Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-28 / 283. szám

TOE.NA1 MAPI.® A MAI SZAMBAN: A tanácsok államhatalmi és tömegszervezetí munkájá­nak fejlesztése (2. o.) — Vasárnapi jegyzetek (2. o.) — Nemzetközi helyzet (2. o.) — Gyorslista az Első Béke­kölcsön hetedik sorsolásának első napján (4. o.) — A johéi fiatalok ezért szavaznak... (5. o.) — Tolnai Naplő gazdatanácsadója (5. o.) — Látogatás egy óvo­dában (6. o.) — Örülök, hogy a dolgozók bíznak bennem (7. o.) AZ MDP TOLNA MEGYEI PARTBIZOTT5AGANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM ARA 50 FILLER VASARNAP, 1954 NOVEMBER 28 Ti% éve kapott szabadságra szavas ma Tolna népe! Irtás SZENÜJI PAl 1 Tíz éves szabadságát ünnepli ToV- 'na megye népe. Tíz esztendeje űz •ték ki a hős szovjet csapatok, Sztá­lin katonái megyénk területéről a fasiszta elnyomókat, mentették meg megyénk népét a teljes katasztró­fától. Megyénk népe soha el nem ‘múló gyűlölettel gondol egykori ka­pitalista uraira — grófokra, bárókra és gyárosokra — kiknek „császár­sága'’ idején gyermekeink százait pusztította el a nyomor, ezrek ve­szítették éleiket azért, hogy ők to­vább dőzsöljenek, akik nyakunkra hozták Horthyt, Szálasit és a német nácikat és hurcoltatták el megyénk becsületes dolgozóinak ezreit. Soha-soha el nem halványuló há­lával gondol megyénk népe a nagy Szovjetunióra és hős fiaira, akik a magyar népért, a mi szabadságunk­ért, megyénk felszabadításáért vérü­ket ontották. Dicsőség a nagy Szov­jetuniónak, a nemzetközi proletáriá- tus nagy reménységének, mely szüle­tése pillanatától a nagy Lenin ta­nítását követve lelkiismeretesen tel­jesíti történelmi küldetését, védi ol­talmazza a kis népek szabadságát, függetlenségét, békéjét. Tíz esztendeje kezdődött megyénk új történelme, nekünk a ma élő nem­zedéknek jutott az a feladat, hogy a hős szovjet néptől kapott szabad­ság birtokában a párt vezetésével felszámolj^ k megyénkben a kar 1 • listák, parasztnyúzó földesurak ha­talmát, a Horthy-elleníorradalmi ban dát, az úgynevezett „történelmi osz­tályt” amely a magyar nép történel­mében annyi szenvedésnek, megaláz­tatásnak, a két világháborúban való résztvételünknek, a német fasizmus megszégyenítő kiszolgálásának, a fék télén népelnyomásnak volt az elő­idézője. Mi ezt a feladatot büszkén vállaltuk és elmondhatjuk, hogy a nemzet haladó erői támogatásával si­kerrel teljesítettük. Az elmúlt évtized új életet hozott minden egyes tolna megyei puszta és falu, minden egyes dolgozó számára. Ma nehéz elképzelni a szabad élet mellett a felszabadulás előtti életet. Nehéz megyénk bármelyik faluja, pusztája mellé képzelni a felszabadu lás előtti falut, vagy pusztát. Nehéz a mai falu mellé, amelynek sorsát a dolgozók igazgatják, amelynek munkáját a legjobb gépek könnyí­tik meg, amelyben gyermekeink ott hont találtak — elképzelni a régi falut, amelyben minden hatalom a íöldesúré, a bankáré, a szolgabíróé, a kuláké volt. Tíz évvel ezelőtt Tolna megyét a feudális nagybirtokrendszer jellemez­te. Megyénk földterületének több mint 40 százaléka 373 földibirtokos kezén volt, melynek gazdasága 100 kh-on felül volt. 4000 olyan kulák gazdaság volt 100 kh-ig, mely ren­delkezett a földterület 25 százalé­kával A több mint 29 ezer kispa- raszt gazdaság 1—5 kh-ig azonban nam rendelkezett még a földterület 10 százalékával sem. A 373 földibir­tokos több mint 8000 gazdasági cse­lédet sanyargatott, a legtöbbjüknek még rendes emberhez méltó lakása sem vall Nem volt ritka ahol két család lakott egy szobában sok eset­ben 14—15 személlyel. Több ezer még ez mellett azoknak a száma, akik munkanélkül voltak, jól emlék­szik még Tolna megye népe a rész­arató életre és a havidíjasságra, a csendőri és földesúri önkényre. Azok­ra az időkre, amikor sorjában ár^ verezték el a szegény ember feje felől a házat. Minden ilyen számvetés, amely a múltat összehasonlítja a mai életünk­kel erősein vádolja egykori kizsákimá nyolóinkat és az egész kapitalista világrendszert. Minden ilyen szám­vetés büszke bizonyítvány arról, mit tudott alkotni a párt vezetésével Tolna megye szorgalmas népe egy év­tized alatt. És egyben büszke bizo­nyítvány a népi demokratikus rend, a szocializmus csodálatos alkotó, te­remtő erejéről. A felszabadulással teljesült a Tolna megyei nincstelen cselédek, részaratók és kisparasztok vágya. A föld jogos tulajdonosának birtokába került, megyénkben 224.223 kh. került felosztásra 23.684 földnél­küli cseléd és részarató, valamint kis paraszt között. Ma már megyénk dolgozó népe jóleső érzéssel, büszkén, örömmel ál­lapíthatja meg, hogy a régi földes­úri birtokon, a gazdagon termő Tol­na megyei földeken egyénileg, vagy termelőszövetkezetben dolgozó parasz tok tízezrei gazdálkodnak mind ered­ményesebben. Megyénk könnyűipari üzemei, me­lyet a múlt urai: Friddetk, Dőry cá­rok és Festeticsek elhanyagoltak és nem fejlesztették, tíz év alatt jelen­tős fejlődésen mentek keresztüL A Tolnai Textilgyár 120 szövőgéppel bővült, a gyár dolgozóinak száma 150- nel szaporodott. A Bonyhádi Cipőgyár két legna­gyobb üzemrészében futószalag rend­szert vezettek be. A Bonyhádi Zo­máncművek dolgozói már csak rossz emlékként idézik fel a régi gyárat, amely sötét, piszkos, gázos munka­termeivel elviselhétetlenine tette a dolgozók életét, . Uj zomár.cmChely. irodaépület, savazó műhely, égető kemence és zománcőrlő malom léte­sült. Szekszárdon négymiliióötvennyolc- ezer forint költséggel mezőgazdasági gépjavító üzem épült. Megváltozott megyénkben a kendergyári dolgozók élete. A Szekszárdi Kendergyárban, fürdő, napköziotlihon, kultúrterem, kényelmes lakás áll rendelkezésre.­Mindez a változás tíz év eredmé­nye, annak az eredménye, hogy me­gyénk dolgozó népe szilárd egységbe tömörült pártunk mögé és a párt ve­zetésével harcol a szocializmus meg­valósításáért, dolgozó tépünk anya­gi és kulturális ttg.'-v /elmeik egyre jobb kielégítéséért. Nagyot fejlődőit' megyénk a kul­túra területén is, a műveltség, amely azelőtt a kizsákmányolok monopó­liuma volt, ma a napé, a dolgozók millióié. Feudalista megyénkre felszabadu­lás előtt az írástudr nmság a tudo­mány sötétsége volt \ jellemző, alig várta a kizsákmány olás által nyo­morúságban tengődő szülő, hogy gyér meke elérje azt a , :, hogy mun­kát tudjon vállalni, máris kivette az iskolából, vállaira rakta az élet ne­hézségeit. Ma a dolgozók kultúrszom- ja egyre nagyobb és nagyobb lesz, minden erővel rajta vagyunk, hogy ezeket az igényeket kielégítsük és tovább szélesítsük. Megyénkben szá­mos középiskola nyitotta megi kapuit a felszabadulás után, ahová a mun­kások és a dolgozó parasztfiatalok százai mennek, hogy felkészüljenek a szocializmus építésében rájuk háruló feladatokra. Számos olyan községünk van mint Pusztahencse. ahol a fel- szabadulás előtt egyetle.. egy közép- iskolás tanuló V«, VJ, t, ma pedig több mini, 2ö-ar, ki; iöntoi.' i& iskolákban. Jelentős a fejlődés, amit a filmszínházak, könyvtárak terüle­tén értünk el. A felszabadulás előtt mindössze 16 községben volt mormál- és 38 községben keskeny mozi, és 29 könyvtár, ezzel szemben ma már 100 mozi gyönyörködteti dolgozóin­kat a legszebb filmekkel, és 130 könyvtár megfelelő számú könyvvel áll a dolgozók rendelkezésére. Az elmúlt évek során 49 községet villamosítottunk, ez mellett 114 tsz, 14 állami gazdaság, 14 gépállomás kapott villanyt. Népi demokráciánk­ban legfőbb érték az ember ez jut kifejezésre az egészségvédelem fej­lődésében, 32 orvosi rendelővel, 32 falusi orvossal őrködik több jelenleg dolgozóink egészsége felett mint 1950 ben. Uj kórház létesült Pincehelyen több osztállyal. Szekszárdon modern felszereléssel tüdősebészetet állítot­tunk fel. Komoly összeget fordítot­tunk a dombóvári szülőotthon, a paksi tüdőgondozó, valamint az ál­landó és idény bölcsődék felállítá­sára — csupán az 1954-ben 2,777.000 forintot ruháztunk be egészségügy terén. Lakosságunk életkörülményeinek megjavítását igazolja az a tény, hogy a felszabadulás óta több mint 200 családi házat építettek. Az idei évben 70 építő közel 2 millió Ft-os köl­csönben részesült. — Ezeket az elért eredményeket nem homályosíthatja el az a tény sem, hogy az építő munka lázában hibát követtünk el. Nem könnyű és nem egyszerű fel­adat a szocializmust építeni, nem ta­gadhatjuk nehéz volt eddigi utunk és nem is volt akadálymentes. A párt és a kormány azonban a nép erejé­ben bízva és a nép támogatását él­vezve mindig megtalálta a tovább­haladás biztos ú'^át. A múlt év jú­niusában a párt- vs kormány bátran és őszintén feltárta azokat a súlyos hibákat, melyet politikánkban, főként gazdaságpolitikánkban, bekövetkez­tek. A párt és a kormány őszintén a nép elé állt és feltárta a hibák el­követésének okait, megjelölte a ne­héz helyzetből kivezető utat Ez a júniusi politika állal mutatott út az egyetlen helyes út. A Központi Veze­tőség azzal, fcogy az elkövetkező évek legfontosabb feladatául a mezőgazda­ság általános és nagymérvű fejlesz-* tését tűzte ki, hogy az ipar az eddi­ginél lassúbb, de egyenletes és ará­nyos fejlesztését írja elő azért, hogy a közszükségleti cikkek és élelmi­szeripari termékek előállítása jelen-; tősen meggyorsuljon új fejlődési sza­kaszt nyitott meg országunk és me­gyénk életében. Ezt a fejlődési sza­kaszt az jellemzi, hogy az ipari rnun. kás, a városi dolgozó, a parasztság egyre növekvő mértékben fog része­sedni a szocializmus építése nyújtotta javakból, hogy a dolgozó nép minden rétegére ki fog terjedni az életszín­vonal állandó emelkedése, hogy ilyen formán növekvő jómódban fogjuk ép£ teni országunkban a szocializmust. Az országban, megyénkben a dol­gozó parasztság nagy munkakedvvel fogott hozzá á kormány nyújtotta lehetőségek kihasználásához. Paraszt­ságunk számításokat végzett, hogyan lehetne többet, jövedelmezőbben tér melni. Tanácsainknak nem volt gond ja többé arra, hogy mi történjen a tartalékterületekkel, több mint 40 ezer kh. tartalékföld talált szorgal­mas gazdára megyénkben. Lázas munka indult meg minden közsé­günkben, szinte öröm volt nézni és érezni az új életre kelt Tolna megye népét. Ez évben egyediül Szekszár­don több mint 100 gazda kért szőlő­telepítési engedélyt. 686-at több me­zőgazdasági kisgéppel vásároltak töb­bet mint tavaly, kétszer annyi mű­trágyát, háromszor annyi rézgálicot használtak fel városunkban. A párt és a kormány nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy biztosítsa parasztságunk részére a megnöveke­dett igényeknek megfelelően a ter­melőeszközöket Sok ipari üzemünk tért már rá a mezőgazdasági kisgépek és eszközök gyártására. Pártunk célkitűzései; Több és jobb minőségű ipari cikket,, textilárut, lábbelit, gépet és eszközt a falunak, több élelmiszert a városi lakosságnak és nyersanyagot az ipar­nak. Ez vezet az életszínvonal álta­lános emelkedéséhez, ez erősíti álla­munk szilárd alapját, a munkásosz­tály és a parasztság őszinte barát­ságát. Több súlyt fogunk helyezni a lakosság szükségleteinek kielégítése érdekében a kisipari szövetkezetek hatékony támogatása mellett a ma­gánkisiparra és a kiskereskedelem fejlesztésére. Nagy utat tettünk meg 1953 június óta, de hiba lenne ha elhallgat­nánk, hogy van még most is sok ne­hézség. Pártunk Központi vezetősége ezév októberében mélyrehatóan ele­mezte az elért eredményeket és fel­tárta azokat a 'hibákat is, amelyek sok tekintetben akadályozták az új szakasz politikájának hiánytalan vég rehajtását. A Központi Vezetőség ok­tóberi ülése gazdaságpolitikánk fel­adatairól szóló határozatában ismé­telten és félreérthetetlenül leszögez­te, hogy továbbra is töretlenül, a jú­niusban megkezdett úton haladunk. Le kell és le fogunk küzdeni minden olyan nehézséget, amely akadályozza, vagy fékezi az új szakasz politiká­jának végrehajtását. Szilárdak va­gyunk abban a meggyőződésünkben, hogy a párt és a kormány előtt leg­fontosabb feladat a dolgozó nép élet­színvonalának szüntelen emelése. En nek a célkitűzésnek hiánytalan meg­valósítására kell és fogjuk erőinket összpontosítani. Az új szakasz poli­tikájának megvalósításában kiemel­kedő szerepet játsszanak a tanácsok. A helyi tanácsok 4 éves működésük alatt megyénkben is bebizonyították, hogy mint az államhatalom helyi szervei képesek a lakosságot a köz- (Folytatás a 2. oldalon.) Bugvi János é* brigád a a termelésben is első — a szavazásban is eiső akar lenni Az iregszdmcsei trak­torosok november 20-a helyett október 25-re tel­jesítették talajmunkater- vüket. Az össztraktormun- ka tervét pedig november 15-re. A gépállomás trakto rosai jó hírnevükhöz mél­tóan dolgoztak egész őszön hogy visszaszerezzék az aratásban elvesztett me­gyei első helyet. Vissza is szerezték. Az őszi idény kezdete óta az iregszem- csei gépállomás vezet me­gyénk gépállomásainak versenyében. Itt van a ■megye legjobb traktoros brigádja is, a Kossuth- brigád, melyet Bugyi Ju­nos elvtárs vezet. A Kossuth-brigádnak ne héz volt megszerezni az első helyet, hiszen olyan versenytársakkal álltak szemben a traktorosok, mint az Előre-brigád trak torosai, akik többször me­gyei elsők voltak. Októ­ber 20-ra azután az ireg- szemcsei gépállomás trak toros brigádjának verse­nyében változott a rang­lista. A Kopsii’h-brigád élre tört, s a mai napig sem engedte ki kezéből a vezetést. összes tervét 117.9 százalékra teljesí­tette a brigád. A megye gépállomásai­nak versenyében az ireg- szemcsei gépállomás, a traktoros brigádok verse­nyében pedig Bugyi Já­nos elvtárs brigádja ve­zet, — Nemcsak a tervtelje­sítésben, hanem a szava­zásiban is elsők akarnak lenni, — mondja Bugyi János, a brigád vezetője. Heggel 7 órakor indulunk brigádommal együtt in­áét a gépállomástól, 8 órára valamennyien le­adjuk szavazatunkéi a Hazafias Népfront jelölt­jeire, Az a'sónánai dogozók együtt ünnepelik a ianécsvá'asz- lássál községük felszabadulásának 10. évfonfu’óját Kettős ünnepet ülnek ma Alsónánán. A község fel- szabadulásának 10. évfordulója és a tanácsválasztás egybeesik. 1944 november 27-én este 10 óra után je­lentek meg az első felszabadító szovjet katonák.. Községük felszabadulásának 10. évfordulóját mél­tóképpen ünnepük az alsónánaiak. November 27-én este a község forgalmasabb helyein örömtüzek gyúlnak ki Ma reggel, zenés ébresztővel köszöntik a falu dől gozóit. Hét órakor megkezdődött a szavazás. Az első szavazó DISZ fiatalok adták le szavazatukat elsőnek a Népfrot jelöltjeire. Utána műsorral köszöntik a válasz tokát és a megválasztottakat. Ma rá is tzn vasnak Duna földváron JUHÁSZ GYULÁNÉT, a Dunaföldvári Cipész KTSZ maró- gépmunkását já­rási tanácstagnak jelölték a község dolgozói. Juhászné rászolgált erre a bizalomra, a szövetkezet egyik leg­jobb dolgozója. Egy éve dolgozik itt. Eredményeinek titka — mint mondja — az, hogy egy percre sem hagyja kihasználatlanul a gépét. Állandóan magasan túlteljesíti normáját, októberi átlagteljesítménye 183 százalék volt. A tanácsválasztási versenyben 190 szá­zalékot ért el Először szavazok! Szavazhatok! Mikor elő szőr hallottam ezt, még nem vettem komolyan. „Felnőtt vagyok’1 — mon dogattam áevdtve és válla mat veregettem. De ahogy közeledett a nap, amikor a többi tizennyolc élet­évét betöltött, választásra jogosult emberrel szaba­don szavazhatok arra a ca ■nácstagjelöltre, akit leg­jobbnak tartok ügyeink intézésére, érdekeink vé­désére. mind többéit gon- . dolkodtam ezen. Apám munkás, vagyonunk nincs nő vagyok, még csak ti­zennyolc éves és mégis szavazhatok. Sőt a mi is­kolánkban nemcsak a ti- zermyolcévesek szavazhat nak, hanem a fiatalabbak is. Ugyanis minden osz­tály- készített egy urnát, amelybe minden ötös fe­leletért és egyéb jó mun káért egy cédulát dobhat be. Amelyik osztálynak a szavazás napjáig a leg­több cédu’ája gyűlik ösz- sze, az készült legméltób ban a tanácsválasztásra. Bartus Mária Szekszárdi Közaazd. technikum IV./b. o.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents