Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-23 / 226. szám
fű£WAT VILÁG PROLETÁRJAI EGYE/ÜLJETEK!------------ -------------------------------- '1 i A MAI SZAMBÁN: A* országgyűlés keddi és szerdai ülése (2. o.) — A kanacsi állami gazdaság pártszervezete az önköltség csökkentéséért (3. o.) — A bölcskei gépállomás kiváló traktorosa (3. o.) — Megindult az őszi csúcsforgalom Bátaseéken is (3. o.) — A szüret helyes és szakszerű lebonyolítása (4. o.) V......... ........................................... —AZ M D P TOLNÁM EG VEI PARTBIZOTTJÄO ANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 226. SZÄM ARA 5() FILLER CSÜTÖRTÖK, 1954 SZEPTEMBER 23 „A haza javára, a magad hasznára116«.* QIÖUIK <MtA>Y. Vgys ikt Fomm t v««>W V ^AÍPKVOŐO ei,**»* 1*0«. A 'ŰW»:*W*>4 Uo KW** >•>*** <*X*»** •»vw«*«.* h*<^í*ée'OóO<ú* wvőlW yfc«v>> K «•*<«»'.>#PőOtV > 0*<K-^OMK-k aV^ e*0,á ■H<^e*SVoé 0 h*** *ö»*4ó**<*ník««» >m* :v:~a «vf*-*«*)» >» -«* : .feM* « / <x y-oáoot t«*ctf>í>*e- jwW **»;♦. •» Uwk yfrxfet- .»!*. •'• xjS|^4^*W «■ » o.v«v*v».‘M-Jvt < ->*»:•• <v>*< t»voó V3o.«V> »4«ú v A dolgozó nép alkotóereje megváltoztatta hazánk arculatát az elmúlt évek során. A termelésben elért eredmények gazdagabbá tették hazánkat, megerősítették népi demokratikus államunkat. Hazánk nem elmaradt ország többé, hanem fejlett ipari ország. Az iparosítás eredményeibe támaszkodva valósítja meg dolgozó népünk most a népgazdaság másik fontos ágának: a mezőgazdaságnak gyorsütemű fejlesztését. A munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, egész dolgozó népünk odaadó munkája nyomán jelentős sikerekből beszélhetünk, melyek lehetővé teszik, hogy dolgozó népünk állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteit egyre inkább kielégíthessük. Az eredmények eléréséhez jelentő, sen hozzájárult az a többezermillió forint, amelyet dolgozó népünk nép. gazdaságunk fejlesztésére kölcsön- jeigyzéssel bocsátott eddig az állam rendelkezésére. A kormány programja, az eddigi jelentős kedvezmények bizonyítékai annak, hogy az állam- kölcsönök, dolgozóink gyümölcsöző befektetései, bőségesen térülnek visz- sza az egész ország és valamennyi dolgozója javára. Az V. Békekölcsön, melynek jegyzése a mai napon kezdődik, a kongresszus határozatainak, a kormány- programnak megvalósítását segíti elő, végsősoron a dolgozó nép életszínvonala emelését biztosítja. A békekölcsön az egész állam, az egész lakosság közvetlen érdekeit szolgálja. Úgy is, hogy elősegíti a lakosság közvetlen szükségleteit szolgáló könnyű, ás élelmiszeripari üzemek fejlesztését, úgy is, hogy még több és iobbmj- nőségű áru kerül a fogyasztókhoz, a falu dolgozóihoz. Másrészt a második ötéves terv előkészítését szolgálja, biztosítja, hogy a második ötéves tervben sokkal többet ruházhassunk be a dolgozó nép életkörülményei gyors javítása érdekében. Az V. Békekölcsön tehát minden eddiginél rö- videbb idő alatt visszatérül a lakosság életszínvonalának és munkakörülményeinek javulásában. A békekölcsön elősegíti a mező- gazdaság fejlesztése terén elért eredményeink további fokozását, a több gépet, több műtrágyát, ezen keresztül a magasabb termést, a jobb életet. Azok az intézkedések, melyek több, mint tízezer fogyasztási cikk árának leszállításában, az áruk minőségének javulásában jelentkeztek, melyek jelentős kedvezményeket biztosítottak és biztosítanak a mező- gazdasági lakosságnak, melyek a lakásépítés programját valósítják meg, népünk mindennapi életét teszik szebbé és boldogabbá. És ebben jelentős az a szerep, melyet dolgozóink kölcsönadott forintjai biztosítottak, Az V. Békekölcsön hozzájárulás a télre való felkészüléshez is. Több energiát, több tüzelőt, jobb élelmiszerellátást biztosít és hozzájárul ahhoz, hogy a tavalyi tél nehézségéi ne ismétlődhessenek meg. Népgazdaságunk további fejlesztéséhez a soron- iévő gazdasági feladatok, — a termelékenység, az önköltségcsökkentés, a takarékosság, a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos kormányhatározatok megvalósítása, — mellett szükség van a lakosság forintjaira is. Ha csak megyénk fejlődését nézzük: az új iskolák, bölcsődék százait az utak, hidak, üzemek, egészségügyi létesítmények tizeit, láthatjuk az ál. lám jól gazdálkoaik a dolgozók köl. csönádott forintjaival. A lakásépítéshez nyújtott állami támogatás, a gazdálkodás megjavításához nyújtott hitelek az egyes emberek és csálá- dok emelkedő életszínvonala, az egész dolgozó nép javuló életkörülménye mind megannyi bizonyíték, hogv a nén államában a nép érdeke az elsődleges. Természetes, az államnak ilyen hatalmas feladat megoldásához az egész dolgozó nép cselekvő támogatása és any .gi támogatása is szükséges. Az elmúlt évben a jegyzés összegéből húsz százalék a helyi tanácsnál maradt és a legfontosabb helyi célokra fordították. Iregszemcsén új járdát építettek ebből az összegből, másutt kutat fúrtak a lakosság jobb vízellátása érdekében. Ebben az évben a jegyzett összeg 25 százaléka marad a községben a helyi szükségletek kielégítésére. Az államkölcsön: valóban kölcsön. Nemcsak a felsorolt tények igazolják ezt, hanem az a sokezer forint, mély a különböző húzások során, mint nyeremény térül vissza sokszorosan. Közel 1500 dolgozó nyert megyénkben kisebb-na- gyobb összeget az előző húzások során. Most a IV. Békekölcsön húzásánál újabb százak jutottak nyereményekhez. Keresztes József mözsi lakos tízezer, Füstös József szekszárdi lakos tízezer forintot nyert kötvényével. De emellett számtalan ezer, ötezer, ötszáz és egyéb összegek kerültek vissza a kölcsönadókhoz. Népünk számtalanszor bebizonyította tettével, hogy a béke mellett áll, a békéért harcol. Ebben a harcban válik egyre szélesebbé, szilárdabbá a nemzet egysége. A békeköl- csönjegyzés is népszavazás a nemzeti egység, a béke mellett. Beszédes bizonyítéka népünk hazaszeretetének. Az V. Békekölcsön jegyzése országvilág előtt újra bizonyítani fogja, hogy népünk egy emberként áll nagy pártunk és kormányunk mögött, s hogy magáévá teszi a jelszót: „A haza javára, magad hasznára — jegyezz békekölcsönt!'' A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának felhívása az ötödik békekölcsön jegyzésére Magyarország dolgozó népéhez! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa kibocsátja az új államkölcsönt. Felhívjuk dolgozó népünket, hogy szorgalmas építő munkája melleit a kölcsön jegyzésével segítse a kormányprogram célkitűzéseinek megvalósítását. Az új államkölesönt, az ötödik békekölcsönt ezerszáz millió forintban bocsátja ki államunk, melynek jegyzése a mai nappal kezdődik. Tíz esztendővel ezelőtt Magyarországot akkori urai a pusztulás szélére taszították. Háború dúlta fel hazánkat, a fasizmus sanyargatta népünket. Minden becsületes ember úgy érezte, hogy népünk sorsát, hazánk jövőjét, családja és a maga életét végső pusztuló« fenyegeti. Egy évtized múltán büszkén hirdetjük, hogy nemcsak, a háború okozta romok tűntek el hazánk földjéről, hanem új, egészséges élet lüktet gyárainkban, mezőinket), iskoláinkban, otthonainkban. Népi demokratikus rendünk minden becsületes dolgozó igazi hazájává tette országunkat, s ma biztos léptekkel haladunk a szocializmus építése útján a még szebb, még boldogabb jövő felé. A változás alapja — hazánk felszabadulása. A szabad országban a hatalom birtokosa a dolgozó nép lett. Eredményeinket elsősorban a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, egész népünk áldozatos, jó munkájának köszönhetjük. De hozzájárult eredményeink eléréséhez az az összeg is, amelyet dolgozd népünk az államkölcsönök jegyzésével bocsátott rendelkezésre. Az állam kölcsönök minden forintjával gondosan gazdálkodott a nép állama, s az építés költségeinek fedezésére, a népjólét növelésére használta fel azi. Az államkölcsönök — a béke kölcsönel, a békés építésre, a haza megerősödésére szolgáltak. A kötvények évente kétszeri sorsolása, a visszatérített és nyereménnyel tetézett összegekkel a jegyzők közvetlen hasznára is váltak. A kormányprogram új távlatokat nyitott meg dolgozóink előtt s hatalmas eredmények eléréséhez mutatott utat egész népünknek. Ezeket az eredményeket a munkafegyelem megszilárdításával, a termelékenység emelésével, a minőség javításával, az önköltség csökkentésével, a legszigorúbb takarékosság megvalósításával érhetjük el. Jól tudja ezt dolgozó népünk s a biztató, szép célok elérése érdekében vállalja is a feladatok végrehajtását. De túl ezen, a kormányprogram megvalósításához az államkölcsön összege is hozzásegített. Az ötödik békekölcsön ezerszáz millió forintos összegét kormányunk az egész dolgozó nép érdekében arra fordítja, hogy jelentősen hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez, növelje a közszükségleti cikkek termelését, emelje valamennyi dolgozónk életszínvonalát. Tudjuk, hogy a kormánynak ezt a felhívását minden magyar dolgozó a maga ügyének érzi s az ötödik békekölcsön jegyzésével is ki akarja venni részét népünk növekvő jólétének megvalósításából. Magyar Dolgozók! Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! A haza felemelkedése, a nép jóléte további emelése érdekében fordulunk hozzátok. A haza javára, a maga hasznára jegyezzen mindenki békekölcsönt! Budapest, 1954. szeptember 23. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA * Az ötödik békekölcsön kibocsátási feltételei: 1. Az ötödik békekölcsön 1954. október elsején, 1955. március hó 1-től 1975 március hó 1-ig terjedő idő-' re kerül kibocsátásra. 2. A kölcsönt kizárólag a lakosság körében lehet elhelyezni. A kölcsönjegyzés rendjét a pénzügyminiszter állapítja rAeg. 3. A kölcsön száz millió forintos osztályokra tagozódik. Minden osztály húszezer sorozatból áll. Egy-egy osztály kötvényeinek „sorozat” száma 40.00l-től 60.000-ig, egy sorozaton belül a kötvények „száma” 01-től 50-ig terjed. 4. A kölcsön száz forintos névértékű alapcímletekben kerül kibocsátásra. Forgalomba kerülnek összevont kötvények 200 és 500 forintos névértékben, amelyek kettő, illetve öt darab száz forintos kötvénynek felelnek meg. Az összevont kötvények az azon feltüntetett számoknak megfelelő kettő, illetőleg öt -nyereményre jogosítanak. Az ötven forintos félkötvény és az időközi elszámolások céljaira szolgáló negyedkötvények a száz forint névértékű kötvényre eső nyeremény megfelelő hányadára jogosítanak. 5. Az évenként kisorsolásra kerülő nyeremények összege megfelel a kölcsönösszeg 20 évre szóló, évi négy százalékos kamata egy évre eső átlagának. A nyereményekből húsz százalék nyereményilleték levonásra kerül. A kölcsön nyereményei: százezer forintos főnyeremény, 50.000, 25.000, 10.000, 5.000, 1.000, ötszáz, kétszáz forintos nyeremények, melyek a száz forintos kötvényre vonatkoznak és magukban foglalják a kötvény névértékét is. A kötvények harmincöt százaléka nyereménnyel kerül kisorsolásra. 6. A kölcsön húsz évi időtartama alatt évenként két, összesen 40 nyereménysorsolás lesz, a pénzügy- miniszter által megállapított időpontokban. 7. Az egyes nyereménysorsolások alkalmával, minden száz millió forint névértékű osztályra a következő nyereményeket kell kisorsolni: 100 Ft névértékű Egy sorsolás Kisorsolásra kerülő nyeremények kötvényre eső nyeremény, alkalmával db mennyisége az összes sorsolás beleértve a névérléket is: alkalmával db: 50.000 1 40 25.000 1 40 10.000 2 80 5.000 6 240 1.000 50 2000 500 650 26.000 200 8.040 321.600 Nyeremények száma összesen: 8.750 350.000 A nyeremények Ft összege: 2,180.000 84,320.000 Ezenkívül minden sorsoláson kisorsolásra kerül egy darab százezer forintos főnyeremény is. S. A nyereménnyel ki nem sorsolt kötvények 1960. évtől 1975-ig terjedő 15 év alatt, a pénzügyminiszter által megállapított időpontokban, névértékben kerülnek kisorsolásra. 9. A nyereménnyel kisorsolt, valamint a névértékben visszaváltásra kerülő kötvényeket, 1978 március elsejéig lehet beváltani. A határidő után még be nem váltott kötvények érvényüket vesztik és azokra séma névértéket, sem a nyereményt kifizetni már nem lehet. Százöt mázsás burgonvaátlag-türmést takarított be a paksi Vörös Sugár tsz Jó ütemben folyik az őszi munka A hónapok gyorsan repültek, elmúlt a nyár, most az őszi betakarítás folyik. Ismét meglátogattam a termelőszövetkezetet. Amikor az udvarban egy burgonya-prizma tűnt a szeriem elé, akaratlanul is visz- szagondoltam a nyári találkozásunkra. Az udvaron vontató dübörgött, körülötte nagytányérú napraforgó, melyet a kombájnhoz szállítottak cséplésre. Az irodában a könyvelő szorgoskodott; — Talán a burgonya mennyiségét számolja? — kérdeztük. — Nem, de megmondhatom, ’mennyi termett, — válaszolta. — Már ki is számítottam, — s kezdte sorolni az adatokat. — Holdanként 105 mázsa termett. Ebből Púp József munkacsapata 4 holdról 420 mázsát takarított be. A nyolctagú munkacsapat 52 mázsa 50 kiló prémiumban is részesül. A másik három munkacsapat is a napokban végez a burgonyaszedéssel, ök is száz mázsán felüli átlagtermésre számítanak. Amíg az irodában számokkal beszéltünk, addig az udvaron Klaldár János brigádvezető mérgelődött. — Az őszi árpa már a földben volna, csak az a gyűrűs henger, ne hitegetnének bennünket mindig, — mondogatta, felhevülve. Majd kissé higgadtabban elmondta nekünk is, hogy már 8 hold árpát elvetettek, a többi 12 holdat nem akarják rögös földbe vetni. Ezért kértek a gépállomástól gyűrűs hengert, a rögök szétzúzására. A dunaszentgyi.'r- gyi gépállomás meg is Ígérte. Az ígéret azonban csak Ígéret maradt, — ezért mérgelődik. Aztán így folytatta. — Már vetjük a rozsot, a búzát. A napokban végzünk a burgonya és napraforgó szedéssel is, és megkezdjük a kukoricaszedést. Az idén korán akarunk végezni a vetéssel és a betakarítással. Munkánkat figyelemmel kísérik a kívülálló egyéni gazdák. A jó burgonya- termésünkre sokan felfigyeltek. Többen kérték is már felvételüket sző-' vetkezetünkbe. Ezek között van Kónya Ferenc 11 holdas és Lasz- lóczki János 8 holdas dolgozó paraszt is, akik ezen az őszön már a közös gazdálkodásban akarnak vetni
