Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-25 / 280. szám

1954 NOVEMBER 23 ff if P C ő i El q kezekkel Németország Kommunista Partjától Tiltakozások Nyugat-Németország felfegyverzése ellen Fordítsunk nagy gondol* a téli gépjavításra A megyei Békebizottság irodájához napról-napra számtalan, a Béke-Vi- lágtariács stockholmi ülésszakának szánt távirat, levél érkezik. Feleme­lik szavukat Nyugat-Németország íel íégyverzése s Németország Kommu­nista Pártja betiltását célzó provo­kációs per ellen. Az alábbiakban né­hány táviratot közlünk a sok közül: „Országos Béketanács, Budapest. Mi, a sárközi állami gazdaság dol­gozói megvagyunk győződve arról, hogy a londoni és párisi egyezmé­nyek elfogadása, Nyugat-Németor­szág felfegyverzése veszélyt jelent a rri békénkre is. Ennek megakadályo­zása érdekében követeljük a londoni és párisi egyezmények megsemmisí­tését, és tiltakozunk Nyugat-Német­ország felfegyverzése és az ezzel kap csolatok terror intézkedések, Német­ország Kommunista Pártja betiltását célzó provokációs pér ellen. Végül követeljük, hogy a lehetőségeket fel­használva hozzanak a nagyhatalmak olyan határozatokat, amelyek a dol­gozók érdekeit, az emberiség leghőbb vágyát a béke ügyét szolgálják. A sárközi Állami Gazdaság több mint 1000 dolgozója.” it „Országos Béketanácshoz. Mi iskolások is eltudjuk képzelni a háború borzalmait. Tudjuk milyen sok szerencsétlenséget, halált, betég- séget okozott a II. világháború is. Milyen sok pénzbe került államunk­nak, míg a 3 éves tervben a romba- dőlt országot újjáépítette. Mi is csatlakozunk szüléinkhez, mert nem akarjuk, hogy háború le­gyen. Tiltakozunk minden olyan meg mozdulás ellen, ami háborúra ve­zethet. Tiltakozunk Nyugat-Németor­szág felfegyverzése ellen. Mi békés országban akarunk ta­nulni és majd egy békés ország dol­gozó polgárai akarunk lenni. Á béke a legnagyobb kincs, a háború a leg­nagyobb Veszedelem- Dolgozó népünkért, hazánkért, bé­kénkért előre! Bogdán László VI. o. tanuló, Decs. rajtanácselnök.” „Felháborodva értesültünk arról, hogy a bonni kormány népellenes, háborús politikájának megvalósítá­sáért á Kommunista Párt ellen ter­ror-pert indít. Tudjuk, hogy ezzel a harmadik világháború kirobbantása lehetőségét igyekszik előkészíteni. Azt a pártot akarja megszüntetni, amely a békének és a dolgozók jó­létépek a legkövetkezetesebb harco­sa. Tiltakozunk a párt perbefogása és a terror akció ellen. Déldunántúli Áramszolgálta­tó Vállalat szekszárdi igaz­gatóság dolgozói." Több mint 200 vagon burgonyát, gyümölcsöt és zöldséoet tárolnak Tolna megyében Á Földm u vessző vetkezetek Tolna Megyei Felvásárlási Igazgatósága fel­készült az ipari és városi dolgozók téli ellátására. A megye földműves­szövetkezetein keresztül gondosko­dik arról, hogy a megye ellátatlan lakossága a zöldség- és gyümölcs- árudákon és egyéb szaküzleteken keresztül bármelyik napon és idő­ben kora reggeltől késő estig hozzá­juthassanak a szükséges zöldség- és gyümölcsféleségekhez. A megye ipari és egyéb gócpont­jain szorgos kezek válogatják a több, mint 200 vagon szebbnél-szebb zöld­ség-, és gyümölcsféleségeket. Több­száz asszony és leány a téli tárolás­ra alkalmas burgonyát válogatja, hogy az hibamentes és eltartható legyen. Á tároló helyeken piroslik a rekeszekben a legfinomabb Jona- thán-alma. Más helyen a kiváloga­tott burgonya prizmákban gyönyör­ködhet a látogató. Nem is beszélve a sárgarépa és petrezselyemgyökér mennyiségéről. Gondoskodás történt arról is, hogy az év bármely szaká­ban 'fejeskáposzta- jusson a. dolgozók asztalára. A felvásárlási igazgatóság tanult az elmúlt év nehézségein,' s az újig biztosította a szükséges vö­röshagyma és retekféleségeket is: Nem feledkezett meg az igazgató­ság a konzerválás útján való tartó­sításról sem: közel 25 vagon sava­nyított káposzta és egyéb ecetben tartósítható savanyúság van raktá­ron. Az igazgatóság így felkészülve egész éven át biztosítani tudja a la­kosság zöldséggel és gyümölccsel va­ló ellátását, amelyet mutat az ig, hogy az elmúlt évhez viszonyítva 200 százalékkal több zöldség és gyü­mölcs tárolását és tartósítását vé­gezték el.-T Kelemen János középparaszt szívesen vállal népnevelő munkát F elemen János zombai középparasztot a Itözség apraja-nagyja i Ismeri- Tudják jól a sombaiak, hogy szorgalmas, becsületes, élen­járó gazda. Azzal is tisztában van mindenki, hogy Kelemen János ez­előtt két évvel nem igen vállalt semmiféle népnevelőmunkát Ha hívták valamilyen gyűlésre, legyintett egyet és azt mondta: „Nem a magam­fajta embernek való a politika.” Ez volt két évvel ezelőtt. Ma egészen más a helyzet. Mintha nem is a régi Kelemen János volna az, aki részt kért a község arculatának megváltoztatásából. Szívesen jár gyűlésekre, meg arra is jut ideje, hogy szomszédjaival elbeszélgessen az egész országot érintő problémákról. — Hogy minek alapján változott meg ennyire Kelemen János, azt mondja el ö maga: — Őszintén szólva két évvel ezelőtt nem igen tetszett nekem a helyzet. Úgyszólván egy kalap alá vettek- a kulikkal, mert hát volt szép jószágállományom. Ezt nyilvánosan nem igen mondták, de én azért észrevettem. Ha az egész községet érintő problémáról volt szó, a mi véleményünket vagy kikérték, vagy nem. Ha meg is kérdezték, hogy mit szólunk egy-egy dologhoz, csak azért tették, hogy... Szóval erről ne beszéljünk most. már. Volt. ami volt, én jó magam már fátvált húz­tam a múltra. 'f ’ avas szál beválasztottak a termelési bizottságba. örömmel vállaltam ezt a megtisztelő feladatot és’ elmondhatják az egész község parasztjai, hogy helytállók. A közelmúltban beválasztottak a községi népfrontbizottságba, majd később a járási népfrontbizotiságba is és végül a 28-as körzet lakói engem jelöltek tanácstagnak, örömmel vállaltam mindezt és a vele járó feladatot. Mert tudom, ha azt akarja az ember, hogy több kisgépet, ruhát, cipőt gyártson az ipar, több búzát kell termelni, több disznót kell nevelni és hizlalni. És bizony ami közsé­günk dolgozó parasztjait erre gyakran kell emlékeztetni. En szívesen magyarázok gazdatársaimnak ezekről a dolgokról, mert tudom, hogy nem Jász eredménytelen. Milyen jó lenne, ha lehetne venni a földműves szövetkezetbe például kisteljesítmény ű tejszeparáló gépet. No, dekát ad­dig hiába is mondanánk ezt, meg nem is merjük mondani, mert tisztában vagyunk azzal, hogy nekünk, mezőgazdasági dolgozóknak, mennyi az adósságunk. De reméljük, hogy. jövő ilyenkorra már nem. less. D ovidén még azt: tetszik nekem, hogy itt megkérdik az embert, 1 ha valamiről szó van. Hozzánk, egyszerű emberekhez is jön­nek a vezetők javaslatokért. Meg őszintén mondva, egész másképv megy minden, mint két évvel ezelőtt. — Ezért vállaltam olyan szívesen feladatot az egész ország lakosságát érintő problémák megoldásában. Kelemen János olyan ember, alti nem szeret érdemeivel dicsekedni. Pedig vannak érdemei. Először is az, hogy kiváló állattenyésztő. Most is van az istállójában szép szarvasmarha. A község vezetői úgy mond­ják. hogy a tanácsválasztás előkészítésére jó népnevelő munkát végez. Eljár a parasztokhoz elbeszélgetni., meg arra is vigyáz, - hogy a lag- demokratikusabban történjen a választás. — Persze... így kell ezt tenni nekünk, dolgozó parasztoknak is, hiszen a mi életünk szebbétételéről is szó van. — mondja búcsúzóul Kelemen János. Gépállomásaink, a falu életében igen jelentős szerepet töltenek be, emellett igen fontos gazdasági és technikai feladatokat kell megolda­nák. A gépállomások létrehozása, a nagy anyagi befektetések a közös cél érdekében csak olyan országokban lehetségesek, ahol a dolgozó nép vet­te kezébe Saját sorsa irányítását, a szocializmust' építő népi demokrácia országaiból), Ahol a gépeket azért készítik, hogy a legfejlettebb techni­ka alapján segítsék elő dolgozó né­pünk életszínvonalának állandó eme­lését a- több termelésen keresztül. Gépállomásaink pár év alatt hutai- inas fejlődésen mentek keresztül, épületekben, gépek számában. Az­előtt soha nem látott kombájnokat, univerzális traktorokat kaptak gép­állomásaink; melyek nagymértékben elősegítik a többtermelést, és mind lobban felmentik a dolgozó paraszt­ságot a nehéz testi munkától. Látni kell, hpgy ezen keresztül pártunk a dolgozó nép érdekeit képviseli. Ma már a dolgozó parasztság sze­reti a gépet és a gép munkáját, nem úgy tekintik, mint a régi úri rend­szerben, amikor még a gépre is úgy tekintett a szegényparasztság, mint elnyomójukra, ami azért volt, hogy elvegye a szegény aratómunkások kenyerét az úri birtokokon. Ma úgy tekintik a gépet, mint a dolgozó pa­rasztság és az ember segítő társát, és úg}’ vélekednek róla például Nagy tíorogon a dolgozó parasztok, hogy „le a kalappal a gépállomás és a gépimunka előtt, hisz olyan minőségi munkát végeznek a gépek, ami fel­tétlen elősegíti a magasabb termés- eredmény .elérését”. De a jó gépi munka eredménye legjobban megmutatkozik a dolgozó parasztság életkörülményeit magas­ra emelő szocialista nagyüzemű gaz­dálkodásban, termelőszövetkezeteink­ben, ahol a gépek a „béke tankjai”, a traktoristákkal, a tsz tagsággal közös erővel harcolnak a parasztság felemelkedéséért, a dolgozó nép jobb létéért. Fejlett iparunk, munkásosztályunk aktív cselekvése, a munkás-paraszt szövetség elmélyítését igazolja, állan­dóan küldi a falvakba a parasztság megsegítésére az újabbnál újabb tí­pusú mezőgazdasági gépeket. Hiba volna nem felvetni azt. hogy azokat a gépeket, melyeket munkás- osztályunk előszeretettel készít és küld a gépállomásokra, nem olyan előszeretettel és gonddal kezelik a traktoristák nagy része, mint ahogy a szocialista közös vagyont, a nép tulajdonát kezelni kell. Ebből adód­tak a különböző hibák sokasága, gépkiesések és a korai elhasználódá­sok. A gépek helytelen kezeléséhez nagymértékben hozzá járult a trakto­risták szakmai képzetlensége és ki­sebb mértékben a hanyagság is.-Á júniusi párt- és kormányhatáro­zat, mely a mezőgazdaság gyors fel­lendítését tűzte ki célul, sokkal na­gyobb felelősséget ró a gépállomási dolgozókra és vezetőkre egyaránt, hisz ők rendelkeznek azokkal a gé­A patronálókkal együtt ünnepelt a dombóvári Rákóczi tss tagsága A dombóvári Rákóczi lermelőszö- •vetkezet jó hírneve messze túljutott a megye határán. A november 7 és a tanácsválasztások tiszteletére indí­tott munka versenyben országosan a nyolcadik, Tolna megyében pedig az első helyet érte el. A nagy győ­zelem után szombat este, a patroná­lókkal együtt ünnepelt a tsz tagsága, azokkal a tisztekkel és beosztottak­kal, akik nemcsak szavakkal, de gya­korlati munkájukkal is segítették a szövetkezetei. Este' hát óra után, a járási párt- bizottság tanácstermében tartották a zárszámadó közgyűlést, ahol a tsz tagokon kívül ott voltak a patronáló honvédségi, élelmezési raktár veze­tői és dolgozói. Dombóvár legjobb egyénileg dolgozó parasztjai, a párt és tanács képviselői. A tsz évi mun­kájáról és eredményeiről Gyarmati Jánosné könyvelő számolt be a köz­gyűlésen. 1 A részletes értékelés után elmon­dotta a könyvelő, hogy idén, 43.60 forint egy munkaegység értéke. Álló Imre, a szocialista munká­ért érdeméremmel kitüntetett tehenész például feleségével együtt közel 50.000 forint értéket szerzett ebben az évben. amiből 18 és félezer forint a kész­pénz. Bán Ferenc egyedül, a termé­szetbeni járandóságon kívül 8.100 forintot kapott, üzv. Vince Jánosné, a közkedvelt 70 éves Katinéni 3.318 forintot, 4 és fél mázsa búzát, 8 és fél mázsa kukoricát, közel. 2 mázsa burgonyát, cukrot, olajat .és egyebet keresett. A tsz ossz tagjainak a nevében mondott köszönetét Gyarmatiné a patronáló élelmezési raktár vezetői­nek és dolgozóinak. Elmondotta, hogy Vámhidi László őrnagy rend­szeresen meglátogatja a szövetkeze­tei, elbeszélget velük, de szükség esetén a gyakorlati munkától sem húzódik vissza, — Nem fejezhetem ki pénzben a patronálok segítségének az, ér­tékét, — mondotta a könyvelő. — A tagok tudják, hogy 8000 téglát, 9000 cserepet *és más építkezési anyagot ingyen hord­tak nekünk haza s amellett kijavíto+ták a gépeinket, velünk együtt aratták a búzánkat, kaszát ragadott a nyáron tiszt és közlegény egyaránt. S arról sem sza­bad megfeledkeznünk, hogy a fegye­lemhez szokott katonáit építő bírá­latukkal - hányszor felhívták figyel­münket kisebb-nagyobb hiányosság­ra, amjj, saját magunk nem vettünk volna észre. Vámhidi őrnagy valóban, itt a köz­gyűlésen is elmondta, hogy hol kell munkáján javítani a szövetkezetnek. És megígérte, hogy ezután is min­denben segítenek. Ezután, egy középkorú, jól öltözött asszony emelkedett szólásra: — Májusban léptem a szövetkezet­be, dé nem bántam meg, — mon­dotta keresetien, őszinte szavakkal Hári Mihalyné. — Négy gyermekem van, mindet felöltöztettem, de bőven lesz kenyerünk, hízót vágunk. — Egy pillanatra megáll, mintha be­fejezte volna mondanivalóját, az­után hirtelen így folytatja: — Most azt mondja a férjem: „Én most egy szót sem szólhatok, mert te többet kerestél, mint én. (A férje nem tsz tag) Mindenki mosolyog Harme utolsó szavain, de azzal is tisztában van a tömeg, hogy az asszonyka őszintén beszélt, ami a szívén, az a száján. A közgyűlés végül több pontból álló értékes határozati , javaslatot hozott. A többek között úgy döntöttek: ügy dolgoznak, hogy jövőre bú­zából 11, kukoricából 30, cukor­répából pedig 200 mázsát termei­nek holdanként. Befejezésül a szövetkezet egy 3000 forintos rádiót és lemezjátszót ka­pott a jó munka jutalmául a megyei mezőgazdasági igazgatóságtól, a he­lyi földművesszövetkezettől egy Rá­kóczi képet, és több dófgozót elis­merő oklevéllel tüntettek 'ki, mint a november 7. ' tiszteletére indított munkaverseny legjobbjait. A közgyűlés után a tsz tagok és vendégek, — több mint 150-en — átsétáltak a vasutas szakszervezet kultúrtermébe, ahol bőséges disznó­toros vacsora után együtt mulattak, táncoltak késő éjszakáig. Ary Sós* ] pekkel, melyek nagymértekben e segítik a mezőgazdaság fejlesztésén gyors megvalósítását. Gépállomásaink akkor állják m igazán a helyüket és tesznek eleget a júniusi határozatnak, ha a bein­dult téli gépjavítást úgy szervezik meg, hogy a kijavított gépek tanúbi­zonyságát adják a jövő évben annak hogy a gépállomás dolgozói és veze­tői magukévá tették a júniusi párl- és kormányhatározatot, .és a kijaví­tott gépek olyan minőségi javítási kapnak, amire még példa nem volt és a'jövő évi tervfeladatát a jó kar bantartás mellett minden gép teljesí­ti nagyobb kopás nélkül. • A minisztertanács határozatának megfelelően november 1-vel be kel­lett indítani a téli gépjavítást és a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz szükséges erő- és ^munkagépeket feb­ruár 25-ig ki kell javítani. A tényefc azt bizonyítják, vannak gépállomá­sok a megyében, melyek igen ko moly jelentőséget szentelnek a tél; gépjavításnak, hisz több éves ta­pasztalat bizonyítja, ahol jó volt * téli gépjavítás, ott jobban ment lermelőmunka is. Vagyis a téli jav: táson múlik a gépállomás jövő rt munkája, attól függ, hogy azt vagy rosszul végzik el. Gépállomásaink egy re dául: Bonyhádon, Bölcsk ban és Iregszemcsén • ~ zelek már megtárgyal * "cvj javításra való felkésa;-, f/t Af. 1 tották a gépjavítást. Err'v * olyanok. mint például a i. f9 állomás, ahol beindították »-jjy javítást egy gépen, de semmi vezett javítást ott megálla nem lehet. Pedig a javítás szer tervszerinti beindítása nem ti !tisztást, mert a rendelkezésre idő elég rövid és a lemaradás sőbb kapkodó munkát és ross; ségi javítást von maga után. Hogy minőségi javítást tut végezni gépállomásaink,. itt az hogy teljes mértékben a terv ján kezdjék meg a javítás munkán A gépállomás pártszervezetei tag­gyűléseken vitassák meg a téli gép­javítást, mozgósítsanak minden kom­munistát és pártonkívüli dolgozót a minőségi javításra, a népnevelőket oktassák ki és úgy osszák be brigá­dokba, hogy azok állandóan nevelő munkát végezzenek a javítás ideje alatt. Nagy figyelmet keli fordítani a javítóbrigádok összeállításánál, hogy mindegyikben megfelelő szakember legyen, az, irányító, ki a szerelési technológiával tisztában van. Á traktorosok vegyék át a gépet javí­tás előtt és vegyenek részt saját gé­pük javításában. Brigádtervet ^ he­lyes lebontani dekádokra és na ~r is, hogy a teljesítmény áttekP legyen. A traktorista elvtársak' lésére a javításnál nagy gond1 fordítani, a szakemberek tg őket állandóan a helyes szí1 és a gép kezelésére. Komoly felelősségterhes i hárul a minőségi ellenőrök: f. . jára, hisz tőlük függ nagymérték a javítás minősége. Legyenek jer a szét- és az összeszerelésnél, flgye: jenek fel a legkisebb hibákra is. ne legyenek elnézők, vagy megalkuvók* mert igen nagy kárt okoznak, ha nem megfelelő alkatrészek kerülné­nek vissza a gépbe. A Megyei Gépjavító Vállalat műn kajában az elmúlt években igen sok volt a fogyatékosság, sok panasz; hangzott el a gépállomások részéről a gépjavító vállalat felé a nem meg­felelő javítások miatt. Természetes jogosan, hisz az ő általuk javított gépben fordultak elő leggyakrab­ban a hibák, például olajszórótányér lazulás, kiegyenlítő rugók lazulása, stb. Bízunk abban, hogy a gépállomás dolgozói és vezetői átérzik a téli gépjavítás jelentőségét és most mái haladék nélkül beindítják a gépjaví­tást, és olyan minőségi munkát vé­geznek. hogy a tavaszi szemle és ,a további munkák során azt lehet majd megállapítani; megértették és magukévá tették a júniusi határoza­tot. Minőségi gépjavítással előre s mezőgazdaság fellendítéséért! Horváth Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents