Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-04 / 262. szám

1954 NOVEMBER 4 NAPCÖ 8 Miért késlekednek a vetéssel a bonyhádi gazdák? A taggyűlések tapasztalataiból Megyénk kommunistái megvitatták a Központi Vezetőség határozatával kapcsolatos feladataikat Rendkívül nagy jelentőségűek a megyénkben most lezajló párttaggyűlések. Ezeken beszélik meg a kom­munisták a Központi Vezetőség október 1—3-i ülésének anyagát, s területükre viszonyítva a legfontosabb fel­adatokat, melyek ebből adódnak. Egyúttal megtárgyal­ják a tanácsválasztásokkal Jcapcsolatos tapasztalatokat és a további feladatokat is. A Megyei Begyűjtési Hivatalban Ennek szellemében tartották meg az elmúlt napokban a Megyei Begyűj­tési Hivatalban is a párttaggyűlést. A beszámoló röviden foglalkozott a Központi Vezetőség határozatainak ismertetésével, de főleg arról szólt, hogy mi a saját feladatuk, mint begyűjtési dolgozóknak a határozat végrehajtásával. Igen (komolyan, bí- rálóan vetette fel a beszámoló, hogy mennyire felelősek ők is azért, hogy a megye ennyire le van maradva a begyűjtéssel. Igen helyesen vont párhuzamot a begyűjtés terén lévő lemaradások és a kormányprogram végrehajtása terén lévő lemaradások közt. A beszámoló tartalma egyben mozgósította a begyűjtési hivatal dől gozóit arra, hogy elsősorban a kom­munisták indítsanak harcot a pazar. Xás, a népe vagyon megkárosítóival szemben. Hangsúlyozta a beszámoló azt is, hogy mindezeket a feladato­kat a tanácsválasatások jó előkészí­tésével kell együtt megoldani. A beszámolóhoz többen hozzászól­tak. A hivatal vezetője például arról beszélt, hogy nagyobb--segítséget vár. nak a pártszervezettől a vezetés megjavítására. Mégpedig olyan far­móiban, hogy elsősorban a párttagok Ahhoz, hogy a pártszervezetek mindenütt érdemben tárgyalhassák meg a Központi Vtezetőség ez év ok­tóberi határozatit, a járási párt-vég- rehajtóbizottságmnk nagy segítséget kell adnia a taggyűlések előkészíté­séhez, annak levezetéséhez. Ott, ahol ez a segítés megvolt, általában meg­értették a határozat lényegét, moz­gósított a taggyűlés a feladatok meg­oldására, széleskörű vita bontakozott ki. A középhídMégi állami gazdaság pártszervezetének taggyűlése nem töltötte be íeladatáí. Ennek egyik döntő oka. hogy a járási párt-végre- haj főbizottság az előkészítéshez úgy. szólván semmi segítséget sem adóit. Kemény István elvtárs október 30- án ugyan eíknent a tervezett taggyű­lésre, de az határozatképtelen volt. Ekkor, is közvetlen a tagygűlés kez­detének időpontjára érkezett meg. Kemény edvtárs — legalább a lá/íszat kedvéért, — mégis adott „se­Pártnnk III. kongresszusának és a Központi Vezetőség legutóbbi ülésé­nek határozata értelmében megin­dult az új magyar közgazdasági fo­lyóirat: a „Közgazdasági Szemle.“ A lap első száma „A közgazdaság­tudomány fellendítésének szolgálaté, ban“ című vezércikkében ismerteti azokat a feladatokat, amelyek a ha­zai közgazdaságtudomány fejlesztése, a párt és kormány gazdaságpolitikája tudományos megalapozásának elő­mozdítása végett az új közgazdasági folyóiratra hárulnak. Mikó József „Az új tanácstörvény, a tanácsok gazdasági munkájának megjavításáért“ című cikkében a ta­nácsok gazdasági tevékenységével kapcsolatos kérdéseket elemzi: Csiz­madia Ernő „A mezőgazdasági nagy­üzem fölénye és a termelőszövetke­zetek erősítése, népi demokráciánk fejlődésének új szakaszában“ címen írt cikket. Wilcsek Jenő „Az önkölt­ség csökkentésének eszközei iparunk baji“ című cikkében a termeléken3r- ség emelkedésének és a termelés nö­vekedésének, az önköltség csökkenté­sével való összefüggéseit tárgyalja. A folyóirat Mátyás Antal „Kossuth közgazdasági nézetei“ című tanul­mányának közlésével régi adósság törlesztését kezdi meg. Soós Gábor cikke a moszkvai Me­zőgazdasági Kiállítás tanulságaival foglalkozik. Lisika Tibor és Máriás Antal pedig részletes vita-cikkben lépjenek fel a visszaélésekkel szem­ben. De nagy feladata van a párt- szervezetnek a kommunisták segít­ségével a munkafegyelem megszilár­dítása, a dolgozók nevelése és moz­gósítása terén is. Vágány elvtárs például azt mondotta el, hogy a be­gyűjtési hivatal dolgozóinak többet és jobban kell foglalkozniok a vidé­az elmúlt napokban tartották meg a taggyűlést. Szabó elvtárs, a pártszer­vezet titkára foglalkozott a pártszer­vezet előtt álló feladatokkal, csak egy kissé leegyszerűsítette és keve­set foglalkozott a helyi problémák­kal. Pedig vannak ilyenek a falu­ban, s ezt éppen a beszámoló utáni élénk vita mutatta meg. Megmutat­kozott, hogy a tanács választásokkal laapcsalatos munka nem eléggé vilá­gos, nemcsak a népfrontbizottság. a helyi tanács, hanem a pártszervezet előtt sem. Éppen ezért rendszertele­nül, kapkodva megy a munka. A taggyűlés vitája azonban tisz­tázta a feladatokat, s a téves nézete­ket és nagy segítséget nyújtott a kommunistáknak ahhoz, hogy való­ban megértsék a népfront helyét és szerepét népi demokráciánk életé­ben, a népfixHitkongnesszus anyaga alapján. gítséget“ néhány perc alatt. Azt ja­vasolta a kéttagú pártvezetőségnek, hogy „ha másként nem, hát a saj­tóban megjelent szöveget olvassák fel a taggyűlésen“. A tanácsot — helytelenül — megfogadták. A tag­gyűlésen, amelyet november 1-én tartottak, IS perc alatt kivonatosan „ismertették“ a Központi Vezetőség határozatát. A járási párt-végreha.i tóbizottság- niak vannak területi instruktorai i.s. Az ember azt gondolná, hogyha Ke­mény elv társ alapos segítséget nem tudott adni a pártszervezetnek, ak­kor azt megadta az instruktor. De a pártszervezet titkára B e n c s i k 1st. ván elvtárs elmondta, hogy nem is ismeri az instruktort, ,amióta az in. struktor iskoláin van, senki nem ke- resett fel bennünket rendszeresen." A taggyűlésen sok bírálat hangzott el a járási pártbizottság felé. Csu­pán egyet említünk meg a sok kö­zül, amelyet Haag Gyula elvtárs fejtik ki a gazdaságosság és a nem- áetközi munkamegosztás kérdésével kapcsolatos, kiterjedt kutatómunkán alapuló álláspontjukat. A folyóirat „Szemle“ rovatában Kecskeméti Zsuzsa, Péter György, Rédi Jenő és Zala Júlia „Általános Statisztika“ című egyetemi tanköny­vének a Magyar Tudományos Aka­démia közgazdasági-főbizottságában lezajlott vitájáról, OIH Lajos pedig a vita eredményeinek a Marx Károly Közgazdaság i T udományegyetem sta- tisztilkai oktatásában való hasznosí­tásáról számol be. „A számok és té- tiyek“ rovat Nyugat-Németország fel­fegyverzéséről, a nyugatnémet és a Nyugat-Német országban érdekelt kül földi nagytőkések profitjáról, a nyu­gatnémet munkásosztály helyzetének romlásáról közöl adatokat. A „Kritika és könyvismertetés“ ro­vatban Simái Mihály „Engels: A mun kásosztály helyzete Angliában“ című klasszikus munkáját, Dános Ernő, Wagner Zoltán és Szőke György: „Az 1 ipari termelési kapacitás fel­mérése és kihasználásának termelé­se“ című könyvismertető. A „Folyóirat Szemle“ rovat részle. tesen ismerteti a „Voproszi Eko-no- miki“ című szovjet folyóirat 1954. évi 7. számában megjelent cikkeket. A lap szakirodalmi tájékoztatót is közöl a Magyarországon és külföl­dön legutóbb megjelent gazdasági tárgyú könyvekről. ki begyűjtési dolgozókkal, mert sok­szor durvák hozzájuk. A többi fel­szólaló is hasonlóképpen vélekedett. Igen helyesen látták a feladatokat, amelyet- a Megyei Begyűjtési Hiva­talnak meg kell oldania, hogy egész megyénk dolgozói sóikkal eredménye­sebben járulhassanak hozzá a párt polibikájának megvalósításához. Keveset foglalkoztak azonban a felszólalók is a termelési feladatok­kal. Csak érintették az őszi szántás, vetés, begyűjtés nagy munkáit. Túl­zott optimizmus csendült ki ezen a területen a felszólalásokból. Úgy gondolják, hogy Belecska élenjáró község vollt, s az is marad. Márpe­dig, ha a kommunisták nem beszé­lői meg az őszi munkákkal kapcso­latos fontos kérdéseket, nem is tud­nak megfelelő mozgósító mimikát vé. gezni annak sikeréért, s könnyen le­het, hogy nem miarad élenjáró Be­lecska község. Annyiból megfelelt a taggyűlés a várakozásnak, hogy fényt derített a politikai munka gyengeségeire, s vé­gezetül mégis megfelelően mozgósí­totta a kommunistákat a legfonto­sabb feladatok végrehajtására, annak segítésére. vetett fel. „Jó lenne, ha a járási párt­bizottság az eddiginél nagyobb gon­dot fordítana a mezőgazdasági szo­cialista szektorok pártszervezeteinek munkájára. Csak az ő segítségükkel tudjuk megvalósítani a mezőgazda­ság fejlesztésével -kapcsolatos felada­tainkat.“ A járási párt-végrehajtóbizottság­nak tudnia kellett a tengelici kör­zeti titkári megbeszélés elmaradásá­ból, hogy a körzetben lévő pártszer­vezetek nem kapták meg a segítsé­geit a taggyűlések előkészítéséhez, en. nek ellenére mégsem tettek meg egyetlen lépést sem annak érdeké­ben, hogy a taggyűlések aktívak le­gyenek, hogy megértsék a dolgozók a Központi Vezetőség határozatát. Azon nem is lehet csodálkozni, hogy taggyűlésen szinte egyetlen szó sem hangzott el a Központi Vezető­ség határozatáról — a felolvasáson kívül. Levelezőnk. írja: Becsületes munkával — ne hamis jelentéssel — següsék a termelést agronómusaink Igen gyakran olvassuk az újságban Ss hallgatjuk a rádióban, hogy egyes községek a felsőbb szervek felé ha­mis jelentéseket küldenek. Meg kell mondanunk, hogy ez igen helytelen, de nem minden esetben maga a ta­nács felelős a valótlan jelentésekért, hanem felelősek érte azok a dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek is, akik a tanácsot áltatják hamis je­lentéseikkel. így volt ez a Bátászékhez tartozó Kövesd-puszitai termelőszövetkezet esetében is. A bátaszéki tanács ok­tóber 12-én nyilvános tanácsülést tartott, ahol a tanácselnökhelyettes ismertette a Kövesd-pusz t ai tsz-nek az őszi munkálatokról adott jelenté­sét. A jelentést Gyenis elvtárs ki- helyezett agronómus aata. Többek között azt írta benne, hogy a tsz be­fejezte az őszi árpa vetését és 19 hold búzát is elvetett. Én október 13-tól 16-ig mindennap kint jártam a tsz-ben, de semmi nyomát sem láttam a vetésnek. Az én véleményem az, hogy nem azért fizetjük az agronómust, hogy az -hamis jelentéseket adjon a ta­nácsnak, hanem azért, -hogy becsüle­tes munkával segítsék elő a termés­eredmények növelését. Azt hiszem, hogy véleményemmel minden becsül letes dolgozó paraszt egyetért. Kolb József a termelési bizottság elnöke Sűrű Iáid ereszkedett hétfőn reg­gel a bonyhádi házak fölé. A falu ezen a reggelen mintha korábban ébredt volna. Az eddigi kellemes őszi napok egy kas megnyugvást idéz­tek elő a bonyhádi gazdákban. So­kan úgy gondolták, még ráérünk, tavalyelőtt is vetettünk december­ben. Ezt mutatja főképpen az októ­ber 30-ig teljesített búzavetásterv is, amely a következőképpen alakult: a tervben előírt 596 hold búzavetés­ből a bonyhádi gazdák mindössze 185 holdat vetettek el. Bár a rozs és az árpa vetést már elvégezték, de ezzel nem tettek eleget az őszivetés követelményeinek. A községben 10 termelőszövetke­zet működik, ebből kettő III. típusú, melyek az idén élenjárnak a munká­ban és példát mutatnak az egyéni­leg gazdálkodók előtt. A Szabad Föld termelőszövetkezet például az elmúlt -héten már terven felül vetett 9 hold rozsot, az I. típusú Petőfi és a Ha­ladás termelőszövetkezetek pedig vállalásuknak megfelelően november 1-ig befejezték a vetést. A Dózsa Népe termelőszövetkezet egymaga több gabonát vetett, mint a község A paksi járási kultúrotthon veze­tői időben megkezdték a tervezge- lést a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának megün­neplésére. Közbejött azonban valami ami megkönnyítette a tervek elkészí­tését.. A Pakson lévő összes ku,túr­csoportok — a Konzervgyár kul túr- gárdájának kivételével — felaján­lották, hogy vállalnak egy-egy mii­sorszámot. A konzervgyáriak ugyan­is külön, a gyári kollektíva keretein belül ünnepelnek majd. Alapjában véve helyes, hogy a község kultúraktívái együtt rende­zik meg a november 7-i ünnepséget, hisz ezzel összefogják a község dol­gozóit, növelik a kultúrotthon nép­szerűségét és nem utolsó sorban az így összeválogatott műsor sokkal színesebb és színvonalasabb is — Nem hiába segítettük azokat a ku!hírcsoportokat is, amelyek nem közvetlenül a kultúrotthonhoz tar­toznak, — mondja Kántor Antalné. járási művészeti előadó. — Úgy lát­szik, hálásak a segítségért, és re­méljük, hogy idővel majd mindany- nyian a kultúrházat tekintik ottho­nuknak ilyen tekintetben. egyéni gazdái és pár napon belül ők is befejezik az ősziek vetését. Vajon miért maradtak le az egyéni gazdák a búza vetéssel? Erre Török Tivadar, községi agronómustói a kö­vetkező választ kaptuk. — Az elmúlt éveik során több gazda vetőmagprob­léma miatt későre hagyta a vetést. Az 1952-es évben például voltak, akik decemberben vetettek és az ek­kori kedvező időjárás következtében jó', termett gabonájuk. Ezek megfe­ledkeztek arról, hogy nem minden évben egyforma az időjárás és már a tavalyi évben is sok gazdának csőd­be jutott a terve, mert a téi korán beköszöntött es decemberben nem volt mód a vetésre. A másik hiba pedig abból adódik, hogy sok gazda kukorica után vet búzát, és mivel már a tavasszal megkéstek a kuko­ricavetéssel, így későre maradt a ku­koricaszár letákarftása is, mely nagy­ban késlelteti a vetést. E hibák mel­lett maga a termelési bizottság sem mozgósít megfelelően az őszi mun­kák sikeres elvégzésére, pedig mun­kájuk, kezdeményezésük sokat jelen­tene a vetés meggyorsításánál. A járási kultúrház bizony nem fukarkodott segítségével, nem volt elfogult, ha egy kultúrgárda alakú­ié. áról volt szó, akár az MSÉT, akár a téglagyár, vagy a DlSZ-sze'. veze- ten belül alakult is az. Nem volt hol próbálni az új együttesnek? Gyertek a kultúrházba. Műsorfüzet kell? Tessék, itt van a kis könyv­tárunk, válogassatok. Valami nem megy. nem értitek? Itt van a mű­vészeti előadó, majd ő segít. Ilyen viszony alakult ki á kultúrotthon és a különféle üzemek kultúrmunkásai között. A november 7-i közöj ünnep­ség annak a bizonysága lesz, hogy igen $é. egészséges ez a viszonv. November 7-én két újonnan ala­kult táncegyüttes mutatkozik ma. d be. A Magyar-Szovjet Társaság tánc­csoportját Polgár Józsefné tanítási­ja. Próbákat a kultúrotthonbar. 'ár­tanak. Az ünnep közeledtével most már szinte naponként próbálnak a fiatalok, csiszoigatják a bolgár népi táncot, amellyel bemutatkoznak majd Paks közönségének. A. téglagyár nemrégen alakú : lánc együttesét is Polgárné tanítja. Ez a csoport magyar népi táncot mutat be az ünnepélyen. Meffiegyzések Ki az „úr“ a határban • .. ? Péter Pálné kulákasszony „tisz­ta“ lelkiismerettel távozott a temp­lomból. De még végezetül bele­mártotta öklét is az ajtónál illő szenteltvízbe, hogy férje bűneiért is elmélkedjen, mert az csak nagy ünnepen szokott templomba járni. Bűne viszont van annyi, hogy an­nak csak az isten a megmondható­ja. Péter Pálné mér földes lép'.eicke' tartott a 84 hold. földdel körülvett ..kis" tanyára. Mikor az utczajió- hoz ért, már hallotta a disznók csámcsogását. Bement a hálószo­bába. — Hogy az atyauristenbe tud valaki ezen a szép holdvilágos éj­jelen ennyire aludni. Pláne te, aki­nek egy szem kukoricája vncs a padláson. — Igazad van anyjuk. Ezek a nyomorultak elvettek tőlünk min­dent. Kegyelemből adnak lakást is — a saját tanyámon. Kincs irga­lom, nincs kegyelem; megszedjük az 1000 öl kukorica terméséi is. A tszcs-sek pedig elmehetnek az is­tenhez panaszkodni. Az én tanyá­mon én magam, Péter Pál vagyok az úr, engem nem érhet semmi, mert az isten velem van. Ezután az történt, ami ilyenkor lenni szokott, az asszony és az em­ber felkeredtek, éjjel megszedtek, nappal pedig hazahordták a kuko­ricát. Másnap aztán a termelő szövet-* kezet tagjai csudálkoztak; a lenko-> ricalopással nem is gyanúsítottak senki mást, mint Péter Pált, hiszen annakidején ellopott 4 kereszt bú zgjukát is. A lucerna termésük kétJ harmadát is hazahordla. Tehát ki mást lehetett volna meggyanúsíta­ni a kukoricalopással is. » Péter Pál és felesége annyit csal­tak, loptak, sanyargatták a szegény embereket életükben, hogy azt le­írni is sok volna. És meg most sem nyughatnak. Tudják, hogy birtokukat a szövetkezetnek juttat­ták, mert nem dolgozták, és még ma is azt mondják, az övéké, azt csinálnak ott, amit akarnak. Azt is nagyon jól tudják, hogy a nép ökle lesújt azokra, akik csalnak- lopnak. De ha mégis nem tudnák... Azt hiszem nem kell sokat várni a leszámolás napjáig. Rövidesen bekövetkezik, számon kérik Péter Páltól és feleségétől, hogy milyen jogon lopja a termelőszövetkezet vagyonát. * Az írásban költött nevek s-ze le­pelnek, de a történet való vjaz. Nem is olyan messze, nem is olyan régen a paksi járás egyik községé­ben történt. Belecska község kommunistái Fordítson nagyobb gondot a mezőgazdaság szocialista szektoraira a szekszárdi járási pártbizottság Megjelent az új közgazdasági folyóirat első száma Két új táncegyüttes mutatkozik be november 7-én Pakson

Next

/
Thumbnails
Contents