Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)
1954-10-20 / 249. szám
2 N A P C ö 1934 OKTÓBER 80 Tolna megye kommunistái a Központi Vezetőség határozataiért (Folytatás az 1. oldalról) Joggal merül fel az a kérdés, miben gyökereznek és melyek gazdasági nehézségeink okai? Központi Vezetőségünk ezekre a kérdésekre is világos választ adott. Jelenleg nem a Gazdasági nehézségeink fő oka abban \'an, hogy nem folyt kielégítő harc a június előtti hibák kijavító, sóért, az új szakasz politikájának a megvalósításáért. Nem hajtották végre megfelelően a beruházások átcsoportosítását sem az új céloknak megfelelően, amit ugyancsak megállapított a Központi Vezetőség. A viszonylag alacsony ősz. szegben megállapított mezőgazdasági beruházások sem lettek végrehajtva. Tolna megyében az év első 8 hónapjában az ez évre szóló mezőgazdasági beruházási hitelek még 50 százalékát sem használták fel, az állami gazdaságokban is alig éri el a 70 százalékot. A népgazdaság erőinek erélyes és határozott átcsoportosítása nem folyik olyan következetesen, ahogy azt pártunktól az elmúlt 10 év alatt meg szokta dolgozó népünk. Pártunk a jövőben nem tűri el soraiban, hogy egyesek nem hajtják végre a párt- határozatokat s ezzel akadályozzak népünk boldogulását. A mezőgazdaság elmaradottsága folytán nem fejlődik megfelelően élelmiszeriparunk és könnyűiparunk, másrészt a mezőgazdasági export kiesése folytán ' nagyfontosságú ipari nyersanyagokat nem tudunk beszerezni külföldről, amely zavarokat idéz elő az ipar munkájában. Többek között ez is hozzájárul, hogy az ipar anyagellátáséban igen. sok hiba mutatkozik. Jelenleg egy sor mező. gazdasági termékből importra, behozatalra szorulunk, amelyekből régebben rendszeresen exportáltunk. A mezőgazdaság fejlesztése, hosszú lélegzetű program. Az a nagyszabású hároméves program. amelyhez ez évben hozzákezdtünk, végeredményben csak bevezetője a további munkának. Fejlett szocialista iparunkra támaszkodva, — amelyre büszkék vagyunk és a jövőben is tovább fogjuk építeni, de a réginél sokkal szerényebb keretek között, — a szocialista építés egyik állandó feladata lesz a mezőgazdaság fejlesztése. Nem lehet ugyanis egészséges az a népgazdaság, — különösen ha ott szocializmust építenek — ahol a gazdasági élet egyirányban fejlődik, ahol csak az ipar fejlődik. Az ipar fejlődése maga után kell vonja, a mezőgazdaság fejlődését is. Ahhoz, hogy eltökélten és ingadozások nélkül haladhassunk előre a júniusi határozatokban megjelölt úton, amely továbbra is munkánk alapjául szolgál, teljes eréllyel fel kell számolnunk a párt és egyéb szervekben jelentkező helytelen nézeteket, a gyakran tapasztalható kétkedést és ingadozást. Nem maradhat vezető funkcióban olyan, aki ellenállást fejt ki az új szakasz politikájával szemben, annál is inkább, mert az új szakasz minden célkitűzésében népünk érdekei fejeződnek ki. Fejlődésünk legkomolyabb akadálya tehát az új szakasz politikájával szembeni ellenállás, bár korántsem ez az egyetlen oka. Az is akadályozza előrehaladásunkat, hogy egyesek az új szakasz politikájából csak a népszerűbb kérdéseket ragadják ki. Magunk Is elkövettük az eddigiek során azt a súlyos hibát, hogy az új szakasz politikájából elsősorban a kedvezményeket, az életszínvonal emelését magyaráztuk. Arról azonban keveset beszéltünk, de még kevesebbet tettünk annak érdekében, hogyan lehet biztosítani az életszínvonal emelésének döntő feltételeit. Az új szakasz politikáját csak akkor lehet sikerre vinni, ha a termelést Hogyan küzdjük le gazdasági nehézségeinket, hogyan biztosítsuk továbbfejlődésünk zavartalan feltételeit, azon túl, amit eddig elmondottunk. Népgazdaságunk, amint azt a Központi Vezetőség megállapította, a fennálló nehézségek ellenére, alapjában egészséges és hatalmas erőforrásokkal rendelkezik. Van mindenek előtt fejlett szocialista iparunk, a múltnál lényegesen korszerűbben párt politikájában, nem az új szakasz gazdaságpolitikai célkitűzéseiben vannak a hibák, ma az a helyzet, hogy a párt helyes politikáját, az új szakasz célkitűzéseit csak részben, vagy egyáltalán nem hajtottuk végre. előtérbe állítjuk, mert az életszínvonal tartós emelésének ez az alapvető feltétele és reális biztosítéka. Helytelen az a nézet, hogy mivel az új szakasz politikája helyes, népszerű, a tömegek támogatják, most már minden magától megy. Mi sem károsabb, mint ez a helytelen szemlelet. Komoly erőfeszítésekre van szükség, mindenekelőtt az ipari és mezőgazdasági termelés területén. Ugyancsak nagy erőfeszítéseket kell tenni, hogy a meglazult terv- és munkafegyelmet helyreállítsuk, valamint az állampolgári fegyelmet megszilárdítsuk. Az állami apparátusban különösen az a nézet terjedt el, nálunk is, hogy az állampolgári fegyelem megsértőivel szemben ha fellépnek, „megsértik“ a dolgozók érdekeit. Ez azt jelenti, hogy az állam, a nép egyetemes érdekeit alárendelik a hanyagok. ca mumcafegyelemlazítók, nem egyszer a közvagyon fosztogatók érdekeinek. Határozottan meg kell mondani a dolgozóknak is, hogy az új szakasz nemcsak’ az életszínvonal emelésének, a jólét megteremtésének a szakasza, de a termelés emelésének, a rendnek, a fegyelemnek, a takarékosságnak is a szakasza. Szét kell zúzni azt a helytelen elméletet és gyakorlatot, ameiy idegen pártunk politikájától, hogy egyesek az új szakaszt eltorzítják, hogy fegyelem helyett liberális, kispolgári fegyelmezetlenséget valósítanak meg. Ebben a kispolgári áporodott légkörben máris súlyos károk érték népgazdaságunkat, amelyeket nagyon érez dolgozó népünk. Gazdasági és állami életünkben a pazarlás és az anyagi javak elherdálása, a lopások és lógás, a bércsalás, a korrupció súlyos méreteket öltött. Hogy ilyen súlyos és elítélendő bajok nemcsak előfordulnak az utóbri időben, de egyre tömegméretübb jelenséggé válnak, azért elsősorban mi vagyunk a felelősek, a kommunisták a felelősek. Az utóbbi időben nem alkalmazzuk megfelelő szigorral a felelősségrevonást, nem toroljuk meg a népgazdaság rovására elkövetett bűnös cselekményeket. Hozzájárulnak gazdasági nehézségeinkhez a vezetés — főleg a gazdasági vezetés — helytelen módszerei, a mérhetetlenül elhatalmasodott bürokrácia és „papírienger". Rengeteg a határozat, az utasítás, különösen az államigazgatást irányító szervek. a minisztériumok részéről. A sok határozat végrehajtását az alsóbb szerveknek lehetetlenség megszervezni, még kevésbé a végrehajtás ellenőrzését. Ugyanakkor a vezetés bürokratikus módszerei a gazdasági és állami funkcionáriusokat az eleven szervező munka helyett az íróasztalhoz láncolja. A bürokráciát és az alsóbb szervek munkájában lévő hibákat nagymértékben idézi elő a még mindig túlzott központosítás, centralizmus. Ez a tény nem kis szerepet játszik a átcsoportosítás körüli huzavonában, akadályozza az állami és gazdasági munka erőteljes megjavítását. , Helyesen állapította meg a Központi Vezetőség, hogy gazdasági nehézségeink nem az új szakasz poétikájában gyökereznek, hanem abban, hogy ellenállás van az új szakasz politikájával szemben, másrészt erőteljesen jelentkezik az új szakasz kispolgári, liberális eltorzítása, nagy mértékű a vezetés határozatlansága, és továbbra is fennáll a bürokratizmus. termelő mezőgazdaságunk, nálunk az ipar és mezőgazdaság termékei számára biztosítva vannak az elhelyezés lehetőségei, sőt nem tudnánk annyit termelni, hogy az elhelyezését ne tudnék biztosítani. Van nagyszerű hősies harcokban megedződöí.t munkásosztályunk, dolgos, szorgalmas parasztságunk és tehetséges értelmiségünk. A nehézség leküzdésének az az egyetlen és helyes módja van, amely népgazdaságunk saját erőforrásaira meglévő lehetőségeink felhasználására támaszkodik. Az árualap és . a vásárlóerő egyensúlyát nem az életszínvonal csökkentése, vagy külföldi kölcsön útján kell biztosítani, hanem saját, hazai termelésünk emelésével, iparunk átcsoportosításával, az önköltség rendszeres csökkentése útján. Nehézségeinket végső soron az váltja ki, hogy amíg az életszínvonal 'egy év alatt több mint 20 százalékkal nőtt, ezzel szemben az ipari és mezőgazdasági termelés nem fejlődött megfelelően, vontatott az átcsoportosítás és nőtt az önköltség. Le tudjuk küzdeni a nehézségeket, ha a termelés emelése, az átcsoportosítás végrehajtása, az önköltség csökkentése útján helyreállítjuk a helyes arányokat, ha a megnövekedett vásárlóerőt saját erőnkből, megfelelő árualappal fedezzük. Ez az egyet len1 és a párt által járható út. Meg kell szüntetnünk iparunk egyhelyben topogását, és határozott intézkedésekkel hozzá kell kezdenünk mezőgazdasági termelésünk elmaradásának a felszámolásához. 1955-ben, népgazdasági tervünknek megfelelően, jelentékenyen fokoznunk kell az ipari termelést és csökkenteni az ipar önköltségét, ugyancsak fokoznunk kell a mezőgazdasági termelést. A mezőgazdasági termelés fejlesztése megköveteli, hogy tovább fokozzuk a dolgozó parasztság anyagi érdekeltségét. Mindenekelőtt kenyérgabona termelésünket kell fellendíteni, ahol a jövőévi gazdag termés ezekben a hetekben és napokban dől el. Kormányunk, — a párt javaslatára — a kenyérgabona termelés fokozása érdekében, amint ismeretes, olyan, rendszabályt hozott, hogy a termelők által beadásra kerülő minden mázsa kenyérgabona után 10 kg korpajuttatást kell biztosítani térítés nélkül a parasztságnak. Másrészt a termelők a jövőben takarmánygabona beadási kötelezettElvtársak! Az előttünk álló közvetlen feladatokat tömören a következőkben lehetoj összefoglalni: 1. A legnagyobb mértékben meggyorsítani az őszi vetést — ennek érdekében a betakarítást is — különösen a termelőszövetkezetekben, de az egyéni termelőknél is, hogy október hónapban befejezzük a vetést, a felemelt kenyérgabona vetéstervnek megfelelően. Ebben a munkában döntő szerep hárul a gépállomásokra. Részben a vetéssel párhuzamosan és utána elvégezzük az őszi mély szántást. 2. Nagy figyelmet kell ezekben a hetekben fordítani a tsz-ek további megerősítésére, támogatására. Nem szabad megengednünk, hogy az ellenség a rendet és fegyelmet meglazítsa. A lehetőségekhez mérten tovább kell fejlesztenünk a szövetkezeteket s ennek érdekében fel kell lépjünk a tapasztalható szektáns elzárkózás ellen. 3. Iparunk az év hátralévő 2 és fél hónapjában hozza be az évi tervben mutatkozó elmaradást, teljesítse az 1954. éves tervét. Az ipar és mezőgazdaság közvetlen feladatainak jobb megoldására pártszervezeteink és mozgalmi szerveink szélesítsék ki a november 7-e és a tanácsválasztások tiszteletére kezdeményezett versenyt. El keli érni, hogy ez a versenyszakasz az előzőknél is nagyobb eredményekkel járjon. 4. Az iparban, — de a mezőgazdaság szocialista szektoraiban is — határozott intézkedéseket kell tenni az önköltség csökkentése, a termelékenység fokozása érdekében. Meg A tömegek felvilágosítása pártunk, a kommunisták számára állandó, és mindig egyik legfontosabb feladat volt. Teljesen helytelen, hogy a hatalom, meghódítása óta háttérbe szorult a meggyőzés, a nevelés. Nem harcolunk, agitálunk most olyan szenvedéllyé!^ mint a felszabadulást követő években. Azt a nagyszerű jelszót kell megvalósítanunk, —- de ebben a vezetőknek, magunknak kell példát mutatni, — hogy „kommunisták az élre, kommunisták a tömegek közé.’* Ez ma előttünk a legfőbb követelmény, ha előre akarunk haladni. ségeiket is teljesíthetik kenyérgabonából. A korpaiuttatással a dolgozó parasztok régi vágya teljesül, és ez a rendszabály alkalmas arra, hogy meggyorsítsuk a gabonavetést megyénkben. Jóllehet, az őszi vetések üteme jobb valamelyest a tavalyinál, de ezzel még nem sokat mondtunk, mert október 10-ig búzából 20.8 százalékra, rozsból 60 százalékra teljesítettük az őszi .kenyérgabona vetéstervet. Ma az a Tolna megyei kommunisták egyik fő feladata, gazdasági nehézségeink megoldása érdekében, hogy jó szervező és politikai munkával biztosítsuk a felemelt gabona vetésterv október hónapban "történő teljesítését, jó talajelőkészítés mellett valóban a legjobb földekbe vessék a kenyérgabonát. A vetésben mutassanak példát állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink, segítsék a gépállomások, a termelőszövetkezet és egyéni parasztok fontos munkáját. Megyénkben sokat tudunk tenni annak érdekében, hogy növeljük az exportra kerülő mezőgazdasági termékek mennyiségét. Ilyen szempontból sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben a baromfi-, a pulykatenyésztésre, az aprómagvak termelésére, a híres szekszárdi borvidék továbbfejlesztésére. A munkás-paraszt szövetség erősítése megköveteli, hogy a város és a falu közötti .piaci kapcsolatokat fokozzuk. Igen nagy lehetőségek rejlenek még a kisparaszti termelésben, nem is beszélve azokról az egyenlőre kiaknázatlan tartalékokról, amelyek mezőgazdaságunk szocialista szektoraiban reüenek. Az. hogy egyes mezőgazdasági termékek árát rendezzük, még önmagában nem oldja meg teljesen a parasztság egyéni érdekeltségét. Ehhez az is szükséges, hogy a paraszti termelés és fogyasztás szükségleteit iparunk egyre jobban kielégítse. kell szilárdítanunk a laza bér- és normafegyelmet. Harcot kell indítanunk a lopások, a lógás ellen, fokoznunk kell a takarékosságot ez állam anyagi eszközeivel. 5. Állami és gazdasági szerveinknél hadat kell üzenni a pazarlásnak, a közvagyon fosztogatásának. Átgondoltan és ésszerűen kell végrehajtani a költségvetési kiadások csökkentése érdekében a racionalizálást. Fel kell lépni a vezetésben tapasztalható liberalizmus és bürokratizmus ellen. Felelősségre kell vonni a hanyagságokért felelős személyeket, akik nem szereznek érvényt a párt- és a kormány határozatainak. Meg kell szilárdítanunk az 'állampolgári fegyelmet is. Tanácsaink és begyűjtő szerveink kövessenek el mindent, hogy az évi begyűjtési terveket teljesítsék. különösen kukoricából és hízottsertésből, ahol legnagyobb az elmaradás. 6. Minden feladat sikere pártmunkánk megjavításán múlik. Azon, hogy pártunk minden tagja és funkcionáriusa harcos szószólója legyen pártunk politikájának. Fáradhatatlanul magyarázzuk pártunk politikáját a dolgozóknak, és járjanak elől példamutatóan a kommunisták a kötelezettségek és feladatok végrehajtásában. Pártunk vezetésével egész dolgozó népünket tömörítsük a Hazafias Népfront zászlaja alá. Olyan emelkedett politikai légkört kell kialakítani, hogy a tanácsválasztásokon, népünk erkölcsi és politikai egysége soha nem tapasztalt erővel mutatkozzon meg. Ezek a legközelebbi hetekre szóló feladatok, a Központi Vezetőség határozatából. A feladatok sikeres megoldása érdekében pártunk funkcionáriusainak és aktivistáinak példamutatóan kell elől járni. Nagyon sok párttagunknál és funkcionáriusunknál hiányzik a kommunista példamutatás. Ha párttagjaink példát mutatnak az új szakasz politikájáért folyó haroban, a tömegek sokkal inkább támogatni fognak bennünket. A jó tömegmunka érdekében me.g kell javítanunk a pártmunkát a tömegszervezetekben és a tömegmozgalmakban. A szakszervezetek, a DISZ, az MNDSZ, a tanácsok, a népfront-bizottságok és a termelési bizottságok, csak abban az esetben tudnak eredményes munkát kifejteni, ha pártunk 'bátran támaszkodik ezekre a szervezetekre, és az e szervekben dolgozó kommunisták a legharcosabb szószólói lesznek az új szakasz politikájának. A mezőgazdasági termelés fejlesztését nem tudjuk eredményesen végrehajtani a falusi pártszervezeted megerősítése nélkül. Falun erős, ütőképes falusi pártaktívát kell munkaközben kikovácsolni. Járási bizottságaink előtt e pártaktíva rendszeres előkészítése az egyik legfonto-, sabb feladat. Ettől a pártaktívátói függ elsősorban, hogy jut le pártunk politikája a dolgozó parasztság közé. Elvtársak! Központi Vezetőségünk ülése új és az eddiginél is nagyobb lehetőségeket teremtett arra, hogy jó kommumsta munkával soha nem. tapasztalt mértékben fellendítsük gazdasági és - állami életünket. A Tolna megyei pártbizottság teljes mérték^ ben egyetért a Központi Vezetőség megállapítósasva! és kész minden erejét latbavetni a kitűzött feladatok jó végrehajtására. Erre a párt- aktívára hárul az a feladat, hogy hahobavigyük Tolna megye minden pártszervezetét, a párt minden tagját és a tömegeket az új szakasz politikájának sikeres végrehajtásáért. Innen hívjuk fel a kommunisták, az ipari munkások, a DI5Z- szervezetek, a tanácsok, a tömegszer- vezeti aktivisták, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóit, a termelőszövetkezetek tagjait, egész dolgozó parasztságunkat, miniden dolgozót, hogy a Hazafias Népfrontba tömörülve, pártunk vezetésével vigyük győzelemre harcokban meged- zptt Központi Vezetőségünk októberi határozatait, egész népünk javára és boldogulására. Vetésben, beadásban elsők a íelsonyéki dolgozó parasztok A késői napsugár beragyogta az egész felsőnyéki határt, a határban dolgozó parasztokat. Ilyenkor dologidőben nagy szó valakit otthon találni, szántanak-vetnek, trágyát hordanak, vagy éppen törik a kukoricát, vágják a kukoricaszárat. Olyan az egész felsőnyéki határ, mint a megbolygatott méhkas. Dolgoznak azért, hogy időben földbe kerüljön a mag, hogy jövőre még nagyobb darab kenyér jusson. Nem kell a felsőnyéki dolgozó parasztokat sürgetni, hogy vessenek már, tudják ők kötelességüket. S ezt bizonyítja az a szám, hogy 260 dolgozó paraszt befejezte már az őszi árpa és a rozs vetését, de nagyon sokan vannak közöttük olyanok is, mint K. Molnár József 8 holdas dolgozó paraszt, aki 3 és fél holdon, K. Kiss József, hétholdas pedig 3 holdon és 350 négyszögölön fejezte be az őszi búza vetését. Szaporán végzik a munkát és ebben segít az Regszemcséi gépállomás traktoros gárdája is. Jól dolgoznak a traktorosak, megszerettették a gépi munkát, s ennek lett eredménye, hogy bár a napokban kezdték meg a dolgozó parasztoknál a szántást, máris 25 gazda kérte, hogy traktorral szántsák fel földjét. Felsőnyék község dolgozó parasztsága tehát egy emberként arra törekszik, hogy jó munkával hozzájáruljon ahhoz, hogy a község az elsők között legyen. Ez a törekvés, nemcsak most, az őszi szántás-vetés, betakarítás elvégzésén látszik meg, hanem megmutatkozik a begyűjtés vonalán is. Időben, többet és kitűnően előkészített magágyba vetnek a dolgozó parasztok és ez azt jelentette számukra, hogy állam iránti kötelezettségüket becsületesen tudták teljesíteni. Az 1953-as évben 5 gazdát számoltattak el, az idén egyet sem. A község parasztsága tehát szívügyének tekinti a beadási kötelezettség maradéktalan teljesítését, ezért dicséret illeti valamennyiöket. Nemcsak a dolgozó parasztságot illeti meg ez a dicséret, hanem Zámbó József tanácselnököt, a termelési- és állandóbizottság tagjait, a tanácstagokat, akik személyes példamutatással járnak elől. Nem folyt kielégítő harc az új szakasz célkitűzéseinek végrehajtásáért A nehézségek leküzdésének útja Legfontosabb feladataink „Kommunisták az élre, kommunisták a tömegek közé!44
