Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-24 / 279. szám

2 NÄPCÖ A. J. Visiuszkij ehiárs hétfőn Mew-forkban meghalt Andrej Januarjevics Visinszkij elv társ, a Szovjetunió ktilügymfniae- teréoek első helyettese, a Szovjetunió ENSZ küldöttségének vezetője no­vember 22-én Newyorkban szívbénulás következtében hirtelen meghalt. Andrej Januarjevics Visinszkij életrajza Visinszkűj a nagy szocialista h*tal­AiKirej Januarjevics Visinszkij, szovjet államférfi, kiváló jogtudós, akadémikus. 1983-ban Ogyesszában született. 1992-től tevékenyen részt- vesz a forradalmi mozgalomban. 1920-tól tagja a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának. A kievi egyetem jo­gi karának elvégzése után 1913-ban professzori képesítés elnyerése cél­jából az egyetemen marad, de a cári hatóságok politikai okokból eltávo­lítják. Visinszkij ettől az időtől kezd­ve irodalmi és pedagógiai munkás­sággal foglalkozik. Az 1921—1922 években Visinszkij a moszkvai ál­lami egyetem tanára és a „Pleha- nov” népgazdasági intézet közgazda- sági karának dékánja. Az 1923—1925. években a Szovjetunió Legfelső Bí­rósága büntetőbírói kollégiumának ügyésze. 1925—1928 a moszkvai ál­lami egyetem rektora. 1928—1931 az OSzSzSzK közoktatási népbiztossága kollégiumának tagja. Visinszkij az 3 931—1933 években az OSzSzSzK főügyészének és igazságügyi népbiz­tos-helyettesének tisztségét töltötte be. 1933-ban kinevezték a Szovjet­unió főügyészének helyettesévé. 1933- 1939-ig a Szovjetunió főügyésze. Az 1939—1944 években a Szovjetunió népbiztosai tanácsa elnökének helyet lese. 1940—1946-ban a Szovjetunió külügyi népbiztosának első helyette­se, 1946 márciusától a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese, 1949 tői Visinszkij a Szovjetunió külügy­minisztere. A Szovjetunió Kommu­I nista Pártjának XVIII. kongresszu­sán (1939) megválasztják a párt Köz­ponti Bizottsága tagjának. 1947-ben Visinszkijt választják meg a Szov­jetunió alkotmányának kiegészítésé­vel és módosításával megbízott szer­kesztőbizottság elnökévé. Visinszkij 1937-től 1941-ig a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája jogi intézetének igazgatója. 1939-től a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának rendes tagja. Visinszkij a Szovjetunió állam- ügyésze minőségéiben az 1933—1938. években résztvett a legnagyobb pe­rekben: a „lletrovickers*-ügyben, az áramfejlesztő telepek kártevőinek ügyében (1933), az egyesült trockista- zimovjevista terrorista központ ügyé­ben (1936), a párhuzamos trockista központ ügyében (1937), az egyesült szovjetellenes jobboldali trockista tömb ügyében (1936). Visinszkij e perek alkalmával éles politikai fel­szólalásokban leleplezte a szovjet nép és a szovjet szocialista állam ellen irányuló terrorista, kártevő és egyéb* államellenes bűntetteket. Visinszkij az állam és a jog mar­xista-leninista elmélete terén végzett munkáját alkotó szellemben kapcsol, ja össze a .szocialista építés gyakor­latával. Visinszkij a Nagy Honvédő Há­ború idején és a háborút követő időszakban résztvett a legfontosabb nemzetközi konferenciákon és érte­kezleteken. Az ENSZ közgyűlésében mat képviseli, amely következetesen harcol a nagy és kis népek egyen­jogúságán, szuverenitásuk tisztelet- bentartásán, a béke megőrzésén ala­puló nemzetközi politika lenini-sztá­lini elveinek győzelméért. Kíméletle­nül leleplezi az Egyesült Államok és Anglia reakciós uralkodó köreinek hódító politikáját. A Szovjetunió és az egész haladó emberiség nevében erélyesen követeli annak a bűnös, háborús propagandának betiltását, amelyet ezekben az országokban az imperialista agresszorok büntetlenül folytatnak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. Visin. sákij felszólalásaiban bebizonyította, hogy azok a támadások, amelyeket as amerikai-angol imperialisták az államok szuverénitásánafc elve ellen, a Biztonsági Tanácsban a nagyhatal­mak egyhangúságának elve ellen és számos nemzetközi egyezmény ellen intéznek, az Egyesült Államok világ­uralmának megteremtését célozzák. VisinszJcij több, mint kétszáz mun­ka szerzője: könyveket, brossurákat, cikkeket, stb. írt. Legfontosabb tudo­mányos munkái: „A bírósági bizo­nyítékok elmélete a szovjet jogban“ (1941; a Sztálin-díj első fokozatával tüntették ki 1947-ben). „Igazságszol­gáltatás a Szovjetunióban" (1939) „A büntető eljárás tankönyve“ (1927), ,’Az állam, és jogelmélet kérdései“ (1949), „A nemzetközi jog és a nem­zetközi politika kérdései“ (1949). Visinszkijt négyízben tüntették ki Lenirv-renddei, megkapta ezenkívül a Munka Vörös Zászlója-rendet és több más kitüntetést Ezen a bélen a jelszó: mindent a választásokért! Értekezlet a Hazafias Népfront feladatairól A Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának székházában hétfőn érte­kezletre jöttek össze a népfront me­gyei bizottságainak elnökei és tit­kárai, hogy megbeszéljék a népfront bizottságok eddigi működésének ta­pasztalatait és a bizottságok előtt álló további feladatokat. Az értekezletet Szabó Pál, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke nyitotta meg, majd Já­nosi Ferenc főtitkár tartott beszá­molót. Bevezetőben hangoztatta: A tanács választás küszöbén állunk, s ugyan­akkor válaszolnunk kell arra a kér­désre is: hogyan fog dolgozni a Ha­zafias Népfront a választások után. — Népünk a népfront-mozgalom további munkájától erősödő bizalmá­nak megszilárdítását, a teljes egé­szében magáénak vallott kormány- program következetes megvalósításá­nak segítését várja, s ezért hisz is a mozgalom jövőjében és segítem akarja annak előrehaladását — mon­dotta. — Ugyanakkor ellenségeink patára inkon innen és túl a mozga­lom kudarcára, a választás utáni elbizonytalankodására s ezzel né­pünk bizalmának megingására speki iáinak. Rajtunk múlik, hogy népünk hi­te, reménysége igazolódjék és csúfos kudarc érje az ellenség számításait. Ezután Jánosi Ferenc a népfront­mozgalom eddigi eredményeiről be­szélt. A népfront-bizottságoknak a vá­lasztási munkában való részvételé­ről szólva elmondotta: különösen ott volt sikeres a népfront-bizottságok munkája, ahol a párt és tanácsi szer­vek bátran támaszkodtak segítségük­re és nem kéznél lévő, gyorsan fel­használható aktíváknak tekintették okét, hanem hagyták őket bátran, szabadon dolgozni. A munkásosztálynak a mozgalom­ban való részvételével kapcsolatban Jánosi Ferenc elmondotta: — Nem elég az, hogy elevenség van a parasztság, az értelmiség, a középrétegek között' végzett munká­ban. Ezekben a rétegekben ugyan­is egyre szabadabban és bátrabban nő — szinte spontán is — az aktivi­tás. A munkásosztály tekintetében azonban igen tapogatózva és lassan halad előre a népfront tevékenysé­gének kialakulása. Pedig munkás- osztályunkban ’megvan az igény, hogy amint eddig nem csalt a terme­lésben, de a haza összes politikai, társadalmi, kulturális és egyéb kér­déseiben hallatta útmutató szavát, ugyanúgy betöltse ezt a szerepét a népfront-mozgalomban is. — Meg kell találnunk tehát a módját annak, hogy a Hazafias Népfrontban a demokratikus ha zafisággal összekapcsolton ki­domborodjék munkásosztályunk nagy, hazafias, történelmi és kul­turális szerepe, szemben minden­féle szektás leszűkítéssel, amely munkásosztályunk szerepét nagy­ban és egészében a termelés kér­déseire akarná korlátozni. Jánosi Ferenc megállapította: Meg kell teremteni a kapcsolatot a tömeg szervezetekkel. — Alapvető feladat az, hogy meg­találjuk az egészséges, szoros együtt­működés módjait a tömegszerveze­tek és a népfront-mozgalom között. Eddig is voltak s a jövőben is lesz­nek közös akciók akár helyi, akár országos jelentőségű kérdésekben. A mezőgazdaság fejlesztése, a kulturá­lis tevékenység, az ifjúság nevelésé­nek kérdése, mind olyan feladat, amely nem egyszerűen egy szervezet speciális ügye, hanem amelyet a Ha­zafias Népfrontnak a íömegszerve- zetekkel együtt kell megoldania. — Fontos feladat az, hogy meg­találjuk az egészséges és helyes együttműködés módjait és formáit. A felszabadulás tizedik évfordulója, a nemzeti ünnepek,. a Magyar-Szov­jet Barátság Hónapja, a Csokonai, József Attila, Bartók Béla évfordulók megünneplése, — hogy csak néhá­nyat említsek, — továbbá a mező- gazdasági határozat segítése olyan akciók lesznek, amelyeknek lépés- ről-lépésre kell kialakítaniok a gya­korlati együttműködést. — Ugyanez a helyzet a tanácsok­kal való kapcsolat terén is. Népfront-bizottságaink segítsék tanácsainkat, ne igyekezzenek arra, hogy átvegyék a tanács funkcióit — egyszóval ne akar­janak egymás feje fölé nőni. — A gyakorlat fogja kialakítani a pártszervezetekkel való együttmű­ködést is. — Feladataink között egyik legfon­tosabb az, hogy erősítsük, szélesítsük azokat a meglévő alapokat, amelyek­kel rendelkezünk. Ilyen alap a kong­resszus anyagának, a felhívásnak, a működési szabályzatnak alapos poli­tikai feldolgozása, valamint a kong­resszusi küldöttek beszámolói. — Alapvetően fontos, hogy a moz­galom politikai fórumot teremtsen és ezen a területen segítse kialakí­tani a politikai közvéleményt. Él kell érnünk, hogy az eddig hallgató rétegek megszólaljanak, hogy a félreállok előjöjjenek, vé­leményt mondjanak, állástfog- laljanak, vitatkozzanak, tehát formálják azt a közvéleményt, amely helyes, megbízható ala­pot ad egész politikánk reális kialakításához. Jánosi Ferenc felhívta e népfront- bizottságokat: segítsék az 1955. évi város- és községgazdálkodási tervek megvalósítását. — Ha most népünk kezdeménye­zését arra fogjuk össze, hogy ugyan­annyi pénzből mégis többet lehessen csinálni, akkor ez lesz az egyik mód­ja annak, hogy a népfront valóban megvalósítható célokért küzdjön — mondotta. %t —• Törődnünk kell azzal, hogy a bizottságok munkájába az eddig hát­térbe szorítottakat is bevonjuk. — Fontos feladat áll előttünk most a választás hetében. Ezen a héten a jelszó: mindent a választásokért. A választás népünk egységének impo­náló megnyilatkozása kell, hogy le­gyen; ezért bizottságaink ezen a hé­ten is teljes erővel foglalkoztassák a népfront-mozgalom minden tevékeny résztvevőjét. Ebben a munkában — többek között — nagy szerepe lehet az eleven, meggyőző művészeti agi- tációnak is. Jánosi Ferenc elmon­dotta: a népfront-bizottságok további feladata, hogy a megyei jogú városokban és megyékben alakít­sák meg a mezőgazdasági, kul­turális, egészségügyi, szociális, várps- és községfejlesztési akció­bizottságokat. Jánosi Ferenc beszéde végén hang súlyozta: igyekeznünk kell egységes munkastílust kialakítani a népfront­bizottságainkban, annak ellenére hogy a bizottságok tagjai a legkü- 'önbözőbb helyekről kerültek együvé’ mert ez egyik fontos feltétele a to­vábbi jó munkának. Jánosi Ferenc beszámolóját vita követte. Az első felszólaló Szent- iványi Sándor, a Hazafias Népfront Béká megyei bizottságának elnöke volt. A Baranya megyei népfront-bizott­ságok tapasztalatairól Szterqár Já­nos, a megyei bizottság titkára szá­molt be. A továbbiakban Nemes Györqy. az Országos Béketanács képviselője Harrer Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke. Var- qa Károly, a Hazafias Népfront So­mogy megyei bizottságának elnöke. Vartha János, a Hajdú megyei bi­zottság elnöke, Hollos István, a szek­szárdi nénfront-bizottság titkára és Horváth Vince, a budapesti népfront bizottság titkára beszélt. Szabó Pál. a Hazafias Népfront Országos Taná­csa elnökének felszólalása után Já­nosi Ferenc válaszolt a kérdésekre iavaslatokra, majd Mikó Zoltán, a Hazafias Népfront Országos Irodájá­nak osztályvezetője ismertetett né­hány szervezési kérdést. Az értekez­let Szabó Pál, a Hazafias Népfron* Országos Tanácsa elnökének zárósza­vaival ért végett Francia nők tiltakozása Nyugat- Németország felfegyverzése elten Párizs (TASZSZ): Vasárnap befejeződött a Francia Nószövetség V. kongresszusa. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a Francia Nőszö­vetség programját, amely kijelenti, hogy a francia nők harcolnak & békéért és a demokratikus jogokért, valamint felhívással fordulnak a nemzetgyűlési képviselőkhöz, hogy akadályozzák meg a londoni és pári­zsi egyezmények ratifikálását. A Francia Nőszövetség elnökéül ismét Eugénie Cotton asszonyt vá­lasztották meg. A magyar nők tiltakoznak az iránt terror ellen A Magyar NŐK Demokratikus Szövetsége Zahedi, iráni miniszter- eínoknél táviratban tiltakozott az iráni terror ellen. „Megdöbbenéssel értesültünk iráni testvéreink szenvedéseiről, haza- fiák, férfiak és nők üldözéséről, bebörtönzéséről, kivégzéséről. A ma­gyar nők milliói nevében követeljük az emberi jogok tiszteletbentartá- sát, a terror megszüntetését. Együttérzésünket fejezzük ki a békéért és szabadságért harcoló iráni néppel*— mondja a távirat. Mozgalom Olaszországban a londoni és párizsi egyezmények ellen Róma (TASZSZ) Olaszország sok városában és községében tartanak gyűléseket és konferenciákat ezzel a jelszóval: „A londoni és párisi egyez­mények ellen, Európa egységéért és biztonságáért.“ Luigi Longo, az Olasz Kommunis­ta Párt főtitkárhelyettese Milanóban tartott beszédében kijelentette, hogy ha Olaszország elfogadja a párisi egyezményeket, alárendelt helyzetbe kerül. Az ország gazdasági életét a francia és német trösztök kapcsola­tainak valószínű megerősödése kö­vetkeztében komoly veszély fenye­geti ezért — mondotta Longo. A hazája biztonságára és függetlensé­gére törekvő minden békszerető olasznak mozgósítania kell erőit az­ért, hogy megakadályozza a párisi egyezmények ratifikálását és rábírja a kormányt, az összeurópai értekezlet összehívásáról szóló szovjet javasla­tot elutasító álláspontjának feladá­sára. DuVes és Raab kancellár hétfői megbeszélése Washington (MTI) Az „AFP“ je­lenti, hogy Julius Raab osztrák kan­cellár hétfőn Washingtonban megbe­szélést folytatott Foster Dulles-szal Ausztria helyzetéről. A párizsi sajtó a francia-amerikai tárgya Sásokról Párizs (TASZSZ) Az amerikai— francia tárgyalásokat érintve, több párizsi lap megjegyzi, hogy Mendes- France washingtoni útja újból bebi­zonyította Franciaország függését az Egyesült Államoktól, továbbá azt, hogy Franciaország legfontosabb kül politikai problémáit az amerikai kül­ügyminisztérium követeléseinek meg felelően oldják meg. „Mendes-France igazolja — írja a „L'Humanité“ — hogy felzárkózik az amerikai politikához. A washing­toni tárgyalások záróközleménye lep lezni hivatott azt a tényt, hogy Mén des-France kénytelen volt amerikai álláspontra helyezkedni minden kér­désben, akár a Saar-vidékről, akár Indokínáról, vagy Észak-Afrikáról volt szó.“ A lap megjegyzése szerint Mendes France ezért utazott az Egyesült Államokba, hogy „kategórikusan ki­jelentse: a londoni és párizsi egyez­ményeket ratifikálni fogják, ő pe­dig, a maga részéről elutasító vá­laszt ad a szovjet javaslatokra.“ A jobboldali sajtó leplezetlen ki­ábrándultsággal ír Mendes-France washingtoni tárgyalásainak eredmé­nyeiről. A „Combat“ úgy véli, hogy a tárgyalásokról kiadott záróközle;' meny „eléggé kiábrándító“; mivel „túlságosan homályos.“ A lap sze­rint Mendes-France biztosította az Egyesült Államok vezetőit’ afelől, hogy a francia parlament ratifikálja a londoni és párizsi egyezményeket“, mielőtt bármiféle tárgyalásokba bo­csátkoznék Moszkvával.“ A „Figaró“ szerint Mendes-Fran­ce „teljes erővel és nyilvánosan meg erősítette elődeinek kötelezettségvál­lalásait.“ Japán Szocialista Pártjának közös programja Sangháj (TASZSZ) A japán rádió közlése szerint a Japán Baloldali és Jobboldali Szocialista Párt közös po litikai programot dolgozott ki arra az esetre, ha hatalomra jutna. Külpolitikai téren a program Ja­pán jelenlegi függő helyzetének meg szüntetését, az Egyesült Államok és Japán között kötött egyezmények ér­vénytelenítését vagy felülvizsgálását tűzi ki célul. A program előirányoz­za a normális diplomáciai kapcsola­tok megteremtését a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal, vala­mint a velük folytatott kereskede­lem kiszélesítéséért. A Japán szocia listák állásfoglalásának az atomerő nemzetközi ellenőrzése, valamint va lamennyi ország fegyverzetének lé­nyeges csökkentése mellett. A közös program kilátásba helyez számos intézkedést a munkaügyi és az egészségügyvédelem területén Is. Csangkajsekista repülőgépek támadása a csöcsiangi partvidék szigetei ellen Peking. (Űj Kína) Csang Kaj-Sek repülőgépei november 20-án és 21- én támadták a csöcsiangi partvidék Írét Q7Í cfptét November 20-án éjfélkor egy csangkajsekista repülőgép elszállt Tienao szigete felett és két bom­bát dobott le. A légelhárító tűz a repülőgépet elűzte. Két és fél órával később a csangkajsekista légierő egy „PB-4-Y“ repülőgépe bombát dobott le Tumensan szigetre. Veszteségről egyik esetben sem ér­kezett jelentés. Blank hadügy miit* szlerje! öltet Nürnbergiben kifütyülték Berlin: (MTI) Hétfőn este Nürn- bergben az Adenauer-párt választá­si gyűlésén éles összeütközésre ke­rült sor az úgynevezett készültségi rendőrség és a gyűlésen megjelent 18—20 éves fiatalok között. A fiatalemberek, akiket Adenauerék kényszertoborzási tervei közvetlenül érintenek, fülsiketítő füttykoncerttel és pfujkiáltásokkal fogadták a gyű­lés főszónokát, Theodor Blank nyu­gatnémet hadügyminiszterjelöltet. A készültségi rendőrség többízben gumibotos rohamot intézett a fiata­lok ellen, de nem sikerült helyre­állítania a rendet és biztosítania, hogy Blank elmondhassa beszédét, Körülbelül háromnegyedóráig tar­tó, elkeseredett közelharc után a rendőrség erősítést kapott és igy végre úrrá lett a helyzeten. Miután húsz tüntetőt letartóztattak és 150 rend­őrt helyeztek el a gyűlésteremben, Blank láthatóan nyomott hangulat­ban olvasta fel előkészített beszédét, majd sietve eltávozott a gyűlésről. Baudissin gróf, Theodor Blank hivatalának egyik vezető tisztviselő­je, az esseni Rajna-Ruhr-Klub vita­estjén beismerte: Nyugat-Németor­szág ifjúságának túlnyomó többsége elutasítja az újrafelfegyverkezést és nyíltan hangoztatja, hogy nem haj­landó katonai szolgálatot teljesíteni;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents