Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-21 / 224. szám
1954 SZEPTEMBER 21 N A P C 0 3 A bosiyüiádi járás DISZ-szervezetei készülnek az oktatásra j bonyhádi Dózsa Népe termelőszövetkezetben Még néhány hét és előkerülnek a könyvek, füzetek, jegyzetek, s DISZ fiataljaink körében is megkezdődik az oktatás a Petőfi iskolákon. Sok múlik az ifjúsági vezetőkön az oktatás beindulásának előkészületeinél. Ezt az idén még fokozottníbb mértékben érzik a bonyhádi járási DISZ-bizottság munkatárs/ii. Azon igyekeznek, hogy minél jpbban felkeltsék az érdeklődést a DISZ új oktatási rendszere, a Pel/őfi-iskolák iránt, s így a szervezetekből minél többen jelentkezzenek tanulásra. Az érdeklődés felkeltésében természetesen nagy szerepe van annak, hogy megmagyarázzák, mit is? tanulnak az ifjak á Petőfi-iskolákon. Beszélnek nekik Dózsáról, és a .Tanácsköztársaságról, a III. pártkongresszus tanításairól, a DISZ-szervezetek munkájáról, feladatairól, mert ezek mind-mind olyan kénáések, amelyek nagyon érdeklik a fiatalokat. A párt- és kormányhatározatok megjelenése után au eddigi tapasztalatok szerint is sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az ifjak a tanulásnak, mirsd a járási bizottságon,. mind az ídapszervezeteknél. A tavalyi példák is azt mutatták, hogy az a DISZ-sz/ervezet tudott igazán jó munkát végezni, ahoi az ifjak szorgalmasan tanultak, politikailag képezték, magukat. Kisdorogon mintegy 28 ifjú járt el rendszeresen az oktatásra az elmúlt esztendőben, s ennek eredményeképpen az 1953- as év őszi időszakában a betakarításnál, á vetésben komoly segítséget adtak a falunak. De ugyanazt lehet elmondani a járási tanácsnál dolgozó fiatalokról is, ahol az oktatás megindulása előtt sok panasz volt a fiatalokra. Ezután javult a szervezeti élet, hivatali munkájukat is jobban el tudták végezni, s erősödött DlSZ-szervezetünk azáltal is, hogy mintegy 10 új tagot vettek fél. A járási bizottság ezévben még fokozottabb gondot fordít az oktatás előkészítésére. Éppen a pártkongresszus útmutatásai nyomán az oktatás területén is megfogadták Rákosi elvtárs kongresszusi beszámolójának szavait: „A DISZ... most erőinek jelentékeny részét összpontosítsa /a falura is ..Fontos kérdésnek tartják ezen felül a termelőszövetkezetekben dolgozó DISZ- szervez/etek oktatási munkájának elősegítését. Ezt bizonyítja az is, hogy a járásban mintegy 17 szervezetnél meginduló oktatás közül hét a termelőszövetkezetekben van előkészítve. De bizonyítja ez azt is, hogy ennek megfelelően nem hanyagolják el az oktatási munkát a falust és az üzemi szervezeteknél sem. Nagyobb körültekintéssel végezték most a propagandisták kiválogatását is. A Pétőfi iskolák anyaga rendkívül vonzó. Elsősorban azért, mert a III. pártkongresszus iránymutató tanításait ismerik meg a fiatalok, majd utána haladó hagyó mányaink legfontosabb kérdéseit. Lelkiismeretes, alapos munkára van szükség e munka területén a propagandisták részére. A járási DISZ- bizottság éppen ezért elsősorban a propagandisták oktatását úgy szervezte meg, hogy azokon a legképzettebb előadók segítsék a felkészülést Az olyanok, mint Bognár József né elvtársnő, a leány diákotthon vezetője, vagy Kékes Károly elvtárs, a járási oktatási csoport vezetőhelyettese. Lényegében a propagandisták legnagyobb része is az ifjú legkiválóbb pedagógusokból kerülnek ki. De akadnak közöttük az idősebbekből is. Cikón például Simonsits Péter pedagógus a DISZ gyűlésen vállalta, hogy az iskola padjai között végzett munkáján kívül is szívesen foglalkozik a fiatalokkal, akiknek legtöbb részét még nemrégen az iskolában is tanította. A bonyhádi járásban is érvényesek Rákosi elvtársnak a III. párt- kongresszuson mondott szavai: „A DISZ, a dolgozó ifjúság e harcos szervezete, a párt édes gyermeke és minden módon kifejezésre kell juttatni, hogy a párt segíti, támogatja, gondját viseli, állandóan törődik vele”. Ahol ezt a tanítást a pártszervezetek megfogadták, ott a jó eredmény az oktatás területén sem maradt el, s ez természetesen az ifjak gazdasági munkában való részvételénél is megmutatkozik. A A kormányprogramm megvalósító, sa érdekében nagy beruházásokkal fejlődött megyénk malomipara.' Hét malom korszerűsítésével emelték a napi őrlési kapacitást. így szerelték át többek között a tamási malmot, mely 3 vagonos napi teljesítményével nemcsak a község, de környező falvak liszíellátásét is biztosítja. A malmok gépesítése tovább folyik, s a közeli napokban kerülnek, átadásra a fáddá és hőgyészi malmok is, melyeket a legmodernebb követelményeknek megfelelően szereltek fel. Az energiagazdálkodás figyelembevételével az utóbbi években 10 malii pártszervezet segíti a DISZ-szervezetet % az oktatás megszervezésében és a DISZ-szervezet megerősítésében. A pártvezetőségen belül például egy ifjú kommunista, Hompoth Lajos elvtárs, háromhónapos pártiskolás ifjút bízták meg a DISZ-szervezet segítésével. Nagy része van ennek abban, hogy a tsz DISZ fiatsljai nagy örömmel vették a kongresszusi anyag és haladó hagyományaink tárgyalásának hírét. A lelkesedésre jellemző, hogy a Petőfi-iskola egy zászlót fog avatni. Csatlakoztak hozzájuk a cikói, a kismányoki DISZ-szervezetek tagjai is. E zászlók nemzetiszínűek, középen a DISZ jelvénnyel, s a következő felírással: „Hűség a párthoz, hűség a néphez ’, valamint az alapszervezet címe. E zászlók is a tanulni vágyást, a munkákban való élenjárás emelését segítik elő. Azzal a céllal készítették éppen, hogy olyan lelkesedést váltson ki e zászló, mint az 1700-as évek elején a Rákóczi, vagy 1848 idején a Kossuth zászlók. Természetesen az eddig nem említett többi DISZ-szervezeteknál is hasonló lelkesedéssel készülnek az ifjak a tanulásra. Kismányokon például 20 tagia van a DlSZ-szer- vezetnek és közülük tizennégyen akarnak résztvenni az oktatásban, megrendelték már az anyagot is. A Bonyhádi Cipőgyárban az oktatást a vezetőségi tagok, az aktivisták a munkagépek mellett beszélik meg a fiatalokkal, s egyben a termelés növelésére, a minőség megjavítására is mozgósítják az ifjúmunkásokat. így készíti fel a bonyhádi járási DISZ-bizottság az ifjakat az oktatáson keresztül is a kongresszusi határozatok végrehajtására, az 'fjóság szocialista nevelésére. mot villamosítottak. Az elavult, rossz állapotban lévő gépek helyett, villanyáram hajtja többek között a pincehelyi, mözsi, madocsai malmokat. További 4 malomban a nehéz fizikai munkát igénylő folyamatokat gépesítették. Iregszemc n, Decsen és még 2 községben kiküszöbölték a vállon történő anyagmozgatást egy felvonó és ótfólyócső beszerelésével. Jelentősen javították megyénk lisztellátását az utóbbi években felállított lisztcseretelepek. Ma már 19 községben cserélhetik a gazdák a lisztet, s ezzel jelentős kocsifuvartól mentesül a falu lakossága. Gépesítik a mcrmokat To namegyében Tervük csak a tss-ben válhat valóra — ezért vonták visssa kilépésüket Keresstesék _ /Ifi is úgy gondol- tűk, hogy kilépünk, — mondotta Keresztes Józsefné, a harci Uj Barázda tsz tagja, ami kor a tsz udvarának egyik félreeső zugában leültünk beszélgetni. — De nemcsak mi gondoltuk így — folytatta tovább, — hanem a termelőszövetkezet több tagja is. Márciusban adtuk be a kilépési nyilatkozatunkat, hogy 6 hónap lejárta után kilépjünk és mindegyünk úgy dolgozzon, . úgy tartsa fenn magát, ahogy tudja. — Hogy ment akkor a munka? — kérdeztem. — Dolgoztunk, de nem törődtünk azzal, hogy az egyik tag csak délbén jött dolgozni, vagy ha a másik egyáltalán ruem jött. Biztosan más, foiito- sabb munkája akadt, — gondoltuk és hagytuk hadd csináljon mindenki azt, amit akar. —! És mikor gondiolták meg, hogy visszamaradnak? — Az úgy volt, hogy mindennap beszélgettünk a férjemmel arról, hogy tulajdonképpen mit tegyünk. A beszélgetésnek, a latolgatásoknak az lett az eredménye, hogy egyszer azt mondotta a férjem:-W JE HALLGASSUNK a mendemondára, a rosszakara- tuak szavára, hiszen a mi jövőnk alapja a tsz-ben van lerakva. Egyedül rajtunk múlik, hogy ez az alap szilárd alapja legyen és maradjon a mi jövőnk nek. Az osztás előtt mondotta ezt a férjem, aki jelenleg is brigádvezetője a tsz-nek, ekkor kértük vissza a kilépési nyilatkozatunkat. Keresztes Józsefék visz- szamaradása után még sok tag kilépési nyilatkozata került a szemétkosárba, akik mégis a szövetkezeti gazdálkodás útját választották. — Mennyit kaptak előlegként?-M I KETTEN több, mint 500 munkaegységet szereztünk, munkaegységenként kaptunk 3.70 kiló búzát, 0.70 kiló rozsot, 0.70 kiló árpát és 10 forintot. És ma azt mondom, hogy nem cserélnék egyetlen egy olyan emberrel sem, aki nem tagja a tsz-nek. Ami kor felmegyek a padlásra, vagy bemegyek a kamrába, mindenhol eddigi munkánk eredre.,é- rtyét látom, az acélossze- mü búzát, vagy árpát,- amiből annyit kaptunk, hogy nem egy, de három évre elég lenne fejadagnak és még adhatunk is el belőle. Szép biztatást, boldog jövőt ígér az ólban lévő anyakoca 9 malacával és a 3 süldő. — Ezeknek a kihízlalása nem okoz gondot, kapunk kvkóricát bőven, még adhatunk is el belőle. És adunk kukoricát, árpái, de cáunk János bácsinak 2 mázsa búzát is, hadd lessen, hogy jövőre neki •s ityen acélos búzája és bő termése Ingyen. Adunk mindenkinek, akik hozzánk fordulnak, lássák meg, hogy amiért megdolgozik az ember a tizében, azért megkapja az ellenértéket is. — Aztán mire fordítják azt a pénzt, ara: t a gabonáért kapnak? TJAZAT 11 RUNK .4 KA Építeni. piros-cserepes, két tzoba-konyhás házat, fel- szerrel, istállóval — mondotta Keresztesné. Dn. olyan lelkesedéssel, mint ha szavai nyomán már látná is azt a takaros házat, amelynek építését tavasszal kezdik mag. — Ott a diófa-csűr lóiul szemben lesz a mi házunk is. Ezért dolgozunk, ezért maradtunk a tsz- ben, mert az igazi élet itt van. Tegnap és tegnapelőtt férjemmel .) mun kaegységet szereztünk trauyahordásnál, kell a munkaegység és kell a pénz, mert új házat, új és boldogabb életet akarunk építeni. A% önköltségcsökkentés harc kérdése a bátaszéki Tatarozónál A Bátaszéki Tatarozó Vállalat irodahelyiségében Kovács Zoltán technikussal beszélgettünk a napokban arról, hogy az építésvezetőség dolgozói hogyan értelmezték a tavaly megjelent párt- és kormányhatározatokat, hogyan harcolnak mindazok sikeres megvalósításáért. A bátaszéki építőmunkásek is tudják, hogy a nép jólét emelésének az az egyik alapfeltétele, hogy csökkentsük a termékek önköltségét. Igyekeznek is csökkenteni az önköltséget azzal, hogy takarékoskodnak az anyaggal, felhasználják az elfekvő anyagokat és jól szervezik meg a munkát. Ez utóbbi a béralap megtakarításnál jelentős. Az 1954-es éviben, a tavalyi évhez viszonyítva nagyban kiszélesítették az önköltségcsökkentési mozgalmat az építésvezetőségen. A brigádvezetők de a brigádtagok is mindent megtettek azért, hogy egy-egy munkát lerövidített idővel végezzenek el. Ennek érdekében jól szervezték meg a munkát; az anyag-, de a munkaigényes feladatoknál sem volt béralap túllépés. — Időmegtakarítást értek el azzal, hogy az anyagot közvetlen a munkahely mellé szállították, így nem kellett több 10 métereket menni a nyersanyagért. Természetes a jó szervező munka eredménye nem is maradt el, mert az I. negyedévben — annak ellenére, hogy az első két hónapban béralaptúllépésiik volt — 11.400 forint, a II. negyedévben 22.700 forint, július hónapban pedig 20.500 forint béralapmegtakarítást értek el a terv teljesítése mellett. Januárban és februárban 4.100 forintos béralaptúllépés mellett csak 73.1 százalékra, februárban pedig 2.700 forintos béralaptúllópés mellett csak 71.8 százalékra teljesítették a tervet. Mindezért nem az építésvezetőség dolgozói a hibásak. Hiszen a több' építésvezetőségeken magasabb bé1- alaptúllépés mellett sokkal gyengébb tervteljesíté&i százalékok születtek a téli hónapokban. Március hónapban viszont, amikor már jobban tudtak dolgozni, 18.000 forintos béralapmegtakarítás mellett 114.5 százalékra teljesítették a ható tervet. A hét hónap alatt összesen 54.000 forintos béralapmegtakarítást ért el az építésvezetőség, mely összegből egy kis családi házat lehet építeni. Önköltségcsökkentést tudnak elérni egy-egy építkezésen úgy, hogy felhasználjáác a hulladékanyagokat is. Már eddig is többezer forintos megtakarítást értek cl a brigádok a munkahelyeken. Több, mint 2000 forint értékű téglát takarítottak meg a Lankóc-pusztai építkezéseken is azzal, hogy, az összetört téglákat, mintegy 6—7000 darabot, az alapba bedolgozták. Több, mint 0000 forintos megtakarítást érteli el a Lankóc-pusztai építkezésen már a tégla beszállításánál. Hogyan lehetséges ez? A vállalat központja 61 ezer darab téglát utalt ki a gátőrház felépítéséhez, amit a Pa- iánki Téglagyárból a decsi állomásra kellett elszállítani, s innen az építésvezetőség terhére gépkocsin áz építkezéshez. Kovács Zoltán techn'- kus mindjárt rájött arra, hogy ez ráfizetést jelent részükre. Ugyanis Sárpilisről 6 kilométerrel rövidebb az út, így az lenne a helyes, s egyben az önköltségcsökkentés, ha a sárp'- lisi építkezésről visszamaradt 44.000 darab téglát szállítanák oda. Nyomdán jelentette a központnak. így az építésvezetőség több, mint 1730 forint munkabér- és közel 5000 forint fuvarköltség megtakarítást tudott elérni. Az önköltségcsökkentési mozgalom kiszélesítésével kisebb problémák is megoldódtak a munkahelyeken, amelyek egyben önköltségcsökkentést is jelentettek. Ezek mellett azonban egy alkalommal közel 7500 forintos önköltségemelés is volt ebben az évben, méghozzá a szekszárdi sportpálya építésénél. Ez pedig a központ hibájából adódott elő. Az építésvezetőség ugyanis kérte a vállalat vezetőségét, hogy szállítson megfelelő mennyiségben salakot, mert anélkül nem tudják határidőre befejezni a munkát, és ezért megkötbérezik őket. Körűibe ■ lül 60 köbméter salak hiányzott a munka befejezéséhez. A központ a kérésnek nem tett eleget, a munkát viszont határidőre át kellett adni, így kénytelenek voltak a máza: erőműnél .kitermelni a salakot és azt' gépkocsival Szekszárdra hordani. így egy köbméter salak beszerzése 120— 130 forintba került. A munkát határidőre be tudták fej.-ni, de némi ráfizetés érte a vállalatot. Készüljünk fel a téli gépjavításokra A földművelésügyi miniszter utasítást adott ki a gépállomások és állami gazdaságok gépjavítási munkáiról. Az utasítás a többi között kimond ja, hogy a gépállomások és állami gazdaságok kötelesek 1954 november 1-ig a már meglévő javítóműhelyeik és munkásszállásaik helyreállítását, tatarozását, javítását, meszelését elvégezni és azokat a téli gépjavítás céljaira alkalmassá, használhatóvá tenni. A gépállomások, állami gazdaságok, kísérleti és tangazdaságok bírókéiban lévő szántó-, univerzál- és vontató traktorok, valamint a tavaszi talajmunkához, növényápoláshoz és fűkaszáláshoz szükséges munkagépek javítását november elsején meg kell kezdeni és 1955 február 25-ig be kell fejezni. Ez év augusztusának végéig mintegy 1351 millió forintot fizetett vissza államunk a terv- és békekölcsönök jegyzőinek. Ebből az összegből 27.000 falusi családi házat lehetne vásárolni. A Negyedik Békekölcsön szeptember 19-i első sorsolásán 25 millió forintot húztak ki, amellyel együtt a kötvénytulajdonosoknak visszafizetett összeg elérte az 1376 millió forintot !