Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)

1954-10-13 / 243. szám

1954 OKTOBER IS NÄPCÖ S A jó gazdasági eredmények állandósítása rendszeres politikai munkát követel a teveli Alkotmány tsz-ben Sokféle tervünk van... — Engem is megvá­lasztottak a Hazafias Népfrontbizottságba — újságolja Hábel Gyula, a pincehelyi igazgató- tanító és hangjában ön­érzet, büszkeség érzik. Joggal, hiszen a falu népe a munkáját be­csülte meg azzal, hogy beválasztotta a Haza­fias Népfront helyi bi­zottságába. — Én főképpen isko­lai vonalon szeretnék egyet-mást megvalósí­tani — beszél terveiről a pincehelyiek igazga­tó bácsija. Az pedig, hogy az iskola áll leg­közelebb a szívéhez, hogy mindenekelőtt az iskolára gondol, termé­szetes. Hiszen már 20 esztendeje tanítósko- dik. Látta a múlt rend­szer iskoláját és ma igazgat egy jóhírű, osz­tott falusi iskolát. Né­ha elgondolkodik és összeveti a régi isko­lát a mostanival. Maga is csodálkozik a különb ségen. — Iskolánk minden nevelője elvégezte a pedagógiai főiskolát, szaktanár. Szertáraink olyanok, hogy bárme­lyik régi középiskola megirigyelhetné. Mi­kor azonban a régi is­kolai viszonyokról me- sélgetek a gyerekek­nek, bizony hitetlen­kedve hallgatják c-s gyakran kinevetik a múlt történeteit. — Tennivaló azért még mindig van — tér vissza a jelen ter­veihez Hábel Gyula. — Iskolánkban még mindig túl sok a mu­lasztás. Emlék a csök­kentésére törekedünk elsősorban. Sokat tehet nek a nevelők, az osz­tályfőnökök a hiány­zások ellen és igen fontos a szülőkkel va­ló kapcsolat. A szülők segítségével tudnánk elsősorban eredménye­ket elérni ezen a terü­leten. Sportpálya épí­tését is tervezzük. Ez annál is inkább szük­séges, mivel tornater­met megfelelő épület híjján nem tudunk be­rendezni, pedig torna­szereink is vannak és ami a legfontosabb, testnevelőszakos taná­runk, aki kedvvel és tehetséggel dolgozik és igen szép eredménye­ket érhetne el megfe­lelő körülmények kö­zött. — Igen sokféle tea- vünk van, hirtelen sok is lenne elsorolni — gondolkodik Hábel Gyula és azután mond­ja, amint eszébe jut, amit tenni akarnak az iskoláért és a falu né­péért. A tavaszra egy teret íásítanak majd. amely nemcsak eszté­tikai, hanem egészség­ügy! szempontból is je. lentős, különösen a gyermekek részére. — Nagy probléma az Ar­tézi kút is. Már évék óta áll a falu közepén azzal a felírással, hogy „Nem ivóvíz". Meg le­hetne pedig és meg is kell oldani ezt a kér­dést. Nagyjából ezek azok a tervek, amelyeket az „igazgató bácsi" hirte­lenjében elmondott. Az elhatározások -szilárd­sága azonban, amely Hábel Gyula szavaiból kicsenctül, biztosíték rá. hogy nem is sokáig maradnak tervek. A Dombóvári Kendergyár dolgozói csatlakoztak a november i-i versenyhez A bonyhádi járás termelőszövet­kezetei közül az idén jó munkát végzett a teveli Alkotmány termelő- szövetkezet. Jó munkájuk ismert az egész járásban. Minden munkában példamutatóan rész tvettek a tsz-ta- gok, s ennek eredményeként már az idén nem volt egyetlen holanyi gyo- mos területük sem, pedig ugyancsak gyorsan nőttek a sok és kiadós esők hatására. A jó munka eredményét máris érzik a termelőszövetkezet tag­jai, látják, hogy nekik több jut mindenből, mint az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztoknak. Erre jó példa, volt a cséplés, után, ami­kor a tsz-tagok sokkal több gabonát vittek haza, mint a kisparcellán ter­melő dolgozók. Ezt a kis lelkes csoportot a ter­melőszövetkezet pártszervezete fog­ja össze, vezeti, irányítja*. A pártszer­vezet javaslatára vonta be a legtöbb tsz-tag a családját is a közös mun­kába. Jól dolgoztak, pedig a 30 tsz- tag közül csak 7 párttag és egy tag­jelölt. Ez a kis csoport igen lelkesen és elszántan védelmezte a termelőszö­vetkezetet a külső támadásokkal szemben és felvilágosító szóval is segített egyre jobb termelőmunkát végezni a tsz-ben. Az igyekezet meg_ hozta eredményét. A termelőszövet-' kezet megszilárdult, vonzóvá lett. A falúban is . jól ismerik eredményei­ket. Tudják azt, hogy például nap­raforgóból 10 mázsás átlagtermésük volt, de azt is tudják, hogy — bár a tavalyinál kevesebb búza termett, a rossz időjárás következtében — az mégis meghaladja a falu átlagát. A munka üteme most az ősz folya­mán sem csökkent. Nem vártak eső­re, szántottak-vetettek. Hat évvel ezelőtt alakult Német- kénen a „Ságvári Endre" termelő- szövetkezet. A tsz megalakulásaikor mindössze 2'5—30 darab szedett-ve- dett szarvasmarhával, s 10—15 lóval kezdte meg a gazdálkodást. Sertés- állománya sem volt. De még ez év őszén kapott az államtól egy sertés- törzset, mely 20 anyakocából állt. A szarvasmarhaállomány feljavítá­sát is az állam segítette elő egy 20 darabból álló törzsáMománmyial. A gazdasági épületeik rendbehozását is állami kölcsönnel és saját erejéből kellett végezni a tsz tagságának. Volt is javítanivaló, mert az örökségbe kapott Mácii-Kovács féle birtok ala­posan el volt hanyagolva. A kastély egyes helyiségeiben patkányok ta­nyáztak. A meglévő 4—5 gazdasági épület pedig romokban hevert. Az első feladat tehát az volt, hogy a gazdasági épületeket rendbehozzák. Azóta S óv telt el, s ez alatt az 5 év alatt komoly változás állott be *. tsz életében. Sok nehézséggel kel­lett megküzdeni a tsz tagoknak. Gverge volt a termés, az álliaíálio- mámyt is meglátogat la a vész, de a tagság nem hagyta magát. Évről-év- re virágzóbbá tette a szövetkezetei. Kibővítette az állatok férőhelyét. Ma nem 5, de tíznél is több a gazdasági épületek száma. Ezek közül nemrég készült el egy 60 férőhelyes modem sertésfiaztató. Egy másik ilyen ser­tésólat is építettek a megalakulás óta. Abban a malacok, hízók és a süldők tanyáznak. Épített a tsz ko­váé*- és bognárműhelyt, üzemi konyhát, toirkahodályt, gyapotszárí­tót, és fcisebb-rtagyobb különböző gazdasági épületeiket. Nemrég húztak új tetőt egy 25—30 méter hosszú istállóra is. Mindezek mellett gát­iért, tejfeldolgozót és csibekeltetőt is állítottak már fel. Az építkezés mellett komoly gon­dot fordítottak az állatállomány fej­lesztésére is. 30 tehén, 35 növendék- marha, 33 ló, köztük csikó is, 30 Olvasd a Társadalmi .Szemifi minden számát. elméleti fejlődésedet segíti elé I Nagy értéke van a termelőszövet- kezethpn az egy-egy megszerzett munlSegységnek: 3 kiló búzát, 1 kiló árpát, s 4 forintot osztottak, s amint azt a termelőszövetkezet elnöke mon­dotta, mintegy 4 kiló kukorica, 2 kiló burgonya és még mintegy 4.50 forint kerül kiosztásra egy-egy mun­kaegységre. Jó munkájáról ismerik az egész községben Pongrácz Mihályt, aki eb_ ben az évben csupán egymaga mint­egy 3á0 munkaegység után vitt haza gabonát, ehhez természetesen hozzá­jön a családtagok keresete is. így mintegy 24 mázsa kenyérgabonát, közel 10 mázsa árpát vitt haza, nem is beszélve a többi „apró-cseprő“ dolgokról, mint a kukoricáról, bur­gonyáról, olajról, cukorról és egye­bekről, amit a zár száma d ás kor kap­nak majd. A termelő munkából a párttagok példamutatóan veszik ki részüket. Doma Gyula, Pozsár Lőrinc, Ludas Ilona és a tagjelölt Keller Magda 340—160 munkaegységet értek el. A gazdasági siker a pártszervezet munkájának jelentős eredménye. Solt segítséget adott ahhoz, hogy megva­lósuljon az elv: elérjék a tsz-tagok a középparaszti életszínvonalat. — Mégis, amikor megállapítjuk az eredményeket, meg kell mondani, hogy az utóbbi időkben elhanyagol­ták a pártpolitikai munkát. Úgy vélték, hogy az elért anyagi sikerek majd pótolják a politikai munkát, a nevelő, felvilágosító szót. Az aratás óta szervezetlenül, a feladatok nép­nevelőértekezleten történt megbeszé­lése nélkül ment a pártmunkának ez az igen fontos része. Csupán most a Hazafias Népfrontbizottság megvá­lasztásakor és a tanácsválasztás elő. anyafcoca, 20 hízó, 60 süldő, szép juhállomány és számos baromfi al­kotja a tsz állatállományát. A tsz szép fejlődésnek indult, de még jobb eredményekről számolhatna be, ha a vezetőség, és maga a tagság is na­gyobb gondot fordítana az állatállo­mány mennyiségi és minőségi növe­lésére. 900 hold földön gazdálkodik a tsz, a meglevő állatállománya azon­ban nem éri el azt a mennyiséget, amely szükséges egy ilyen szép 'ki­terjedésű gazdaság fenntartásához, illetve jövedelmének növeléséhez. Több gondot kellene fordítani a tsz- nek a különböző üzemágak fejlesz­tésére is. Ha figyelembe vesszük, hogy a termelőszövetkezetben a tehenek leg­nagyobb része friss fejős és nem egy közülük 10—15 liter tejet adott, ami­kor a borja 2—3 hetes volt, s a tej mennyiséget leginkább a borjaknak adták, már itt megállapíthatjuk, hogy pazarlás történt. Egy 45 kilós borjú táplálásához elegendő 8 liter teljes tej, de 10 liternél semmi esetre sincs többié szüksége a borjúnak. Egy 15 •literes tehénnél — mint például a tsz „Kiesi“ nevű tehenénél — na­ponta 5 liter tej veszett kárba. Ez a mennyiség 2.40 forintos áron 12 fo­rint. Ha a tsz-nek 8—10 ilyen tehene van, ez napi 100—120 forint veszte­séget jelent. Ezt az összeget pedig meg tudnák menteni a ridegborjú- neveléssel. A tsz-nék azonban, más jövedelmi forrásai is vannak, melyek kihasználatlanul hevernek, például a gatter, a daráló, de a tejüzeme sincs teljesen kihasználva. Nem {or­dítanak elég gondot a baromfiállo­mány növelésére sem. Nem eléggé fejlesztik a tyúkállományt, mely to­jáson keresztül is komoly jövedel­met biztosítana, nem beszélve arról, hogy a kacsa és li’catenyésztésre nem is gondolnak. Pedig az ilyen irányú . üzemágak is komoly jövede­lemhez juttatnák a szövetkezetét. A szövetkezet üzemi pártszerveze­tének vezetősége már foglalkozott azzal a kérdéssel, ho-gy ezeket az üzemágaikat fejleszteni keik Egy­némelyükre határozatot is hozott a tsz tagsága, a határozat azonban csak határozat maradt. A ijövedelem fokozásához tartozik még az is, hogy a tsz tagak jobban kivegyék részü­ket a közös munkából. Tűrhetetlen az állapot, hogy egyesek a megen­gedettnél nagyobb területet tartanak a háztáj. gazdálkodásban, s ami a készítésekor kezdik rendszeresen megtartani a népnevelőértekezletet a falusi pártszervezettel együtt. Az helyes, hogy a falusi pártszervezet népnevelői között vannak termelő­szövetkezeti tagok, mert a község lakói ezáltal is jobban megismerik a termelőszövetkezet eredményeit. A terméseredmények, a tsz-tagok nö­vekvő életszínvonala, ismert is a fa­luban, s ezért már többen kérték fel­vételüket. Azonban helytelen az, hogy a tsz pártszervezete elsősor­ban azokról a dolgozókról feledkezik meg, akik már a termelőszövetkezet tagjai. Pedig ők is várják, hogy most Is a mindennapi munkájuk során kint a határban, vagy pedig lakásu­kon felkeressék a népnevelők és egyről-másról elbeszélgessenek. A gyors, egyöntetű cselekvést a termelőszövetkezetben csak a rend­szeresen megtartott a párttaggyűlé­sek 'biztosítják. E téren is van mii pótolnia a tsz pártszervezetnek. — Rendszeressé kell tenni a kommunis­táknak ezt a harci tanácskozást, elő­re kell a párttagokkal tudatni a na­pirendi pontokat, hogy azok felké­szülve jelenhessenek meg a taggyű­lésen és alaposan meggondolt javas­latokat adhassanak a munka további megjavításához. Az őszi munkák kellős közepén vagyunk. Sok-sok feladatot kell még megoldania a teveli Alkotmány ter­melőszövetkezet pártszervezetének. A kommunisták vezetésével nekik is diadalra kell vinniük a kenyércsatát, hogy a megkezdett úton tovább elő­re haladva mind a termelőszövetke­zeti tagok, mindpedig egész népünk életszínvonala egyre magasabbra emelkedjen. legkirívóbb példa az, hogy maguk a pártvezetőségi tagok is megfeledkez­nek arról, hogy a háztáji művelése a közös munka rovására megy. Er­ről feledkezett meg Tóth Imre elv­társi a pártvezetőség egyik tagja is, aki a tsz-ből kapott 1 hold háztáji gazdálkodás mellett még 500 négy­szögöl bérelt szőlő megművelésével is foglalkozik. Az ilyen és hasonló esetek követ­keztében nem csoda, ha lazult a munkafegyelem és a tagság nem tartja be saját határozatát, mint ahogy nem tartotta be sokáig azt a határozatot, hogy a fegyelem lazí­tókikai szemben munkaegység levo­nást alkalmazzanak. A tagság nagy­része, főleg a kommunisták látták, hogy ez a büntetés igen helyes, ha­tározatot is hoztak arra, hógy az igazolatlanul mulasztókat munka­egység levonással büntetik. Mikor azonban a határozat , végrehajtására került sor, legtöbben ellene voltak, így volt ez Vinkovics Imre eivtárs esetében is, aki igen helyeselte, sőt követelte, hogy munkaegység levo­nással büntessék az igazolatlanul mu­lasztókat, de mikor az ő fiára került sor, ellenezte a határozat végrehaj­tását. A nemeiken „Súgván” termelő­szövetkezetben megvan minden lehe­tőség arra, hogy eddigi eredményü­ket tovább fejlesszék, s a jövő gaz­dasági évben ne csak a tagság egy része, mint például Girie Mátyás, aki feleségével együtt dolgozik, di­csekedhessen azzal, hogy tele a kam­rája, mert közel 800. munkaegysége után, mintegy 20 mázsa búgát vitt haza. A góréjában is csak a háztá­jiról mintegy 35 mázsa kukoricája van. Vagy Sinyi János, Roncsek Elek és Gyuricza Vendel, meg még egy páran érjék el azt, hogy október 1- ig Szerzett munkaegységük után 12- 13 ezer forint jövedelemben része­süljenek. A tsz továbbfejlesztéséhez és a jö­vedelem fokozásához csupán arra van szükség, hogy a vezetőség szi­lárdan álljon a tsz élén, ahova a ta­gok megválasztották, tartsák be és tartassák be a tagokkal is a közgyű­lés által hozott határozatokat. Fej­lesszék minél szélesebb körben gaz­daságukat, tegyék azt sok üzemágu- vá, mert csak akkor lesz virágzó a szövetkezetük, ha azt minél jövedel­mezőbbé és több üzemáguvá fejlesz­tik, Megyénk üzemeiben egyre széle­sedig a november 7 és a tanácsvá­lasztások tiszteletére beindult mun­kaverseny. Újabb és újabb felaján­lások születnek: a több és a jobb áruk gyártását Ígérik a munkások és műszaki vezetők. A Dombóvári Kendergyár dolgo­zói termelési értekezleten vitatták meg, milyen felajánlásokat tegyenek a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 37. évfordulójára. A meg­beszélés eredményeként az alábbi versenypontokkal csatlakoznak a MÁVAG Mozdony és Gépgyár dol­gozóinak felhívásához. 1. Vállaljuk, hogy éves tervünket december 21-re befejezzük. 2. A rosthozam szálarányát meg­javítjuk, ezért elhatároztuk, hogy a kender, valamint a ramie szálnál a tervezettel szemben egy százalékkal A múlt héten jelent meg a sajtó­ban a minisztertanács legutóbbi ülé­sén hozott határozat: 1934 október 5 és 91 között gyártakarítási hóna­pot kell rendezni országszerte. Az őszi gyártakarítás immár ha­gyománnyá vélt országszerte. Ma már minden gondolkodó ember meg­érti, hogy a hulladék, a „heverő” nyersanyag gyűjtése — anyagterme- iést jelent. A hulladékbegyüjtés révén felhalmozott értékek: vas, acél, szí­nesfémek, nagymértékben elősegítik elsősorban a közszükségleti iparcik­kek termelésének növelését. Minél jobban gazdálkodunk, an­nál könnyebben, gyorsabban valósít­hatjuk meg nagy célunkat: a jólét állanaó fokozásét. Megbocsáthatatlan mindenfajta pazarlás. A nyersanyag­gal sem bánhatunk könnyelműen. Nem engedhetjük, 'hogy azok a nyers anyagok, amelyeket az ipar ismét felhasználhat, veszendőbe menjenek. Ezért fontos, ezért bír olyan nagy jelentőséggel a minisztertanács ha­tározata, mely felkéri az üzemek és gyárak dolgozóit, hogy kutassanak fel minden olyan használhatatlan ócskavas, vagy színesfém hulladékot, melyet jelenlegi alakjában felhasz­nálni nem lehet. A minisztertanács határozatának végrehajtásában komoly feladat vár az üzemi hulladékgyűjtő felelősökre. A Békebizottságok Kiskönyvtára sorozatban legutóbb Örkény István írása jelent meg „Hiszek a szabad­ságban" címmel. Örkény István könyvecskéjében Charlie Chaplin, a világhírű humorista, számtalan ka­cagtató filmvígjáték szerzőjének és főszereplőjének életét, küzdelmeit magasabb szálhozamot érünk el. 8. Vállaljuk, hogy október havi száikender tervünket 10 százalékkal túlteljesítjük. 4. A termelékenység terén az egy főre eső termelési értéket 2 száza­lékkal emeljük. 5. Vállalásunk maradéktalan tel­jesítéséért az eddiginél nagyobb gondot fordítunk a jól bevált munka módszerek terjesztésére, el akarjuk érni, hogy november 7-ig a 100 szá­zalékon alul teljesítést üzemünkben megszüntetjük. Kadó József üzemi párttitkár Mikolovics Erzsébet DISZ-titkár. Vuics Júlia üzemvezető. Kelemen Mihályné Ü. B. elnök. Lomtalanítsuk gyárainkat, üzemeinket EZT OLVASSUK.. Örkény István: HISZEK A SZABADSÁGBAN Rajtuk múlik elsősorban, hogy a gyár. üzem vagy gépállomás terüle­téről odakerül-e az ócskavashulla­dék, ahol arra a legjobban szükség van — a feldolgozó művekhez. Az ő feladatuk, hogy a vas_ és acélolvasz­tó kohók tervszerű, folyamatos mun­kája részben biztosítva legyen. Tud- niok kell tehát, hogy a hullaaékvas gyűjtése a legfontosabb nyersanyag termelésének felel meg. Egyike a legkönnyebb feladatoknak, csak jól körül kell nézni a munkahelyeken és annyi időt kell szakítani, hogy azo­kat lehetőleg fajtánként összegyűjt­ve előkészítsék, hogy a begyűjtő vál­lalat azonnal a rendeltetési helyére szállíthassa. A már többéves tapasztalat azt mutatja, hogy a hulladékfelelősök legjobb segítőtársai a DISZ-fiatalok. Az ő lelkesedésük és leleményessé­gük igen nagymértékben segíti elő a gyártakarítás sikerét. A gyár ta­karítása, az üzemek lomtalanítása szerves része a negyed úr negyedév tervfeladatainak. Éppen ezért senki se becsülje le ezt a munkát, senki sem intézze el kézlegyintéssel, ha­nem a fontos ügyhöz méltó komoly-* Sággal és ügyszeretettel foglalkozzon e fontos feladattal. Arató Frigye* tárja elénk. Chaplin nagyjelentősé­gű munkássága során képességeit mindinkább az emberi haladás, a béke ügyének szolgálatába dilit olt a. A Béke Világtanács ezért legutóbb Nemzetközi Békedijjal tüntette ki La kiváló művészt és békeharccs: Szépen fejlődik, de vannak hiányosságai is a németkéri Ságvári tsz-nek \

Next

/
Thumbnails
Contents