Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)

1954-10-09 / 240. szám

NAPLÓ ■ :V?<# d.yv>fj^jv. 1954 OKTOBER 9 Dobi István nyilatkozata a Hazafias Népfront jelentőségéről és a népfront-bizottságok megalakulásával kapcsolatos kérdésekről őW István, a Népköztársaság ” Elnöki Tanácsának elnöke, a Hazafias Népfront Országos Előké­szíti Bizottságának tagja, a követ­kező nyilatkozatot adta a Magyar Távirati Iroda munkatársának a Ha­zafias Népfront jelentőségéről és a népfront-bizottságok megalakulásá­val kapcsolatos kérdésekről: — Igen nagy jelentőséget tulajdo­nítok a Hazafias Népfrontnak, illet­ve a nemzeti összefogásnak. Jelentős ez politikai, gazdasági, kulturális és szociális szempontból egyaránt. Sok hasonló nemes törekvés volt már a nemzet életében, a mostani az egész nemzet boldogulása érdekében való s ezért igen fontos, hogy jó munkát végezzünk. További előrehaladásunk, békés életünk biztosítása — nagy és nemes célok, és ha jól fogjuk meg a dolgot, a nagy célok megvalósítá­sára, népünk az eddiginél is egysé­gesebben lép sorompóba. — Különösen fontosnak tartom a Hazafias Népfront munkáját a falun, ahol az elénk tűzött nagyszerű célo­kat igen körültekintő munkával kell megvalósítanunk. Kormányzatunk nagy feladatokat tűzönt maga elé a falu felemelkedését illetően. Nem kétséges, hogy a falusi népfront-bi­zottságoknak nagy lehetőségeik lesz­nek e feladatok megvalósításában. Ezeknek a bizottságoknak minde­nütt a nemzeti összefogás ütőerejé­nek - kell lenniök. Azt tapasztalom, hogy sok helyen megértették ezt, vannak azonban, ahol nem gondolták át megfelelően a dolgot. — A komáromi járásban jártam a napokban. Ott azt tapasztaltam, hogy több helyen formális a nép­front-bizottságok megalakulása, mert ezeken a helyeken gyenge volt a szervező munka, nem tudatosították eléggé a dolgozókkal, milyen nagyje­lentőségű feladatok megoldásáról van szó. Mélységesen helytelennek tar­tom azt, hogy egyes községekben a dobosra bízták a szervezést, legfel­jebb még hangoshíradön közölték a dolgozó parasztokkal, hogy megala­kult a népfront-bizottság. Egyik sem alkalmas és megfelelő. Az elmúlt években falusi vezető embereink egy része keveset gondolt arra, hogy megnézze, emberileg mi a helyzet a , községben, hogy hat egyik vagy má­nak intézkedés. Most másfajta mun­kára van szükség. Sok helyen nem elég az a felvilágosító munka, amit végzünk és néni helyes az a nfód, ahogyan végezzük. Tpjl lehetne tenni a kérdést, -*■ hogy képzelem én el? Hát valahogy így: minden faluban isme­rek a parasztok körében néhány olyan tekintélyes dolgozó parasztem­bert, akik emberségükkel, szorgal­mukkal, tisztességükkel és értelmük­kel is kitűnnek. Ha ezeket az embe­reket keressük meg — ötöt-hatot egy faluban, — és el tudunk velük be­szélgetni arról, milyen céljaink van­nak, milyen eredményeket értünk el eddig és ezeket hogyan fokozhatjuk tovább a nemzeti összefogással, ak­kor tovább jutunk. El kell velük beszélgetni: nézzétek meg a gépál­lomást, a gépi munka eredményeit s ha erre azt halljuk tőlük, hogy hibák vannak még ott, vagy hibák vannak a termelőszövetkezetben, ak­kor meg kell magyarázni nekik, hogy nem a gépállomás és a nagy­üzemi gazdálkodás a rossz, nem a nagyüzemi gazdálkodásban van a hiba, hanem más baj van itt, gyer­tek, állapítsuk meg közösen! Az egész mezőgazdasági termelést ma­gas színvonalra kell emelnünk, de ehhez a ti munkátok is szükséges! Kérdezzük meg tőlük, s mondják meg', hol a javítanivaló, mondják meg, mit kívánnak az államvezetés- tol: műtrágyát, gépet, stb. — és mondjuk meg nekik: mi a falu nyu­galmát, a falu kultúráját akarjuk, nem akarunk mást, csak jót és nem hívjuk másra őket, csalt arra. hogy társaikkal együttmunkálkodjanak ezért a jóért, adják hozzá az ő ere­jüket, az 6 tudásukat az eddiginél nagyobb mértékben. S az ilyen be­szélgetésnek meglesz az eredménye. Mondott szóból ért a magyar — tart­ja a közmondás — s a parasztem­ber megérti az egyszerű szót. És ahogy így falvanként 5—6 emberrel szót lehet érteni, ők a népfrontbizott ság útján szót érthetnek a többiek­kel is. Véleményem szerint így kell összehívni az embereiket és így kell elindítani nagyon fontos munká­jukra a falusi népfront-bizottságo­kat. Az így alakult népfront-bizott­ságok nagymértékben tudják szolgál­ni a falu fejlődésének ügyét. — S most, a népfront-bizottságok alakulásánál, majd munkájánál sem szabad szem elől téveszteni, hogy a mi falvainkban vannak már kiváló termelőszövetkezetek, jól dolgozó gépállomások, de vannak gyengébb termelőszövetkezetek és sok egyéni gazdálkodó paraszt, illetve sok kö­zépparaszt, akinek jól megalapozott gazdasága van. Baj lenne az, ha va­laki ezzel nem vetne .számot. S ami­kor a nemzeti összefogás jelentőségé­ről szólok, akkor elsősorban azt tar­tom fontosnak, hogy ennek keretein belül még tovább erősödjék a mun­kások és parasztok szövetsége és a falu lakói egyetértsenek a fontos kérdésekben. Melyek ezek? Úgy gon­dolom, hogy elsősorban az elmaradó termelőszövetkezeteknek kell követ­niük a kiváló termelőszövetkezetek példáját, hogy a ma még gyengéb­bek színvonala mielőbb elérje a leg- jobbakót. Úgy látom, hogy az idén már jó úton vagyunk ahhoz, hogy az elmaradó termelőszövetkezetek is meggondolják a dolgot és töreksze­nek elérni az előrehaladottabb ter­melőszövetkezeteket. Persze ennek fontos feltétele, hogy rendelkezzenek a szükséges munkaerővel. Szövetke­zeti parasztságunkban egyre erősebb a törekvés, a magasabb termésered­mények elérésére. Miért? Mert egy­re világosabban látják, hogy a ma­gasabb eredmények után nagyobb rész jut nekik. Nem kétséges, hogy ha további gépekkel és a szükséges munkaerővel segítjük termelőszö­vetkezeteinket, akkor azok a még szorosabb összefogást az ipari mun­kásokkal egyebek mellett arra hasz­nálják fel, hogy ország-világ előtt bebizonyítsák a termelőszövetkezeti gazdálkodás magasabbrendűséget. Te­hát a nemzeti összefogás jelentősé­ge igen nagy a termelőszövetkezetek fejlődése szempontjából. T'i 3 a nemzeti összefogás na- gyón fontos az egyéni gaz­dálkodók szempontjából is. A mi parasztjaink, véleményem szerint, értik a gazdálkodást, akár az állat- tenyésztésről, akár a növénytermesz­tésről van szó. Értik a mezőgazdaság dolgát, szeretik a földjüket és sokan nagyon ragaszkodnak a kis gazdasá­gukhoz, nem tudnak szebbet, jobbat, emberibbet elképzelni az ő életfor­májuknál, amely pedig több, mint százados életforma. Ez volt az elő­deik élete, egészségben, betegségben, a halálban is ehhez a gazdasághoz nyúltak, ebből orvosolták, ebből tar­tották gyermekeiket. Parasztjaink jelentős részének általában nem, vagy igen nehezen jut eszébe szán­tás-vetés közben, amikor még néhol egy gyenge Jóvgí szánt, hogy felette repülőgép búg, az úton autó száguld, — hát még az atomenergia! Nem jut eszébe, • amikor nehéz munkájával arat vagy csépel, hogy mellette ma már kombájn van s ami mindennél fontosabb: a mi rendszerünk jóvol­tából technikánk ma már odáig fej­lődött, hogy őt is részeltethetik ebből. Nehezen jut eszébe, hogy változtas­son régi életformáján. Annyira ra­gaszkodik ahhoz, annyira megszok­ta — lúszen öregapja és még nem­tudom hányadik ükapja is úgy csi­nálta, — hogy nem is tud jobbat el­képzelni. S amikor izmosodik az új paraszt; életforma, a szövetkezeti gazdálkodás, s amikor ma már köny- nyebb munkával, sokkal kevesebb verejtékkel, sokkal jobb eredménye­ket érhetnek el a termelőszövetke­zetekben, akkor a most alakuló és szélesedő összefogás keretei között mutassuk meg az egyéni gazdálko­dóknak ezeket az új eredményeket. De ahol még úgy állnak a dolgok, keljünk nemes versenyre az egyéni gazdálkodókkal, a jó gazdálkodókkal, hiszen büszkék lehetünk arra. hogy a világ kevés táján találunk jobban gazdálkodó embert a magyar pa­rasztnál. Az egyéni gazdálkodók fi­gyeljék a termelőszövetkezetek ered­ményeit és fordítva. A termelési bi­zottságokban éppúgy, mint a nép­front-összejöveteleken, vagy egyéb módon ismerkedjenek meg alaposán egymással, beszélgessenek a mi iz­mosodó, fejlődő, új életünkről, be­szélgessenek a gazdálkodás gondjai­róL S így közelebb kerülve egymás- f hoz, a termelőszövetkezetek hasz-} nálják ki a termelőszövetkezet-adta # lehetőségeket, a korszerűbb nagy- # üzemi gazdálkodás magasabbrendű- # ségét, nemcsak úgy, hogy magasabb# terméseredményeket érnek el, ha-# nem az ő életformájukban is. Az# egyéni gazdálkodók meg hasznosít- # sák a nagyüzemi gazdálkodás jó# módszereit és használják ki azt a le-# hetőséget, amelyet az állam támoga-# tása, a kormányprogram biztosít # számukra, hogy még eredményeseb-# ben termeljenek és éljenek azzal a # széles lehetőséggel, amelyet most a# nemzeti összefogás jelent számukra # gazdasági, kulturális, szociális kérdé-? seik megoldásánál is. Ne felejtsék el, \ hogy az államvezetésnek eltökélt J szándéka a mezőgazdasági termelés » fejlesztése. De a mostaninál jobb élet \ eléréséhez az állam támogatása mel-“ lett szükség van az ő akaratukra is. Szükséges, hogy részben termelő-J munkájuk eredményeinek növelésé- \ vei, részben okos javaslataikkal, el- f képzeléseikkel segítsék elő a mező-» gazdaság eddig elért színvonalának» fejlesztését. Nyilvánvaló, hogy a » népfront-bizottságok munkája, a nép-5 front-összejövetelek széles utat nyit- z nak dolgozó parasztságunk előtt az i említett kérdések megoldására. Te- ( hát a mezőgazdaság fejlesztése szem- f pontjából, az egyénileg dolgozók f szempontjából is igen nagy szükség ^ van a nemzeti összefogásra és na- f gyón fontosnak tartom, hogy erre vo- f natkozóan jó programokat dolgoz- # zanak k; a népfront-bizottságok. # nagyjelentőségű a nemzetit összefogás a falu szociálist és kulturális felemelkedése szem-1 pontjából is. A szociális gondosko­dást illetően a falu népe nagyon el­hanyagolt volt a felszabadulás előtti időkben. A felszabadulás óta nagyon sokat tettünk az elmaradás felszá­molásáért, de nem lehet elmondani azt, hogy nincs már tennivalónk e téren. Lényegesen több van a dol­gozó parasztoknak, mint volt, de nem jutottunk még el addig, hogy a szo­ciális gondoskodást teljes egészében az egész népre kiterjesszük. Az ál­lamvezetésnek olyan elképzelései van nak, hogy a nemzeti összefogás ere­jével fokozatosan az egész népre ki­terjedjék a szociális gondoskodás. Minden becsületes dolgozó magyar­nak éreznie kell azonban, hogy ezt is csak a termelőmunka fokozásával, a nemzeti összefogás útján tudjuk mindenki számára biztosítani. Hasonló a helyzet a falu kultúrája terén is. Kulturális téren sem értük el még sok helyen azt a színvonalat, amire pedig minden lehetőségünk megvan. Nagyszerű kultúrcsoportja- ink vannak már sok helyen, de van még olyan község, ahol nincs min­den rendben. Csak egy példát erre. A felszabadulás előtt Szőnyben, az én falumban hét műkedvelő gárda működött, még munkásműkedvelő- gárda is volt, — pedig micsoda ül­dözésbe, ellenállásba ütközött a mun­kásember, amikor ilyent cselekedett. A felszabadulás után az én falum­ban nem használták ki azokat a le­hetőségeket, amelyek pedig "kultu­rális téren is megnyíltak a dolgozók előtt. Ma. amikor a népművelési mi­nisztérium, a községi tanács segít, s amikor kultúrház van a falun, az én falumban egy kultúrcsoport sincs. Szerencsére Kisbéren van egy ter­melőszövetkezet, amely kultúrgárdát is, énekkart is szervezett. Ez az egy példa is mutatja, hogy igen sok tennivaló van még ezen a területen s a nemzeti összefogással meg is oldhatjuk ezeket, nagyon szépen to­vább fejlődhetünk kulturális téren is. <* D IRODALMI FEJTÖRŐ (5. FELADVÁNY) Dal a hazugság-hasról Bécs felől sodrott ősz Buna-habok Titkukat s hozott parancsukat zúgják: Zsibongj föl újból szép zsiványtanya. Ekés kövekkel fölburkolt Hazugság. Száz zsaiKlárunk és katonánk vigyáz Minden vásárolt, zsoldos úri bőrre: Paprika Jancsik, Pintye Gligorok, Forverc, előre! Bánatok, kínok, mint vad keselyük. Falánk óznak a milliók szívébűi S mulasztott étek, öröm és gyerek Helyén a Burg szurony hatalma épül. Megfőjtódik Európa közepén Egy szép népség, már álomban! is pőre. De élnek a kufárok s vett urak, Forverc, előre! Es nézd, világ, e rongy komédiát, Hol csüggedt nézők a legnemesebbek. Hol eladnak sok műnk ás-milliót Cudar, óladé, úri keveseknek, Ahol az Élet ellen összefog Cézári gőgös s magyar úri dóré, Ahol régi dal már a becsület, Forverc, előre! De egyszer meging a Palota, Földindulóbban, minél jobban késik S meghallhatja a közönyös világ Halottaknak hitt lelkek ébredésit, A Hazugság-ház kap új lobogót Majd a Dunára lenéző tetőre, S addig, urak, tűzre az olajat, Forverc, előre! Ez a ismerni. vers 1913-ban jelent meg. Szerzőjét a stílusáról is fel . # f t ■ t t * I \ * \ \ í * * t ( t t é } lehet J * — Nagyszerűek a célok, érdemes a legjobb munkával dolgozni a meg­valósításukért — fejezte be nyilat­kozatát Dobi István. Ezzel a feladvánnyal véget ért a könyvhéti fejtörő sorozat. A meg- fejtéseket „Irodalmi fejtörő" felirat tál a szerkesztőségünk címére kér- f jük megküldeni. A nyertesek könyvjutalmat kapnak. j Az „Irodalmi fejtörő’' műsorát minden kedden a pécsi rádióban f hallhatják. (Szerkeszti: Szántó Tibor) f Nyugati sa jtóhangok V. M. Molotov elvtárs berlini javaslatairól PÁRIZS A párizsi lapok bőven foglalkoz­nak V. M. Molotovnak a Német De­mokratikus Köztársaság megalakulása 5. évfordulója alkalmából Berliniben tartott ünnepi ülésen elhangzott beszé dével. A demokratikus sajtó üdvözli ezeket a javaslatokat, s úgy értékeli őket, mint a Szovjetunió német kér­désben folytatott következetes poli­tikájának új megnyilatkozását. A londoni egyezmények érvénybe lépése — írja a „L'HumaiMté1’ — Németország és Európa végleges kettészakadását, a revansiszta terve­ket szövő németországi pártok meg­erősödését jelentené. Ez fokozná a fegyverkezési hajszát mind nyuga­ton, mind keleten és lehetetlenné tenné az igazi megbékélést Francia- ország és Németország között. Viszont a négy hatalom tanács­kozása, és az összes külföldi meg­szálló csapatok Németországból való kivonása rendkívül kedvező helyze­tet teremtene a német probléma bé­kés megoldására. A burzsoá sajtó igyekszik úgy fel­tüntetni a szovjet javaslatokat,, mint olyan „manővert", amelynek az a célja, hogy „megbénítsa a nyugati védelem megteremtését". A „Figaro“ azt írja, hogy „a szovjet diplomácia vezetője diplomáciai támadást inté­zett, hogy szétzúzza a londoni meg­állapodásokat". NEWYORK A „New-York Herald Tribüne“ szerkesztőségi cikkben kommentárt fűz V. M. Molotovnak Október 6-án a berlini nagygyűlésen a német kér­dés kapcsán tett javaslataihoz. Alap ezt írja: „Most, amikor Mendes­France és Adenauer parlamentjeik elé állnak, lényegesen több forog majd kockán, mint Németország fel­fegyverzése. Az a hűvös fogadtatás, amelyben a szövetségi gyűlés része­sítette Adenauert Londonból vissza­tértekor, arról tanúskodik, hogy Né­metországban úrrá lett a mielőbbi egyesülés vágya. A szociáldemokra­ták azt akarják, hogy mielőtt bár­mit tennének a londoni egyezmény jóváhagyása érdekében, kíséreljék meg az újabb tárgyalásokat Orosz­országgal Németország jövőjét ille­tően." A cikk rámutat, hogy „még Dehler konzervatív Szabad Demo­krata Pártja is, amely 'befolyás szem pontjából a második helyet foglalja el Adenauer koalíciós kormányában" fenn akarja tartani a Németország egyesítése kérdésében a Szovjetunió­val folytatandó tárgyalások lehető­ségét. Waggoner, a „Newyork Times“ washingtoni tudósítója közli: a kül­ügyminisztérium képviselője kitért az elől, hogy közvetlen magyaráza­tot fűzzön a négyhatalmi értekezlet-, re tett szovjet felhíváshoz, mint mondta, azért, ment a hivatalos sze­mélyeknek a javaslatra vonatkozóan egyelőre csak töredékes sajtóközle­mények állnak rendelkezésére". Jól­lehet itt biztosra veszik, — folytat­ja a tudósító, — hogy a francia és a nyugatnémet parlament ratifikálja a londoni egyezményt, hivatalos sze­mélyek beismerik, hogy Párizsiban és Bonnban a közvélemény ismert csoportjainak szemében vonzóknak tűnnek fel az európai biztonságnak a .kölcsönös megértésen" vagy a Szovjetunióval való egyezményen alapuló új formájával kapcsolatos javaslatok. Ma, amikor a németek érdeklődé­sét fokozottan felkelti megosztott országuk újraegyesítése, az e kérdés­ben összehívandó értekezletre tett szovjet javaslat Washingtonban ha nem is aggodalmat, de legalább., is némi nyugtalanságot kelt.“ fóiiiröfltfli híiTk PEKING Az amerikai katonai hatóságok ja­pán hajókat használnak fel a kínai part menti kémkedésre és az össze­gyűjtött tájékoztató-anyag továbbí­tására a Japánban állomásozó ame­rikai haderőkhöz, illetőleg Csang Kai- sekékhez, A fentieket a japán tengerparti biztonsági hivatalhoz közelálló kö­rök hozták nyilvánosságra. NEWYORK Az ENSZ közgyűlésének októbei R-i délelőtti ülésén Izrael és Egyip­tom képviselője szólalt fel az általá, nos vitában. A délutáni ülésen Menőn, India képviselője szólalt fel. A leszerelés kérdéséről szólva In­dia képviselője kijelentette, hogy or­szága az atomfegyver feltétlen eltil­tása mellett foglal állást. Amellett nyilatkozott, hogy tartsák fenn a nagyhatalmak vétójogát, mert anél­kül — mint Menőn mondotta — „le­hetetlen az ENSZ további létezése." A döntőfontosságú kérdések közül, amelyek az egész világot nyugtala­nítják — mondotta a továbbiakban az indiai küldött, — elsőrendű fontos­ságú a német probléma. A német kérdés békés rendezése csakis Né­metország egyesítése útján érhető el — mondotta. Menőn kijelentette, az indiai kormány szükségesnek tart­ja javasolni, hogy Németország két részének kormányai folytassanak köz­vetlen tárgyalásokat. „A németeknek — mondotta, — meg kell adni a te­hetőséget, hogy egymás között tár­gyaljanak a vitás kérdések megoldá­sáról.“ A bonni partimén! 11 órás vita után a külügyi bizottsági tolle át a négyhatalmi ériekeziotel követeli! szociáldemokrata javaslatot Berlin (MTI) A bonni parlament csütörtökön 11 órás viharos külpoli­tikai vita után a koalíciós pártbk szavazataival jóváhagyta Adenauer külpolitikai irányvonalát. A Szociáldemokrata Párt képvise­lői a bonni kormány külpolitikája ellen foglaltak állást. Adenauer hét­ízben szólalt fel a külpolitikai vita során és minden alkalommal „sú­lyos következményekkel" fenyegette meg a koalíciós pártoknak azokat a képviselőit, akik a kancellár szerint .feltűnési vágyból a nyilvánosság előtt bírálni szokták a kormány kül­politikáját." A bonni parlament többsége f or­mailag nem utasította el, hanem a külügyi bizottsághoz tette át a szo­ciáldemokrata képviselői csoport határozati javaslatát, amely han­goztatja: — A szövetségi gyűlés szólítsa fel a szövetségi kormányt: hasson oda a nyugati megszálló hatalmaiénál, hogy kezdjenek minél előbb tárgya­lásokat a szovjet megszálló hatalom­mal Németország szabad újraegye­sítéséről és Németország felvételéről az ÉNSZ keretében létrehozandó európai kollektív biztonsági rend­szerbe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents