Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)
1954-10-14 / 244. szám
195« OKTOBER 14 N'ÄPCö így tervezz, dolgosiL egy kongresszusi küldött — AZ BIZTOS, hogy nevem igen sokszor szerepelt a községi tanács verseny tábláján, azt azonban már nem tudom megmondani, hogy hányszor, — mondja Molnár Ferenc lő holdas dolgozó paraszt, 'kétszeres míntagazda, a bonyhádi Hazafias Népfrontbizottság kongresszusi küldötte.- A községben mindenki úgy ismeri a hét családos dolgozó parasztot, mint a község legjobbjainak egyikét, aki soha nem késik el a munkával. A terméseredményei is minden esetben a községi átlagon felül vannak. • — Sötéttől sötétig a határban vagyunk, ha engedi az idő. Ezért nem tudtam résztvenni a Hazafias Nép- írcntbizottságot megválasztó nagygyűlésen. Azt tudtam, hogy szeretnek a községben, mégis meglepett a hír, hogy a nagygyűlés engem választott meg kongresszusi küldöttnek., — Szükséges volt a Hazafias Nép-/ frpr*: létrejötte. Ebben a szervben még közelebb kerül a két szövetséí- ges osztály, méginkább megismerijx egymás problémáit és közös éröved, összefogva viszik ej őre népünk - na/gy ügyét, a népjólét emelését. Arról beszél ezután Molnár /Ferenc, hogy a Népfrontbizottság minden tagja javaslatot tesz majd a helyi program kidolgozásakor. — NEKEM IS VANNAK JAVASLATAIM, amit előterjesztek ma(jd a bizottságban. A községi legelőm például feltétlenül szükséges kőit létesítése, hogy állataink a deieiéskor ihassanak. Javasolni fogom azt is, hogy a községben építsünk nyilvános fürdőt, mert eziránt is iígiennagy az érdeklődés. E téren is jelentősen megnövekedtek az igények. — Milyen tervei vannak még? — kérdezem Molnár bácsit. — Mindenek előtt örömmel üdvözlöm a minisztertanács határozatát, amely a kenyérgabona vetésterület növeléséről szól. Ez a határozat méginkább érdekelté tesz bennünket a gabonatermelésben. A mázsán- kénti 10 kg korpa jelentős mértékben növeli a takarmány-bázist, az állattenyésztést még jobban fejleszthetjük, Én úgy tervezem, hogy -a kenyérgabona vetésterületet az elmúlt évihez viszonyítva mintegy 1100—1200 négyszögöllel növelem. így tervez, így dolgozik a gondos apa az országos határozatok maradéktalan megvalósításáért, s ezzel párhuzamosan a család érdekeiért, aimak jólétének biztosításáért. NEM EGYEDÜLI VAGYOK, aki növeli a ga'oonavetés területét. Az egyes típusú termelőszövetkezet, amelynek én is tagja vagyok, az elmúlt években leadott területet. Most visszavesszük és. annak mintegy felét, valamint az egyes tagok kezelésében lévő földeken is nagyobb területen kerül búza és rozs a földbe. Csupán a mi termelőszövetkezetünkben mintegy 50 holddal fogjuk növelni a kenyérgabona vetésterület nagyságát. — Sokat hallottunk arról, hogy igen jól gondozza a kapásnövényeket és kimagasló terméseredményeket ér el. — Igen, ez így van. Most szedtem fel a burgonyát, holdanként mintegy 120 mázsás termést értem el. Van elvan amelyik eléri a 75 dekát, félkilós burgonyát igen sűrűn találtam. Kukoricából 35 mázsás átlagot várok. Elvem az, hogy a kapasnövé- nyék olyanok mint a gyerekek. Ha nem gondozzák, nem lesz belőlük ember soha, de az a növény sem terem semmit, amelyiket nem kapálják. Egy kapálás elmaradása 4-8 q-ás terméskiesést jelenthet a kukoricánál. A burgonyánál még többet is. MOLNÁR FERENC dolgozó paraszt egy a sok közül, akiket falugyűléseken, nagygyűléseken választottak meg a Hazafias Népfronbbizott ságba, csali egy a sok közül, akik majd a Hazafias Népfront kongresz- szusári képviselik megyénk dolgozóit. B. i. Zárszámadás előtt a nagyszoMyi Béke tsz-ben A n-agyszckolyi Béke termelőszövetkezet elnöke: Teszler Vendel és könyvelője: Halmos Henrik mostanában sűrűbben veszik elő a termés- eredményeket és a pénzgazdálkodást kimutató könyveket. Számítgatják, hogyan is gazdálkodtak az idén, milyen lesz a tagság jövedelme. Bizony alaposan el kell készíteni mindent a zárszámadásig, mert nemcsak a szö- vetkezetiek, hanem az egész falu' kíváncsi az eredményekre. Amint hírlik, jónéhámy dolgozó parasztban felötlött a gondolat: vajon nem jönné- nek-e ki jobban a „közösben“. Ketten — ifjú Papp József és Németh József — már döntöttek is. A napokban aláírták a belépési nyilatkozatot. A szövetkezet öt éve A szövetkezet mind földterületben, mind pedig gazdálkodási eredményeiben a közepesek közé tartozik Tolna megyében. 1949-ben alakult és bizony kezdetben ugyancsak nagy nehézségei voltak. Akkor 17 család állt össze és 145 holdon kezdték meg a közös gazdálkodást. Két ló, két ökör, három borjú, egy bika és egy tehén képezte az állatállományi. Két düledező tanyájuk volt kint a határban s a felszerelésük is igen hiányos volt. Két rozzant szekér. néhány eke és fogas szo-mcsrko- dott az egyik tanya udvarán. Ma 38 család gazdálkodik 47 taggal 516 hold földön. Az állatállomány pedig 8 pár ló, 8 csikó, 22 tehén, 29 növendékboirjú, 61 hízó, 32 anyakoca, 2 kan, 203 süldő, és 270 baromfi. — Építettek egy marhaistállót, borjúnevelőt, sertésfiaztatót és egy lóistállót. A felszerelésük is gyarapodott: 16 lovaskocsijuk, 6 ekekapájuk, motoros szecskavágójuk, silótöltőgépük, darálójuk van. Ezek a számok már mutatják, hogy nagyot fejlődött néhány év alatt a Béke tsz. Még többet megtudunk azonban, ha a holdankénti termés- eredményeket nézzük vagy azokat az egyéni gazdákéval hasonlítjuk ösz- sze. A terméseredmények Szövetke zetieké Egyénieké 1953-ban 1954-ben 1954-ben mázsa mázsa mázsa Búza 12.3 6.6 4.5 Árpa 13.3 12.4 6.5 Burgonya GO 93 70 Kukorica 22 30 18 * Napraforgó 10 10 8 A tanácsok megalakulása óta Sárköz kulturális központja lett Oeséiir Sárköz Tolna megyém k néprajzilag legegyscfxe- sebb területe, amely túlnyomó részben mindmáig megőrizte ősi művészétét, Hagyományait. Az alig háromezer lakosú kittséy a jelszabadulás óta trr. hn- mos . fejlődésnek indult, amit a tanácsok magala- k tlásc. tovább segíti#.*, -.z óta öcsény a Sárköz egyik legfontosabb helye, kulturális központja lett. Már 1950-ben megalakult a kultúrcsopari. mely azonban ebben frz időben alig IQ tagot sziiinolt. A kis csoport azóta jelentői népi együttessé fejlődőit: 25 tagú táncegyüttese 'és 7.5 tagú színjátszó csoportja van. 1951-ben megnyílt a falu kultúrotthona is. amely évről-évfe gazdngo dott. Tavaly 50.000 forinttal tatarozták a régi épületet, felújították belső be rendezését, társalgó és játéktermet létesítettek s önálló könyvtárral szerelték fel. A kultúrotthon szinte soha nem áll üresen. Délutánonként benépesülnek termei: a színpadon a táncosok és színjátszók k.észülnek a téli előadásokra, az olvasószobában kézről- kézre járnak a könyvek, folyóiratok, a játékteremben pedig sakkoznak, ping-pongoznak, s a havi látogatók száma eléri az átlagos ötezret. Az őcsényi kultúrotthon azonban ezzel nem állt meg a fejlődés útján. Most újabb tervek születtek, amelyeknek megvalósításánál sokat várnak az őcsényi kultúrmunkások a helyi népfrontbizottság támogatásától is. Úgy tervezik, hogy itt rendezik be Tolna megye első táj- kultúrházát, amely minden részletében a jellegzetes sárközi népművésze tét tükrözi. Ehhez eredeti sárközi bútorokat akarnak beszerezni, az ablakokat és a színpadot sárközi függönnyel, a falakat pedig sárközi szőttesekkel díszítik. Ezzel kapcsolatban merült fel az a terv Ocsényben, hogy a kultúr- otthont Móricz Zsigmond- ról nevezzék el, aki sokat járt ezen a vidéken s egyik, közismert regénye, a „Rokonok”, a 4 kilométerre levő Szekszárdon játszódik. Az előkészületeket már megkezdték s úgy tervezik, hogy az ősz folyamán megtartják a kultúrotthon névadó ünnepségét. Levél a tolnai pártvesetőséghess Komári Sátídor eivtárs, a tolnai községi pártszervezet titkára pártiskolára került. Gyarapítja tudósát, hogy visszakerülve nagyobb segítséget tudjon adni a kommunisták irányításán, «nevelésén, mozgósításán keresztül az egész falu dolgozóinak a még jobb munkához. Az iskola befejezése még távol van, gyakorlatilag tehát még nem tud segíteni a községben, de azért tanulása mellett figyelemmel kíséri a falu életét, munkáját. Alábbi levele, mely a tolnai páirtvezetőséghez szól, azt bizonyítja, hogy nemcsak figyelemmel kíséri a falu életét, hanem segíteni is akar a pártvezetőségnek. — Az oktatási év beindulása közeledik — írja levelében Komáromi eivtárs. — Pártszervezetünknek nagy gondot kell fordítania arra, hogy az elméleti színvonal emelése magasabb foikot érjen el most, mint az elmúlt évben. A tudás fegyver minden dolgozó kezében. Éppen ezért aiapszervezeteiink vezetőségének most az előkészítés idejét ki kell használniok. A továbbiakban elsősor ban a propagandisták munkáját segítsék. Felelősségünket csak emeli, hogy fez évben a III. pártkongresz- szus anyagát tanulmányozzák párt- szervezeteink tagjai és a legkiválóbb pártonkívüliek. A propagandisták segítéséhez feltétlenül hozzátartozik, hogy rendszeresen értékeljék munkájukat. Tartsanak havonta propagandista értekezletet, ahol el tudják mondani tapasztalataikat, módszereiket. E módszer segít dhhoz, hogy elsősorban a propagandisták között mélyül el a kritika és önkritika szelleme. így nem lesznek formálisak a szemináriumok sem, hisz a propagandisták is e szellemben nevelik hallgatóikat. Különösen abban kell a pártvezetőségnek a propagandistákat segíteni, hogy megtanítsák a hallgatókat úgy tanítani az elméleti kérdéseket, hogy azt ösz- szekapcsolják az eleven élettel. Az oktatási munka jó végzése segít végrehajtani a III. pártkongresz- szus által megszabott feladatokat. Döntő megyénkben, így Tolnán is, az őszi mezőgazdasági munkák, vetés, őszi betakarítás és begyűjtés sikeres megoldása. Ha megvizsgáljuk ezt a fontos kérdést, meg kell állapítani, hogy kommunistáink nem eléggé ismerték fel e fontos munkák elvégzésének döntő (jelentőségét. Különösen fontos a korai vetés, melynek eredménye minden egyes ’ dolgozó parasztnál mázsákban jelentkezik terméstöbbletként. Nem mondhatjuk el megyénk községeinél, hogy kihasználnák teljes mértékben ezeket a jó időket. Pártunk III. kongresszusa célul tűzte ki az életszínvonal állandó emelését. Vajon lehetséges lesz-e, ha nem vetünk el időben, ha nem teljesítjük hazafias kötelességünket. Minden kommunistának, pártvezetőségi tagunknak felhívom a figyelmét arra, hogy mozgósítsunk minden ■ becsületes, hazáját szerető dolgozó parasztot a vetés, a be,gyűjtés minél előbbi befejezésére. Vannak Tolna községben is példamutató, jól dolgozó kommunista és pártonkívüli dolgozó parasztok. Támaszkodjon rájuk a pártvezetőség a mozgósításban, s a siker nem marad el. Nagy mozgósító erőt jelent most az is, hogy a tanácsválasztásokra készülünk. Mindkettő csak úgy lesz eredményes, ha pártszervezeteink összekötik e két nagy feladatra való mozgósítást. így tudják csak elérni, hogy a tolnai dolgozó parasztok is harcba indulnak, és a tanácsválasztások tiszteletére nem lesz egyetlen darab bevetetlen föld sem a községben, a begyűjtési terveket is teljesítegjobbakat tik, s a tanácsa » a válasszák be. Ez a munka tehát harc kérdése. A pártvezetőségnek tehát gondolnia kell arra, hogy a kommunistákat, a népnevelőket úgy készítse fel, hogy le tudják leplezni az osztályellenség alattomos munkáját. Csak e módszerek segítségével tudják elérni azt, hogy Tolna község dolgozói, minden békeszerető, munkás, páraszt, értelmiség, minden kis ember, egy emberként sorakozik fel a tanácsválasztások tiszteletére indított versenyben a III. pártkongresszus határozatainak végrehajtására. Komáromi Sándor pártiskola hallgató, Pécs. Búzából és árpából kevesebb termett a tavalyinál. Nem sikerült megbirkózniuk a száraz ősszel és a sokáig elhúzódó hideg téllel. Az egyéni gazdák terméseredményeit áronban így is magasan felülmúlták. A kukorica és a burgonya termés többlete ezenkívül értékben pótolja a kevesebb gabonatermést. így az egy munkaegységre jutó jövedelem nem csökken, hanem valamivel több lesz, mint a tavalyi volt. Hogyan érhettek el a kapásokból a tavalyinál jóval magasabb, gabonából pedig az egyéniekét jelentősen meghaladó termést? Erre is könnyen választ kapunk. Az idén nagyobb gondot fordítottak a növényápolásra, a trágyázásra és igen sokat segített az iregszemcsei gépállomás. Tavaly száz mázsa pétdsót és 80 mázsa szuperfoszfátot használtak fel, az idén pedig száz mázsa pétisót, 160 mázsa szuperfoszfátot és «91 hold földre istállótrágyát szórtak. A kukoricát tavaly egyszer, az idén pedig háromszor kapálták. A burgonyát tavaly egyszer kapálták, egyszer töltögették, az idén viszont a kapálás mellett két ‘töltögetést kapott. A napraforgót ugyancsak háromszor kapálták meg. Úgy győzték ezt a sok munkát, hogy a gépállomás traktorai végezték a (kapálások jelentős részét. 85 hold kukoricát kétszer, 60 hold burgonyát pedig háromszor jártak végig a gépállomás traktorai, kultivátorai, töltögető!. Ahogy kiszámították, csak a növényápolásban 2500 munkanapot takarítottak meg azáltal, hogy gépekkel irtották a gyomot. A szövetkezet tagjai ezalatt elvégezhették a többi sürgős szántóföldi munkát. A jövedelemosztás Amilyen a munka, olyan a jövedelem. Pontosan még nem tudják ugyan, mennyi jut egy-egy tagnak, de már kialakult egy kimutatás az egy munkaegységre várható jövedelemről. Valószínű, hogy egyes terményekből (kukorica, burgonya, szé. na) és pénzből ez még valamivel magasabb lesz. Hasonlítsuk össze a tavalyival ezt az előzetes számítás alapján készült tervet. 1953-ban kilóg ramm 1954-ben kilogramm Kenyérgabona 4.15 3.25 Árpa, zab 1.10 0.50 Kukorica 2 4 Burgonya 1 3 Széna 1 2 Cukor 0.11 0.08 Olaj 0.14 0.14 Pénz 12.— Ft 12.50 Ft Egy-egy munkaegységre tehát —a szabadpiaci árakat véve alapul — tavaly 38, az idén pedig 40 forint jut. Úgy számítják, hogy az egész évii munka 15.000 munkaegység lesz. Átlagosan 312.5 munkaegység —tehát 12.500 forint értékű termény és pénz jut egy-egy tagra. Különösen jól járnak az olyan családok, mint Papp Józsefé, ahol 723 és Rado- v i c s Jánosné, ahol 1104 munkaegységet gyűjtöttek. Egy hónap múlva kezdődik csak meg a Béke tsz zárszámadásának végleges elkészítése, amely egyben hű tükörképe is lesz az egész évi gazdálkodásnak. Az előzetes számítások azonban már bizonyítják a nagy- szokolyi dolgozó parasztoknak,- érdemes szövetkezeti tagnak lenni, mert gazdagabb terméshez, nagyobb jövedelemhez juttat mindenkit a nagyüzemi gazdálkodás. Kovács András „Mi népnevelők a párt és a kormány, valamint a dolgozók közötti élő kapocs vagyunk“ A népnevelői megbízatás a Magyar Dolgozók Pártja részéről mindenkor megtisztelő feladat a párton- kívuldek részére. Ezt a feladatot csak úgy tudjuk jól elvégezni, ha magunk is állandóan tanulmányozzuk a párt politikáját, hogy azt magunkévá téve, másoknak is meg tudjuk magyarázni. Csak így tudijuk elérni, hogy a munkások és parasztok, értelmiségiek, s az összes dolgozó kisemberek átérezzék az állampolgári kötelezettséget és jogok maradéktalan gyakorlása mennyire a szocializmus építésének, a szebb és boldogabb jövő elérésének alapja. Most különösen nagy a feladatunk a tanácsválasztások előkészítésében. Azt kell megmagyaráznunk, hogy a tanácsválasztásokat nem lehet és nem is szabad összetéveszteni a Horthy-rendszer képviselőtestületi választásaival, a tanácstagokat pedig e képviselőtestületek tagjaival, mert azok a vagyonos osztály tagjaiból kerültek ki, és mint ilyenek, csak a kapitalisták és az őket kiszolgálók érdekeinek megfelelő intézkedéseket hoztak. E kisebbségben lévők gyakoroltak hatalmat a dolgozók nagy többsége felett. Ha pedig azt a bitorolt hatalmat a munkásosztály csorbítani igyekezett, azonnal szembetalálta magát az uralkodó osztályt kiszolgáló fegyveres erőkkel. Ma egész más a helyzet. A dolgozók leg- jobbjaiból kerülnek ki a tanácstagok, akik valóban a dolgozó nép érdekeit képviselik, védelmezik. Népnevelőink csak jó felkészültség nyomán érhetik el, hogy a dolgozók meggyőződnek arról, hogy a párt és a kormány célja a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás. Ezt a munkát erősíti a múlt és jelen összehasonlítása. Igen fontos, hogy a népnevelők különbséget tudjanak termi az ősz-, tályellenség és az osztályellenség álltai félrevezetettek között. Az előbbieket természetesen le kell lepleznünk. Az utóbbiaknál- azonban komoly felvilágosító munkával kel! rámutatnunk tévedésükre. Csak így győzhetjük meg őket a való igazságról. Mutassunk rá ' többszőr is elért gazdasági és szociális eredményeinkre. Egyszóval tartsuk mindig szemeiéit azt, hogy mi népnevelők a párt és a kormány, valamint a dolgozók közötti élő kapocs vagyunk és mindenkor ennek megfelelően, végezzük fontos megbízatásunkat. Hussy Károly népneveíőfeleiűiE, Saekxaérd
