Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)

1954-10-05 / 236. szám

TOLNAI V/lÁC PROLETÁRJAI £CYEfÜLJETEK/ ——---------------------------------------------------------------­A MAI SZAMBÁN: A Finn Kommunista Párt X. kongresszusa (2. o.) — Irodalmi fejtörő (2. o.) — Dédanyáin bölcsője (2. o.)_— Piri a fejlődés útján... (3. o.) — A Simontomyai Bőr- nyár dolgozói csatlakoztak a MÄVAG felhívásához (3. o.) — Látogatás a bonyhádi sütőüzemben (3. o. )— „Az idei termésnél jövőre még többet akarok ...“ (4. o.) — Jó, ha tudják a gazdák ... (4. o.) V- . ' i ^ VŰy \?$i' AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM ARA ÖO FILLER KEDD, 1954 OKTÖBLil 6 Gyorsítsuk meg a kapások betakarítását és begyűjtését Pártunk és kormányunk legfonto­sabb célkitűzése: a dolgozó nép élet- színvonala állandó emelése. Tavaly június óta számos olyan kormány- határozat jelent meg, mely közvet­len elősegíti e célkitűzés megvaló­sítását. ilyen többek között a mező gazdasag fejlesztéséről szóló párt­ós kormányhatározat, mely megszab­ja a mezőgazdaság előtt álló legfon­tosabb tennivalókat — a magas ter­més. a hozam növelése érdekében — az életszínvonal emelése érdekében. Ez az intézkedés megteremti a több gépen, műtrágyán keresztül a ma­ga;. terméshozam előfeltételét. Ilyen ; 'óbb évre szóló begyűjtési rende­let is, amely elősegíti a feleslegek szabadpiaci értékesítését, ösztönöz a termelésre, fokozza a dolgozó pa- ) asztok termelési kedvét. De ez mel­leit számos olyan intézkedés látott napvilágot, mely a dolgozó parasz­tok termelését, életét könnyíti meg. Fzek az intézkedések egymagukban ózonban nem oldják meg a népjólét emelését. Ehhez az kell, hogy min­den tsz, minden dolgozó paraszt töb­bet. jobbat és olcsóbban termeljen. Az kell, hogy minden tsz, egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt teljesít­se a reáháruló törvényes kötelezett­ségét, a begyűjtési tervet. Az kell, hogy minél több termény kerüljön szabadpiacra, minél több mezőgaz­dasági termék kerüljön a városi es iaiusi fogyasztókhoz. Ez a biztosíté­ka. hogy az életszínvonal emelése terén jelentős lépéssel haladjunk e.őre. Dolgozó parasztságunk lelkesedés­sel fogadta pártunk és kormányunk intézkedéseit, a kedvezményeket. Most újra tettekkel kell hitet ten­nie a népjólét emelése nagy prog­ramja mellett azzal, hogy maradék nélkül teljesíti a kapásokból is csök­kentett beadási kötelezettségét min­den termelőszövetkezet, minden egyéni paraszt. Az ország szeme most a falura tekint. Fokozott figyelemmel kíséri mindenki a dolgozó parasztok, ter­melőszövetkezetek és állami gazda­ságok munkáját. Azt, hogy időben betakarítják-e terményeiket, elvetik- e az őszi gabonát, teljesítik-e kapá­sokból is maradék nélkül az előírt tervet. Felvetődik a kérdés, meg- vannak-e mindehhez az előfeltéte­lek? Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy igen. Megyénk szorgalmas, be­csületes termelőszövetkezeti tagjai, egyénileg dolgozó parasztjai. — csak úgy. mint máskor — most is tudják kötelességüket, szorgalmasan dol­goznak. A kapások termésátlaga is jóval magasabb, mint az elmúlt esz­tendőben volt. Tehát minden lehe­tőség és adottság biztosítva van ah­hoz, hogy megyénk az őszi kapások begyűjtési versenyében megszerezze magának a méltó első helyet és nem utolsó sorban szeretetet és megbe­csülést a munkásosztály részéről, mely a munkás-paraszt szövetség to­vábbi megszilárdításának elengedhe­tetlen feltétele. Ezért kötelessége minden termelőnek, hogy burgonyá­ból a szedéstől számított három na­pon belül, kukoricából és naprafor­góból pedig a szedéstől számított 8 napon belül beadási kötelezettségé­nek tegyen eleget. Megyénk mezőgazdasági dolgozói ebben az időszakban megfeszített erővel dolgoznak. Bizonyítja ezt ma­ga az a tény, hogy a falukban reg­gelenként egymást érik a vetésre induló kocsik, este pedig a letört ku­koricával megrakott szekerek. Ezzei j szemben pedig nem lehetne elmon­dani, hogy a kapásnövények be­gyűjtése is ilyen jól halad. Vannak ugyan Községek, például Mözs, IIo- gyész, Szakadát, Kaiaznó, Tolnané- medi, ahol a kapásnövények begyűj­tése jól halad. De túlnyomó többsé­gében ez a munka mégsem kielégítő. Ha átlagosan nézzük, a kukorica be­gyűjtési tervek teljesítésének megyei át'asa ezideig olyan kevés, hogy szá­zalékos arányban ki se lehel mu­tatni. A termelők hivatkoznak arra. hogy magas a termények nedvesség tartalma. Várnak míg szárad. A be­gyűjtéssel foglalkozó dolgozók nagy része pedig azzal magyarázza a ka­pásnövények begyűjtésének lassú ütemét, hogy nem értek be a termé­nyek. Egyik állítás sem felel meg a valóságnak. Mint már említettük, javában folyik megyeszerte a bur­gonya- és kukoricaszedés. A fent fel­sorolt példákon kívül még az is bi­zonyítja ezt, hogy például piaci na­pokon, Szekszárdon is egész kocsi kukoricákat árulnak. De tapasztal­ható ez a megye több területén is. Az sem felel meg a valóságnak, hogy a termények magasabb nedves­ségtartalma következtében a termelő megkárosul. Ezzel kapcsolatban a begyűjtő szervek munkájában egy másuk igen téves nézet is van. Ha a termelő be is viszi terményét, azt minden alaposabb megindokolás nél­kül nem veszik át azzal, hogy ma­gas a víztartalma. Ezekkel a hely­telen nézetekkel a dolgozó parasztok nak is, meg a terménybegyűjtő ap­parátusnak is szakítani keli; Tudni kell,’hogy a 30 százalékos víztartói mú kukoricát és 16 százalékos víz­tartalmú napraforgót a termáhyát- vevőnek kötelessége átvenni. A dol­gozó parasztoknak pedig azt kell láfni, hogy kokuricájuk, napraforgó­juk nedvességtartalmára bizonyos százalékot rá kell adni. De ezek semmiesetre sem lehetnek okok arra, hogy húzzák, halasszák a törvénye­sen előírt beadás teljesítését. Az őszi kapásnövények begyűjté­sénél fel kell használni minden eddig szerzett jó tapasztalatot. Jó szerve­zési munkával, a társadalmi ellen­őrzés kiszélesítésével biztosítani kell minden községben, hogy a szedéstől számított megadott határidőn belül minden termelő eleget tegyen ilyen irányú beadási kötelezettségének is. Nem szabad mégegyszer megismét­lődni annak, ami a gabonabegyűjtés ideje alatt megmutatkozott. Ozorán, Értényben. Pincehelyen, Koppány- szántón és Regőlyben, a tanács és a begyűjtési hivatal vezetői nem sze­reztek mindennap tudomást a hátra­lékosok számáról, neveiről, ami vé­gül is azt eredményezte, hogy sokan kenyérgabonából adósai maradtak a nép államának. El kell érni, hogy az állandó bizottsági tagok, és az aktí­vák munkáján keresztül minden nap tudomást szerezzen a tanács, vala­mint a begyűjtési hivatal a hátralé­kosokról, hogy idejében megtehessék a szükséges intézkedéseket. Nem en­gedhető meg, hogy egyesek tudato­san gátolják egy-egy községben a beadási tervek teljesítését. Minden párt és állami vezetőnek, minden dolgozó parasztnak és tsz tagnak tudni és érezni kell, hogy az élet- színvonal emelése, a munkás-paraszt szövetség további erősítése, a begyűj­tési tervek- teljesítésétől nem elvá­laszthatatlan. Harcba kell indulni minden tanácsi vezetőnek, minden begyűjtési dolgozónak, kommunistá­nak, termelőszövetkezeti tagnak, minden becsületes dolgozó paraszt­nak azért, hogy november 7-re, me­gyénk kapásnövényekből teljesítse előírt beadási tervét. A hékckölcsönjegyzés hírei A totnamegjrei malmok dolgozói, az Egyesülés dolgozóival aroltve szíve, sen adják kölcsönbe Lntjaiika't. Ok­tóber 1-ig 331 fő jeg-zett békeköl­csönt. Most mór csak azok nem je­gyeztek, akik jelenít * is betegállo­mányiban, vagy szabadságon vannak. Az Egyesülés igazgatója. Szalai Ár- pácl elvtárs példát mutatott a jegy­zésben a malmok dolgozóinak, 2000 forinttal járult hoz. A a béke meg­védéséhez. Horváth Kálmán, az Egyesülés műszaki • «etály vezetője 1450 forintot, Vajda Díván főkönyve­lő pedig 1400 forintot adott az állam­nak kölcsönbe. A bá' aszéki malom­ban Khönig István hengerör 500, Bátori Mihályné malmi munkás 400 forintot jegyzett neve mellé. Rindó Ferenc, az »regszemcséi malom dol­gozója 400 f<aínital segíti a nép átlá­tnál. * Az Allatforgalmi Vállalat dolgozói a békekölcsön jegyzését örömmel fo­gadták. s lelkesen tettek eleget haza­fias kötelezettségüknek. Lembeck Já­nos, Gyimesi Henrik 1000—1000 fo­rintot jegyezteti, de nem maradtak el a _ női dolgozók sem; Piskor Imréné fizetésének 54 százalékát jegyezte le. A dolgozók nagy része a külszolgála­tot teljesítőket leszámítva, még az első napokban lejegyzett. Az elmúlt napokban a dolgozók kollektíván be­szélték meg a minisztertanács hatá­rozatát a tanácsok tagjainak válasz­tásáról. Ezzel az alkalommal az el­maradt dolgozók is lejegyeztek, mely­nek eredményeként a vállalati átlag 3UB forintot tesz ki. * A Tolnamegyei Téglagyári Egye­sülés dolgozói valamennyien jegyez­tek békekölcsönt 080 forintos átlag­ban. Az egyesüléshez tartozó tégla­gyárak dolgozói is hasonlóan vették ki részüket a jegyzésből. A legtöbb téglagyárban már mindenki adott kölcsönt az államnak. A Dombóvári I. számú téglagyár dolgozói, mintegy 8-an. az első napon lejegyeztek 10 ezer forint ér téliben. A tamási tég­lagyárban 28. a szekszárdi téglagyár­ban 55, a paksi téglagyárban pedig 82 dolgozó jegyzett békekölcsönt. Ok­tóber 1-ig 348 dolgozó adott kölcsönt az államnak az Egyesülés jelentése alapján mintegy 103.350 Ft értékben. Az állami gazdaságok és gépállomások do'gozói idén többet jegyeztek mint tava’y A 46 jegyeztetőpár közül Császárné 'elvtársnő és a jegyeztető párja ért el legjobb eredményt az alsóleperdi állami gazdaságban. Lelkes munká­juk nyomán 15 ezer forintot gyűj­töttek össze. Az alsói epe rai állami gazdaság, megyénk legnagyobb álla­mi gazdasága közel .1 ezer holdon terül el. Tavaly a gazdaság dolgozói 112.700 forintot jegyeztek. Az idei évben szebb eredményt értek el. A gazdaság 080 állandó dolgozója tel­jes egészében lejegyzett, az időszaki dolgozók is jegyzett forintjaikkal hoz­zájárultak ahhoz, hc-y az alsó'eper- dl áTárni gazdaság.* K ötödik Béke­kölcsön jegyzésének befejezése előtt összesen 185.750 forinttal járuljon ál­lami gazdaságuk további fejlesztésé­hez. Iszály Lajos és Ükkös János ü. b.-tagok 800. illetve 600 forintot jegyeztek. A megye tangazdaságai közül a lengyel! tangazdaság 177 dolgozója 38 850 forintot jegyzett. A középhíd- végi gyapotkísérleti állami gazdaság 168 dolgozója 36.550 forintot, az iregszemcsei kísérleti gazdaság 188 dolgozója pedig 41.100 forintot jegy­zett. Megyénk gépállomásai közül több gépállomás jelentős összeggel túlje­gyezte tavalyi eredményeit. A mözsa gépállomás traktorosai befejezték az ötödik békekölcsön jegyzést. A gépál­lomás 119 dolgozója 42 ezer forintot jegyzett, a tavalyi 32.400 forint jegy­zéssel szemben. A sárpilisi gépállo­máson tavaly 113 dolgozó 33.700 fo­rintot jegyzett. Az ötödik Békeköl­csön jegyzése során a gépállomás 138 dolgozója 46 5ó0 forint összeget jegy­zett. E két gépállomás mögött Bony- hád sem marad le eredményével. A tavalyi jegyzéshez képest az idén a gépállomás • 101 dolgozója 36.000 fo­rintot. tehát 5000 forinttal többet jegy zett. mint tavaly. Az aparhanti Felszabadulás tsz valamennyi Ingja jegyzett békekölcsönt örömmel jegyeztek termelőszö­vetkezeteink tagjai. Kétszeres örömmel azért, mert termelőszövet­kezetük többszörösen visszakapta már azt az összeget, amit ők adtak államunknak. A felújított állatál­lomány, az új istállók, épületek mind-mind hű tükrei annak, hogy az állam közvetve, vagy közvetle­nül visszatéríti a tsz-tagok köl­csönadott forintjait. Az aparhanti Felszabadulás ter­melőszövetkezet tagjai is ezeket tartották szem előtt, amikor vala­mennyien, 5.100 forint összegben lejegyeztek. Cseri Lajos tsz-elnök 700, Läufer József könyvelő 700, Porubszki Gyula és Bodony Lajos tsz-tagok 100—100 forintot jegyez­tek. November 7 és a tanácsválasztósok tiszteletére Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat: Választási békeverseny Mi, a Dombóvári Fémtömegeikkgyártó Vállalat dolgoz ói í'öpgyűlésen tárgyaltuk meg a Tolnamegyei Tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának fel­hívását, mely a megye valamennyi dolgozóját munka­versenyre szólítja. Csatlakozunk a felhíváshoz és no­vember 7 ünnepe, valamint a tanácsválasztások tiszte­letére az alábbi vállalást tesszük: 1. Vállaljuk, hogy a II. negveoévi 30 ezer forint lemaradásunkat pótoljuk és így éves tervünket decem­ber 28-ig 100 százalékra teljesítjük. 2. Az önköltséget az első félévhez viszonyítva 1.5 százalékkal csökkentjük. Ennek sikere érdekében vál_ laljulk, hogy az anyagfelhasználás! százalékunkat a ter­melési értéken belül az első félévhez viszonyítva 58.34- ról 136.4 százalékra csökkentjük és 5000 forint értékben dolgozunk fel hulladékanyagot. Az éves terv túlteljesí­tését a tervezett béralap túllépése nélkül teljesítjük. A termelékenység emelése érdekében az eg}’ főre tervezett termelési értéket 5 százalékkal túlteljesítjük. Megígér­jük, hogy a IV. negyedévben kiváló minőségi munkát végzünk, és így ebben a negyedévben gyártott cikkeink után minőségi kifogásért kötbért nem fizetünk. Az éves tervünk december 28-i sikeres befejezése érdekében dolgozóink 95 százalékát bevonjuk a válasz­tási békeversenybe. ígérjük, hogy a tanácsválasztások méltó megünneplésére tett vállalásunkat a legjobb tu­dásunk szerint becsülettel teljesíteni is fogjuk. Azon­ban vállalásaink maradéktalan teljesítése érdekéiben kérjük felsőbb szerveink elvtársias és baráti segítségét is, hogy így közös munkával tudjuk elősegíteni megyénk területén a pártunk és kormányunk által elénk tűzött feladatok mielőbbi megvalósítását. A Fémtömegei'kkgyártó Vállalat dolgozói nevében: Tengerdi Gyula váll. igazgató, Schrettner István pártesoportbizalmi Bittner Vilma DlSZ-titkár. Duna föld vari Alkotmány tsz: Csütlakozunk a zonibai Szabadság Isz verseny- fel hívásához Mi, a dunaföldvári Alkotmány termelőszövetkezet tagjai és vezetősége elhatároztuk, hogy csatlakozunk a zombai Szabadság termelőszövetkezet november 7 ás a tanácsválasztások tiszteletére tett versenykihívásához. Termelőszövetkezetünk a gabonabegyüjtési verseny­ben első volt a megye termelőszövetkezetei között. — Eredményünk elismeréseként 3000- forint jutalomban ré­szesültünk és megkaptuk a vándorzászlót is. A kapott pénzből soványlibát vásároltunk tsz-ünk állatállomá­nyának fejlesztéséhez. Úgy számolunk, hogy ezekkel teljesítjük batomfi'beadási kötelezettségünket, s így ezen a téren is megtartjuk első helyünket. Tagságunk úgy határozott a zotmbai Szabadság ter­melőszövetkezet versenyfelhívása alapján, hogy az őszi vetést jó előkészített magágyba fogjuk végezni és mi­nőségi magot vetünk. Az őszi árpát szeptember 20-ra el­vetettük, a búzát pedig október 20-ig fogjuk elvetni. A magasabb terméshozam érdekében alkalmazzuk a ke­resztsoros vetést. Az őszi árpa és a búzavetés 90 szá­zalékát keresztsorosan vetjük. A kenyér- és takarmánygabona beadási kötelezett­ségünket 100 százalékra teljesítettük. A kapásokból pe- aig október 10-re fogjuk teljesíteni, ezeknek a betaka­rítását október 31-ig végezzük el. Állatállományunk takarmányának biztosítása érde­kében a szálas takarmányokat úgy rakjuk kazalba, hogy az mentesítve legyen a beázástól. Eddig 300 köbméter silót készítettünk kukoricszárból és másodnövény bői. Október 31-ig újabb 300 köbmétert fogunk készíteni. Vállaljuk még azt is, hogy ezév őszén minden föld­területünket felszántjuk, a felgyülemlett is tálló trágyát pedig november 1-ig kihordjuk és alászántjuk. Kovács József növ. term, brigádvezető, Juhász József tsz-elnök.

Next

/
Thumbnails
Contents