Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)

1954-10-20 / 249. szám

ói, Xoynndouv n . t n U J<tjJ^CüOLL0(y. TOLNAK YILÁO PROLETÁRJA ICC YífÜL JETEK/ A MAI SZAMBÁN: Tolna megye kommunistái a Központi Vezetőség hatá­rozataiért (1—2. o.) — A belecskaiak ismét elsők akar­nak lenni (3. o.) — A Tolna megyei Békebizottság is csatlakozott a Hazafias Népfronthoz (3. o.) — A veszé­lyességi pótlék — a bürokrácia útvesztőiben (4. o.) — Három új knltúrotthont avatnak a bonyhádi járásban (4. o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM ARA 50 FILLER SZERDA, 1954 OKTÓBER 20 Tolna megye kommunistái a Vezetőség határozataiért A megyei pár(aktíta tanácskozása Szombaton, megyei ‘pártaktíva ülésen vitatták meg a megye legjobb kommunistái a Központi Vezetőség ok­tóber 3-i ülésének határozatait, megbeszélték a hatá­rozatok végrehajtásával kapcsolatos teendőket. Az ak­tivaértekezletét Szügyi Elek elvtárs, a megyei pártbi­zottság harmadtitkára nyitotta meg, utána Király László elvtárs, a pártbizottság első titkára tartott be­számolót. legdöntőbb sikerei, egyben pártunk újabb nagy győzelme. Ezért jegyez­te olyan lelkesedéssel dolgozó népűnk az V. Békekölcsön kibocsájtotl ösz- szegét, és ezt a politikát er hitették Király László elvlárs beszéde Tisztelt Pártafctíva, Kedves Elv­társak! Pártunk Központi Vezetősége ok­tóber első napjaiban nagyjelentőségű ülést tartott, amelyen megtárgyalta a népgazdaság helyzetét és a felada­tokat. E széleskörű megyei pártaktí­vát azért hívtuk össze, hogy ismer- tfssük a Központi Vezetőség ülésén elhangzott legfontosabb kérdéseket, ezek alapján megvitassuk tennivalóin kát, másrészt az aktíva után hala­déktalanul hozzáfogjunk a párt által« meghatározott feladatok következe­tes végrehajtásához. A Központi Vezetőség a Politikai Bizottság jelentése alapján, bátran és mélyrehatóan megvitatta és feltár­ta a párt és az ország színe előtt, népgazdaságunk helyzetét. Kidolgoz­ta mindazokat a politikai, gazdasági és szervezeti intézkedéseket, amelyek szükségesek az új szakasz politiká­jának biztosításához. Teljes joggal lehet megállapítani, — az elmúlt 15 hónap tapasztalatai alapján — hogy az új szakasz politikája kiállta a próbát, mert pártunk nép, az or­szág reális szükségleteiből indult ki. S ha az elmúlt 115 hónapban a nép­gazdaság az állami élet különböző területein a fejlődés ellenére sem következett be olyan gyökeres válto­zás, mint arra számítottunk, csakis azért történhetett, mert nem hajtot­tuk végre megfelelően az új szakasz által kitűzött feladatokat. A Politikai Bizottság beszámoló­ját tanulmányozva, meg lehet állapí­tani, hogy pártunk jól ismeri a hely­zetet, a meglévő nehézségek okait, vannak konkrét tervei, elgondolásai a nehézségek leküzdésére. Ismeri pár­tunk a dolgozók hangulatát és szá­molt azzal, feladataink meghatározá­sánál. Mezoga?d8sJgunk helyzete Az elmúlt egy év alatt — amint a Központi Vezetőség megállapította, — számottevő eredményeket értünk el a mezőgazdaságban. Ez a fejlődés megyénkben is kimutatható, jóllehet az. eddig elért eredményekkel nem lehet megelégedni. Jelentkeznek a júniusi határozatokat követő nagy- fontosságú párt- és kormányintézke­dések hatására a mezőgazdaságban az első eredmények, amihez hozzá­járultak a párt- és tanácsszerveink, termelési bizottságaink, sok helyes kezdeményezéssel. A helyes politika eredményéként növekedett a dolgo­zó parasztok termelési kedve, foko­zódott biztonságérzetük, megerősö­dött az elmúlt években meglazult munkás-paraszt szövetség. Megyénkben a földek termőerejé- nek pótlására az összes szántóterü­let agyharmadán, több, mint 140.000 holdon végeztek szervestrágyázást ez évben, ami kétszerese a tavalyi mennyiségnek. Bérbevettek minden tartalékföldet, ami tavaly szántóterü­letünk mintegy 10 százalékát tette ki, és jelenleg nincs parlagonheverő, megműveletlen földünk. Különösen a vetett takarmányfélék területe növe­kedett, ezévben például a kukorica 30 ezer holddal, amely kedvezően befolyásolja állattenyésztésünk szám­szerű és minőségi fejlődését. Nagy az érdeklődés herefélék és pillangós­növények iránt, különösen a lucer- .namag iránt. A takarmánybázis ki- szélesítését elősegíti, hogy ezévben a másodvetés területe kétszeresére nőtt a tavalyinak, és ha a silózás min­den lehetőségét kihasználjuk, ta­karmányfélékből biztosítani tudjuk az állatállomány megfelelő áttelelte- tését. Fokozták megyénkben az ön­tözés kiterjesztésével a zöldségfélék és a burgonya termesztését. Sok sző­lőben pótolták a nagymértékű tőke­hiányt, és kisebb területeken új te­lepítést is végeztek. Ami az idei termést illeti, kalászo­sokból, főleg kenyérgabonából, a kedvezőtlen időjárás, másrészt a nem megfelelő agrotechnika, a kései Vetés miatt a vártnál gyengébb termést takarítottunk be. Ősziekből, kukori­ca, burgonya, napraforgó, cukorrépa, zöldség, s általában takarmányfélék­ből az idén jó termést takarítottunk be, amihez döntően hozzájárult, a dolgozó parasztság szorgalmas, lel­kes munkája. Állatállományunk a .szarvasmarh.-?- állomány kivételével —, amelynek a fejlődését számos tényező akadályoz, za, — örvendetes számszerű és mi­nőségi fejlődésnek indult. Egy év alatt 60 százalékkal nőtt megyénkben a sertésállomány és több, mint 30 százalékkal a juhállo­mány. Ehhez hasonló fejlődés ment végbe, a baromfitenyésztésben is. Ha a begyűjtési fegyelmet tovább szilár. dítjuk, a hús- és zsírellátás' jelenté­keny mértékben megjavítható. Az ősz folyamán megrendezett Országos Mezőgazdasági Kiállításon Tolna me­gye nagyszerű helyezést ért el, főleg kiváló tenyészállataival, elsősorban bonyhádi piros-tarka szarvasmarhá­inkkal Erősödtek egy év aiatt megyénk­ben a termelőszövetkezetek, javult a gépállomások és állami gazdaságok munkája. A tavalyinál jobb a mun­ka, és a szervezettség javulása foly­tán az idén lényegesen jobb tenné il takarítanak be kapásokból és ta*ar- mányfélókiből szövetkezeteink és ál­lami gazdaságaink. Előreláthatólag a szövetkezetekben az egy munkaegy­ségre eső pénzbeli jövedelem maga­sabb lesz a tavalyinál. A szövetkezetek és az állami gaz­daságok, nem kis mértékben a gép­állomások gyenge m inkája folytán nem fordítanak kellő figyelmet a ga­bonatermelésre. Ez annál is súlyo­sabb, mert a gabon&kérdés megoldá­sa egész mezőgazdasági termelésünk legfontosabb kérdése. Az elmúlt év tapasztalatai azt is beigazolták, hogy hároméves begyűj­tési rendszerünk alapjában véve be- j vált és helyes. Megyénk dolgozó pa­rasztsága is becsületesen teljesítette gabonabeadási kötelez;-j-bégét. ante 'y i 1 csak fokozottan T.tfe ellet 3/. 3 tény, hogy a gabona termésátlaga gyenge volt. Most az utóbbi hetekben egyrész a begyűjtési szervek és a tanácsok, másrészt a pártszervezetek nem ki' elégítő munkája folytán nagy elma radás mutatkozik kukorica, sertés, tojás és baromíi'beadási terveink tel­jesítésében. A mezőgazdaságban jelentkező kez­deti eredmények fényesen bizonyít­ják. hogy pártunk helyesen válasz­totta ki a gazdasági feladatok közli' mint döntő láncszemet, a mezőgazda­sági termelés fejlesztését. meg a Tolna megyei dolgozók is, amikor az idén 6 700 fővel, köz'ük több. mint 2000 falusi családdal töb­ben jegj eztek békekölcsönt, mini ta­valy. Milyen h'ányossájgok fékezik a pírt helyes politikájának végrehajtását Az elért eredmények mellett a Központi Vezető&ég feltárta, a nép­gazdaságban mutatkozó konfftiv hibák ckait, mindazon nehézségeket, ame­lyeket sürgősen le kell küzdenünk a sikeres továbbhaladás érdekében. Vegyük sorjában ezeket a hibákat: A mezőgazdaság fejlődése lassúbb, mint ahogy terveztük, ennek egyik oka. amint a Központi Vezei-ösé; megállapította, hogy a mezőgazdaság sem a műszaki anyagellátás, sem a káderekkel v=né megerősítés terén nem kapja meg mindazt, amit a párt- és kormányhatározatok előírtak. A Tolna megyei gépállomásé* az ez évben betervezett gépek nagy százalékát nem kapták meg. Nem .jobb a helyzet az állami gaz­daságok területén sem. A téli gepia vitáshoz mindezideig a szükséges pótalkatrészeket és anvaguka' nem biztosították. Az utóbbi időben a iie- zőga.zdasági szakemberek és ipari szakmunkások faluraküldése 'eijesen 's:Vt. A meglévő mezőgazda - égi szakemberek, szakmai és poétikai fel­készültsége rendkívül alacsony. Afltaaá Ivozza mezőgazdaságunk általános fej ­lődését az állami gazdaságú* lassú fejlődése is. Túlnyomórészt a mi hisz tórium helytelen vezetési módszere folytán még mindig túlzo+t mértékű a centralizmus, erősen meg van köt­ve a helyi vezetők keze. Rendkívül laza a munkafegyelem, nagvfosú a gépek, eszközök és munkaerők pa­zarlása. Alacsonyak állami gazdasá­gainkban a terméshozamok ami nagymértékben előidézi a terméke* magas önköltségi árát. Különösen áll v az á'ls.ttenvé ■■'tésre Az eev te­hénre eső évi tejhozam alig haladja meg az 1.100 Litert. Az állami gazda­ságok általános fejlődését asadályo- zó objektív tényezők mellett egy sor olyan hiba van, amelyeknek a kija­vítása elsősorban rajtunk múlik, az állami gazdaságok párt-, DISZ- és szakszervezetein, valamint vezetőin és szakemberein. Itt az ideje, h"gy kemény kézzel hozzáfogjunk feni és lent az állami gazdaságokban lévő bajok felszámolásához. Jogos a Központi Vezetőség meg­állapítása. hogy iparunk lassan nö­veli a közszükségleti cikkek menv- nyiségét, másrészt a legyártott áruk egy része rosszminőségü, ehhez a Tolna megyei üzemek is hozzájárul­tak. Megengedhetetlen lazaságok és liberalizmus uralkodik a vezetés ha­tározatlansága, valamint a pártszer­vezetek gyenge politikai és szervező munkája folytán számos üzemünk­ben. A vezetők nem tartják tiszte­letben a tervfegyelmet, mint például a cipőgyárban, amellett, hogy a mi­nőség is tarthatatlanul leromlott. — Sajnos, ilyen példát még sokat le­hetne felsorolni, különösen az építő - anyagipar területeiről. Nem értették meg egyes ipari üzemeinkben, hogy az új szakasz politikájánaK sikere mindenekelőtt az ipar jó munkáján múlik. Ha mélyebben megvizsgáljuk me­gyénk ipari termelésének alakulását, megdöbbentő képet kapunk. Bár 1«954 első félévében az iparban nőtt az egy napra eső termelés, azonban, a munkatermelékenység az egy mun. kásra eső teljesítmény 0.8 százalék­kal csökkent. Viszont ugyanezen idő­szakban 12 százalékkal nőtt a mun­káslétszám, és 16.3 százplékka! a ki­fizetett bérek összege. Amíg a To’- nai Selyemfonóban ez év első felé­A közszükeéwleli cikkek wártásáról Iparunk elé nem kis feladatokat tűzött pártunk júniusi határozata ás a III. kongresszus. Fejlett szocialista iparunkra és nagyszerű munriásosz- tályunkra, amely az elmúlt 10 eszten­dőben hőstetteket hajtott végre, azt a feladatot bízta a párt, hogy gon­doskodjon a mezőgazdasá? korszerű gépekkel és egyéb termelőeszs kük­kel való felszerelésérő’, valamint szervezze meg a közszükségleti cik­kek tömegméretű gyártását. A Tolna megyei ipari üzemek í> múlt évihez viszonyítva mennv:ségi- le.g több közszükségleti cikket ter­meltek. A magánkisipar, amelynek lónveg“c'on kiszélesítettük működési körét, főleg javítások és szoláltatá­sok terén, sikeresen járult hozzá a lakosság szükségleteinek jobb kielé­gítéséhez. Megyénk ipari üzemei azonban terveik teljesítésében elmaradtak. A Tolna megyei ipari üzemek az év el­ső háromnegyed évében 5 százalék­kal maradtak el a tervek teljes óévé­ben. Ipari üzemeink kövessenek el mindent a lemaradás behozására, kö­vessék a Tolnai Selyemfonógyár pél­dáját, amely éves tervét ütemesen teljesíti s 9 hónapi tervét 107 •> szá­zalékra teljesítette. Áruellátás, az életszínvonal emelkedése A Központi.Vezetőség megállapítot­ta. hogy a múlt év júniusa óta jelen­tékenyen >iőtt a dolgozók életszínvo­nala. javult az áruellátás. A munká­sok és alkalmazottak reálbére a bé­rek rendezése, az ári-szállítások s egyéb intézkedések révén mintegy 26 százalékkal lett magasabb 1951 első felében az előző év hasonló időszaká­hoz viszonyítva. A dolgozó parasztság jövedelme ennél ie nagyobb mérték­ben növekedett jz említett időszak­ban. Az életszínvonal emelkedését a legkézzelfoghatóbban az áruforgalom adatai igazolják. Habár megyénkben a kiskereskedelmi áruforgalom fejlő­dése alatta marao az országosnak, ez ev első felében 1953 hasonló idősza­kához viszonyítva 15.1 száz dókkal emelkedett a kiskereskedelmi árufor­galom, míg a földművesszövetkezetek áruforgalma 22.2 százalékkal. Külö­nösen megnőtt a kereslet a ruházati anyagok és vegyes’parcifckek iránt. Az életszínvonal emelkedése a jobb élelmiszer- és iparcikkellátás ered­ményeként túlzás nélkül el lehet mondani, hogy megyénk dolgozói jobban élnek, mint egy évve; ez­előtt. Rá kell az inban arra is mutat­nunk, hogy igen sok fontos közszük­ségleti cikkből nem tudjuk kielégíte­ni az igényeket, és sok a jogos pa­nasz egyes áruk minőségére. Nagyon sok a javítanivaló, főleg a falvak áruellátásában, ahol a vásárlóerő az általánosnál jobbár- emelkedett. A párt vonzó politikája az uj sza­kaszban, különösen az életszínvonal gyors emelkedése megnövelte e dol­gozók bizalmát a párt iránt. Meg­szilárdult a párt és a munkásosztály kapcsolata, megerősödött a munkás- paraszt szövetség. Ezek az új szakasz ben 9.4 százalékkal nőtt a termelé­kenység a múlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva, addig a téglagyári egyesülés üzemeiben 18.7 százalék­kal csökkent. Vagyis a tényleges helyzet az ipar­ban. hogy 5 százalékos lemaradás van a terveik mennyiségi teljesítésében, önköltségcsökkentés helyett például a minisztériumi iparban 5 százalék­kal nőtt az önköltség, a termelékeny­ség növekedése helyett 1.3 százalékos csökkenés következett be és közben a minőség is leromlott. Ez elvtársak, így nem mehet tovább. Ez az álla­pot nem engedhető meg a szocialista iparban. Ez az út nem az életszínvo­nal emelése, a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésének az útja. Meg kell szüntetni az anyag, a szerszámok és a munkaerő pazarlást, a szilárd mun­ka. és bérfegyelmet kell teremteni, gondoskodni kell a folyamatos anyag­ellátásról — ahol a minisztériumok­ra hárul döntő szerep. — Fokozni kell a dolgozóik anyagi érdekeltségét a termelésben, valamint a róluk va. i gondoskodást és sokkal nagyobb fi­gyelmet kell fordí’an az áruk mi­nőségére. Ezekre a feladatokra kell tehát összpontosítani az iparban dol­gozó kommunistákat, a párt- és fi- megszervezetaket, a gazdasági és műszaki vezetőik minden erejét. A jobb munkához az is hozzátartozik, hogy a minisztériumok szüntessék meg a tervek szinte hetenkénti mó­dosítását. Elvtársak! Nemcsak az Ipari ter­melésben, vagy a mezőgazdaságban tapasztatható súlyos pazarlás, de az állami költségvetési kiadások is rena kívül magasak, amint azt a Központi Vezetőség megállapította. Pártunk abban jelölte meg tennivalóit, hosv sürgősen csökkenteni kell a mérték, települ felduzzadt igazgatási appará­tust, egyszerűbbé és olcsóbbá kell tenni az államigazgatást. A költség­vetési kiadások csökkentése és a fel­duzzadt apparátus létszámának csök­kentésére vonatkozó párthatározato­kat sem hajtották végre, amiért két­ségtelenül elsősorban a vezető szer­vek felelősek. A megye területén a begyűjtési szerveknek több. mint 1000 alkalma­zottjuk van. ami azt jelenti, hogy minden falura több, mint 10 begyűj­tési ember esik. Egyébként ez a hely­zet nem javítja a begyűjtési mun­kát. Ha az egyes szervekben dolgozó kommunista funkcionáriusoktól meg_ kérdezzük, hogyan vélekednek a ra­cionalizálásról, egybehangzóan azt a választ adják, hogy nagyon helyesés szükséges. Ha aziránt érdeklődünk, mit lehetne csökkenteni náluk, mind­járt úgy vélekednek, hogy oitt lehe­tetlen bárminemű csökkentést is vég­rehajtani. Egyes elvtársak formáli­san viszonyulnak a párt határozatai­hoz, csökönyös a ragaszkodás min­den íróasztalhoz. Pártunk joggal vár­ja el. hogy fent és lent erőteljesen nyúlj unk bele a dologba, vessünk véget a huza-vonának és semmitte­vésnek. Az ' élet-színvonalemelés döntő fel­tételei, mint ipari terveink teljesíté­se, az önköltség rendszeres csökken­tése, a termelékenység állandó eme­lése, a mezőgazdasági termelés fej­lesztése, az állami eszközökkel való legszigorúbb takarékosság, háttérbe van szorítva. Nem valósítottuk meg a szilárd munka- és bérfegyelmet, valamint az állampolgári fegyelmet. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents