Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)
1954-10-09 / 240. szám
1954 OKTOBER 9 NÄPCÖ Miért rossz a kenyérellátás DomMron ? ____________________________________ÍI N ovember 7 és a tanócsválasstás tiszteletére 80.000 tégla terven felüi A november 7 és a tanacsválasztások tiszteletere beindított szocialista munkaversenyhez a tolnarnegyei téglagyárak közül elsőnek a dombóvári I. számú Téglagyár dolgozói csatlakoztak. Egyben versenyre hívták a megye összes téglagyárainak dolgozóit az alábbi vállalások sikeres teljesítése érdekében: 1 Október havi tervüket M.0 százalékra teljesí- • tik. O November 20-ig 80 ezer darab téglát égetnek “•ki terven felül, mely 4 családi háznak megfelelő mennyiségű építőanyagot jelent. ti Az égetési sei ej tét 4 százalékról 1.5 százalékra csökkentik. _ I A téli fökJkészítéshez szükséges munkaeszíközö- * * két október 20-ig rendbehozzák, ugyanakkor megkezdje az 1955. évi termeléshez szükséges föld kitermelését, hogy így elkerüljék a téli nehézségeket. C A III. negyedévben 122 százalékra teljesítették minőségi tervüket. Vállalják, hogy a IV. negyedévben 8 százalékkal javítják minőségi munkájukat. A vetésben példamutató és késlekedő tsz-ek A szekszárdi járási tanács mezőgazdasági osztálya jelentése Nem titok egyetlen egy termelőszövetkezeti tag előtt sem, hogy a korán elvetett gabona bőséges termést ad. A szekszárdi járásiján például dicséret illeti a sióagáirdi Béke termelőszövetkezet tagságált, akik 60 hold búzavetési tervükből 48 holdon már befejezték a vetést. Ezenkívül földbe -tették 20 holdon az árpamagot is. Hasonlóan szép eredményekkel dicsekedhet a harci Alkotmány termelőszövetkezet tagsága is. Ok 20 'holdon befejezték a rozs és 20 holdon az árpa vetését. A fácánkerti Vörös Hajnal termelőszövetkezet tagsága 12 holdon vetett búzát, 22 holdon rozsot és 30 holdon árpát. A harci Uj Barázda termelőszövetkezet tagjai 5 hold rozsvetési tervüket túlteljesítették, 12 holdon vetették rozsot és 18 holdon árpát. Nem dicsekedhet ilyen eredménnyel például a bogyiszlói Petőfi tsz tagsága, akik a járási tanács mezőgazdasági osztályának utolsó értékelése alapján 36 hold búza és 10 hold árpa vetési tervükből még semmit sem teljesítettek. A bátaszéki Szabad Május 1 termelőszövetkezet 65 hold őszi (kalászosból mindössze 2 hold árpát vetett. Ugyanez a helyzet az alsónápai Viiágszabadság tsz tagságánál is: 124 hold őszi kalászosból csak 8 holdat vetették el. A mezőgazdaságilag nem művelhető területeken hátáémtts és gazdag erdőséget „varázsol“ az erdészek munkája Amikor a bátaszéki erdőgazdaság hatalmas, tízezer holdas gazdaságának egy részét megtekintettem, az jutott eszembe, hogy az erdőgazdaság kollektívája milyen óriási munkát végez, hogy a mezőgazdaságilag nem rr.űyeihető területekre hatalmas és gazdag erdőséget varázsoljon. Bálaapáti Mintegy kél holdon erdei fenyő, fekete luc és vörösfenyő csemeték sorakoznak. — Ezekkel az apró csemetékkel — mondotta Dékány elvtárs, az erdő- gazdaság egyik erdésze — fogjuk pótolni a kivágott erdőrészeket. Amikor kétéves a fenyőcsemete, kiültetjük és ettől az időtől kezdve a fa, a természet vad szeszélyei közepette női, erősödik hatalmassá. Ezen a k-t holdas területen mintegy 800.000 darab csemete van, amelynek legnagyobb rész-e most ősszel kerül Kiüi- tetésre. A látottak azt mutatják, hogy erre a pótlásra igen nagy szükség van. Ugyanis a két holdas íenyőcsemete- kert baloldalán húzódó terület élethűen arról beszél, hogy gróf Apponyi egykori erdőbirtokos csak kitermei- t-ette a fát, de az utánpótlással nem törődött. Körülbelül 18—20 holdas ez a terület, ahol nincs fa, csak cserje. A csemetekert másik oldalán, mint hatalmas óriások merednek a magasba a 30—40 éves fák. Amikor hegyoldalon figyelmesen körülnézKILENC FELÉ JÁR AZ WO. Este van. Az egész keszőhidegkuti határ olyan, mintha tintába fürösz- tötték volna meg. A csendet egy- egy traktor berregése töri meg. Az éjjeli műszakos szánt. Bánkúéi, a fiatal brigádvezető előbb hallgotódzik, aztán határozott léptekkel indul a gép felé. Mikor egész közel ér a géphez, kimondhatatlan nagy méreg fogja el, mert a motor kihagy, köhög, mint a tüdőbajos ember, a hengerfej pedig piros. Alig tudta magába fojtani indulatát, de azért nem hangoskodott. Szépen mondta a traktorosnak, hogy hagyja abba a szántéit, menjen be reggel a vezető elvtárshoz és mondja meg neki, hagy 5 liter vízzel szántott. — Rogy bánik maga a nép vagyonúival? Egy éjjel 3 ezer forintos kárt csinál! Ezt nem tűröm, ha én magam ülök a traktorra, akkor is megmutatom, hogy rendnek kall lenni — tört ki belőle végiilis az indulat. A PINCEHELYI gépállomás legfiatalabb brigádvezetőjéről, Bánkuli János elvtársról, s a Vörös Csillag brigádról van szó. Ez a brigád dolgozik a keszőhidegkuti Uj Elet termelőszövetkezetben is, ahol az utóbbi időben rengeteget panaszkodnak a gépállomásra. Eddig is voltak bajok, de ennyi még soha. Pedig a termelőszövetkezet is, e gépállomás is túl van az első próbán, hiszen a harmadik közös év termését takarítják be, negyedéveik, itt is. ott is új eredő élettel találkoztunk. Még állnak a fáik, de utódaik már elfoglalták helyüket, tehát amikor pár év múlva ezeket a faóriásokat hatalmába veszi az ember, már megerősödve ott lesznek a csemeték. Az erdész minden talpalatnyi területet kihasznál. Az ökörfői völgyben erősen, egészségesen állnak az évek múlva erdőt képező kis csemeték. Ezen a 20 holdas területen három évesek már a magas kőris, fekete dió, amerikai kőris, cseresznye és juharcsemeték. 500 hold területet fognak majd fokozatosan az elkövetkezendő esztendők alatt beerdősítení. Mőcsény község lejtős, meredek területe is az erdőgazdaság tulajdonába ment át, összesen 443 holddal. Nagy Lajos, a mőcsényi erdősrészleg fiatal erdészének lelkiismeretes munkáját hirdeti a megeredt facsemeték sokasága. — Négy-öt év múlva teljesen meg fog változni az egész határ képe — mondotta lelkes szavakkal Nagy elv- társ. Érdekes és szórakoztató figyelemmel kísérni egy erdőnek a kialakulását egészen attól, míg a kicsi magból egy vékony, majdnem jelentéktelen csemete lesz, majd nől-nől, erősödik és évek, évtizedek múlva megerősödve dacol a vad széllel, a zúgó viharral. Elérkeztem tehát utunk utolsó állomásához, amelyet váraljai erdőségnek neveznek. szer vetnek közösen. A traktorosok nem jól dolgoznak, de az is gyakran előfordul, hogy a tsz nem teremti meg a munkák előfeltételét. Ez mind nagy baj. De legnagyobb hiba mégis az volt eddig, hogy sem a termelőszövetkezet, sem a gépállomás nem ismerte be, hogy hibás. Pedig mind a két részről történt éppen elég mulasztás. A gépállomás például hosszabb ideig nem nézte meg alaposan, hogy a hidegkúti brigádnál mi a hiba. A tsz viszont még ennél is súlyosabb mulasztási követett el, mert az őszi árpának el volt készítve a talaj és még sem vetették el időben. Szóval ez így nem mehetett tovább ... EZELŐTT 2 I-IÉTTEL történt. Bánkuti elvtárs a fiatal brigádvezető bement az igazgató elvtárshoz és azt mondta neki: Sok igazság van abban, hogy a keszőhidegkuti Uj Élet termelőszövetkezetet mi mostohagyermekként kezeljük. Simon elvtárs, vizsgáltassák felül a gépeket, meg kell keresni a hibát: vagy a traktor rossz, vagy a traktorosok nem jók, vagy a termelőszövetkezetben van hiba, mert a munlca nem megy úgy, ahogyan mennie kellene. A gépállomás igazgatója csendes, nyugodt természetű ember. Még a brigádvezető kemény szavai sem hozták ki a sodrából, szép csendA váraljai részen már éíénkebb az élet, megtölti az erdő fenséges csendjét az autók dübörgő zaja. Autó szállítja a kitermelt faanyagot. Gyorsan, élénken rakodik Farkas Lajos munkacsapata. Az erdő sűrűjéből egyenletesen zúgó motorfűrész hangját kozza felénk a szél. Igen, motorfűrész az erdő magányában, a kézi-fűrészt felváltotta a gép, amely me^kony- nyíti a fadöntögetők munkáját, öt és fél lóerős csehszlovák gyártmányú motorfűrész éles fűrészfogai szinte egyik pillanattól a másikra átvágják, át harapják a fák törzseit. Lassan meginog az óriási fa és apró ágait, gallyait összetörve zuhan, mint egy tehetetlen báb. Csakhamar éles balták gallyazó munkája nyomán a fa Schillmger János bácsi birtokába megy át, aki a fát felhasználás szerint, feldarabolásra megjelöli aszerint hogy bányafa, vasúti talpfa, vagy éppen tűzifa lesz. Ez a kis motorfűrész 4 emberrel 60 köbméter fát tud kitermelni naponta, ami óriási teljesítmény ha alapul vesszük azt, hogy a gép alkalmazása előtt fáradságos, nehéz munkával a gyakorlattal rendelkező ember is csak 10 köbméter fát tudott kitermelni. Szép az erdő, az erdész munkája, akinek keze nyomán új erdők keletkeznek, a mezőgazdaságilag nem művelhető területeken. B. R. ben azt mondotta: „Bánkuti elvtárs maga a brigádvezető, maga önálló ember, kint van a traktorosok között, maga látja legjobban a hibát. Szóljon a szerelőnek, menjenek ki, állapítsák meg a hibát közösen és intézkedjenek. De jó legyen minden. Ha segítségre lesz szükség, szóljon BÁNKUTI ELVTARS ekkor nagy lépésre szánta el magát. — Azt mondta: — Megmutatjuk, hogy a Vörös Csillag brigád lesz az első, majd gondoskodunk mi arról, hogy Keszőhidegkuton se legyen panasz. Pontosan ott kezdte a munkát ez a fiatal brigádvezető, ahol kezdeni kellett. Teljesen átszervezte a traktorosgárdát. Szeptember 1-én, mikor átvette a brigádot, az 5 traktorhoz 6 ember volt, de 3 ebből is alkalmatlan. — Hát hogy kezdjem éti a munkát? — tette fel magában a kérdést. A 3 traktorost elküldte, hatot pedig beszervezett. Ma már 5 traktorral, 9 traktorossal dolgozik a Vörös Csillag brigád. OKTÓBER 5. Nézzük meg, mit mutat a tervteljesítési grafikon. Szinte meglepő, amit azon olvasni lehet: a Vörös Csillag brigád az első, amelyet a legifjabb, Bánkuti János vezet. Ae elmúlt héten panaszos levél érkezett szerkesztőségünkbe, mélynek tartalma a következő: — Már hosszai hónapok óta baj van Dombóváron a kenyérellátással. A dolgozók minden nap hosszú sorban állnak az üzletek előtt. Legtöbbször meg úgy van, hogy akik hátul állnak, hiába várnak, mert a kenyér elfogy. Általában az a helyzet: kenyér kevés van, vásárló viszont annál több. Csak azt nem tudom megérteni, ahogy akkor, amikor a megye többi városában rendes a kenyérellátás, Dombóváron miért kell még ma is sorbanáLlni a kenyérért. Biztosra vehető, hogy nem azért nincs kenyér, mert nem kapja meg Dombóvár a keliő mennyiséget, hanem azért, mert a már megkapott liszt mennyiséggel nem jól gazdálkodnak az illetékesek. Meg kellene nézni a tanácsnak pontosan, hogy mi az oka ennek, és a legrövidebb időn belül intézkedni kellene ebben az ügyben. Már kinőttünk régen a sor- banállás korszakából, meg aztán nincs is nagyon időnk sorbanállásra, mert a legtöbben dolgozók vagyunk, és munkahelyünket nem hagyhatjuk el egyes emberek helytelen és hanyag munkája miatt. Nemcsak ez az egyedüli eset , ami elkeserít bennünket. Az is fájdalmas részünkre, hogy a kenyér minősége az utóbbi időben enyhe kifejezéssel élve kritikán aluli. De az is lehetetlen állapot, hogy a községben tartózkodó „vidékiek" egyáltalán nem jutnak egy negyedkiló kenyérhez, ha éppen megéheznek. A dombóvári dolgozók nevében kérem a tanácsot, hasson oda, hogy a dombóvári kenyér újra jó, ehető legyen és hogy az üzletekben megfelelő mennyiségű kenyér álljon a vásárló közönség rendelkezésére. Javaslatom az, ha nem elegendő a A Dombóvári Talpfatelítő Vállalat dolgozói nagy örömmel vállalták a dalmandi gépállomás patronáiását. A segítségadás még a télen megmutatkozott a gépjavításnál. A taip- fatelítő .legjobb szakemberei mintegy 30 munkanapot dolgoztak a gépállomás traktorain azért, hogy a gépek jó kijavításával segítsék a mezőgazdaságot. Kijavítottak és teljesen rendbe'noztak többek között egy erőgépet 2000 forint értékben. Az üzem asztalosai pedig segítséget adtak a cséplőgépszekrények javításához. A dombóvári talpfateiítö dolgozói— Ha traktoros volna, elmondanám, hogy miért iparkodtunk és iparkodunk ennyire, de így hiába mondom el, úgysem érti meg — mondta. — Mondja csak el, megértem én. — Tudja, a traktorosbecsület az nagy szó. Talán nem is tudnám kifejezni, hogy milyen érzést vált ki az emberből, ha azt mondják neki, hogy munkakerülő, hanyag, felelőtlenül bánik a nép vagyonával. Mi ezt többé senkitől sem akarjuk hallani. Azt az igeretet tettük, hogy október 29-ig minden termelőszövetkezetben elvetünk, éves tervünket pedig időben, maradék nélkül teljesítjük. Aki ebben kételkedik, az annakidején majd győződjön meg róla — jelentette ki határozottan. AHHOZ, hogy a Vörös Csillag brigád valóra váltsa ígéretét, minden előfeltétel megvan. — Mióta Bánkuti elvtárs a brigádvesető, megváltozott a helyzet. Eddig senki sem akart Keszőhidegkuton dolgozni, még maga Boda elvtárs sem, aki a gépállomás legkiválóbb traktorosa. Igaz, hogy ebben a határban nehéz terep van. A föld, kemény, kötött, a határ dimbes- dombos, sőt hegyes. No, de aki trak torosnak vallja magát, aki tudja, dombóvári kenyérgyár apparátusa, akkor bővítsék ki, vagy ha az nem segít, akkor hozzanak vidékről kenyeret, de lássák be, hogy ez így nem mehet tovább. — Eddig szól a levél. A levél nyomán szerkesztőségünk kivizsgálta az ügyet. Igaza van a levél írójának. Megállapítottuk, hogy a tanács bár. ismeri a kenyérellátással kapcsolatos problémát, még nem tudta megszüntetni a nehézségeket. Lengyel elvtárs, a községi tanács titkára elmondta, hogy a kenyérellátás biztosítása érdekében vidékről, Mázáról és Bonyhádról hozták a kenyeret. De az is előfordult, hogy Pécsről kellett a napi kenyérszükségletet biztosítani, mert a Sütőipari Vállalat kapacitása egy akkora község kenyérellátására, mint Dombóvár, kicsi és nem kielégítő. Terv vaíi azonban arra, hogy új kemencét építenek, mellyel megoldják a dombóvári kenyérproblémát. A minőséggel kapcsolatban megállapítást nyert, hogy a kenyér esetenként valóban rossz. Erről beszéltek a tanács dolgozói, de maga a vállalat helyettes vezetője, Halmos elvtárs ás. Elmondta, hogy hozzájuk is érkeztek be panaszok. Legutóbb a Komlói Segédipari Vállalat egyik munkása szöget talált a kenyérben. De előfordult olyan eset is, hogy ő maga talált zsákblombát a kenyérben. — Hogy ilyen eset előfordul — mondotta Halmos elvtárs — ennék egyik oka az, hogy dolgozóinkból még mindig hiányaik a szocialista munkás-öntudat. Egyes dolgozók felelőtlenül kezelik a nép vagyonát és nem tartják kötelességüknek, hogy a kifizetett bérért megfelelő munkát végezzenek. Megszigorítjuk az ellenőrzést s a nehézségek dacára is megjavítjuk a munkát a Dombóvári Sütőipari Vállalatnál. Ezt elvárják tőlünk a dolgozók is, akik pénzükért Ízletes, jó kényeiét akarnak enni. nak patronázs-mozgalma azonban távolról sem menüit ki a gazdaság: segítésben. Az üzem kultúrcsoportja időközönként műsort adott a gépállomás dolgozóinak, de segítséget adtak: a politikai nevelő munkában is. A gépáhomásffiak adott segítségen kívül a talpfatelítő különféle gyárt- mányok beiktatásával is hozzájáru a mezőgazdaság fejlesztéséhez. A pártkongresszus határozatainak alap ján az idén a vasúti talpfák mellett nagymennyiségű szőlőkarót, kuko- ricagói'é léceket és kerítésoszlopokat is tartósítanak. hogy mi-a traktoros becsület, annak nem szabad ilyen nehézségek elől mcghátrálni. Ezután a Vörös Csillag brigád traktorosai közül sem fog meghátrálnifsenki. A traktorosok becsületszava biztosíték arra. hogy ezután a keszőhidegkuti Uj Élet termelőszövetkezet vezetői sem panaszkodhatnak majd a gépállomásra. A BRIGÁDV EZETŐ azt javasolta a föagronómusnuk, hogy ide összpontosítsák az erőt. A főagro- nómus, Tompa Gyula elvtárs egyet értett a javaslattal és a brigádve- zctövel közösen hozzáláttak annak végrehajtásához. Keszőhidegkuton dolgozik ma a Vörös Csillag brigádból négy traktor, a legjobb traktorosok, Boda elviárs, Katona elvtárs, Kapolyag elvtárs es mások. Ide huzatott át Csepregi Mihály, Tóth István az ozorai Petőfi termelőszövetkezetből. Szóval most már Keszöhidegkúton is megy a munka, mint a karikacsapás. A traktorosok versenyben dolgoznak. Boda elvtárs azt mondta, munkatársainak: ,Most elválik, hogy ki, milyen traktoros, megmutathatja mindenki, hogy mit tud.” Valóban most válik el, hogy a pincehelyi gépállomás Vörös Csillag brigádvezetője és a brigád traktorosai mire értékelik a traJc- torosbecsületet. Tra k ioroshecsii le t Á Dombóvári Talpfatelítő Vállalat dolgozói segítik a mezőgazdasági termelést
