Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)
1954-10-05 / 236. szám
1954 OKTOBER 5 INAPCO 3 Bölcskel gépállomás: Duszik József traktoros 20 napi keresete több mint 5.000 forint Gyakran találkozik az ember olyan (hangokkal, hogy s gépállomások traktorosai nem tudnak jó keresethez jutni. Hogy ez mennyire nem így van, azt legjobban igazolja Duszik József, gépállomásunk legjobb traktorosának keresete. Duszik József szeptember utolsó 20 napjában 41.54 műszaknormát teljesített. Amikor számfejtettük a 20 napra eső munkabérét, megállapítottuk; hogy keresete ez alatt a 20 nap alatt 3.619.17 forint és 636 kilogramm búza volt. Ha a gabonát is átszámítjuk pénzre, annak szabadpiaci árát vesszük, megállapíthatjuk, hogy 20 napi kereset több, mint 5000 forint volt. Ez az eset világosan bizonyítja, hogy lehet keresni a gépállomásokon, csak, dolgozni kell. Duszik elvtárs dolgozik, mégpedig két műszakban. Hasonlóan dolgoznak még Szalad József, Berenczi János, Bujdosó János és még többen is. Szalai József 2000 forintot és búzát, Berenczi János 2300 forintot, Bujdosó János pedig 2200 forintot keresett a 20 nap alatt. E traktorosok jó eredményének titka az, hogy a kétműszakos munka mellett komoly gondot fordítanak az erő- és munkagépeik kar. bantartására is, így nincs komolyabb kiesésük. Gépállomásunk dolgozói komoly gondot fordítanak a silózási terv teljesítésére is. Éves silózási tervünket, mely 3700 köbméter volt, túlteljesítettük, 5339 köbméter silótakarmámyt készítettünk. Tovább folytatjuk a silózást, azt akarjuk, hogy ne legyen hiány silótafcarmány- ban. Azok a növényféleségek se vesszenek kárba, melyeket csak silózás útján lehet takarmánynak értékesíteni. Úgy érezzük, hogy ezt el is várják tőlünk a termelőszövetkezetek, melyek harcolnák azért, hogy siló- gödreik meg legyenek töltve, s így bőséges mennyiségű silótakarmónyt biztosítsanak állataik részére. Stier István Bölcske, ÁMG Á kiadós esők után Szekszárd határában is megindult az őszi vetés Az idén nagyon vontatottan indult meg Szekszárd határában az őszi vetés: szeptember végéig is mindössze néhány holdon vetették. Megnehezítette a munkát, hogy a város szántóterületéből mintegy 3000 hold a nyár folyamán víz alatt állt, s ezeken a területeken nem tudták elvégezni a tarlóhántást. De a mözsi gépállomás sem tett meg mindent a nyár folyamán a tarló- hántás elvégzésére: az éjszakai műszakot Szekszárd határában nem vezették be, s csak 'kis hányadát végezték el a tarlóhántásnak. A nyári hanyagság most bosz- szulta meg magát. A föld az aratást követő száraz időszakban teljesen kiszáradt, s a rögös, megmunkálatian talajba a legtöbb helyen nem ás lehetett vetni. Az elmúlt két napon kiadós esők voltak Szekszárd környékén s a betakarítás után egyszerre megélénkültek a szántóföldek. A város határában mindenfelé megkezdődött a vetés s két nap alatt 35 hold őszi árpa, 15 hold takarmánykeverék, 1i2 hold lucerna és 9 hold rozs került a földbe. Október közepén megindulnak az SZFTE előadások Tolna megyében Hagyományossá vált már Tolna megyében a Szabad Föld Téli Esték előadássorozat, melynek minden éviben többszázezer hallgatója van. Az idén a megye minden községében megszervezik ezeket az előadásokat, melyek, nek tervezetét most készíti a megyei tanács népművelési osztálya. A terv szerint a TTIT-vel közösen rendezik meg az ided Szabad Föld Téli Esték előadásait, s az alkotmányt, a tanácsok munkáját ismertető előadások mellett történelmi, irodalmi és természettudományi sorozatokat állítanak össze. Ugyanakkor minőén olyan községben, amelynek dolgozó parasztsága kéri, 40 órából álló mezőgazdasági tanfolyamot is indítanak a baromfi- és sertéstenyésztésről, és a konyhakertészet- rőL Az előadások zavartalan lefolyása érdekében újjászervezik a járási előadói munkaközösségeket, s minden járásban 4 munkaközösséget szerveznek, melyek szakképzett előadókkal látják el a községeket fpápi a (ejlfrdh álfáin Másfél évvel ezelőtt Pariban párttaggyűlésen Balog elvtárs, egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt ült mellettem, és megkérdezte tőlem: „Mi mindent kapott a község, mert ő nem tapasztalt semmi fejlődést?“ Engedje meg kedves Balog elv- tars, hogy most másfélév távlatából, hogy ismét Pariban jártam, megírjam önnek, mi mindent kapott a község. Pári, ez a kis falu, a volt Eszterházy Pál birtok kellős közepén, Tamásitól délié fekszik. Kis község, lakóinak száma talán még tíz ezret sem éri el. Igen nagy szó volt itt is, ha valaki a községházára járhatott dolgozni, vagy egyáltalán valami „értelmiségi“ munkát végezhetett. Árverés, nélkülözés, kifosztottság — ez jellemezte a község lakói több ség^nek életét. A felszabadulás után, de különösen a tanácsválasztások évétől ez a kis község is megtette a maga nagy útját. A petróleu- mos mécsesek, lámpák halványsárga fénye helyett ma már villanyfény terjed esténként a faluban, amit éppen a tanács- választás évében kapott a község. A fejlettebb kultúra is megjött a fénynyel: ki győzné felsorolni azoknak neveit, akiknek lakásán a rádió szórja szét a zene hullámait, vagy éppen jó tanácsokat hallgatnak a mezőgazda- sági termelés fejlesztése érdekében. Középiskoláról, egyetemről még álmot sem igen mertek szőni a község dolgozó parasztjai, a reményekkel teli fiatalok. Ez csak a kiváltságosoknak jutott osztályrészül. Ve ki merné tagadni azt a tényt, hogy Páriból ma 9—10 fiatal utazik napról- napra Tamásiba és ott a középiskolában tanulmányait végzi. Az is köztudomású, hogy a község öt fiatalja az egyetemeken végzi tanulmányait. De jelentős mértékben nőtt a dolgozók anyagi helyzete is. Nem írok itt arról, hogy hányán vettek bútort, rádiót, hány dolgozó paraszt vásárolt mezőgazdasági kisgépet Csupán had említsem meg azt, hogy mintegy 60 kerékpár van a községben, s ezzel mennek ki a határba kora reggel, s este a nehéz munka után ezek segítségével igyekeznek haza pihenőre. A gépállomás traktorai jelentős könnyebbséget adnak az őszi szántás-vetésben, a növényápolásban és az aratás nehéz munkájában. Még néhány szót szeretnék írni a fiatalok neveléséről. Az iskolában, ahol a legelemibb dolgokat kellett volna elsajátítani a fiataloknak, összevontan egyszerre több osztályt tanítottak a pedagógusok. Kevés szemléltető eszköz állt az iskola rendelkezésére, s a tanítóképző sem biztosította, hogy a falvak aprajai szaktanároktól tanulják meg azt, amire szükségük lett volna az életben. A tény ma már azonban az, hogy Pári legifjabb nemzedékét már szaktanárok tanítják a két tanteremmel bővített iskolában. Ez a felsorolás távolról sem teljes. Csupán néhány adat a sok közül, amely szebbé, boldogabbá, kultúráltabbá teszi Pári dolgozó parasztjainak életét, közöttük a magáét is, Balog elvtárs. B. J. November 7 és a tanácsválasztáiok tiszteletére: A Simontornyai Bőrgyár dolgozói csatlakoztak a MÁVAG felhívásához Egy hét telt el azóta, hogy a MÁVAG Mozdony, és Gépgyár dolgozói felhívást intéztek- az ország üzemi dolgozóihoz, hogy november 7 és a tanácsválasztások tiszteletére szocialista munkaversenyt indítsanak. Megyerik nagyobb üzemei közül elsőnek a Tolnai Selyemfonógyár csatlakozott a versenyhez, s példájukat követték a Simontornyai Bőrgyár dolgozói is. „A MÁVAG Mozoony- és Gépgyár dolgozóinak versenyfelhívása nyomán mi, a Simontornyai Bőrgyár dolgozói, elhatároztuk, — írják levelükben, — hogy kormányunk gazdasági programjának végrehajtása érdekéiben csatlakozunk a versenyhez. Eddig végzett munkánkat, illetve az lS54-es év tervteljesítésének feladatait mühelyröpgyűlésen vitattuk meg. A dolgozók javaslatai alapján meghatároztuk azokat a feladatokat, amelyek elvégzése feltétlenül szükséges termelési tervünk teljesítése, önköltségi tervünk betartása és a tér. mclékenység emelése érdekében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója és a tanácsválasztások tiszteletére fogadalmat tét lünk: J Vállaljuk 2000 négyzetméter * korrigáltbarkájú borjúbox legyártását a negyedév végéig. A korrigált eljárással a VI. szortimentű készáruból III. szortimentet tudunk gyártani, s e vállalásunkkal 179.000 forint többlet termelési értéket érünk el. O 1000 négyzetméter borjú dlsz“ * műbőrt gyártunk terven felül december 31-ig. Ezzel a vállalásunk, kai 157 ezer forint többlet termelési értéket biztosítunk, s ezen felül a rossz szortimentű borjúbox helyett értékesebb és jól hasznosítható készárut gyártunk. November 7-ig kikísérletezz ük * a szürke marhanubuk gyártástechnológiáját, majd pedig üzemi szinten beindítjuk a gyártását. Vállalásunkkal bővítjük nubuk gyártmányaink színválasztékát a dolgozó nép igényeinek fokozottabb kielégítésére. 1 Az ipari nyak és ipari hasszéi * gyártmányok gyártástechnológiájának átdolgozásával emeljük e cikkelemek készáru hozamát, s ezzel 78 ezer forint nyersanyag megtakarítást érünk el az import eredetű nyersbőrben, mellyel e gyártmá. nyainfc önköltségét is jelentősen csők kentjük. "t Ugyancsak új gyártástechno- lógia alkalmazásával felemeljük a kombinált vixog tehénbör készáru hozamát a második negyedévi . adatokkal szerűben, s e vállalásunkkal 153 ezer forint nyersbőr megtakarítást érünk el, amely önköltség- csökkentésünkhöz is. hozzájárult. ő Vállaljuk, hogy a munkaidő • tökéletes kihasználásával, valamint a termelőrészlegeikben végrehajtott átszervezésekkel a vállalati termelékenységet az első félévivel szemben 2 százalékkal megemeljük. *7 A forgóalap-felhasználás csők. * • kentése érdekében vállalj ük. azt, hogy a befejezetlen terméknormával szemben 2 millió forintot takarítunk meg, valamint a, segéd- és üzemanyag normafelettiséget 530.009 forinttal csökkentjük. O Az elmúlt év negyedik negyed. év téli nehézségei sók minden- . re megtanítottak bennünket. Éppen ezért levontuk a tanulságokat js megtettük az előkészületeket a téli üzemeltetés biztosítására. A, továbbiakban vállaljuk, hogy november. 7-ig új transzformátor állomást létesítünk, mely szükség esetén biztosítja az országos hálózatról történő villamos- energia vételezését. Új, nagyméretű kondenzvíz-igjnijtőt létesítünk, s ezzel gazdaságosabbá tesszük energia- termelésünkét és jobban, kihasználjuk a fűtőanyagot. Uj, a szükségleteket jobban kielégítő pakura-szóró berendezést létesítünk, amely a pakura tökéletesebb elégetését szolgálja és üzembe állítjuk az új, nagyüi- tartaimú pakura tartályt a zavartalan üzemeltetés biztosítására. Mi, a Simontornyi Bőrgyár dolgozói ígéretet teszünk, hogy az év hátralévő részében minden erőnkkel at- ra törekszünk, hogy termelési tervünket teljesítsük, a minőséget javítsuk, a termelési költségekét csökkentsük és termelékenységünket növeljük. Vállalásaink maradéktalan teljesítésén keresztül akaf juk sillerre vinni pártunk és kormányunk gazdasági programját a dolgozó nép életszínvonalának emelésére, népgazda, ságiunk erősítésére, a báketábor erejének növelésére. Gadu Pál párttitkár h. Balatoni István DlSZ-titkár. Varga Lőrinc ü. b.-elnök, Ignácz György igazgató Látogatás a bouyhádi sütőüzemben Szokatlan zaj verte fel az elmúlt napokban a bonyhádi sütőüzemet. A gépek zúgásába és a többi sütőüzem! munka zajába gyermekkacagások vegyültek, s kíváncsi kérdések özöne ostromolta az ott dolgozókat. A bonyhádi általános iskola IV. osztályának tanulói keresték fel az üzemet pedagógusaik vezetésével, hogy megtekintsék az üzem munka* ját. Nem véletlenül történt ez a látogatás. Az iskolában ugyanis éppen a kenyérsütésről, a sütőüzemek munkájáról tanultak, s ehhez nem ártott ez a kis gyakorlati tapasztalat sem. ,,... muszáj neki sokat teremni“ Beszélgetés Butás Vilmos „Munkaérdemérmes“ dolgozó paraszttal HIRES EMBEREKNEK kijáró megilletődéssel léptem át az újdombóvári III. utca 18. számú ház küszöbét. Nagy dolog is az, ami a ház lakójával, Butás Vilmos bácsival az elmúlt hónapokban történt. Természetesen nem véletlenül, hanem szorgalmas, jó munkája nyomán. Az asztalon, — már az ajtóból szemembe öílik, — két kis piros doboz áll. — Nem tesszük már el — mondja a kölcsönös megismerkedés és üdvözlés után Butás bácsi felesége, — mert mindig jön valaki érdeklődni. Én meg örömmel mutogatom, nagyon büszke vagyok rá. — Ez természetesen, az arcáról is látszik. Az utolsó szavakat már gyorsan kifelé menet mondja. Mentegetőd- zik, hogy sok a dolga, de én inkább úgy látom, hogy a meghatódottság- nak is van némi része benne. No, de mi, mármint én meg Butás bácsi megértjük, s csak összenézünk mosolyogva. De én sem vagyok különb a többi kíváncsi érdeklődőnél, s a két piros doboz tartalmát megnézem. Az egyik a . „Munkaérdemérem“ kitüntetés, melyet az Országos Mezőgazdasági Kiállításon kiállított növénytermesztési eredményeiért kapott, a másik a „Mintagazdá' jelvény, amely Alkotmányunk ünnepén díszítette először Butás Vilmos mellét, Amint így elnézem e kitüntetéseket, magam is legalább olyan büszke vagyok, rá, mint a gazdája, pedig az ő arca — amint így szemben ülünk egymással — tán még a nappal is felvenné a versenyt ragyogásban. LATOK AZONBAN ITT még két oklevelet is. Az egyik azt igazolja, hogy a kiállításon növénytermelési eredményeiért „Nagydíjat“, a másik pedig azt, hogy a kukoricatermesztésben elért sikereiért I. díjat kapott. Az biztos, hogy nem mindenki termelt egy holdon 21 mázsa búzát, vagy 65 mázsa kukoricát. Butás bácsi pedig ennyit termelt, amint mondja. Közben azonban beszél a kiállítás ezernyi látnivalóiról, tanulságából, a a kitüntetések átadásának nagyszerű ünnepélyességeiről és sok más dologról. Igatóban azonban akkor jön meg a szava, amikor azokról a „műhelytitkokról" beszél, amelyekkel ilyen kimagasló termést érhetett el mindkét terménynél. — Nincs ennek olyan nagy titka — mondja — legfontosabb a jó elmunkálás. A földet szeretni kell, s akkor muszály neki sokat teremni. — Ezt az utóbbi megjegyzést olyan meggyőző erővel mondja, hogy önkénytelenül Micsurin jelszava jut eszembe: „Nem várhatunk könyöradományt a természettől; feladatunk elvenni tőle azt, amit akarunk“. Lehet, hogy Butás bácsi ezt nem tudja szószerinti, de az utóbbi néhány szava azt bizonyítja, hogy mégis e szerint dolgozik. — LEHETŐLEG BÚZA UTÁN vetem a kukoricámat — folytatja tovább módszereinek ismertetését. — Még a keresztek kint vannak, de én a tarlóhántást már elvégzem. Később trágyát hordok ki erre a területre és gyorsan leszántom. Decemberben pedig mélyen lefordítom. Tavasszal fogasolom, simítózom a területet és lehetőleg minél előbb vetek, négyzetesen. Ilyenkor ahova esetleg nem jutott istállótrágya, többet szórok a pétisó és szuperfoszíát keverékből. Amikor kezd kikelni, már fogasolom többször is, majd az ekekapa a legfőbb szerszámom. Amikor már nagyon erős a kukorica, az ekéhez jövünk a kézikapával s legalább háromszor megkapáljuk. Ezután a búzavetésről beszél. — Az így előkészített és évközben is munkált földbe kerül a kukorica le- takarítása után, természetesen a megfelelő szántások után, a búza. Vetéskor azonban adok a földiáé holdanként 1 mázsa szuperfoszfátot is. HOSSZAN LEHETNE SOROLNI Butás bácsi szavait amint különböző apró fogásairól beszél a termelés területén. Most inkább arról csak, hogy mindezeket nem rejti véka alá, hanem szomszédjainak, ismerőséinek is elmondja. Azt mondogatja mindenkinek, hogy szavaival éljek; — mindig figyelnek engem s minél sűrűbben kérdeznek tőlem. — Elmondja, hogy jönnek is érdeklődni, s ő szívesen megmagyarázza az egyes problémákat. Hogy mit jelent a jó talajelőkészítés, azt egy kis történet élénken bizonyítja. A harmadik szomszédja 2 holdján az egyik évben 8—9 mázsa búzatermése volt. Átment Butás bácsihoz vetőmagot cserélni. Kapott is, hiszen többen szoktak kérni és kapni* tőle. Butás bácsi azonban elmondta a szomszédnak, hogy miként készítse elő a talajt, mert a jó vetőmag is csak így ér valamit. Használt is a tanács, mert a következő esztendőben a szomszéd a két holdról közel 39 mázsa búzát takarított le. MÉG BESZÉLHETNÉNK több hasoló esetről is, ha mindkettőnknek nem lenne más dolgunk is. El is búcsúzom Butás bácsitól, s hazafelé menet az az érzés erősödik bennem, hogy jövőre az ilyen kitűnő gazdák mellett több kitüntetésre méltó versenytárs is akad. Szalai Endre mert a dagasztógép működését es különösen T-alaku kar szerepét így. sokkal könnyebben megértették a gyerekek, mint a rajzok és képek után. A kirándulás izgalmai köziben mindezek soha el nem felejtheíővé válnak előttük. Felejthetetlen látvány volt, amint a tudás szomjától kipirult arcú gyerekek vidám zsibongás közbén. igyekeztek bepillantani a kenyérgyártás „titkaiba". Ez sikerült is, hiszen az üzem dolgozói ennek érdekében minden tőlük telhetőt megtettek. OKTÓBER 3'10
