Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-24 / 279. szám
Választás előtt Tolna megye a maliban | a jelenben Tuen JVovexnER u N'APCö Választási nagygyűlések Tolna megyében Kelen Béla országgyűlési képviselő Bátaszéken: „A hazaszeretet egy a szülőföld szeretetével — egy a párt és a nép szeretetével" Vasárnap délelőtt választási nagygyűlést tartottak Bátaszék dolgozói. A községi kultúrház nagytermében mintegy 250 választó hallgatta meg Kelen Béla, a Magyar Szovjet Társaság főtitkára, országgyűlési 4 képviselő beszédét, aki bevezetőjében a választás demokratizmusát liangsúlyozta. — Ez a választás a demokrácia élő iskolája lesz — mondotta többek közit az előadó. A magyar nép él demokratikus jogaival, megtanultuk. kiválasztani a dolgozók legjobbjait a tanácsokba, megtanultuk meg. bízni őket, de megtanultuk számon- kémi is hogyan dolgoznak a népért. Ezután a Hazafias Népfrontról be- • szélt. Hangsúlyozta, alti szereti hazáját, az minden erejével segíti e széles népréteget összefogó szerv programjának a megvalósítását. — A hazaszeretet egy a szülőföld szeretetével, egy a párt, nép szeretetével. Az igazi hazafi szereti nyelvét, melyet hazájának legjobbjai műveltek. Kettesével, hármasával ballagnak az emberek a kultúrház felé. Az idő sebb asszonyok bő szoknyája ünnepélyesen suhog, a férfiak is ünneplőt öltöttek, a fiatal lányok pedig a színskála minden árnyalatát képviselik ruhájukon, kendőjükön. Bent a kultúrház olvasótermében kellemes meleg fogadja az érkezőket. — Csoportokba verődve beszélgetnek egyesek, mások sakkcsatába kezdtek a gyűlés megkezdéséig; érdeklődők állják körül őket. Másik asztalnál dcminőznak. Egyszóval az látszik a választási nagygyűlésre összegyűlt bölcskei dolgozók viselkedéséből, hogy a legfiatalabb választótól kezd. ve a legidősebbig otthon érzik magukat a kültárházban, nem idegenek itt, nemcsak ilyen kivételes alkalmakkor látogatják. Egyszerre csali csengő hang hangzik fel az utca felől, s az ablakokon keresztül lehet látni, amint a feldíszített, fellobogózott, pántliká«- zott kocsikról leugrálnak az emberek. A Vörös Október termelőszövetkezetibeliek és a Sertéstenyésztő Vállalat dolgozói érkeztek meg ilyen parádéval. Szaporán igyekeznek befelé, hogy megmelengessék elgémberedett végtagjaikat. Lassan a nagyterembe megy át mindenki, benépesednek a széksorok. Elhal a zsongás is, csak feszült figyelem, kíváncsiság ül az arcokon, a szemekben, amint a színpadon felállított elnöki aszital mellett szólásra emelkedik Módos István tanító, a községi Hazafias Népfront elVasárnap délután Medina község dolgozói is választási nagygyűlést tartottak. A helyi Hazafias Népfront bizottság tagjai már előző nap kis- gyűléseken beszélgettek a község választópolgáraival, s közben elmondották nekik azt is, hogy a nagygyűlésen minél nagyobb számban vegyenek részt. A beszélgetések eredményeképpen már jóval 2 óra előtt megindult a népvándorlás a gyűlés színhelyére, a falu icultúrotthonához. A nagygyűlés megkezdésére aztán zsúfolásig megtöltötték a nagytermet az ünneplőbe öltözött medinai választók. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy a mintegy | öt kilométerre fekvő szőlőhegyről is több mint húszán jöttek be, ki gyalog, ki kerékpárral. A nagygyűlést Mester István, a medinai Hazafias Népfront-bizottság elnöke nyitotta meg, majd a megjelentek a Himnuszt énekelték el. Ezután az ünnepi beszédet Perecsi Ferencné elvtársnő, a Megyei Párt- bizottság kiküldötte tartotta meg. Beszéde elején népünk és országunk tízéves fejlődését ismertette Büszke történelmére, amely összefügg a magyar nép évszázados harcával. A Hazafias Népfront a dolgozó"T szebb, boldogabb jövőjéért harcol. Ezután a magyar történelemből példákat sorolt fel a képviselő arra, hogy valahányszor veszély fenyegette a magyar népet, vagy nagy célokait akart megvalósítani, mindig a legszélesebb nemzeti összefogással tudtunk eredményeket elérni. Hangsúlyozta, hogy a magyar történelem, hez a felszabadulás óta eltelt 10 év is hozzátartozik. A bátaszékiek saját községükben látják, hogy a magyar és német nemzetiségűek az őslakók és a telepesek összefogása milyen eredményeket hoz. Az előadó röviden ismertette az elmúlt évben elkövetett hibákat, de megmutatta azt is, hogy az új szakasz politikájának megvalósításában milyen feladatok várnak munkásra, parasztra és értelmiségire egyaránt. Az ipari munkásnak a mennyiségi terv teljesítése mellett javítani kell a minőséget A paI nőké. Rövid, melegszavú megnyitó- | beszéde után Vigh Dezső elvtárs, a megyei tanács elnökihelyettese kéz. di el ünnepi beszédét. Vigh Dezső elvtársat, a bölcskei dolgozók jelölték a megyei tanácstagok sorába. Vigh elvtársat jól ismerik Bölcskén. Látták őt az árvízveszély szorongó napjaiban álmatlanságtól vörös szem mel, fáradtan, de határozott, kemény akarattal irányítani, szervezni. Szinte emberfeletti munkát végzett és nem eredménytelenül. Beszédében először is a bölcskei dolgozók bizalmáért mond köszönetét, majd a tanácsválasztás jelentőségét méltatja. — A választások a számvetés napjai — mondja. — A helyi vezetők számot adnak működésükről, munkájukról, amelyet a nép érdekében folytattak. A választás nagy vizsga, a bizalom vizsgája. Mi nem kételkedünk abban, hogy november 38-án népünk a legjobbjait küldi a tanácsokba és bizalmát adja a pártnak, a kormánynak, beleegyezését abba, hogy mindenben segítem fogja a nagyszerű júniusi politika továbbfolytatását. Megemlékezett Vigh elvtárs a letűnt rendszer politikai viszonyairól, választási rendszeréről, amikor a hatalom a vagyon, a tőke oldalán állt, a dolgozóknak nem volt beleszólásuk a saját sorsuk intézésébe. Régi nagyjaink példáján keresztül bizonyította államunk tömegekre táigen szemléltető számadatokkal. Ezzel párhuzamosan fejlődött Medina község, a benne lakók élete is. — Ilyen tettekre — mondotta többek közt — ilyen ország képes, mint a miénk, ahol a dolgozó nép van hatalmon. Ezt bizonyítja a medinai tanácsban helyet foglaló Bérényiek, Tóthok, Rafajlovicsok példája is. A felszabadulás előtt a gróf Aponyi Rezsők, báró Jeszenszkiek és csatlósaik, a Nagy György Lajos, Ven- hardt János féle kulákok, kupecek nyúzták a medinai népet. A mostani választásokra készülve a régi jó mun kát végző tanácstagok mellett jelölték újaknak Mester István dolgozó parasztot a járási tanácsba. Földi Istvánnét a helyi tanácsba. Itt meg kell jegyezni, hogy eddig Medinán nem volt női tanácstag. De lehetne sorolni a neveket tovább is, akiket mind ezért jelöltek, mert élenjártak nemcsak a munkában, hanem a dolgozók ügyeinek intézésében iS. Tehát híven követik a párt és kormány által mutatott helyes politikát: a júniusi határozatok megvalósítását rasztságnak emelnie kell a termés- eredményt, jobb munkával többet kell kihoznia, a mi áldott földünkből, mint eddig. Kelen olvtárs örömmel üdvözölte a bátaszéki munkás, értelmiségi és dolgozó paraszt tanácstagjelölteket, akik bátran állhatnak a község választói elé. Legyenek büszkék és 28-án adják le szavazatukat azokra a paraszt tanácstagjelöltekre, akik az őszi munkákban, a beszolgál- tatási kötelezettség teljesítésében, az adófizetésben példamutatók. Meggyőződésem, hogy a bátaszékiek a község legjobbjait jelölték a tanácsba és vasárnap amikor felszabadulásunk 10 éves évfordulóján kettős ünnepet ül a falu népe, nyugodt lelkiismerettel szavazhatnak Földes László igazgató tanítóra, Papp Sebestyén ddlgozó parasztra és a Hazafias Népfront többi jelöltjeire. — Kelen Béla előadása után több értelmiségi, vasutas és dolgozó paraszt szólalt fel. maszikodó politikájának helyességét. Szólt az elmúlt szabad 10 esztendő alatt megtett fejlődésről, országos és bölcskei viszonylatban. Méltatta a Hazafias Népfront jelentőségét, utalt a választás utáni tevékenykedésének fontosságára. Konkrét, helyi péL dákkal bizonyította a 10 év alatt elért eredményeket, az életszínvonal emelkedésének csalhatatlan jeleit. Beszédében bemutatta, hogy a jelöltjeiken keresztül mire is szavaznak a dolgozók november 28-án. A szavazás hitvallás lesz, az új szakasz politikája mellett, mint ahogyan az eddig mutatkozó munkaeredmények, fokozott munkakedv, a megnövekedett bizalom jele. — A jelölőgyűléseken bebizonyították megyénk dolgozói, hogy szívügyüknek tartják a tanácsválasztást — mondotta Vigh elvtárs, — hogy nem mindegy nekik, kik lesznek a tanácstagok és milyen erős lesz rajtuk keresztül a tanács. November 28-án, a tanácsválasztáskor hasson át minden szavazó polgárt népünk, hazánk iránti nagy felelősségérzet. Dörgő taps kísérte Vigh elvtárs be_ fejező szavait, majd Stier István, a gépállomás igazgatója, akit a községi tanácsba jelöltek Bölcskén, felszólalt. Azt mondotta el többek között, hogy ő, mint tanácstagjelölt milyen terveket kovácsol elkövetkezendő munkájához. A választási nagygyűlést néhány útrtörőszarvalat tette színesebbé. A továbbiakban arról ■ beszélt, hogy népünk állama minden segítséget megad a termelés növelésére, a mezőgazdaság fejlesztésére. Ezt mutatja az is, hogy míg 1953-ban egyetlen kisgép sem volt a faluban, 1954-ben már eddig 18 répavágó, egy eke, kilenc kukoricadaráló, két fogas kelt el, s rövidesen két vetőgép, ekék, morzsolok érkeznek a községbe. — Tőlünk függ, — mondotta befejezésül Perecsi Ferencné elvtársnő — hogy ß Hazafias Népfront keretén belül kéz a kézben, tevékenykedjünk a júniusi út győzelméért. A gyűlés befejezése után még számosán együtt maradtak, beszélgetve a falu ügyeiről, a feladatokról. Lelkesen magyarázták a jelöltek a falu vezetőinek, hogy milyen nagy örömmel segítenek a falu dolgozó parasztjai a Hazafias Népfront-bizottság által kitűzött célokat helyileg megvalósítani. Tolmácsolták a választók kéréseit is, és azt, hogy november 28-án egységesen a Hazafias Népfront jelöltjeire adják szavazataikat Tolna megye főispánjának levele 1935-ben a belügyminiszterhez „Az itteni közbiztonsági helyzetre való tekintettel, mely szükségessé teszi, hogy a nemzeti egység pártja szavazói az ellenzéki pártok részéről megnyilvánuló demagógia által túlfűtött választási hangulatban kellő védelemben részesüljenek, kérem, hogy a szekszárdi csendőriskola csapatát engedélyezze a város területére, hogy a Nemzeti Egység Párt szavazóinak védelme biztosítva legyen. A Magyar kir. HM. rendelete 1935. március 14. A Magyar kir. 1—7 Honvéd Vegyesdandár parancsnokságainak. „A közelgő választásokra való tekintettel a következőket rendelem el: A vegyesdandár parancsnok ságok készüljenek fel arra, hogy az esetleges szükségessé váló karhatalmak kirendelése a legközelebbi idő alatt súrlódásmentesen végre legyenek hajthatók. E célból rendeljék el minden egyes karhatalmi alkalmazásra tekintetbe jövő ^alakulatnál az A. 15-ös szabályzatot a karhatalmi szolgálat ellátására, a szolgálati könyv beható oktatását és győződjenek meg a karhatalmi felkészültség fokáról. Amennyiben nem központilag lesznek kivezényelve, úgy a sürgős esetekben a szerint intézkedjenek.” Törvényerejű rendelet az országgyűlési képviselők választásáról. A választójogosultság feltételei: Választási joga van annak, aki 24. életévét betöltötte, 10 évi magyar állampolgársággal rendelkezik, s legalább IV. elemije van. Nőknél 30 életév, 10 évi állampolgárság, 2 évi egyhelyben lakás, VI. elerrti, vagy ennek megfelelő képzettség. Kik nem szavazhatnak. Akiknél a fenti feltételek valame lyike hiányzik, továbbá a fegyveres erők tagjai (legénység), gondnokság alatt álló egyének, elmebetegek, olyan egyének, akik csőd alatt állnak, annyi mint tönkrementek, aki jótékonysági járulékból él (menhely, népház, stb.) rokkantsági segélyt élvezők, aki legalább 5 aranykoronát meghaladó pénzbüntetésre volt elítélve, szabad ság és politikai jogvesztés alatt álló egyének. Választhatók: Akik e választási pontoknak meg felelők és 30. életévüket betöltötték. (Tehát a fiatalságot teljesen kizárták.) Ez a törvény azt is kimondja (73. pontja), hogy külön névjegyzéket kell vezetni azokról a választókról, akiknek szavazása ki fogás alá esik, — tehát az ellenzékre szavaz. A belügyminiszter távirata az 1935-ös március 31-i választáshoz, Tolna megye főispánjához. „Értesítem a főispánt, hogy az alábbi helyekre karhatalmi alakulatokat a pécsi vegyesdandárból rendeltem ki, melyek március 30- án 16 óráig a megjelölt helyekre meg fognak érkezni. Ha nyomós biztonsági okok újabb karhatalmi alakulatok igénybevételét teszik szükségessé, akkor forduljanak vagy a pécsi karhatalmi parancsnoksághoz, vagy a belügyminiszter hez táviratilag. Ha szükséges, akkor választás után is a karhatalmi alakulatok a községekben maradhatnak.“ A távirat alapján március 27-én Bonyhádra két tiszt és 38 fő puskás szakasz érkezett. Az alispán kérelmére az alábbi községekbe rendelte ki még egy-egy puskás szakaszt: Magyarkeszi, Fürgéd, Tamási, Gyönk, Paks, Bátaszék és Dunaföldvár. A megye területén összesen 237 csendőr, a pécsi vegyesdandártól gyalogos zászlóalj, valamint a szék szárdi és a tolnai katonaság alakulatai és a szekszárdi csendőriskola alakulatai. Tolnamegyei népnevelők a tanácsválasztásokért A népnevelő munkában új emberek nőnek ki, újtípusu embereket nevel a párt. Nagy Mózesné bátac széki népnevelő, MNDSZ tag, gyermekével karján végzi a felvilágosító munkát. Megkérdezték, nem nehéz-e, s ő azt felelte: „Semmi sem nehéz a gyermekeim jövőjéért”. — Mint elmondotta, azért végez felvilágosító munkát, hogy nemcsak ő, de mindenki leszavazzon Bátaszéken a dolgozók tanácsai ra, s ezzel is a békét védjük meg. (Tolnai Napló 1950. október 20. számából) Harminckét paksi dolgozó paraszt versenye Wolf János dolgozó paraszt lelkes felajánlást tett május 17-re, versenyre hívta ki Paks község dolgozó parasztjait. Adott szavát valóraváltotta, egészévi tojásbeadá sát, félévi baromfibeadását teljesítette, de befejezte május 1-e előtt a vetést. A versenykihívást elfogadta 32 paksi dolgozó paraszt, akik szintén vállalták a beadás maradéktalan teljesítését és a vetés befejezését május 1-e előtt. A községi tanács értékelte a vállalásét teljesítését és megállapította, hogy a vállalást tett 32 dolgozó paraszt, köztük Szabó Mihály, Molnár István, Juhász István, Mayer Mihály, Molnár Imréné, Serfőző Lajosné, de még több dolgozó paraszt is maradéktalanul teljesítették vállalásukat. Beadásuk teljesítésével, s á vetés határidő ’ előtti befejezésével ünnepelték meg május 1-ét és készülnek a május 17. választásokra. Korai munkával és a beadás teljesítésével máris leadták szavazatukat a Magyar Függetlenségi Népfrontra. (A Tolnai Napló 1953 május 8. számából) így készülünk a választásra A felsónyéki Vörös Csillag termelőcsoportból Egyed Károly levelezőnk arról ír; megérte a 79 évet, de még ilyen nagy lelkesedéssel nem készültek a választásokra, — visszaemlékezik arra az időre, amikor fiatal korában volt egy választás és Szűcs József nevű káplán volt a jelöltjük. A választók csaknem valamennyien részegek voltak, sűrűn összekaptak a baloldali pártiakkal és közé lőttek a tömegeknek, melynek következtében több halott volt. Szavazati joguk csak a 24. évét betöltött férfiaknak volt, de az sem mindenkinek. Különböző kikötésekhez volt kötve, a kulákoknak azonban volt szavazati joguk. Nyílt szavazást tartottak, mert így megtudták, hogy ki hova szavaz. (A Tolnai Napló 1953 . május 9. számából) A kultűrcsoportok is készülnek november 28-ra Sióagárdon a kultúrotthonban három új szakkör kezdi meg munkáját és a tanács választások előtt megkezdődik az „Ezüstkalászos” gazdatanfolyam is. A választás napjára a kultúrotthon külön tervet készít a kultűrcsoport részére. Napközben a szavazóhelyiségek közelében adnak majd műsort és 28- án este, a választások befejezése után nagy záróműsort adnak. Az új tanácstagjelöltek máris bekapcsolódlak a közügyek intézésébe Kisvejkén Farkas János tanács- tagjelölt javaslatára körülbelül 39 méter hosszan megjavították, kikövezték az iskola felé vezető járdát, hogy az iskolás gyermekeknek ne kelljen a sárba járni. Kurd községben a tanácstagja löltek mozgósították a lakosságot a választási nagygyűlésre. Voltak is annyian a nagygyűlésen az elmúlt vasárnap, hogy — ahogy mondják — ennyien még nem voltak együtt Kuidon. (A Tolnai Napló 1954 november 21. számából) Vígli Dezső Bölc9kcn: „A szavazás hitvallás lesz az új szakasz politikája mellett66 Perecsi Ferencné elvtársnő Medinán: „A Hazafias Népfront keretén belül kéz a kézben, tevékenykedjünk a júniusi út győzelméért4.
