Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)
1954-10-17 / 247. szám
4 N A P E Ö 1954 OKTÓBER 11 Az elromlott automata Irta: V. MIHAJLOV \ lekszej Nyikanorovics több mint ** húsz esztendeje a legkülönbözőbb állásokat töltötte be a legkülönbözőbb hivataloknál és vállalatoknál. Akárhol dolgozott, mindig azt tartották róla, hogy ,.jól fekszik”. Munkakönyvében szép sorban egy más után olvashatók azok a tisztségek, amelyeket mór betöltött. Cipő- pasztagyárat igazgatott, onnan átkerült illatszergyárba igazgatóhelyettes nek, kenyérgyárat és áruházat vezetett, üzemet állított át fazékgyártásra, nagyvárosi ipari szövetkezet élén állott, volt harisnyagyári igazgató, míg nemrégiben egy könnyűipari kombinát vezetőjévé nevezték ki. Hosszú vándorlása idején, miközben egyik helyről a másikra került, szilárdan kialakult benne az a vélemény, hogy ő bizony egy sokoldalú gazdasági lángelme és nincs olyan munka, amit el ne tudna végezni. Ha fölajánlották volna neki, hogy legyen a Tudományos Akadémia elnöke, azt éppen olyan könnyen elfogadta volna, mint a harisnyagyár vezetői állását. — Úgy dolgozom, mint egy automata, s amellett egészen különleges érzékem van a gazdasági dolgok iránt — szereti mondogatni közeli barátainak Alekszej Nyikanorovics. Tényleg úgy dolgozott, mint egy automata, amely pontosan végrehajtja a kapott utasításokat. Amikor átvette az ügyvezetést a cipőpaszta- gyárban, még aznap fölkereste a főigazgatóságot, hogy jóváhagyassa a gyártmányok cikklistáját. — Kérem jóváhagyni, hpgy kétféle színben éspedig barnában és feketében gyártsuk a cipőpasztót — adta elő jövetele célját. A főigazgatóságon elcsodálkoztak: — Ha jól tudjuk, a gyár azelőtt is ugyanebben a két színben készített cipőpasztát. — Ezt nem is vonom kétségbe! — válaszolt Alekszej Nyikanorovics. — Nekem csupán szankcióra van szükségem. De Alekszej Nyikanorovics nem állt meg a cipőpaszta színénél, hanem tovább ment. — Kérem annak jóváhagyását, hogy a cipőpasztát kerek pléhdobo- zokba csomagoljuk, amelyeknek teteje ugyanolyan átmérőjű, mint az alja. — Ha jól vagyunk értesülve — mondták a főigazgatóságon — a cipőpasztát mindig pontosan ilyen pléh dobozokba csomagolták. Mi tehát a kívánsága? — Szankcióra van szükségem. Amikor később megmelegedett az illatszergyár helyettes igazgatójának helyén, fáradhatatlanul ült a telefon mellett és szüntelen kapcsolatot tartott fenn felsőbb szervekkel. — Szemjon Szemjonovics — Kiabálta a legnagyobb hévvel Alekszej Nyikanorovics a kagylóba — megkezdjük az „Esti viola” elnevezésű kölnivíz gyártását. Remélem, semmi kifogásuk nem lesz az ellen, ha a kölnivíz illata tényleg emlékeztetni log ennek a virágnak a szagára? Szó val nem kifogásolják? Akkor ebben az irányban dolgozunk tovább. Üdvözletem! Beszerzett magának egy külön könyvet, amelynek címkéjén a következő felirat állt-: „Felsőbb szervek direktívái” és ebbe gyöngybetűkkel beírta a telefonon át kapott utasításokat, majd forgalomba hozta amit elrendeltek, kiselejtezte, amit megparancsoltak, átértékelte, amire utasítást adtak. Ami igaz, az igaz, arra vigyázott, hogy képességeit ne értékelje túl. Egyszerre csak beütött a mennykő. Az automata elromlott. Helye sebben, kikapcsolták. Bekövetkezett a nap, amikor így szóltak az Alekszej Nyikanorovics típusú dolgozókhoz: — Elég volt a kicsinyes gyámkodásból! Tanuljon meg önállóan dönteni az egyes kérdésekben! Alekszej Nyikanorovics éppen ezek ben a napokban került a könnyűipari kombináthoz. Abban a hitben ringatta magát, hogy a régi szokásokat azért mégsem adták át az enyészetnek. Abban reménykedett, hogy beszélnek, sokat beszélnek az egyéni kezdeményezésről, a vállalatvezetők személyes felelősségéről, de majd csak megfeledkeznek róla. Várt egy darabig, azután felhívta telefonon valamelyik főnökét és a lehető legtermészetesebb hangon megszólalt: — Előre nem látott eset következett be. Jött egy megrendelő és azt akarja, hogy zsebnélküli nadrágot varrjúrik neki. Tessék? Igen, zseb- nélkülit! Ugyanis azt mondja, hogy a fia mindenféle ócskaságot töm a zsebébe és elszakítja a nadrágot. Igen, szóval ez a megrendelő zsebnélküli nadrágot kér a fia számára. Hogy mit akarok? Szankcióra van szükségem, mert a jóváhagyott nadrágszabások közt nincsen zsebnélküli. Hogy én magam döntsék a kérdésben? De hát akkor mi lesz a jóváhagyott szabások jegyzékével? Hallo!... A másik oldalon letették a kagylót. Alekszej Nyikaronovics egyszerre csak úgy érezte, hogy valami törékeny kis lélekvesztőben evez a nyílt tengeren és köröskörül nincs egy árva lélek sem. A dolgozószobába bejött a varroda vezetője. — Tessék beszerezni a vasalókhoz két új vezetéket. Alekszej Nyikanorovics gépiesen a telefon felé nyújtotta a kezét, hogy megbeszélje valakivel a kérdést. De alig értek újjai a kagylóhoz, visszahúzta a kezét, mert eszébe jutott az előbbi beszélgetés. Kifejezéstelen szemmel meredt az al- kalmatlankodóra és úgy dörmögte oda neki: — Majd meggondolom a dolgot, most menjen! Amikor egyedül maradt, elszontyolodott. — Könnyű azt mondani, hogy dönts te magad — gondolkodott han gosan — de ki felel majd érte? Szintén én magam! Nehéz idők, jaj de nehezek! A telefoncsengő szakította félbe komor gondolatait. Felesége hívta fel. % — Aljosa, — csicseregte, — mit tegyek a levesbe, metéltet vagy kockatésztát? Nemrégen egy ilyen kérdés egy csöppet sem háborította volna fel Alekszej Nyikanorovicsot. Mivel hozzászokott ahhoz, hogy mindenre utasítást kért felettes hatóságaitól, természetesnek tartotta, hogy felesége minden áldott nap felhívja és megbeszéli vele, hogy mit tegyen* a levesbe, vagy milyen körítést csináljon a húshoz. Most azonban felette fölöslegesnek tartotta az asszony telefonálását. Mérgesen kiabálta a kagylóba: — Ideje, hogy önállóan dönts ilyen kérdésekben! Véget kell vetni az ilyen aprólékos gyámkodásnak. Érted? — és választ sem várva, lecsapta a kagylót. pontosan maga előtt látta, hogy *• felesége most otthon töprengve nyúl a liszt után, nem tudja mit csináljon: metéltet, vagy kockatésztát, s sehogy sem tudja eldöntetni, mit főzzön a levesbe, mível nem kapott rá utasítást. Alekszej Nyikanorovics úgy látja, hogy megszokott világa megingott és összeomlóban van. Édes álomként lebegtek előtte azok az idők, amikor egyszerűen fogta magát és levelet írt: „Kérek engedélyt két vasalózsinór vásárlására”. A kis levél elindult a „címzetthez”, majd visszatért egy hónap múlva, de néha két hónap múlva, igaz, hogy most már nem egyszerű levélke volt, hanem láttamozták. Ott díszelgett rajta különböző osztályvezetők, főosztályvezetők aláírása, a megmentő aláírások, amelyek mögé annyi éven keresztül elbújt, s nem I érzett aggodalmat a döntésekért, amelyeket mások hoztak helyette. Nyugatnémeí gyárosok fegyverkezési-kérdőívet kaptak Bonn (ADN): Néhány nappal a londoni különérteikezlet befejezése után bizonyos Rajna- és ruhrvidéki vállalkozóik hivatalos kérdőíveket kaptak, amelyekben felvilágosítást kémek gépi felszerelésükről, és ha- dianyagtermelési lehetőségeikről. — közölték szerdán Bonnban. A kérdőíven — amelyeket német és angol nyelven fogalmaztak meg — felvilágosítást kívánnak arról, meny nyi idő szükséges az illető gyárnak ahhoz, hogy átálljon a hadianyagtermelésre. Fölhasználják a gyárak korábbi fegyverkezési—technikai tapasztalatait is. Balassi Bálint születésének négyszázadik évfordulójára Négyszáz évvel ezelőtt, 1554 októ- j bér 20-án Zólyom várában született Balassi Bálint, az első nagy nemzeti költőnk, a magas eszmei és művészi ■ színvonalú magyarnyelvű, világi költészetünk megteremtője. 1954 kettős Balassi évforduló, mert ugyancsak ez év június 3-án múlt három évszázada és 60 esztendeje, hogy az akkor még alig 40 éves költő hősi halált halt Esztergom ostromlott falai alatt. Költő és katona volt Balassi, egy zaklatott kor, zaklatott életű gyermeke. Ka visszapillantunk a költő életére, tanúi lehetünk egy állandó nyugtalanságban és állandó harcok között eltöltött életnek. Ezt a (nyugtalanságot, s , legfőképp a török elleni harcot elődeitől örökölte. Nagyapja, Balassi Ferenc, Szörényi, majd horvát bán, akinek kezéből a mohácsi csatamezőn hullt ki a hazát védő kard. Atyja nagyhatalmú világot látott ember, előbb Szolnok, majd Zőlyom és a két északi bányaváros főkapitánya, aki szintén kitűnt a tőrök ellen vívott honvédő harcokban. Vezértársa volt Dobónak Eger híres védelmében. Balassi már ifjúságának hajnalán megismerkedik a hazát pusztító ellen séfegei, ami egész élete számára megszabja az útat. Még 8 éves sincss amikor hallhatja Zrínyi Miklósnak, a szigetvári hósnek, az önfeláldozó katonai bátorság példaképének dicső hírét. Bálint is korán elsajátítja a kardforgatást. Atyja gyakran nyeregbe ülteti. A hányadtatások már gyermekkorában kezdődnek. Apját igazságtalanul bevádolják és törvénytelenül letartóztatják Pozsonyban Dobó Istvánnal együtt. Balassi János vakmerőén készíti elő szabadulását és el is menekül Lengyelországba. Míg ki nem derül ártatlansága, buj- dosik, s családjának is el kell rejtőznie. A költő nevelője Bornemissza Péter, a kor legismertebb prédikátora és kiváló írója, akitől humanista műveltséget tanult. Bornemissza arra tanította, hogy szeresse a hazát, a haladó tudományt, s minden bizonnyal költői szikrája is fellobbant benne, ö adta kezébe a tollat is, amikor a költő szüleinek bátorításá- sára megírta első munkáját a: „Beteg telkeknek való füveskertecskét1'. — Nem eredeti munka, de felér eredetijével. Műveltségére jellemző, hogy nyolc nyelven írt és beszélt. A szomszéd népek hivatalos irodalmán kívül ismerte azok népdalait, képeiket és hasonlataikat, amelyeket felhasznált saját költészetében. Mégegyszer rövid időre kisüt a napfény a család számára. Rudolf király meghívja koronázási ünnepélyére Balassi Jánost és fiát. A 18 éves sudár szép legényen van minden szem, amikor az uralkodó és a vendégek előtt bemutatja a juhásztáncot. Bálint, hogy Bécs kegyét megnyerje, résztvesz egy Erdély elleni fegyveres vállalkozásban, s Erdély határán sebesülten elfogják. Báthory István erdélyi fejedelem foglya lesz, aki nem mint foglyot kezeli, hanem szabadon él udvarában, hiszen szeg- ről-végről rokona is. Itt ismeri meg alaposan az olasz humanizmust és ennek hatására kezd verseket írni. Báthory Lengyelországba rs magával viszi. Résztvesz a fejedelem oldalán az ott ■ folyó hadjáratokban. Mikor hazatér, apja már halott, s bonyolódott birtokperek kellős közepébe kerül. Bálint ifjú éveinek energiája pereskedésre fecsérlődik. A kői tő tolla többet szántja a papírt kérelem, esedezés, fenyegetés írása, mint költői gyakorlat közben. Házassági kísérletei is sikertelenek. Az elszegényedett költőnek megélhetést a főnemesség körén kívül kellett keresnie. 1579-ben beállt a végvári vitézek közé és a híres egri vár hadnagya lett. Egykori feljegyzések szerint bátor katona, alárendeltjeivel bajtár- sias. Költészetének témaköre kibővül, új hangot kap a honvédő harcok és a természet dicsőítésével. A vitézi élet, a törökkel való küzdelem, s a portyázás lett az' ő eleme, s csodálható-e, hogy a „Végek dicséreté“-ben egy évtized múltán oly lelkesen énekelte: „Vitézek, mi lehet E széles föld felett Szebb dolog a végeknél?” Egert a „vitézek tanuló oskolájának“, a „jó katonaság nevelő dajkájának " nevezte. Ugyancsak Egerben gyulladt a szíve szerelmi lángra Ungnád Kristóf várkapitány felesége, Losonczy Anna, a temesvári hős leánya iránt, aki szerelmi költészetének fő ihletője lett. Hozzá írja előbb az Anna-verseket, majd özvegysége idején a Júlia-dalokat. Mikor Anna elkerül Egerből Horvátországba, Balassi vigasztalni akar ván magát 1584-ben merész rajtaütéssel megszerzi unokatestvérét, Dobó Krisztinát és várát. E házassággal beteljesedik végzete. A törvény tiltja a vérrokonságon alapuló házasságot. A Dobó-család Is pert indít ellene. Az ügy négy évig- húzódik, amikor is felesége otthagyja. Életének tragikus alakulása megtöri a költőt, .a vallásban keres vigászta- lást. Ekkor a csalfa remény feléje mutatja álmokul mosolygó arcát. Anna özveggyé lett. Már-már remélheti, hogy hitvesévé teheti „Júliáját“, költészetének örök múzsáját. Anna azon ban visszaretten Balassinak szerte költött rossz híréről és végleg elutasítja őt. E szörnyű válságot nem tudná itthon kiheverni. 1589 őszén a lengyel-török háború hírére Lengyelországba siet. A háború azonban elmarad, s céltalanul bolyong Kárpátoktól a Balti tengerig. Bujdosása, elhagyottsága idején írja legszebb hazafias verseit. Ekkor írja legszebb versét: „A végek dícséretét" is. Szerelmi lírája is a buj- dosás idején borul ismét ■virágzásba. Itt szüleinek a híres Coelia-dalok. A hazáját azonban nem tudja feledni. „A darvakhoz“ című versében is a bujdosás keserűségét panaszolja: „Bujdosom, mint árva Idegen országba Veszettül, mint zarándok.” A költő alig várja, hogy hazatérhessen. 1591-ben a török elleni háború hírére hazasiet. Ettől kezdve állandóan harcokban tölti életét. Még egy pár istenes-verset ír, amelyek költői tehetségének teljes érettségét jelzi. 1594 májusában ott találjuk a költőt Esztergom falai alatt. Elsők között rohamozta a vár bástyáit. Az egyik támadás alkalmával mindkét lábát ágyúgolyó sebzi. Mikor a felcser lábait vágja le, -Vergiliustól, a latin költőtől idéz: „Most van szükség, Aeneas, bátorságra és erős kebelre.“ Ezer csatában edzett férfihoz illő nyugalommal várta be élete koradelén, az 1594 június 3-án bekövetkezett szabadító halált, a szabadság és a szerelem korai dalnoka. Balassi verseinek tárgyuk szerinti hagyományos felosztása: vitézi és virágénekek, valamint az istenes versei. Vitézi énekei a legjobb alkotásai lírájának. Költészete itt a legpozitívabb, hiszen a török elleni harcot, s a haza önfeláldozó szeretetét énekli meg. 1583-ban írja meg a „Borivóknak való" című költeményét .A versben az új kor embere áll előttünk, aki már nem túlvilágra készül égre- fordult tekintettel, mint a középkori elődje. A renaissance ember életöröme zendtil meg a primaverát dicsérő sorokban. Balassi első költőnk, aki magyar nyelven művészi eszközökkel ábrázolja a hazai tájat, ahol született amelyet vére omlásával védelmezett. A szép hazai táj leírása szervesen vezet át a katonák harci készülődésének rajzához. „A végek dicsérete” című híres verse csúcspontját jelenti költészetének, amelyben halhatatlan emléket állított a végvári harcosoknak. Méltán állítja példaképül a vitézeket a költő. Valóban ők tanították emberségre és vitézségre koruk magyarjait. A katonaélet szépségeit, veszélyeit művészi realizmussal tárja elénk. A versnek a szerkezeti felépítése is mesteri. A vitézi élet rajza lelkes, patriotizmussal párosul a „Búcsú a hazájától" című versében. Ez volt az első magyar vers, amelyben először fordult elő ez a gyönyörű kifejezés: „édes hazám“. Balassi költészetének első ihletője a szerelem. Habár nem is teljesein elődök nélküli a szerelmi költészete, mégis nagy újságot jelentett korában Abban az időben a szerelmes verseket „fajtalan”-nak tartották. Balassinak is csak a vitézi és az istenes énekeit merte kiadni nagy tisztelője, Rimay János. A szerelmes versek csak a multt század végén kerültek elő egy kéziratból. A hazafias és szerelmi lírája mellett hiba lenne, ha elhallgatnék vallásos költészetét. A vallás élménye éppen úgy végigkísérte útját, mint a harc, vagy szerelem. Pár szóval meg kell emlékeznünk a költő prózai műveiről. A „Füves- kertecske“ és levelein, kívül régóta tudtunk arról, hogy a költőnek van egy pásztor drámája. Ennek hosszú ideig csali kis töredékét ismertük, s most Güssingben, a régi Németúj- várott egy régi, 16öl-es könyvtár- katalógusból előkerült a mű teljes címe. Feltehető, hogy a dráma eredetije is ott van. Ez pedig az első magyar dráma lenne. Szlovákiai könyvtárakban is lehet értékes anyag amelyet Klanlczai Tibor irodalomtörténész most néz át. Valószínű, hogy életrajzának sok ismeretlen pontjára is fény derüL Mit köszönhetünk Balassinek? Köszönhetjük a világirodalmi jelentőségű és erejű magyar hazafias és szerelmi líra megteremtését, a természet és a táj szépségeinek felfedezését. Tanulhatunk tőle „emberségről példát, vitézségről formát", . s megtanulhatjuk tőle a haza forró szeretetét. Megemlékezésünk azonban akkor lesz csak teljes, ha nemcsak idézzük első nagy költőnket, hanem szeretettel forgatjuk verseit, hogy teljesítjük Balassi versei első kiadása elő szavában Rimay által írt figyelmeztető sorokat: „Neked úgy ajánlom ujobbán ezt a könyvet, hogy ítélettel olvasván minden részét, holta után is megbecsüld azt, aki életiben való kis becsületivei ily virágzó éles és tudós elmét visel előtted, s ki nagy hasznodra is tudott volna lenni, ha elméjével te tudhattál volna élni”. Kovács Antal EZT OLVASSUK... Alcser—Balogh—Dezséri: ÖNTÖZÉSI ZSEBKÖNYV A magyar szakirodalomban nem jelent meg eddig olyan könyv, amely az öntözés kérdéseit ennyire tömören röviden, világosan ismertetné. Legnagyobb része az öntözéses termelés agrotechnikájával foglalkozik. Mutatóba néhány címet emelünk ki: „ön- tözésrendszeneink“, „Uj öntözőtelepe_ ink anyagszükségletei", „Egyes orszá. gok öntözött területei“, ,.Az öntözés gépei", „Az öntözőberendezések méretezése a növénykultúrák vízszükséglete alapján“, „A talaj hasmos vízkészletének becslése" stb. 4nS* MM irJe/A «•>«« PÁRTÉPITÉS (Hwvtatőst nyújt a mindennapi pórtma okában
