Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)
1954-10-31 / 259. szám
- ■ w 2 NAPCó ' - * 1954 OKTOBER 31 PÁR 7 ÉS PÁRT ÉPÍTÉS VASÁRNAPI JEGYZETEK TÍZ ÉV A színvonalas párt munka biztosítéka a további jó eredményeknek a paksi Vörös Sngár tsz-ben ■ Az idei év nem nagyon „vágott be'* a paksi „Vörös Sugár“ termelőszö- v.:kezet tagjainak. Az árvíz, a jégkár gyengítette terméseredményeiket. Mégis aránylag megfelelő jövedelemmel zárták a gazdasági évet. Eddig már közel 3 1ciló kenyérgabonát, 1 kiló árpát, 5 kiló burgonyát, 9.50 forintot osztottak munkaegységenként. Kukoricából is előrelátha-* tólag 4 kiló lesz a végleges mennyisig, amelyet kiosztanak, de várnak még pénzben is 2—3 forintot, hogy a többieket ne említsük — munkaegységenként. Az esztendő nehézségei ellenére fej lődött, gazdagodott a termelőszövetkezet. Állatállományuk növekedett. Míg az előző évben csak 10 lovuk volt, most 21 van a csikókkal együtt. Szarvasmarhaállományuk 24-ről 41- re szaporodott. Az idén minden egyes tag kapott egy-egy malacot is. A tsz fejlődése az építkezésnél is meglátszik. Építettek egy hizlalót s egy 50 férőhelyes tehénistállót. A tagok lendületét mutatja, hogy jórészt saját erejükből, saját építőbrigádjukkái építkeztek, mert az állami támogatás csak egy részét fedezte az építkezésnek. A kormányprogramot követő kedvezmények hatása most az őszí műn kák idején is megmutatkozik. Az utolsó darab kukoricájukat rövid időn belül betakarítják. Az árpavetésük már szépen zöldéi, s a búza is a földben Van már. Az egybehangzó vélemények alapján a paksi „Vörös Sugár’“ termelőszövetkezet a paksi járás legjobb termelőszövetkezetei között van. Nagy részük van ebben a teimelőszövetikezet kommunistáinak. S példamutatásuk nyomán a pártonkívüliek is egyakaratta! harcoltak a nagyobb terméseredményekért. Pintér Ferenc és Varga József elvtársak mint a pártvezetőség tagjai példamutatóan élenjártak a munkában. A többi párttagok is, mint Siklósi Andrásné, Pacolai Lajosné, Laca István, Klipper Ferenc nem maradtak el mögöttük. Varga József elvtárs például 347 munkaegységet szerzett s erre kapott majd 10 mázsa kenyérgabonát, több mint 20 mázsa burgonyát és sok más egyebet még a pénzen kívül. — Én megvagyok elégedve — mondta — mivel még az 1 hold háztáji földemen is termett 52 zsák kukorica. Lehetne sorolni a pártonkívüliek neveit is, mint Púp Józsefét, Magyarfalvi Ádámét, Németh Ferencet, szinte az egész tsz tagságáét. Különösen lényeges volt a pártvezetőség segítsége, hogy az egyes brigádokba a legjobban dolgozó kommunistákat osztotta el, akik példájukkal, felvilágosító szavukkal magukkal ragadták a többieket is, a legfontosabb munkák idején. E tényből kell azonban kiindulni, ha a pártszervezet munkájában még meglévő hibákat akarjuk feltárni: A pártszervezetnek nemcsak kampányszerűen kell a termelést politikai fel- világosító ' munkával, a kommunisták mozgósításával s a vezetés ellenőrzésével segítenie, hanem állandóan. Általában arról panaszkodnak a párt tagok, hogy elsősorban a pártszervezet titkárának Scheidl Lajos elvtársnak kellene következetesebben irányítania a kommunisták munkáját. Ehhez azonban feltétlenül még kell valósítani a kollektív vezetést. Tehát nemcsak a legfontosabb munkák idején, de máskor is meg kell beszélni a feladatokat a pártvezetőség többi tagjaival. Az értekezletek, a felsőbb szervekkel folytatott megbeszélések anyagát Scheidl elvtárs tárgyalja meg minden esetben a vezetőséggel. így előre láthatják a tsz- ben előadódó problémákat s egységesen tudnak a hibák kükrüszöbölésé- ért harcbaszállini, vagy a jó eredményeket elterjeszteni. A rendszeres pártmumka, a jó vezetés megakadályozta volna, hogy a tavaszon is mintegy 15 tag gondolt a kilépésre. Megvan az erő a kommunistákban a nehézségek legyőzéséhez. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy amikor erre irányították figyelmüket 12 tsz tag időközben visszaadta a kilépési nyilatkozatot. Hogy érdemes a tsz-ben dolgozni nemcsak ebből látszik, hanem abból is, hogy több új tag is kérte felvételét a tsz-be. Blézer Katalin, Szinger Ferenc, Osztermeier István már dolgoznak is. Tóth Márton, Nagy Lajos és a többiek íelvetele a napokban dől el. Most a zárszámadás elkészítésénél nagy feladat áll a pártszervezet, s elsősorban a vezetőség előtt. Nem lazulhat egy pillanatra sem a felvilágosító, nevelő munka. Most különösen jól kell érteniök a számítgatás- hoz, hogy minden kételyt el tudjanak oszlatni a dolgozók, a nem elég tisztán látók előtt. Ez sem lehet kampányszerű munka, s ez a pártvezetőségen múlik. Napról-napra feladattal, segítséggel kell ellátni a kommunistákat, hogy idejében észrevegyék a hibákat, s akkor mint a fenti példák is bizonyítják harcolni is tudnak kiküszöböléséért, mégpe- dlk nem eredménytelenül. Elsősorban Scheidl eflvtáns mutasson jó példát a felvilágosító munka terén, mert amint a tsz-ben mondják „böködés- sel“ csak rontani lehet a helyzeten. Meggyőző, emberséges szóval, megértéssel, de a munkafegyelem lazítok elleni igazságos, nyilt bírálattal azonban csodákat lehet elérni. Tíz évvel ezelőtt, a novemberi csatákban, mint szökött munkaszolgálatos bujkáltam a nyilasok elől. Sok ezren rejtőzködtünk így abban az időben, s nagyon soknak rájöttek nyomára, s minden vizsgálat, vagy tárgyalás nélkül, ott lőtték őket agyon, ahol rájuk bukkantak. Saját hazánkban voltunk bujdosók, mint kétszáz év előtt Rákóczi kurucai, de a szívünk mélyén meg tudtuk őrizni a hazát, amelyről tudtuk, hogy mindig egy velünk, s Vörösmarty szavával biztattuk magunkat: I.esz még egyszer ünnep a világon. Mert már akkor, a bujdosás kétségbeesésében is, ott égett szívünkben a közeli ünnep hite, mely vigasztalás lesz és kárpótlás, a hazatalálás öröme, mely felett az értelem és a jószándék fénye ragyog, hogy behegessze az állati ösztön és embertelenség ejtette sebeket. Kaposvárott találkoztam az első szovjet katonával. Egy házban töltöttük az éjszakát, másnap reggel ő a menekülő németek után indult, én családtagjaimat kerestem. Az éjszakában itt-ott akna robbant s ő, tökéletes franciasággal, Csajkovszkij és Prokoffjev zenéjéről beszélt és Ojsztrah egyik legutóbbi koncertjéről. „De háború van” — mondtam, a latin mondást idézve: „inter anna silent Musae”. Mosolygott, „múló epizód”. S tiszta a lelkiismeretűnk, mert nem mi akartuk.” Mindketten sárosak voltunk, csatakosak, de úgy éreztük, az eső és a felhők függönyén is áthatol a csillagok fénye. S ott, a kaposvári éjszakában, amíg új barátom a Romeo és Julia dallamát dúdolta, megértettem, hogy hazataláltam. Otthonunktól távol is otthon voltunk, mert egybekapcsolt bennünket Csajkovszkij zenéje és az egymásratalálás öröme. Vacsora után a háziak is körénk telepedtek, s a gazda sóhajtozva panaszolta el, milyen pusztítást, kárt csináltak a németek. Az országutakon napokon át hajtották az állatokat, betörtek a házakba, s amikor elvonultak, épületeket gyújtottak, hidakat robbantottak fel. Sztepán Maszljukov maga elé nézve pöfékelt kurta pipájából. De amikor a gazda azt mondta: „Tíz év múlva sem hozzuk helyre ezt a rengeteg kárt” — csendesen elmosolyodott. — Tíz év, — mondta — nagy idő. Mi tíz év alatt nemcsak felépítettünk, de hatalmassá tettünk egy országot, Tíz év múlva szeretném, ha visszagondolnátok erre a beszélgetésre, hogy kinevessétek ezt az oktalan borúlátást. Másnap reggel elváltunk a Sztepán Maszljukovot soha nem láttam többet. De most, tíz esztendő múlva ismét eszembejutott s szeretném végigkísérni az országon, hogy megmutassam, igaza volt. A romok helyén új ország épült, emberibb és szebb, mint amilyen volt, s minden tégla, amit lerakunk előre, a jövőbe mutat. Akkor talán kételkedtem, de ma már tudom, hogy Sztepán Maszl- jukovnak igaza volt, mert ő láthatta előre a mi felszabadult jövőnket is, hisz olyan országból jött, ahol esak az emelkedést, a fejlődést ismerik, tétovázás és megtorpanás nélkül. S amíg ezeket a sorokat írom, szinte magam előtt látom Sztepán Maszljukov mosolygós arcát, amint ezt mond ja: „Szeretném, ha tíz év múlva vlsz- szagondolnátok erre a beszélgetésre.” CSANYI LASZLÖ Űj telepítésű szolok, gyümölcsösök létesítését javasolja egy népfrontbizottsági tag Munkában a Hazafias iYép frontbixotiság A Hazafias Népfront helyi bizottságai mindenütt megkezdték a nagyszerű, felelősségteljes munkájukat. Munkás, dolgozó paraszt, értelmiségi mind-mind 'azon fáradozik, hogy a törvényes kötelezettségek teljesítésével, a tervek túlteljesítésével egyre magasabbra emelje népünk életszínvonalát. A nápfróntbizottságok elkészítették akcióprogramjukat, amelyekben községfejlesztési mozgalmat kezdeményeznék, ezenkívül a lakosságot közvetlenül érdeklő országos és helyi politikai, gazdasági és kulturális kérdések megvitatásába gyűlések, értekezletek összehívását tervezik és alőadásokat tartanak. A ZOMBAI Hazafias Népfrontbi- zotíság akcióprogramjában részletesen elemzi a község fejlődésének utolsó évtizedét, majd a helyi lehetőségeket figyelem be véve elhatározta, hogy az élenjáró agro-, és zootechni- kai eljárásokat— amelyek már oly sok sikert hoztak a község állattenyésztésében — az élenjárók tapasztalatcsere átadásával közismertté teszik. A termelőszövetkezetek egymás között, valamint a termelőszövetkeze tek és az egyénileg dolgozó parasztok tapasztalatcseréje révén még magasabbra kívánja emelni az állattenyésztés színvonalát., — Ugyanakkor széleskörű ismeretterjesztő előadás- sorozatot is javaslatba hozott a népfrontbizottság, különösen a szőlő és a gyümölcs szakszerű termesztésének elősegítésére. Az akcióprogram kimondja: „összefogva az -öslakókat, a • székelyeket és a felvidékieket egységesen harcot indít a népfrontbizottság a júniusi határozatok végrehajtásáért.’“ Az akcióprogram javasolja, hogy a kereskedelem további fejlesztése érdekében a fűszerrészleget válasszák le a textil- és vasáruiktól és létesítsenek a községben mezőgazdasági kis géplerakatot. Közegészségügy terén javaslatot tesz arra az akcióprogram, hogy a községben lévő fürdőmedencét bővítsék. s a község közepén mélyfuratú kutat építsenek. A NAGYMÄNYOKI Hazafias Nép- fremtbizottság a mezőgazdasági termelés fejlesztése mellett a község parkosítását szorgalmazza az akcióprogramban. Ezenkívül a mintegy két kilométer hosszú kövesút, — anjelyet éveken keresztül nem javítottak — javítását tervezi, amelyhez társadalmi munkát is szerveznek. Egy edző sportpálya létesítése mellett’ az iskola játszóterének bővítését, valamint tornaterem létesítését tervezik. A GYŐRÉI Hazafias Népfrontbi- zottság az alábbi táviratot intézte az Egyesült Nemzeteik Szervezete Titkár ságához: „Győré község dolgozó lakossága mélyen áthatva szocialista hazájának szeretetétől és a világ népei közti béke fontosságáról — tiltakozását fejezi ki amiatt, hogy Magyarországot eddig — többször megismételt kérelme ellenére — nem vették fel az ENSZ-be. Követeli, hogy Magyarország, mint szabad, független és kulturált állam résztvehessen a nemzetek építő munkájában, hallathassa szavát a népek nagy családjában a béke megvédése érdekében, tiltakozhassék a tömegpusztító fegyverek: atombomba hidrogénibomtoa, stb. alkalmazása ellen. Követeli, hogy mint békeszerető, egyenjogú államot mielőbb vegyék fel Magyarországot is az ENSZ tagállamai közé.“' u. A KiSDOROGI Hazafias Népfront bizottság is kidolgozta akcióprogram- íját. A község mezőgazdasági termelés fejlődéséről számotadva megállapítja, hogy a juhéi állami gazdaság nagyszerű eredményei elérésében igen nagy szerepet játszottak a község dolgozói is. A fejlődés ennek ellenére sem kielégítő. Az akcióprogramban éppen ezért feladatul tűzi k,i a helyi népfrontbizottság, hogy az új agro- és zootechnikai eljárásokat népszerűsítve igyekszik a termésátlagok növelését elérni. Az állat- tenyésztés fejlesztése érdekében min denek előtt a tatoarmánybázis biztosítását tartja szemelőtt a bizottság, amelyet nemcsak mennyiségileg növelni, hanem minőségileg Is javítani akar. A CIKÖI Hazafias Népfrontbizottság elnöke, Bíró Bernét is eljuttatta levelét szerkesztőségünkbe, amelyben beszámol a bizottság munkájáról. A népfront-bizottság fontos feladatának tekinti a tanácsválasztások jó előkészítését — írja többek között Bíró Bernét. — Igyekszünk megmagyarázni a község lakosságának, hogy az új tanácsválasztás a demokratikus elveket figyelembevéve történik: mindenki elmondhatja véleményét, előterjesztheti javaslatait. — A népfrontbizottság célul tűzi ki, hogy a közkutakat, hidakat, a legelői kutakat meg javíttatjuk, ugyanakkor december 21-én a község meg fogja kapni a régen várt kultúrott- hont is. • Beszámol arról is a népfrontbizottság elnöke, hogy az idén sokkal több szuperfoszfátot szór ki a vetésekre a község dolgozó parasztsága, mint az előző években bármikor. tff A FÄCÄNKERTI dolgozók — Júlia majortól Kajmádig — örömmel fogadták a Hazafias Népfront megalakulását, mert ebben a szervezetben látják az egész község lakosságának összefogását: — ahol mindenki nyugodtan elmondhatja véleményét, javaslatát, bírálatát — írja levelében László Gyula a fácánkerti Hazafias Népfrontbizottság elnöke. — Most a jelölőgyűlések előkészítő sében nyújt segítséget a népfrontbizottság, hogy a község legjobbjait jelölhessék alapos vita után a községi tanácsba. A , A MÓRAGYI Hazafias Népfrontbizottság akcióprogramja is a mezőgazdaság fellendítéséről szóló párt- és kormányhatározat nagyszerű céljaiból indul ki, s emellett segítséget kíván adni a község társadalmi és kulturális fejlődésében is. A népfrontbizottság programja szól arról is, hogy a község határának nagy- része kiválóan alkalmas szőlőtelepítésre. Éppen ezért úgy dolgoznak, hogy az elkövetkezendő időben a termelőszövetkezeteknél és az egyéni leg dolgozó parasztoknál 50—50 holdon végeznek új szőlőtelepítést, illetve szőlőfelújítást. Szól arról is az akcióprogram, hogy Mórágy határában lévő nagy- kiterjedésű akácosterületek kiválóan alkalmasak a méhészkedésre. Ezért a népfrentbizottság a méhészet fejlesztése érdekében tervbevette, hogy tanfolyamokat indít a községben a méhészettel foglalkozni kívánó dolgozó parasztok között. Sik Endre, a népfrentbizottság egyik tagja vállalta, hogy a következő hónapokban ilyen tanfolyamokat maga is vezet a méhészet iránt érdeklődő dolgozóknak. A helyi népfront.bizottság az akció- program ismertetésére felhasználja a napjainkban lezajló tanácstagi jelölőgyűléseket is. A Hazafias Népfrontibizottsági tagok megyeszerte javaslatokat tesznek a községek csinosítására, a régen esedékessé váK tatarozások megtételére, a szinte meggnűveletlen hegy oldalak erdősítésére, fásítására. Hirt János, megyei népfrontbizottsági tag paksi latkos a megyei Népfrontbi- zottság irodájához küldött levelében airra tesz javaslatot, hogy a községben javítsák meg a járdákat, mert azon szinte lehetetlen a kölekedés, s amint írja: a gyermekes anyák a forgalmas kocsiúton közlekednek, amiből súlyos balesetek keletkezhetnek. Levele túlnyomó többségében azonban a paksi szőlők sorsával foglalkozik. A hatalmas kiterjedésű szőlő mintegy 70 százaléka 100—150 éves ültetésű, s ezek már nem adnak olyan ‘bőséges termést, mint az újonnan telepítettek. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy Pakson évről-évre kevesebb szőlő terem. A dolgozó parasztok jövedelme jelentős részét pedig éppen a szőlő és a bor biztosítja. Ahhoz tebát, hogy a szőlő termésátlaga Ismét növekedjék, új telepítéseket kell létesíteni. Ezzel párhuzamosan tudatosítaná kell a dolgozó parasztok körében azokat a nagyarányú kedvezményeket, amelyek a szőlőtelepítéssel járnak. Hírt János levelében beszámol arról is, hogy a járásban még most Is vannak tartalékterületek. Ezek egy részén érdemes lenne gyümölcsöst létesíteni. A gyümölcstermesztés fokozása érdekében arra tett javaslatot, hogy az ősz folyamán és a télen gazdagyűléseken és egyéb más öszejö- veteleken ismertetni kellene a gyümölcstermesztés nagy jövedelmezőségét, és a termesztés agrotechnikáját. Hirt János végül javaslatot tesz arra, hogy a rossz vízzel rendelkező községben ne engedjék elfolyni a két mélyfuratú kút vizét, hanem azt csöveken más utcákba is vezessék el. A sok javaslat közül ez az egy is azt mutatja, hogyan törődnek a népfrontbizottsági tagok községükkel, a dolgozók problémáinak megoldásával. Tudományos gyűlés a szekszárdi kórházban A Tolna megyei Tanács Balassa Já_ nos kórháza és a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat egészségügyi szakosztálya november 2-án este fél 7 órai kezdettel szakirodalmi referáló gyűlést tart a kórház kultúrtermében. Az előadás tárgysorozata: 1. Dr. Szily F: Traumás rekese- sérv esete. 2. Dr. Saárossy J: Cholecystocholangographia Biligraphin alkalmazásával. 3 Dr. König I. A Heine-Medin kórképének kérdései. 4. Dr. Benes L: A folyó évi október havi sebészkongresszus referálása (Az ileus kérdései). Dr Sigora Bálint TTIT titkára * Családi KÁVÉPÓTLÓ oifefftia nétküt U hattmt!haiv l
