Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-07 / 212. szám

2 N Ä P C ö 1954 SZEPTEMBER T Megjegyzése k Á tolnai KTSZ figyelmébe ajánljuk . ....................................................__i A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok kormányához Moszkva (TASZSZ): A. A. Gromi- ko, szovjet külügyminiszterhelyettes szeptember 5-én fogadta Bohlen-t, az Egyesüli Államok moszkvai nagykö­vetét és az alábbi jegyzéket nyúj­totta át: „A Szovjetunió kormánya szüksé­gesnek tartja kijelenteni az Egyesült Államok kormányának a következő­ket: Pontosan megállapított adatok sze­rint ez év szeptember 4-én vladi- vosztoki idő szerint 19.20 órakor egy „Neptun“ típusú kétmotoros kato­nai repülőgép, amely az Egyesült Ál­lamok légihaderejének jelzéseit vi­selte, Nahodka kikötőiétől keletre, az Oszlrovnaj fok térségében megsértet­te a Szovjetunió állami határait. Amikor két szovjet vadászgép kö­zeledett a határsértő amerikai repülő géphez, hogy jelezze: az amerikai re­pülőgép a Szovjetunió határain be­lül tartózkodik és felszólítsa, hogy haladéktalanul hagyja el a Szovjet­unió légiterét, az amerikai repülő­gép tüzet nyitott a szovjet vadászgé­pekre. A szovjet gépek kénytelenek voltak viszonozni a tüzet, mire az amerikai repülőgép a tenger irányi­ban eltávozott. A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni az Egyesült Államok kormányának figyelmét arra, hogy ez már nem az első eset, hogy ame­rikai katonai repülőgépek megsértik a Szovjetunió állami határait. A szovjet kormány határozott til­takozást jelent be az Egyesült Álla­mok kormányánál a szovjet határ­nak egy amerikai repülőgép által történt újabb durva megsértése el­len, követeli, hogy vonják szigorúan felelősségre az ebben vétkes szemé­lyeket és elvárja, hogy az Egyesült Államok kormánya megteszi a szük­séges intézkedéseket annak meggát- lására, hogy amerikai repülőgépek a jövőben újra megsértsék a Szovjet­unió állami határait.“ Az amerikai nagykövet kijelentet­te. hogy a szovjet kormány jegyzé­két továbbítja az Egyesült Államok kormányához. Az angol kormány Kanada bevonásával kiienchatalmi értekezletet javasol Megyénk csaknem valamennyi községében megalakultak a kisipa­ri termelőszövetkezetek. Ezeknek a KTSZ-eknek a különböző rész­legei azt a feladatot kapták, hogy a hozzájuk küldött megrendelése­ket és a szerződésben meghatáro­zott időpontot betartsák, vagyis határidőre végezzenek a vállalt munkával. Ezek a leírt formaságok azonban csak papíron vannak. — KTSZ-eink vezetői annak rendje- módja szerint alá is írják azt a pa­pírt, hogy ekkorra, meg ekkorra elkészülünk a munkával, és ha szükséges, még esküdni is merné­nek arra, hogs amit ők mondanak, az vagy úgy lesz, — vagy nem, és legtöbbször nem. Úgy vagyunk mostanában egy-két elrettentő pél­da láttán, hogy akkor sem hiszünk egyik vagy másik KTSZ vezetőjé­nek a szavában, ha szívüket a sa­ját tenyerükre teszik ki. Hát lehet hinni, amikor a kitűzött határidő, póthatáridő lejária után is úgy néz ki a szerencsétlen építkezés, hogy siralom ránézni. És ilyenkor jogosan vetődik fel minden becsü­letes dolgozó emberben az a kér­dés, hogy ez a KTSZ tulajdonkép­pen mire nézi a napot. Egyszóval rövid, pár soron ke­resztül a tolnai KTSZ építő rész­legéről szeretnénk megemlékezni, akik Tengelic községben „akar­nak” építeni egy új földművesszö­Megyénk területén kevés olyan község akad, mint Sióagárd, ahol a gazdák büszkén mondhatják, hogy a csépléssel egyidőben eleget tettek ke­nyér- és takaroiánygabonabeaíj'ási kö telezettségüknek. A sióagárdi gazdák büszkék lehetnek arra, hogy nem maradtak adósai a dolgozó nép ál­lamának. Ezt pedig annak köszön­hetik, hogy a múlt gazdasági évben jól készültek fel az őszi munkálatok elvégzésére. Idejében vetették, jól készítették el a földjeiket, s munká­juk gyümölcse meg is mutatkozott a csépiégnél. Átlagtermésük búzáiból meghaladta a 9 mázsát. Nincs is a községben egyetlen olyan gazda sem, Angol parlamenti képviselők Lengyelországban Var-só (TASZSZ): A külföldi kul­turális kapcsolatokat ápoló társaság meghívására munkáspárti képviselők egy csoportja érkezett Varsóba. A csoport tagjai: Lord Stansgate és Lord Silkin, a felspház tagjai, vala­mint John Hynd, George Brown. Jan Mikardo, Desmond Donnelly, Hugh Delroy és Roy Mason alsóházi kép­viselő. fl „Báthory“ hajó utasainak látogatása Lenlngrádban Leningrád (TASZSZ): Balti-tengeri „beke-útja” során Leningrádiba érke­zett a „Báthory" hajó. A leningrádialk meleg fogadtatás­ban részesítették a vendégeket: Svéd­ország, Norvégia, Dánia, Finnország, a Német Demokratikus Köztársaság, és a Lengyel Népköztársaság béke- mozgalmának képviselőit. Megnyílt a manilai értekezlet Hétfőn reggel megnyílt Manilában az úgynevezett SEATO-értekezlet. A megnyitó beszédet Magsaysay, fülöp­szigeti elnök mondotta. Juies Moch-ot választókerülete teljes bizalmáról biztositotta Párás. A francia lapok beszámol­nak arról, hogy a Hérault-megyei Sete kikötőváros szocialista pártszer vezete vezetőségi ülésén egyhangú határozatot hozott, amelyben teljes bizalmát és szolidaritását fejezi ki nemzetgyűlési képviselője, Jules Moch, valamint Laniel Mayer és Max Lejeune képviselők ifárat, aki­ket — mint ismeretes — vezetőségi határozattal, „megtorlásképpen” ki­zártak a Francia Szocialista Pártból, mert szembeszegültek az EVK szer­ződéssel, vetkezeti bolthelyiséget, két hozzá­tartozó raktárral. 1954 év márciusában szorgalmas emberek kezdtek egy régi házat le­bontani. A hír szerint ennek a lebontott épületnek a helyén majd egy új földművesszövetkezeti bolt fog nyílni a szerződésben megálla­pított határidő lejártakor május el­sején. Május 1-e és az utána következő gyönyörű tavaszi és nyári napok régen elmúltak már, sőt augusz­tus 20-a is a póthatáridő lejártá­nak a napja. És ma szeptember elején ugyanott tart az építkezés, ahol egy hónappal ezelőtt hagy­ták. Ezek után és ezért bátorkodunk megkérdezni a tolnái KTSZ ille­tékeseit, hogy tényleg mikor lesz­nek hajlandók ezt az olyan régen várt bolthelyiséget rendelteiésé- nek átadni. A tengelici dolgozók nagyon várják már. annál is in­kább, mert államunknak ez a földművesszövetkezeti bolt nem pár fillérébe kerül, hanem az üz­leti berendezéssel együtt 119 ezer forintba. Ez a 119 ezer forint te­hát nem arra hivatott, hogy hó­napokon keresztül egyes emberek felelőtlensége miatt valahol he­verjen, hanem arra, hogy a ‘ falu valamennyi dolgozójának a legki­sebb igényét is kielégítse. akit a tanácsnak a beadás nemtelje­sítéséért fel kellett volna szólítani, vagy el kellett volna számoltatni. Mindenki igyekezett közvetlen a csép­lőgéptől eleget tenni állam iránti kö­telezettségének. A cséplést augusztus 20-ra befejezték. Ezzel csaknem egy­időben teljesítették 100 százalékra gabonabeadási kötelezettségüket is. A sióagárdi Béke tsz mindenben példát mutatott, jó termést takarí­tott be, s mire az egyéni gazdák el­csépeltek, a tsz tagsága is teljesítet­te beadási kötelezettségét. Sióagár- don nyugodtan néznek a kapásnövé­nyek begyűjtése elé is, mert tudják, hogy azzal sem fognak szégyent val­lani. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK reak­ciós erői az északatlanti szerződés mintájára Délkelet-Ázsiában is ka­tonai tömböt szeretnének összehoz­ni (amelyet SEATO-nak keresztel­tek el). Ürügyül a „kommunizmus elleni" harcot és Ázsia „védelmét” hozzák fel, valójában azonban erre a katonai tömbre azért van szük­ség, hogy az ázsiai országokban' el­fojtsák a nemzeti felszabadító moz­galmat és egy új háborút készítse­nek elő. Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériuma szeptember 6-ára a Fülöp-szigeteken értekezletet hí­vott össze, hogy ott megvitassák a SEATO amerikai terveit. Az érte­kezleten az Egyesült Államokon, Anglián és Franciaországon kívül résztvesz Ausztrália, Ui-Zeeland és a Füiöp-szigetek. A délkeletázsiai katonai szövetség kiagyalói szeret­nének minél több ázsiai országot bevonni ebbe a szövetségbe, hogy így leplezzék gyarmatosító és ag­resszív céljaikat. Számításaikba azonbán hiba csúszott: minden olyan ázsiai ország, amely becsben tartja függetlenségét és. szuverenitá­sát, visszautasította a gyarmatosító hatalmak meghívását, kijelentette, hogy nem hajlandó résztvenni a fülöpszigeti értekezleten. Ezt a nemzeti érdekeknek egye­dül megfelelő álláspontot foglalta el India, Burma, Indonézia és Cey­lon kormánya. Mint ismeretes, Nehru, India mi­niszterelnöke nyilatkozatában rámu­tatott arra, hogy az Egyesüit Ál­lamok által összehívott értekezleten való részvétel megsérti a semleges­ség elvét. Nehru hangsúlyozta, hogy bármilyen ázsiai katonai szervezke­dés csak fokozza a nemzetközi fe­szültséget. Hasonló ■ nyilatkozatokat tettek Indonézia, Burma és rtiás ázsiai országok államférfiai, számí­tásba véve országaik sokmillió la­kosának hangulatát. Külföldi liirel*: LONDON A pacifista szervezetek egyesített bizottsága, amely öt szervezetet egye­sít, szeptember 4-én gyűlést tartott Londonban. A gyűlés a tömegpusztí­tó fegyverek eltiltásáért folyó harc jegyében folyt le. A gyűlésen felszólaló Emrys Hu­ghes munkáspárti parlamenti képvi­selő rámutatott, hogy az egyedüli oltalom az atomfegyverrel szemben: kijelenteni az egész világnak, hogy bombáitok nem indulhatnak ki an­gol támaszpontokról atombombatá­madásra egyetlen ország ellen sem. Hughes a közönség élénk tetszés- nyilvánítása mellett ezután ezeket mondta: „A Szovjetuniónak és Kínának nin­csen szándékában megtámadni ben­nünket ... hiba az, hogy Anglia meg­engedte amerika: támaszpontok léte­sítését angol területen. Nem vagyok amerikaellenes beállítottságú, de az amerikaiaknak nincs joguk arra szá­mítani, hogy megengedjük Anglia elpusztítását, azért, mert egyes osto­bák Amerikában háborút akarnak a kommunizmus ellen.” S. Morrison, a pacifista szervezetek egyesített bizottságának titkára kije­lentette: a nagyhatalmaknak nyilat­kozatban kell leszögezniök, hogy so­hasem alkalmaznak tömegpusztító fegyvert. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen nyilatkozat újabb lépést jelen­tene az általános leszereléshez veze­tő úton. MAJNA-FRANKFURT A DPA nyugatnémet hírügynökség jelentése szerint egyedül Hessen tar­tományban kereken háromezer mun­kás és alkalmazott harcol a Nyugat- Németországban egyre erősödő bér­mozgalom élvonalában. LONDON Richard Crossman, angol munkás­párti képviselő, a Sunday Pictorial című lapban cikket írt. Cikkében bí­rálta azokat az amerikai kísérleteket, hogy az EVK kudarca után más le­pel alatt hajtsák végre Nyugat-Né- metország újraf elf egy vérzését. Arról, hogy az Egyesült Államok­nak ezekkel a mesterkedésekkel mi­lyen kilátásai vannak a sikerre, Crossman így ír: „Mégha az angol kormányt rá lehet is bírni e terv tá­mogatására, a franciáknál nem fog sikerülni. Előre megmondom, e terv­nek meg kell buknia, miután még hevesebb ellentéteket és kölcsönös vádaskodásokat idéz elő, mint az EVK.” így tehát a tervezett délkelet­ázsiai szerződésből kiestek a legfon­tosabb résztvevők. Meg kell jegyez­ni, hogy azoknak az országoknak a közvéleménye is élesen elítéli az amerikai elképzeléseket, amelyeknek miniszterei résztvesznek a fülöp­szigeti értekezleten. Ismeretes, hogy Pakisztán az ázsiai országok egységes közvéle­ményét figyelembevéve, — amely szerint a délkeletázsiai katonai tömb nek agresszív céljai vannak — kénytelen volt bizonyos kikötéseket tenni és ezért kijelentette, hogy részvétele a fülöpszigeti értekezle­ten nem jelenti azt. hogy hajlandó belépni ebbe a tömbbe. Ez a helyzet annak ellenére, hogy az Egyesült —Államok minden mó­don nyomást gyakorolt a délkelet­ázsiai országokra. Az amerikai külügyminisztérium szerint a fülöpszigeti értekezlet cél­ja „az egy nézetet valló“ államok szövetségének megkötése Délkelet- Ázsia és a délnyugati csendesóceáni vidék „védelmének”, és kollektív biztonságának“ biztosítása céljából. A „KOLLEKTIV BIZTONSÁG­GAL“ folytatott imperia1 ista speku­lációk senkit sem vezetnek félre, mert már ióelőre közismertté vált, , hogy a fülöpszigeti értekezleten csak a gyarmattartó hatalmak és a tplük függő országok szűk csoportja vesz részt. Általában az a vélemény, hogy a fülöpszigeti értekezleten nem annyira a délkeletázsiai béke meg­teremtésével foglalkoznak majd, —- amelyre pedig Ázsia népei törek­szenek, — hanem háborús tűzfészek létrehozására. Éppen ezért vesz részt Dulles személyesen a fülöp­szigeti értekezleten, ugyanakkor, amikor nem tartotta szükségesnek, hogy végig ott maradjon Genfben, ahol az ázsiai béke megszilárdításá­nak eszközeit kutatták. Lonaon (MTI): Az angol külügy­minisztérium szóvivője vasárnap es­te közölte: utasították Nagy-Britan- nia washingtoni, ottawai, párizsi, ró­mai, bonni, brüsszeli, hágai és luxem­burgi diplomáciai képviselőit, tegye­nek határozott javaslatot arra, hogy szeptember közepén Londonban ül­jön Össze az EVK tervének meghiú­sulása utáni helyzettel foglalkozó ér. tekezlet. Az ezirányú utasítást Eden külügyminiszter küldte meg az an­gol diplomatáknak. Az értekezletet előreláthatóan külügyminiszteri sí­kon tartják meg. A kilenchatíUmi értekezletre vonat­kozó angol javaslat új fejleményt je­lent. Mint ismeretes, az EVK buká­sa után amerikai résziről az atlanti tanács összehívását, angol részről ezzel szemben nyolchatalmi értekez­letet javasoltak. Kanada az ameri­kai javaslat mellett szállt síkra. Az angol 'kormány most az eredetileg n.yolchatalmi értekezletre irányuló javaslatot kiienchatalmi értekezletre szőlő indítvánnyá bővítette, hogy az értekezleten Kanada is résztvehes- sen. A Reuter jelentése szerint a lon­doni értekezleten megvitatandó két legfontosabb kérdés a következő: 1. A nyugatnémet katonai hozzá­járulás formája, miután a francia nemzetgyűlés elutasította az „euró­pai hadsereget“, Napnál is világosabb, hogy az új szerződésnek, a gyarmatosítók szer­ződésének célja katonai támaszpon­tok létrehozsa Ázsiában, olyan po­litika kialakítása, amely megvédi az ázsiai felszabadító mozgalom foko­zódásától megriadt imperialisták előjogait. A DÉLKELETÁZSIAI katonai tömb kiagyalói különböző manőve­rekbe bocsátkoztak, miután látták, hogy az Egyesült Államok agresz- szív terveit élesen elítélik Ázsiában. Az amerikai újságok „hajlékonyabb rendszerre”, „az ázsiai problémák hajlékonyabb kezelésére" szólítanak fel.. A monopóliumok védőügyvédjei a lapok hasábjain kijelentik, hogy a SEATO nem tisztán katonai jel­legű tömb, hanem abban „különbö­zik“ majd az északatlanti szerződés­től. hogy a gazdasági jeliegű intéz­kedéseket előnyben részesítik a ka­tonai jellegű intézkedések előtt. A délkeletázsiai szövetség felada­tainak meghatározásában tapasztal­ható nagy eltéréseket kétségtelenül az okozza, hogy a katonai tömb szervezőinek nincs egységes vélemé­nyük. Különösen észrevehetők az angol-amerikai ellentétek. Az ame­rikai lapok „az angolok ellenintéz­kedéseiről” írnak, az „Economist“ című angol hetilap véleménye sze­rint pedig a fülöpszigeti értekezle­tet az Indokínából eredő angol­amerikai ellentétek futóhomokjára alapozták. Bármit mondjanak is a szerződés bábái, a tömb katonai jellege nap­nál is világosabban, látható. Az ame­rikai AP hírügynökség nyíltan kö­zölte. hogy a Pentagon vezetői ál­landó katonai csoport létrehozását tervezik, amely valószínűleg a Fü- löp-szigeteken tartózkodna. Ez a csoport hozná összhangba a délkelet ázsiai tömb tagjainak katonai ter­veit. Az AFP hírügynökség hozzá­fűzi ehhez, hogy a tervezett szer­2. Nyugat-Németország szuvereni­tásának helyreáll!tása. Adenauer kancellár szombat esti rádiónyilatkozatát kommentálva, amely szerint Nyugat-Németország már tárgyalásokat folytat Angliával és az Egyesült Államokkal a német katonai hozzájárulás kérdéséről, va­sárnap hivatalos londoni személyisé­gek kijelentették: megfelel a való­ságnak, hogy áz angol és az ameri­kai főbiztos a múlt héten tanácsko­zott erről a kérdésről Adenaiuérnal. Nagy-Britannia azonban ezzel egy­idejűleg tárgyalásokat kezdett erről a kérdésről a francia kormánnyal is —■ hangsúlyozzák Londonban. Az AFP (hírt adva a: kilenchatal- mi értekezletre vonatkozó áihgol ja­vaslatról, emlékeztet az új angol lé­pés előzményeire. „Egyes” sajtóköz­lemények beszámoltak arról, hogy Anglia lemondott egy ilyen értekez­let .összehívásának gondolatáról — hja az AFP. Ezt a hírt az angoí kül­ügyminisztérium most megcáfolta, és hangoztatta, hogy éppen ellenkezőleg: az érdelkelt fővárdsokban lévő brit diplomáciai képviselők utasítást kap­tak, hogy még jobban tartsanak ki a Kanaaa bevonásával sorra kerülő kiienchatalmi értekezlet mellett, minthogy á londoni kormány vélemé­nye szerint az értekezletről szóló ja­vaslat visszhangjai rendkívül báto­rítóak és lehetővé teszik az előreha­ladást." ' ■ * ződés „célul fogja kitűzni a fegy­veres erők állományának megerősí­tését” a tömlőben résztvevő orszá­gokban. s ugyanakkor megnövelik a rendőri erőket a „bomlasztó: tevé­kenység" elleni harc fokozása cél­jából. Vagyis arról van szó,- hogy fokozni akarják a függő országok­ban a nemzeti, felszabadító mozga­lom ellen alkalmazott terrort; azok­ban az, országokban pedig, amelyek már értek el bizonyos sikereket, a gyarmatosítók elleni harcban, meg akarják nyirbálni a népek demo­kratikus ; szabadságjogait. Az Egyesült Államok kongresszu­sa augusztus. 19-én 700 millió dol­lárt irányzott élő a SEATÖ szerve­zésére. Semmiféle hókusz-pókusz , ■ nem leplezheti ennek a tömbnek a ka­tonai jellegét és azt a veszélyt, amit. a lomb megszervezése Ázsiában életre kelt. A ..Tribune” . című lon­doni újság a fülöp-szigeti értekez­letet .napjaink legveszedelmesebb értekezletének1/ nevezi. A. „Guar­dian“ című ausztráliai .újság iazt jr- ía, hogy a tervezett délkeletázsiai katonai tömb „nem más, mint az amerikai kormánykörök , kísérlete, hogy a Kína elleni háború felé te­reljenek bennünket.. ", s ausztrá­liai csapatokat kapjanak, amelyeket saját céljaiknak megfelelően hasz­nálhatnak fel. Az agresszív ázsiai tömb ötlete népszerűtlen Ázsiában és a világ többi országaiban egyaránt, bár­mennyire törjék magukat az Egye­sült Államok uralkodó körei és azok, akik e tömő létrehozásában segédkeznek nekik. Az ázsiai orszá­gokban más politikát támogatnak: a béke, a barátság és a nemzetközi együttműködés politikáját. VALAMENNYI ÁZSIÁI NÉPÉT egyesíti a békevágy, a -biztonságra, a nemzeti függetlenségre és :p verénitásra való törekvés. Sióagárdon senki sein maradt adós... A (lélkeletáziiai katonai tömi» fenyegeti a békét és az ázsiai népek biztonságát Irta: G. AKOPJAN

Next

/
Thumbnails
Contents