Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-28 / 283. szám

9 Éljen a nemzeti egység élharcosa, a népjólét, a szocialista építés szervezője: a Magyar Dolgozók Pártja! A Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége elutazott Moszkvába A. 1. Mi kofán Finnországba érkezett Berlin (MTI): A Német Demokra­tikus Köztársaság kormányküldött. sége, amely részt vesz a Szovjetunió kezdeményezte európai biztonsági értekezleten, szombaton reggel el­utazott Moszkvába. A Grotewohl miniszterelnök-vezet­te küldöttség elutazása alkalmából a Berlin—schönefeldi repülőtérén megjelent Johannes Dieckmann, a népi kamara elnöke, Németország Párizs 'MTI): Etienne Fajon, a 1‘Humanité vezércikkében arról ír, hogyan 'szélesedik és erősödik az aláírásgyűjtési mozgalom a párizsi egyezmények ratifikálása ellen. A békéért vívott harc írja — annál eredményesebb lesz, ha a kommunisták és a szocialisták együtt cselekednek. A tapasztalat azt bizo­nyítja, hogy a kommunisták és a szocialisták akcióegysége mindig ma gával ragadta a munkásosztályt és körülötte a többi demokratikus és nemzeti erőt. A szocialista vezetők’ a párt leg­utóbbi kongresszusán —- akárcsak ezt megelőzőleg az EVK esetében,— elérték, hogy a ratifikálást támoga­tó döntést, hozzanak. Berlin (MTI): A bonni parlament elnöksége pénteken közölte az Ade­nauer kormánnyal, hogy a Szociál­demokrata Párt a Saar-egyezmény- nyel kapcsolatban írásbeli interpel­lációt intézett a kormányhoz. A Szo­ciáldemokrata Párt interpellációján ban azt kérdezi Adenauertől, mi­lyen lépéseket szándékozik tenni, A Tivugafnémet lakosság 91.5 százaléka ellenzi a Wehrmacht iellámaeztasát Berlin (MTI): A Bild Zeitung című, másfélmillió példányban meg­jelenő ham/burgi lap közvéleményku­tatást végzett olvasói körében. A megkérdezettek kilencvenegy egész öt tized százaléka a nyugatnémet hadsereg felállítása ellen foglalt ál­lást A lap az eredményt összegezve megállapította, hogy , Nyugat-Német- ország ifjúsága nem hajlandó Ade­nauer hadiszekerét húzni.“ Dr. Dauer, a hamburgi lap főszer­kesztője közölte, hogy a körkérdés eredményének nyilvánosságra hoza­tala utón életveszélyes fenyegetése­ket tartalmazó névtelen leveleket kapott. Paljázal kórusmtí írására A Zenemű Kiadó Vállalat (Buda- pt-si V. Szent István tér 15.) hazánk felszabadulásának tizedik évforduló­jára a Capella. vagy zongorakísére- tes kórusmű pályázatot hirdet az alábbi feltételekkel: Pályázni _ lehet mai felszabadult életünket és jövőnket méltóképpen visszatükröző szövegű kórusművek­kel, amelyek az átlagos üzemi kóru­sok képességeit nem halad;ák túl. A kórusmű előadásának időtartama a három-öt percet lehetőleg ne ha­ladja meg. A díjak összege a következő: r. díj: 10.000 Ft TI. díj: 7.000 Ft. III díj: 5000 Ft Összesen: 22.00 forint. A díjak összege a mű teljes egé­szére vonatkozik (versére és zenéjé­re) A pályázat benyújtásának határ­ideje 1955 január 15. A pályázatokat a Magyar Zene­művészek Szövetségéhez (Budapest, Kertész u 36.) kell benyújtani. A pá yamű versét az írószövetség zenéjét pedig a Zeneműyészek Sző vétségé által delegált öt-öt tagú zsűri bírál.a felül, ebbe a zsűribe három-hárem tagot delegál a Magyar írószövetség és a Magyar Zenemű vészek Szövetsége, egy-egy tagot a népművelési minisztérium zene és táncművészeti főosztálya, valamint a Zenemű Kiadó Vállalat, Szocialista Egységpártja politikai bi­zottságának és a Német Demdknati- kus Köztársaság kormányának több agja, továbbá a Demofcratiikus Né- netország nemzeti frontja, valamint a pártok és a tömegszervezetek (kép­viselői. Jelen voltak a Német Demok ratikus Köztársaság kormányánál akkreditált nagykövetek és követek is. A szocialista dolgozók nem köve­tik a párt vezetőinek irányvonalát. Közös frontjuk a kommunistákkal együtt fejlődik. Együttesen szerve­zik meg az aláírásgyűjtési kam­pányt. Elvtársaink, a szocialista dolgo­zók, akik jogosan ellenzik a párizsi egyezményeket, — amelyek szabad­jára engednék a militarizmust, tönk, retették a leszerelés kilátásait és megpecsételnék az ágyugyárosok szó vétségét, — az angol, a nyugatnémet az olasz szocialisták példájából ta­nulva harcolnak a fenyegető veszély elhárításáért és azért, hogy meg­nyissák az utat a lehetséges és a szükséges béke előtt. hogy a német érdekeket sértő Saar, agyeamény helyett ideiglenes nyugat­német—francia megállapodás jöjjön litre a Saar-vidék kérdésének át­meneti, a német békeszerződés meg­kötéséig szóló rendezésére. A Szociál aemokrata Párt másik Interpelláció, ja azt a kérdést intézi a bonni kor­mányhoz, hajlandó-e a három nyu­gati megszálló hatalom képviselőinél odahatni, hogy még a párizsi szer­ződések ratifikálása előtt igyekezze. neje négyhatalmi értekezletet tarta­ni a Szovjetunióval és lehetővé ten­ni Németország békés újraegyesíté­sét. Bonni politikai körök véleménye szerint a Szociáldemokrata Párt az interpellációkkal kerülő úton akarja kikényszeríteni, hogy a bonni parla­ment külügyi vitát tartson. Elutazott Moszkvába a csehszlovák kormány- küldöttség Prága (CTK) Viliam Siróky minisz­terelnök vezetésével pénteken eluta­zott a csehszlovák kormányküldött­ség Moszkvába, hogy résztvegyen a kollektív biztonságról szóló európai értekezleten. /Kijelölték az általános európai értekezlet kínai megfigyelőjét Peking (Uj Kína) A Kínai Népköz- társaság kormánya Csang Ven-tien külügyminiszterhelyettest jelölte ki az általános európai értekezlet kí­nai megfigyelőjéül. VÉGLEGESEN DECEMBER 14-ERE TŰZTÉK KI A HÁBORÚS PÄRIZSI EGYEZMÉNYEK NEMZET­GYŰLÉSI RATIFIKÁCIÓS VITÁJÁNAK IDŐPONTJÁT Párizs (MTI) Párizsi jelentések szerint a francia nemzetgyűlés párt­jai és pártcsoportjai elnökeinek pén­teki tanácskozásán véglegesen meg állapodtak abban, hogy a nemzet- gyűlés munkarendjében december 14-ére és a következő napokra tűzik ki a háborús párizsi egyezmények ratifikációs vitáját. Az olasz képviselőház hadügyi bizottsága jóváhagyta a párizsi egyezményeket Róma (MTI) Az olasz képviselőház hadügyi bizottsága pénteken 26 sza­vazattal az Olasz Kommunista Párt és az Olasz Szocialista Párt 18 sza­vazatával szemben jóváhagyta a pá­rizsi egyezmények ratifikálására vo­natkozó törvényjavaslatot. A bizott­ság döntése megelőzi a külpolitikai b’zottságét, amely most foglalkozik a párizsi szerződésekkel. A merikai fegyverszállíltnányok Spanyolul szagnak Párizs (TASZSZ) Amint a „L’Hu- martlté’“ közli, Santander spanyolor­szági kikötőbe újabb amerikai hadi- anyagszállítmány érkezett Franco légiereje számára. A „L'Humanité” kiemeli, hogy ezeket a hadianyago­kat ; Franco kormánya az amerikai- spanyol egyezmény alapján kapja, amelynek értelmében az Egyesült Áliamok jogot nyert arra. hogy ka­tonai támaszpontrkat létesítsen Spa­nyolország területén. Helsinki (TASZSZ): A finn kor­mány meghívására november 26-án Helsinkibe érkezett A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának, el­nökhelyettese és kísérete. A Helsingin Sanomat A. I. Miko- jannak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökhelyettesének . helsinki uba_ zásával kapcsolatban vezércikkei közölt, amelyben többek között ezt írja: Mindig kellemes volt kapcsolatba lépni A. X. Mikojannal, a Szovjet­Varső (TASZSZ):" Jelena-Gora len­gyel határvár óéban november 25-én megtartották a lengyel, csehszlovák és német ifjúság találkozóját. A vá­rosi színház épületében több, mint hatszáz küldött, gyűlt össze, hogy tiltakozzék a londoni és párizsi egyezmények ellen.. „Követeljük az európai országok kollektív biztonsá­gi rendszerének megteremtését!'' — Ez volt a találkozó jelszava. A nyugatnémet ifjúság képviselő­je felszólalásában' beszámolt arról, hogyan harcolnak Nyugat-Németor- szág fiatal hazafiai a londoni és pá­Uj-Delhi (MTI): Az Indian Ex­press pénteki számában foglalkozik a 21 ország ENSZ-tagsága ügyében hozott határozattal és a következő­ket írja: „Noha elvileg az ENSZ tagság nyitva áll minden békesze­rető állam előtt, amely vállalja az alapokmányban foglalt 'kötelezettsé­geket ... különös megfontolásokból több állam bebocsátását megtagad­ták." A lap —- nyilvánvalóan az ebben a kérdésben az ENSZ tagállamok­Newyork TASZSZ) A Paul Robe­son útlevelének visszaszerzéséért küzdő bizottság közölte a sajtó kép­viselőivel, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma újból megta­gadta Paul Robesontól az útlevelet. unió kereskedelemügyi miniszteré­vel. A kölcsönös érdek jegyében, szabadom és mindenféle kényszer nélkül lebonyolódó kereskedelem mindig alapvető tényező volt a né­pek egymásközti kapcsolatának ki­építéséiben. Az ilyen kapcsolatok reá_ lis alapokon nyugszanak. Ez éppen 'lyen együttélés, amely előmozdítja a haladást, függetlenül az ideológiai és társadalmi nézetekben mütatko­rtwi egyezmények ellen, országúit bé^ kés úton történő egyesítéséért. A találkozó résztvevői egyhangúlag határozatot fogadtak el, amely a töhhi között így hangzik: „Valamennyi európai ország ifjú-* ságát harcba hívjuk az új háború réme ellen ... tudjuk, hogy csupán a kollektív biztonsági rendszer szün tetheti meg a háborús veszélyt és biztosíthatja országaink számára, a gazdasági és kulturális fejlődéshez szükséges békét.“ ra gyakorolt amerikai nyomásra utalva —• megállapítja: „a hideghá_ ború elhomályosította egyes álla­mokban az ítélőképességet.“ ..Az ENSZ-tagfelvétel ilyenformán a hidegháború újább csatatere lett, — folytatja a lap, — noha az ENSZ az egymásmellettólés szükségességét hü-deti. Egyetlen országtól sem lehet megtagadni a tagságot társadalmi rendszere vagy kormány forrná ja alap ján." amely a nyugati politika részéről a szovjet javaslatokat kísérte, mind megannyi beszédes jele volt a nyu­gati kormányok zavarodottságának. Kétségtelen, hogy a Szovjetunió újabb béikelépése kényszerhelyze‘- be hozta azokat a nyugati politiku sokat, akik azzal az érveléssel igye­keznek elfogadtatni a német múlta ritmus felélesztésének legújabb ter­vét, hogy Európa biztonságának ez az egyetlen lehetősége, mert hiszen a Szovjetunió elzárkózik minden olyan megoldás elől, ami a nyugat, NEMZETKÖZI SZEMEE Bckc*szírénbangok csendülnek fel ismét az utóbbi na­pokban a Nyugat Loreley-szikláin. A nyugati polgári lapok ledér szirének­ként zengenek dalt naphosszat a „két rendszer békés agymásmellett- éléséről“, csalogatva a hiszékenye­ket és nyugtatgatva a gyanakvókat. Ez a néhány szó „békés egymásmel- lettélés“ valahogyan úgy hangzik az ő szájukból, mint Schubert lágy dallamai egy porosz katonazenekar előadásában. A ma nyugati szirénéi saját népeiket, a békét, tárgyaláso­kat, megegyezést követelő s a hábo­rú ellen csatasorba sorakozó népei­ket akarják megcsalni, az ő ébersé­güket akarják elaltatni, hogy így az­után könnyen a háborús törekvések hajójának vontatóivá alacsonyítsák őket. Szavaikban békés egymásmeí. :ettélésről beszélnek. A nemzetközi politika porondján elkövetett tetteik azonban leleplezik valódi szándékai­kat. November 13-án általános európai biztonsági értekezletet javasló szov­jet jegyzék világos gondolatainak fé­nye ragyogja be a nemzetközi poli­tika viharos vizét, utat mutatva á zátonyok, szirtek között. Ennek meg felelően e javaslat rendkívül rokon­szenves fogadtatásra talált a nyugati Ex a páratlan hangzavar országok népeinek sórában, amelyek azt követelték és követelik, hogy kormányuk vegyen részt a novem­ber 29-ére tervezett európai bizton­sági értekezleten. E jegyzék után viszont a nyugati politikusok és új­ságírók csaknem a nyakukat tör­ték nagy igyekezetükben, hogy bizo­nyítsák: értelmetlen dolog tárgyalá. sokba bocsátkozni a Szovjetunióval a párizsi egyezmények ratifikálása előtt. A nyugati propagandának ez a nyilvános része csak úgy tobzódott a békeszólamokban, ígéretekben és érvekben. Mendes-France francia miniszterelnök májusban megtartan­dó négyhatalmi tárgyalásokról be­szélt, azzal a feltétellel, hogy előze­tesen ratifikálják a párizsi egyez­ményeket?; mások — különösen az amerikai politikusok — azzal érvel­tek, hogy ma még időszerűtlenek a tárgyalások, mert „sokkal előnyö­sebb helyzetben“ tárgyalhatnak majd a Szovjetunióval a ratifikálás után; s felmerültek érvek amellett is, hogy Nyugat-Németország felfegyverzésé­nek szentesítése után csökken „a kommunista agresszió“ veszélye s igy tulajdonképpen kedvezőbbek lesz oak a viszonyok a tárgyalások szá­mára. országok biztonsági igénvoiVo.v jc megfelel. Ennek az érvelésne az a legfőbb gyengesége, hogy ellentmond a tényeknek. A Szovjetunió az évek során igen sokszor és igen sok ol­dalról dokumentálta készségét az ‘urópai biztonság megszilárdításáér 'aló együttműködésre. Felvételét érte példán: az ■■szakálla.'ti sző etsépb»n résztvevő ország k ker Továbbá ,8 berlini értekezleten é zámos diplomáciai jegyzékben k! ejtette álláspontját a német kérd'-5"- ?ek olyan rendezésével kapcsolati / amely összhangot teremt a német Paul Robesonlól újból megtagadták az útlevelet nemzeti követelések teljesítése és az európai nemzetek biztonsági igé. nyei között. Az Ilyen érveléssel te­hát a nyugati politika nemigen tud már hatást elérni. Különösen azóta nem, amióta a népek Churchill sza­vaiból rádöbbenték a nyugati politi­ka valódi, háborúra uszító ábrázatá­ra. Churchill, angol miniszterelnök ugyanis — talán elszólásként — azt mondotta woodfordi választókerüle­tében megtartott beszéde során: „még mielőtt a háború végétért... táviratot intéztem Montgomeryhez és meghagytam neki, hogy gondosan gyűjtse Össze a német fegyvereket és raktározza el őket, hogy könnyen A kulisszák mögött ezekkel a nyílt megnyilatkozásokká' párhuzamosan megkezdődött a poli­tikai és gazdasági nyomás azokra a nyugateurópai államokra, amelyeket a Szovjetunió meghívott az európai biztonság ügyével foglalkozó érte­kezletre. Az amerikai, angol és fran­cia politika e kérdésben együttesen lépett fel és célja világos volt: rá­kényszeríteni az atlanti tömb tagál­lamait és az atlanti szervezeten kí­vüli nyugati országokat a meghívás elutasítására. Megállapítható, hogy a gazdasági és politikai nyomásnak volt is eredménye a nyugati kor­mányok körében. — de le kell szö­gezni azt is, hogy egyetlen nyugati kormány sem merte nyíltan elutasí­tani az európai biztonsági értekezlet­re szóló meghívást, hanem különfé- 'e kerülő, köntörfalazó magyarázga- ásckba kezdett. Mi mást bizonyít ■z, mint álláspontjuk tarthatatlan- ’ágát, érvelésük gyengeségét? ... A konferencia előtti napokban egy- e erőteljesebben hallatják hanfíju­%tuini közeledik november 29 Mint a bizottság közleménye rá-: mulatott, Róbeson azért kért útleve­let a külügyminisztériumtól, hogy a Szovjetunióba utazhassák, mert meg hívták a szovjet írók kongresszusára. ismét szét lehessen osztani a német katonáknak, akiikikel esetleg együtt kell működnünk, ha a szovjet elő­nyomulás folytatódnék.“ Megdöbbenés fogadta e szavakat világszerte. A woodfordi konzervatív hallgatóság „szégyen!“ „gyalázat!“ szavakkal bélyegezte meg ezt az al­jas politikát, amelynek képviselői ilyen tervekkel titkos levéltáraikban a Szovjetunióval szemben azzal me_ részelnek fellépni, hogy „bizonyítsa be őszinteségét!“ Churchill és tár­sai ezzel kétségtelenül betoizonyítoí- ták, hogy mennyire őszinte a „bé* kés egymásmellettélésre“ vonatkozó ígéretük... kát azok a nyugateurópai politiku­sok is, akik józan ítélőképességükről és reálpolitikad érzésükről téve ta­núságot, határozottan követelik az értekezlet összehívására vonatkozó szovjet javaslat haladéktalan elfoga­dását. Az angol Lordok Házában Lord Archibald felszólalásában han­goztatta, „a ratifikálás, véleményem szerint azt jelenti, hogy Németország állandóan megosztott marad, leg­alább is, amíg béke van és úgy vé- em, hogy végső soron Németország állandó megoszlása a legnagyobb ve­szélyt jelenti a békére nézve.“ Sőt, még olyan haladószelleműnek és ■izovjetbarátnaik egyáltalán nem ne­vezhető nyugati politikusok, mint Hoover, volt amerikai elnök is kény­telenek a tények következtében egyet mást elismerni. Hoover a bonni saj_ tóklubban tartott beszédében annak beismerésére kényszerült, hogy a nemzetközi feszültség csökkenése ja­varészben a Szovjetunió békelépé- seinak köszönhető. kedés és előkészület megtörténik, ogy a küszöbönálló nagy nemzet- özi tanácskozás minél hatásosabban rolgálhassa a béke ügyét, és köze- H>b segíthesse a jelen'egi problé­mákat a helyes megoldáshoz. Etienne Fajon vezércikke a L'Humanité-ban a párizsi egyezmények ratifikálása ellen indítóit aláírásgyűjtésről A Német Szociáldemokrata Párt ki akarja kényszeríteni Adenauer külpolitikájának parlamenti megvitatását zó különbségektől. A lengyel, csehszlovák és német ifjúság találkozója Egyetlen államtól sem lehet megtagadni az ENSZ-tagságot kormányformája miatt Indiai lap cikke * f Az európái biztonság megteremté­sért a világbéke meeszl’áraításáér »szinte felelősséget érző országok -.orra kijelölik kormányküldöttsége* •ét a moszkvai európai biztonság értekezletre. Az érdekelt népek aka rátának megfelelően minden intéz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents