Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)
1954-10-02 / 234. szám
MM OKTOBER t ISÄPCö n PÁR1 ÉS PÁRTÉPITÉS * A belecshai kommunisták harca a párthatárosatok végrehajtástíért Ka a kora tavasztól napjainkig megnézzük a gyömki járási tanács mezőgazdasági osztálya, a begyűjtési hivatal, vagy bármely más szerv által kiadott versenyjelentést, azt tapasztaljuk, hogy Belecska, ez a kis község mindig első volt, vagy az elsők között foglalt helyet. A község jó eredményének forrása a helyi pártszervezet és a helyt tanács jó töanegkapcsolata, a párt népnevelőinek szíves baráti, elvtási biztató Jól ismerik a népnevelőket a faluban A helyi pártszervezet a népnevelőkön keresztül szinte napról-napra beszél a falu dolgozóival a község előtt álló feladatokról, a község életéről, az ország problémáiról, a kül. politikáról, és ezzel kapcsolatban kikéri véleményüket. Ez az egyik alapja annak, hogy jól ismerik azok minden egyes család viszonyait, a legkisebb problémáit, bajait, örömeit. Jól ismerik például többek között Szolga Mózesné, Szabó Antalné, Ambrus Katalin és Kárpáti Imre népnevelőket a faluban. Tudják már a község dolgozói, ha népnevelő megy hozzájuk, akkor is segíteniakaró, jó tanácsokat adó ■ dolgozó parasztok mennek el hozzájuk, akik saját tapasztalataik ismertetésével igyekeznek elősegíteni az egyes családok termelési eredményeinek növelését és ezzel kapcsolatban az életszínvonal emelését. A helyi pártszervezet a községet 8 részre osztotta fel a népnevelők között, s így minden családhoz eljut a párt felvilágosító szava. Az aktuális kérdéseket a pártvezetőségi üléseken és a tanács végre- l-in<‘-tK’'7ottsági ülésein vitatják meg a községi párt. és tanácsvezetők, majd a község helyzetének, a munkák állásának megfelelően kidolgozzák a következő két hétre a tennivalókat. Ennek alapján ismertetik a tennivalókat a népnevelő értekezleteken. A népnevelők részére a község életéből, helyi friss, agitatív anyagot ad át a pártszervezet vezetősége kéthetenként a népnevelő értekezleteken. A községiben éppen a népnevelők munkája nyomán tudja azt mindenki. hogy Juhász Miklós 13. Stefik Albert 12 holdas dolgozó paraszt tavaly megfogadva a régi közmondást, porba vetettek és a községben a legjobb gabonatermést érték el. Közel egy mázsával haladta meg termésük a községi átlagot. A párttagok példamutatása A dolgozó paraszt párttagok példa, mutatóan veszik ki részüket a munkából. Közülük került ki a község egyetlen mintagazdája, ifj. Gyenei Péter is. Mostanában számos községben arról tanácskoznak, lehet-e most, őszszel a száraz talajon szántani, vetni. Amíg ezeken a kérdéseken egyik- másik községben vitáznak, addig ,a belecskai dolgozó parasztok egy része tettekkel adja meg a feleletet. — Bánki József, a községi tanács elnöke elmondotta, hogy a termelőszövetkezet — bár a gépállomás hanyag munkája következtében nehéz körülmények között — veti az árpát. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok eddig 20 hola rozsot és 5 hold árpát vetettek el és ez már sorol a határban. Az élen most is Juhász Miklós. Stefik Albert van, akik most. eső hiányában porba vetettek, de megígérték, tavasszal sárba vetnek majd. A jó politikai munka eredménye A község a gyönki járásban elsők között van az őszi betakarítási munkákban is. — A napraforgó betakarításával végeztek, s mintegy 50 százalékra teljesítették beadási köte- telezettségüket is. Befejeződött a burgonya felszedése is, s mintegy 86 szá zalékra teljesítették a község dolgozó parasztjai beadási kötelezettségüket. Belecskán is éppúgy, mint megyénk számos más községében az a szokás, hogy kukorica után vetik a búzát. Ezért sok helyen csak későn kerül a földbe a búza ami minder esetben nagymennyiségű terméskiesést jelent. Ezt tudják Belecskán is az elmúlt évek gyakorlatából. A párt. szervezet is felfigyelt erre. A pártszervezet felvilágosító szóval siet most a dolgozó parasztok segítségére. A hasznos tanácsok és a gyakorlati pékiák bemutatása után szinte egyszerre mozdult meg a falu Győré ütemben halad a kukorica betakarítása és nem ritka látvány sz hegy a kukoricaszárat is levágták már. Van már árra Is példa, hogy s.z idei termésű kukoricaszár egyik- másik dolgozó paraszt udvarában kúpokban áll. A letakarított földeken gyorsan halad a szántás. A vetőszántás mintegy 60 százalékát elvégezték már és a közeid napokban megkezdik a községben at őszibúza vetését is. A párt politikájának rendszeres is. mertetésének eredménye az, hogy a belecskai dolgozó parasztok következetesen harcolnak a magasabb tér. méseremények eléréséért. A párthatározatok megismertetése erőt. bizalmat, nagy munkalendiületet kölcsönöz a dolgozó parasztoknak, amely több búzában, kukoricában, növekvő állományban jut kifejezésre. Bizakodva néznek a zárszámadás elé a dombóvári Rákóczi tsz tagjai — Amit elvetünk, azt úgy vetjük el, hogy abból minden bizonnyal jó termés várható, — mondja Gyarmati Jánosné, a dombóvári Rákóczi termelőszövetkezet tagja. — Jól előkészített talajba vetünk, földjeinket megmunkáljuk és sem előlegosztáskor, sem zárszámadáskor nincs elégedetlenkedés a szorgalmas, dolgos tagok között. Részben ebben rejlik a Rákóczi termelőszövetkezet gazdagsága, amit Gyarmatiné elmöndott, de vannak más tényezők is, amik növelik a termelőszövetkezeti tagok jövedelmét és hozzájárulnak ahhoz, hogy a naki „Ut a szocializmus felé!*, tsz után a dombóvári járás leggazdagabb termelőszövetkezete tegyen. % béke, a jólét országában••• Marhuvics János mezőgazdasági igazgató elmondja élmenyeit a szovjet mezőgazdasági kiállításról MARKOVICS JANOS, tolnamegye; mezőgazdasági igazgató hivatali szobájának asztalán hatalmas halom könyv, díszes kivitelű, a nyomda- technika díszére váló albumok, szaktanulmányok, képeslapok: valameny nyit most hozta a szovjet mezőgazdasági kiállításról. — Persze mindez csak halvány fogalmat nyújt arról a kiállításról — mondja Markovics elvtárs, — amelynél nagyobbszabásút azt hiszem még soha, sehol nem csináltak. Egy külön kis város a kiállítás, melynek mé rétéiről fogalmat alkothatunk, ha aria gondolunk, hagy közel 400 holdon terül el, 76 pavilonja van, melyeknek mindegyike 30—40 lakásos bér- háznak felel meg. Még néhány szám adat: a terveket 1500 művész készítette, éveken át százezrek dolgoztak a kiállítás felépítésén. 44 ezer kifejlett fát, 457 ezer cserjét, 33 ezer rózsabokrot, 400 ezer évelő virágot és több, miint 4 millió egyéves világot ültettek el a kiállítás területén, mely nek egy 12 holdas gyümölcsöse is van 2300 gyümölcsfával. A látnivalók azonban Moszkváiban csak folytatódtak, a kiállítás voltaképpen már az úton kezdődött. A Kárpátokon túl, az ukrán mezőkön végtelen zöldelő búzatáblák lenyűgö. ző látványa fogadta az utasokat, s mint Markovics elvtárs mondja, ar. ra kellett gondolnia, hogy míg itt már zöldéi a vetés, nálunk a szárazság miatt siránkoznak sokan. Pedig itt is száraz volt az időjárás, azonban az aratás után rögtön előkészítették a talajt, a nedvességet tárolták s a zöldelő búzatáblák láttán senki nem gondolná, hogy itt is ugyanolyan kedvezőtlen volt az időjárás, mint nálunk. — MOSZKVÁBA MEGÉRKEZNI is felejthetetlen élmény — beszél tovább Markovics János. — Most jártam harmadszor a Szovjetunióban, láttam ezt az országot közvetlenül a háború után s két évvel ezelőtt is. De a két év előtti Moszkvára is nehéz ráismerni, mindenütt új építkezések, terek, parkok, szobrok. Az új egyetemet akkor kezdték építeni, amikor másodszor jártam itt. Most már teljesen elkészült s folyik benne a tanítás. Szinte a csodával határos, hogy milyen rövid idő alatt készítették el a szovjet emberek ezt az új diáknegyedet. — MIT LÁTTÁM A KIÁLLÍTÁSON? — Nehéz lenne erre válaszolni, — mondja Markovics János, — mert olyan élményben volt részem, ami egy életre is elegendő. Mikor először álltam meg a kiállítás főterén, a kolhozok terén, úgy éreztem, mintha egy mesebeli városba érkeztem volna. A tér közepén a népek barátságának szobra áll, melyet 70 szökőkút vesz körül s az esti megvilágításban káprázatos látványt nyújt, Aki ide belépett, egyszerre éreznie kell, hogy. a béke, a jólét országában van. Erről beszélnek a számok is. A kiállításon több, mint 3000 háziállatot mutattak be, amelyek között megtalálható a Szovjetunióban tenyésztett mindenféle állatfaj. A szovjet nép életszínvonalát legjobban azok a mutatószámok jelzik, amelyek az állati termékek hozamának emelkedését mutatják. Míg 1952-ben húsból, tejből és tojásból 15,600.000 tonna volt a hozam, addig ez a szám 1954-ben 22.400.000 tonnára emelkedett. Ezzel arányosan fejlődött az állatállomány is, az emelkedéshez azonban alapvető feltételként a sziláid takarmánybázis biztosítása volt szükséges. 1946-ban a takarmány- kultúrák vetésterülete 8.9 millió hektár volt, ezzel szemben az idén 27.4 millió hektárra emelkedett. Ugyanez idő alatt a silótakanmányok területe 4.6-szeresére, a gyökgumós takarmányoké pedig kétszeresére emelkedett. A kiállításon különösen feltűntek a híres kosztroinai szarvasmarha új fajtái. A kanavajevói szovhozban például 1946-ban egy tehén átlaga 4.987 kg tej volt. 1053-ban már 6.125 kg volt az átlagos tejtermelés, de ezalatt az élősúlyt is növelték 614 kg- os átlagról 661 kg-ra. A kosztromai fajta rekordere egy Kamsza nevű tehén. 1053-ban 15.187 liter tejet adott napi négyszeri fejes mellett, de volt olyan napja is, amikor 51 liter tejet fejt tőle gondozója, Szalavjo- va elvtársnő, aki elmondotta, hogy ekkor naponta átlag 90 kg takarmányt etetett a tehénnel. Reggel 20.25 kg szeszgyári moslékot adott tehenének 3 kg abrakkal, majd 4 kiló répaszeletet és gyökgümós takarmányt, szénát pedig annyit, ameny- nyit elfogyaszt az állat. Délben és este ugyanennyit etetett, azzal a különbséggel, hogy a szeszgyári moslékot csökkentette. A SZOVJETUNIÓBAN jelenleg 44 féle szarvasmarha fajta van, amelyeken belül 7 új fajta. A kitenyésztésnél a helyi viszonyokhoz alkalmazkodnak s az új és javított fajtáknál a fejlesztés iránya a tejtermelés és a zsírszázalék fokozása. A tejtermelésben elért eredményeket legjobban az mutatja, hogy míg 1947-ben az egy tehénre eső átlagos tejtermelés 1.543 liter volt, addig 1953-ban 2 804 liter. Hasonló fejlődést a kiállítás sertéstenyésztésben is mutat. 7 fajta és 21 fajtacsoport szerepel a kiállításon, legnagyobb részük azonban. 78 százaléka a nagy fen ár fajtához tartozik. A tenyészikocák és kanok testsúlyai magasak: egy nagy fehér 3 éves rekorder kan 403 kg. törzshossza 173 centiméter-, övmérete 189 cm. A 4 éves Szamoncska nevű tenyészkan élősúlya 530 kg, egy Vága nevezetű 7 éves tenyészkocáé 365 kg súlyú. Ez a koca eddig tízszer malacozotl s felnevelési átlaga 15 darab. — Amit így elmondtunk, csak kis része a kiállításnak — mondja Markovics elvtárs, — könyveket lehetne megtölteni a !:'% útakkal és tapasztaltakkal. De a kiállításnak bármely pontján legyünk is, akármelyik pavilonba menjünk is be, az első gondo_ latunk az, milyen fejlett, milyen nagyszerű a szovjet mezőgazdaság. S milyen nagyszerű az a rendszer, amely ilyen mezőgazdaságot tudott létrehozni! A KIÁLLÍTÁS MEGTEKINTÉSE UTÁN, melyre őszintén mondhatom egy heti ottlétem rövid idő volt, a mi feladatunk most következik. A példa előttünk áll s a mi munkánk az elkövetkező időkben az lesz, hogy a szovjet tapasztalatokat felhasználjuk a mi mezőg azd as á gú nkiba n. Tennivaló van bőven, azonban a szovjet mezőgazdasági kiállítás tapasztalataival sokkal könnyebb lesz a munkánk. (cs) Igen jól jövedelmez a tehenész a tejhozam átlaga ritkítja párját a Imre gondozzák a 18 darabból álló fejés munkáját is. Az idős házaspár lehet csodálkozni, hiszen 18 tehénnel bácsi már kora hajnalban az istálló jelenik a felesége is és este 9 óráig, fogynak ki a tennivalóból. Tiszta is meglátszik a jó gazda keze, hát még maznak munkájuk során új módsze takarmányozással vesződni, mert lát egy részét naponta háromszor fejik, fejési átlag 9.9 liter, az istállóátlag — Pedig ez nem is a legmaga fejősek már a tehenek, meg aztán kel szerencsétlenség történt, megsér tejhozamot. Nem hiába dolgozik azonban sokat, látszata is van annak. Néhá ték az 1000 munkaegységet. Csak vittek haza. A zárszámadáskor pedig, sok lenne. Csak néhány terményféle belül 60 mázsát kapnak, de a háztá azzal együtt közel egy. vagon kukori burgonyát és 10 mázsa árpát is kap f tős összeget tesz ki. A zárszámadás re bácsiék. A felszabadulás előtt cse konyhás cselédlakásban éltek és mo hogy a munkájuk árán saját házat. eí, amelyre sok gondot fordítanak és megyében. Álló Imréné és férje, Álló tehénállományt, ök ketten végzik a igen sokat dolgozik, amin nem is igen sok munka van. Álló Imre ban van, de nemsokára utána megámig a fejést be nem fejezik, nem az istálló mindig. A teheneken is a tejhozamon. Imre. bácsiék alkal- reket is. Nem restéinek az egyedi ják, hogy eredményes. A tehenek Ezért van az. hogy a legutóbb mért pedig 9.8 liter. sabb — panaszolják, — mert régi soknak kisborja lesz. van amelyikült a laba és mindez befolyásolja a Álló Imre bácsi élete párjával olyan ny hijján már szeptember 1-ig élér- előlegbe több mint 21 mázsa búzát amit kapnak, azt még elsorolni is séget említsünk; kukoricából körül- ji területen is kukoricát vetettek és cájuk lesz. Ezenkívül még 17 mázsa nak. A készpénz osztalék is jelen- után házat akarnak venni Álló Im- lédek voltak. Nyomórúságos, közös- sí kimondhatatlan nagy az örömük, tudnak venni. A Rákóczi termelőszövetkezet m ásik jelentős jövedelemforrása a villanydaráló. A termelőszövetkezeti tagok tiszta jövedelmének mintegy 20 százalékát ez a daráló adja. Nemcsak a termelőszövetkezetnek daráinak ugyanis, hanem az egész községnek. így az egész évben szedett vámból mintegy 300 mázsa termény jön a tsz-nek és ezenkívül még körülbelül 70.000 forint.
