Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)

1954-10-05 / 236. szám

1954 OKTOBER 5 INAPCO 3 Bölcskel gépállomás: Duszik József traktoros 20 napi keresete több mint 5.000 forint Gyakran találkozik az ember olyan (hangokkal, hogy s gépállomások traktorosai nem tudnak jó keresethez jutni. Hogy ez mennyire nem így van, azt legjobban igazolja Duszik József, gépállomásunk legjobb trak­torosának keresete. Duszik József szeptember utolsó 20 napjában 41.54 műszaknormát teljesített. Amikor számfejtettük a 20 napra eső munkabérét, megállapí­tottuk; hogy keresete ez alatt a 20 nap alatt 3.619.17 forint és 636 kilogramm búza volt. Ha a gabonát is át­számítjuk pénzre, annak szabadpiaci árát vesszük, meg­állapíthatjuk, hogy 20 napi kereset több, mint 5000 fo­rint volt. Ez az eset világosan bizonyítja, hogy lehet keresni a gépállomásokon, csak, dolgozni kell. Duszik elvtárs dolgozik, mégpedig két műszakban. Hasonlóan dolgoz­nak még Szalad József, Berenczi János, Bujdosó János és még többen is. Szalai József 2000 forintot és búzát, Berenczi János 2300 forintot, Bujdosó János pedig 2200 forintot keresett a 20 nap alatt. E traktorosok jó ered­ményének titka az, hogy a kétműszakos munka mellett komoly gondot fordítanak az erő- és munkagépeik kar. bantartására is, így nincs komolyabb kiesésük. Gépállomásunk dolgozói komoly gondot fordítanak a silózási terv teljesítésére is. Éves silózási tervünket, mely 3700 köbméter volt, túlteljesítettük, 5339 köbméter silótakarmámyt készítettünk. Tovább folytatjuk a siló­zást, azt akarjuk, hogy ne legyen hiány silótafcarmány- ban. Azok a növényféleségek se vesszenek kárba, me­lyeket csak silózás útján lehet takarmánynak értéke­síteni. Úgy érezzük, hogy ezt el is várják tőlünk a ter­melőszövetkezetek, melyek harcolnák azért, hogy siló- gödreik meg legyenek töltve, s így bőséges mennyi­ségű silótakarmónyt biztosítsanak állataik részére. Stier István Bölcske, ÁMG Á kiadós esők után Szekszárd határában is megindult az őszi vetés Az idén nagyon vontatottan indult meg Szekszárd határában az őszi vetés: szeptember végéig is mind­össze néhány holdon vetették. Megnehezítette a mun­kát, hogy a város szántóterületéből mintegy 3000 hold a nyár folyamán víz alatt állt, s ezeken a területeken nem tudták elvégezni a tarlóhántást. De a mözsi gép­állomás sem tett meg mindent a nyár folyamán a tarló- hántás elvégzésére: az éjszakai műszakot Szekszárd határában nem vezették be, s csak 'kis hányadát végez­ték el a tarlóhántásnak. A nyári hanyagság most bosz- szulta meg magát. A föld az aratást követő száraz idő­szakban teljesen kiszáradt, s a rögös, megmunkálatian talajba a legtöbb helyen nem ás lehetett vetni. Az elmúlt két napon kiadós esők voltak Szekszárd környékén s a betakarítás után egyszerre megélénkül­tek a szántóföldek. A város határában mindenfelé meg­kezdődött a vetés s két nap alatt 35 hold őszi árpa, 15 hold takarmánykeverék, 1i2 hold lucerna és 9 hold rozs került a földbe. Október közepén megindulnak az SZFTE előadások Tolna megyében Hagyományossá vált már Tolna megyében a Szabad Föld Téli Esték előadássorozat, melynek minden éviben többszázezer hallgatója van. Az idén a megye minden községében megszervezik ezeket az előadásokat, melyek, nek tervezetét most készíti a megyei tanács népmű­velési osztálya. A terv szerint a TTIT-vel közösen ren­dezik meg az ided Szabad Föld Téli Esték előadásait, s az alkotmányt, a tanácsok munkáját ismertető elő­adások mellett történelmi, irodalmi és természettudo­mányi sorozatokat állítanak össze. Ugyanakkor minőén olyan községben, amelynek dolgozó parasztsága kéri, 40 órából álló mezőgazdasági tanfolyamot is indítanak a baromfi- és sertéstenyésztésről, és a konyhakertészet- rőL Az előadások zavartalan lefolyása érdekében újjá­szervezik a járási előadói munkaközösségeket, s minden járásban 4 munkaközösséget szerveznek, melyek szak­képzett előadókkal látják el a községeket fpápi a (ejlfrdh álfáin Másfél évvel ezelőtt Pa­riban párttaggyűlésen Ba­log elvtárs, egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­raszt ült mellettem, és megkérdezte tőlem: „Mi mindent kapott a község, mert ő nem tapasztalt semmi fejlődést?“ Enged­je meg kedves Balog elv- tars, hogy most másfélév távlatából, hogy ismét Pa­riban jártam, megírjam önnek, mi mindent ka­pott a község. Pári, ez a kis falu, a volt Eszterházy Pál birtok kellős közepén, Tamásitól délié fekszik. Kis község, lakóinak száma talán még tíz ezret sem éri el. Igen nagy szó volt itt is, ha va­laki a községházára jár­hatott dolgozni, vagy egy­általán valami „értelmi­ségi“ munkát végezhe­tett. Árverés, nélkülözés, kifosztottság — ez jelle­mezte a község lakói több ség^nek életét. A felszabadulás után, de különösen a tanácsvá­lasztások évétől ez a kis község is megtette a ma­ga nagy útját. A petróleu- mos mécsesek, lámpák halványsárga fénye he­lyett ma már villanyfény terjed esténként a falu­ban, amit éppen a tanács- választás évében kapott a község. A fejlettebb kul­túra is megjött a fény­nyel: ki győzné felsorol­ni azoknak neveit, akik­nek lakásán a rádió szór­ja szét a zene hullámait, vagy éppen jó tanácsokat hallgatnak a mezőgazda- sági termelés fejlesztése érdekében. Középiskoláról, egye­temről még álmot sem igen mertek szőni a köz­ség dolgozó parasztjai, a reményekkel teli fiatalok. Ez csak a kiváltságosok­nak jutott osztályrészül. Ve ki merné tagadni azt a tényt, hogy Páriból ma 9—10 fiatal utazik napról- napra Tamásiba és ott a középiskolában tanulmá­nyait végzi. Az is köztu­domású, hogy a község öt fiatalja az egyetemeken végzi tanulmányait. De jelentős mértékben nőtt a dolgozók anyagi helyzete is. Nem írok itt arról, hogy hányán vet­tek bútort, rádiót, hány dolgozó paraszt vásárolt mezőgazdasági kisgépet Csupán had említsem meg azt, hogy mintegy 60 ke­rékpár van a községben, s ezzel mennek ki a ha­tárba kora reggel, s este a nehéz munka után ezek segítségével igyekeznek haza pihenőre. A gépállomás traktorai jelentős könnyebbséget adnak az őszi szántás-ve­tésben, a növényápolás­ban és az aratás nehéz munkájában. Még néhány szót sze­retnék írni a fiatalok ne­veléséről. Az iskolában, ahol a legelemibb dolgo­kat kellett volna elsajátí­tani a fiataloknak, össze­vontan egyszerre több osztályt tanítottak a pe­dagógusok. Kevés szem­léltető eszköz állt az is­kola rendelkezésére, s a tanítóképző sem biztosítot­ta, hogy a falvak aprajai szaktanároktól tanulják meg azt, amire szükségük lett volna az életben. A tény ma már azonban az, hogy Pári legifjabb nem­zedékét már szaktanárok tanítják a két tanterem­mel bővített iskolában. Ez a felsorolás távolról sem teljes. Csupán né­hány adat a sok közül, amely szebbé, boldogab­bá, kultúráltabbá teszi Pári dolgozó parasztjai­nak életét, közöttük a magáét is, Balog elvtárs. B. J. November 7 és a tanácsválasztáiok tiszteletére: A Simontornyai Bőrgyár dolgozói csatlakoztak a MÁVAG felhívásához Egy hét telt el azóta, hogy a MÁ­VAG Mozdony, és Gépgyár dolgozói felhívást intéztek- az ország üzemi dolgozóihoz, hogy november 7 és a tanácsválasztások tiszteletére szocia­lista munkaversenyt indítsanak. Me­gyerik nagyobb üzemei közül elsőnek a Tolnai Selyemfonógyár csatlakozott a versenyhez, s példájukat követték a Simontornyai Bőrgyár dolgozói is. „A MÁVAG Mozoony- és Gép­gyár dolgozóinak versenyfelhívása nyomán mi, a Simontornyai Bőrgyár dolgozói, elhatároztuk, — írják leve­lükben, — hogy kormányunk gazda­sági programjának végrehajtása ér­dekéiben csatlakozunk a versenyhez. Eddig végzett munkánkat, illetve az lS54-es év tervteljesítésének fel­adatait mühelyröpgyűlésen vitattuk meg. A dolgozók javaslatai alapján meghatároztuk azokat a feladatokat, amelyek elvégzése feltétlenül szük­séges termelési tervünk teljesítése, önköltségi tervünk betartása és a tér. mclékenység emelése érdekében. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 37. évfordulója és a tanács­választások tiszteletére fogadalmat tét lünk: J Vállaljuk 2000 négyzetméter * korrigáltbarkájú borjúbox le­gyártását a negyedév végéig. A kor­rigált eljárással a VI. szortimentű készáruból III. szortimentet tudunk gyártani, s e vállalásunkkal 179.000 forint többlet termelési értéket érünk el. O 1000 négyzetméter borjú dlsz­“ * műbőrt gyártunk terven felül december 31-ig. Ezzel a vállalásunk, kai 157 ezer forint többlet termelési értéket biztosítunk, s ezen felül a rossz szortimentű borjúbox helyett értékesebb és jól hasznosítható kész­árut gyártunk. November 7-ig kikísérletezz ük * a szürke marhanubuk gyártás­technológiáját, majd pedig üzemi szinten beindítjuk a gyártását. Válla­lásunkkal bővítjük nubuk gyártmá­nyaink színválasztékát a dolgozó nép igényeinek fokozottabb kielégítésére. 1 Az ipari nyak és ipari hasszéi * gyártmányok gyártástechnoló­giájának átdolgozásával emeljük e cikkelemek készáru hozamát, s ezzel 78 ezer forint nyersanyag megtakarí­tást érünk el az import eredetű nyersbőrben, mellyel e gyártmá. nyainfc önköltségét is jelentősen csők kentjük. "t Ugyancsak új gyártástechno- lógia alkalmazásával felemel­jük a kombinált vixog tehénbör kész­áru hozamát a második negyedévi . adatokkal szerűben, s e vállalásunk­kal 153 ezer forint nyersbőr megta­karítást érünk el, amely önköltség- csökkentésünkhöz is. hozzájárult. ő Vállaljuk, hogy a munkaidő • tökéletes kihasználásával, va­lamint a termelőrészlegeikben végre­hajtott átszervezésekkel a vállalati termelékenységet az első félévivel szemben 2 százalékkal megemeljük. *7 A forgóalap-felhasználás csők. * • kentése érdekében vállalj ük. azt, hogy a befejezetlen terméknor­mával szemben 2 millió forintot ta­karítunk meg, valamint a, segéd- és üzemanyag normafelettiséget 530.009 forinttal csökkentjük. O Az elmúlt év negyedik negyed. év téli nehézségei sók minden- . re megtanítottak bennünket. Éppen ezért levontuk a tanulságokat js meg­tettük az előkészületeket a téli üze­meltetés biztosítására. A, továbbiak­ban vállaljuk, hogy november. 7-ig új transzformátor állomást létesítünk, mely szükség esetén biztosítja az or­szágos hálózatról történő villamos- energia vételezését. Új, nagyméretű kondenzvíz-igjnijtőt létesítünk, s ez­zel gazdaságosabbá tesszük energia- termelésünkét és jobban, kihasznál­juk a fűtőanyagot. Uj, a szükség­leteket jobban kielégítő pakura-szóró berendezést létesítünk, amely a pa­kura tökéletesebb elégetését szolgál­ja és üzembe állítjuk az új, nagyüi- tartaimú pakura tartályt a zavartalan üzemeltetés biztosítására. Mi, a Simontornyi Bőrgyár dolgo­zói ígéretet teszünk, hogy az év hát­ralévő részében minden erőnkkel at- ra törekszünk, hogy termelési tervün­ket teljesítsük, a minőséget javítsuk, a termelési költségekét csökkentsük és termelékenységünket növeljük. Vállalásaink maradéktalan teljesí­tésén keresztül akaf juk sillerre vin­ni pártunk és kormányunk gazdasá­gi programját a dolgozó nép élet­színvonalának emelésére, népgazda, ságiunk erősítésére, a báketábor ere­jének növelésére. Gadu Pál párttitkár h. Balatoni István DlSZ-titkár. Varga Lőrinc ü. b.-elnök, Ignácz György igazgató Látogatás a bouyhádi sütőüzemben Szokatlan zaj verte fel az elmúlt napokban a bonyhádi sütőüzemet. A gépek zúgásába és a többi sütőüzem! munka zajába gyermekkacagások vegyültek, s kíváncsi kérdések özö­ne ostromolta az ott dolgozókat. A bonyhádi általános iskola IV. osztályának tanulói keresték fel az üzemet pedagógusaik vezetésével, hogy megtekintsék az üzem munka* ját. Nem véletlenül történt ez a lá­togatás. Az iskolában ugyanis éppen a kenyérsütésről, a sütőüzemek munkájáról tanultak, s ehhez nem ártott ez a kis gyakorlati tapaszta­lat sem. ,,... muszáj neki sokat teremni“ Beszélgetés Butás Vilmos „Munkaérdemérmes“ dolgozó paraszttal HIRES EMBEREKNEK kijáró megilletődéssel léptem át az újdom­bóvári III. utca 18. számú ház kü­szöbét. Nagy dolog is az, ami a ház lakójával, Butás Vilmos bácsival az elmúlt hónapokban történt. Termé­szetesen nem véletlenül, hanem szor­galmas, jó munkája nyomán. Az asztalon, — már az ajtóból szemembe öílik, — két kis piros do­boz áll. — Nem tesszük már el — mondja a kölcsönös megismerkedés és üdvözlés után Butás bácsi fele­sége, — mert mindig jön valaki érdeklődni. Én meg örömmel muto­gatom, nagyon büszke vagyok rá. — Ez természetesen, az arcáról is lát­szik. Az utolsó szavakat már gyorsan kifelé menet mondja. Mentegetőd- zik, hogy sok a dolga, de én inkább úgy látom, hogy a meghatódottság- nak is van némi része benne. No, de mi, mármint én meg Butás bácsi megértjük, s csak összenézünk mo­solyogva. De én sem vagyok különb a többi kíváncsi érdeklődőnél, s a két piros doboz tartalmát megnézem. Az egyik a . „Munkaérdemérem“ kitüntetés, melyet az Országos Mezőgazdasági Kiállításon kiállított növénytermesz­tési eredményeiért kapott, a másik a „Mintagazdá' jelvény, amely Al­kotmányunk ünnepén díszítette elő­ször Butás Vilmos mellét, Amint így elnézem e kitüntetéseket, magam is legalább olyan büszke vagyok, rá, mint a gazdája, pedig az ő arca — amint így szemben ülünk egymással — tán még a nappal is felvenné a versenyt ragyogásban. LATOK AZONBAN ITT még két oklevelet is. Az egyik azt igazolja, hogy a kiállításon növénytermelési eredményeiért „Nagydíjat“, a másik pedig azt, hogy a kukoricatermesz­tésben elért sikereiért I. díjat ka­pott. Az biztos, hogy nem mindenki termelt egy holdon 21 mázsa búzát, vagy 65 mázsa kukoricát. Butás bá­csi pedig ennyit termelt, amint mondja. Közben azonban beszél a kiállítás ezernyi látnivalóiról, tanul­ságából, a a kitüntetések átadásá­nak nagyszerű ünnepélyességeiről és sok más dologról. Igatóban azonban akkor jön meg a szava, amikor azokról a „műhely­titkokról" beszél, amelyekkel ilyen kimagasló termést érhetett el mind­két terménynél. — Nincs ennek olyan nagy titka — mondja — leg­fontosabb a jó elmunkálás. A föl­det szeretni kell, s akkor muszály neki sokat teremni. — Ezt az utóbbi megjegyzést olyan meggyőző erővel mondja, hogy önkénytelenül Micsu­rin jelszava jut eszembe: „Nem vár­hatunk könyöradományt a termé­szettől; feladatunk elvenni tőle azt, amit akarunk“. Lehet, hogy Butás bácsi ezt nem tudja szószerinti, de az utóbbi néhány szava azt bizonyítja, hogy mégis e szerint dolgozik. — LEHETŐLEG BÚZA UTÁN vetem a kukoricámat — folytatja tovább módszereinek ismertetését. — Még a keresztek kint vannak, de én a tarlóhántást már elvégzem. Később trágyát hordok ki erre a te­rületre és gyorsan leszántom. De­cemberben pedig mélyen lefordítom. Tavasszal fogasolom, simítózom a te­rületet és lehetőleg minél előbb ve­tek, négyzetesen. Ilyenkor ahova esetleg nem jutott istállótrágya, töb­bet szórok a pétisó és szuperfoszíát keverékből. Amikor kezd kikelni, már fogasolom többször is, majd az ekekapa a legfőbb szerszámom. Ami­kor már nagyon erős a kukorica, az ekéhez jövünk a kézikapával s leg­alább háromszor megkapáljuk. Ezután a búzavetésről beszél. — Az így előkészített és évközben is munkált földbe kerül a kukorica le- takarítása után, természetesen a megfelelő szántások után, a búza. Vetéskor azonban adok a földiáé holdanként 1 mázsa szuperfoszfátot is. HOSSZAN LEHETNE SOROLNI Butás bácsi szavait amint különböző apró fogásairól beszél a termelés te­rületén. Most inkább arról csak, hogy mindezeket nem rejti véka alá, hanem szomszédjainak, ismerőséinek is elmondja. Azt mondogatja min­denkinek, hogy szavaival éljek; — mindig figyelnek engem s minél sű­rűbben kérdeznek tőlem. — Elmond­ja, hogy jönnek is érdeklődni, s ő szívesen megmagyarázza az egyes problémákat. Hogy mit jelent a jó talajelőkészítés, azt egy kis történet élénken bizonyítja. A harmadik szomszédja 2 holdján az egyik évben 8—9 mázsa búzatermése volt. Át­ment Butás bácsihoz vetőmagot cse­rélni. Kapott is, hiszen többen szok­tak kérni és kapni* tőle. Butás bácsi azonban elmondta a szomszédnak, hogy miként készítse elő a talajt, mert a jó vetőmag is csak így ér valamit. Használt is a tanács, mert a következő esztendőben a szomszéd a két holdról közel 39 mázsa búzát takarított le. MÉG BESZÉLHETNÉNK több ha­soló esetről is, ha mindkettőnknek nem lenne más dolgunk is. El is búcsúzom Butás bácsitól, s hazafelé menet az az érzés erősödik ben­nem, hogy jövőre az ilyen kitűnő gazdák mellett több kitüntetésre méltó versenytárs is akad. Szalai Endre mert a dagasztógép működését es különösen T-alaku kar szerepét így. sokkal könnyebben megértették a gyerekek, mint a rajzok és képek után. A kirándulás izgalmai köziben mindezek soha el nem felejtheíővé válnak előttük. Felejthetetlen látvány volt, amint a tudás szomjától kipirult arcú gyerekek vidám zsibongás közbén. igyekeztek bepillantani a kenyér­gyártás „titkaiba". Ez sikerült is, hiszen az üzem dolgozói ennek ér­dekében minden tőlük telhetőt meg­tettek. OKTÓBER 3'10

Next

/
Thumbnails
Contents