Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-08 / 213. szám

TOLNAI mÁc proletárja t e&ye/Sl jeteks A MAI SZAMBÁN: Külpolitikai hírek (2. o ) — Nem szabad elvetni meg­szorult, alacsony hektolitersúlyú kenyér- és takar­mánygabona vetőmagot (2. o.) — A német miliíariz- mus vezérkara (2. o.) — A naki kommunisták harca... (3. o.) — Hozzászólás a tanácstörvénytervezethez (3. o.) — Hétszázan nézték meg az „Életjel"-t Nagy- mányokon (4. o.) AZ M D LNA MEGYEI PÄR TB I ZOTTjA’G A'NAK L A P jf A XI. ÉVFOLYAM, 2X3. SZÁM AKA oil FILLER SZERDA. 1954 SZEPTEMBER 8 11 Megyei Tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának feihívása megyénk dolgozóihoz Pártunk Hl. kongresszusának határozatad komoly íe!adatokat szabtak meg dolgozó népünk szá­mára, hogy az elmúlt év júniusá­ban elhangzott párt és kormány- határozatok alapján rövid időn be­lül lényegesen emelni tudjuk dol­gozó népünk életszínvonalát. En­nek előfeltétele az, hogy dolgozó népünk, köztük megyénk dolgozói is, ki-ki a maga területén harcot indítson a határozatok maradékta­lan végrehajtásáért. E feladatok végrehajtását lesz hivatva előse­gíteni a folyó évben megtartandó tanácsválasztás is. Dolgozó népünk már az elmúlt négy év alatt megismerte a tanács rendszerünket és aktívan bekap­csolódott a hatalom gyakorlásába. Az eljövendő tanácsválasztások az eddigieknél sokkal nagyobb lehe­tőséget biztosítanak ahhoz, hogy dolgozó népünk nagyobb mérték­ben bekapcsolódhasson a hatalom gyakorlásába. A tanácsválasztások sikere az egész dolgozó nép közös érdeke, mivel a dolgozó nép életszínvona­lának emelése, a közszükségleti cikkekkel való eddiginél jobb el­látása, a dolgozók ügyeinek inté­zése a tanácsok eredményes mun­káidtól is függ. A tanácsválasztásokíg Igen sok feladatot kell még megoldanunk az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Az iparban, megyénk üzemeinek jelentős része adósa maradt a népgazdaságnak, a ter­vek teljesítésében és az önköltség csökkentésében, ami nagymérték­ben akadályozza a kormányprog- ramm végrehajtását. Ezért a leg­sürgősebb feladat az, hogy üze­meink dolgozói harcba induljanak a még hátralévő időszakban a III. negyedéves tervek teljesítéséért és a lemaradások mielőbbi beho­zásáért, valamint a IV. negyed­éves tervteljesítés előfeltételeinek biztosításáért. A mezőgazdaság területén: az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek és az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok indítsanak harcot az őszi mező­gazdasági munkák és az állammal szembeni kötelezettségek liviár- Időelőttl teljesítéséért, a Jövőévi terméshozam emeléséért és a téli nagy gépjavítások előfeltételeinek biztosításáért. Hogy a felsorolt feladatokat si­keresen végre tudjuk hajtani, an­nak egyik előfeltétele az, hogy megyénkben az eddigieknél széle­sebb területen kifejlesszük a szo­cialista munkaversenyt, előrehala­dásunk egyik igen fontos motorját. Ezért a Tolnamegyei Tanács Végrehajtó bizottság a és a Szakszer vezetek Megyei Tanácsa felhívja megyénk ipari, mezőgazdasági és értelmiségi dolgozóit, hogy az (El­jövendő tanács válasz tások tisztele­tére kezdeményezzenek széleskörű munkaversenyt a tervek részletei­ben való teljesítéséért, az önkölt­ség csökkentéséért és a minőségi munka megjavításáért. A Tolnamegyei Tanács Végrehaj­tóbizottsága, hat-hat versenyzász­lóval jutalmazza a versenyben leg­jobb eredményt elérő vállalatot, állami gazdaságot, termelőszövet-* kezetet, gépállomást, járást és köz­séget. A tanácsválasztás tiszteletére adományozott versenyzászló elnye­résének feltételei a következők: AZ IPAR TERÜLETEN: 1. A tervek maradéktalan telje­sítése, a lemaradások behozása de­cember 1-ig. 2. önköltségcsökkentés. 3. Anyagtakarékosság. 4. A minőségi munkák megja­vítása. 5. A termelékenység emelése. 6. A béralap tervszerű felhasz­nálása. A MEZÖGAZDASÄG TERÜLETÉN: 1. A Minisztertanács határozata alapján az őszi mezőgazdasági munkák határidőre való elvégzése. a) szántás-vetés munkák októ­ber 30-ig, b) betakarítási munkák elvég­zése október 30-ig, c) őszi mélyszántás november 30-ig, d) silőzási tervek teljesítése. 2. Az állati termékhozam növe­lése. ' 3. Az állammal szembeni köte­lezettségek teljesítése. 4. önköltségcsökkentés és a bér­alap tervszerű felhasználása. A Tolnamegyei Tanács Végrehaj tóbizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa arra kéri me­gyénk ipari és mezőgazdasági dol­gozóit, hogy az eddiginél még sokkal alaposabb, körültekintőbb munkával járuljanak hozzá a ta­nácsválasztások sikeréhez. Egyben felhívjuk megyénk összes szakszer vezeteinek vezetőit, aktivistáit, gazdasági funkcionáriusait, hogy példamutató tevékenységükkel, felvilágosító munkán keresztül te­remtsék meg a verseny legjobb elő feltételeit, hogy méltóképpen ün­nepelhessük meg a második ta­nácsválasztást. TOLNAMEGYEI TANÁCS vEgrehajtöbizottsäga és a SZAKSZERVEZETEK MEGYEI TANÄCSA A parasztság felemelkedésének egyedüli útja . .. A gazdasági év vége felé járunk. Az egyéni dolgo­zó parasztság érdeklődése, figyelme a termelőszövetke­zetek munkájára, eredményeire irányul. Az egyéni pa­rasztok a jó gazda szemével fürkészik a szövetkezetiek életét és gazdálkodását — saját jövendőjüket, lehető­ségeiket kutatják benne. Méghozzá nagyon igényesek ebben a vizsgálódásban: nem elégíti ki őket a gazdál­kodás régi megszokott rendje és színvonala. Ennél töb­Jól gondolkodóit és helyesen cselekedett az a 76 parasztcsalád, amelyik az elmúlt hélen a közös gazdálkodás útját választotta A termelőszövetkezeti mozgalom az elmúlt évben megyénkben is sokat szilárdult, erősödött. A régi hírneves termelőszövetkezetek mellé, mint a tamási Vörös Szikra, a tenigelici Pe­tőfi, újak sorakoztak fel, a naki Ut a Szocializmus Felé, a bonyhádi Dó­zsa Népe tsz és még számos jövedel­mezően gazdálkodó termelőszövetke­zet. A dolgozó parasztok tulajdon két szemükkel látják, hogy a jól dolgo­zó termelőszövetkezeti tag hogyan él. mennyit jövedelmez neki a szocialis­ta kollektív gazdálkodós. Ezért hatá­rozta el az elmúlt héten megyénkben újafbb 76 parasztcsalád, hogy a szö­vetkezeti gazdálkodás útját választja. A tamási Vörös Szikra tsz-ben újabban 12 család kérte felvételét Megyénk egyik legnagyobb és leg­jövedelmezőbben gazdálkodó terme­lőszövetkezete, a tamási Vörös Szik­ra. Pedig három évvel ezelőtt azt jósolgatták a tamásiak, főként az osztáiyellenség és a kulákok: ,,soha nem lesz ebből a szövetkezetből jó gazdaság.*' A jóslat nem vált be. — Olyan gazdaság ma már a Vörös Szik ra termelőszövetkezet, amelynek több ezer főnyi állatállománya van. A ta­gok, — kevés kivétellel — megtalál­ták számításaikat — boldogok, elé­gedettek. Belátják a tamási egyéni dolgozó parasztok és meggyőződtek róla, hogy közösen mégis könnyeb­ben, olcsóbban, többet és jobbat le­het termelni. Ezért kérte az elmúlt héten újabban 12 család felvételéta Vörös Szikra termelőszövetkezetbe. „Visszamegyünk az Uj Barázda fsz-be!'4 — így határozott újabban 15 gazda Harcon Pártunk III. kongresszusa megál­lapította : „Termelőszövetkezeteink az elmúlt ősszel kemény próbát álltak ki. Az osztályellenség dühös táma­dásaival szemben a termelőszövetke­zetek nagy többsége politikailag meg­szilárdult . .".'* így volt ez az ősszel Harcon is. Az Uj Barázda termelő- szövetkezet udvara gyakran nézett ki úgy, mint a csatatér. Egyik tag a lovát, a másik az ekéjét, a harmadik a földjét követelte. „Békésen is ki­adjuk, ami jár, csak menjetek. De minek ez a .cirkusz1, úgyis vissza­jöttök ti még'* — így mondták a sző vetkezet visszamaradt tagjai. Igazuk volt. Az ellenség terve kudarcot val­lott. A becsületes, jól dolgozó terme­lőszövetkezeti tagokat csak ideig- óráig lehetett megtéveszteni. Ha bele­fáradna az osztályellenség a magya- rázgatásba, még akkor sem tudná ma meggyőzni a tavaly ősszel kilépett termelőszövetkezeti tagokat arról, hogy nem jó a szövetkezetben. Nem, mert az Uj Barázda termelőszövet­kezet visszamaradt tagjai -bebizonyí­tották, hogy a dolgozó parasztok fel. emelkedésének egyedüli útja az ön­kéntesen társult kollektív gazdálko­dás. Ebben az évben, — az aszályos időjárás ellenére — annyi gabonája ^ »»^aÍas ®s a „Dajka1* részt vesz a Mezőgazdasági Kiállításon termett ez Uj Barázda termelőszö­vetkezetnek, hogy csak búzából 4.7 kilót osztottak egy munkaegységre. Újvári József feleségével 30.5 mázsa gabonát kapott a szövetkezetben. — Eziek láttán 10 volt tsz-tag még a bú. zaelőlegosztás után azt mondta az elnöknek: „Farkas Pisti, nem kell nekünk a régi barázoa, az új baráz­dát .kérjük vissza." Az elnök akkor azt mondta: „Belátjátok, hogy téved­tetek, szívesen visszaveszünk benne­teket, mert 'köztünk a helyetek.“ — Vissza is veszik az Uj Barázda ter­melőszövetkezet tagjai azt a tizet is, amelyik korábban kérte és azt a ti­zenötöt is, aki most kérte visszavéte­lét az Uj Barázda termelőszövetke- zetbefc Minden vonatkozásban példát mutat a sárpilisi Máreiusi Ébredés tsz Ahhoz, hogy egy termelőszövetke­zet népszerű legyen, a dolgozó pa­rasztok elismerjék, alapvető követel­mény, hogy jól dolgozzon, minden vonatkozásban példát mutasson, mert az egyéni paraszt nemcsak arra fi­gyel fel, ami vonzó, de arra is, ami visszataszító. Azt például nem tud­ja olyan hamar meg a falu lakos­sága, hogy X vagy Y adósa az állam­nak. De ha a termelőszövetkezet adó­sa, azt mindenki megtudja, s akkor megy a hír szájról szájra, hogy eny- nyi meg ennyi adóssága van a szö­vetkezetnek. A sárpilisi Márciusi Eb­red ég termelőszövetkezetet ilyen vo­natkozásban nem érheti szégyen. —* Már teljesítette egészéyi kenyér- és takarmánygabona, hús, tojás, tej, baromfi, vágómarha beadási kötele­zettségét. Beszélik is a faluban, hogy jól dolgozik, példát mutat a szövet­kezet. Megcáfolhatatlan tény, hogy ebben az évben példamutatóan, jól gazdál­kodnak a Márciusi Ébredés tagjai. Amellett, hogy maradék nélkül telje­sítették beadási kötelezettségüket, 4.6 kiló kenyérgabonát, 1.09 kiló takar­mánygabonát osztottak munkaegysé­genként. Járt János feleségével a 450 munkaegységre több, mint 23 mázsa kenyér-, illetve takarmánygabona- előleget kapott. Ezek láttán minden­kinek, — még a tsz tulajdonosainak is — megváltozott a véleménye a szövetkezetről. „Érdemes a termelő­szövetkezetben dolgozni — jegyezte meg Asztalos Sándor, — nem is le­hetne bennünket innét elzavarni, márcsaik nem gondolja senki, hogy saját magunknak ellenségei va­gyunk." „ttiztos alapot teremtünk minden termelo- szövel kezet jövöévi jó gabonatermésének“ A párt III. kongresszusán Rákosi elvtárs azt mondotta: „A termelő- szövetkezetek gazdasági megerősíté­sének, terméshozamuk emelésének, a falu szocialista átalakítóiénak dön­tő eszközei a gépállomások." Ha ilyen szempontból vizsgáljuk a szed­res! gépállomás munkáját, megálla­píthatjuk. hogy 1954 előtt bizony nem igen töltötte be hivatását. Ez nagyban fékezte a környék termelő- szövetkezeteinek gazdasági erősödé­sét, a termésátlagok növelését. Ez volt 1954 előtt — ma már más a helyzet. A szedresi gépállomás ma már minden erejével segíti a hozzátartozó termelőszövetkezeteket. Bizonyítékul szolgáljon erre az a tény, hogy eb­ben az évben minden termelőszövet­kezetben elvégezték a háromszori, de legkevesebb a kétszeri gépi kapálást. A gabonának több, mint 70 százalé­kát géppel aratták. Aratás után el­végezték a tarlóhántást, napjainkban pedig szorgalmas munkával készítik elő az őszi kalászosoknak a mag­ágyat. Mint Miklós elvtárs, a gép­állomás vezető gazdásza mondja, ed­dig minden termelőszövetkezetben minőségi munkával elkészítették az ősziárpa alá a magágyat. A többi őszi kalászosok talajelőkészítő munkáját pedig folyamatosan végzik. „Biztos alapot teremtünk minden termelőszö­vetkezet jövöévi jó gabonatermésé­nek!“ A tanácstagok példamutatásával Tengelic község túlteljesítette buroonyabegyűjtési tervét Képünkön az alsóleperdi állami gazdaság két legmagasabb tejhoza- mn tehene látható. Balról az állami gazdaság „Dajka“ nevű bonyhádi piros-tarka fajtájú tehene, amely­nek eddigi évi tejhozama 4.132 liter. A laktáció alatt 6.000 liter. A ké­pen még Pintér Ignác, a tehén gon­dozója látható. A jobboldali képen a .Vajas’* nevű tehén van, amely­nek évi tejhozama 4.280 liter. A laktáció alatt várható tejhozam 5.700 liter. A tehenet Takács István­ná gondozza, Községünkben a gabona cséplése és begyűjtése befejeződött, a gaz­dák magukévá tették azt a jelszót, hogy „Első gabonát a hazának!” Ez megmutatkozik abban, hogy közsé­günk 100 százalékban teljesítette j begyűjtési tervét. A kapások begyűjtése is megkez­dődött, községünk lakossága burgo- nyabegyüjtési tervét 58 mázsával túlteljesítette. Ezen eredmény el­érését nagyban elősegítették a párt­tagok, tanácstagok, tanácsi dolgozók és azok hozzátartozóinak példamu­tatása. Cseh Péter mezőgazdasági előadó 110, Lengyel István község­gazda 105, Cseh István és Rikk Ist­ván hivatalsegédek 115 százalékra teljesítették burgonyabeadási köte­lezettségüket. így lehetne sorolni az olyan dolgozó parasztok neveit, mint Gáncs Sándor, Szijjártó Mi­hály, Rácz István, Györki Imre és még sokan mások, akik segítették a begyűjtési terv túlteljesítését. Zapádi Hedvig Tengelic. bet keresnek — a szocialista nagyüzem fölényét. Az egyéni parasztok nem tekintenek bele a szövetkezet könyveibe, számadásaiba és bankszámláiba. De be­tekintenek a szövetkezet udvarába, szérűjébe, magtárá­ba, istállójába; megnézik a nap állását, amikor a nö­vénytermelő brigád megkezdi a burgonya szedését, az­után gondolkodnak...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents