Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-08 / 213. szám

4 NAPLÓ 1954 SZEPTEMBER * Hétszázan nézték végiig az .,életjel“-t Nag^mánfokon — A legnagyobb baj az, hogy ki­csi a mozi, kevés a jegy — panaszol­ja az üzemvezető, akinek láthatóan kellemetlen „nincs" szóval válaszol­ni a pénztárt ostromlóknak. ,v! in (Jen­ki látni szerette veflna az „£letjel“-t. A pénztárnál nagy betűk hirdették, hogy minden jegy elkelt, mégis meg­kérdezték még nagyon sokan a pénz­tárost is a nagyobb bizonyosság kedvéért. A IV. Bányásznap reggele Nagy- mányokon is ünnepi hangulatot ta­lált. Zenés ébresztő köszöntötte a bányatelep lakóit, majd ünnepi gyű­léssel folytatódott a nap műsora. .ló­ri éhány bányászt tüntettek ki, sokan nagy összegű hűségjutalmat kaptak. Délután a bányász zenekar húzta a talp alá Wlót a szabadtéri színpa­don és köziben az óvódások is szere­peitek. A Bányásznap egyik legna­gyobb eseménye az „Életjel“ című új magyar film bemutatása volt. A 215 férőhelyes moziban három előadáson mintegy 700 ember nézte meg a fil­met. A nagymányoki mozi megyénk nor málvetítésű filmszínházai között a Legjobbak egyike. Neigitler Ján. isne, az üzemvezető páratlan lelkesedés­sel végzi munkáját — Nagyon szeretem a munkámat — mondja ő maga —_ pedig azóta lettem ideges, amióta itt • dolgozom. Úgy szeretném ellátni a munkámat, hogy senki ne találjon benne kifo­gást. hogy a mozit minél barátságosabbá tegye. Még virágok is virítanak az előcsarnok sarkaiban elhelyezett áll­ványokon. A díszelőadás a bányászindulóva! kezdődik az alkalomnak megfelelően, majd Teleki István, a bányaüzem párttitkára mond rövid beszédet. Mél­tatja a filmet, mit jelent bányász­szemmel nézve. Az üzemvezető öröme is nagy volt, amikor megtudta, hogy a Bányász­napon, a budapesti bemutatóval egy- időben vetítheti az „Életjel"-t. — Emlékszem, — mondja, — hogy 1951-ben valami repülős filmet kap­tunk- a bányásznapra. Bosszankod­tunk is rajta sokait. — Meg kell azonban mondanunk, — bár nem akarunk ünneprontók lenni, — hogy a nagvmányoki mozá- iátogatás nem csekély áldozatválla­lást jelent. Éppen ezért csodálkoz­tam leginkább a hatalmas érdeklő­désen. A mozihelyiség ugyanis szin­te kibírhatatlanul meleg. A völgy- katlanban épült alacsony moziban Uihegnek és izzadságban fürdenek az emberek. A ventillátor helye meg­van ugyan, — mutatja az üzemveze­tő, de ez nem változtat a lényegen, illetve a hőségem — Pedig van a moziüzemi vállalat­nál Szekszándon ventillátor, én lát­tam, de nem ígérték meg kérésem­re 'bent, hogy kapunk — meséli Nei- gitlermé. Igen, csaíkugyan van raktáron négy vagy öt, de még ki kell próbálni őket — mondják az említett illetékes he­lyen. Bizony ió lenne, ha minél előbb kipróbálnák és üzembehelyeznék azokat, mert mégis csak tarthatatlan állapot, hogy Najgymányokon a bá­nyatelep és a község dolgozói mozi helyett gőzfürdőbe“ járjanak. Mi sem bizonyítja jobban az „Élet- jel“ című film kiválóságát, mint az, hogy mindennek ellenére hatalmas sikert aratott. Akinek nem jutott jegy a három előadás közül egyikre sem, az kény­telen volt megelégedni annyival, amennyit az előcsarnokban rendezett kis kópkiállításon láthatott. Néhány drámai jelenet a filmből és a fősze­replők képei voltak ezek. Vaiameny. nyi ügyes keretben. Nincs is a csi­nos előcsarnokban egyetlen plakát sem keret nélkül. Neigitler János né szereti a rendet és arra törekszik, Jelenet az „Életjel" című magyar filmből. Szeptember 9-től 12-ig lehet beiratkozni 'a dolgozók középiskoláiba Az oktatásügyi miniszter rendel­kezése értelmében a dolgozók kö­zépiskoláiban a javító, különbözteti pótló vizsgákat szeptember 7-én és 8-án kell megtartani. A beiratkozás szeptember 9-től 12-ig tart. Az első tanítási nap széptem’Der 15. A má­sodik félévi tanítás február 15-én kezdődik. Az utolsó tanítási nap 1955 június 10. Az összefoglalók és osztály vizsgák ideje: június 10—24 Az évvégi bizonyítványokat június 28-án osztják ki. Az iskolai év fo­lyamán a rendaskorúak középis­koláiban elrendelt szünetek a dol­gozók iskoláira is vonatkoznak. 11 I IS RK SZERDA, SZEPTEMBER 8 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP: Mária. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: Várható időjárás szerda estig: ke­vés nappali felhőképződés, legfel­jebb néhány helyen kisebb zápor­eső, esetleg zivatar, mérsékelt szél, a meleg idő tovább tart. Várható hőmérsékleti értékek: szerda reggel 13—16, délben 28—31 fok között. Köszönet az Állami Biztosítónak a gyors intézkedésért Sok dolgozó paraszttársam idegen kedve fogadta a kötelező tűzbizto­sítást. Erre az adta az okot, hogy a múltban ha valaki bebiztosította lakóházát, vagy más épületeit, s azok leégték, bizony nem kaptak jóformán semmi térítést. Hogy mennyire más most a helyzet, ezen a téren is, mint a múltban volt, azt igazolja az én esetem is. A helyzet az, hogy 1954 június 19-én leégett a lakásom. A tűz­eset után azonnal megjelentek ná­lam az Állami Biztosító emberei és felbecsülték a kárt, s rövidesen ki is utaltak részemre olyan összeget, melyből újra fel tudtam építeni hajlékomat. Most ezúton mondok köszönetét kormányunknak a kötelező tűzbiz­tosítás bevezetéséért, az Állami Biz­tosítónak pedig a gyors intézkedés­ért. Dolgozó paraszttársaim figyel­mét pedig arra szeretném felhívni, hogy az állam most a kisemberek érdekeit védi. Éppen ezért minden­ki idejében fizesse ki a tűzbiztosí- tási díját, hogy a biztosítónak le­gyen. miből fizetni a tűzkárosulta- kat. János Pál, Kakasd Ezt olvassuk. Sarkad! Imre: VEKÉBDÜLÖ A kötet az írónak a felszabadu­lás óta írt legjobb elbeszéléseit gyűjti össze. A tizenöt elbeszélés a parasztság életének problémáiról ad képet. A kötet első elbeszélései a felszabadulást követő hónapokban, a földosztás befejezésekor játszódnak. A későbbiek rendre a parasztság életének egy-egy fordulópontját áb­rázolják, az első termelőszövetkeze­tek megalakulását, a falusi osztály­harc kiélesedését, a termelőszövet­kezetek megerősíté_sét és fejlődését. Az utolsó elbeszélések a kormány- programm megjelenését követő egészséges változást mutatják be. SPORT Duoatöídvári Honvéd—Szekszárdi Petőfi 3:2 (0:2) A szekszárdi labdarúgósrzurkolók közül ki Qe emlékeznék 1935-re. A Törekvés és « Turul egyesülése után Szekszárdiak komoly labdarúgócsapata volt. A nagyszerű fek­vésű sporttelepen, amely szinte a város szívében volt. vasárnapról-vasárnapra nagy­szerű mérkőzésekben és szekszárdi győzel­mekben gyönyörködhetett -a szurkolók sere­ge. Nyár elején ^ híre szaladt, hogy a Fe­rencváros labdarúgócsapata látogat el Szek­szárdit. A hír lázba hozta nemcsak Szek- szárd városát, de a környéket is. A. me­gyei válogatott, amelyet a Ferencváros el­len állítottak ki az akkori vezetők, szor­galmasan készülődött. A Bajai Turul ellen aratott 5:2-es győzelem után azt írta a Nép­sport, hogy a tolnainegyei válogatott meg fogja állni a helyét a nagyhírű budapesti csapat éllen. Állásdeszkákból lépcsőzetesre építették ki az állóhelyet. Kiszedték a ffiosomókat, hogy a Ferencváros gurigázását ne zavarja semmi sem. A mérkőzést meg­előző éjszaka nagy eső volt, de a mérkő­zésre ideális labdarúgóidő segítette elő, hogy Szckszárdon soha nem látott tömeg gyönyörködhessék a Ferencváros játékában. Több mint 4.000 néző szorongott a néző­téren és tapsolt Sárosi dr, Toldi, Háda, Korányi, Lázár nagyszerű játékának és 10:l-es győzelmének. A Ferencvárossal járt először Szekszárdon Mihók Mihály, aki a mérkőzésen a Ferencváros tartalékjátékosa­ként szerepelt. A város sportvezetői a Ferencváros ve­zetőinek azt a kérésüket terjesztették elő, hogy küldjenek Szekszárdra egy összekötőt, hogy a csatársor gólképességét^ növelni le­hessen. Még ebben az évben, ősszel próba­játékra jelentkezett Mihók Mihály. Mind­össze 22 esztendős volt. Egy barátságos elp- mcrkőzésen láttuk először. A labda enge­delmesen azt cselekedte, amit Mihók Mi­hály agya kijelölt a számára. Ezután kö­vetkeztek a bajnoki mérkőzések. A Váradi, Ben*nu, Oscder. Mihók, Gyüszü 4 «társor ontotta a gólokat. Később Gyüszü védőjá­tékos lett és Mihók—Sárosi balszárny talán még gólképesebbnek bizonyult. A TSE két ízben is bajnokságot szerzett. Ki ne emlé­keznék M'hók 11-eseire. amelveket puhán szökött a bal kapufa mellé helyezni, mint­egy 1 méter magasságban. A 20. méteres szabadrúgásokra, amelvek a sorfal felett az egyik felső sarokba kötöttek ki. A kapás­ból szélre adott labdákra, a kapáslövések­re és arra. hogy mindig sportszerűen küz­dött, azaz hogy nem is küzdött, hanem min­dig csak játszott. Könn vedén, természete­sen. minden erőlködés nélkül. Azóta Mihók Mihály soron követte az idők fogyását. A TSE után a Törekvés, majd az Építők, aztán a Dózsa játékosa lett. S most ismét az Építőkben rúgja a labdát. Még ma is majdnem ugyanazt a Mihókot látjuk a pályán, mint Í9 évvel ezelőtt. Az erőnléte, a labdakczelése szinte semmit sem^ kopott. Ma már azonban a kapura kevéssé veszé­lyes, inkább az előkészítő csatár szerepét tölti be. ő az irányító a csapatban, az, aki leveszi a labdát a földre, támadásba dobja a‘ csatárokat, s ha kell, a saját 16 ‘♦pádról hozzia fel a labelát. Az egész csapat sikere az ő formáján ál! vagy bukik. A városi sporttelep lelátóján üldögélünk és a szpurtakiúd atlétikai versenyeit fi­gyeljük. Nem nehéz beszélgetést kezdeni a .labda rúgásról. Aliiékor megemlítjük neki. hogy 19 éve került Szekszárdra, kissé el­komorul az arca. „Bizony nem tudom, mit mulasztottam, hogy Szekszárdra jöttem“ — mondja. „Akkor éppen nem volt jobbösz- szekötője a Ferencvárosnak. Kiss Gyuszival mi alkottuk a jobbszárnyat a tarfralékcsa- patbun és így könnyen bekerülhettem volna az I be. Minthogy azonban eljöttem. így lett a jobbszélső Kiss Gyusziból jobbösí-ze- kötő. Tánczös és Sárosi dr között.“ Később azonban kiderül, hogy mégsem bánta meg, hogy eljött Szekszárdra. Sok kedves emlék fűzi poros megyeszékhelyünkhöz. Később szinte kérdezés nélkül mondja el, hogy 1913 március 9-én ^született, tehát most 42 éves. Labda rúgócipőt először 1929 ben. 16 éves korában húzott. Azóta megszakítás nélkül, már negyedévszázada játszik vasárnapról-vasárirapra a sajátmag« cs a labdarúgó« szurkolóinak szórakoztatására. Szekszárdra kerülése után két évig alkalmi munkából élt, majd 1938-ban nevezték ki városi tűzoltóvá s jelenleg is, mint tűzoltó gépkocsivezető teljesít szolgálatot. — Mi a magyarázata annak, hogy ilyen friss, 42 éves korára, holott az általános vélemény szerint kb 55 éves korában szögre akaszthatja a labdarúgójátékos a cipőjét, ha nem akarja azt. hogy azok a szurkolók, akik egykor a mérkőzések után a vállukra kapták és úgy vitték le a pályáról, most gyengébb játék után kifütyüljék? — tesz- szük fel a kérdést. Szívesen beszél erről is a népszerű Misi bácsi. — Mindig sport­szerűen éltem, a szeszes italt mértéktelenül sohasem fogyasztottam, az edzéseiket szor­galmasan látogatnom, és mindezek után nem csoda, hogy 42. évemben is frissnek érzem magam, s különösen, ha jó formában^ va­gyok, úgy érzem, hogy akár két mérkőzést is le * tudnék játszani. A sportszerűtlenség so basem volt a kenyerem. Miattam még szabadrúgást sem sokat ítéltek, nemhogy ki­állítottak volna — mondja — aztán így »folytjaitj«: „A mai fiatalok liabdakezelése igen hiányos.“ Egy másik hibát pedig abban látom, hogy a játékosok azt hiszik, hogy mindlent meg lehet oldani lábbal, és az eszüket nem használják. Ha labdát kapok, a labdakezelése után minden alkalommal felnézek és miután áttekintem a helyzetet, azután adom le a labdát a legjobb hely­zetben lévő játékostársamnak. — Jó erőben érzem magam és szeretnék még néhány évig játszani A legnagyobb örömöm az lenne, ha megérhetném, hogv a fiammal együtt rúghatnám a labdát. Erre azonban már aligha kerül sor. Ezzel meg is szakad a beszélgetés fonal«, mert érdekes versenyekre kerül sor. A Tolnai Napló hasábjain mind a ma­gunk, mind az egész tolnamegyei soortköz- véleménv nevében üdvözöljük a ritka szép jubileumot megért játékost és kívánjuk, hogy még néhány évig aktív játékosként állhnsson a megye Inbdarűgósoortja rendel­kezésére. azután pedig oktatóként adja át tudását azoknak a fiataloknak, akik majd a nyomdokaiba fognak lépni. De van mondanivalója ennek a beszélge­tésnek a megye valamennyi labdarúgója számára is. Hadd emeljük ki mi is a sport­szerű élet. a sportszerű m-acratarfás, a jó labdakezelés és az ész használatának a fon­tosságát. Ha a most fejlődő labdanígó nem­zedék mnírfogadja Marosi Mihók Mihály szavait, közülük is kerülhetnek ki olyan játékosok, akik az átlag fölé emelkednek. A megye labdarűgósportja akkor emelked­nék igazán magasra, ha az ilyen játékosok­nak a száma a mostanihoz mérten meg­kétszereződnék. megháromszorozódnék MOZI Garay filmszínház. Szeptember 8-ig: CIR­KUSZ. Szovjet film. Kezdések- vasár- és ünnepnap: 4, 6 és 8 órakor, hétköznap: 6 és 8 órakor. 2 DARAB jókarban lévő csecsemőmérleget megvételre keres a szekszárdi kórház. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szprkeszfőbizottsás Felelős kiadó: KTRA! T LÁSZLÓ \ szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszá*'*! 20-10 20-11 Szekszárd. Széchenvi-ntca 18 M B egvszá ml aszúm: 00 878.065—38 Előfizetési díj: havi II.— forint Baranyamegvei Szikra Nyomda Pécs. Munkácsy Mibálv-utca 10 ex. Telefon: 20-27. ^ nyomdáért felel: MELLES REZSŐ A dunaföldvári MNDSZ tarka-estje Gábor Pálné tanítónő, az MNDSZ kultúrfelelőse kezdeményezésére az egyetemi és főiskolai hallgatók köz­reműködésével, akik még szabadsá­gon voltak, lelkes kis kultúr gárda alakult Dunaiföldváron, azzal a cél­lal, hogy az árvízkárosultak javára „tarka estet1' rendezzenek. Telt ház előtt tartották meg az elő­adást. A közönség, amelynek legna­gyobb része dolgozó parasztokból és munkásokból állott, dörgő tapssal fo­gadta az üdvözlést és érdeklődéssel / várta a műsorszámokat. A homokkúlvárosi óvóda 30—40 tagú gyermekseregének énekes népi Játéka nyitotta meg az előadást. — Dunaföldváron már évek óta külön eseménynek számít a külvégi óvódá­sok meg-megújuló szép műsora. Ezen az estén azonban felülmúlták önma­gukat a kicsinyek. A Marosi kislányok és Czeiner Krisztián gyeirmefcbalett-bemutatója nagy tetszést aratott. Felejthetetlenül kedves volt a kicsinyek tánca, a „Diótörő"-ből vett picinyke részlet. Négy főiskolai hallgató a „Terv- kölcsön“ című vidám jelenettel ne­vettette meg a közönséget, majd né­pi táncosok színes csoportja és Nagy Ica, valamint Hervanék Ferenc ének­számai tették teljessé az esti műsor első részét. Az előadás második része a klasz- szikusok idézésének jegyében zajlott le. Ringbauer Judit a békés-tardosi új zeneiskola 13 éves növendéke és Rupa Vilmos, a sztálinvárosi zemeis­kola hallgatója zongora- és hegedii- koncertje az est egyik kiemelkedő élménye volt. A kultúrest méltó befejezéseként Vörös Márta, a miskolci zeneegye­tem tehetséges hallgatója ült zongo­rához. Mozart török indulóját ját­szotta, A befejező Chopin-keringő után a nézők boldogan tapsoltak és érezték, hogy szép, tartalmas szóra­kozást kaptak. A rendezésben fáradhatatlanul szorgoskodtak Tóth Györgyné, Gál- né, Czeinerné, Rumanné, Pintémé, Rittemé és Szabó Jenőné elvtársnők. Az 1500 forintos tiszta bevételt az MNDSZ vezetősége az árvízikárosul­tak javára befizette. Ranga József né járási MNDSZ-titkár. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAAAA 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA 6. számú sportrejtvény ! : ■ns a szept. 12-én sorrakerülő labdarúgó ! _i-03 mérkőzésekre. ! 3 i oo 1. Nngymányok—Máza CZJ ; » Cl co (labdarúgómérkőzés) • I z -é co 2. Sz. Építők—D. Lokomotiv (labdarúgómérkőzés) cm '3 J 3. Sz. Dózsa—Eonyhád cm (labdarúgómérkőzés) “ 4. Paks—Hőgyész cm H (labdarúgómérkőzés) 5. D. Postás—Sz. Petőfi cm (labdarúgómérkőzés) 6. DunafÖldvár—Tolna mi (labdarúgómérkőzés) 7. Simontornyn—Bálázzék (labdarúgóm ér kőzés) cm i i i i 8. Nagymányok—Máza ifjúsági labdarúgómérkőzéa cm j 9. Sz. Építők—D. Lokomotiv cm ! ifjúsági labdarúgómérkőzés i > 10. Duuaföldvár—Tolna cm i t­(ifjúsági Inbdurúgómérk.) i i Cxl PÓTMÉRKŐZÉSEK. i i QS 11. Sz. Dózsa—Bonyhád CD CC (ifjúsági * labda rúgómérk.) o 13. Paks—Hőgyész ■ - —.-o Oh CD (ifjúsági labdarúgómérk.) i ____i n Név: Lakcím: Huszonöt éve a labdarúgópályán Sz&kszárd, 700 néző. Vezette; Szabó. — D.ma-földvár: Rapp — Molnár, Szauter, Me- g\ ri — Krommer, Horváth — Dunai, Szi­geti. Szilágyi, Víg, Takács. — Petőfi: Kár­páti — Simon, Diófási, Zörényi — Balogh, Baka — Benács, Zádori. Tóth, Gabi, Cser. — Nagy melegben kezdődik a játék. A Pe­tőfi ragadja magához a kezdeményezést és az I. félidőben sokat támad. A vendégcsa­pat csak elvétve vezet támadást, ezekben sincs erő. Az 5. percben Tóth fejel kapu­ra, majd Zádori fejesét mentik a kapuvo- nalról a védők A túloldalon Takács lö­vése kerülgeti Kárpáti kapuját. Cser és Gabi fölé lövése mulatja, hogy támadnak a hazaiak. A 16. percben esik az első gól. Kárpáti kirúgásával Benács elmegy a jobb- szélen, bead Tóthnak, aki a kifutó Rapp fölött szépen átemeli a labdát, 1:0. A 30. percben újabb nagy helyzet marad kihasz­nálatlanul. Csert jól ugratja ki Baka. Cser lövése a kifutó Rappról Tóth elé pattan, aki az üres kapu mellé lő. A 31. percben Dunai lesgólt lő. A 33. percben esik a fél­idő második gólja. Balogh éles szabadrú­gást lő a kapu elé. Tóth beleteszi a lábát a lövésbe és a labda áz ötösről a hálóba vágódik. A félidő végén feljön a vendég­csapat. de újabb eredmény nem születik. A II. félidő első 10 percéig a Petőfi van frontban. A 10. percben potyagólt kap a Petőfi. Sarokrúgás után Vig elé kerül a labda, akinek lövésére Kárpáti nem tér­del le éj a lövés lába között kerül a háló­ba. 2:1 A góJ feUelkesítí a vendégeket. A 16. percben újabb védelmi hiba révén egyenlít a Honvéd. Simon az ötösön lyu­kat rúg kavarodás támad a Petőfi kapuja előtt és Vig ismét megtalálja a rést, 2:2. A gól után a Honvéd látja, hogy lehet keresni. A Petőfi egyes játékosai kedvüket vesztve nem „hajtanak“ A 2Ü. percben Vig lesgóll lő, de 2 perc múlva a vezetést is megszerzi. Dunaföldvári támadásnál a partjelző lest jelez. A Petőfi védelem le­áll és Vig belövi a győzte? gólt. A Petőfi erőser. tiltakozik. A játékvezető megkérdi a partjelzőt, de ítéletét nem vonja visz- sza, 3:2 A hátralévő negyedórában a hazai csapat rohamoz, a vendegek erősen véde- jkeznek és így tartani tudják «az ered­ményt. Bírálat: Nem DunafÖldvár nyerte meg a mérkőzést, hanem a Petőfi vesztette el. Az I. félidőben biztosan tartotta a hayui együttes a kezdeményezést. Ugyanígy in­dult a II. félidő is. Kárpáti nagy hibája után azonban « csapat megzavarodott, egyes játékosok clkedvetlenedtcK és rövid 12 perc alatt megfordította a vendégcsapat a mér­kőzés soröál Jók: ISzauter. Vig, Dunai, illetve Diófási, Zörényi, Baka. A. II. fél­időben a Honvédben a sérült Szigeti helyett Czobor szerepeit.

Next

/
Thumbnails
Contents