Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-27 / 282. szám

4

* ro oj'v

NAPLÓ

1954 NOVEMBER 27

■ 1

.... ' "

K

ét halálon ítéletet hozott a megyei bíróság a kajdacsi .gyilkosok felett

A megyei bíróság nagytermét zsúfolásig megtölti a hallgatóság, fiatalok, fejkendős asszonyok, férfiak, s város dolgozói. A me jvei bíróság ítélkezik Molnár Istvánnak, a kajdacsi „November 7” termel őszöveke- zet elnökének gyilkosai felett. A vádlottak padján öt 15—20 év közötti fiatal ül. Ki hinné el róluk, hogy a legsúlyosabb bűnt, gyilkosságot követték el, s még számos bűn terheli lel kiismeretüket.

Bevonul a bíróság, az elnök felolvassa az ítéletet.

Kolompár Istvánt előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság, kétrendbeli gyilkosság elkövetésére irányuló szövetség, kétrendbeli társadalmi tulajdon elleni bűntett és tiltott határátlépés bűntettének elkövetésére irányuló szövetkezés miatt halálra, Erdélyi Kálmánt gyilkosságban való bűnrészesség, kétrendbeli gyilkosság elkövetésére irányuló szövetség, társadalmi tulajdon elleni bűntett és csoportos határátlépés előkészítésére irányuló bűntett miatt halálra ítéli.

Molnár Istvánt gyilkosságban

való bűnrészesség, kétrendbeli gyilkosság elkövetésére irányuló és több rendbeli társadalmi tulajdon elleni bűntett elkövetésére irányuló szövet, ség tiltott határátlépés kísérlete miatt 5 évi börtönre és 5 évi jogvesztésre, Molnár Gyulát 4 évi börtönre és 5 év jogvesztésre,, Nyúl Istvánt 2 évi börtönre és 3 évi jogvesztésre ítélte a bíróság. Az elítéltek és védők enyhítésért fellebbeztek.

A hallgatóságban úgyszólván egy emberként vetődött fel a kérdés. Hogyan lehetett ilyen fiatalon súlyos bűnöknek egész sorát elkövetni. A vádirat világosan feleletet adott minden kérdésre. Kolompár István és Erdélyi Kálmán tavasszal töltötték be huszadik életévüket. Az előbbi közel két évet, az utóbbi több mint két évet töltött már börtönben. Kolompár minden munkahelyéről fegyelmi ügy miatt került el. Erdélyi már 11 éves korában otthagyta a szülői házat, külföldre szökött és 1945—48-ig bejárta Ausztriát, Franciaországot, Németországot, ahol kéregetésből és lopásból élt.

Amikor hazajött, akkor sem tudott megváltozni, csakhamar összeütközésbe került a törvénnyel. Kolompár és Erdélyi börtönbüntetésük ideje alatt ismerkedtek össze és elhatározták, hogy külföldre szöknek, de Kolompár előbb leszámol azokkal, akik miatt börtönbe került. Hogy tervüket véghez vihessék, pénzre lett volna szükségük, s ezt a kajdacsi posta kirablásán keresztiül akarták elérni.

A börtönből való kiszabadulás után Kolompár megismerkedett a fiatalkorú Molnár-testvérekkel és Nyúl Istvánnal. A Molnár fiúk is készültek otthagyni a szülői házat, ipari munkásnak akartak menni, azonban hallgattak Erdélyi és Kolompár rábeszélésére, hogy szökjenek ők is külföldre.

Erdélyi mesélt nekik külföldi „kalandjairól”. Arról, hogy milyen „könnyen” tudnak ott élni.

Mi sem kellett a három fiatalnak. Azzal sem törődtek, hogy gyilkosságon, postarabláson és egyéb bűntetteken keresztül érik el céljaikat.

A tárgyaláson a 3 fiatal beismerte bűnösségét. Erdélyi és Kolompár azonban tagadott, igyekeztek bűnösségüket kisebbíteni, sőt egymást okolták a bűnök elkövetéséért. A bíróság igazságos ítéletet hozott.

Mezőgazdasági könyvvásár megyénkben

Az Állami Könyvterjesztő Vállalat november 20-tól december 5-ig mezőgazdasági könyvvásárt rendezett. Ezzel a, könyvvásárral is a mező- gazdaság fejlesztését kívánja elősegíteni az új szakasz gazdaságpolitikájának megfelelően. A könyvtáraink ban és falusi földművesszövetkezeti boltjainkban lévő mezőgazdasá' i szakikönyvállcmány ugyanis nem e’egendő az irányukban megnövekedett érdeklődés kielégítésére. A mezőgazdasági könyvvásár célja tehát a mezőgazdasági dolgozók szakköny. vekkel való ellátása széles körben. Nemcsak a mezőgazdasági szakemberek továbbképzéséről, elméleti tudásának növeléséről van itt csupán szó a szakkönyveken keresztül, hanem a aolgozó parasztok érdeklődésének felkeltéséről a szakkönyvek és a ben nük lévő új, élenjáró, eredményes módszerek iránt. Bizony nem ritka eset manapság, hogy egyszerű falusi

gazdálkodók könyvet, szákkönyvet vásárolnak.

Az állami könyvesboltok megyénk 12 gépállomásán, állami gazdaságokban, jónéhány termelőszövetkezetben szervezték meg a könyvvásárt. Egy- egy helyre mintegy 10CO forint értékű könyvet küldtek ki.

Jellemző a mezőgazdasági szakkönyvek iránti érdeklődésre, hogy a sárpilisi gépállomáson a könyvvásár első napjaiban jórészt eladták a kapott könyveket és máris igényeltek újabb szállítmányt.

A könyvvásár alkalmával nem csu pán mezőgazdasági tárgyú könyveket árusítanak, hanem szépirodalmi műveket is. A könyvesboltok gondoltak a közelgő karácsonyra is és jónéhány mesekönyvet küldték ki, hogy a dolgozók idő<be.n hozzájussanak a szép mesekönyveklhez és azokkal szerezzenek örömet gyermekeiknek.

ü „G andet kisasszony“ mecyénki’en

Az Állami Faluszinház november hónap második felében és december elején Balzac: „Grandet kisasszony'

című darabjával járja megyénk falvaik Eddig már tartottak előadást Mözsön. Bogyiszlón, Lengyelen és Szekszárdon, mindenütt nagy sikerrel. A társulat ütemtervében a következőkben november 27-én Nagy- dorog, 28-án Bonyhád, 28-én Németkér. 30-án Bét aszók, december 1-én Sióagárd. 2-án Nagymányok, lián Öcsény, 4-én Paks, 5-én Tamási. 6-án Sárpilis, 7-én Bölcske szerepel.

mis

SZOMBAT, NOVEMBER 27 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR

11/1. sz. All. gyógyszertár. NÉVNAP: Virgil — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: —

Várható időjárás szombat estig: — Erősen felhős, párás, helyenként ködös idő. Több helyen, főként nyugaton eső, havaseső. Mérsékelt délkeleti-déli szél. A hőmérséklet alakulásában nem lesz lényeges változás. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: a Tiszántúlon nulla—mínusz 3, máshol nulla—plusz 3,

Tagér et ezlet a töldműves- szövei kezelek ben

Megyénk főldművesszövetkezetei az elmúlt hetekben tartották meg a

III. negyedévi tervfoeszámoló tag- értekezleteiket.

A tervbeszámoló tagértekezletek általában igen jól sikerültek Tenge- licen, öcsényben, Nagykónyiban igen szép számmal vettek részt a dolgozók a nagygyűlésen. Öcsényben például bátran bírálták a szövetkezet munkáját. Bírálatot gyakoroltak a szövetkezet vezetősége felé, mert az a rosszminőségű kenyeret is átveszi a Sütőipari Vállalattól. Baksa Sándor szövetkezeti tag felszólalásában kifogásolta, hogy az igazgatóság nem tájékoztatja a tagságot megfelelően a szövetkezet ügyeiről, ennek következtében több mint 500 részjegy hátralékos tag van a községben s ezért nem részesülhetnek vásárlási visszatérítésben.

A tervbeszámoló tagérteikezlet azon ban nem minden községben érte el a kívánt mértéket. A rossz szervezés következtéiben például Szedresen. Bölcskén és Madocsán olyan kevesen jöttek össze, hogy a beszámolót nem lehetett megtartani.

Molnár József

MOZI

Garay filmszínház: November hó 29-ig:

A KIS MUCK TÖRTÉNETE. Hauff csodálatos keleti meséje. Magyarul beszélő szí nes német film.

Kezdések: vasár- és ünnepnap *. 6 é9 8 árakor Hétköznap: 6 és 8 órakor

SPORT

Tolna megye atlétikájának 1954 évii mérlege

Lassan elérkezik a számvetések időszaka. Az atléták már régen szedre akasztották szögesüket s a .labdarugópályák is lassan b .‘.sükják kapuikat, hogy a tél beálltával bókes-séges csendben „pihenhessék“ ki az elmúlt év ,,fáradalmait“.

Az idei legjobb eredményeknek a tavalyiakkal, a tavalyelőttiekkel való összehasonlítása mindig érdekes képet ad a megye atlétikájának a fejlődés érőd, vagy visszafejlődéséről.

Az elmúlt esztendő során több ízben adtunk hangot annak a véleményünknek, hogy a megye atlétikája erősen visszaesett. A legjobb eredmények értékelésekor kénytelenek vagyunk megállapítani azt, hogy ez a megállapításunk tévedésen alapult. Való tény az, hogy Szekszárd atlétikája alaposan visszaesett és az a való helyzet, hogy a megyeszékhely atlétikájának a visszaesése nein hatott serkentőleg általában az atlétikai élet fejlődésére, de figyelmen kívül hagytuk számításainkból azt, hogy ezzel szemben nem egy községben határozott fejelésnek indult ez a legklasszikusabb sport, ág. Itt elsősorban nem Gyünkre, Paksra, Bonyhádra gondolunk, ahol már eddig is hagyományai voltaik az atlétikának — bár kétségkívül az a helyzet, hogy a községek atlétikai élete Szekszárd visszaesése folytán előretört, hanem elsősorban azoknak a községeknek az atlétáira gondolunk, aikik szinte Csak az elmúlt hónapokban törtek az élre. Ebben a ’kérdésben kétségkívül] Báta- széket illeti a pálma, ahol a Bátaszóki Lokomotív keretei között hatalmas fejlődésnek indult az atlétika, amelynek a sok szép eredményen „ kívül komoly fokmérője voilt Baja serdülőd felett aratott bátaszéki győzelem. De örvendetes tényként kell megállapítanunk^ azt is, hogy több olyan kö&ség kezd magáról hallatni, ahol eddig számottevő atlétikai élet nem volt. Igen örvendetes a tolnai, a sióagárdi, az őcsényi. a dunaföldvári, a hőgyészj versenyzők előre- tör'sr\

Ha most ezek mellett az eredfnények mellett számbavessziik azt, hogy ( Szekszárdon is ‘komoly jelei mutatkoznak annak, hotgy átmeneti visszaesés után itt is fejlődés álljon -be, bizton remélhetjük, hogy a megye atlétikája a következő éveik során komoly fejlődésnek induljon. Erre igen komody szükség van. hiszen az atlétika nemcsak otr- szágszerte. de világszerte is hatalmas léptekkel fejlődik és a stagnálás, de még a gyenge ütemű fejlődés is előbb-utóbb alar pos lemaradást idéz elő.

Éppen ezért, ha elismerjük azt a tévedésünket, amely a megyed atlétika visszaeséséről tett megállapításokat, ennek ellenére at elért eredményeket a szigorú kritikus sze_ mével igyekszünk majd nézni. Erre nem nagyképűség indít bennünket, hanem az.

hogy a bírálat hatás 'tea minden vezető. é»i minden versenyző 'k fcinoly igényekkel lép»*1 jen fel versenyzőivel,, ilietvo a versenyzők ;ajátmagu.kkal szenib ti, mert csak az ige-* nyesség hozhatja meg a kívánt fejlődést.

Hangsúlyozni kívánj uk, hogy a tehetség kétségtelen velejárója a jó eredményeknek, azonban ez még nem minden. Igen sok esetben a szorga*» *n sokkal nagyobb, mértékben esik 1-atba. Nem győzzük tehát hangsúlyozni a szorgali > in fontosságát. \ jövő évre való félkészü l Sst tehát már m-Ost meg kell kezdeni a ver t enyzőknek, hogy alaposan megalapozott ta i edzés és mezei**, zések után kezdődhessék *1 <az a pályaidény, amelynek véleményünk 8;uiránt fejlődést keli hoznia minőségi vonalon is.

Ha összehasonlítjuk a megye atlétikáját a két-három év előttivel, azt tapasztaljuk, hogy most nincsenek olya 11 kimagasló csil-« la-a.ink, mint annakidején* Szüle. Názer, Szűcs, a bonyhádi Zag, j< tamási Lukács, stb. voitak, enelyett a me^ye atlétikája je-* lenleg lényegesen szélesebi» talapokon nyug-, szik. Olyan versenyszáimoik »örvendezlek nép-’ szerűségnek, amelyekben a fc:g volt verseny-*; ző még 1—2 évnek ennekei t >14«. Ennek ellenére az elmúlt esztendőnek is megvoltak a maga csillagai. A jók közül .is fed kel.1 emelnünk a szekszárdi Bicskeit, Györffyt a női- versenyzők 'közül, a férfiak közül pedig i&; dombóvári Földit, a sióagá ndi Kőszegit, a bátaszéki Zalavárit és Garam pölgydt, a gyön* ki Kissit, akik közül külön ót en a serdülő Garsm völgy ived fogunk még í majd találkozni.

Női atlétikánk fejlődésébe íz kétségkívül vannak jelek. De korántsem lehetünk elé-* gedettek e fejlődés ütemével. Éspedig azért nem, mert az egész világ ueiői atlétikája, mérföldes léptekkel fejlődik és különösen a női versenyszámokban szembe eöünő elmarad dotts águnk.

Ezeknek a gondolatoknak a j egyében kezd jiik meg az 1954. évi legjobb adét&kai ered, ményekne.k a közlését. Cikkso rö satunk először a sikfulószámokkal, majd' a gátfutás sokkal, azután az ügyességi versi -inyszámok- kal és végül a súly számok kai fo{» majd log* lalkozni.

A sikfutószámokat az alábbi cikkekben tárgyaljuk: I. Férfi rövidtávfutás (100—200 m.), II. Női rövidtávfutás (100—2Ü3 m.), 111. Férfi középtávfutás (400—800 m.)I. IV. Női közép és hosszútávfutás (400—500*—600 m.), V. Férfi hesszútávfutás toJnamegy<4; viszonylatban (1000, 1500 . 3000. 5ooo. k>.<*K> m.)^

Abban a reményben kézdjük mej: a férfi rövid távok legjobb eredményeinek a közié-» sét, hogy ezzel is elő tudjuk majd1 segíteni a megyei atlétikának a fejlődését.

Itt bocsátjuk előre, hogy a legjobb ered-» ményeket az MTSB atlétikai 1ársad;idmi szőÍ vétségének áldozatos aktívái állító ti ifik össze, akiknek ezúton mondunk köszönetét.

Valamennyi járás területén megkezdődtek a sportolók és sportkedvelők téli oktatása és nevelése

A megyei TSB mellett működő agitáció* és propaganda bizottság — mint már erről hírt adtunk — október elején részletes programmot dolgozott ki a sportolók és sportkedvelők téli foglalkoztatására és nevelésére. Elsősorban megszervezte a járási TSB-k mellett <az agitác.’ós és propaganda bizottságokat, melynek efmé’eti és gyakorlati útmutatásokkal is szolgált. A járási bizottságik ezután hozzáfogtak a járások területén a részletes tervek kidolgozásához sőt az elmúlt napokban már a sportköri esték me.rtartácához is.

Megállapítható, hogy a legjobban a tamási járácban folynak a sportköri esték. Voltak már olyan esték is, melyen több mint 200 résztvevő volt. Ugyancsak jól dolgozik a gyönki és a paksi járásban is a sportolók nevelé-c. oktatása. Vontatottan halad a szekszárdi és a dombóvári járásiján, ugyanakkor a bonyhádi járásban még e! sem kezdődtek a sportköri esték.

A bonyhádi, szekszárdi és dombóvári járás ágit. prop. bizottságai az elkövetkező két hónapban lendületesebb munkát végezzen, hn^v *'7,pkn''k p TárásoknoV o i-I 5e a

téli hónapok folyamán amellett, hogy szó- ralyozuak. tanulhassianak és tovább képezhessék magukat sportvonalon.

SPORTHÍREK

Az OTSB közli, hogy az edzők (oktatók, segédoktatók, szakoktatók, mesterek) versenybírák és játékvezetők (országos 1, ll, 111. osztályúak) fényképes igazolványait az 1955. évre érvényesíti. Felhívja az érdekelteket, hogy fényképes igazolványükafc a te-* rületi illetékes TSB-hez. MTS^-hez; 1954. december 5-ig nyújtsák be.

*

Az OTSB most értékelte a ..Tanuf*| meg úft-ni“ mozgalom kapcsán beérkezett eredményeket. A pontverseny győztese a nyir- eg*rbázj járás lett, a harmadik helyvn a sZf A szárúi járás, negyedik helyen a tamási jánás. ötödik helyen a gyönki járás végzet*.

*

A Megyei TSB december 3-tól rendeli meg ,a községi sportkörök részére a spvrt- körvcn’.etői. valamint a labdarugó és rUP"* labda edző tanfolyamod a társadalmi edaők részére1. A tanfolyam színhelye Dombóvár.

KÉTEZER öles házhely eladó! Cím: Fékéio Mihály, Kölesd.

VTOLNAI NAPLÓ

sze.t keszti a szerkesztőbizottság Frt'eiős kiadó: Király László Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó Vállalat) Terjeszti1 a mesye összes postahivataía Szerk'A-sztőség telefonszáma: 20-10.

Kiadj.ü dvatal telefonszáma: 20-11 A szerkt* ztőség és kiadóhivatal címe: Szék «zárd, Széchenyi utca 18. Előfizetések a megye valamennyi posta- hivatala felvesz Előfizetési díj- havi tt.— Ft.

Baranyai megyei Szikra nyomda

Pécs, Munkácsy Mihály utca lö. sz. Telefon: 20-2?

Nyomdáé rt felel: Melles Rezső

V. Ovecskin;

FALUSI HÉTKÖZNAPOK

pjonkin elment, de Martinov még sokáig vele maradt gondolatban. Ha a kerület minden kolhoz elnöke ilyen lenne! Nála minden „úgy megy, mint a karikacsapás“: a kolhoz gazdag, az emberek jól dolgoznak. Más kolhozban is megy minden, mint a „karikacsapás“, helye, sebben — mint a „csapás“: a munkaegységre morzsákat adnak; minthogy a kolhozparasztok rosszul dolgoz -ak reSS7 • >-> «v*. » ,v ’ i,.v7.

meg azért dolgoznak rosszul, mert az előző évben is kevés gabonát kaptak a munkaegységre, önmagába visszatérő kör ez bizony! De ezt a bűvös kört, ha törik, ha szakad, szét kell törni. Es kik törhetik szét? Csak olyan emberek, akik szívügyüknek tekintik a nép sorsát, akik szeretik a népet . .. Martinov a télen résztvett a „Szovjethatalom“-kolhoz beszámoló- és vezetőségválasztó taggyűlésén, ahol ismét Opjonkint jelölték a kolhoz elnökének. Itt hallotta, hogy az egyik kolhozparaszt felszólalásában „igazi kommunistának“ nevezte Opjonkint.

A szél kövér esőcsöppeket vert az ablakhoz, mintha kavicsok kopogtak volna az üvegen. Ezen a napon Martinov sok embert fogadott, a kerületi pártbizottság osztályainak vezetőit, a kerületi agronómust, a végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztályának vezetőjét — mindegyik másmás kérdéssel jött, Kiderült, hogy a

rossz idő miatt az egész pártaktíva otthon maradt.

— Nincs ez rendjén, elvtársak — mondta Martinov. — A betakarítással súlyos bajok vannak és mi itthon üldögélünk. Éppen most kellene mindnyájunknak a kolhozokban tartózkodni!

— Mit csinálhatnánk most ott?

— Legalább a már kicsépelt gabonát mentsük meg! Hiszen kint veri az eső a földön! Szárítókat, fedett fészereket építsünk, hordjuk oda a szemet,forgassuk meg és ha nem megy gépkocsival, szállítsuk ökrökkel a száraz gabonát az elevátorhoz.

A fejében már megérett a terv, hogyan mozgósíthatja munkára a kerület minden emberét, még akkor is, ha tovább tart az esőzés. Utasította titkárát, hogy este kilenc órára hívja össze rövid ülésre a kerületi bizottság titkárságát. A napirenden egyetlen kérdés szerepel majd.

Vacsoratájban, amikor Martinov már éppen hazafelé készülődött, benézett hozzá Marja Szergejevna Borzova, az első titkár felesége. A kedves, Lövérkés fiatalasszony jóságos, széles arca apró szeplőkkel volt telisdeteli. A Vetőmag Vállalat kerületi irodájának igazgatója volt.

A napokban az egyik koihozgyű- lésen Martinovnak arról panaszkodtak a parasztok, hogy náluk már harmadéve nem érik be a dinnye:

ősszel éretlenül felszedik és a disznóknak adják. Martinov megkérdezte Borzovától milyen fajta dinnye- magot ültettek. Kiderült, hogy a vetőmagvakat Kubanyból kapták. Mnr- tinov arra gondolt, nem ártana a területi bizottság és a mezőgazdasági minisztérium figyelmét felhívni erre a kérdésre. Megkérte hát Borzova elvtársnőt, tájékoztassa őt írásban arról, honnan kapta a kerületi iroda a vetőmagvakat.

— Már el is készítettem, Pjotr Illarinovics — és Borzova az asztalra tett egy teleírt lapot. — A szállító- levelek alapján állítottam össze. Igaz ugyan, hogy Micsurin tetszését nem nyerné meg... Ugyanis nagyon jó helyi vetőmagfajtáink vannak, de az ég tudja, hogy a területi iroda hová szállítja ezeket, nekünk pedig másfajtákat küldenek. A görögdinnye- és a sárgadinnyemagvakat Kubanyból és a Krímből kapjuk, a paradicsom- magot szintén Kubanyból.

— A nyár ott másfél hónappal hosszabb, mint nálunk és ez a fajta biztosan hozzászokott a kiadós nyárhoz. lassan nő — jegyezte meg Martinov.

Martinov a feljegyzést tanulmányozta; Marja Szergejevna közben kisimította nedves esököpenyét és letilt az íióasztal mellett álló karosszékbe.

— Tudod, hogy ma érkezik a férjem?

— Hogy-hogy ma? — Martinov felnézett. — hiszen még nem járt le a szabadsága.

— Úgy látszik, elfogyott a türelme. Mielőtt elutazott, meghagyta, hogy repülőpostával minden nap küldjem utána a területi újságot. Abban mindig közük a beszolgáltatás híreit.

— Ha ma érkezik, már itt kellene lennie — Martinov az órájára nézett — a déli vonat már elment.

— Nem tudom, melyikkel jón. Talán az éjfélivel? De az csak éjfél után egy órakor fut be és akkor már huszonnegyediké van. Ö meg azt tá- viratozta, hogy: „Huszonharmadikán érkezem, csókollak“.

— Ejnye, én is kaptam valamilyen táviratot, még meg se néztem — Martinov az asztalon, a papírok között keresgélt. — Itt van, csakugyan ő küldte: „Huszonharmadikán érkezem“. Csak a „csókollak“ hiányzik.

Marja Szergejevna sóhajtott.

— Most megint elkezdődnek a hosszú éjszakai értekezletek? Újra reggelig fogtok minden titkári ülésen vitatkozni?

— Nem tudom — felelte Martinov — milyen állapotban lesz most, a gyógykezelés után. Lehet, hogy nem fogja annyira kínozni a gyomorfekély.

— Amikor a felesége lettem, még nem volt fekélye. Régóta ismerem. Mindig olyan volt, mint most... Neked is, neki is olyan a természetetek, amilyen ... Mintha kőbe ütközne a kasza ... Miért is hagynak titeket egy helyen? Más-más kerületben kellene dolgoznotok!

— Már a hnrmadík vagy, aki azt mondja: kéredzkedj más kerületbe! Ki akartok túrni innen?

— Nem azt .mondom: kéredzkedj más kerületbe. Csak azt, hogy el kellene benneteket választani egymástól. Vagy te n laradj itt, vagy ő.. De mond csak, .Pjotr Illarionovics, miért huzakodtok- ti állandóan?

Martinov nevetett:

— Miért engem kérdezel? ö közelebb áll hozzád.

— ö a maga irk dján magyarázza.

— Hogyan? Biztosi m azt mondja: ez a Martinov újságíró volt, firkász, miért nem maradt meg tollforgató- nak. Hiszen a pártnnunkához úgysem ért? Ugye?

— Ezt is mondta .. .|

Csengett a telefon. '.Martinov felvette a kagylót és hosszú beszélgetésbe kezdett. Amikor végzett, jelentették, hogy öt kolhozparaszt érkezett. Uj párttagsági könyvüket akarják átvenni. Borzova, indulni készült.

— Rendben van. Marj.ti Szergejevna, majd még beszélgetünk erről. Ezt a kimutatást itt tartom. Arra kérlek, tájékoztass a ht»lyi és az idegen vetőmagfajták terméshozamáról.

— Jó majd arról is küldök kimutatásokat... Most pedig laazame- gyek, ebédet készítek. Talán mégis ma érkezik. Lehet, hogy a vonat késik,

(FolytatjukJ