Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-08 / 213. szám

IN A F L O 1954 SZEPTEMBER 8 iá KÜLPOLITIKAI HÍREK PEKING A «vietnami néphadsereg főpa­rancsnoksága Észak, és Közép-Viet- namban szeptember 4-ig befejezte a Francia Unió haderői összes fogság­ba esett emberének átadását. A ha­difoglyok átadásának — mint a Viet­nami Tájékoztató Iroda jelenti, — szeptember 2-án kellett volna véget- éroie, de az a súlyos esőzések és szállítóeszközök hiányában késedel­met szenvedett. RÓMA Mauro Scoccimarro, az olasz sze­nátus alelnöke, az Olasz Kommunis­ta Párt titkárságának tagja, vasárnap Rámáiban az Adrian® színházban be­szédet. mondott, amelyben az „euró­pai védelmi közösség’' bukásának következményeivel foglalkozott. A nemzetközi politikai helyzetet elemezve Scoccimarro arra a követ­keztetésre jut, hogy azt máris meg kell állapítani, hogy az Egyesült Ál­lamok, Németország és Olaszország kormánya szélsőségesen háborús­párti, míg Franciaországban politi­kai és diplomáciai tekintetben egya­ránt ettől eltérő álláspont körvonalai kezdenek kibontakozni. Anglia most is óvatos. Ma világosan meg kell mondani, hogyha az európai védel­mi közösség helyett új, helyes megol­dást keresnek, akkor ezt semmikép­pen sem találják meg Németország valamilyen más formáiban történő felfegyverzésében. Az európai vá­dé1-'’ közösség éppen a német újra­ír /vérzésén bukott meg és most a ozatos lefegyverzés kérdésével keli foglalkozni az egész világon. Ez a helyes út, ez az az út, amelyet a Szovjetunió jelölt meg a kollektív biztonsági szerződésre vonatkozó ja­vaslatában. Ma az olasz kormány előtt három kérdés áll: elsősorban számításba, kell vennie az atlanti politika válsá- 1 gát és fel kell hagynia azzal, hogy eleve elfogadjon minden agresszív amerikai lépést; másodsorban olyan kezdeményezést kell tennie, amely összhangban áll az új nemzetközi helyzettel és a nemzet érdekeinek megfelelően az európai helyzet fe­szültségének az enyhítését célozza; harmadsorban pedig meg kell ismét alaposan vizsgálnia a trieszti kér­dést és' végkép le kell mondania a Trieszt szabad terület felosztását célzó mindenféle tervről. • PEKING f De Castries tábornokot, aki Dien Eien Pnunál a vietnami néphadse­reg fogságába került, a vietnami néphadsereg főparancsnoksága szep­tember 3-án az északvietnami Viet- Tri-ben szabadonbocsátotta. De Cas­tries tábornoknak szabadonbocsátá- sa előtt vietnami és külföldi újság­írók kérdéseket tettek fel. A tábornok elmondotta az újság­íróknak, hogy az alatt az idő alatt, amit mint hadifogoly a Vietnami Demokratikus Köztársaságban töltött, sohasem volt táborban, hanem min­dig a polgári lakosság körében élt. „Ennek köszönhető, — mondotta, — hogy megismerte a vietnami nép vendégszeretetét és tiszteletreméltó életmódját.“ Saját életkörülményeiről szólva De Castries ezeket mondotta: „Ugyanúgy éltem, mint körülöttem a katonák és több alkalommal meggyőződtem arról, hogy élelmezésem jobb az övéknél'4 De Castries tábornok hangsúlyoz­ta, hogy a vietnami néphadsereg a világ egyik legjobb gyalogsága. PERING A Csang Kaj-sek-banditákriak Amoj ellen intézett zaklató támadá­sai során a kínai népi felszabadító hadsereg légvédelmi egységei meg­rongáltak két Csang Kaj-eek-féle repülőgépet. Szeptember 6-án 5 óra 15 perckor i Gsang-Ka j -sek-féle had hengeré- zet egy „P—4" típusú bombázó re­pülőgépe behatolt az Amojnál lévő Siuejto-u térségébe és kilenc bombát dobott,, amelyek közül a legtöbb a tengerbe esett. A légvédelmi tüzér­ség azonnal tüzet nyitott és megron­gálta a repülőgépet, amely azután elrepült. Ugyancsak hétfőn 5 óra 23 perc­kor a Kvemoj szigetén állomásozó Csang Kaj-sek-féle csapatok tüzér­sége lőni kezdtp Amojt. Ezzel egy­idejűleg két Csang Kaj-sek-féle ha­dihajó is bombázta a várost. A kí­nai népi felszabadító hadsereg part­védelmi tüzérsége azonnal viszo­nozta a tüzelést ég a két Csang Kaj- sek-féle hadihajó megfutamodott. Vasárnap 12 óra 13 perc és 13 óra 16 perc között két Csang Kaj-sek- féle „F—47“ mintájú vadász-repülő­gép felderítést végzett Amoj és Ku- langszu felett. A légvédelmi tüzér­ség az egyik gépet megrongálta. PEKING Csou En-laj, a központi népi kor­mány népi közigazgatási tanácsának elnöke hétfőn délután fogadta a Tha- kin Kiav Dun vezetésével a Szov­jetunióba készülő burmai mezőgaz­dasági küldöttséget. A küldöttek kí­séretében volt U Hla Maung, Burma kínai nagykövete. A küldöttek szep­tember 1-én érkeztek Pekingbe és néhány nap múlva folytatják útjukat a Szovjetunióba. LONDON A londoni rádió jelentése szerint szerdán ülést tart az angol minisz­tertanács. Churchill és Eden még az ülés előtt tanácskozik Wiley szená­torral, az amerikai szenátus külügyi bizottságának a brit fővárosban tar­tózkodó elnökével. Wiley — mint is­meretes, — a napokban tárgyalt Adenauemel. A Brit Szakszervezetek Szövetségének kongresszusa Brighton (TASZSZ): Szeptember 6-án Brightonban megnyílt a Brit Szakszervezetek Szövetségének 86. évi kongresszusa, s ezen Jack Tan­ner, a Szakszervezeti Szövetség Fő­tanácsénak elnöke mondott megnyi­tóbeszédet. Tanner elégedetten beszélt a genfi értekezlet eredményeiről. „Hőn óhajt­juk — mondotta. — hogy a világ valamennyi országa kihasználja azo­kat az előnyöket, amelyeket a ko­sai és indokínai fegyverszünet be­köszöntése jelentett és felhasználja jobb megértés és megegyezés meg­teremtésére. Meg kell előznünk a to­vábbi háborúskodást és vérontást,. A béke fenntartására azonban — folytatta Tanner, — nem elégséges HIN» EGY HAJON A Daily Worker nyomán Amikor Glücksburg Pál száz rokonát meg­hívta a görög szigetek körül teendő hajóútra, bizony nagyon tarka tömeg igyekezett felfe­lé a hajófeljárón. — Ugyanis a német szár­mazású Glücksburg Pál úr nem más, mint Görögország királya, akit angol ágyuk segí­tettek vissza a trónra, miután a nép határo­zottan ’ kijelentette, hogy elege volt királyi felségéből. Pál úr rokonai kirá­lyok, királynők és her­cegek Európa uralmon lévő vagy bukott kirá­lyi családjaiból. Julian­na királynő ma is Hol­landia trónján ül. ■ -t~ Egyik-másik, mint pél­dául Románia Mihálya, vagy v Jugoszlávia Pé­terje, rövid ideig a ki­rályi dicsfényben für­dőit, mielőtt a nép ki­tette a szűrét. De a legtöbbjük Olyan, mint Habsburg Ottó főherceg, aki azt hiszi, ; hogy nagyapjához ha­sonlóan neki is Ausz- tria-Magyarország csá­szárjának kellene len­nie, vagy a Bourbon származású Párizs gróf ja, akinek csaláoja több, mint egy évszá­zada kicsöppent a ki­rályi üzletből és ma már inkább csak úgy ismerik, mint egy ame­rikai whisky-fajtát. A hajó fedélzetén, ■amely ezeket az ex- királyokat, király-önje­lölteket és sohasem lesz-királyckat szállít­ja, ott van Romanov úr is, aki ma örül, ha ta­lál valakit, aki Vladi­mir nagyhercegnek flswQítja, de valószínű­leg minden oroszok cár­ja lenne, ha Oroszor­szág népe 37 évvel ez­előtt nem vetett volna véget ennek az ostoba­ságnak. Ott van a hajó ven­dégei között Umberto, Olaszország exk.inálya (akinek Corfuban kel­lett beszállnia Nápoly helyett, mert egykori alattvalói nem enged­ték meg neki, hogy az ország földjére tegye a lábát), ott van Luxem­burg nagyhercegnője, Axel dán . herceg, Asztriő norvég herceg­nő, Margit svéd herceg­nő és még sok más az apró-cseprő német ex- ■királyi családok kép-. viselői közül. A vendégek nagyrésze tétlenül lézeng, mert hiszen ma nagyon ne­héz egy királynak ál­lást találnia, de még nehezebb megtartani. Sokan közülük a leg­nagyobb kényelemben élnek Portugáliában, vagy Spanyolországban abból a zsákmányból, amit nagysebtéfoen ösz- . szeszeatek, amikor ki- ebrudalták őket. A szol gák hada rajzik körü­löttük, akik azért kap­ják fizetésüket, hogy felséges úrnak vagy fenséges kiráílyi herceg­nek szólítsák őket. Eltekintve attól; ami­kor a nyilvánosság elé lépnek, a legtöbb em­bernek és köztük volt alattvalóiknak eszébe sem jut, hogy ezek az urak léteznek. Mi az öka mégis annak, hogy Görögország királya összegyűjtötte vala. mennyiüket e.gy ha­jóra? Az egyik elmélet sze­rint az egész murit azért rendezték, hogy a fiatal hercegek és her­cegnők házasság remé­nyében találkozhassa­nak. Sok érv szól emel-' lett. Ugyanis királyi személyiségeknek fö­löttébb nehéz házassá­got kötni. Fiúk' és lá­nyok könnyen találkoz hatnak egymással, de ő királyi fenségeik már sokkal nehezebben. Egy másik magyará­zat az, hogy az egész nyilvános parádéval kir csit fel akarták lendí­teni Görögország ide- genforgialmát. Ugyanis azok az emberek, akik egy lépést sem tenné­nek, hogy megnézzék Görögország egykori dicsőségének emlékeit, ész nélkül rohannának a világ másik végéből — de legalább is Ame­rikából, — hogy ugyan­azon a földön járjanak, ahol a minap Pál ki­rály kékvérű cirkusza vendégszerepeit. A fel­ső tízezer nagyon ked­veli az ilyesmit. A harmadik elmélet szerint Görögország ki­rálya azért csődítette az egész rokonságot egy hajóra, hogy egy távoli lakatlan görög sz igát re kitegye őket, mert arra gondolt, úgy­sem biényzanának sen­kinek. Ez bizony észszerű cselekedet volna, ame­lyet a közvélemény is támogatna, annál is in káibb, mert a kiránduló hajó vendégei közül egy sem végez hasznos foglalkozást. Ha pedig Pál király magát is hi­degre tenné velük együtt, annak még job­ban tapsolnánk, , csupán a törekvés. A békét mindad­dig nem lehet biztosítottnak venni, amíg magas állami funkciókban olyan esztelen nézeteket valló egyé­nek ülnek, mint Li Szin Man, dél­koreai elnök, vagy olyan széles nem­zetiköp tapasztalattal rendelkező emberek, akik a nemzetközi nézet- eltéréseket háborúval akarják át­hidalni.'' Tanner hangsúlyozta, igen súlyos dolog,, hogy az amerikai kongresz- szug különbizottsága javasolta: kös­sön az Egyesült Államok olyan egye? ményeket más országokkal, amelyek a kereskedelmi és diplomáciai kapcso­latok megszüntetését jelentenék „a kommunista világgal.“ A Főtanács beszámolója feletti vita a kongresszus szeptember 6-i esti ülésén kezdődött meg. A kongresszus küldöttei egyhangú­lag elfogadták azt a határozati javas­latot, amely követeli, hogy a kor­mány növelje az iskolák építésére előirányzott összeget. Nem szabad elvetni megszorult, alacsony hektolitersúlyú kenyér- és takarmány- gabona vetőmagot Az idén a kalászosok, főként az őszi búza magvai sokhelyütt megszo­rultak. Az ilyen kenyér és takar­mánygabona mag vetésre nem alkai más. A földművelésügyi miniszter és a begyűjtési miniszter szabályoz­ta a vetőmagcserét, hogy biztosítsa a termelőknek az idei, őszi vetéseik­hez szükséges vetőmagot. Azokon a területeken, ahol a szok­ványvetőmagot minőségi vetőmagra cserélik ki, a vetőmagszükségletet lehetőleg nemesített vetőmagból, csere útján kell kielégíteni. Az ezen kívüleső területeken a megfe­lelő minőségű és mennyiségű szok­ványvetőmagról a termelők elsősor­ban a saját készletükből gondoskod­janak. Ezenkívül meg kell szervez­ni a termelők egymás közötti cseré­jét Ott, ahol a helyi készletekben nincs elég szokvány vetőmag, a minőségi vetőmagcsere alá nem eső területeken a ’begyűjtési miniszté­rium — cserétermény ellenében — szokvány őszi búza, rozs- és őszi- árpa vetőmagot ad. Az igénylést — mellékelve a községi tanács igazo­lását — a helyi termény begyűjtőnél: ősziárpára szeptember 10-ig, rozsra szeptember 15-ig, őszi búzára szep­tember 30-ig kell bejelenteni. A szokványvetőmagért az átvételkor azonos fajú terményt kell cserébe adni. Ha a vetőmag az igénylés he­lyétől tíz kilométernél nagyobb tá­volságra van, a szállításról a Ter­ményforgalmi Vállalat gondoskodik. A szokvány vetőmagért a termelő mázsánként hat forint kiosztási költséget fizet a begyűjtő szervnek. Felavatták Bulgária első penicillingyárát Szófia (MTI) A felszaloadulás ti­zedik évfordulójának előestéjén a bolgár dolgozók újabb nagy sikert értek el. Az építők és szerelők be­fejezték az ország első peniciiin­gyárán az utolsó simításokat is és a gyárat vasárnap ünnepélyes kere­tek. között átadták rendeltetésének. Dr. Petr Kolarov mondotta el ün­nepi beszédét, méltatva a gyár je­lentőségét és a bolgár egészségvé­delem fejlődését. A miniszter elmondotta, hogy 1939-ben több mint kétezer lakosra jutott csak egy orvos, ma viszont minden nyoicszázhetven lakosra jut egy. Az állami költségvetésben ma több mint hatvamsizor annyit irá­nyoznak elő egészségvédelmi célok­ra, mint 1939-ben. Jelentős eredményeket értek el a bolgár dolgozók a gyógyszergyártás terén is és ebben nagy szerepet ját­szik a felavatásra került penicillin- gyár. Edonafd Herrio? a Franciaországot fenyegető veszélyekről Páris (MTI) Lyon városában most vasárnap ünnepelték meg a felsza­badítás tizedik évfordulóját. Ez al­kalomból nagyszabású emlékünnep­ség zajlott le, amelyen felszólalt Edouard Herriot, a nemzetgyűlés tiszteletbeli elnöke, aki sok évtize­de a város képviselője. Felszólalásá­ban hangsúlyozta: Franciaországot most ismét súlyos válság fenyegeti, ezért minden igaz francia hazafi­nak, politikai nézetre és társadalmi helyzetre való tekintet nélkül, össze kell fognia, hogy Franciaország meg őrizhesse helyét a nagy nemzetek sorában. Az országos gépíróversenyt szeptember 25-ér, rendezi meg az országos gyorsíró- és gépíróverseny­bizottság. A nevezéseket szeptember 15-ig kell beküldeni. Budapesten a versenybizottság címére (V. Szabad­ság-tér 17. I. 124.) vidéken az ille­tékes „felnőttek irodakezelői szak­iskolája4’ versenyfelelőséhez. Terroritéleíek Francia-egyenlitüi Afrikában Páris (MTI) A francia demokra­tikus sajtó jelentése szerint Francia egyenlítői Afrika Oubangui Chari területének fővárosában, Berberati- ban a francia gyarmatosítók bírósá­ga három nap alatt 102 bennszülött felett ítélkezett és 76 esetben hosz- szabb-rövidebb időre szóló szabad­ságvesztés büntetéseket mondott ki. Valamennyit azért, mert a vádlot­tak résztvettek és felszólaltak egy népgyűlésen és ennek során szóvá tették a francia gyarmati hatóságok túlkapásait. Az amerikai kormány a Biztonsági Tanács egybehívását kérte (MTI) Hírügynökségi jelentések szerint az amerikai kormány kérte, hívják össze a Biztonsági Tanácsot az Osztrovnoj fok térségében lezaj­lott repülőgép incidens ügyében, A német militarismus vezérkara Irta: J. BOLTYIN vezérőrnagy A második világháborúban, ame- lyet 15 éve kezdett el a hit­lerista Németország, világosan meg nyilatkozott a német vezérkar reak­ciós volta, bűnössége. A német ve­zérkarnak kiemelkedő szerepe volt a szovjet hadsereg által szétzúzott hitlerista „harmadik birodalom4' bűnös szervezetei között a háború kirobbantásában és az embertelen hadviselési eszközök alkalmazásában. A háború utolsó napjáig Hitlerek klikkje érdekében dolgozott. Szám­talan véres bűntett szennyezi be. Békés emberek millióinak halálában volt bűnös... A potsdami egyez­mény, amely az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió között jött létre és amelyhez Franciaország is csatlakozott, nem ok nélkül tartal­mazott olyan határozott előírást, miszerint meg kell szüntetni a né­met vezérkart, az agressziónak ezt a főszervét, 'be kell tiltani tevékeny­ségét. Éppen e vezérkar volt a nagy monopóltőke reakciós, imperialista politikájának egyik fő végrehajtója. A hitlerista hadsereg szétzúzása után a fasiszta Németország volt katonai vezetői közül csak kettő — Keitel és Joäl — nem kerülte el az akasztófát. őket a nürnbergi peren a többi háborús főbűnössel ellentét­ben kötéláltali háláira ítélték. A vezérkar többi képviselője — Hal- dér, Kesselring, Stülpmagél, Man- stein és Manteuffel, stb. — ellen formálásán megindították a „bíró­sági eljárást“, perükön azonban a fasizmus amerikai-angol szekértolói együttérzésükkel tüntettek a vádlot­tak mellett, pártfogásukban része­sítették őket. Ennek következtében egyes tábornokokat egyszerűen fel­mentettek, másokat, akiknek nevére legjobban emlékeztek az agresszió áldozatainak milliói, engedve a köz­vélemény nyomásának, különböző időtartamú börtönbüntetésre ítélték. Ám három-négy év sem telt bele, s az „elítéltek" szabadlábra kerül­tek. A vert tábornokok rövid „fogsá­gukat”, amelyeket összkomfortos kies városkörnyéki villákban kedé­lyes amerikai és angol felügyelet alatt töltöttek, arra használták fel, hogy megírták emlékirataikat a második világháborúról. A volt hitlerista tábornokok há­borús viasíz g emlékezéséé igaaoiíni akarják a német fasiszta agressziót, a revánsszellem szitását, új, termé­szetesen a „Kelet”, s elsősorban a Szovjetunió elleni háború előkészí-- tését. A hitlerista hadigépezet cső­döt vallott képviselői azt akarják bebizonyítani, hogy egyedül Hitler és a nemzeti szocialista párt vezető rétege hibájából szenvedett veresé­get Németország a második világ­háborúban, a tábornokoknak és ál­talában a katonáknak semmi részük nem volt ebben, s hogy egyedül Hitler és közvetlen „pártemberei“ voltak a felelősek az embertelen hadviselési módszerekért; a táborno­kok csak a parancsot „gondolkodás nélkül végrehajtó katonák" voltak. Ezekben az emlékiratokban azon­ban nemcsak az elkésett önigazolás kísérleteit látjuk. Szerzőik mind magasztalják a győzedelmes Szovjet Hadsereg által szétzúzott német ha­digépezetet és annak agyát — a ve­zérkart. A megvert hitlerista tábor­nokok reklámot csinálnak az agresz- szió e szervének, s nyíltan felajánl­ják szolgálataikat az új gazdáknak, az amerikai imperialistáknak. Jel­lemző ebben a tekintetben, hogy Guderian „Egy katona visszaemlé­kezései“ című emlékiratában nyíltan felhívást tesz, hogy élesszék fel a német militarizmust és annak ,, agy trösztjét” — a vezérkart. Az amerikai-angol reakciósok a háború után azonnal hozzáfogtak, hogy saját céljaikra használják fel* a német szoldateszkát. 1946—1947­ben az amerikai és angol táborok­ban „fogságban44 lévő német tábor­nokokból és tisztekből megalakítot­ták az első csoportokat, „a második világháború tapasztalatainak tanul­mányozására." 1948-ban Halder ve­zérezredest nyíltan munkába állí­tották az európai amerikai csapatok vezérkarának „történelmi’4 osztá­lyán; az amerikai megszálló ható­ságok rendelkezésére a 'bonni kor­mány mellett felállították a .kato­nai tanécsadó"-bizottságot, 1951-ben pedig az amerikaiak befejezték a háborús bűnös tábornokok szabad- lábrahelyezését és a hadügyminisz­térium és a vezérkar funkcióit be­töltő katonai intézmények rendsze­rének kiépítését Nyugat-Németor- szágban. A német mihtarizmus feléleszté­sére tett intézkedések természetesen nem ok nélkül történtek éppen az „európai hadseregről“ szóló párisi szerződés és a bonni .keretszerző­dés’' megkötésének idején. Az 1950- 1951 évek ennek kapcsán a német vezérkar tényleges helyreállításának időszakát jelentették. A „Daily Ex­press44 című angol lap 1951 július 16-i számában ezt írta: „A német vezérkar, erz a könyörtelenül mű­ködő gépezet, amely száz éven át tervezte az európai háborúkat —- újra létezik.4' És hogy azóta mek­kora előrehaladás történt ezen a té­ren, az kitűnik abból, hogy az úgy­nevezett „Black hivatalban’4 a tényleges bonni hadügyminisztérium ban jelenleg dolgozó 180 vezérkari tiszt fele a hitlerista vezérkar tagja volt. Egyébként a hitlerista vezér­kar tagjai közül a háború után 107 tábornagy, tábornok és tiszt mene­kült ép bőrrel, ami azt jelenti, hogy már csaknem valamennyit alkal­mazzák a bonni revansiszták. (Folytatása következik)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents