Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-25 / 280. szám

PIÄPCÖ 1954 NOVEMBER 35 'árköz népe a választások előtt A Sárköz, Tolna megye egységes néprajzi vidéke, lelkesen készül a álasztásokra. Mindenütt a híres sár­közi szőttesekkel, hímzésekkel dí- zílik a választóhelyiségeket, s a leg- • ' bb helyen ősi viseletben mennek szavazni a választók. Öcsényben va­sárnap hajnalban a kultúrcsoport vi­dám zenés ébresztővel köszönti a falu lakóit, délelőtt pedig a községi anác; vendégül látja a község fel- szabadulásával egyidős gyerekeket. Az első választók a kultúrotthonból közösen indulnak a szavazóhelyiség leié. a kultúrcsoport táncosai pedig a falu különböző részein adnak rö­vid műsort a szavazás ideje alatt. Este fáklyás felvonulás, tábortűz, a kultúrotthonban pedig ünnepi műser fejezi be a tanácsválasztások ünne­pét. Sárpiiisen a néprajzi szakkör tag­jai elhatározták, hogy sárközi motí­vumokkal díszített emléklapot tesz­nek a tanácstagjelöltek házára s az általános iskolásokkal karöltve min­den szavazóhelyiségből hímzésekkel, szőttesekkel, tálasokkal díszített sár­közi szobát rendeznek be. Gazdakört alakított a Felsőnyéki Hazafias Népfront-bizottság teioohyéken azelőtt ha vasárnap délutánonként összejöttek, sokat be­szélgettek arról, hogy lehetne osz- szeliozni a község gazdáit, ahol sza­badidejüket nyugodtan eltöllhetik. M szórakozhatnak, olvashatnak, ítélhetik magukat. Ezideig legi'ei- a borbélyüzletben jöttek össze, ott olvasásról miegyébről szó , shetelt. * az idő, amíg meg nem alakult »égben is a Hazafias Népfront aizottsága, amelynek vezetősége v rozta, hogy valamiképpen ja- - eddig uralkodó állapotokon. A -k nem is késtek sokáig. ;rról. hogy több helyen •kult a Hazafias Nép- je v kezdeményezésére. %jsgoshíradón. a követ- vatták a i'.'i'n dolgozói: a rí Nepírontbizottság a gazda- íakuló gyűlését, amelyre mic- plgozó parasztot meghív”. ..etetés” után sok gazda vette ■■i' kultúrterem felé. s akik a kba vitték a tejet, azok is ik a kultúrterembe. Több mint íber részvételével választották gazdakör vezetőségét. Olyan ó parasztok kerültek a vezető- mint Földesi János. Hortoba- ijös. Balogh Ferenc. Teszler Já- ,igyecl Dániel. Velecz József és nis'i, 0\jd,'^VOiták a falu " túr teremben ta rt ja A vezetőségnek hamarosan komoly feladatokat kell megvalósítani. Ezek­hez már részben megteremtették a feltételeket is. Már ki is szemelték a gazdakör céljára megfelelő helyisé get, sőt már rádiójuk is van. Az elmúlt években sikeresen szerepelt férfi énekkar időközben felbomlott, s a kultúrversenyen nyert rádiót a hajdani tagok most a gazdakörnek ajándékozták. A feladatok egy része így megoldódott. A rádióhallgatás már jobban leköti a gazdák figyel­mét, és így jobban ellehet beszélget­ni, jobban ismerik a napi esemé­nyeket. Könyvek, s egyéb olvasmá­nyok beszerzésével még jobban le­tudjuk majd kötni a gazdák érdeklő­dését. A vezetőség arra törekszik, hogy olyan feltételeket teremtsen, amelyekben minden dolgozó paraszt feltalálja és otthonosan érzi magát az újonnan alakult gazdakörben. A Hazafias Népfront megalakulá­sa így tette lehetővé, hogy a dolgo­zó parasztságnak legyen szórakozási, tanulási és művelődési lehetősége. Ez egy új, a régitől különböző gazda­kör, amelynek feladata a dolgozó parasztság műveltségének emelése s ezen keresztül a mezőgazdaság fej­lesztése. Felsőnyék község dolgozó parasztsága is ebben látja az új gaz­dakör célját, jövőjét Fejlett állattenyésztés — bő termés, jó jövedelem Kisdorogi jegyzetek Nemrégiben Kisdorogon egy idős bácsival találkoztam. Beszélgeté­sünk során kiderült, hogy a „Szabad ’lép” termelőszövetkezet könyvelője. Igen lelkesen beszélt a csoport mun­kájáról. Örömmel újságolta, hogyan all a csoport az őszi munkákkal, a kötelezettségek teljesítésével. — El­vetettünk 60 hold búzát, 25 hold ár­pái. 10 hold rozsot. Igen jó munkát végzett a gépállomás, már az őszi mélyszántást is elvégezte. A betaka­rítással is teljesen végeztünk. 80 mázsás burgonya és 11 mázsás nap- »rgótermést s több mint 30 má- 3 kukoricatermést értünk el. teljesítettük a beadási kötelezett­ünket is, terményből és állatból iránt, 8 darab sertést adtunk be (adás teljesítésére, 8 darabot ad- i a szabadpiacra. Már most gon- i nk a jövőévi beadásra is és a aüpiacra, 25 süldőt készítünk elő £>Wa. Igen nagy gondot fordí- p v sertéstenyésztésre, mert eb- C * tójuk a tagság jövedelmének agyobb részét biztosítani. A to- s- és baromfibeadást már júliusban teljesítettük, sőt az 1955-ös évre is beadtunk 20 kiló tojást. — Azonban egyet nem tudunk vé­gezni úgy, ahogyan kellene — mond­ja — eddig csak 80 köbméter silót tudtunk készíteni, és miért? A ka­posvári Cukorgyártól október 8-án megrendeltünk 240 mázsa nyers ré­A/T ostanában sok szó esik faluhelyen is a termésátlagok növelésé- ről és a gazdálkodás jövedelmezőségének fokozásáról. Eletszin- vonalemelkedést falun, városon egyaránt csak úgy lehet elérni, ha a fa­lusi emberek által termelt kenyérmag, főzelékféle, gyümölcs, hús, zsír és tej bőséges mennyiségben rendelkezésre áll. Márpedig ezekből a termel- vényekből az utóbbi időben nincs olyan mennyiségben, amint azt a nö­vekvő szükséglet megkívánná. Ezen a téren tehát sürgősen gyökeres ja­vulást kell elérnünk. Ez közös érdeke falunak, városnak egyaránt. A termésátlagok növelése — így tehát a gazdálkodás jövedelmezősége is,— elsősorban rajtunk múlik, gazdálkodókon. paszelelet, ki is fizettük az érte járó 216 forintot. Itt van a silótöltőgép, előkészítettük a kukoricaszárat, silóz­ni azonban nem tudunk, nem kap­tuk meg a répaszeletet ezideig. Hiá­ba igyekszünk a munkával, ha má­sok nem segítik azt elő. Ha a kisdorogi tanácsnál a be­gyűjtés felől érdeklődünk, a követ­kezőket halljuk: A terménybegyüjtés terén nincs nehézség, a kukoricabe- adást már 90 százalékon felül telje­sítették a gazdák. *A tojás és ba- romfibegyüjtés azonban igen nehéz probléma. A községben ugyanis már augusztus óta baromfipestis pusztítja a baromfiállományt. Ezen az alábbi eset után nem Is lehet csodálkozni. Idős parasztasszony, Virág István­ná panaszkodik a tanácsnál. Nem tudom beadni a baromfit, meg a to­jást, mert hát eldöglöttek a tyúkok. A minap vitték el jóformán az utol­ját a cigányok. Hát igen, ezért van Kisdorogon már augusztus óta ba­romfipestis. Az elhullott állatokat, ahelyett, hogy elégetnék, vagy elás­nák, széthordják a községben és csak elősegítik a baromfipestis ter­jesztését. így nemcsak, hogy nem tudják teljesíteni a beadási köte­lezettséget. hanem egy jól jövedel­mező, pénzkereseti forrást is elvesz­tenek a falu dolgozó parasztjai. — A kisebb termésátlagok és ál­talában a gyengébb jövedelmezőség oka — megítélésem szerint — az, hoigy parasztságunk az utóbbi esz­tendőkben elhanyagolta a takarmány termesztést és az állattenyésztést. — Nagyon sokan elfeledkeztek arról a jól bevált szólás-mondásról, amelyik azt mondja, hogy „ahol sok a takar­mány, ott sole a trágya, bőven te­rem a föld, jó a jövedelmezőség.” Ha a termésátlagokat és a jövedelmező­ség kérdését vizsgáljuk, úgy látjuk, hogy azoknál a gazdáknál, ahol fej­lett az állattenyésztés még kedvezőt­lenebb időjárás esetén is jó termést értek el' és az állattenyésztés kise­gítette a gazdát. Városi emberek szá jából sokszor elhangzik, hogy „jó a parasztnak mostanában ... mindent jó áron tud értékesíteni, sok a pénze .. Ez bizony nem mindig helytálló, azonban tény, hogy akik kellő mennyiségben ter­mesztenek takarmányt és sok állatot tartanak, könnyebben él­nek. Az állattenyésztés rendszerint be­váltja a hozzáfűzött reményeket, de csak akor, ha bőven van takar­mány és hozzáértéssel csináljuk. A jó tenyészállat kétszeres hasznot hoz a gazdának, egyet a szaporulattal, másikat a termeléséire 1. Én 15 kát. holdon gazdálkodom és szántóföldem minden két holdjá­ra jut egy számosállat. Két lovam, egy ezévi csikóm, két fejőstehenem, egy tizenöthónapos tenyésztésre ne­velt bikám, egy négyhónapos bika- bor jam, egy anyakocám tíz malacá­val, 13 hathónapos süldőm, két hí­zóm, 5 birkám van, s a baromfiak száma is meghaladja a százat. Idősebbik tehenem évi 5000 liter tejet ad, a másik előBasi, de annak, is meglesz az évi 3500 liter teje. A múlt tavaszon eladtam egy borjú­korban vásárolt bikát tenyésztésre, de C3ak 5000 forintot kaptam érte, mert nem volt ismert az anyja ter­melése. Októberben eladtam egy 16 hónapos üszőmet, amelyért 5000 fo­rintot fizettek. Szerződéssel neve­lem a bikámat. Még ezévben, vagy legkésőbb a jövő év első napjaiban az is eladásra kerül. Ha azt a 801 —1000 forint körüli összeget is hoz­zászámítom ezekhez, amit havonta az eladott tejért kapunk, igencsak kifizetődik az állattenyésztés. Az állattenyésztésből eredő sok trágya és a takarmányter- mesztésscl járó jobb talajerő a földek termésén is meglátszik. Kedvező időjárás esetén 16—17 mázsás átlagtermést is elérek ke­nyérgabonából. Ezévben a rozsdakár tétel ellenére is 10 mázsát csépel­tem a búza holdjáról, a tavaszi ár­pa is megadta 1200 ölenként a 8.1 V ttsárnap 21 helyen volt választási nagygyűlés Tolna megyében Vasárnap Tolna megye 21 községé­ben és városában tartott választási nagygyűlést a Hazafias Népfront, melyen mindenütt nagy tömegek vettek részt. Szekszárdon, a Sztálin téren megrendezett nagygyűlésen Vass Istvánná, a Központi Vezetőség tagja, az MNDSZ országos főtitkára mintegy 2500 választó előtt beszélt Ismertette a Hazafias Népfront cél­kitűzéseit, majd arról a fejlődésről beszélt, amit Szekszárd az utóbbi évek során megtett. Két új közép­iskola, két diákotthon létesült a vá­rosban, a Tolna megyei népbolt vál­lalat pedig, amelynek 1950-ben öt üzlete volt. ma 27 üzletben szolgálja ki a vásárlókat. mázsa.. Az árpa alá szuperfoszfátot, kikelés után pedig pétisót is ad-am. Kukoricából közel 40 mázsás átlag­termést takarítottam be s ezenkívül a két hold kukorica között 6 má­zsa babom is termett. 800 négyszög­öl répaföldről 120 mázsa takar­mányrépát vittem haza. Az a véle­ményem, hogy a többtermést nem a vetésterületek növelésében kell keresni, hanem a termésátlagokat kell növelni a bőséges istállótrágyá­zás, jó talajmunka és jó növényápo­lás révén. Az állatlétszám növelése azonban önmagában nem elég. Ahhoz, hogy az állattenyésztés jövedelmező legyen, sok és jó­minőségű takarmányra van szük­ség. Én a lucematermesztést tartom a legfontosabbnak. Az összes takarmá. nyok közül ez a legértékesebb, ez adja a legtöbb tápértékét és vala­mennyi állat igen szívesen fogyaszt­ja akár zölden, akár szénáivá szárít­va. Aztán magot is foghat az ember, ami pedig igen nagy érték. Az idei vetésűvel 200 négyszögöl híján 4 kataszteri hold lucernásom van. A lucerna mellett 800 négyszögölön termesztettem csalamádét főnövény­ként és 400 négyszögölön másod ve­tésiben. 800 négyszögöl kölest is ve­tettem tnásoanövénynek, ami 12 ke­resztet adott, közéi 400 kiló magot. A lucernát ezévben négyszer ka­száltam, de ha kedvező az időjárás ötször is le lehet kaszálni. Volt már olyan esztendő is. hogy 70—80 má­zsa szénát is adott egy hold lucernás. Ezelőtt takarónövénnye.l tavasszal vetettük a lucernát és nem mindig trágyázott kapás után. Az így vetett lucerna azonban nem mindig sike­rült és nem is volt hosszúéletű. — Ezért fértem át a tiszta vetésre. Ala_ posan megtrágyázott földben kapás­növényt termesztek és azt gondosan megkapálom, hogy következő évben ne legyen gyomos. Ősszel jó mélyen felszántom a földet és kora tavasz- szal tisztán belevetem a lucernát. Kelés után a nagyobb gyomokat kézzel kiszedjük az apróbbakat pá­dig elnyomja a lucerna. Az idejekorán elvetett lucerna önmagában jobban tejlődik, mint­ha takarónövénnyel vetnénk és ha. kedvező az időjárás, a vetés évében, két — esetleg,. ha az időjárás kivételesen jó, — még három kaszálást is ad. Hogy mennyire helyes a lucernát trágyázott földibe vetni, mutatja en­nek az esztendőnek a példája. Ta­vaszi vetésű lucernám egy kis ré­sze trágyázatlan földbe került és csak sínylődött a nyár végén, amíg' a többi rész igen szépen fejlődött. Bármennyi lucernát termesztünk is, jó szénát csak akkor nyerünk, ha módjával készítjük. Én a lucerna kaszálásával nem várakozom soká­ig. Ha az időjárás alkalmas a szé­nakészítésre, akkor már virágzás kezdetén levágom a takarmányt. — Kát-háromnapos száradás után pet- rencékbe szedem a rendet és így hagyom még egy hétig száradni s azután hordom csak össze. Évről- évre rendszeresen hagyok meg lu­cernát magfogásra; rendszerint a harmadik kaszálást. Ezévben a ked­vezőtlen időjárás és az elszaporodott egerek miatt a magfogás nem sike­rült. Nagy területen termesztek ta­karmányt, de nem is lesz prob­léma az áltelelíetés. A múlt év­ről fennmaradt lucernaszénát számítva, csaknem 100 mázsa lucernaszénám, 50 mázsa réti­szénám van. De nem elég a lódús takarmányom. A 120 mázsa takarmányrépa és a cukorrépa után járó nedves szelet' hem elég ennyi jószág számára, ezért ICO mázsa takarmányrépát fogok vásárolni 20 forintos mázsánként! áron. Jövőre azonban nem lesz ilyen probléma, mert a következő távasz- szal silót építek és főnövénykénU silókukoricát fogok termeszteni. Termésátlagaink növelése és gaz­dálkodásunk jövedelmezőségének fo­kozása elengedhetetlen feladat. Eh­hez jórészt meg is vannak a lehető- : ségeink. Azt ajánlom minden gaz­datársamnak, hogy termesszenek több takarmányt, tartsanak több ál­latot. mert a jó erőben lévő, gon­dosan megmunkált föld bőven te­rem és a gazdálkodás jó jövedelmet ad! Kelemen György termelési bizottsági elnök, mintagazda, Nak. 4 fácánkerti „Vörös Hóinál“ termelőszövetkezet tagjai segítenek a Növényvédő Állomás problémájának megoldásában Fiatal, még alig féléves szerv me­gyénkben a Növényvédő Állomás. Ennek az új vállalatnak sok nehéz feladatot kell megoldani. Feladatát, — ha nem is maradék nélkül, — de eddig megoldotta. Azonban prob­lémája is van az állomásnak éppen elég. A legégetőbb most a gépek téli tárolása. A Növényvédő Állomásnak ugyanis nincsen annyi megfelelő épülete, ahol a drága gépeket tárol­hatná. A fácánkerti Vörös Hajnal termelőszövetkezet felajánlotta üre- sen álló, nélkülözhető gépszínét. A Növényvédő Állomás vezetői és dolgozói örömmel fogadták a segít­séget, s mikor a megállapodást kö­tötték Háté Lajos elvtárs, a növény­védő állomás igazgatója ígéretet tett arra, hogy ők is segítenek a terme- ►»szövetkezet nehézségeinek leküz­désében. Oúfh rjaitús ta a des tmjjelßli tervei... A földosztás során 90u szekszárdi dolgozó paraszt 5430 hold földhöz jutott, s a kormányprogram megje­lenése óta itt is nagymértékben meg nőtt a parasztság termelési kedve. Az idén 686-al több mezőgazdasági eszközt és kisgépet vásároltak, mint tavaly, műtrágya kétszer, rézgálic pedig háromszor annyi fogyott. 40.000 hold tartalékföld talált gaz­dát Tolna megyében, Szekszárdon negyedmillió forintos költséggel ál­latorvosi rendelő és kórház létesült. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy jelen­tősen növekedett a szekszárdi gaz­dák állatállománya: az idén 360 ló­val, 560 szarvasmarhával és 1480 sertéssel több van, mint az elmúlt évben. A városi tanács elnöki ^ szobájában találkoz­tam vele, éppen a fény­képezőgép elé ült, hogy fényképét néhány nap múlva elhelyezzék a ta­nácstag jelöltek tablójára. Ekkor tudtam meg, hogy ö is tanácstagjelölt Szek­szárdon. Nem volt vélet­len á jelölése. Az elmúlt négy évben. — mert eddig is tanácstag volt, — igen sokat volt a városi tanács­nál; vitte a dolgozók ügyes-bajos dolgait, hogy elintézze azt. Volt, hogy szép szóval sikerült, más­kor bizony alaposan a sar­kára kellett állnia, hogy elintézhesse az ügyes-ba­jos dolgokat, de ügye in­tézetlenül soha nem ment el a i'árosi tanácstól, Vigh Jánosról van szó, akit most is három utca lakói választottak meg egybehangzó határozattal jelöltjüknek. Tudták, hogy aki eddig is becsülettel képviselte ügyeiket, az most. amikor lényegesen nagyobb a tanácsok hatás köre •— s benne a tanács­tagoké is — biztosan ered menyesen fog dolgozni a körzet, s ezen túlmenően egész város lakosságának érdekében. A jelölés megtörtént, a választás azonban még hátra van, mégis igen sokan felkeresik őt a legkülönbözőbb pana­szaikkal. javaslataikkal. A napokban többek között felkereste őt Kele Ferenc és elmondta panaszát. El­mondotta, hogy a szek­szárdi TÜZÉP-nél fát és szenet vásárolt. Mivel egyszerre mindkettőt el­szállítani nem tudta, csak a fát vitte haza. Ezt a szállítást, a TŰZ ÉP által kiadott lapra rá is vezet­ték. Ennek ellenére, ami­kor visszament a szénért, hogy azt is hazaszállítsa, nem kapta meg, arra hi­vatkoztak, ,. hiszen régen elvitte azt.“ A TUZEP mind a mai napig nem adta ki a szenet Kele Fe­rencnek. Bizalommal for­dult a tanácstagjelölthöz. hogy segítsen. Vigh János nem is késlekedik a pa­nasz elintézésével: rész­ben tanácsokat adott a károsultnak, részben pe­dig ő maga vette „nyaka közé a várost” — hogy el­intézze ezt az ügyet is. AJ elyek a tervei, mint közismert sportolónak, most, hogy is­mét a helyi tanácsba je­lölték? — Több elgondolásom van, mindenesetre ezek közül is talán az egyik legbonyolultabbnak látszó dolgot vállaltam magam­ra: felderítem, ki az új sporttelep igazi gazdája. Már nagyjából készen áll a korszerű sportpálya, Szekszárd büszkesége, de senki nem gondol például arra, hogy az öltözőben megfelelő meleg víz áll­jon rendelkezésre egy-egy mérkőzés után, ha mos­dani szeretnénk. Gondnok az van, de fát senki nem akar biztosítani számunk­ra. — Azt hiszem a város valamennyi sportolója ne­vében szólok, amikor el­mondom, hogy jó lenne, ha a sportpályához vezető Utat salakkal felszórnák, részben azért, mert erre minden lehetőség megvan — a kórháznál, a téglaayá raknál bőségesen lehet ilyet szerezni. — részben pedig könnyebben lehetne gékocsival és gyalogszer­rel is megközelíteni, még esős időben is a sporttele­pet. — AT i a véleménye ' a tanács eddigi munkájáról? — A tanács munkájával kapcsolatban azt hiszem nem árt, ha megemlítem azt, hogy sok nagy felada­tot oldott meg sikeresen. Ugyanakkor azonban sok hiba is van munkájában. Többek között a nágy fluktuáció is részese volt annak, — az olykor lelki- ismeretlen munka mellett — hogy a városi tanácsnál olykor hónapokig hever­tek az ügyek elintézetle-, nül. Ez amellett, hogy rontotta az ügyek gyors elintézését, igen károsan befolyásolta a városi ta­nács tömegkapcsolatának:' alakulását is. Most, hogy, új erőkkel felfrissített ta­nács veszi kezébe a■ város ügyeinek intézését, és je­lentősen megjavult a vá-' rosi tanács apparátusának munkája is, minden lehe­tőség megvan arra, hogy sokkal jobb eredménnyel dolgozzék az elkövetke­zendő négy év alatt, mint eddig.

Next

/
Thumbnails
Contents