Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-09 / 266. szám

2 N APCÓ 1954 NOVEMBER 9 Fogadás V.. M. Molotov elvtársnál9 a Szovjetunió külügyminiszterénél Moszkva (TASZSZ) A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 37. év­fordulója alkalmából V. M. Molotov a Szovjetunió külügyminisztere foga­dást rendezett. A fogadáson megjelentek: M. On, Burma, Csang Ven-tien a Kínai Nép köztársaság, Lim He, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, A. Wau- ters Belgium, Nguen Long Bang, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, L. Joxe Franciaország, W. Lewi- kowski a Lengyel Népköztársaság, K. P. Sz. Menőn India, J. Vosahlik Csehszlovákia, L. Bravo Argentina, P. X. De Mattos Hollandia, Ch. Boh­len, az Amerikai Egyesült Államok, D. Adilbis a Mongol Népköztársa­ság, N. Bischoff Ausztria, M. Prifti az Albán Népköztársaság, D. Vidics Jugoszlávia, R. Appelt a Német De­mokratikus Köztársaság, W. Hayter Nagybritannia, A. D. Kontumasz Görögország, A. Rosenzweig Diaz Mexiko, G. J. Tarzi Afganisztán, K. T. Lukanov a Bolgár Népköztársa­ság, E. Braadland Norvégia, R. Szu- bandrio Indonézia, I. Rab a Román Népköztársaság, Münnioh Ferenc, a Magyar Népköztársaság, Sz. Eszin Törökország moszkvai nagykövete; R. Blum Luxemburg, G. Zabaka Etiópia, S. Szresztaputra Thaiföld, E. De Haller Svájc, P. Thorstensson Izland, O. Gartz Finnország mosz­kvai követe; M. A. Sz. Ileddaja Egyiptom, A. Eteszami Irán. M. Mondello Olaszország, S. Von Euler- Schelpin Svédország, M. Ahmad Pa­kisztán, O. El. Hani Irak, G. Larsen Dánia. M. Allaf Szíria, J. J. M. Cote Kanada moszkvai ideiglenes ügyvivője, E. L. Gideon Izrael kép­viselője, valamint a különböző or­szágok Szovjetunióban tartózkodó kereskedelmi, gazdasági, kulturális és társadalmi küldöttségeinek veze­tői. Szovjet részről a fogadáson jelen voltak N. A. Buiganym, N. Sz. Hrus­csov, L. M. Kaganovics, G. M. Ma­lenkov. A. I. Mikojan, M. G. Per- vuhin, M. Z. Szaburov a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Szovjet unió kormányának vezetői, a Szov­jetunió politikai, gazdasági és kul­turális életének vezető személyiségei, tudósok, művészek, írók, a szovjet és a külföldi sajtó képviselői. A fogadást hangverseny követte. Elesett szovjet harcosok emlékművének megkoszorúzása Berlinben Berlin (TASZSZ) A berlini Trep- tow-parkban a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 37. évfordulója alkalmából november 7-én ünnepé­lyesen megkoszorúzták a Berlinért vívott harcokban elesett szovjet har­cosok emlékművét. A koszorúzási ünnepségen megje­lent J. Dieckmann, a Német Demo­kratikus Köztársaság népi kamará­jának elnöke, O. Grotewohl minisz­terelnök, W. Ulbricht miniszterelnök helyettes, a NSZEP Központi Bizott­ságának első titkára, megjelentek továbbá a népi kamara képviselői és a kormány tagjai valamint a de­mokratikus pártok és a tömegszerve­zetek képviselői, a berlini dolgozóik küldöttségei, a diplomáciai testület tagjai. A koszorúzásnál jelen voltak: G. M. Puskin, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Német Demokratikus Köztársaság­ban, a szovjet nagykövetségnek és a Szovjetunió németországi főbizto­si hivatalának mimika társai. November 7-i ünnepségek külföldön PRÁGA Vidáman és boldogan ünnepelték meg Csehszlovákia dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóját. Prágában, Bratislavá- ban, Bmoban, Plzenben, Gottwaldov_ ban és az ország más városaiban, va­lamint sok faluban is ünnepi estek, gyűlések és ünnepi felvonulások vol­tak. November fi-án a Prágai Nemzeti Színházban ünnepi est volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója alkalmából. BUKAREST Bukarest dolgozói november 7-én, a Nagy Október 37. évfordulóján ün­nepi gyűlést rendeztek. A feldíszített Sztálin-téren tízezrek gyűltek össze zászlókkal és transzparensekkel. U. G. Melnyikov, a Szovjetunió ro­mániai nagykövete, a szovjet dolgo­zók testvéri, szívélyes üdvözletét tol­mácsolta a román dolgozóknak. A gyűlés résztvevői páratlan lel­kesedéssel hagyták jóvá a Szovjet­unió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottságához és a szovjet kor­mányhoz intézendő üdvözlő távirat szövegét. VARSÓ November 7-én a reggeli óráktól kezdve sokszáz lengyel dolgozó — különböző szervezetek és intézmé­nyek képviselői, kereste fel a varsói szovjet nagykövetséget, hogy szívből- jövő jókívánságait tolmácsolja a szovjet népnek. Az ünnepi napokban különösen sók dolgozó látogatta meg a krakkói és poroninoi Lenin-múzeumot. SZÓFIA November 7-én Szófiában a fő­város dolgozói a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 37. évfordulója tiszteletére nagyszabású felvonulást tartottak. A dolgozók oszlopai egy­másután özönlöttek a pompásan fel­díszített Szeptember 9 térre. A fel­vonulókat a Georgi Dimitrov-mauzo. leum emelvényéről a Bolgár Kom­munista Párt és a népi kormány ve­zetői üdvözölték. Az esős idő ellenére több, mint százötvenezer ember vett részt a fel­vonuláson. TIRANA Az Albán Munkapárt Központi Bi_ zottsága és tiranai városi bizottsága november 6-án Tiranában ünnepi ülést tartott a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 37. évfordulója alkalmából. A népi színház termét megtöltötték a főváros élmunkásai, a társadalmi szervezetek képviselői, a tudományos, kulturális és művé­szeti élet kiválóságai. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 37. évfordulójáról Jiri Be- lishova, az Albán Munkapárt Köz­ponti Bizottsága politikai bizottságá­nak tagja mondott emlékbeszédet. (MTI) Mint a „Reuter“ jelenti, az Egyesült Államok szenátusa hétfőn rendkívüli ülésszakot kezd, hogy megfontolja azt az indítványt, amely nek értelmében megfeddnék Joseph McCarthy, szenátort, a szenátus és az egyik szenátusi bizottság tekin­télyének semmibevétele miatt. HANOI A Vietnami Tájékoztató Iroda je­lentése szerint november 6-án este a hanoi nagyszínházban ünnepi ülés keretében emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójáról. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom jelentőségét, Ton Duc Thang. a vietnami—szovjet baráti társaság elnöke méltatta. OSLO A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 37. évfordulója alkalmából Oslo egyik legnagyobb hangverseny­termében rendeztek ünnepi gyűlést. A termet zsúfolásig megtöltötték a norvég közéleti kiválóságok, kulturá­lis intézmények, szakszervezetek és ifjúsági szervezetek képviselői. Kirs­ten Hanslen asszony, volt miniszter, a Quinnen című folyóirat szerkesztő­je beszédében tolmácsolta a norvég nép háláját a Szovjet Hadseregnek, amely tíz évvel ezelőtt megvetette az alapját Norvégia felszabadulásá­nak. Az Októberi Forradalom 37, év­fordulója alkalmából megkoszorúz­ták a Norvégiában hósi halált halt szovjet harcosok emlékművét. Johnson szenátor, a szenátus de­mokratapárti csoportjának vezetője pénteken este Washingtoniba érke­zett, hogy az ülésszakkal kapcsola­tos terveket megvitassa Knowland szenátorral, a köztársasági párti csoport vezetőjével. Az amerikai szenátus hétfőn rendkívüli ülésszakot kezdett, hogy megfontolja a McCarthy megfeddéséről szóló indítványt A hírek szerint a londo­ni és a párizsi értekezle­ten felmerült az a terv, hogy a nyugatnémet tő­két beengedik Francia- ország tengerentúli birto­kaira, s közös francia- német hadiipart létesíte­nek Francia-Északáfriká- ban. Állítólag a francia diplomácia vetette fel ezt, a hivatalos magyarázat szerint azért, hogy viszo­nozza Nyugat-Németor- szágnak a Saar-kérdéstoen tett engedményeit és biz­tosítsa a leendő nyugat­német hadsereg fegyverze­tének gyártása felett a francia ellenőrzést. Egyes francia monopó­liumok — a Schneider- csoport, stb. — magától értetődően nem idegen­kednek attól, hogy hasz­not húzzanak a nyugat­német fegyveres erők vár­ható nagy megrendelései­től és készségesen társul­nának a ruhrvidéki ágyú­királyokkal. Kiderül azon­ban, hogy a . Párizs—Bonn fegyverpool kezdeménye­zőit nem. Párizsban, ha­nem Düsseldorfban és Essenben kell keresni. Még október 2-án, mi­előtt bármiféle hivatalos közlemény jelent volna meg erről a pool-ról, — Fritz Berg, a Német Gyár iparosok Szövetségének elnöke nyilvánosan felaján lötta a francia gyárosok­nak a közös északafrikai haditermelést. Nem sok­kal utána Pohlnak, a Mannesman-konszem igaz gatósági tagjának kísére­tében Párizsba utazott, a nyugatnémet küldöttség és a francia képviselők tárgyalásaira. Ez a terv még 1952 ele­jén született meg. A „Welt am Sonntag“ című nyugatnémet lap már ak­kor közölte, hogy ruhr­vidéki gyárosok „tájéko­zódó útra“ indulnak Francia-Marokkóba. A lap azt írta, hogy az Atlasz­hegységben „új Rubr- vldéket“ kell létrehozni, ahei „nehézharckocsikat, nehéz-fegyvereket és egyéb fegyverzetet lehet­ne gyártani.“ Valamivel később, - március 27-en a France Presse hírügynök­ség közölte, hogy Marok­kóba érkezett Semmler, a bonni szövetségi gyűlés képviselője, s megerősítet­te, hogy a ruhrvidéki mo­nopóliumokat érdekli az „Atlasz-terv”. A burzsoá sajtó így keresztelte el ezt az ötletet. Még világosabbá vált e terv jellege, amikor kide­rült, hogy magára vonta a hírhedt Hjaknar Schacht figyelmét is. Az is kide­rült, hogy az „Atlasz­tervvel“ foglalkozó gyáro­sok csoportjának megbí­zottja nem más, mint Skorzeny, a hitlerista ka­landor, aki Spanyolország ban, Marokkó közelében telepedett meg. Azidőtájt, ez a terv, a francia közvélemény eré­lyes tiltakozását váltotta ki, úgy, hogy többé nem beszéltek róla nyíltan. Va­lójában azért nem mond­tak le róla a ruhrvidéki monopóltőkések, csak óva tosabbak lettek. Mint a „France Observateur“ cí­mű hetilap közli, Her­man Oestrich, a francia SNECMA repülőgépgyár­ban dolgozó német szak­emberek csoportjának ve­zetője közben megszerez­te a francia állampolgár­ságot, s mint «„francia“, két, repülőgépgyárakat építő, társaságot alapított Marokkóban. íme, ez a háttere ennek a tervnek, amelyet a „Paris Presse Intransi- geant“ című reakciós francia lap a „német­francia közeledés konkrét alapjaiként reklámoz. — Kiderül, hogy ezt az új „francia kezdeményezést” Franciaország ellenségei­től kölcsönözték. Valójá­ban arról van szó, hogy a ruhrvidéki ágyúkirályok így szeretnék megkerülni a londoni határozatokat, amelyek megtiltják Német országnak a nehézfegyve­rek gyártását. Sőt, egy­szerre két legyet akarnak ütni. Arra számítanak, hogy felhasználják az ol­csó afrikai munkaerőt és nyersanyagot, s egyúttal megvetik a lábukat a francia gyarmatbiroda­lomban. KINEK HIGYJÍINK ? ANGLIÁBAN ÉS AMERIKÁBAN A DIPLOMATÁK A BÉKÉRŐL BESZÉLNEK, A TÁBORNOKOK ÉS A SZENÁTOROK MEG HÁBORÚRA, FEGYVERKEZÉSI HAJSZÁRA USZÍTANAK „Hiszem, hogy a béke, amit mi va­lamennyien álhitünk, elérhető. Hi­szem, hogy az ENSZ komolyan köz­reműködhet a béke valóraváltásá- ban. Ilyenformán az ENSZ .megér­demli bizalmunkat és támogatásun­kat“ „Az Egyesült Államok nevében azt akarom mondani, hogy hiszünk a vi­lágibéke megvalósításának lehetőségé, ben. Ennek feltételezése az alapja összes terveinknek. Eltökélt szándé­kunk, hogy soha sem teszünk le ebbeli erőfeszítéseinkről, soha sem esünk kétségbe, hanem magabizto­san, következetesen akként fogunk cselekedni, hogy tevékenységünk ál­landó alapelve a béke kivívása le­gyen.“ „Az emberiség mindaddig nem él­vezhet tartós békét, amíg az emberek összeg erőforrásaikat a háború fel­adatainak szolgálatába állítjiák .. (Egy magasállású amerikai diplo­mata 1954 szeptember—októberi nyi­latkozataiból.) * ,-M5 hatásos lefegyverzést kívá­nunk ... Azt akarjuk, hogy a vüág megmeneküljön az atomfegyvertől... Mi a világbéke megteremtését kí­vánjuk. Tudjuk, hogy egy új háború, katasztrofális volna. Elismerjük, hogy a múltban fegyverkezési hajsza előzte meg az agresszív országok fegy veres támadását.“ (Egy amerikai diplomatának 1954 októberében a közgyűlés 9. üléssza­kán. mondott 'beszédéből.) * „Az amerikai külpolitika célja a tartós és igazságos béke megteremté­se. Az Egyesült Államok és szövet­ségesei keményen és kitartóan dol­goznak olyan rend megalapozásán, amely kizárja újabb világháború ki­törésének lehetőségét." (Egy amerikai diplomata kijelenté­se 1954 júliusában.) * „Én is azért fohászkodom, hogy Önök, mint kollektíva, ez a bizott­ság és az ENSZ, mint szervezet, úgy oldja meg ezt a komoly nemzetközi problémát, hogy feloldódjon a gya­nakvás, megszűnjenek a kételyek, enyhüljön a feszültség, elüljenek az aggodalmak, s önök előtt olyan világ társadalma álljon, ahol valóban meg­teremtették a békét, nemcsak az ál­lamok között, hanem az emberek szí­vében is, nemüktől, meggyőződésük­től, vagy bőrük színétől függetlenül.“ (Egy angol diplomata nyilatkozata az ENSZ 9. ülésszakán 1954 októ­berében.) „Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét úgy kellene felépíteni, hogy a szovjetellenes nemzetek közössége le­gyen. Véleményem szerint kikerül­hetetlenül bekövetkezik a döntő ősz. szecsapás... Minden rendelkezésünk re álló eszközzel harcolnunk kell majd a győzelemért, nem elégedve meg olyan szánalmas, korlátozott jellegű háborúval, amilyent Koreá­ban folytattunk ... A Nyugat már most felsorakoztathatná erőit a kom­munizmus ellen.” (Clark tábornok 1954 augusztusi beszédéből.) * „A tudomány és a technika olyan fegyvert alkot meg, amely könnyen átszelheti az óceánokat és a Sarkvi­déket. Az olyan felfedezések, ami­lyen például az atomenergia és ami­lyen az összeköttetés pillanatok alatt működő sok eszköze a repüléssel együtt hihetetlenül módosították te­vékenységünk jellegét... Az Egye» sült Államoknak félelmetes fegyve­res erőket kell fenntartania.” (Radford tengernagynak az Egye­sült Államok vezérkari főnökei egye­sített bizottsága elnökének 1954 ok­tóberi beszédéből.) * „Mi számolunk azzal a lehetőség­gel, hogy atombomba alkalmazásával támogatjuk majd szárazföldi erőin­ket. Számítunk arra is, hogy atom­bombát alkalmazunk az ellenség te­rületén lévő célpontok ellen." (Gruenther tábornoknak, a NATO európai fegyveres erői főparancsno­kának 1954 júniusi beszédéből.) * „Nem teljesítettük volna kötelessé­günket, ha nem lennénk készek az atomfegyver alkalmazására.“ (A íávolkeleti légierők parancsno­kának, Partridge tábornoknak nyilat­kozata 1954 júliusában.) * ..A Nyugat csak akkor érezheti ma­gát biztonságban, ha rendszabályo­kat foganatosít abból a célból, hogy a kommunisták ne érezzék magukat biztonságban a Keleten... Amikor azt mondom, hogy „harcoljunk”, nem egy soronkövetkező kis háború har­caira gondolok.” (Részlet Knowland szenátor cikké­ből, amely 1954 október 1-én jelent meg a Collier's c. folyóiratban „Ké­szen kell lennünk az azonnali harc­ra” címmel.) „Mi a NATO (Északatlanti Szövet­ség) vezérkarában az összes hadmű­veletek terveit az atomfegyver és a termonuclearig fegyver alkalmazásá­ra alapozzuk..." (Montgomery angol tábornagy nyi­latkozata a Királyi Egyesült Hadtu­dományi Társaságban 1954 októberé­ben.) * A nyugati diplomaták, rr.ár sokszor bizonygat, ték a világnak, hogy minőén erőfeszítésüket az általános biztonság és jólét (tevének szen­telik... A 7 utóbbi években eskúdöztek, hogy békét kívánnak, de ugyanakkor aláírták az agresszív Északat- lar.td Szer 2 adást, meg­szervezték a koreai be­avatkozást, arra készü­lődjek, hogy fel fegyver­eik a német militaris­tákat az Európai Vé- de'rrü Közösség kereté, ben, katonai lámaszpon tok hálózatával fonták oe a világot, újabb írnlkó és millió dollárt, fői tsterlinget, frankot, órát és márká* költöt­tek háborús előkészüle­tekre, áj‘V'b katonai tömböket hoztak össze Uélkelet-Ázzrában, Kö­zel-Keleten, Nyugat- E-urópában és másutt. Békeszera-tebról szó­nokolnak ,‘z ENSZ new yorki szók hazában is, ■'hol a közgyűlés 9. i'-ésszaka folyik. — Az Egyesült Államok, Ang lia és partnereik kép­viselői kijelentik, hogy megvédik a békét a há­borútól, a civilizációt a pusztulástól, a békés tűzhelyeket a haláltho- zó atombombától. Sze. rintük bosszantó és kellemetlen félreértés csupán, hogy a népek sokukat a béke ellemsé gének tartják. Mai számunkban ame­rikai és angol diploma­ták békeszerető meg­nyilatkozásaiból köz­lünk részleteket és egyben idézünk kato­nák és államférfiak másfajta nyilatkozatai, bői. Az utóbbi urakat nem kötik a diplomácia konvenciói. Vessük össze a kétfé­le nyilatkozatokat. — Egyszerre tisztán áll előttünk, hogy míg a nyugati diplomaták a nemzetközi szónoki emelvényekről egyre esküvel bizonygatják békesaeretetüket, a kor Hiányaik és a nyugati országok monopóliumai egyre lázasabb tevé­kenységet fejtenek ki a háború előkészítése és kirobbantása érdeké­ben, a nyugati orszá­gokban változatlanul továbbfolyik és foko­zódik a fegyverkezési hajsza. Erről nemcsak a tá­bornokok és szenátorok nyílt és burkolt kije­lentései tanúskodnak, hanem a „nyugati vi­lág" országaiban foga­natosított gyakorlati hatósági intézkedések is. Pl. a SEATO tagál­lamainak szerződéses kötelezettségük, hogy növeljék a katonai cé­lokra előirányzott ősz. szegeket és fejlesszék háborús termelésüket. Mint az amerikai Avia­tion Week c. folyóirat közli, az 1954—55. pénz­ügyi évben az ausztrá.. Itai légierők költségve­tése 125 millió dollár lesz az 1953—54. évi 60 millióval szemben. Növekszik a haditenge­részeti flottára és a szá razföldi erőkre elő­irányzott összeg is. A manilai rádió azt a kö­vetelést reklámozza, hogy meg kell gyorsíta­ni a fülöpszigeti hadi­üzemek építésének üte­mét. Mint a Press Associa. tton hírügynökség közli, a Nyugat-Németország felfegyverzéséről szóló párizsi egyezmények aláírása Anglia katonai költségvetésének növe­kedését is magával vonja. 75—150 millió fontsterlinggel kell nö­velni csupán az Euró­pában állomásozó an­gol csapatok költségei­nek összegét. Erhard, bonni gazdasági mindsz tér bejelentette, hogy Nyugat-Németország évente kilencmilliárd márkát szándékozik költeni katonai célok­ra, tehát jóval többet, mint eddig. Lord Is- may, az Északatlanti Szövetség főtitkára nyi­latkozott a szövetség nyugateurópai repülő­térhálózatának kiter- jeszitésére vonatkozó tervekről, sbb„ stb. A' monaottakból nem nehéz kitalálni, hogy a nyugati diplomaták va­lóban a béke mellett foglalnak-e állást, vagy csak sxínleg, szavak­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents