Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)

1954-10-01 / 233. szám

1954 OKTOBER 1 NÄ'PCö 8 Nagy beruházással fejlesztik a tolnai haltenyésztő állomást „Dolgozó népünk bőséges élelmiszerellátása érde- b&n nagymértékben fejleszteni kell a haltenyésztést, mezőgazdasági növelésre alkalmatlan olyan területe- n, ahol a vízellátás gazdaságosan biztosítható hal as- jvakat kell építeni.1' „A halivaoék ellátására 1956-ig legalább 4000 ka- sasztrális 'holdon speciális ivadéknevelő gazdaságokat Wl létesíteni“ — mondotta Hegedűs elvtárs, a Köz­ponti Vezetőség 1053. december 19-i ülésén. A tolnai haltenyésztő állomás dolgozói a határozat : végrehajtását tartják szem előtt. Munkájuk nyomán 800 katasztrális hold termelőszövetkezeti halastó és tógazdaság betelepítésére tenyésztettek haiivadékot, ■melynek szétosztását a jövő év tavaszán kezdik meg. 'A haltenyésztő állomáson a tavasz és nyár folyamán sikeres kísérleteket végeztek. Jaczó doktor a* Hal-te­nyésztési Kutató Intézet dolgozója, aki rendszeresen patronázs munkájával segíti a tolnai halkeltető állo­mást, hipofízis eljárással kísérletezett Jaczó ooktor a ponty alapmirigyéből glicerin, konyhasó és egyéb vegy­szerek hozzáadásával hipofízis oldatot készített. Az ol­dattal beoltotta az anyaállatokat, melynek következ­tében 6 órán belül megindult a halak ivása. Ezzel az eljárással, niint az az előbbiekből is kitűnik, sikerült meggyorsítani a halak ivását, s elérték azt, hogy az állomás munkáját tervszerűen irányíthatják. A lakosság élelmezésében rendkívül nagy szerepe van a haltenyésztésnek. Államunk hatalmas 'beruházás­sal segíti a tolnai haltenyésztő áillomás munkáját. Eb­ben az évben 400.000 forintos beruházással a meglévő halastavak mellé két új halteleltető tavat építenek, mely 100 métermázsa hal befogadására, illetve áttelel- tetésere lesz alkalmas. Az 1955-ös. évben tovább fejlődik a tolnai -halte­nyésztő állomás 1,400.000 forintos beruházással újabb 30 halastó építését tervezik, s a ponty ivadékon kívül a harcsa mesterséges keltetését is megkezdik. Miírf áll npkip rimán a Wer a keszöhideiknlí Ili Élet tsz földjén Égy dolgos év repült el azóta, hogy a keszőhideg- kuti Uj Élet tsz-ben határozatot hozott a tagság a mun­kafegyelem megszilárdítására, a munka meggyorsítá­sára. Akkor is, mint most a vetés előtt álltak, komoly nehézséget okozott a szervezetlenség, a széthúzás, a ynegnemértés. Sokan -kiléptek a tsz-ből, ae akik bent maradtak, azok összefogtak, bár késve, de az őszieket elvetették. A tavaszon felosztották a területet egyének­re, minden tag ráeső részt köteles volt megmunkálni. A fogatosok is nagyobb feladatokat kaptak, így sike­rült, elérni azt, hogy az idén plőször minden kapásnö­vény megvolt rendesen munkálva. Nézzük csak meg, -mit jelent ez a tsz számára. A határban a legszebb burgonya a tsz-nek termett. Amit eddig még talán soha nem értek el a keisző- hidagkuti földeken, cukorrépából több mint 100 mázsás volt a holdankénti átlag. A heterózis kukorica is igen jól sikerült, de csak azért, mert jól meg volt mun­kálva. Már megkezdték az apasarok szedését. Egy év 'hosszú idő. mégis gyorsan eltelt, és most egy úi gazdasági év megkezdése előtt áll a tsz tag­sága. Vetni kell, vetni, hogy teremjen. De mibe? Tar­lóba nem lehet, hantok között nem kel ki... Akkor hová? Erre jó lenne, ha felelne a pincehelyi gépállo­más. Megadná válaszában, hogy a 140 hold tarlóhántás, ami a szerződésben szerepelt, miért nincs elvégezve. Miért áll napokig némán a traktor és nem végzi a vetőszántást. A tél még nem köszöntött be, de az őszi napok gyorsan telnek, nem egy-két hold vetésről van szó. amit órák alatt el lehet vetni, nem egy-két ember kenyeréről, amit kisparcellán is meg lehet termelni. A szövetkezetiek kenyeréről, azoknak az embereknek a lelkesedéséről, akik végre' összefogtak és úgy akar­nak dolgozni, hogy munkájuknak legyen gyümölcse is. PÁR 7 ÉS PÁRTÉ PIT ÉS * Á kölcsönjegyzés tapasztalatait felhasználja a mőcsény? alapszervezet AZ ÖTÖDIK BÉKEKÖLCSÖN ki­bocsátásának hírére megyénk min­den öntudatos munkása, dolgozó pa­rasztja, értelmiségi dolgozója jegy­zett. Mőcsénvben is így volt ez. El­sősorban természetesen a kommu­nisták példamutatásának megszer­vezése volt a fontos. Ennek érdeké­ben pártvezetőségi ülés után taggyű­lést tartottak. A legfontosabb kér­dés itt a párttagok élenjérásának biz­tosítása volt. Ebben nem is volt hiba. A párt- szervezet tagjai kivétel nélkül igye­keztek élenjárni a békekölcsön jegy­zésben. László József, Váncsa And­rás, Szabó Béla elvtársak és a töb­biek is példamutatóan jegyeztek. Tudták, hogy elsősorban rájuk te­kint a falu népe ebben a munkában is. Nem vallottak szégyent, sőt pél­damutatásuk mozgósította a párton, kívüli dolgozó parasztokat is. Nagy gondja volt a pártszervezet­nek ezenkívül a felvilágosító munka kiterjesztésére is. A népnevelők jó felkészítésével igyekeztek is ezt meg­oldani Van mivél agitálniuk a mő- e'sényi népnevelőknek is. Az agitá- ttiós munka során elmondták, ho­gyan éltek a felszabadulás előtt a község dolgozói. És miiyen változá­sokat hozott a felszabadulás, amely változásokhoz nagyban hozzájárultak az, előző kölcsönök is. Nem is kell itt megemlíteni mást, mint a villanyt. A mindig kormozó, nem éppen kel­lemes világító szerszám, a petróleum- lámpa helyett, ma a tiszta villany­fény világít házakban, utcán egy­aránt. De toválhbmenve, míg azelőtt 2 rádió volt, ma közel harminc mű. ködik, tanítja, neveli, szórakoztatja a falu népét. DE ELMONDJÁK AZT IS, hegy most nemrégiben kapott a község egy sütőüzemet mintegy 140 ezer fo­rintos költséggel. Azelőtt Cikóról szállították a kenyeret a községbe, s mind a szállítással, mind a kenyér minőségével nem egyszer baj volt. Most ez kiküszöbölődik. Ezenkívül beszéltek a népnevelők a kultúrházról és sok más létesít­ményről, amely mind-mind azt bizo­nyítja, hogy államunk a dolgozók életszínvonalának felemeléséért min­dent megtesz. A népnevelők ezt vilá­gítják meg a község dolgozói előtt. Ennek eredményeképpen a dolgozó parasztok is megértették, hogy nem­csak jó munkájukkal, de a békeköl­csönjegyzésükkel is kötelességük se­gíteni a nép államát, saját magukat, Olvasd a Társadalmi Szemle minden szdmát. fimékrti fejlődésedet segíti »tói hiszen a visszamaradó 25 százalékon kívül is, a nyeréseken kívül is bő­ven megtérül a falunak. A népnevelők ilyenirányú munká­ja eredménnyel is járt. A község dol­gozói 100—-200 forintos jegyzésükkel járultak hozzá a békekölcsöniegyzés sikeréhez. A kommunisták példamu­tatása, felvilágosító szava nyomán elsősorban a termelőszövetkezeti ta­gok, mint Szentes Ambrus, az egyéni dolgozó parasztok közül György Jó­zsef járt élen. De lehetne felsorolni jóformán az egész falu dolgozó pa­rasztjait. A NÉPNEVELŐK MUNKÁJÁNAK sikere nagyban függ attól, hogy a ta­nácsválasztások idejére kijelölt terü­leten dolgoznak, s ez lényegében megegyezik az előző beosztásukkal, így ismerősök között tudnak még nagyobb eredményeket elérni. A párt szervezet elhatározta, hogy a mostani tapasztalatokat felhasználja a továb­bi munkához is. Most arra van szük­ség, hogy a békekölcsönjegyzés si­keréért vívott harcot jobban össze kell kötni a folyó feladatokra való mozgósítással. Van ezen a területen Mőcsényben is tennivaló bővén, hi­szen a begyűjtés, az adófizetés terü­letén a járás községei közt nem a legjobb 17—18. helyen állnak. A bé­kekölcsönjegyzésben elért jó ered­mények azt bizonyítják, hogy ezen a területen is tudnak javítani, ha a pártszervezet itt is erőteljesebb se­gítséget ad. Képek a kanaesi állami gazdaság szarvasmarhaállományáról A kanacsi állami gazdaság állat- tenyésztői a szarvasmarha tenyész­tésnél 1J7 százalékra teljesítették borjúszaporulati tervüket. Az első képen látható mesterséges borjúk között egyetlen egy elhullás, de meg­betegedés sem volt. A második ké­pen látható a legelésző tehéncsorda, szintén a kanacsi állami gazdaság tulajdonát képezi. A 186 darab te­hénállománynál az év elején még 5.7 liter volt a fejési átlag. Patkó Vince, Právics János, Hegyi János és a többi fejőgulyás gondos mun­kája, az időben történő fejesek, ete­tések révén az 5.7 literes fejési át­lagot 10.3 literre emelték. Munkás-paraszt találkozó Bonyhádon MÁR A KORA REGGELI órákban élénk kocsizörgéztől volt hangoz a bonyhádi határ. Feldíszített kocsi karavánok igyekeztek a járás szék­helyére, Bonyhád felé. A kocsikon élenjáró dolgozó parasztok, termelő­szövetkezeti tagok voltak. Számos dolgozó paraszt a közeli falvakból ünneplőbe öltözve gyalog indult el, hogy résztvegyen a munkás-paraszt találkozón. A Bonyhád községbe befutó utakon „diadalkapu’‘ fogadja a dolgozó parasztok százait, rajta a felírás: „Szeretettel köszöntjük a munkás ■ paraszt találkozót." A Bonyhádi Cipőgyár és a Zom áncművek dolgozói kétórás vasár­napi műszakot vállaltak, hogy bemutassák dolgozó parasztjainknak, hogyan is dolgozik a gyár. A BONYHÁDI CIPŐGYÁR vállalatvezetője, Osztermayer István elvtárs meleg szavakkal üdvözölte a dolgozó parasztokat, akik mintegy kétszázan jelentek meg. Kihang súly ózta, hogy ez a találkozó fontos ese­mény a munkások és a parasztok életében. Az egymásrautaltság maga­eszméjének diadala lesz a vállvetve folytatott harc, azért a célért, ame­lyet magunk elé tűztünk a nagy építőprogram megvalósítása érdekében. A mai napon egy olyan találkozó valósul meg, amikor az üzemi dol ­gozók és a járás dolgozó parasztjai között mélyebbé válik a baráti kapcsolat, mélyebbé válik a köteles ségérzet pártunkkal és a hazával szemben. Az ünnepi beszéd után Horváth Miklós sztáhahovista köszöntötte a dolgozó parasztokat, és egy díszes aranyozott emlékalbumot nyújtott át Zomba község dolgozó parasztjainak, akik élenjárnak nemcsak a já­rásban, hanem a megyében is a köte lezettségteljesítés területén. A rövid ünnepség után megkezdődött az üzemlátogatás. Tizenötós csoportokban indultak el a dolgozó parasztok cgy-egy műszaki dolgozó vezetésével, akik a gyártás összes folyamatait bemutatták a vendégek­nek, Tetszett a termelés gyorsasága, a modern termelési eljárás, a gépek sokasága. A gépek kezelői kedvesen, őszinte baráti hangon magyarázták el a műveleteket, időt szakítva arra is, hogy megmagyarázzák a termelés politikai jelentőségét, miért kell töb bet és jobb iparcikket termelni az életszínvonal emeléséért, A kérdések özönével halmozták cl az üzem dol­gozóit a vendégek. BARABÄS GÁSPÁR cikói dől gozó paraszt az Alkotmány tsz tag­ja, „csodálatosnak" minősítette az üzemben látottakat. Kijelenti, hogy termelőcsoportjukban sok mindent fognak hasznosítani, amit az üzem ben láttak. „Az igazi barátság elmé lyülésének egy újabb napját ünne­peljük a mai nappal, kötelezettségű nknek tartjuk azt, — mondotta, —' hogy ezt a barátságot tovább ápoljuk és még jobban elmélyítsük.“ Orosz Lajos, a zom'oai Vörös Csillag-ból érkezett. „Kiváló termelő­szövetkezeti tag’‘ jelvény tündököl a mellén. A munkás-paraszt taláL kozón elmondotta: „Elérkezett az ideje annak, hogy a járás dolgozó pa­rasztjai és üzemi munkásai közele bb kerüljenek egymáshoz. Közös a tervünk, közösek a gondjaink. Közösen vagyunk hivatva, hogy megvaló­sítsuk a reánkváró nagy feladatokat«. így vélekedik még a Vörös Csillag-ból Balogh Ferenc és Péter Géza is, akik ugyancsak kitüntetés birtokosai voltak s 900—900 munka egységet teljesítettek 3 éven keresz­tül. Az üzemlátogatás után megkez dódött az ünnepi közös ebé a. A- asztaloknál tovább tart az élénk vita, az eszmecsere, a közös problémák tárgyalása. Elérkezett a búcsúzás pillanata. Forró kézszorítások, kemény és ér­des munkáskezek kapcsolódtak egy másba, mélyről fakadó ígérettel, amelynek záloga lesz a nagyobb eredmény, záloga lesz a testvéri barái- ság ápolása, az igazi szocialista tár sadalom megteremtése. TÍZ ÓRAKOR megjelennek az első vendégek a Bonyhádi Zomána- gyár kapujában is. Kitüntetett gazdák érkeznek Bonyhádról a Dózsa Népe és a Szabad Föld tsz-c.kböl. Fellobogózott kocsival érkeznek Nagy- vejke, Kisvejke és Závod község élenjáró parasztjai. Utánuk jönnék Ma- jós, Cikó, Izmény és a Juhéi Állami Gazdaság képviselői. Az ünnepi beszédet Óvári Dezső, a Bonyhádi Zománcművek igazgató ja mondotta: — A felszabadulás előtt sohasem volt lehetőség arra, hogy a mun­kások ilyen közelről ismerjék meg a parasztok éleiét cs a parasztok munkaközben ismerhessék meg az üzem dolgozóit. A Bonyhádi Zománc művek dolgozói a munkás-paraszt szövetség kiépítése területén akkor kezdték meg munkájukat, amikor Alkotmány ünnepére versenykihí­vást intéztek Kéig és Kisdorog köz ség dolgozó parasztjaihoz. Az önkölt­ség csökkentésére és a minőség jav:- tására tett vállalásokat a Zománc­művek dolgozói a mai napig teljesí tették. Ezenkívül a Zománcgyár dol­gozói személyes példamutatással is élenjártak a munkás-paraszt szö­vetség megerősítésében. A Icapálási és aratási munkáknál önkéntes bri­gádok mentek a tsz-kbe a mezőgazdasági munkák elóbbrevitele érdeké­ben. AZ ÜNNEPI BESZÉD után a dolgozó parasztok huszas csoportok­ban az üzemi dolgozók kíséretében meglátogatták az üzemet, inegné-- ték a zománcedény gyártási folyamatait. Először a nyersáru műhelybe mentek, ahol a több részből készülő edényei:, (vízveder, ssírbödiin. cég lédi kanna) gyártását láthatták. Tov ábbmenve a sajtoló műhelyt tekin­tették meg. ahol a főzőedények húzása, mosdótálak és medencék simí­tásé és peremezése folyik. L tgériükes ebbnek a zománcozó műhelyt talál­ták, ahol a lesavazott nyers lemez zománcbevonatot kapott és megfele­lő szárítás után magas hőfokú kemencében az iivegszerü zománcréteg ráégett az edényre. Az üzem dolgozói szeretette1, magyarázták a megje­lent vendégeknek a gyártás folyamatait. DÉLI 12 ÓRÁRA az összes csoportok végigjárták az üzemet, majd. utána kísérőikkel és azokkal a dolgozókkal, akik a zománcedény gyár­tását bemutatták, közös ebéden vették részt. Ebéd közben az üzeni dol­gozói átadták a mezőgazdasági ered menyekben legjobban kitűnt Nagy- vejke dolgozó parasztságéinak készí tett dísz-zománctáblát. Kagyvejke dolgozó parasztsága III. negyedévi adófizetési tervét 127 százalékra tel­jesítette, begyűjtési tervéi pedig 100 százalékra. A mezőgazdasági mun­kákat határidő előtt teljesítette és a búza vetése alá már készítik elő a talajt. Nagy vejke' dolgozó parasztjai nevében az Új Elet tsz elnöke főtte át a táblát, megköszönte azt és megígérte, hogy a továbbiakban 13 ilyen eredményes munkát fognak végezni. Előadássorozatot indított Bonyhádon a Tf!T A Társadalom- és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat bony hádi járási szervezete szeptember hónapban előadássorozatot indított a bonyhádi járási kultúrházban. A he­tenként tartandó előadások októberi műsora a következő: Aczél Tamás „A szabadság árnyékában“ (irodalmi könyvismertetés), „A francia zene útja". Hanglemezes zeneest; „Tár­latvezetés a leningrádi Ermitage mű. zeum képtárában." (Művészeti elő­adás); „A naprendszer kialakulása.' (Csillagászati előadás). A bonyhádi közönség, a könyvtár olvasói, és a kultúrotthon látogatói­nak figyelmét ezúton is felhívja a TTIT járási szervezete. Látogassák az érdekes és tanulságos előadáso­kat.

Next

/
Thumbnails
Contents