Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)

1954-10-28 / 256. szám

ItíMAfrtroa­TO&NAI mÁC PROLETÁRJA IEC YC/ÜL JETEK!------------------------------------------■ ' A MAI SZAMBÁN: A Ha/.afi.is Népfront működési szabályzata (2. o.) — „Ha emelni akarjuk életszínvonalunkat, elsősorban a termelésben lévő hibákat kell kiküszöbölni“ (3. o.) — Hozzászólás „A biritói kiskirályok hazárdjátéka a nép vagyonával" című cikkhez (3. o.) — Megyénk életéből (3. o.) — Orga-foszfát műtrágyát állítanak elő Dombó- várott (4. o.) 4- Bürokratikus kiszolgálás (4. o.) I AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM AHA 50 FILLEK CSÜTÖRTÖK, 1954 OKTÓBER 28 Remélem, elsők leszünk a megyében A tanácstagok példamutatása nyomán jól halad az őszi munka Dúzson A dalmandi gépállomáson nem fog múlni — Az igaz, hogy egy héttel ez­előtt még nem voltunk az élvonal­ban, de azóta annyi minden tör­tént ... — megáll, gondolkodik, László Béla, Duzs község tanács­elnöke. — Bizony sok minden tör­tént. Például a határban mindössze alig 4 holdon áll még a kukorica­szár, pedig 116 holdon termeltünk kukoricát. Aztán tanácsülés is volt, de milyen. Ott volt aztán vetélkedés. Egymás után hangzott fel, hol itt, hol ott „versenyre hívom ...“ vagy „vállalom..." S azóta a versenyki­hívások és a vállalások mind-mind a megvalósulás útjára léptek. Több dolgozó paraszt teljesítette már vál­lait kötelességét. — Nagyon visszaveti az őszi mun­kák ütemét az, hogy a mi községünk ben is szokás a kapások — főleg a kukorica — után kalászos vetése. De azért az árpa és a rozs vetéster­vünknek 100 százalékban eleget tet­tünk, az őszi búza mintegy 75 száza­léka a földben van, s minden lehe­tőségünk megvan arra, hogy ebben a hónapban az összes betakarítási és vetési munkát befejezzük. Egy hét alatt a hatodik helyről a harma­dik helyre küzdöttük fel magunkat. De még lehet feljebb is jutni a já­rási ranglistán és remélem, hogy elsők között leszünk a megyében is. Ez a bizakodó hang nem alaptalan Duzson. A termelési állandóbizott­ság ülése után tanácsülésen foglal­koztak a község dolgozó parasztjai az őszi mezőgazdasági munkák prob­lémáival. László János párttag Jáhn Ignácot, Lőrinc Vilmos Illés Andrást, Páll Gergely pedig Dudás Istvánt hívta ki versenyre ezeken a gyű­léseken. Ez a verseny nemcsak a betakarítási, hanem a vetési mun­kákra is vonatkozik. A kormányprogram megjelenése után az Uj Barázda tsz tagjai is úgy határoztak: élnek a lehetőséggel, ál­lami támogatással halastavat létesí­tenek. Az új halastavat beivadékol- ták és most az ősszel halásszák le először. Mintegy húsz mázsára tehe­tő az a halmennyiség, amely fél ki­lósnál nagyobb és eladásra alkalmas. A község általában arról volt is­mert a dombóvári járásban, hogy minden évben több kenyérgabonát vetett, mint a szántóterület 36 szá­zaléka. Most, amikor tudomást sze­reztek a falu dolgozói a miniszter- tanács legutóbbi határozatáról, a ke­nyérgabona vetésterület növeléséről, többen vállalták. hogy a kötelező vetésterven felül még 4—500 négy­szögöllel nagyobb területen vetnek kenyérgabonát, mint tavaly. Páll Gergely 6 holdas dolgozó paraszt például a szántóterületének mintegy 50 százalékát veti el kenyérgaboná­val. Máté Albert pedig, akinek másfélholdon kellene csupán kenyér gabonát vetni, mintegy két és fél holdon fog termelni. A községi tanács elnöke határ- szemlék alkalmával (ami nála igen sűrűn van) tájékozódik a mezőgaz­dasági munkák állásáról. Tapaszta­latait gazdagyűlésen, termelési bi­zottsági ülésen, vagy állandóbizott­sági ülésen mondja el a dolgozó pa­rasztoknak. A szép szó eszközével a lemaradókat is rendszerint a hiányos ságok pótlására bírja. Nem lesz különösebb probléma előreláthatólag a termelvények mi­nőségével sem. A községben két nap alatt kicserélték a község részére juttatott 40 mázsa minőségi búza­vetőmagot, az árpát is ehhez hason­lóan. Sok helyen már szépen zöldéi a vetés .• < — A versenytárs — Mucsi község — bizony lemaradt. Pedig azt hittük, hogy igen nehezen sikerül ma;d csak magunk mögé utasítani őket. Egy héttel ezelőtt még vezettek is, de a verseny, a tanácstagok nemes vetél­kedése, na meg a földszeretet igen nagy segítség Vblt abban, hogy le­hagyjuk őket. Körülbelül ugyanennyit pedig átte­leltetnek. Az eladásra kerülő hal mintegy 30 ezer forintot jövedelmez. A helyes etetés következtében szé­pen fejlődik a halállomány, éppen ezért szükséges még egy tó létesítése. A tsz úgy határozott, saját erejéből épít tavat. Munkáit" máris megkezd­ték. A dombóvári járásban a dalmandi gépállomás segít'i munücájával a kör­zetükbe tartozó hat III-as és négy I- es típusú termelőszövetkezet tagsá­gát. Tavaly, de előfordul még az idén Ls, hogy egyes gépállomások nem állnak hivatásuk magaslatán, a trak­torosok nem érzik a munka minősé­géi elvégzésének a jelentőségét. Hor­váth elvtárs. a dalmandi gépállomás igazgatója arról beszélt, hogy a gép­állomás traktorosai munkájukban nagy változáson mentek keresztül. Jobban dolgoznak, mint tavaly, vagy azelőtt. És ennek a jobb munkának az eredménye, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok Is kezdik meg­ismerni, megszeretni a traktormun­káit. Eddig csak őszi mélyszántásra kötöttek szerződést, az idén pedig je­lentős azoknak a dolgozó parasztok­nak a száma, akik tarlóhántásra és vetőszántásra igénybevették a traktor munkáját. A dalmandi gépállomás traktoro­sainak jó munkáját igazolja az is, hogy 3 termelőszövetkezet, a döhrö- közi Harc a Békéért tsz 112 holdon, a naki Ut a Szocializmus Kelé tsz 200 holdon, a dombóvári Rákóczi termelőszövetkezet tagjai pedig 90 holdon fejezték be az őszi kalászosok vetését. A termelőszövetkezeteknél a talajelőkészítést és vetést teljes egé­szében gépi munkával végezték. A tsz-ekben dolgozó traktorosokat. Haj­csár Istvánt, Bertus Jánost és Boda Ferencet dicséret illeti meg jó mun­kájukért A gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezeteknél 14. a közsé­gek dolgozó parasztjainál pedig 8 • • • erőgép végzi az őszi talajmunkákat. Horváth elvtárs szerimt a gépállo­más kollektívája arra törekszik, hogy a termelőszövetkezetek október 27— 28-na befejezzék az őszi kalászosok vetését. Ennek a tervnek sikerülnie is kell, a gépállomáson nem fog múl­ná, csak azon, hogy a kocsolai Vörös Csillag termelőszövetkezet tagsága Letakarítja-e a földterületet. Ugyanis körülbelül 90 hold búzavetés kuko­rica után fog jönni. A Vörös Csil­lag tsz tagsága azonban inkább szü­retelni jár, mint kukoricát szedni. A tsz tagsága felelőtlenségével sajáit magának okoz kárt, mert ha későn szedik a kukoricát, vágják a gzárt, készítik elő a talajt, akkor későn kerül földbe a mag, ami kisebb ter­mést jelent. Va lóraváltották adott szalukat a bonyhádi Építőipari KISZ tagjai Alig egy hónapja, hogy a bonyhádi Építőipari KTSZ dolgozói ünnepélyes felajánlást tettek a KISZÖV és az OKISZ vezetőségválasztó küldött- gyűlésének tiszteletére. A szocialista munkafelajánlás legfontosabb pontja éves tervük határidő előtti teljesí­tése volt. A felajánlás szerint a terv telje­sítését október 15-re vállaltuk, de dolgozóink már október 2-án büsz­kén jelentették a KISZOV felé. hogy adott szavuknak eleget tettek, s már a terv túlteljesítésében is értek el komoly eredményeket. A felaján­lás túlteljesítésének igen nagy hord- ereje van, ha figyelembe vesszük azt, hogy egyes részlegek felajánlá­sában olyan szempont szerepel, mely az önköltség csökkentését segíti elő. A KTSZ dolgozói az éves terv teljesítésében nem állnak meg, ha­nem a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére újabb fel­ajánlásokat tettek, melynek célja a takarékosság, az önköltségek további csökkentése és a lakosság igényeinek fokozottabb kielégítése. Szövetkeze­tünk eddigi eredményei biztosítékul szolgálnak arra, hogy dolgozóink újabb felajánlásaikat is becsülettel teljesítik. Lőwy Ernő Mégy és félévi börtönt kapott a beg)űjtést szabotáló madocsai Törjék József KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Halállliozó támaszpontok Nyugat-Nómetország- ban, az amerikaiak bittbui'gi katonai tá­maszpontján szeptem­ber 23-án balul sike­rült „kísérlet“ követ­keztében felrobbant egy óriási földalatti raktár, ahol lökhajtá. so» repülő gépelik«: vaj* ló üzemanyagot tárol­tak. 2® ember meghalt, több, mint 5fl súlyosan megsebesült. Az ameri­kai hatóságok, tartva a további robbanásoktól, minden elővigyázat nél­kül millió és millió li­ter üzemanyagot en­geditek ki a szomszédos raktárakból a közeli pa­takokba és földekre. A kiömlött gyúlékony üzemanyag fölött ter­jengő gázok megmér­gezték a levegőt. A nyugatnémet sajtó köz. leményei szerint sok. száz hektárnyi szántó­föld művelésre alkal­matlanná vált. Gya­korlatilag nagy terület pusztasággá változott. Azóta kiderült, hogy a kár még ennél is na­gyobb. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cí­mű burzsoá lap közli, hogy a raktárakból ki­engedett üzemanyag patakokban folyik a Mosel és Rajna folyó­ba, megfertőzi vizüket es a környék, talajét. A folyókban kipusztulnak a halak. Szakértők sze rint a mezőgazdaság évekig érezni fogja a Rajna és a Mosel me­dencéjében a folyó, és talajvizek megfertőző, sének káros következ­ményeit. „Szörnyű a veszély’- — írja a Frankfurter Allgemei­ne Zeitung. Az amerikai hatósá­gok bűnös önkénye fel­háborodást keltett az országban. Nyugat-Né- metország lakossága lát ja, hogy az amerikai katonai támaszpontháló zat még békeidőben is komolyan veszélyezteti életét és vagyonát. A német egység bizottsá­ga szerfölött tanulsá­gos adatokat közölt ezeknek a támaszpon­toknak elhelyezkedésé, ről. Kiderült például, hogy Kaáseriautern vá_ ros nyugati pályaudva­ra mellett a vasúti pá­lyatest és az utca kö­zött ötmillió liter be­fogadóképességű föld­alatti üzemanyagraktár van. Ez az egész vá­rost veszélyezteti. Még nagyobb üzemanyag- raktárak vannak a baumholderi pályaud­var közelében. Óriási üzemanyagraktárakat helyeztek el Aachentől néhány kilométerre északra, a sűrülakossá- gú bányavidékein. Igen sok lakott hely közeié, ben vannak hadianyag, köztük atomgránátrak. tárak is. A német egység bízott sága és a német demo­kratikus sajtó a haza­fiak millióinak nevé­ben követeli, hogy szüntessék meg a né­met földön a haláltho- zó „atlanti“ támasz­pontokat. rOais cAntal dolgozó parasztot tanácstagnak jelölték Harmincezer forintot iövedelmez az első évben a gyula ji Uj Barázda tsz halastava Egy megrögzött notórius bűntettét tárgyalta október 18-án a megyei bíróság. A vádlottak padján Törjék József 17 hold földön gazdálkodó madocsai kulák ült, aki ellen az ügyészség hatóság elleni erőszak és szándékos emberölési kísérlet bűn- • tette miatt emelt vádat. A bíróság előtt nem lehetett sem­mit sem letagadni, az elkövetett bűn- cselekményekből, mert a helyszíni behajtó bizottság tagjai sorra vá­dolták. Hiába igyekezett a védelem .bebizonyítani, hogy a vádlott a jó gazda gondosságával igyekezett min­dig beadását teljesíteni. A *ények Törjék József ellen szóltak. Törjék Józsefet a madocsai begyűj­tési megbízott szeptember 2-án fel­szólította, kötelezettségének teljesí­tésére. A felszólítást Törjék József nem vette tudomásul, melynek kö­vetkezménye lett, hogy szeptember 6-án a törvények szerint 10 száza­lékkal felemelték beadási hátralé­kát. Törjék József még ekkor sem volt hajlandó eleget tenni, s így kö­vetkezett el szeptember 24-én a helyszíni elszámoltatás. A helyszíni elszámoltató bizottság tagjai Törjék Józseftől hatósági úton akarták elvinni a 16 darab kövér­libát. Törjék József ezt semmiképen sem akarta odaadni, pedig még ma­radt neki jónéhány. Megtámadta Szá­lai István községi begyűjtési meg­bízottat s egy akácdorongga! fejbe­vágta. Szalai István azonnal össze- roskadt, koponyacsont-töréssel a kór­házba kellett szállítani. Törjék Józsefnek felelni kellett tettéért. Bűntettéért négy és félévi börtönbüntetésre ítélték és a köz­ügyek gyakorlásától 5 évre eltiltották s az üggyel kapcsolatban felmerülő összes költségek megfizetésére köte­lezte a megyei bíróság. Pakson, a Rákóczi utca­beliek körében híre ment, hogy Vassékmál este kis- gyűlés Lesz, Az emberek már a gyűlés előtt meg­vitatták, ha döntésre ke­rül a sor, miként határoz­nak. Valamennyien együtt van nak. A parasztok össze­néznek, tárják a követke­zőket. A kisgyűlés csak olyan félhivatalos formá­ban zajlott le. A házigaz­da beszélt az őszi mező- gazdasági munkák fontos, ságáról, mert szomszédait főleg ez , érdekli. Valamennyien gazdálkodó dolgozó parasztok, arra kíváncsiak, hoigy miként lehet gazdaságukat jö­vedelmezőbbé tenni. Mi az előfelté­tele annak, hogy valaki több sertést hizlaljon a szabadpiacra. — A jó gazdálkodásnak jó munka az alapja. Aki idejében szánt, vet, arat, nem mulasztja el a kapálásokat, földjeit idejében megtrágyázza, an­nak nem marad adós a föld, nevel­het sok jószágot. Aki viszont ké- myekneskediik, annak sohase lesz jó gazdasága — mondotta többek között a házigazda, Vass Antal. Vass Antal nem szokott sohasem kényelmeskeani. Ha a munkát tenni kell, hozzálát, csinálja szaporán. — Ezért van tekintélye a Rákóczi ut­cában, az egész községben, ezért fordulnak hozzá bi­zalommal tanácsbkért gazdatársai. Ezért válasz­tották be a nyáron a ter­melési bizottságba is. Hartmann József, ezen a kisgyülésen azt mondta: ,.A mi utcánkból Vass szomszédot jelöljük ta­nácstagnak, azt szeret­nénk, ha a községi ta­nácsba is, meg a megyei tanácsba is megválaszta­nák.” A jelenlévő dolgozó parasztok egyetértettek Hartmann gazda javas, tatával, valamennyien Vass Antal jelölése mellett foglaltak állást. El­mondták róla, hogy ért a közügyak- hez és szeret is vele foglalkozni. Ezért egészen biztos majd, hogy annakidején, mind a községi tanács­ba, mind a megyei tanácsba meg­választják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents