Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-14 / 271. szám

NAPCÓ 1954 NOVEMBER 14 Ami egy fagjelöttigazolvány mogolt van •. • A sióagárdi DISZ-szervezel a megerősödés útján Alig két hete csak, hogy kezébe vette a tagjelölt igazolványát So- mogyvári Ottó, sióagárdi fiatal pe­dagógus. Amikor átvette a párttit­kártól, megköszönte azt és még jobb munkára tett ígéretet. — Nagy öröm és megtiszteltetés ért, amikor a tag­gyűlés egyhangú szavazatával elfo­gadott a pártszervezet tagjelöltjé­nek. Amit tettem eddig, s ami ered­ményt elértem, csupán alapnak te­kintem. Sokkal nagyobb eredménye­ket szeretnék elérni és azzal a falu hasznára lenni, mint amiket eddig magaménak tudhatok, — mondja sze rényen a pártszervezet fiatal tagje­löltje. * A sióagárdi fiatalok munkájáról, egyídőben az 1950-es évek elején so­kat lehetett hallani, de 1952-ben és tavaly tavasszal már nevükkel is alig-alig lehetett találkozni. Megvál­tozott azonban a fiatalok szervezeti élete, amikor az egyik DlSZ-taggyű- lésen úgy határoztak, hogy Somogy- vári Ottó pedagógus legyen a szer­vezet titkára. Az új DISZ-titkár a munka meg­javítása érdekében tervet készített magának, s sürgős munkával hoz­zálátott annak megvalósításához. Fel­lendült a sport. A faluban élő fia­talok mintegy ötven százaléka már rendszeresen sportol, de a többiek is szívesen megnéznek egy-egy lab­darúgómérkőzést, vagy asztalitenisz háziversenyt. Megyénk falusi sport­körei közül kevesen dicsekedhetnek ilyen eredménnyel. Különösen a lá­nyok kedvelték meg a sportot, — de a fiúk is szívesen résztvesznete egy-egy nemes vetélkedésben. A Szpartakiád országos versenyén ők voltak, akik a legnagyobb létszámú női csapattal vették fel a küzdelmet a többi sportkörrel szemben. A hat női tornászon kívül a 15 tagot szám. káló atlétikai keretben is mintegy 6 lány versenyez rendszeresen. A röplabda, és a sakk is egyre na­gyobb tömegeket vonz a faluban. A kultárcsopori is egyre inkább a nyilvánosságra lé­pett, olyannyira megszerettette ma­gát megyénk dolgozóival, hogy az idén a sióagárdiak legkevesebbet lát­hatták saját csoportjuk szereplését. Igen ritka volt az az eset, ha va­sárnap otthon kellett maradniok. A környező községekbe mennek ven­dégszerepelni, de szívesen hívlják őket a megye minden részébe. A kultűrcsoportnak 40 tagja van. Csupán egyetlen adat álljon itt bi­zonyságul, ami a kultúrcsaport jó munkáját dicséri. A faluban igen ke­vesen tudták a felszabadulást követő években is, hogy mi az operett. Ma viszont igen sokan, a kocsi tetején, ha kimennek a határba, vagy ha vé­gigmenne,k az utcán —operettet éne­kelnek. Most az Állami Áruház című operettet tanulják. A községben a fiatalok maguké­nak érzik a haladó népi hagyomá­nyokat is. — Ezért — az ozorai fiata­lokhoz hasonlóan — megkezdték an­nak összegyűjtését. Lakos Katalin végzi az igen nehéz, körültekintő, alapos munkát kívánó gyűjtést. * A kultúrcsoport 40 tagja is meg­tekintette a budapesti Mezőgazdasági Kiállítást. Sok tapasztalatot gyűj­töttek össze, s igen nagy részük volt a fiataloknak abban, hogy a közel­múltban Sióagárdon is községi me­zőgazdasági kiállítást szerveztek. A kiállításon különféle szántóföldi nö­vényekkel és állatokkal szerepeltek. A nagysikerű falusi kiállításon több fiatal díjat is nyert. * A sokrétű munka : a sport, a kultúrmunka, a mezőgaz­dasági kiállítás és ki tudná még mind felsorolná, amit a sióagárdi DISZ-szervezet titkára irányít — igeii sok estét, sok türelmet követel. A fiatal pedagógus városi ember, ö maga sem tudta elképzelni, milyen is a falusi élet, met lehet-e egyál­talán azt szokni? — Higyije el — mondja többek között Somogyvári Ottó — igen megszerettem a falut. Én úgy érzem összenőttem a falu népével, s közülük is elsősorban a fa’u fiataljaival. Sok-sok hasznosat tanultam tőlük. Tehetségemhez mér­ten igyekszem .őket segíteni munká­jukban, megismertetni őket az élet, a fiatalság szépségeivel. B. J. „a kommunisták vezette lendületes munkával sikerült célunkat elérni“ Beszélgetés Rácz Istvánnal a harci Üj Elet tsz titkárhelyettesével — Nem volt könnyű megmagya­rázni egy évvel ezelőtt, hogy ter­melőszövetkezetünk hamar megerő­södik és sokkal magasabb jövede­lemre tesz szert a termelőszövetke­zeti tagság, mint az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok. Mégis sokan kiléptek a szövetkezetből — mondja Rácz István elvtárs, a harci Uj Élet termelőszövetkezet pártszer­vezetének titkárhelyettese. — Alig maradtunk néhányan, de akik ezekben a napokban a szövet­kezet mellett kiálltak, lelkes hívei yoltak a nagyüzemi gazdálkodásnak, és ma is azok. Valamennyi család minden • munkaképes tagja résztvett az idén a munkában. Legnagyobb célt tűztük ki magunk elé: meg kell előzni az országoshírű termelőszö­vetkezetet, a tengelici Petőfit. — Most a gazdasági év végén öröm mel mondhatjuk, hogy a kommunis­ták vezette lendületes munkával si­került célunkat elérni, az elsők kö­zött végeztünk a járásban — pedig tavaly a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is mindig az utol­sók között voltunk. A jó növény- termesztés mellett sikerült az or­szág 12 legjobb téjtermelési ered­ményt elérő termelőszövetkezet közé bejutni, 12 és fél literes a fejési át­lag. / — Itt a zárszámadás ideje. Min­den lehetőséget megragadunk és meg ragadtunk annak érdekében, hogy növeljük az egy munkaegységre eső jövedelem nagyságát. Úgy terveztük, — és ez igen jól sikerült is, — hogy 20 sertést hizlalunk szabadpiaci ér­tékesítésre. Eddig 9 darabot értéke­sítettünk, e elértük, hogy már ed­dig is egy forinttal növeltük az egy munkaegységre jutó jövedelmet. És vissza , van még 11 darab, amit ugyancsak a közeljövőben fogunk ér­tékesíteni. — Ahhoz, hogy most nyugodtan várjuk a zárszámadás eredményét, egészévi odaadó munkánkra volt szűk * ség. A mi termelőszövetkezetünk a rendkívül kedvezőtlen időjárás — a súlyos jégverés ellenére is az idén már a harci dolgozó parasztoknak is bebizonyította, hogy a nagyüzemi gazdálkodós a könnyebb, gondtala­nabb élet felé vezet — fejezte be nyilatkozatát Rácz István elvtárs. VASÁRNAPI JEGYZETEK Mucsfai délután Aparhantról mentem Mucsfára. Ott a Felszabadulás tsz elnökével beszéltem, de csak néhány szót, mert Cseri Lajos, az elnök éppen Bony- hádról érkezett s már ment is József pusztára, a.hol most építették fel az új istállókat. De e néhány perc is elég volt ahhoz, hogy megtudjam, az aparhanti termeJőszövetkezejtben minden jól megy, s még az sem cserélne a falu legmódosabb gazdájával sem, akinek legkevesebb a mun kaegysége. Mucsfán csak kíváncsiságból mentem be a tanácsházára. Az elnök­kel erről is, arról is beszéltünk, de mikor a begyűjtésire került a sor, el­komorult. Rosszul megy a begyűj tés, még tavalyról is egy sereg hátra­lékos van. S a hátralékosok panasz kodnak, hogy nincs, ahol pedig nincs, onnan az isten se vesz el. Úgy tudom, a begyűjtési rendelet igazságos, min­denkire annyi terhet ró, amennyit a vagyona után elbír. Vagy Mucsfa kivétel, ahol mindent másként kellene csinálni, mint az ország egycb részein? Megkértem az elnököt, s felkerestük a falu egyik olyan gaz­dáját, akinek vagyona alapján a módosok között lenne a helye. Kemény Samunak hívják, Érdé lyből települt ide, nyolc éve lakik Mucsfán. 12 hold földje van. tekintélyes háza, hatalmas gazdasági udvar­ral, istállókkal, ólakkal. Két gyereke van, mindegyik iskolás. Aki az aparhanti termelőszövetkezetből érkezik ide, mintha egy ide­gen, ijesztő világba lépett volna. A vasrácsos kerítés fala kidőlt, s a kaput, ahogy nyolc éve kinyitották, úgy is maradt. Az udvart felverte a gyom, s mindenfelé szemét, elképesztő mennyiségű kosz, a lakásban is. A hatalmas istállók üresek, az egyikben egy nyeszlett gebe álldogál az irdatlan trágyadombok között. Néhány most kelt csibe, egy-két tyúk, és két malac, ez az egész állatállomány. A gazda nincs otthon, a felesége jön elénk. Ezzel fogad: — Mit akarnak? Pénzt, tyúkot,vagy tehenet? Nincs semmink. Valóban nincs semmijük, csak 12 hold földjük, házuk, istállóik. Ál­lunk a ködös délutánban, s nézzük az asszonyt, aki válaszra vár, hogy mit akarunk, de nem tudunk szólni. Mert mit lehetne mondani egy olyan 12 holdas gazda udvarán, aki naphosszat a faluban kujtorog, vagy ül a konyhaküszöbön s pököd — nieg szemlélődik? Üres istállók, ve­tetten földek, rettenetes nemtörődömség közepette, lenne-e értelme ar­ról beszélni, hogy minden erőnkkel a mezőgazdaságot kell fejleszteni, hogy minden bevetett négyzetméter gazdagítja a mát s közelebb hoz a holnapihoz? Keményné azt ismétli egyre, nincs, de arról nem beszél, hogy tehetne, s arról sem beszél, ha így folytatják, nem is lesz. Nem az a baj, hogy egyéniek, ha nehezebben is, de úgy is tehetne boldogulni, ha­nem ott van a hiba, hogy nem csinálnak semmit. A 12 hold földből: né­gyen nem tudnak megélni, de a legnagyobb baj most is az, hogy a 400 öl szőlőn az idén nem termett. Pedig egy kis bor elkelne ekkora sze­génységben. Kemény Samu beadási hátralék a az elmúlt évről 33 kiló tojás, 35 kiló baromfi és 1115 liter tej. Az idén a gabonán kívül 9 kiló baromfit adott be, semmi egyebet. Az asszony nevet: „Miből? Ha a kanca lecsi- kózna, meg ha lenne egy-két tehén, néhány hízó, persze akkor tehetne. De ha nincs?“ — és vállatvon, mint aki nem tehet semmit. Mikor valakinek elbeszéltem ezt a mucsfai délutánt, azt mondta, „nem jó az ilyesmit megírni, rossz propaganda". Mégis megírtam, mert sok Kemény Samu van még az országban, akik 12 hold vetetten föld­del a hátuk mögött cigarettáznak és panaszkodnak, hogy nem tehet meg­élni. Mi azt mondjuk, fejleszteni kell a mezőgazdaságot, s ők bólintanak, de nem tesznek semmit. Csak panaszkodnak, hogy milyen szegények s még az a kutya szőlő se termett, pe dig jó lenne ezt a feneketlen sze­génységet lemosni egy kis borral! CSÁNYI LÁSZLÓ Propaganda-autó“ a tanácstag-jelöltek n épszerűsítésére A megyei tanács népművelési osz_ tálya is tervbevette a tanácstag je­löltek népszerűsítését megyeszerte. Sok jó módszert alkalmazott már eddig is a népművelési osztály. Most az osztály irányításával „propaganda autó” indul a megye mintegy 60 községébe és ott a tanácstagjelöltek­ről elmond egyet-mást a község dol­gozó parasztjainak. Ugyanakkor kö­szönti azokat a dolgozókat is, akik munkájukkal kiérdemelték a vá­lasztó polgárok, a dolgozók' bizal­mát. Az elmélet napi kérdései: A Hazafias Népfront történelmi szerepe Akadnak egyesek, akik nem értik és félremagyarázzák a Hazafias Nép­front létrehozására irányuló tevé­kenységüket. Vannak, akik a Haza­fias Népfront megteremtését agitá- ciós „manővernek“ tartják, és nem egyszer találkozhatunk olyanokkal is, akik lebecsülik a népfront jelen­tőségét; ha nem is mondják ki nyíl­tan, de lényegében mint „hátrafelé lépést" értékelik. Az ilyen feltételezések hibásak és ártalmasak. Egy vonatkozásban va­lamennyi megegyezik: nem látják a tömegek szerepét, a dolgozó paraszt­ság politikai és társadalmi aktivitá­sának jelentőségét a népi demokrácia eredményeinek megszilárdításában, a szocializmus alapjainak megterem­tésében. A népfrontot csak úgy tud­juk népünk minden hazafias erejét átfogó tömegmozgalommá fejleszte­ni, ha pártunk minden tagja vilá­gosan látja megteremtésének szük­ségességét az új szakasz feladatai­nak megvalósítása érdekében. A III. pártkongresszuson Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség beszámolójában világosan rámutatott, hogy azok a i.. 'határozatok, melyekkel pártunk Központi Vezetősége népi demokrá­ciánk fejlődésében új szakaszt nyi­tott. a szocializmus építésének egye­dül helyes és célravezető politikáját jelölik meg. Azt a politikát, amely lehetővé teszi a pártnak és a mun­kásosztálynak, hogy a parasztság, az értelmiség, a városi és a falusi kis­emberek iegszélesebb rétegeire tá­maszkodjék a szocializmus építésé­ben, a szocialista társadalom alapjai lerakásának nagy és bonyolult mun­kájában. Ez az egyedül helyes útja annak, hogy mind a városban, mind a falun előmozdítsuk a szocializmus építését. Olyan politika ez, amely szervesen egybekapcsolja a munkás- osztálynak, mint a társadalom veze­tő osztályának magasztos céljait az egyes dolgozók, és a dolgozó milliók anyagi érdekeltségével.“ Pártszerve­zeteinknek éppen ezért rendkívül fontos feladata . megmagyarázni a párttagoknak és pártohkívülieknek, hogy a Hazafias Népfront létreho­zása nem alkalmi feladat és nem visszalépés. Az ilyen feltételezések kétségbevonják a párt politikájának őszinteségét és fékezik az új szakasz politikájának megvalósítását. Pár­tunk minden egyes tagjának köteles­sége tehát, hogy odaadóan vegye ki részét a Hazafi'.!* Népfront megte­remtésének munkájából. Mint általában minden új intéz­mény létrehozásakor, most is, talál­kozunk olyan tévhittel, mintha a Ha­zafias Népfront létrehozásával auto­matikusan megjavulna majd a tö­megek között végzett munka, a párt és a tömegek közötti kapcsolat. Vilá­gosan kell látni, hogy a népfront nem csodaszer, önmaguktól nem szület­nek meg a várt eredmények, ellen­ben nagyon széles lehetőség nyílik arra, hogy pártunk tagjai a legszé­lesebb tömegek között szívós, türel­mes és újszerű nevelő, meggyőző munkát végezzenek, megmagyaráz­zák a párt új politikáját és a kor­mány határozatait. A párt vezető szerepe a népfront­ban természetesen nem jelenti azt, hogy a pártonkívüli tömegekre rá akarjuk tukmálni programunkat, vagy világnézetünket. Nem paran­csolgatással!, a más irányú nézetek el­hallgattatásával, hanem a párt igaz­ságának nagy erejével kell meggyőz­nünk mindenkit célkitűzéseink he­lyességéről. A legszélesebb tömegek között végzett politikai nevelő és fel- világosító . munka csak akkor ered­ményes, ha őszintén feltárjuk azo­kat a nehézségeket, fogyatékosságo­kat is, amelyek között az új szakasz politikáját megvalósítjuk. Nem sza­bad kitérnünk a népgazdaság külön­böző területein észlelhető hibák, pro­blémák megmagyarázása elől. Neve­lő és meggyőző munkánk hatékony­sága éppen abban rejlik, hogy a szé­les tömegek ismerjék azokat a ne­hézségeket is, imelyeket le kell küz- denürak a népjólét emelésére irá­nyuló feladatok megvalósítása során. A párt és kormány előtt álló felada­tok helyességéről meggyőzni és a megvalósítással kapcsolatos nehézsé­gek leküzdésére nevelni, mozgósítani a legszélesebb pártonkívüli tömege­ket — ez a pártmunka alapvető módszere általában; ainnál inkább ez kell, hogy legyen a népfront-moz­galom kibontakozásának időszaká­ban, a Hazafias Népfront munkájá­ban. Ezt azért is fontos külön hangsú­lyozni, mert az elmúlt években, ami­kor a népfront háttérbe szorult, visz- szaesett a tömegek között végzett politikai, felvilágosító munka, s he­lyébe gyakran az adminisztratív uta- sítgatás, parancsolgatás, a szűklátó­körű bizalmatlanság lépett. A Hazafias Népfront nagy lehető­ségeket biztosít az eddigi hibák fel­számolására és az új fellendülés meg­indítására. Ehhez azonban elenged­hetetlenül szükséges, hogy pártunk minden tagja — bárhol dolgozik is — példamutatással, kezdeményezés­sel, meggyőzéssel serkentse a széles tömegeket fokozottabb munkára az új szakasz nagy feladatainak meg­valósításáért. Nem elég jelszószerű- en ismételgetni a tömegek alkotó sze­repét, hanem a gyakorlatban kell megter.jj mindent azért, hogy a tö­megek megismerjék és megértsék a párt új politikáját; a kormány fon­tos határozatait. Azoknak az irányelveknek a követ­kezetes megvalósítása, amelyeket a III. kongresszus határozatai tartal­maznak az új népfront megteremté­séről, lehetővé teszik, hogy a Haza­fias Népfront valóban a népi-nem­zeti egység hatalmas kohójává vál­jon és segítse eljuttatni a szocialista építés ügyének igazságát minden ha­záját szerető emberhez, hozzájárul­jon a legszélesebb tömegek politikai és társadalmi tevékenységének nö­veléséhez. A Hazafias Népfront lét­rehozásához és eredményes munká­jához a lényeges fejtételek biztosítva vannak. Népi demokratikus állami és társadalmi rendünk, eddigi ered­ményeink, népünk hatalmas alkotó ereje, harcokban megedzett és kipró­bált nagy pártunk kétségtelenné te- , szik, hogy az új népfront-mozgalom megteremtése megvalósítható és je­lentős, időszerű politikai, feladat. Népünk kimeríthetetlenül gazdag erőforrása és az új népfront-mozga­lom újabb értékeket hoz felszínre, újabb néptömegeket lelkesít jobb munkára, népünk jólétének emelése, hazánk gazdasági és kulturális feli virágoztatásának nagy ügyéért, a szocializmus építéséért.

Next

/
Thumbnails
Contents