Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)

1954-10-08 / 239. szám

2

N A P C ö- »“yfUéi'/ v^VY*^

1954 OKTÓBER 8

Mofoíov elviárs szerda esti beszéde hatalmas visszhangot keltett egész Hémetorszégban

Berlin (MTI) Molotovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének és külügyminiszterének szerdán este a Német Demokratikus Köztársaság jubileuma alkalmából a berlini Állami Operaházban megtartott beszéde már az első órákban is hatalmas visszhangot váltott ki egész Németország közvéleményében.

A Német Demokratikus Köztársaságban és a Nyugat-Németországban megjelenő lapok csütörtökön vezető helyen közük vagy bő kivonatban ismertetik Molotov beszédét. A német kérdés gyors és igazságos rendezésére tett újabb szovjet javaslatok reménnyel és bizakodással töltik el a német nép demokratikus és be- keszerető erőit.

A bonni parlament folyosóin a csütörtökön délelőtt kezdődött külpolitikai vitát megelőzően a képviselők csoportokba verődve kizárólag Molotov nagyjelentőségű kezdeményezéséről beszélgettek.

A Szociáldemokrata Párt szóvivőié hangsúlyozta, hogy Molotov szer- i dai kijelentései igen komoly alapot nyújtanak a német kérdés rendezésére.

Dehler, a Szabad Demokrata Párt elnöke hangoztatta: Molotov beszéde igazolta azokat, akik a megmerevedett bonni állásponttal szemben a Szovjetunióval tartandó tárgyalások mellett szálltak síkra.

Brentano, Adenauer Keresztény Demokrata Uniója képviselői csoport jának elnöke ezzel szemben azt állította. hogy az új szovjet javaslatok főcélja a londoni határozatok végrehajtásának megakadályozása.

Adenauer kancellár egy újságírónak. arra a kérdésére, hogyan vélekedik Molotov szerdai kijelentéseiről, a következő kitérő választ adta: — Molotov úr kijelentéseiről csak a beszéd tüzetes áttanulmányozása után kívánok nyilatkozni.

Oílenhauer, a Szociáldemokrata Párt elnöke, a bonni parlament dél- e’őtt kilenc óra után megkezdődött külpolitikai vitájának első szónoka beszédének bevezető részében a szovjet kormány új kezdeményezésére utalva kijelentette, hogy a londoni határozatok, amelyek akadályozzák Németország újraegyesítését, és fokozzák a nemzetközi feszültséget, elfogadhatatlanok a német nép számára.

Az ENSZ- közgyűlés jóváhagyta a főbizottság napirendi javaslatait

Newyork (MTI): Hírügynökségi jelentések szerint az ENSZ-közgyűlés szerda délutáni ülésén jóváhagyta a főbizottság már ismertetett javaslatait.

A főbizottságnak azt a döntését, hogy tűzzék napirendre a Szovjetunió által benyújtott „a fegyverzet csökkentéséről, valamint az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegy. verek betiltáséról szóló nemzetközi szerződések'" című szovjet javaslatot, a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta.

„A tengerhajózás szabadságának megsértése a kínai tengereik térségében1 című szovjet javaslat kérdésében pedig a közgyűlés — a főbizottsághoz hasonlóan — az elhalasztás mellett döntött. Az elhalasztás mellett nyegyvemen, ellene hatan sza_ variak, heten pedig tartózkodtak a szavazástól.

Jacques Duclos nyilatkozata a Dides-Baranes üggyel kapcsolatban

Párizs (MTI) Az úgynevezett Dides-Baranes üggyel kapcsolatban szerdán a francia hivatalos szervek folytatták a kihallgatásokat.

Kihallgatták D’Astier De La Vi- gerie-t, Waldeck-Roche-t és Jacques Duclost, valamint Jacques Duclos titkárát. A párizsi bíróságon szembesítették velük Baranest, aki — mint ismeretes — a Francia Kommunista Pártba beépített rendőrspicli volt.

Jacques Duclos nyilatkozatot tett az őt kihallgató szervek előtt — és nyilatkozatát később újságírók előtt is megismételte, Duclos kijelentette:

„Bíró úr, ön megidézett engem, mert szükségesnek tartja kihallgatásomat az. igazság kiderítéséhez. Nekem is minden vágyam, hogy hozzájáruljak az igazság felderítéséhez és néhány megjegyzést kívánok önnel közölni:

1. Először is megszeretném jegyezni, mennyire felháborító becsületes emberek számára, hogy kihallgatják őket csak azért, mert egy provokátor megvádolta őket, akinek a viselkedése világosan mutatja, hogy kom- munistaellenes rágalmainak semmiféle jelentőséget nem szabad tulajdonítani. Baranesről akarok beszélni.

a) Baranes Dides rendőrügynöke, Dides a megszállás alatt, Gestapo szolgálatában állt;

b) Delarue barátja, aki a náci meg szállás idején francia hazafiakat kínzott meg;

c) Kommunistaellenes cikkeket szállított a „Le Figaro“ című lapnak, ahol menedéket keresett, mielőtt Di- deshez fordult;

d) A Kommunista Párt soraiba befurakodott provokátor, akinek a tegnapi hitleristák és a mai McCarthy s- ták nyomdokain haladó ellentmondásos kijelentései arra valók, hogy ártsanak a Kommunista Pártnak.

2. Miután ezt elmondottam, fontosnak tartam kijelenteni: különösnek

tartom, hogy egy olyan ügy, amelynek kiinduló pontja Dides letartóztatása és egy nála talált nemzetvédelemmel foglalkozó jelentése elkobzása, kommunistaellenes irányba terelődik, mintha azt akarnék elhitetni, hogy kommunista ügyről van szó. Megállapított tény, hogy Dides magánál hordott egy titkos okmányt és hogy ennek az okmánynak első példánya letartóztatásakor már nem volt birtokában. Dides előző nap este az amerikai kémelhárító szervek titkos szolgálatának- egyik ügynökénél vacsorázott. Miután ismert dolog volt, hogy Dides a Gestapo szolgálatában állott, az amerikai kémelhárító szervek titkos szolgálata fehérre mosta. Könnyű megérteni, hogy ez a rendőr semmit sem akar megtagadni ezektől a szervektől. Jogos feltenni azt a kérdést, hogy a nyomozás miért nem folyik ebben az irányban. Az amerikai titkos szolgálat közbelépése annál is világosabban tűnik ki, mivel még egy különös személyiség van belekeverve ebbe az ügybe. Delarue-röl van szó, aki a megszállás alatt kínozta a hazafiakat és ezek között számos kommunistát. Miután húsz évre elítélték és miután 1947-ben egy ismeretlen személy segítségével megszökött, nyugodtan élt Fontenay Sous Bois-ban, Dides, valamint Bay- lot volt rendőrfőnök védnöksége alatt. Még nem hallottuk, -hogy bűnpártolás miatt eljárást indítottak volna ellenük. Sőt, mi -több: ez a bűnöző hamis névre útlevelet kapott Baylot és Martinaud-Deplat szerveitől. Delarue ezzel a hamis útlevéllel kísérte Didest az Egyesült Államokba. Úgy vélem, hogy ebben az irányban kellene folytatni a nyomozást. Egy amerikai zsoldban álló szervezetted állunk szemben, amelynek célja, hogy Franciaországban támadja mindazokat, akik nem hajolnak meg Washington parancsai előtt. A vizsgálatnak azt kellene felfednie, hogy valójában kik azok, akik ezt a nemzetellenes és köztársaságellenes szervezetet irányítják.

3. Ebben az ügyben politikai kérdések is szerepelnek. Kétségtelen, hogy a kommunistaellenesség madár ijesztőjét rángatva, politikai ellentéteket akarnak szítani, amelyek arra irányulnak, hogy Franciaország elveszítse az EVK visszautasítása által szerzett előnyeit és amelyek új alakban akarják elfogadtatni a német müitarízmus újjászületését.

Mint már annyiszor, amikor arról volt szó, hogy ártsanak FranciaorNégy bizottság foglalkozik a iondoni küenchataimi egyezmény gyakorlati alkalmazásával

(MTI) Az AFP hírügynökség tudósítója beszámol arról, hogy négy bizottság foglalkozik a londoni kilenc- hatalmi egyezmény gyakorlati alkalmazásával. Az AFP ismerteti e bizottságok feladatait.

A négy bizottság a következő: í. Az Atlanti Szövetség 14 országának képviselőiből és a nyugatnémet szakértőkből álló munkacsoport, amely „a NATO szerkezeti módosításait tanulmányozza Nyugat-Német- ország esetleges feltételével kapcsolatban.“ Ez a bizottság a párizsi Chaillot palotában ülésezik.

2. A londoni értekezleten . részt- vett kilenc hatalom képviselőiből álló munkacsoport. Ez a módosított brüsszeli szerződés katon.ai . : szempontjainak gyakorlati alkalmazásával foglalkozik, azaz. megszabja a nyugatnémet „hozzájárulást“ megállapítja a tagállamok'maximális haderejét, a fegyverellenőrzési ügynökséggel. a rendőrségi és belvédelmi erőkkel tartja a kapcsolatot. E bizottság, amely a francia külügyminisztérium épületében ülésezik, szerdán tartotta első taggyűlését s két albizottságot létesített. Az egyik albizottság a katonai létszámmal, a másik pedig a felszerelések kérdésével foglalkozik.

3. A brüsszeli szerződés állandó bizottsága. A bizottság „A londoni egyezmények politikai szempontjainak gyakorlati alkalmazását tanulmányozza."' A bizottságba október 7- én bekapcsolódnak Nyugat-Németor- szág és Olaszország képviselői is.

4. A három nyugati hatalom németországi főparancsnokaiból és a nyugatnémet szakértőkből álló bizottság. Ez a munkacsoport azt tanulmányozza, ,gnüyen módosításokat kell tenni a bonni egyezményben, hogy megszüntethessék Nyugat-Né- metország megszállási státuszát,“

szágnak, most ismét kommunista- ellenes mesterkedésekbe bocsátkoznak. Mi megvetéssel utasítjuk vissza mindezeket az ellenünk irányuló nevetséges mesterkedéseket, amelyek csak megismétlései annak, amit a reakció a munkásmozgalom eRen mindig használt. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az igazság legyőzi a francia mccarthysták klikkjének sötét mesterkedéseit“ — jelentette ki Jacques Duclos.

D’Astier De La Vigerie kihallgatása során megcáfolta Baranes lég- bő’kapott vádjait

Wakleck-Rochet tiltakozott a „La Terre1' című kommunista újságnál lefolytatott házkutatás ellen, majd kijelentete, hogy sohasem ismerte Baranest. Hozzáfűzte, hogy most, amikor Franciaországban el akarják fogadtatná Németország újrafelfegy- verzését, diszkréditálni akarják a Kommunista Pártot, amely vezeti az új rafelf egy vérzés elleni harcot.

A szembesítés alkalmával Baranes kénytelen volt elismerni, hogy soha nem ismerte Waldeck-Rochet-t. „Elismerem, hogy hazudtam“ — mondotta.

Delarue még mindig szökésben van.

Külg»oJitikaí je^y*elek

John Peurifoy kényes küldetése

John Peurifoyt, az Egyesült Államok volt guatemalai nagykövetét thaiföldi nagykövetnek nevezték ki. Mielőtt útnak indult Thaiföldre, Washingtonba utazott, ahol, mint a külföldi sajtó közli, haladéktalanul fogadta őt Dulles külügyminiszter. Dulies dicséretekkel halmozta el méltó tanítványát és munkatársát, Peuriíoy- vel, ezután Dulles jelenlétében hosszasan elbeszélgetett Eisenhower elnök. Tolmácsolta neki a Fehér Ház háláját „eredményes tevékenységéért“ és gratulált neki „igen kényes és erős idegeket igénylő“ guatemalai küldetése sikeres kimeneteléhez.

Jól tudjuk, miben állt ez az eredményes tevékenység. Az egész világnak emlékezetes az a szerep, amelyet John Peurifoy játszott az amerikai monopóliumoknak a guatemalai néppel való véres leszámolásban. Fegyveres bandák szervezése a Guatemalával szomszédos országokban, e bandák betörése Guatemalába, a törvényes Arbenz-kormány megdöntése, Armas tábornok véres diktatúrájának megteremtése az országban, a szakszervezetek és más társadalmi szervezetek feloszlatása, vadállati megtorlások guatemalaiak ezreivel szemben, az amerikai monopóliumok mindenhatóságának visszaállítása ebben a kis országban — ez volt lényegében Peurifoy „diplomáciai"' küldetése.

Peurifoy washingtoni közlemények szerint hírül hozta, hogy Armas hajlandó aláírni olyan katonai egyezményt, amely engedélyezi amerikai csapatok elhelyezését és amerikai katonai létesítmények építését Guatemala területén. Feleslegesnek tartotta, hogy akárcsak az értelmét és a célját is leplezze ennek az „egyezménynek“. Véleménye szerint az nemcsak hogy meg fogja könnyíteni Guatemala politikai és gazdasági életének korlátlan amerikai ellenőrzését, hanem arra is jó lesz, hogy nyomást gyakorolhassanak Mexi cora.

Peurifoyt, az „erős idegzetű“ diplomatát most Délkelet-Ázsiá. ban vetik be, láthatólag azzal a szándékkal, hogy ott hasznosítsa tapasztalatait. A United Press hírügynökség már szeptember lö-c.i azt írta Peurifoy áthelyezéséről, hogy washingtoni hivatalos személyiségek „Thaiföldet a szabad világ támaszpontjává szeretnék ten ni Délkelet-Ázsia kritikus térségében."'

Evégett kívánják feli használni Peurifoy guatemalai tapasztalatait. Ám Washington hiába fűz ekkora reményeket Peurifoy személyéhez. Guatemalában is előre isznak a medve bőrére. Maga Peurifoy beismerte, hogy „Guatemalában továbbra is feszült a helyzet.“ A guatemalai nép nem nyugodott be. ie és nem nyugszik bele Armas uralmába. Ami pedig Délkelet- Ázsia népeit illeti, ezek a népek eléggé alaposan ismerik az amerikai gyarmatosító politika igazi arcát. Mr. Peurifoynak új küldetése aligha hoz babérokat.

Hivatalos nyilatkozatok és a valósán

Teheránban neves külföldi vendégek érkezését várják. A Jeni Isztanbul című török lap szerint a közeljövőben ellátogat az iráni fővárosba Bajar, Tö. rökország elnöke és Ghuíam Mohammed. Pakisztán fakormányzója. A török kormány körökhöz közelálló lap az amerikai reakciós sajtó modorában ír e látogatások céljairól. Hivatkozik arra, hogy Iránnak „kell (!) kitöltenie Törökország és Pakisztán között a föld rajzi űrt“, s kijelenti, hogy a küszöbönálló teheráni tárgyalások tárgya éppen ez a probléma lesz.

Nem titok, hogy a török és pakisztáni diplomaták majd a bőrükből ugranak ki, csakhogy bevonhassák Iránt a közel- és középkeleti amerikai háborús készülődések rendszerébe. A törökpakisztáni egyezmény kiszélesítéséről beszélnek. Ez az egyezmény alkotná a magvát a közel- és középkeleti országok széleskörű katonai csoportosulásának, amit a washingtoni militaristák terveznek. Nem valami misztikus ür kitöltéséről lesz szó Teheránban, hanem arról, hogy Iránnak a török—pakisztáni egyezménybe való bevonása révén betömjék az amerikai agresszív katonai szövetségek rendszerében tátongó hézagot. Ezt megerősíti a Vatán című török lap is, amely a küszöbönálló tárgya, lások kimenetelét illetően jóslásokba bocsát kozik, s igen valószínűnek tartja, hogy „Irán

a legközelebbi napokban még jobban közeledni fog a nyugati tömbhöz.“

Nehéz feltételezni, hogy Törökországban ne tudnának például Entezam iráni külügy_ miniszter augusztus 15- én a Keihan című lapnak adott nyilatkozatéról, amelyben ez áll:

„Jelenleg semmikép. pen sem szándékozunk csatlakozni semmiféle egyezményhez.1'

Mind a török, miiid áz iráni lapok sejttetm engedik azonban, hogy Irán egyes hivatalos személyiségeinek nyilatkozatai nem fedik a valóságot. A Handem:- ha című iráni folyóirat külföldi hírforrásokra utalva rámutat, hogy Entezan nyilatkozata ellenére „napirendi kér dés marad Irán részvétele.

IRODALMI FEJTÖRŐ

(4. FELADVANV)

MIR. KÉNYES

A kár hiszik, akár nem, 1944 nyarán kitört a vi- lágháború. Eleinte két-hárommillió katona vonult fel egymás ellen: puskával, szuronnyal, gránáttal kezdték egymást ölni. Azután mindig újabb és újabb tömegeket soroztak katonává a hadakozó országok s küldték őket az úgynevezett frontokra. így került bele a világháborúba dr. Kényes is.

Ez a dr. Kényes civilben Budapesten szolgálta az életet, egy kis sommás ügyvédi irodája volt: szép szorgalmasan perelhette a Schwarczot a Kohn képviseletében, meg Pókhasut a Bunkófejeő képviseletében. — Ezekből a sommás perekből volt egy kétszobás legénylakása, néhány szőnyege s igen rossz képei a szobák falain: de voltak jó ruhái, oxfordi ingei, fehér gallérai — pesti intellektuél volt, úgy öltözködött, mint egy francia attasé. Étteremben étkezett, gondosan ügyelt, hogy amikor a pincér a levesescsészéből beönti a levest a tányérjába, ne érjen bele a csésze talpa a tányérban himbálózó fele-levesbe: a kanalat is megtörölte a szalvétával — mely is nem papírból volt, hanem kendervászonból, — ugyanúgy megtörölte sült előtt a kést és villát is.

Bevonult azután önkéntesnek, gyakorlatozott, térdelt a Lágymányos nedves földjén, evett néha a kaszárnya kantinjában, aludt néha a szalmazsákon, ötve. nedmagával egy teremben. A tiszti iskolában tanították őt Napoleon és Klausewitz urak tudományára: néhány hónap múlva káplár lett, beosztották a menetszázadba s teljes hadi fölszereléssel hátán, hasán, oldalán és fejében -— felpakolták a vasútra és vitték a harctérre.

Dr. Kényes azután itt igen különös életet élt, amely némely vonatkozásaiban talán hasonlított az ősemberéhez — Kénytelenéhez, a hajdani, tízezer év előtti Kényes-őséhez — némely vonatkozásokban meg nagyon is különbözött attól, jobban különbözött, mint dr. Kényes sokat feküdt a szabad földön, hevert a csatáikban és lucsokban, fetrengett a sárban, fázott, ázott: víz, por sár testét elborították, bőrét fötmartak, behatoltak a csontjáig s egész lényét elárasztották az élősdi férgek. Bizonyos, hogy dr. Kényes sokszor és napokat Várt, amikor a száját sem volt szabad kinyitnia: napokat unatkozott, amikor üresen kondult el ásítása a légben; számtalanszor félt, amikor nem akadt résztvevő fül panaszos nyöszörei számára: félt, rettegett, haragos is volt, embert is ölt, örült is: testi és lelki szennyben

néha úgy elhempsrgett, mint a disznó a pocsolyádon, néha bizony jól is érezte magát, evett rossz konzerve.-- ket, kápcsztatorzsát és füvet, nyers kukoricát, hathetes kenyeret, fűrészporos kenyeret, vízzel és sárral: ivott közösbe a bakákkal, parasztkulacsiból. bütykösből, kerékvágásból, szent Jeromos, talán még sarat is ken* néha a kenyerére. Ej, ej dr. Kényes, hát mi a csodának tetszett olyan kényesen törülgetni azokat a kanalakat a kendervászonból való szalvétával? Bizony, valamely filozofáló elme elrágódhatoa a kérdésen, hogy dr. Kényesnek egyáltalán való volt-e a civilizáció, du. kált-e neki az angol ruha s a fehér gallér, dukált-e , neki a kultúra, azokon az éktelenül rossz aranvozott- rámás festményeken kívül, melyek szobáinak faláról rémítgették az ártatlanokat. (Hogy azt mondja: „Aivó nő"', „Keresztanya lila kalappal“, „Kakuk bácsi arcképe“, „Uborka, őszibarackkal és eperrel — csendélet'".

De egy év múlva hadnagy úr dr. Kényes kétheti szabadságot kapott. Hazautazott Budapestre. Otthon megfürdött, megmosakodott, felöltözött civilbe s elment " ebédelni az étterembe. Vigyázott a csészetalpra, törölte a kanalát — papírszalvétába! — ebéd után elment kávéházba s feketekávét rendelt. „Forró feketét"' — csak ennyit mondott: a pincér hozott neki forró feketét — csészében. „Héj, pince—é—ér!“ — üvöltött fel dr. Kényes halálrasebzetten. „Mondtam, hogy pohárba:,, hát nem mondtam, hogy pohárban? Rettenetes! Ezt a diszmóságot!“

A pincér visszavitte a feketét, hogy átöntse pohárba. Azalatt dr. Kényes szinte halálhörögve lihegte ki magából, .«hogy: hallatlan, hihetetlen, hogy ő nem bírja csészéből inni, hogy az milyen gusztustalan és így tovább. És egy év óta most szeretett volna először embert ölni, ezt a nyavalyás, gaz, gonosz pincérembert.

*

A fenti tárca 1926-ban jelent meg először. Az írójáról csak annyit, hogy a legidősebb írógenerációnk- hoz tartozik, 1883-ban született. Munkásságát a két világháború között is áthatotta a szocialista szemlélet, a bátor társadatambírálat. A „Dr. Kényes“ is annak szatírája, hogy a polgár még a saját kárán sem tanul.

A megfejtéseket „Irodalmi fejtörő"' felírással szerkesztőségünk címére kérjük beküldeni. A helyes feleletekért könyvjutalmat adunk.

(Szerkeszti: SZÁNTÖ TIBOR)