Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-02 / 208. szám

1954. SZEPTEMBER 2. NAPCO 3 Hozzászólás a tanácstörvénytervesethez A tanácstag visszahívásában a választók döntsenek Az új- tanácstörvénytervezet meg­jelenése rendkívül fontos és nagy­jelentőségű. A tervezet célja, hogy megerősítse és még szorosabbra von­ja a kapcsolatot a tanács és a dolgo­zók között. Az új törvény alkalmazá­sával a dolgozók még jobban, még világosabban látják saját szerepüket az államhatalmi szervek létrehozásá­ban és azok működésének ellenőrzé­sében. Ez különösen az újonnan rendsze­resített választókerületek létrehozá­sában és az ezek által megválasztan­dó tanácstagok megválasztásában jut kifejezésre. Ez feltétlenül előnyösebb az elmúlt tanácstörvénnyel szemben, mert közelebb hozza egymáshoz a választókat és a megválasztott ta­nácstagokat. Ezen keresztül meg fog javulni a tanácsok munkája is, mert a megválasztott tanácstag több fele­lősséget fog érezni választóival szem. ben, és így a tanácsok munkájába is nagyobb odaadással, felelősségérzés­sel fog majd ezentúl' részt venni. — Amennyiben pedig tisztségére mél­tatlan lenne, úgy a tervezet szerint választói őt vissza is hívhatják. Ezzel kapcsolatosan a tervezet 29. § c. pontját helyes volna kiegészíte­ni olyképpen, hogy a tanácstag visz- szahívásában az őt megválasztó kerü. A törvénytervezet 3. §-a megálla­pítja, hogy a tanácsok a felsőbb ál­lamhatalmi szerveknek vannak alá­rendelve, s ezek irányítása alatt áll. Ennek megfelelően: a) A fővárosi tanács, a megyei ta­nács és közvetlenül az Elnöki Tanács alá rendelt városi tanács az ország- gyűlésnek, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, b) A járási tanács és a közvetle­nül a megyei tanács alá rendelt vá­rosi tanács a megyei tanácsnak, c) A városi kerületi tanács a vá­rosi tanácsnak, d) A közvetlenül járási tanács alá rendelt városi tanács és a községi tanács a járási tanácsnak van köz­vetlenül alárendelve. Az 1950. évi. I. törvény a helyi tanácsok munkájának főfelügyeletét az általános irányítás és működésük összhangba hozatalát a miniszterta­nácsra bízta. Ez helytelen volt, mert 'let választói döntsenek szótöbbséggel, amit a tanácsülés jóváhagyna. A tervezet 40. § 2. bek. kimondja, hogy az eddig hetenként tartott VB- üléseket a szükséghez képest, leg­alább azonban 2 hetenként kell tar­tani. Ez igen helyes, mivel a köte­lező hetenkénti VB-ülés sokszor nem volt eredményes, illetve megtartható. Helyes volna ezt a tanácsüléseknél is alkalmazni, olyképpen, hogy a 11. § 1. bek. alapján a községi tanács is 2 havonként köteles ülést tartani, úgyhogy ezen ülések más hónapokra esnének, mint a járási ülések. Ter­mészetes itt is, ha szükség úgy kí­vánja, indokolt esetben köziben is tarthatnának tanácsülést. Ezzel elér­nénk azt, hogy több probléma jönne össze, amely jobban érdekelné a ta­nácstagokat, s így aktívabbak lenné, nek a tanácsülések. A tervezet első áttanulmányozása után ezeket az előnyöket és hiányos­ságokat vettem észre. Természetes, a tervezetnek még sok előnye van, esetleg még hiányossága is, melye­ket még figyelmesebb és részletesebb tanulmányozással észre lehet venni. Szükséges, hogy továbbra is tanul­mányozzuk a tervezetet és tegyük meg észrevételeinket. Retkes István nagykónyi VB-titkár államigazgatási szerv látta el a fel­ügyeletet az államhatalmi szervek fe­lett. Ebből következett, hogy a felsőbb tanácsok szakigazgatási osztályai és csoportjai, vagy azok előadói utasí­tásokat adtak a községi tanács VB- elnökének, sőt előfordult, hogy fe­nyegető hangú utasításókat adtak és felelősségre vontak. A törvénytervezet 30. §-ának 2. bek. megállapítja: „A végrehajtóbi- zottság mint választott területi szerv' feladatait a végréhajtóbizottság tag­jainak állandó tevékeny közreműkö­désével látja el, tagjai részt vesz­nek a végréhajtóbizottság határoza­tainak meghozatalán kívül a határo­zatok végrehajtásának ellenőrzésé­ben, valamint a végrehajtóbizottság szervező munkájában." Az 1950. évi I. törvény a helyi ta­nácsokról nem határozta meg pon­tosan, hogy a végrehajtóbizottság Kiegé«zílési javaslat a tanácstörvény­tervezethez A tanácstörvénytervezet kiegészí­tését az alábbiakkal javaslom: 15. §. 6. bekezdéshez: A tanács szakigazgatási szerveinek vezetői m tanácsüléseken tanácskozási joggal vegyenek részt. 27. §. e) pontjához: A tanácstag köteles meghatározott időpontban és helyen fogadóórát tartani. 53. §. 4. bekezdéséhez: A szakigaz­gatási szerv rendelkezéseit a felet­tes szakigazgatási szervek megsem­misíthetik, illetőleg megváltoztat­hatják. A végrehajtó bizottság azon­ban csak akkor, ha a szakigazgatási szerv nem a szakminiszter, illetve a felettes szakigazgatási szervtől nyert felhatalmazás alapján intézkedem. Ha a szakigazgatási szerv a szak­miniszter, illetve a felettes szak- igazgatási szervtől kapott felhatal­mazás alapján intézkedett és ha ez­zel az intézkedéssel a végrehajtó­bizottság nem ért egyet felterjesz­tést tesz a felettes tanács végrehaj- tóbiziottságához, illetőleg miniszter­tanácshoz. A felterjesztésnek nincs halasztó hatálya. Gimesi Imre pü. osztályvezető. Szekszárd. tagjai hogyan végezzék munkájukat, így fordult elő községünkben, hogy a végrehajtóbizottság tagjai részt- vettek az üléseken, véleményüket, ja­vaslatukat nyilvánították, de a ho­zott határozatok ellenőrzésében, vagy a szervező munkában nem vettek részt. így javasolnánk, hogy a törvény határozza meg: „A végrehajtóbizott­sági tagoknak lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, va­lamint a végrehajtóbizottság szerve­ző munkájában. Az üzemek és válla­latok nem akadályozhatják meg a VB-tagokat ilyen irányú munkajuk­kán és ilyen irányú munkájuk miatt az üzemben, vagy vállalatnál hát­rányt nem szenvedhetnek.“ Fülöp Lajos VB-titkár, Baranya Lajos VB-elnök, Bölcske. Helyeseljük a törvényterveset 3. §-ának megállapításait Dombóvári Lengyár: Pótolták a lemaradást — teljesítették a havi tervet Budapestre, Szegedre és Komáromba kerül feldol­gozásra az az anyag, amelyet a Dombóvári Lengyár dolgozói termelnek. A lenfeldolgozó üzemek ebben az évben meg vannak elégedve a rostkikészítő üzem dol­gozóival, mert minden hónapban — a minőségi köve­telményeknek megfelelően — küldtek annyi anyagot, amennyire szükség volt. A Dombóvári Lengyár dolgozói augusztus hónapban is nagy harcot folytattak, hogy tervüket minden részle­tében teljesítsék. Ennek éraekében az üzem valameny. nyi dolgozója bekapcsolódott az augusztus 20—i ver­senybe, hogy így terve túlteljesítésével köszönthesse al­kotmányunk ünnepét. A dolgozók legnagyobb része magasan túl is teljesítette vállalását — az üzemi terv­teljesítés ennek ellenére mégsem haladta meg a 100 szá­zalékot az augusztus 25-i értékelés szerint. A lemaradás oka, hogy a kenderszálhozam alacsonyabb volt. így több kendert kellett megtilolni, mint amire számítottak. Erre pedig idő külön nem volt betervezve. Az igazgató kijelentette: ,.a havi tervet csak úgy tudjuk teljesíteni 100 százalékban, ha minden dolgozó sakkal jobban ki­használja a munkaidő minden percét, mint eadig.“ Az üzem dolgozói megértették, hogy miért fontos most a lendületesebb munka. Éppen ezért még elszán- tabban dolgoztak. Augusztus 28-án minden erejüket latbavetették azért, hogy a napi terv teljesítése mel­lett pótolják a lemaradást is. Ezen a napon termeltek 7.80 mázsa lenkócot, 2 mázsa kenderszálat és 4 mázsa kenderkócot, s ezzel túlteljesítették napi tervelőirány­zatukat. Szombaton csupán két dolgozó nem tudta tel­jesíteni tervét, míg a többiek teljesítették, sőt túl is tel_ jesítették azt. Iszló Margit 148 százalékra, Németh Gi­zella 117, Krauth Edit pedig 1,15 százalékra teljesítette napi tervét. A hónap utolsó 5 napjában túlteljesítették napi ter­vüket a lengyár dolgozói. Így a hónap végéig pótolni tudták a lemaradást, sőt két százalékkal túl is teljesí­tették havi tervelőirányzatukat. fl Szekszárdi Éollőipari Szövetkezet doloezóloek harca az önköltség csökkentéséért A kormányprogbamm megjelenése óta a Szekszár­di Építőipari Szövetkezet vezetősége és tagsága sokikal nagyabb gondot fordít a terv minden részletében való teljesítésére, az önköltség csökkentésére. Mindezek mellett vigyáznak arra is, hogy munkájuk minőségileg is megfeleljen. A KTSZ dolgozói a határiaők lerövidítésével küz­denek a terv' túlteljesítéséért. így a megtakarított időt is kihasználva több munkát végeznek még el a terven kívül, mellyel hatalmas összegeket adnak népgazdasá­gunknak. Simon József és Szászi József vízvezetéksze­relő brigádjai például vállalták az alkotmány ünnep tiszteletére, hogy a városi virágkertészet fürdőjét szep­tember 1 helyett augusztus 20-ra elkészítik úgy, hogy az minőségileg is megfeleljen a követelményeknek. — Felajánlásukat két nappal előbb, augusztus 18-ra tel­jesítették. Határidő előtt teljesítette vállalását a vil­lanyszerelő részleg, a mezőgazdasági részleg, a kőműves részleg. A KTSZ vezetősége nem elégszik meg azzal, hogy teljesíteni tudják a tervet. Sokat gondolkodtak már azon, hogyan lehetne csökkenteni az önköltséget. — ,.Mert, hogy lehet, az biztos — mondta Szegeai elvtárs, az elnök, — csak meg kell keresni a módját annak.“ Augusztus 26-án tartott vezetőségi ülésen, határo­zatot hoztak, hogy a fuvarosok ellenőrzése szempont­jából 3 részes blokk tömböt rendszeresítenek. A blokk egy része a fuvarosnál marad, amelyiken fel lesz tün­tetve, hogy ki vette át tőle az anyagot, a másik az iro­dának lesz leadva elszámolás végett, míg a tőpéldány a szállítási felelős tömbjében marad. Az anyagutalvá­nyozásokat csak a részlegvezető utalványozásával lehet kiadni. Szeptember 1-től utalvány nélkül a raktárból semmit sem lehet 'kiadni. Ugyancsak szeptember 1-től minden egyes munkának külön munkaszámot kell adni és a kivett anyagokat ugyancsak azonos munkaszám­únál ellátott utalványokra lehet kiadni. Szigorúan el­lenőrizni kell az anyagfelhasználásokat, valamint gon- doskoani kell a befejezett munkákon megmaradt anya­gok elszállításáról. Szorgalmazni kell a termelőeszközök raktárba való szállítását, hogy ezzel az anyag, a ter­melőeszközök elkailódását megakadályozhassák. A beadás leífesítése törvény — még Öcsényben is! A jelentés alapján öcsényben már kevés gazdának van csépeletlcn gabonája. Ezért dicsért illeti az őesényi gazdákat és nem kevésböé a möisi gépállomás derék traktorosait, akik viszonylag kevés géppel is el­csépeltek az őesényi gazdák rengeteg gabonáját. De azért aztán nem il­leti dicséret az őesényieket, hogy a csépléssel párhuzamosan nem tel­jesítik kenyér- és takarmánygabona beadási kötelezettségüket. Volt olyan példa is, hogy egy napon, illetve egy hétig 60 hátralékos volt a köz­ségben. De jelenleg is van 12. A beadási tervek (együttvéve kenyér- és takarmánygabona) teljesítése pedig nem haladja meg a 75 százalékot, ami viszonylag, nagyon kevés. Az őesényi vezetők mindezt szinte ter­mészetesnek veszik. Pedig a beadási kötelezettség teljesítése, — minden gazdára nézve — még Öcsényben is törvény. Nem kételkedik seilki abban, hogy ezt Öcsényben nem tudják, Tudják, nagyon sokan tudják, amit bizonyít maga az a tény, hogy több száz dolgozó paraszt a cséplőgéptől eleget tett kenyér- és takannány- gabonabeadási kötelezettségének. De vannak nagyon sokan olyanok is, akik nem értik, mert nem akarják megérteni, hogy aki elmulasztja a törvényesen előírt beadási kötelezett ségének teljesítését, az a nép álla­mával szemben bűnt követ, ami nem marad megtorlás nélkül. Vájjon nem jogosan vonja-e felelősségre a dolgozó nép az Öcsén? községi és a szekszárdi járási begy űjtési szerveket, azért, hogy elna­polják a notórius nemteljesítő gazdák felelősségrevonását. Gócai La­jos és Lajtos János még augusztus 20-a előtt elcsépeltek és még a mai napig is adósaik a nép államának. De nemcsak ez. a két gazda van Öcsényben, aki egyszerűen me gtagadja a beadás teljesítését, v® lenleg is vannak tizenketten, akik egyáltalán nem teljesítették kenyér- és takarmánybeadási kötelezettségű két. Ezeknek fe£e még »ugusztus 20-a előtt elcsépelt, és még a mai napig sem történt meg a felelős- ségrevonás. Mit jelentsen ez? Csak azt, hogy a begyűjtési szervek meg alkuvók, engedékenyek, maguk sem értik eléggé, hogy a beadási köte­lezettség teljesítése még Öcsényben is törvény. Az őesényi begyűjtési hivatal engedékenysége károsan mutatkozik meg a hátralékok átütemezésénél is. A begyűjtési törvény módot ad ar­ra: ha a termelőnek a termésered menye nem teszi lehetővé a kenyér- gabona hiánytalan teljesítését, a hát ra’ékot árpára, ennek hiányában ku­koricára, napraforgóra, vagy burg onyára ütemezzék át. Az őesényi be­gyűjtési hivatal vezetője Horváth Sándor eltúlozza a nehézségeket. Igen hajlamos a gabonahátralékok kukoricára, vagy napraforgóra való átüte­mezésére. Az ilyen engedékenység súlyosan veszélyezteti a gabonabe­gyűjtési tervek teljesítését. Azt hiszem nem árulok el tit kot, ha azt írom, hogy az ócsényi becsületes élenjáró dolgozó parasztok semmiképpen sem értenek egyet azzal, hogy községükben 114 gazdának a kenyérgabonabeadási kötele­zettségét kukoricára, illetve napra forgóra ütemezzék át. Jogosan nem értenek ezzel egyet az őcsényiek, de mások sem. A begyűjtési szer­vek ilyenirányú engedékenysége jo gosan sérti a beállást becsületesen teljesítő dolgozó parasztok önérzetét. Csak üdvözölni lehet a becsületes, élenjáró gazdáknak azt a kéré­sét — vagy más szóval követelését, — hogy a begyűjtési szervek min­denkitől egyformán követeljék meg a gabonabeadási kötelezettség ma- radéknélküli teljesítését. Kjiedccog: Az Ígéret valóraváitásához jobb munkára van szükség A Bonyhádi Zománcgyár dolgozói a munkás-paraszt szövetség további szilárdítása érdekében augusztus 20-i versenyre hívták Kisdorog község dolgozó parasztságát. A kisdorogiak el is fogadták a versenyt. ígéretet tettek, hogy az eddiginél jobban dol­goznak és állam iránti kötelességü- güket is maradéktalanul teljesítik. Nézzük meg a kisdorogi gazdá­kat, hogyan váltották valóra foga­dalmukat. Kezdjük talán a behor- dásnál, melyet gyors ütemben vé­geztek el, a cséplést is befejezték augusztus 18-ra. A gabonabegyűjtés­nél már nem értek el ilyen jó ered­ményt, mert augusztus 24-ig csak 87 százalékra teljesítette a község gabonabegyűjtési tervét. A gazdák ezen a téren is megtettek minden tőlük telhetőt. , Közvetlen a cséplő­géptől teljesítették a gabonabeadá3t, elszámoltatásra egy gazdánál sem került sor. A beadás teljesítése te­rén igen jó példát mutatott a Sza­bad Nép tsz, mely amellett, hogy teljesítette gabonabeadását, a tagok között is kiosztott munkaegységen­ként 3 kiló búzát. Az egyéni gazdák közül Kerekes Pál és Götz Márton dolgozó parasz­tok és Juhász Imre tanácstag vé­geztek legpéldamutatóbb munkát. Vállalásukat mindhárman teljesítet­ték augusztus 20-ra. A községben már nagyban készül nek a gazdák az őszi vetés megkez­désére, folyik a trágyakihordás és a talajelőkészítés. A minőségi vető­ma gcsere tudatosítása terén azon­ban hibát követett el a tanács. Nem hívta fel kellően a gazdák figyel­mét a vetőmagcsere-akcióra, s így augusztus 24-ig a község dolgozó parasztságának fele sem jelentkezett vetőmagcserére. Komoly lemaradás tapasztalható a községben a baromfi és sertés be­gyűjtése terén ia, 28 termelőnek nincs beállítva sertés a beadás tel­jesítésére. Vájjon hogyan teljesíti a község sertésbeadási tervét, ha a ta­nács továbbra is tétlenül nézi, hogy a gazdák nem készülnek fel e té­ren is a beadás teljesítésére. Meg kell mondani azt is, hogy a mun­kaverseny üteme sem kielégítő a községben. Pártunk III. kongresz- szusára 28 dolgozó paraszt állt pá­rosversenyben, s a tanács csak há­rom dolgozó paraszt versenyét tart­ja nyilván. Ahhoz, hogy ígéretüket valóraváltsák a kisdorogiak, az ed­diginél sokkal jobb munkára van szükség, nemcsak a dolgozó paraszt­ság körében, de a tanács-apparátus­ban is. A takarékossági mozgalom iskoláinkban Iskoláinkban országszerte takaré­kossági mozgalom indult az elmúlt iskolaévben. Nemrégen igazgatói ér­tekezleteken sor került az iskolák­nak a takarékosság terén elért ered­ményeinek értékelésére. A szám­adatokból kiderül, hogy az iskolai takarékossági mozgalom eredménye végül is számottevő összeggé nőtt. Járásonként a legjobb eredményt a következő iskolák érték el mé- gyénkben az általános iskolák kö­zül: bonyhádi járás, Lengyel 17 fo­rintos átlaggal. Gyonki járás: a kis­székely! Szabadság-úti iskola 37 fo­rintos átlaggal. Paksi járás: duna- földvári 1-es számú iskola 26 forin­tos. Szekszárdi járás: Medina 27 fo­rintos; tamási járás: pári Kossuth- utcai iskola 22 forintos és Szekszárd város: Garay-téri általános fiú isko­lája 15 forintos átlaggal került az elsők közé. 4 Bemutatták Szek*zárdon a „Vadak az árban4, c. filmet A Magyar Filmhíradó filmet ké­szített a gemenci erdő értékes vad­állományának mentéséről az árvíz idején „Vadak az árban’“ címmel. Az elkészült filmet külön előadásban először Szekszárdon mutatták be augusztus 29-én. A filmet maga a gyártásvezető, Knoll István hozta le és ő is résztvett az előadásom Az előadásra meghívták a mentés résztvevőit is. A film lepergetése után Parti István főmérnök, a rezer­vátum vezetője szólalt fel. Felszólaló sában elmondta, hogy a film töké­letesen élethű és bemutatja azt a megfeszített küzdelmet, amely az ér­tékes vadállomány megmentéséért folyt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents