen. Vigh János nem is késlekedik a panasz elintézésével: részben tanácsokat adott a károsultnak, részben pedig ő maga vette „nyaka közé a várost” — hogy elintézze ezt az ügyet is. AJ elyek a tervei, mint közismert sportolónak, most, hogy ismét a helyi tanácsba jelölték? — Több elgondolásom van, mindenesetre ezek közül is talán az egyik legbonyolultabbnak látszó dolgot vállaltam magamra: felderítem, ki az új sporttelep igazi gazdája. Már nagyjából készen áll a korszerű sportpálya, Szekszárd büszkesége, de senki nem gondol például arra, hogy az öltözőben megfelelő meleg víz álljon rendelkezésre egy-egy mérkőzés után, ha mosdani szeretnénk. Gondnok az van, de fát senki nem akar biztosítani számunkra. — Azt hiszem a város valamennyi sportolója nevében szólok, amikor elmondom, hogy jó lenne, ha a sportpályához vezető Utat salakkal felszórnák, részben azért, mert erre minden lehetőség megvan — a kórháznál, a téglaayá raknál bőségesen lehet ilyet szerezni. — részben pedig könnyebben lehetne gékocsival és gyalogszerrel is megközelíteni, még esős időben is a sporttelepet. — AT i a véleménye ' a tanács eddigi munkájáról? — A tanács munkájával kapcsolatban azt hiszem nem árt, ha megemlítem azt, hogy sok nagy feladatot oldott meg sikeresen. Ugyanakkor azonban sok hiba is van munkájában. Többek között a nágy fluktuáció is részese volt annak, — az olykor lelki- ismeretlen munka mellett — hogy a városi tanácsnál olykor hónapokig hevertek az ügyek elintézetle-, nül. Ez amellett, hogy rontotta az ügyek gyors elintézését, igen károsan befolyásolta a városi tanács tömegkapcsolatának:' alakulását is. Most, hogy, új erőkkel felfrissített tanács veszi kezébe a■ város ügyeinek intézését, és jelentősen megjavult a vá-' rosi tanács apparátusának munkája is, minden lehetőség megvan arra, hogy sokkal jobb eredménnyel dolgozzék az elkövetkezendő négy év alatt, mint eddig.