Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)

1954-10-13 / 243. szám

i NAPLÓ 1954 OKTOBER IS SPOfff A megyei röplabdabajnokcsapafok tornáján a Tolna megyei csapatok eredményte énül s terepeitek A Bonyhádi Zománcmüvek dolgozói a minőségi követelmények megjavításáért Az utóbbi években magymértéik.- beo bontakozott ki a munkaverseiny a Bonyhádi Zománcművekben. Dol­gozóink lelkes vállalásain keresztül emelkedett a termelés és javult a minőség. Hogy ez milyen méretű, arról az alábbi adatok tanúskodnak. 1951-től 1953. év végéig a vállalat termelése 49 százalékkal emelkedett ez 9.7 millió forintot jelent. A minőség terén a javulás szám­szerűleg nem mutatható ki ilyen mértékben, de a körülmények isme­retében megállapítható, hogy e téren is értünk el eredményeket. Ugyanis a vásárló közönség igényeinek meg­felelően a kevésbé kényes vörös­barna edények gyártása mellett na­gyobb mennyiségiben korall, türkisz. fehér és de-kor edényeket gyártot­tunk. Ezen kívül az egyenes (lábas, fazék) és fazonáruk (mosdótál, víz- veder, stb.) arányát 30 százalékról 70 százalékra változtattuk. A 70 szá­zalékos fazonárun belül arra törek­szünk, hogy a dolgozók igényeit a legmesszebbmenően kielégítsük. 1954 január 1-től augusztus végéig terje­dő időszakban a legkeresettebb zo- máncámból közel félmillió darabot gyártottunk. így mosdótálbói 126.000 darabot, zs-rbödönből 21.000, zomán­cozott üstből 5.000 dardoot, de na-gy mennyiségben gyártottunk ceglédi kannát, vizesvedret, tejeskannát, stb. Természetesen e cikkek gyártása sok­kal munka igényesebb, s íg.y nagyobb arányú a selejt ke-etkeződés. Nem beszélve altról, hogy olyan minő­ségi áru, amely az elmúlt években elsőrendű minőségnek lett kiadva, ez ma legfeljebb másodrendű minő­ségnek felel meg, mert a dolgozók minőségi igényeinek növekedése te­rén, vállalatunkat is nagyobb fel­adatok elé állítja. 1954-iben, az ötéves terv utolsó évében 150 százalékkal termeltünk többet, mint 1949-ben a hároméves terv utolsó évében. Ezen belül a zománcedény termelés az 1949. évi 508 tonnáról 1954 év végére 1137 tonnára emelkedik. Az ötéves terv alatt üzemünk több új cikk .gyártá­sát vezette be, ilyenek például a já­tékáru, mentődeboz, csiszolt edény, stb. Az 1954-es év IV. negyedévé­ben vezettük be a kádszappantartő és az elektromos főzőlap gyártását. Ezek közül a kádszappantartő igen keresett cikk, amelyet jelenleg ugyan még nem lehet kapni, de egy hét múlva már vásárolhatják a dolgozók. Az elektromos főzőlapot üzemünk exportra jártja, ezenkívül pedig több alkatrész egyedi gyártását vé­gezzük más iparágak részére. Ilyen alkatrész a bámyalámpa fenék, a burgonya-nyomókosár, magtámasz az ontőipar részére, stb. Egyedi gyár­tásunkban szerepel még -a ibőrcement álló edény gyártása a cipőipar részé­re. Tervünk teljesítését a dolgozók munkaversenyvállalására építjük fel. így a vállalások szorosan összefügg­nek a vállalat tervteljesítésével, s j mennyiséget eredményező vállalások mellett a dolgozók minden esetben minőségi vállalást is tesznek. Ezek a körülmények azt eredményezik, hogy dolgozóink komolyan veszik a ver­senyt s nagyobb érdeklődést tanúsí­tanak a vállalások teljesítésével szemben. Ezt azért emelem ki, mert vállalatunknál kezdetben a munka­verseny nem a legjobb alapokon in­dult és abban az időbein dolgozóink nem is vették komolyan. A munka­verseny jelenlegi eredményeit a többszöri átreformálás után tudtuk elérni, de még a jelenlegi formája sem teljesen kielégítő. .A dolgozók 'lelkes, odaadó mun­kájának köszönhető, hogy üzemünk III. negyedéves tervét 105.5 száza­lékban teljesíthette. Ez az eredmény a feltételek ismeretében még na­gyobbnak tűnik, ugyanis a II. ne­gyedév végén és a III. negyedév elején a termelés legfontosabb té­nyezőjével, a munkaerő kérdésével kellett vállalatunknak megbirkóz­nia. Ebben az időszakban a nagyfokú kilépések következtében több mun­kahelyen hiány állt elő. A felvett új munkaerők sem mennyiségben, sem minőségben nem érték el a kívánt szintet az első időkben. Ezek a dol­gozók m= már a velük való foglal­kozás következtében természetesen teljes értékű begyakorolt munka­erők. Nem kis mértékben fokozta a nehézségeket az is, hogy egy-két ke­vésbé öntudatos dolgozó kilépése =’őtt káros r* *roDS'?andát folytatott, s ennek következtében többedmagáyal lépett ki a vállalattól. Ezeket a gó­cokat később felszámoltuk, s a to­vábbi hasonló esetek felszámolására az ilyen dolgozót szükség esetén fe­gyelmi úton eltávolátottuk. Ilyen felelőtlen beszéd nyomán terjedt el vállalatunknál az a hír is, hogy a savazó-műhelyben TBC-t kap­nak a dolgozók. Hiába juttattuk az ott dolgozók részére a legmegfele­lőbb saváL'jó munkaruhát és egyéb kedvezményeket, a dolgozók egymás után hagyták ott a savazót. Ezt a problémát úgy oldottuk meg, hogy az égető-kemencéknél dolgozó kom­munistákat és az öntudatos párton- ■kívülieket meggyőztük e káros hír­verés alaptalanságáról. így ezek a dolgozók vállalták, hogy felváltva egy-egy hétig dolgoznak a savazó- ban, s ott felvilágosító munkát vé­geznek. Ma mái1 ott tartunk, hogy a -jó. példaadás és a felvilágosító mun­ka eredményeként igen sok dolgo­zónk szeretne a savazóba kerülni. Még csak annyit a savazóról, ha itt a munka megáll, altkor három mű­hely termelése esik ki, s ezek a mű­helyek össztermelésünk 80 százalé­kát adják. Tehát ez is mutatja a jó felvilágosító munka, és a kommunis­ták példamutatásának fontosságát. Köztudomású, hogy a termelés élenjárói a sztahanovisták, ezen ke­resztül a munkaverseny alapja a Sztahanov-mozg-alom. Szeptember folyamán a megyei pártbizottság ér­tekezletet tartott, ahol a vállalatok igazgatóin kívül néhány sztahano­vista is résztvett. Ezen az értekez­leten konkrét példákon keresztül is­mertették a Sztahanov-mozgalom terén fennálló hiányosságokat. Az értekezleten szerzett útmutatások alapján üzemünkben a legjobb dol­gozók és sztahanovisták bevonásával értekezletet tartottunk. Az értekezle­ten a Sztahanov-mozgalom további fejlesztése érdekében a dolgozók ja­vaslatai alapján több határozat szü­letett. Elhatároztuk többek között egy sztahanovista-brigád létrehozá­sát, melynek feladatává tettük a szükséges, jól bevált fogások átadá­sát, természetesen a minőségi mun­ka szemelőtt tartásával. Foglalkozott még az értekezlet az anyagtakaré­kosság és önköltségcsökkentés kér­désével is, amely vállalatunknál a legnagyobb probléma. Ennek érdekében 1954 december 31-ig bevezetjük a gyártmányköny­vek szerinti műveletekre való mun­kautalványok kijavítását. Pótműve- leteket csak akkor iktathatnak be, ha azt a vállalat főtechnológusa in­dokoltnak találja. Bevezetjük továb­bá az anyagmorma szerinti anyag- utalványozást. Még ez évben a tej- kanna, ceglédi-kanna, kétrészes bög­re-gyártás technológiáját is megvál­toztatjuk, így nem csak szemre tet­szetősebb, minőségre jobb, hanem olcsóbb árut is állítunk elő. Az év hátralévő részében megváltoztatjuk még a vízveder és zsírosbödön gyár­tás technológiáját, de további módo­sításokat hajtunk végre az egyéb edényáruknál is. Bevezetjük a gön­gyölt fülek gyártását, amely további minőség javulást és olcsóbb gyár­tást eredményez. Pártunk és kormányunk határoza­ta értelmében válLailatunkra, mint közfogyasztási cikket gyártó üzemre, az 1955-ös évben a jelenleginél még nagyobb feladatok hárulnak. Hogy ezt a feladatot el tudjuk látni, körül­belül 6 millió forintos beruházással egy korszerű zománcozó-műhelyt kapunk, új savazóval, szárítóval és égetőkemencékke!. Ez lesz. hazánk egyik legkorszerűbb zománcozócsar­noka. A dolgozók egészségvédelmé­nek érdekében az üzemrészt egy fe­dett folyosó köti össze az öltöző, mosdó, orvosi rendelő és étkező épü­letével, amely 2 évvel ezelőtt készült el. A fentiekből kitűnik, hogy üze­münk sokat kapott államunktól, de kitűnik az is, hogy dolgozóink ma­gukévá tették a kormányprogram célkitűzéseit, s a közszükségleti cik­kek termelésének fokozásával és a minőség javításával igyekeznek meg­hálálni, mert tudi'ák, hogy ezzel a dolgozók életszínvonalának emelését segítik elő. Simon Imre technikus. termelési osztály vezetője. Őszi tárlat és Garay-díj A Tolna megyei képzőművészek munkacsoportjának őszi kiállításánál megtört a jég: ez az első szekszárdi kiállítás, melynek anyagát előzetes zsűri vizsgálta felül és rostálta meg. A zsűri munkájában lehettek hibák, azonban puszta léte is pozitívum, s ha kiállításra érdemes munkák is kimaradtak esetleg, — az előző évekkel szemben — vitathatatlan giccsek nem kerültek be. Ez pedig eredmény, amelyet a művészeknek kizárólag úgy szabad értékelniük, hogy elmélyültebb, becsületesebb munkára ösztönözze őket. A másik tény, ami ünnepi jelle­get ad a kiállításnak: most került elsőízben kiosztásra a Garay-díj, amit a nyáron alapított a megyei ta­nács s ami méltán találhat követők­re az ország egyéb részein. A kiállítás mindössze egyetlen ter­met tölt meg, kicsit zsúfoltan is, az egyetlen terem azonban nívót is je­lent: kirívó ellentétek nincsenek. El­ső helyen a Garay-díjasokról kell szólni, akik méltán kapták az érté­kes kitüntetést. Palkó Józsefnek két munkája is díjat kapott: édesanyjá­ról készített portréja főleg a fej megoldásában, finom, elmélyült munka, mely a kissé elnagyolt ké­zért is kárpótol. Könyvillusztrációi elsősorban grafikai készségét dicsé­rik s valóban az illusztrált művek szelleméből fakadnak. Lázár Pál két akvarelljéért kapott Garay-díjat, — mindkettőt Tokajban festette a nyá­ron. A tokaji műútról festett kép technikájában is bravúros, a tokaji utcarészletet ábrázoló képet finom színkezelése, színskálája gazdagsága dicséri. A kiállítás kellemes meglepetése a decsj Szabó Jenő, akinek egy el­mélyült, igen szép tanulmányfejét és tollrajzait tüntették ki Garay-díjjal. A visszavonult, halkszavú művész a kiállítást is, az első Garay-díjasok névsorát is gazdagítja; előadásmód­ja egyszerű, de belülről fakad, min­den képe hosszú tanulmány ered­ménye. Czencz János kompoziciós díist kapott „Cigánytánc” című képéért, melynek fő erénye az elrendezés biz­tossága, színeinek választékossága. Gyöngyös Béla virágcsendéletéért kapott Garay-díjat, melyet rajzj biz­tonsága, előadásmódjának eleganciá­ja, plaszticitása dícsér. Pongor László né számára aratókat ábrázoló pla­kettje hozott Garay-díjat, míg Mar­tinék József szép tanulmányfejéért dicséretet kapott. A többiek közül Szabó Dezső fi­nom színhatású tájképpel, Kasszelik József markáns önarcképével, Staub Ferenc ugyancsak egy önarcképpel szerepel, míg P. Marostordai Anna egy csendéletet állított ki. A továb­bi névsor helyett: az elmúlt évi ki­állítás óta értékben növekedett a Tolna megyei művészek munkája. S ha a mostani tárlat mennyiségben kevesebbet is ad, mint a tavalyi, de nívóban jóval magasabban áll s ez feltétlen előrehaladást jelent. Ezt az értékbeli emelkedést elősegítette a megyei tanács is, amikor a Garay- díj alapításával erkölcsi és anyagi támpontot adott a művészeknek, s a múzeum is, amely vendégül látja az első Garay-díj kiállítást. A ren­dezés, ha hagy is hibákat, a további munka kiindulópontja lehet, mert az előzetes zsűri ténykedése általában javára vált a kiállításnak. ___________________ (cs. 1.) B * B P? «4 SZERDA, OKTOBER 13 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR 111. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP: Kálmán. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: Várható időjárás szerda estig: vál­tozó felhőzet, néhány helyen (in­kább délen és keleten) eső. Mérsé­kelt északkeleti-keleti szél. A hűvös idő tovább tart. Éjszakai lehűlés ke- eten fokozódik, másutt alig változik Várható hőmérsékleti értékek szer­dán reggel: délkeleten 2—5, másutt 0 plusz 3, délben országszerte 12— .15 fok között. • Az OTSB az elmúlt hét végén ren­dezte meg a megyei iröplabd-abajnak- ságoik győztesei részére a baj^iki tornát. A férfi csapatok részére Pé­csett és Debrecenben bonyolították le a torna küzdelmeit. Mig a nő. csapatok Szegedien találkoztak egy­mással. A férfi tonnán a megyét kép­viselő Szekszárdi Petőn együttese Pécsett szerepelt. A megye női röp- iaibeasportját a Tolnai Vörös Lobogó képviselte. Csapataink a tonnákon sikertelenül szerepeltek, mert egyet­len győzelmet sem sikerült szerez­niük a vasárnapi Népsport jelentése szerint. A torna tanulsága szerint te­hát vám még bővan tennivaló a me­gye röplabdasportja fejlesztése érde­Dombóvári Postás—Bátaszéki Lokomotív 0:0. Dombóvár, 300 néző, vezette Módéi' Dombóvári Postás: Moosz — Csiz­madia, Szenti, Schmidt — Csabai. Fodor, — Nagy, Takács, Gombás, Hunai Kiss. Bátaszéki Lokomotív: Frei — Michli, Rifcli, Szép, — Tóth, Sel- meczi — Varga, Toronyi, Krix, Frei, Páva. Az ifjúsági csapatok mérkőzése miatt — ahol a hazai együttes 4:2 arányú győzelmet aratott — csak 4 órakor kezdődött a mérkőzés. A me­gyei bajnoki találkozón a két együt­tes óriási küzdelmet vívott egymás­sal. A hazai csapat támadó sora irá­nyította jobbára- a játékot, összeha­sonlíthatatlanul többet támadott, mint a bátaszéki Lokomotív csatár­sora, de vagy a védők léptek közbe jól, vagy pedig a támadások befeje­zésébe csúszott hiba. A második félidőben sem válto­zott a játék kéipe. A hazai együttes lényegesen többet támadott, de ezut_ tál sem sikerült a hazai csatársor­nak Frei kapuját bevenni. A máso­dik félidő 29. percében — mikor már szinte teljesen sötét volt, — a játék­vezető kénytelen volt a mérkőzést beszüntetni, így a kiesési rangadó el döntetlenül végződött. Pincehelyi Traktor—Ozorai Falusi SK 6:2 (4:1) Pincehely, 300 néző, vezette: Szend- rovics. A Megyei TSB döntése után va­sárnap került újra játszásra a Pin­cehely—Ozora labdarúgómérkőzés, melyen eldőlt a járási bajnokság sor­sa. A két csapat az alábbi felállí­tásban vette fel a küzde'met. Pince­hely: Tompa — Gyulai, Farkas, Hol- lósi. Dénes, Fodor — Papp, Varga, Nagy, Sebestyén, Dein. — Ozora: Plósz — Lévai, Gosztola, Sáfrány — Nagy, Ciráki — Fei-ffer, Árvái, Ko­vács, Csuhái, Csókás. Nagy lendülettel vetette magát mindikát együttes a küzdelembe és a hazai együttes kapus hibából Nagy révén megszerzi a vezetést. 1:0. A gól után mezőnyjáték alakul ki, mi­közben mindkét kapu veszélyben fo­rog. A 15. percben a vendégcsapat a büntetőterületen belül szabályta­lanságot vét, amiért a játékvezető 11-es-t ítél. A büntetőt Varga rúgja, a labda kapufáról pattan a hálóba 2:0. 2 perc múlva F-eiffer az ozorai eseipat jobbösszekötője — szintén 'ka­pushibából gólt ér el 2:1. A 22. perc­ben Varga, a kitűnően játszó pince­helyi csatár, kapásból lő kapura és a megtopett Plósz mellett a hálóba esik. 3:1. Újból mezőnyjáték alakul ki -az ozoraiak mezőnyben jól játsza­nak, de a kapu előtt a csatárok pe­pecselnek. A 32. percben Csókás még 4 méterről sem tud a hálóba találni. kében. — Részletes eredmények: Pécs: Férfi torna: Szegedi Haladás —Szekszárdi Petőfi 3:0, (6, 6, 3), Nagy kanizsai Lokomotív—Szekszárdi Pe­tőfi 3:1 (7, 10, 10:15, 11). Csapatunk itt komoly ellenállást tanúsított, mint látható szettet is nyert. Szombathe­lyi Dózsa—Szekszárdi Petőfi 3:0, (8, 10, 12), Pécsi Dózsa—Szekszárdi Pe­tőfi 3:1 (-5, 7:15, 6, 7). Szeged, női torna: Győri Vasas— Tolnai V. L. 3:0 (7, 5, 5), Sztálinvá- rosi Építők—Tolnai V. L. 3:0 (3, 10, 2), Nagykanizsai Lokomotív—Tolnai V. L. 3:1. (14:16, 1, 3, 3). Nagyszerű kezdés után érthetetlenül teljesen visszaesett a tolnai együttes. Szegedi Kender—Tolnai V. L. 3:0 (1, 4, 5). A következő percben újból meleg helyzet adódik a hazaiak kapuja előtt, de a védelem szerencsére tisz­táz. Ebben az, időszakban a vendé­gek többet támadnak, de a csatársor fölényét -nem tudja góllá értékesíteni A 42. pereben Dein fejes góljával már 4:l-re vezet a -hazai csapat. A második félidő második percé­ben a vendégek használják ki a ha­zai védelem pillanatnyi zavartságát és kavarodásból gólt érnek él 4:2. A gól után új-ból Ozora játszik enyhe mezőinyföléninyel, de a csatárok még 5 méterre a kaputól tétováznak a lö­véssel. A második félidő közepétől kicsit esik a játék irama. A 33. perc, ben még megcsillan a győzelem esé­lye az ozoraiak előtt, amikor a (játék­vezető 11-est ad a -hazai csapat ellen, de a büntetőt nagyon rosszul és -gyengén rúgja és az Tompa zsákmá­nya lesz. A következő percben már az ozoraiak kapujánál történik sza­bálytalanság amiért a játékvezető kénytelen újból 11-es pontra tenni a labdát. Ezúttal ismét Varga állt ne­ki a rúgásnak és mint az első félidő lő. percében most újból a -kapufáinak lövi a labdát, ahonnan védhetetlenül pattan a hálóba. 5:2. 3 perc múlva. Csókás fejesgóljával beállítják a vég­eredményt 6:2. Jók: Varga (mezőny legjobbja), Farkas, Fodo-r, illetve Ciráki, Go-sz- tola és Árvák Tolna megye a péntek-szombati ver­senynapon egyetlen helyezést sem szerzett az országos ifjúsági atlétikai bajnokságokon Az idei ifjúsági atlétikai bajnoksá­gokat az OTSB váratlanul igen hi­degre fordult időben rendezte meg Budapesten. A verseny saijn-os nem sok jót hozott a megye számára. A megye visszaesett atlétikája egyetlen helyezéshez sem jutott a péntek­szombati versenynap során. A vasár­napi verseny eredményeiről, amidőn ezeket a sorokat írjuk, még nem ér­kezett jelentés. M 0 7 I Garay filmszínház. VESZÉLYES VIZEKEN. Érdckfe-zíiő filr> bátor szovjet aknakuta.- tókról. Szovjet film. Kezdések: vasár- és ünnepnap. 4. 6 és 8 órakor. Hétköznap: 6 és 8 órakor. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: K1RAI Y ! ASZL.Ó ^ szerkesztősé" é< kiadóhivatal folefon^záaiAt 20-10. 20-11 Szpkszá rd széchen vi-utca í8. MNB eirvszámui'/fim uü t»?*» utő_3fc Előfizetési díj. havi ii — forint Raranvameffvei S/ikra Nvomda Péf v Műnk ár- v Mihálv mea tO at Telefon. 20-2? _ nyomdáén falul MELLES R F.Zäö AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA 11. számú sportrejtvény "E 'C ‘«3 r-j oo 53 , OJ I_ r-j GO V 9! § S "3 La Tt-o *c az október 1? én lejátszásra kerülő mérkőzésekre 1. BáiasZék—D Lokomotív labda rugómérkőzés 2. Bonvhád—Má a labdarugómérkőzés y. Sz. Petőfi—Hőgyász labdarugómérkőzés 4. Tolna—Paks labdarugómérkőzés 5. S montornya—S-. Dózsa labdarugómérkőzés 6 Dunaföldvár—Sz. Építők labdarugómérkőzés 7. D. Postás—Nagymányok labdarugómérkőzés 8. Bátaszék—Dombóvári Lók. ifjúsági labdarugómérkőzés 9. Tolna—Paks ifjúsági labdarugómérkőzés 10. Dunaföldvár—Sz. Építők ifjúsági labdarugómérkőzés PÓTMÉRKÖZÉSEK: 11. Bonyliéd—Máza ifjúsági labdarugómérkőzés 12. Simontornya—Sz. Dó sa ifjúsági labdarugómérkőzés Név: Lakcím: fYYYYfTYYYYfYTTVYYYYYTYYYVYYYVYYYYYlYfYYYYYYYYYYTVYVYYYYVYYYYYYYYYYYYYYY*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents