Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-08 / 213. szám

1934 SZEPTEMBER 8 NAPCÖ s PÁRT ÉS PÁR TÉPITÉS « A naki kommunisták harca • • • Hozzászólás a lanácstörvénylervezeiliez Javaslat a tervezet 50. §-ához A mezőgazdaságfejlesztésről szóló párt. és kormányhatározat megjele­nése fordulópontot jelent a mezőgaz­dasági termelésben. Egész népünk határtalan lelkesedéssel fogott mun­kához, hogy a határozatban megje­lölt célkitűzéseket maradéktalanul megvalósítsa.. Az ipar több műtrá­gyával, több géppel, műszaki káde­rek falura küldésével sietett a dol­gozó parasztság segítségére, akik so­ha nem tapasztalt mérvű trágyázás­sal gyarapították a föld termőerejét. Csaknem teljesen eltűntek a gyomos földek és az előző évekhez viszonyít­va kapásokból is sokká! jobb termést érünk el. Nakon, a mezőgazdaság fejlesztésé­ről szóló párt- és kormányhatározat ismertetését és a feladatok megvaló­sításáért folytatott kemény munkát a pártszervezet irányítja. A határo­zatok megbeszélése után, — ami kis. gyűléseken, csoportos megbeszélése­ken történt, — hozzáláttak annak megvalósításához. A község és a ter­melőszövetkezeti pártszervezet azt a célt tűzte maga elé, hogy a községi átlagtermés jelentős emelése mellett, különösen a termelőszövetkezet ter­mésátlagát emeljék. A termelőszö­vetkezetben az elmúlt években a kapások gondozáséival volt sok baj. A gycimos földeik kevés termést ad­tak. Ez nem is vonzotta az egyénie­ket. Azóta megváltozott a helyzet. A termelőszövetkezetben — de az egyéniek között is, — a kommunis­ták voltak azok, akik kitartó, lelki- ismeretes, odaadó munkájukkal ma­gukkal ragadták a pártonkívülieket is. E példamutatáshoz nagymérték­ben hozzájárultak a párttaggyűlések, ahol a kommunisták az előttük álló feladatokról tanácskoztak és értékel­ték az elmúlt időszakban végzett munkájukat. S most, a termések be­takarítása kellős közepén megálla­píthatja minden termelőszövetkezeti tag, hogy Szépen, gyorsan fejlődtek a kuko­ricák. Szép volt Széles 'bácsié is, de mintha gyorsabban nőtt volna és ha­ragosabb színe lett volna Császár elvtárs kukoricájának. Azóta kihatot­ta mór a címert is, a csövet is meg­hozta a kukorica. Most már elv1 tol­hatatlan Császár elv társ győzelme. A versenyből mindketten sokat tanul­taik és hasznot húztak. Császár elv­társnak magas termése lesz kukori­cából, idős Széles Géza viszont újabb tapasztalatra tett szert, sőt elment a földművesszövetkezetbe és szuper­foszfátot kért, mert ő is műtrágyáz- ni akar. Nem egyedülálló eset ez. A pártmegbi/atás A pártszervezet megbízta G e 11 é n Józsefet, a termelőszövetkezet kom­munista agronómusát, hogy szaktu­dását ne csak a termelőszövetkezet javára hasznosítsa, hanem segítse az égyénileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok munkáját is. E pártmegbizatás- nak eleget is tesz Gellén elvtárs. — Nagy része van az ő munkájának abban, hogy naponta öt-hat egyéni­leg gazdálkodó keresi fel a termelő­szövetkezetet, megnézi, hogyan gaz­dálkodnak, milyen eredményeik van­nak. * A kommunistáik példamutató mun­kájának eredményeként a községben a kapásokból sokkal magasabb ter­mésátlagot várnak a dolgozó parasz­tok, mint amit tavaly elértek, de ez az odaadó munka eredményezte azt is, hogy bár a kenyérgabonák termé­se nem érte el a tavalyi átlagot, még­is sokkal több termett nékik, mint a koratavaszi kilátások remélni en­gedték. A nehéz feladatok megoldása kö­zepette azonban elfelejtették azt, hogy munka közben kell megismer­ni az embereket é$ azok legjobbjai­val kell erősíteni a pártot. Egész év­ben nem vettek fel egyetlen példa­mutató egyénileg gazdálkodó dolgo­zó parasztot sem — pedig számos példamutató van Nakon. Elsők a já. rásban a begyűjtésben, gyorsan, jó ütemben halad az adófizetés és még a termelésen kívül is számos jel azt mutatja, hogy lett volna kivel erő­síteni a pártszervezetet. A példamu­tatókkal megerősített pártszervezet pedig még inkább motorja, segítője lehet a dolgozó nép életszínvonala tovább emelésében nélkülözhetetlen jobb termelésnek. A Dombóvári Lengyárban törődnek a dolgozók egészségével Terv van arról, hogy a Dombóvári Len gyár dolgozói a II. ötéves terv második évében új gyárat kapnak, amit 20 millió forintból építenek fel e vasútállomás közelében. Az új ken­yérgyár az ország legmodernebb ken­dergyári üzeme lesz. Hogy miért ép­pen a dombóváriak kapnak új ken­der gyárat, annak több oka van. Elő­ször is: a kendergyár dolgozói az utóbbi évek során bebizonyították eredményes munkájukkal, hogy na­gyobb feladatok megoldására is ké­pesek. A másik ok pedig az, hogy azon a területen, áhol jelenleg a ken­dergyár áll, új városrész épül majd. Mindez egyelőre még csak terv. — Tudják ezt a kendergyár vezetői. — Éppen ezért' nem hanyagolják el meg­lévő üzemüket, hanem igyekeznék állandóan úgy rendben tartani azt, hogy az ne csaik termelés, hanem egészség szempontjából is megfelelő legyen. Legfőbb érték az ember. Ez azt jelenti, hogy olyan munkahelyet kell a dolgozók róndelkezésére bocsá­tani, amelyben nem betegednek meg a dolgozók, s nincsenek kitéve an­nak, hogy esetleg rájuk esik a pla­fon, a gerenda, stb. A Dombóvári Lengyárban a múltban nem volt valami örvendetes dolgoz­ni. A kendertörőben és a kócrázóban állandóan olyan por volt. hogy az emberek nem látták egymást mun­kaidő alatt. Az üzem vezetősége há­rom évvel ezelőtt intézkedést tett ez állapot megszüntetésére. Csonka, Jámbor és Musics elvtársak újítása nyomán mindkét üzemrészbe pozdor- já-hordó transziportot szereltek be. A meglévő porszívó berendezést is rend-*' behozatták. Javított a vezetőség a dolgozók egiészségvédelmg terén az­zal is, hogy megszüntette a huzatot az üzemrészekben. Ma már nem hu­zatosak a munkahelyek, mert több ajtót, ablakot ‘beépítettek. A kormány Programm megjelenése óta a gyár vezetősége még jobban törődik a dolgozók egészségével. Mi bizonyítja ezt? Az, hogy biztosítja a dolgozók részére télre is a kényel­mes munkahelyet. Eddig például té­len hidegek voltaik a munkatermek. Az elmúlt télen a dolgozók az öltö­zőbe és az ebédlőbe Siettek minden félórában melegedni, mert a munka­hely nagyon hideg volt, A vezetőle terve az. hogy az idei télre bemele­gítik a munkatermeket úgy, hogy a gépházból csöveiket vezetnek a mun katermekbe, amelyeket gőzzel heví­tenek. Egy másik bizonyíték: a fel- szabadulás óta az idén először me- szeltették ki a munkatermeket, a WC-ket, a mosdókat. Az étkezőben lévő asztalokat is átfestették és azok­ra viaszosvásznat terítettek, — átfes_ tették a szekrényeket is. Az üzem vezetősége ma már meg­hallgatja a dolgozókat olyan esetek­ben is, ha azok az egészségvédelem megjavítására tesznek javaslatot. A női dolgozók javaslatára csináltatott az üzem vezetősége pl. a női fürdő­re szellőzőnyílást is, s így ma már nincs a fürdőben olyan nagy gőz. A dolgozók nevében Onódy Géza elv- társ tett a vezetőségnek javaslatot: ha véletlenül nem sikerül a télre meleg munkahelyet biztosítani, úgy vásároljanak részükre meleg ruhát. Elfogadták a javaslatot, s a DUNA- ROST vezetőségével karöltve megold- jak a dolgozók régi kérését. Az illetékesek figyelmébe! Ez nem szolgálja az állatlenyésztés fejlesztését Várdomb községben is megtör­tént az apaállatok minőségi fel­cserélése. Az illetékesek azonban megfeledkeztek arról, hogy nem minden dolgozó paraszt rendelke­zik olyan erőben lévő állatokkal, amelyek bármilyen súlyú apaál­lattal pároztathatók. Ennek kö­vetkeztében bizony a várdombi gazdák sok esetben fedeztetés nél­kül vezetik vissza * a tehenüket, vagy hajtják haza a fedeztetésre szánt süldőjüket. A helyzet ugyanis az, hogy az apaállatok kicserélése során Vár­domb község három bika helyett két bikát kapott. Szép fiatal nö­vendékállatot. Sajnos azonban nem minden tehenet lehet velük befedeztetni, mert kicsinyek. De kevésnek is bizonyul a két bika, mert a környéki hegyekből is Várdombra viszik a gazdák álla­taikat fedeztetésre. Más a helyzet a kanoknál. Ezek a gyönyörű apa­állatok 2 és fél, 3 mázsás súly- lyal rendelkeznek és bizony nem akármilyen gyenge „dongáju" anyakocát, vagy süldőt lehet ve­lük pároztatni. így nem egy eset­ben előadódik, hogy a gazdák eredmény nélkül hajtják haza állataikat. Vájjon ez is az állat­tenyésztés fejlesztését szolgálja? A községi tanács, végrehajtó­bizottságának titkára, Puskás elv­társ már több esetben fordult az illetékesekhez, de a válasz min­den alkalommal csak a „majd” volt. Jó volna, ha az illetékes szervek a „majd” helyett intéz­kednének is végre. Szem előtt tar­tanák az állatállomány növelésé­nek fontos kérdését.- ORBÁN IMRE Az új tanácstörvény tervezet 50. §-a a következőt mondja ki; „A vb. elnöke és tagjai meghatározott idő­pontban és helyen fogadóórát kö­teles tartani." Véleményem szerint a fogadóórák tartásának ilyen meghatározása nem világos és nem helyes. Nincs tisz­tázva az, hogy a tanácstagoknak, akik nem vb. tagok, (vagy elnök) kötelesek-e fogadóórát tartani. Te­hát arra is lehet következtetni, hogy így a megyei, járási, vagy eset­leg községi tanácstagoknak fogadó­órát nem kell tartani. A fogadóórák tartásánál vélemé­nyem szerint arra kell törekedni, hogy a tanácstagok, ha egyben vb. tagok is, elsősorban ott tartsanak fogadóórát, ahol őket megválasztot­ták, azaz abban a körzetben, vagy kerületben. Ha nem ezt tesszük, véleményem szerint ismét azok a helytelen. gyakorlatok lesznek, hogy a vb. tagok esetleg 1—1 fogadó­órájukat más-más községekben, más-más helyiségekben tartsák, te­hát nem térnek vissza arra a terü­letié, amelyben előzőleg tartották a fogadóórát. A tanácstag munkáját vélemé-» nyem szerint a fogadóórákon felve­tett problémák elintézésén keresztül tudják választóik lemérni? Ebből kitűnik, milyen munkát Végez, ho­gyan képviseli ügyüket, ha rosszul, a tanácstagságból esetleg visszahív­hassák. Véleményem szerint így minden tanácstag sokkal nagyobb felelőssé­gét érezné hivatásának, amelyért a dolgozó nép megválasztotta. A fentiek alapján kérem a Ha­zafias Népfront Országos Előkészí­tő. Bizottságát, ljogy javaslatommal foglalkozzon oly értelemben, hogy az új tanácstörvény ezen problémát megfelelően tisztázza. TESZLEK VENDEL Megyei tanácstag. A Népboltok késsülnek as őssv csúcs for ff alomra Állami és szövetkezeti kereskedel­münk területén a dolgozók ellátású­nak javítása, az áruválaszték ki- szélesítése, a kultúrált szocialista kereskedelem kiépítése a feladat. Ennek végrehajtásáról tanúskodik a Szekszárdon megtartott augusztus 20-i Ünnepi Vásár, mely jóval na­gyobb érdeklődés mellett zajlott le, mint az elmúlt évben. A vásár for­galma, nemcsak a tavalyi mértéket, hanem a most tervezett keretet i jóval túlhaladta. Még alig múltak el a vásár szer­vezésével kapcsolatos munkák, a népbolt vállalat dolgozói azonban már az őszi forgalom árubőségének megteremtésén dolgoznak A lakos­ság állandóan növekvő igényeinek kielégítésére olyan választék ki­alakítását tervezik, amely megyénk vásárlóinak legteljesebb megelége­désére szolgál. A mindennapi szükségleti cikkek feltöltésén kívül célul tűzték ki a kulturális és egyéb áruk bő válasz­tékát. A mindennapi élelmiszereken felül cukorka, csokoládé, nougát- különlegességek, s egyéb édesipari termékek kerülnek a fogyasztók elé. A különböző konzervek és készéte­lek választéka nagyban megköny- nyiti majd a dolgozó nő háztartási munkáját. Tojásos és vitaminos szá­raztészták, kolbászféleségek és a minőségi töltelékek forgalombahoza- tala is ezt segíti elő. Különféle szép kivitelű kultúrcik- kek várják majd a vásárlókat. Már készül az Orion-gyár újtípusú rádió készüléke, mely iránt máris nagy az érdeklődés. Uj külföldi gyártmányú fényképezőgépek és optikai cikkek kerülnek forgalomba, emellett a hangszerválaszték is bővül. Uj ne­mesfémből készült, kar- és ébresztő­órák, gyermekkocsik és játékok elé­gítik ki a vásárlók igényeit. A dolgozó parasztság mezőgazda- sági eszközeinek bővítését és fel­újítását teszi lehetővé a vetőgépek, szecskavágók, répavágók és külön­böző mezőgazdasági felszerelések sokasága. A népbolt vállalat dolgozói a Vá­laszték kibővítésével, a dolgozók ud­varias kiszolgálásával készülnek az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyo­lítására, a lakosság szükségleteinek kielégítésére. Áz év utolsó negyedében 300.000 forint értékű szőttest és himzést készít a decsi háziipari szövetkezet A decsi háziipari szövetkezetben a nyári mezőgazdasági munkák ide­jén is dolgoznak az asszonyok: ezekben a hónapokban is 50—60 asszony szállít rendszeresen szőtte­seket, hímzéseket. Az ősz folyamán azonban újabb 60—80 asszony kap­csolódik a szövetkezet munkájába s most, amikor a szövetkezet elké­szítette negyedik negyedévi tervét, ezeknek az asszonyoknak munkájá­ra is számított. Az utolsó évnegyed­ben 300.000 forint értékű, népi hím­zés és szőttes szállítására kötött szerződést a decsi szövetkezet a Népművészeti és Háziipari Vállalat­tal, s többek között 2000 méter sár­közi szádafüggöny, 650 darab terítő és 26.000 forint értékű hímzés el­készítését vállalta. A decsi népművészek a meglévő hagyományos hímzések és szőttesek mellett tudományos kutatómunkát is végeznek, hogy minél nagyobb számban tárják fel a sárközi nép­művészet lassan feledésbe merülő hagyományait. Múzeumi anyagból, szakkönyvek leírásaiból és sárközi öregek elbeszéléséből ’ támasztották fel a régi mintákat, mint a páros galamb, a négyoszlopos csillagrózsa, a csibeszemes, a kerekrózsa motí­vumait. De az idéh ismét készítik a komakendőt is, amely egy szép, sokszázéves sárközi hagyományra emlékeztet: az újszülöttnek a dísze­sen szőtt kendőben vitték a rétest. Ilyen komakendőt az idén száz da­rabot készít a szövetkezet. Két járási szövetség és néhány felvásárlási iroda összevonás? negyedévenként mintegy 180.000 forinttal csökkenti az adminisztratív Kiadási Tolnában Tamásiban, vasárnap a dombóvá­ri és tamási járás több mint 120 földművesszövetkezeti küldötte ta­nácskozásának alapján a küldött- gyűlés úgy hátározott: összevonja a két járási szövetséget, valamint a tamási, dombóvári és gyönki felvá­sárlási irodát. A két járási szövetség összevoná­sának előnye sokoldalú. Dombóvár, a járás szélén fekszik, ‘ Tamási pe­dig a két járás központjában. In­nen kevesebb adminisztratív dolgo­zóval, jóval kisebb költséggel, sok­kal eredményesebben irányítható a két járás földművesszövetkezetei­nek a munkája. Lényeges változást jelent a racio­nalizálás azért is, mert a szakem­berek a bő tapasztalattal rendelkező dolgozók legjobbjai tevékenykednek itt. Tolna megyében az említett fel- vásárlási irodákon kívül még egy párat összevonnak. A két járási szö­vetség és néhány felvásárlási iroda összevonásával 25 adminisztratív dolgozót adnak vissza termelőmun­kába, s ezzel Tolnában közel 180.000 forinttal csökken egy negyedévben a szövetkezetek adminisztratív ki­adása. » 1 jó volt csatlakozni a kommunisták kezdeményezéséhez — „harc a gyomos földek ellen'1, — mert az idén például kukoricából mintegy 35 mázsás átlagtermést taka­ríthatnak ínajd be. — Minden jel ar­ra mutat, hogy a kapások termesz­tésénél is sikerült megelőzniök az egyénieket. A mezőgazdasági termelés fejlesz­tése nemcsak termelőszövetkezeti ügy Nakon. Az egész község össze­fogott, hogy, valóra váltsa a terve­ket. Egyetlen hola föld megművelé­sét sem hanyagolták el, s ha úgy adódott, hogy valami akadályozta, vagy az egyénieket, vagy a terme­lőszövetkezetieket a munkák azonnali elvégzésében, akkor egymás segít­ségére siettek. Csupán egyetlen pél­dát említsünk meg a sok közül. A termelőszövetkezet nem tudta volna a nagymennyiségű rétiszénát leka­szálni és behordani veszteség nélkül. Láttáik ezt az egyénileg gazdálkodók, s a kommunisták kezdeményezésé­re a tsz segítségére siettek. A ter­melőszövetkezet viszont kovács és bognármunkát végez az egyénieknek. A váratlan verseny A feladatok megoldása sokkal könnyebb, ha versenyben végzik a munkát. Még a tavasszal történt, a kukorica vetésekor. Idős Széles Géza jól előlkészített magágyba (ve­tette el a kukoricát, — de észrevette, hogy Császár Ferenc párttag (az­óta már párttitkár) a jó magágy mellett fészkesen vetett. — Hja fiam, aztán minek ez a nagy munka? — Minek? Hát nekem is jó lesz az a termés, ami a megszokotton felül lesz. — Nem, nem éri meg. Lassan megy a munka, nem lesz annyival maga­sabb a termés. — Majo meglátjuk, Géza bácsi — válaszolt Császár elvtárs — és to­vább folytatta a vetést. Széles bácsi csak nézte-nézte egy darabig, maid röviden így szólt: — Én nem vetettem se négyzete­sen, se fészkesen, de legyőzlek fiam, megeszem a sapkám, ha nem lesz nekem is olyan termésem, tnint ne­ked. — Jól van, Géza bácsi, majd meg­látja, hogy sokszorosan visszatérül nekem még a műtrágya ára, na meg az az idő is, amit ennyivel most töb­bet fordítok a vetésre. A vergg^k ihívás, ez a nemes ve­télkedés kicsit váratTárfül érte Csá­szár elvtársat, de azért, szívesen és örömmel lett versenytársa a sok ter­melési tapasztalattal rendelkező idős Széles Gézának. %

Next

/
Thumbnails
Contents