Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-28 / 283. szám

Védd a békét: népünk hatalmát, hazánk függot’enséqiét! Szavazz a Népfront je’ö’tiére!

A tanácsok államhatalmi és t5megszervezett munkájának fejlesztése

ám <tadt értk hibás ósazpoHti kábának eredményeként igen nagymértékben gyengült a tanácsok hatalmi és tömegszervezeti jellege. Ennek elsődleges okért pártunk III. kon gresszusa — a tanácsok helytelen irá nyitása mellett — államapparátusunk túlzott központos!tottságában és a tanácsok gazdasági gúzsbakötöttségé- ben jelölte meg. E két tényező szinte korlátok közé szorította a tanácsok hatalmi és tömegszervezeti munkáját. Tanácsaink többek között nem tudtak foglalkozni hatalmi tevékenységük legfontosabbikával: területük társadalmi, gazdasági és kulturális életének konkrét irányításával sem. Kz pedig erősen gyengítette a tömegekkel való kapcsolatukat is, hisz a dolgozók, ha azt látják, hogy a tanács nem foglalkozik az ő ügyeikkel, nem képviseli érdekeiket, nem képes hatékony intézkedéseket tenni a választóktól kapott megbízások teljesítése érdekében, akkor nem bíznak benne és nem is látják értelmét, hogy munkájukkal segítsék. A párt- kongresszus határozatai alapján új tanácstörvényünk és egyéb rendelkezések gyökeres fordulatot teremtenek ezen a területen. Az államapparátus racionalizálása és a tanácsok önállóságának és gazdasági jogkörének bővítése minden lehetőséget meg teremt ahhoz, hogy a tanácsok hatalmi és tömegszervezeti munkája meg felelően kibontakozhassék.

Tanácsaink hatalmi- és tömegszervezeti jellege meggyengülésének, sőt bizonyos mérvű elsorvadásának okai a tanácsok munkájának belső fogya tékosságaiból, főként pedig a tanács demokrácia sorozatos megsértéséből is' erednek.

E kérdésnél elsősorban

a tanácstagok

problémájával kívánunk foglalkozni. Ez annál is fontosabb ,mivel a rövid időn belül megválasztandó új tanácsok jó vagy rossz munkája nagyrészt a tanácstagokon fog múlani. A tanácstagok jelentős része — amint ezt pár tunk III. kongresszusa leszögezte — becsülettel és fáradhatatlanul dolgozott munkaterületén. Nem szabad azonban szemet hunynunk az itt jelentkező hibák felett sem. Igen sok tanácstag nem felelt meg a dolgozók bizalmának, nem teljesítette azokat a feladatokat, mellyel választói meg bízták. Tanácstagjaink egy része passzív volt, és nem egy tanácstagból hiányzott a kellő felelősségérzet. Sok tanácsunknál éppen ez eredményezte azt, hogy a tanács igazgatási szerve, a végrehajtóbizottság a választó tanács fölé nőtt, hogy a választott szervekben nem érvényesült a kollektív vezetés elve.

E tanácstagok rossz munkájának egyik oka, kétségtelenül az, hogy az, allamapparátus túlzott központosított sága miatt nem bontakozhatott ki megfelelően a tanácsok hatalmi és tömegszervezeti tevékenysége.

Sok tanácstag maga sem bízott elég gé a tanács hatékony erejében, abban, hogy a tanács valóban területe gazdájává tud válni és képes teljesíteni a választók által adott megbízásokat. A rossz munkának azonban ez csali az egyik és talán nem is a legdöntőbb oka. A döntő hiba tanácsválasztási rendszerünk gyengéi mellett — ott volt, hogy ezek a tanácstagok nem álltak azoknak a követelményeknek a színvonalán, amelyeket a nép velük szemben jog gal támasztott. ;,A választóknak, a népnek — mondotta Sztálin — azt kell követelniük képviselőiktől, hogy álljanak feladataik magaslatán, hogy munkájuk közben ne süllyedjenek le a politikai nyárspolgárok színvonalára, hogy legyenek lenini típusú politikusok, hogy ugyanolyan félreérthetetlen és határozott politikusok legyenek, mint Lenin, hogy ugyanolyan félelmet nem ismerők legyenek a harcban és ugyanolyan könyörtelenek legyenek a nép ellenségeivel szemben, "mint Lenin volt, hogy men lesek legyenek minden pániktól .:. hogy ugyanolyan igazak és becsülete sek legyenek, mint Lenin volt, hogy ugyanúgy szeressék népüket, mint Lenin szerette.’1 Mondhatjuk-e, hogy tanácstagjaink mind megközelítették ezeket a követelményeket? Korántsem. Az olyan tanácstagnak pedig, aki hanyag volt munkájában, nem muta. tott példát a kötelességek teljest lésében, megalkuvó volt az ellenség •item harcban, pánikba esett a legkisebb nehézség láttán is, sincs becsülete a dolgozók előtt sem. Uj tanácstörvényünk mindezen segíteni

kíván, amikor a tanácstagok jogainak és kötelességeinek részletes meg határozása körében kimondja, hogy „a tanács, mint választott területi szerv, feladatait a tanácstagok állandó tevékeny közreműködésével látja el; a tanácstagok részt vesznek a tanács határozatainak meghozatalában, a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében és a tanács szervező és felvilágosító munkájában.” A törvény azonban csak a kereteket, feltételeket adhatja meg. Ahhoz, hogy a tanácstagok valóban jó munkát végezhessenek az szükséges, hogy a dolgozók e követelményeknek megfelelő küldötteket válasszanak, és hogy a tanácsok a küldöttek hatalmas nevelőiskoláivá váljanak. A tanács hatalmi és tömegszervezeti tevékeny sége nélkül sem megjavulni, sem pedig kibontakozni nem fog.

A tanácsi szervezeten belül egész sor intézmény biztosítja azt, hogy minden egyes tanácstag közvetlenül is bekapcsolódjék az állami munkába. Egyben ezekben az intézményekben ji’t kifejezésre elsősorban a tanácsok államhatalmi és tömegszervezeti jellege is. Ilyen legfontosabb intézmények a tanácsülések, az állandó bizottságok és a tanácstagi beszámolók és fogadó órák.

A tanácsülések

a tanácsnak, mint hatalmi szervnek a legfontosabb megjelenési formái. A tanácsok a tanácsüléseken keresztül gyakorolják helyileg az államhatalmi jellegükből folyó jogokat. A tanácsülés határoz minden olyan kérdésben, amely a tanács államhatalmi tevékenysége körébe tartozik. Lényegében tehát a tanácsülésen valósul meg az alkotmánynak az a rendelkezése, hogy „A város és a falu dolgozói választott és népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat.“

Mindez nem jelenti azonban azt,

hogy a tanácsülés fejezheti ki

a tanács tömegszervezeti jellegét is, hogy a tanácsülések nem válhatnak a tanács és a tömegek közti kap csolat megerősítésének eszközeivé. Ha a dolgozók látják, hogy a tanács ülés elsősorban őket érintő kérdéseket tárgyal, s hogy a tanácstagok fe lelősséggel végzik munkájukat a tanácsülésen, akkor mindjárt megnő a bizalom a tanács iránt. A megfelelően előkészített, színvonalas tanácsülésnek ugyanakkor komoly nevelő szerepe is lehet, hisz a tanácsülések általában nyilvánosak, és így azokon a dolgozók bármikor részt vehetnek. Emellett a tanácsülésekre tanácskozási joggal meg lehet hívni olyan dolgozókat is, akik nem tanács tagok. Mindez bizonyítja, hogy a tanácsülések hatékonyságának emelése és munkájának megjavítása döntő mértékben erősítheti a tanácsok hatalmi és tömegszervezeti jellegét

Újonnan megválasztandó tanácsainknak elsősorban a tanácsülések körül megmutatkozó hiányosságokat kell felszámolniuk ahhoz, hogy szilárd hatalmi szervek és tömegszervezetek legyenek.

Mindenek előtt alaposabban és jobban készítsék elő új tanácsaink végrehajtó bizottságai a tanácsüléseket és a tanácsülési határozatokat Növeljék a tanácsüléseken a tanácstagok aktivitását a kollektív vezetés, a kollektív munka és felelősség elvének alapján. Fejlesszék a bírálat és önbírálat szellemét, s foglalkozzanak többet a községpolitikai, tehát a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális kérdésekkel. Érjék el, hogy a tanácsülések valóban a tanácsi mun ka vezető és ellenőrző szerveivé váljanak. Tanácsaink egész fejlődése és az új szakasz politikája, helyi megvalósítása szempontjából döntő kérdés ez.

Az állandó bizottságok

a tanács és a tanács végrehajtóbizottsága munkájának segítségére, továbbá a szakigazgatási szervek, valamint a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek tevékenységének ellenőrzésére és támogatására alakult intézmények. A tanácstagok a két tanácsülés közti időszakban az állandó bizottságokban folytatják hatalmi tevékenységüket. Az állandó bizottságok tagjai csak tanácstagok lehetnek, és az állandó bizottságok csak a tanácsnak, mint hatalmi

•aervnefc rwuitk ci&renúatv«. Az Állandó bizottságok tehát, mint a tanács javaslattevő, véleményezi és ellenőrzi szervei, jelentős szerepet játszhatnak a tanács hatalmi jellegének a megszilárdításában.

Az állandó bizottságok emellett a tömegek bevonásának és mozgósításának a szervei is. A tanács főként az állandó bizottságokon keresztül tudja szervezni és mozgósítani a lakosságot az állami feladatok végrehajtására. Egy-egy állandó bizottság ugyanis széles aktívahálózatot épít ki maga körül, s albizottságainak, brigádjainak stb-nek a munkájába bevonja a dolgozó tömegeket. Az állandó bizottságok kötelesek állandóan tájékozódni a dolgozók között, s azok véleményét, javaslatait, panaszait és kívánságait a tanácsnak, illetve az Igazgatási apparátusnak továbbítani. Láthatjuk tehát, hogy abban az esetben, ha az állandó bizottságok egyáltalán nem vagy csak formálisan működnek, feltétlenül gyengülni fog a tanács hatalmi és tömegszervezeti jellege Is.

A tanácsülésekre

és az állandó bizottságokra igen jelentős szerep vár a Központi Vezetőség októberi ülése határozatainak megvalósításában. A tanácsokhoz tar tozó gazdasági és egyéb szervek működésének e határozatok alapján történő megvizsgálásával javaslatok kidolgozásával, konkrét intézkedések foganatosításával komoly mértékben hozzájárulhatnak a hibák kiküszöböléséhez. A tanácsülések és az állandó bizottságok e ténykedésére elsősorban azokon a területen van szükség, melyeket a Központi Vezetőség határozata országos mértékben is megjelölt, tehát a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, az árucikkek minőségének növelése, a takarékosság és nem utolsó sorban a helyi mezőgazdasági termelése fejlesztése területén. A dolgozók élet- színvonalának fokozott emelése érdekében a tanácsok és az állandó bizottságok munkájának döntő és állandó jellegű imádatát kell, hogy képezze ez a közeljövőben.

Igen fontos intézmények végül

a tanácstagi beszámolók

és fogadó órák. Ezeknek a megtartása a tanácstagoknak, mint a dolgozók küldötteinek törvény által meghatározott tevékenysége körébe tartozik. Emellett a beszámolók és a fo gadó órák a tömegekkel való szoros kapcsolat kiépítésének is az eszközei. A dolgozók a beszámolókon keresztül például megismerhetik és ellenőrizhetik a tanács és a tanácstag munkáját, valamint tájékozódhatnak azokról a feladatokról is, amelyeket nekik maguknak kell végrehajtaniuk. A beszámolókon és fogadó órákon felszínre kerülhetnek a dolgozók bíráló megjegyzései, javaslatai, panaszai vagy kívánságai. A tanácsok hatalmi és tömegszervezeti jellege megerősítése szempontjából rendkívül jelentős kérdés ezért a tanácstagi beszámolók és fogadó órák megtartása és a beszámoló «gyűlések színvonalának emelése.

összegezve tehát, ahhoz, hogy a novemberben megválasztandó új tanácsszerveink jó hatalmi és tömegszervezeti munkát tudjanak végezni, elsősorban ezeken a területeken kell megerősödniük. Uj tanácstörvényünk ehhez meg is teremti a megfelelő feltételeket. Most a tanácsokon a sor, hogy a törvény rendelkezéseit munkájuk tartalmával töltsék meg.

VASÁRNAPI JEGYZETEK Tizedik szü'etésnap

Karcsi barátom nemrég töltötte be tizedik életévét, ■ as egyik seek- saárdl általános iskola negyedik osztályú tanulója. Ehhez képest meglepően tájékozott a világ dolgaiban, s bár csak most barátkozik a mér- tannal és a különböző tudományokkal, pontosan tudja, mit jelent a béke tábor, mri az osztályharc, sőt a Hazafias Népfront céljaival is ismerős. En tíz éves koromban nem voltam ilyen tájékozott.

A negyedévi osztályozás szerint Karcsi jó tanuló, ezt azonban meglehetősen természetesnek veszi; „ennyit igazán megtehetek" mondja s ha dicsekvésről van szó, inkább arra bű szke, hogy egyidős a felszabadulásunkkal. Amikor ő érkezett, a nyilasok pünkösdi királyságok utolsó napjait ülték s — ezt édesanyja elbeszéléséből tudja — Szekszárdim a feje tetején állt minden. Az üzleteket kifosztották, elvittek minden mozdít- hatót s Karcsi azt is tudja, hogy édesanyja sírva fakadt, amikor először pillantotta meg őt. A rokonok kétségbeesve tördelték a kezüket i azt mondták: „Mire is született ez a szerencsétlen gyerek?”

Karcsi mosolyogva mondja el ezt, aztán elkomolyodik és így beszél:

— Most, a tizedik születésnapomon azt hiszem, sikerült pontos választ adnom a rokonoknak arra, amit tíz évvel ezelőtt nem értettek. Hát mire is születtem én, tíz évvel ezelőtt, abban a f«Mord ült világban, amikor fél kiló kenyeret sem lehetett kapni? Arra születtem, hogy igaz ember váljék belőlem, olyan amilyenről Polevoj könyvében olvastam. Az egy igaz emberben. Arra, hogy mérnök legyek, vagy orvos, hogy becsületes legyek és szabadon éljek a szabad hazában. Arra, hogy méltó legyek azokhoz, akiknek mindezt köszönhetem, hogy harcoljak a békéért és a szabadságért. Mert én szabadság ra születtem.

Arca kitüzesedett s férfiaskodó hangja komolyan zengett. Amikor elhallgatott, kérdőn rámnézett s mégigazította úttörőnyakkendőjét. — Meg akartam dicsérni, de hirtelen az jutott eszembe, hogy egy régi francia író, bizonyos Jean Jacques Reusseau ugyanezt írta meg jó kétszáz évvel ezelőtt „Társadalmi szerződés’ című nevezetes könyvében, melyről Karcsi nyilván nem tud s mely a nevezetes szavakkal kezdődik: Minden

ember szabadságra születik... A francia bölcselő és Karcsi barátom között persze nemcsak a kétszáz év a különbség. Ami ott ábránd és követelés, az Karcsinál egészen természetes és kézenfekvő, hisz ő beleszületett abba a szabadságba, amiről azelőtt csak álmodni lehetett.

— Es mit szólnak a nagynénik ehhez a tíz év utáni magyarázathoz?

Karcsi egy darabig hallgatott.

— Az Elza néni megint elsírta magát s azt mondta, Igazam van. De 6 honnan tudhatta volna ezt tíz évvel ezelőtt? Es ez igaz is. Még ezt tessék meghallgatni, ami most következik. — mondta Karcsi sietve. Szabályos népnevelő munkát végeztem ezután. Mert az én tíz esztendőm és a felszabadulás, az egy dolog. De idetartozik a mostani választás is. Ezért egyeztünk meg, minden ellenvélemény nélkül, hogy az egész rokonság a Népfrontra szavaz.

Ezeket mondta a tíz esztendős Karcsi barátom. Lehet, hogy nem pontosan így, szó szerint nem tudok visszaemlékezni beszélgetésünkre. Ha esetleg nem is így, de ezt mondta, azért felelek.

APOR SÁNDOR.

A dolgozók bizalmából/

SOMOGYVÄRI OTTQT. a sióagándi dolgozók tanács tagjelöltnek választották meg az egyik jelölő gyűlésen. Fiatal pedagógus, városból jött falura, de mint mondotta: — Soha nem hittem volna, hogy eny- nyire megszeretem a vidéket. A helyi DISZ szervezet titkárává választották meg a falu fiataljai. Az 6 szervező munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma már a sióagárdi fiatalok túlnyomó többsége sportol, a 40 tagú népi együttesüket szinte az egész megyében Ismerik.

A felnőttek sem kopogtatnak nála hiába tanácsért, a jó szóért — ezért választják meg ma őt is, sok ezer dolgozóval együtt a helyi tanácsba.

A Társadalmi Szemle mosit megjelent októberi száma vezércikkben fog lalkoztk a Központi Vezetőség októberi ülésének jelentőségével.

Mankója Imre „A tanácsok — népidemokratikus <Jllamunk politikai alapja” címmel írt cikket. Zentai Béláné a Kahuliits László írása' a fogyasztási cikkek gyártása és a mezőgazdasági gépgyártás terén mutatkozó fogyatékosságokat elemzi és rámutat a gépipar átcsoportosításának meggyorsítását szolgáló legfontosabb feladatokra.

Jávorka Edit cikke a vásárlóerő, az

árualap és az életszínvonal összefüggéseit vizsgálja. Soós Gábor cikkének címe: „A gépállomások szerepe a mezőgazdasági termelés fellendítésében”. Széchenyi István köz- gazdasági nézeteivel foglalkozik Mátyás Antal írása.

A Szemlében Komjáth Irén a londoni és párizsi egyezményekről ír, Fogarasi Béla a zürichi filozófiai kon grésszusról számol be. Sarkadi János az ókorkutatás legújabb hazai eredményeit ismerteti. Ungvári Tamás „Howard Fast és az amerikai nép harca” címmel Fast irodalmi munkásságát méltatja.

Tíz- éve kapott szabadságra szavaz ma Tolna népei

t

(folytatás az 1. oldalról.)

vollen előttünk álló feladatok megoldására mozgósítani.

A tanácstagokat jelölő gyűlések százai megmutatták, hogy a dolgozó nép magáénak tekinti és vallja a tanácsot, ezért mondták meg a választók bátran szabadon véleményüket, akár eredményről, akár hibáról volt szó, a tanácsok, a tanácstagok, jelöltek munkájával kapcsolatban. Szerte a megyében minden faluban gondosan vizsgálták a dolgozók, megfeleltek-e a tanácstagok a bizalomra és olyanokat küldtek a tanácsba, kiktől biztosan várhatják, hogy n-.-v. csak saját, hanem minden választópolgár érdeké-t eredményesen képviselni fogják.

Az idei tanácsválasztás eltérő az 1951-évi tanácsválasztásoktól. Az országgyűlésen külön törvényt hozott a tanács tagjainak választására. Válasz tási rendszerünk székes népi jellegét mélységes demokratizmusát bizo nyitja az, hogy a tanácstagokat terület szerint válasszuk. Ez biztosítja, hogy a legjobb dolgozókat küldjék a tanácsba, és kizárja annak a lehetőségét, hogy olyan tagokat jelöljenek, akiket a lakosság nem ismer. A tanácstörvény biztosítja, hogy a választók vissza is hív hatják tanácstagjukat, amennyiben nem képviseli megfelelően érdeküket. Az új tanácstörvény az eddiginél sokkal szélesebb jogkört biztosít a tanácsoknak a helyi lehetőségek kihasználásában. Minden lehetőségük megvan a tanácsoknak arra, hogy va lóban területük gazdasági, politikai

és kulturális .életének gazdáivá váljanak.

Tolna megye felszabadulásának ün nepe egybeesik a tanácsválasztásokkal, így november 28-a kettős ünnep a mi számunkra. Tolna megye népe méltón akarja megünnepelni e nagy napot, ezt mutatja meg tettekben. A Déldunánbúli Áraszolgálíató Vállalat dolgozói felszabadulási hetet kezdeményeztek, melyhez számos .üzem csatlakozott, számos felajánlás történt a tanácsválasztás tiszteletére is. Termelési sikerekkel köszöntik dolgozóink november 28-át. Tolna megye népe 10 éve kapott szabadságára fog ma szavazni. Egységesen ■tesz hitet a népfront politika mellett, s amikor a Népfrontra adja szavazatát egyben állást foglal a béke me&ett.

Megjelent a Társadalmi Szemle új száma