Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)

1954-10-28 / 256. szám

2 NÄPCO 1954 OKTÓBER 28 A Hazafias Népfront működési szabályzata Felszabadult nép uruk. tíz éves har­ca, népi demokratikus állami és társadalmi rendünk megszilárdulása negteremtette annak a lehetőségét, hegy népünk legszélesebb tömegei szoros egységbe forrjanak össze, hogy minden hazáját és népét szerető ma­gyar ember a lehető legnagyobb részt vállalhasson abból a nagy munkából, 1. A Hazafias Népfront népi demo­kratikus állami és társadalmi ren­dünk legszélesebb társadalmi, politi­kai mozgalma a Magyar Dolgozók Pártja irányításával és a pártonkí- vüli dolgozók legszélesebb tömegei­nek részvételével. A népfront mozga­lom társadalmi és politikai alapja a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság testvéri szövetsége, a munkás- osztály vezető szerepe ebben a szö­vetségben. A népfront-mozgalom er­re az alapra építve valósítja meg a dolgozó nép legteljesebb nemzeti egy sógát, a hazánk gazdasági és kulturá liá felemelkedésének ügyét szolgáló értelmiség, középrétegek, — minden igaz magyar hazafi tevékeny közre­működésével. ' 2. A Hazafias Népfront feladata, hogy politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális életünk minden fontosabb kérdésében az egész dolgozó nép ér­dekeit és véleményét kifejező javas­latokat tegyen és sokoldalú tevé­kenység kifejtésével elősegítse nagy történelmi feladataink megvalósítá­sát. a Hazafias Népfront kormánya intézkedéseinek megvalósítását. Kü­lönösen feladata a Hazafias Nép­frontnak, hogy a) Tevékenyen közreműködjék az épülő szocialista társadalom megva­lósításában, amelyben a hazáért vég­zett munka, a nép iránti hűség, a képesség és tisztesség dönti el kinek- kinek a helyét és megbecsülését; b) Szilárdan védje a népek közötti békét, a nyugodt alkotó munka lehe­tőségét; népünk történelmének ha­ladó hagyományait, az ellenállási mozgalom hősi tettei, a haza iránti határtalan szeretet és odaadás szel­lemében nevelje a legszélesebb népi tömegeket; elősegítse, hogy kapcsola­taink tovább erősödjenek minden baráti országgal, mindenekelőtt a hazánkat felszabadító Szovjetunió­3. A Hazafias Népfront tagjai a Magyar Dolgozók Pártja, továbbá a lakosság legszélesebb rétegeit fel­ölelő szervezetek, társadalmi, kultu­rális, tudományos egyesületek, szö­vetkezetek, amelyek magukévá te­szik a Hazafias Népfront célkitűzé­seit és kinyilvánítják csatlakozásra irányuló szándékukat. 4. A Hazafias Népfronthoz csatla­kozott szervezetek az országos ta­nács által megállapított hozzájáru­lást fizetnek. 5. A népfront-mozgalomban részt vehet — származásra, foglalkozásra, 7. A Hazafias Népfront demokra­tikus alapeiveken épül fel és fejti ki tevékenységét. 8. A Hazafias Népfront országos szervei; a) Az országos kongresszus, b) Az országos tanács, c) Az országos tanács mellett mű­ködő országos iroda, 9. A Hazafias Népfront területi szerve;; a) a fővárosi népfront-bizottság, b) a megyei, megyei jogú városi és járási népfront-bizottságok. 13. A Hazafias Népfront legfel­sőbb szerve az országos kongresszus. Az országos kongresszus irányítja a Hazafias Népfront tevékenységét, en­nek érdekében: a) megvitatja, jóváhagyja, vagy módosítja a Hazafias Népfront nyi­latkozatát és működési szabályzatát, b) az országos tanács beszámolója alapján számbaveszi a népfrontmoz­galom eredményeit, megjelöli a nép­frontmozgalom további fejlődésének útját és feltételeit, határoz a Ha­zafias Népfront további feladatairól; c) meghatározza a Hazafias Nép­front területi és helyi szervezeti te­vékenységének irányát, irányelveket állapít meg e szervek tevékenységé­re, útmutatásokat ad e szervek mű­ködésének kifejlesztéséhez; d) megválasztja az országos tanács tagjait. 14. Az országos kongresszust a Ha­zafias Népfront országos tanácsa két­évenként hívja össze. Az országos tanács saját kezdeményezéséből vagy az összes népfront-bizottságok egy- harmadának javaslatára rendkívüli kongresszust hívhat egybe. A rendes, illetőleg a rendkívüli kongresszuson a következő küldöt­tek' vesznek részt: amely országunk gazdasági és kul­turális felvirágoztatásáért, népünk jólétének emeléséért, a béke megszi­lárdításáért folyik. E célok megvalósítása jegyében fogant népünk hazafias erőinek min­den eddiginél szélesebb, nagy népi egységmozgalma, a Hazafias Nép­front. val; népünk barátságát erősítse min­den függetlenségéért és szabadságá­ért harcoló néppel; támogassa a politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatok elmélyítését és egyben a békés szándékú együttműködést — társadalmi rendszerektől függetlenül — minden országgal a kölcsönös egyetértés szellemében és a teljes egyenjogúság alapján; c) A legszélesebb néptömegeket fokozott munkára serkentse népünk anyagi és kulturális felemelkedése, hazánk felvirágoztatása érdekében; segítse a .népgazdasági tervek fegyel mezett, pontos végrehajtását, a mező gazdaság nagyarányú fellendítését, az ipar területén elért eredményeink megszilárdítását és az ipar hazánk adottságait, erőforrásait figyelembe­vevő továbbfejlesztését; d) Munkálkodjék a kultúra felvirá­goztatásán, a nemzeti közműveltség fejlesztésén, a műveletlenség még meglévő maradványai felszámolásán; minden erővel közreműködjék ifjú­ságunk nevelésében, hogy haza- és munka szerető, erkölcsös nemzedék nevelődjön fiataljainkból; e) Erősítse népi demokratikus ál­lamhatalmunkat a néptömegek szé­les méretű bevonásával, államunk vezetésébe és az állami szervek ellen őrzésébe; következetes harcot foly­tasson az államapparátus munkájá­nak megjavításáért, a bürokrácia el­len; segítse a tanácsok munkáját a párt- és kormányhatározat végrehaj­tásában; nevelje a széles tömegeket állampolgári kötelességeinek öntuda­té« megtartására; f) Fáradhatatlanul dolgozzék a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság szövetségének további megerő­sítésén, minden hazáját szeiető ma­gyar ember alkotó összefogásán, né­pünk erkölcsi és politikai egysége további erősítésén. vallására, világnézetére való tekin­tet nélkül — minden hazáját és né­pét szerető hazafi, aki egyetért a Hazafias Népfront célkitűzéseivel és azok megvalósításáért tevékenysé­get fejt ki. 6. A népfront-bizottságok tagja le­het a Hazafias Népfronthoz csatla­kozott szervezeten kívülálló személy is, aki fizikai vagy szellemi tevékeny ségével szolgálja népünk boldogulá­sának ügyét és akit ezért a nép­frontgyűlések népfront-bizottsági tag ságára érdemesnek tartanak és megválasztanak. 10. A Hazafias Népfront helyi szervei: a) a fővárosi kerületi népfront-bi­zottságok, b) a városi, városi kerületi és a községi népfront-bizottságok. 11. A fővárosi népfront-bizottság, a megyei és a megyei jogú városi népfront-bizottságok mellett állandó’ irodák működnek. 12. A Hazafias Népfront minden szerve határozatát szótöbbséggel hoz­za. a) A városok és községek küldöt­tei, akiket a lakosság széles tömegei­nek bevonásával népfront gyűléseken választanak meg; b) a fővárosi népfront-bizottság, a megyei és a megyei jogú városi nép­front-bizottságok küldöttei; c) az országos tanács tagjai. A városi és a községi küldöttek számát, továbbá a fővárosi, megyei és a megyei jogú városi népfront­bizottságok küldötteinek arányát a kongresszusi küldöttek között az or­szágos tanács állapítja meg. 15. Két kongresszus, illetőleg az országos tanács két ülése között a Hazafias Népfront elnöksége fonto­sabb politikai, gazdasági, kulturális és egyéb feladatok megtárgyalása céljából országos konferenciát, ta­nácskozást, értekezletet hívhat ösz- szé, különféle bizottságokat alakít­hat. Az orszáeos tanács 16. A Hazafias Népfront munká­ját és a területi, illetőleg helyi nép­front-bizottságok tevékenységét az országom kongresszusok közötti idő­szakban az országos kongresszus ál­tal választott 105 tagú országos ta­nács irányítja. • Az országos tanács élén a Haza­fias Népfront elnöke áll, akit az or­szágos tanács választ. Az elnök ve­zeti az országos tanács munkáját és képviseli a Hazafias Népfrontot. Az országos tanács tagjai sorából alelnököket, főtitkárt, elnökségi ta­gokat választ. Az országos tanács határozza meg a Hazafias Népfronthoz csatlakozott szervezetek tagsági hozzájárulásá­nak hovafordítását. 17. Az országos tanács 21 tagú el­nökségének tagja: a Hazafias Nép­front elnöke, az alelnökök, főtitkár és az elnökségi tagok. Az elnökség az országos tanács két ülése között; vezeti a Hazafias Nép­front ügyeit és határoz az országos tanács hatáskörébe tartozó kérdések­ben. Az országos tanács, illetőleg az elnökség tesz javaslatot az ország- gyűlésnek, illetőleg a népköztársaság Elnöki Tanácsának, a miniszterta­nács vagy egyes tagjai megválasztá­sára, továbbá az ország lakosságát éíintő fontosabb kérdésekben tör­vényalkotást javasolhat. 18. Az országos tanács és az elnök­ség működésének szabályait az or­szágos tanács által készítendő ügy­rend határozza meg. Az országos iroda 19. Az országos tanács mellett or­szágos iroda működik. Az iroda lát­ja el az országos tanács és az elnök­ség szervezeti, tájékoztatási, gazda­sági, levelezési, stb. tennivalóit, elő­készíti az országos tanács és az el­nökség üléseit, ellenőrzi az országos tanács és az elnökség határozatai­nak végrehajtását, figyelemmel kí­séri a népfront-mozgalom fejlődését, folyamatosan segíti a területi és a helyi népfront-szerveket tevékeny­ségük kifejtésében. 20. Az országos iroda élén az or­szágos tanács főtitkára áll. A Hazafias Népfront területi szervei 21. A Hazafias Népfront területi szervei: a) a fővárosi népfront-bizottság, amely hetven tagból áll. Tagjait a fővárosi kerületi népfront-bizottsá­gok választják meg. A fővárosi nép­front-bizottságok tagjai sorából vá­lasztja meg a legfeljebb 25 tagból álló elnökséget, amelynek tagjai az elnök, alelnökök, titkár és az elnök­ségi tagok; b) a megyei népfront-bizottság, amely ötven-hétven tagból áll. Tag­jait a megye területén lévő járási és járási jogú városi népfront-bizottsá­gok választják meg; c) a megyei jogú városi népfront­bizottság, amely harminc-ötven tag­ból áll. Tagjait a városi kerület nép­front-bizottságok választják meg. d) a járási népfront-bizottság, amely tizenöt-negyven tagból áll. Tagjait a járás területén lévő köz­ségi, városi népfront-bizottságok vá­lasztják meg; e) a területi népfront-bizottságok tagjai megválasztásának módját és a tagokat megválasztó alsóbb nép- frantbizoftságok képviseleti arányát a fővárosi és megyei jogú városi nép­front-bizottságokra nézve az orszá­gos tanács, a járási és járási jogú városi népfront-bizottságok tekinteté, ben a megyei népfront-bizottság ha­tározza meg. 22. A, Hazafias Népfront területi szén.-ed támogatják a helyi népfront, bizottságok tevékenységét és elősegí­tik a népfront-mozgalom helyi ki­bontakozását. Különösen feladata a területi népfront-bizottságoknak: a) A törvényben előírt módon és időben gondoskodnak területük vá- 'asztási elnökségei, választókerületi bizottságai és szavazatszedő bizott­sági tagjai kijelöléséről; b) területük országgyűlési képvi­selőjének és a tanácstagoknak vá­lasztása során a népfrontban résztve­vő szervek közreműködésével és a la. kosság legszélesebb köreinek bevoná­sával gondoskodnak a jelölőgyűlések megszervezéséről és ennek alapján jelölik s a törvényes előírásoknak megfelelően a választási szerveknél bejelentik területük népfront-jelölt­jét; gondoskodnak területükön a vá­lasztások politikai ellenőrzéséről és ennek megfelelően népfront-meg­bízottakat Ívűidének a szavazóhelyi­ségekbe; c) szervezik területük országgyű­lési képviselőinek és tanácstagjai­nak beszámolóit az országgyűlésben illetőleg a tanácsban kifejtett tévé. kenységükről; d) a terület helyi népfront-bizott­ságainak küldötteit területi konfe­renciákra hívják össze, amelyen meg­tárgyalják a terület politikai, gazda­sági, kulturális kérdéseit, a népfront- mozgalom fejlesztésének, a helyi nép front-bizottságok munkájának fonto­sabb kérdéseit. 23. A megyei, megyei jogú Városi és a járási népfront-bizottságok tag. jaifc sorából 5—15 tagú elnökséget választanak, amelynek tagjai az el­nök, az alelnökök, titkár és az elnök­ségi tagok. Az elnökségeik a bizottságok két ülése közötti időszakban ellátják a népfront-bizottságok feladatait. 24. A fővárosi, megyei és a megyei jogú városi népfront-bizottságok mel­25. A Hazafias Népfront helyi szer­vei: a) a fővárosi-kerületi népfront-bi­zottság, b) a városi kerületi népfront-bi­zottság, c) a városi és községi népfronit-bi. zottság. A fővárosi-kerületi, illetőleg váro­si kerületi, városi és községi nép­front-bizottságokat a terület lakosai nyilvános gyűléseken választják meg. 28. A főváros-kerületi, városi ke­rületi, a városi és községi népfront, bizottságok tagjaik sorából öt-tizenöt tagú elnökséget választanak, amely, nek tagja az elnök, az alelnökök. a tit­kár és az elnökségi tagok.. Az el­nökségek a bizottságok két ülése kö­zötti időszakban ellátják a helyi nép­front-bizottságok feladatait. 27. A Hazafias Népfront helyi szervei a politikai, társadalmi, gazda­sági és kulturális élet minden terü­letén sokoldalú tevékenységet fejte­nek ki a lakosság legszélesebb tö­megeinek tevékeny közreműködésé­vel. Különösen feladata a helyi nép­front-bizottságoknak : a) a törvényben előírt módon és időben gondoskodnak a helyi válasz­tási elnökségek, választókerületi bi­zottságok és szavazatszedő bizottsá­gok tagjainak kijelöléséről; b) az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választása során a népfrontban résztvevő szervezetek közreműködésével és a lakosság leg­szélesebb köreinek bevonásával gon­doskodnak a jelölőgyűlések megszer­vezéséről, a választók javaslatai alap­ján jelölik és a törvényes előírások­nak megfelelően a választási szer­veiméi bejelentik a népfront hely: jelöltjeit; gondoskodnak a választá­sok politikai ellenőrzéséről és en­nek megfelelően népfront-megbízot­LONDON Az angol sajtó továbbra is élén­ken foglalkozik a szovjet kormány október 23-i jegyzékével. Több burzsoá lap követeli, hogy figyelmesen vizsgálják meg a szovjet jegyzéket. „A Nyugatnak — írja az Evening News, — figyelmesen tanul- rtiányoznia kell az orosz jegyzéket.“ A Yorkshire Post pedig kiemeli cik­kében: „Meggondolatlanság volna azonnal kijelenteni, hogy a legutóbbi orosz jegyzék haszontalan, mint to­vábbi tárgyalásolt alapja.“ A burzsoá sajtó egyúttal ragaszkodik a párizsi szerződések leggyorsabb ratifikálásá­hoz a Szovjetunióval való tárgyalá­sok előtt. A burzsoá lapok fáradhatatlanul ismétlik, hogy a szovjet jegyzék cél­ja a párizsi szerződések ratifikálásá­nak megakadályozása. OSLO A Friihetert közölte Knut Lamg- felat „A másik út“ című cikkét. A cikkíró a többi között hangsúlyozta: — A szovjet kormány javaslata azon alapszik, hogy minden európai- ország vegyen részt az összeurópai kollektív biztonság megteremtésé­ben... Csak ez akadályozhatja meg, hogy háborús tömbök alakuljanak Európában, amelynek népei békéről, barátságról és alkotó munkáról ál-, módnak. PA RIZS A Le Monde október 25-én közöl­te az október 23-i szovjet Jegyzék teljes szövegét és vezércikkben fog­lalkozik vele. A lap megismétli a burzsoá pro­pagandának azt a tézisét, hogy a szovjet jegyzék „egyáltalában nem válaszol a négyhatalmi értekezlet összehívásának céljára vonatkozó nemrég feltett kérdésekre.“ A lap helyesli a négy hatalom tárgyalásait, amelyeket állítása szerint meg kell előznie a párizsi egyezmények „gyors ratifikálásának." A France Soir a szovjet jegyzék­kel kapcsolatban azt írja, hogy e jegyzék célja mindenekelőtt az, hogy „megmutassa Franciaországnak és Nyugat-Németországnak a párizsi szerződések megkötésének pillanatá­ban. hogy a Németország felfegyver­zésére vonatkozó szovjet álláspont változatlan maradt...“ A lep jelenti, hogy a múlt héten az Egyesült Államok. Franciaország és Anglia megállapodott: nem kezdenek tárgyalni a Szovjetunióval a párizsi szerződések érvénybelépése előtt. — Gaston Palewsía, a nemzetgyűlés al­lett állandó irodák működnek, ame­lyek élén a népfront-'bizottság titká­ra áll. Az állandó irodák látják el a népfront-bizottságok szervezeti, tájé­koztatási, gazdasági, levelezési, stb. tennivalóit, előkészítik a népfront- bizottságok üléseit, segítik a helyi népfront-bizottságok működését. takat küldenek a szavazóhelyiségekbe c) szervezik a község, város vagy a kerület országgyűlési képviselőjé­nek, tanácstagjainak beszámolóit or­szággyűlésben, illetőleg a tanácsban kifejtett tevékenységükről; a) a lakosságot közvetlenül érdeklő országos és helyi politikai, gazdasági, kulturális kérdések megvitatására gyűléseket, értekezleteket hívnak össze és előadásokat tartanak; e) a szakemberek és a lakosság bevonásával közreműködnek a helyi népgazdasági tervek és a költségve­tés 'kialakításában, segítik a helyi tartalék. és erőforrások feltárását és felhasználását a terület népgazda­sági tervének eredményesebb meg. valósítása érdekében s mind ezek­nek megfelelően javaslatokat tesznek az illetékes állami szerveknek; f) város- és községfejlesztési, szé- pítési mozgalmat kezdeményeznek; g) közreműködnek abban, hogy a tagszervezetek vagy közvetlenül a népfront-bizottságok keretében ol­vasókörök, gazdakörök, összejöveteli helyek létesítésével előmozdítsák a lakosság társadalmi és kulturális szükségleteinek kielégítését; h) ápolják a helyi haladó hagyo­mányokat, és gondoskodnak nagy nemzeti ünnepeink méltó megünnep­léséről. 28. A Hazafias Népfront területi és helyi szerveit a Hazafias Népfront országos kongresszusának összeültét megelőzően újra kell választani. 29. Az olyan népfront-bizottságo­kat, vagy népfront-bizottsági tagokat, akik nem a Hazafias Népfront nyi­latkozata, vagy működési szabályza­ta szellemében tevékenykednek, a területileg illetékes felsőbb népfront­bizottság felfüggesztheti, valamint' a lakosság, illetőleg a beküldő nép­front-bizottság visszahívhatja. elnöke kijelentette: „A szovjet jegy­zék jelentőségét helytelen volna le­becsülni mind a leszerelés, mind az európai megoldás szempontjából. A szovjet jegyzékre adandó válasz meg­fogalmazása ma nagy politikai prob, léma. Szövetségeseink kijelentik, hogy a ratifikálásnak meg kell tör­ténnie a Szovjetunióval való min­denféle tárgyalás előtt. Nekünk más a véleményünk.“ BERLIN A szovjet kormány október 23-i jegyzéke a berlini demokratikus la­pok figyelmének középpontjában áll. A Neues Deutschland vezércikke a következőket írja: Az elmúlt hót ismét teljes világos­sággal megmutatta a német népnek, hogy két teljesen ellentétes lehető­ség van, amelyre vonatkozólag né­pünknek meg kell mondania véle­ményét. Az egyik a háború útja, az az út, amely népünket a legborzal­masabb nemzeti katasztrófába, dön­tötte. Ez a párizsi és londoni egyez­mények útja, ezen akar járni Ade­nauer a nyugati hatalmakkal együtt, a német nép világosan kifejezésre jut tatott akarata ellenére. A másik lehetőség a béke útja, amely a nemzeti nagyság, a szuve­rén itás és az egész német nemzet jólétére vezet. Ilyen ragyogó távla­tokat nyit meg előttünk a szovjet kormány legújabb jegyzéke. A Neues Deutschland idézi a szov­jet jegyzéknek azokat a részeit, ame­lyek arról szólnak, hogy feltétlenül szükség van Németország egységének helyreállítására, a szabad össznémet választások megtartására, a megszál­ló csapatok haladéktalan kivonására, az európai kollektív biztonsági rend­szer megteremtésére. A lap hangsúlyozza, hogy míg a londoni és párizsi egyezmények 1998. ig meghosszabbítják Nyugat-Nómet- ország megszállását, addig a szovjet kormány azt indítványozza, hogy habozás nélkül oldják meg a meg­szálló csapatok Kelet- és Nyugat- Németországból való haladéktalan kivonásának kérdését. A Tribüne, a szakszervezetek lap­ja, a Berliner Zeitung és a Junge Weit című ifjúsági lap, a Német De­mokratikus Köztársaság lakossága legkülönbözőbb rétegeinek vélemé­nyét juttatva kifejezésre, üdvözli és helyesli a szovjet kormány új jegy­zékét, amely megmutatja az utat a német kérdés békés megoldására. Európa és a világ békéjének biztosí­tására. A Hazafias Népfront feladatai A Hazafias Népfront tagjai A Hazafias Népfront szervezeti felépítése és működése Az országos kongresszus A Hazafias Népfront helyi szervei \ szovjet kormány október 23-S jegyzékének sajtóvisszhangja

Next

/
Thumbnails
Contents