Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-30 / 232. szám
TAiirmi VHÁC PROLETÁRJAI ECYE/ÜLJETEK] ' — 1 ’ .1 MAI SZAMBÁN: A esehszJ-ovák kormány jegyit ke (2. o.) — Benedek Elek (2. o.) — Dédanyáin bölcsője (2. o.) — A gyönki Vörös Csillag tsz levele az iparban dolgozó volt tsz tagokhoz (3. o.) — Szakadat község fejlődése az ötéves terv tükrében (3. o.) — Egy híres kisdiák Tolna megyében (4. o.) — Jó munkával készülnek november 7-re és a tanácsválasztásokra <4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5AGANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM ARA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK. 1.954 SZEPTEMBER 30 hírek a megyéből Erősödik Tolna mesében a szövetkezeti mozgalom A cséplés befejezése óta szinte napról-rvapra erősödik Tolna megyében a szövetkezeti mozgalom: újabb és újabb dolgozó parasztok kérik fel vételüket a termelőszövetkezetbe, azok pedig, akik korábban beadták kilépési nyilatkozatukat, most sorra visszakérik. Az elmúlt hét folyaméin újabb 41 család választotta a szövetkezeti gazdálkodást, s ezzel az újonnan belépett családok száma 218-ra emelkedett. Különösen nagy az érdeklődés a simontornyai Alkotmány tsz iránt, ahova eddig 20 parasztcsalád kérte felvételét. A simontornyai termelőszövetkezet az elmúlt években gyengén működött, az idén azonban a régi elnök helyett a Nemzeti Bank járási fiókvezetőjét hívták meg elnöknek, aki eddig js patronálta a tsz-t. Faluközi József a simontor- nyaiak meghívását elfogadta, s amióta ő irányítja a termelőszövetkezetet, megszűntek a korábbi fegyelmezetlenségek, lazaságok s az Alkotmány tsz a megye legjobbjai közé került. A tolnanémedi Meggyőződés termelőszövetkezet elnöke hanyag, erkölcstelen életű ember volt. Szeptember közepén a tagság leváltotta s amióta új elnököt választottak, 8 család kérte felvételét. A belépőkön kívül eddig 157 család kérte vissza korábban beadott kilépési nyilatkozatát. A teveli Alkotmány tsz csatlakozott a zotnbai Szabadság tsz versen vkihívásáboz J A teveli Alkotmány termelőszövetkezet közgyűlésen vitatta meg a zombai Szabadság termelőszövetkezet november 7 és a tanácsválasztás tiszteletére tett versenyfelhívását, — írja levelében Ludas András, a termelőszövetkezet elnöke, majd így folytatja: — A termelőszövetkezet vezetősége és tagsága helyesli a zombai Szabadság termelőszövetkezet versenyfelhívását. El is fogadja azzal a módosítással, hogy a trágya kihordásban már túl is teljesítette a versenyfelhívásban leszögezett mennyiséget. Hetven holdat trágyázott már meg a tsz. Nemcsak a termelőszövetkezet, hanem a tsz- tagok udvaráról is kihordták az öszszes istállótrágyát. Az őszi árpának mintegy 70 százalékát vetették már el. A még hátralévő 30 százalékot is határidő előtt elvetik. Tervük az, hogy október 25-ig az összes őszi vetést befejezik. Állam iránti kötelezettségüket is határidő előtt teljesítik. Napraforgóból és burgonyából már eleget is tettek beadási kötelezettségüknek. Állatállományuk részére is biztosították az átteleltetés- hez szükséges takarmánymennyiséget. Silózási tervüket 70 százalékra teljesítették. Még azzal módosítják a versenykihívást, hogy az összes őszi betakarítási munkákban is felveszik a versenyt a zombai Szabadság termelőszövetkezettel. A juhéi állami gazdaság d'szistái csatlakoztak az országos if úsági silózási versenyhez 1952-ben a juhéi állami gazdiaság- ból indult el az országos kezdeményezés a téli takarmánybázis megteremtéséért, a silózási terv teljesítéséért, a jó téli átteleltetésért, a tejhozam emeléséért indított verseny. Annakidején országszerte nagy visszhangra talált ez a kezdeményezés. Ennek a kezdeményezésnek folytatása az országos ifjúsági silózási verseny beindítása. A juhéi állami gazdaság DISZ fiataljai most is lelkesen csatlakoztak e versenyhez. „Mi ne vennénk részt ebben a verSzéü jövede'met adott a keszöhidegkuti Uj Élet tsz juhállománya Évek óta tervezgetnek a keszöhidegkuti Uj Élet tsz-ben, hogy értékes juhnyájat tenyészthessenek ki. Ez azonban az elmúlt években nem sikerült. A lelkiismeretlen gondozók keze alatt tönkrementek a juhok. Egy évvel ezelőtt leváltották a gondozók at s helyükbe becsületes emberek kerültek, akik szívügyüknek tartották a rájuk bízott szövet, kezeti vagyont. Nedves István és Jugovics Kelemen juhászok több. mint 700 juhot gondoznak, ebből 204 magyar fésűs és angol-merinói. A jól gondozott juhok komoly eredményeket hoztak a gyapjúnyírásnál. A 204 juh 6.8 kiló gyaipjúátlagot adott, melyért több, mint 30 ezer forintot kapott a tsz. Az eredmények láttára a tsz vezetősége elhatározta, hogy tovább növeli a juhállományt és azt 1500 darabra emelik. senyben“ — mondják a silózásnál dolgozó fiatalok. Rövid idő alatt meg is alakult a 10 tagú DlSZ-brigád. Fodor Vilmos vezetésével már hozzá is kezdett a brigád a munkához. A verseny feltételeinek ismertetése után vállalták, hogy napi tervüket, ami 190 mázsa. 120 százalékra teljesítik. Az elmúlt napok egyikén ezt nemcsak elérték, hanem túl is szárnyalták, mert 300 mázsát silóztak. — Úgy fogunk dolgozni — mondják a diszTsták — hogy az első dijat a mi szervezetünk nyerje meg. AZ EGYIK NAP jókor reggel megérkezett Kukán András, a be- lecskai Szabadság tsz tagja megkérdezvén, hogy mit dolgozunk ma. „Kendervágás és utána a napraforgó kézicséplése” — volt a válasz. És így estefelé, amikor betoppantam a belecskai Szabadság tsz udvarára, meg is találtam András bácsit egy pár kocsi napraforgó-halom tetején, amint éppen egy takaros suhánggal biztatta kifelé a napraforgó magokat. Néztem egy darabig András bácsit, ahogy csépelte a tányérból a magot, majd szó szót követve, megtárgyaltuk a világ sorát. Persze a barátságos eszmecsere végeztével mindig a tsz ügyes-bajos problémáival fejeződött be. András bácsi nagyon jó társalgónak bizonyult, mert elmesélte nekem, hogy 78 éves létére közel 250 munkaegységet szerzett eddig. Ez pedig nem gyerekjáték. — De nem ám — válaszolt András bácsi, — 78 éves vagyok és a A haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt! A SZEKSZÁRDI JÁRÁS községei között békekölcsön jegyzéken Szedres jár élen, ami dicséretére válik az egész község dolgozó népének, de mégis különösképpen az asszonyoknak van érdemük ebben Ádám Já- nosné dolgozó parasztasszonnyal az élen, aki maga az első jegyzők között volt, az MNDSZ tagok, a háziasszonyok mozgósítottak a községet és így érték el a szép eredményt. * CSEKK JÖZSEFNÉ dombóvári háziasszonyról is hírt hallottunk, nem a háziasszonyi erényeiről ugyan, de nem kevésbbé hasznos és dicsé- retreméltó tevékenységéről: Cseke Józsefné a kölcsönjegyzés kiváló agitátora. Elsősorban a saját példájával agitál. Legbüszkébb arra. hogy egy kurta kis utcában 1000 forintot jegyeztetett az ottlakó dolgozó parasztokkal. Rajta kívül Dombóváron meg mintegy 50 asszony vesz részt a jegyzés munkájában. * A SZEKSZÁRDI POSTAHIVATAL dolgozói a körzetükhöz tartozó postahivatalok dolgozóival együtt eddig 156.000 forint békekölcsönt jegyeztek. Ebből a szekszárdi postahivatal 110 dolgozója 46.000 forintot, a körzeti postahivatalok dolgozói pedig 110.000 forintot jegyeztek. Példát mutattak a jegyzésben Birta- lan József, aki 1200 forintot, id. Urban Béla 1000 forintot és Szabópál István 700 forintot jegyzett. ■» A SZEKSZÁRDI MÁV Főnökség dolgozói, nemcsak az őszi csúcsforgalom szervezett és gyors lebonyolításával állják meg helyüket, hanem becsülettel kiveszik részüket a békekölcsön-jegyzésben is. A MÁV 79 doigozója több mint 32.000 forintot jegyzett. Példásan kivették részüket a jegyzésből Maxmüian Imre váltókezelő, aki 650. és Erdei József forgalmi szolgálattevő, aki ugyancsak 050 forintot jegyzett. A MÁV dolgozóinak átlagos jegyzése 409 forintot tesz ki. VAz V. BÉKEKÖLCSÖN JEGYZÉSÉBEN az üzemi munkások és az alkalmazottak mellett példát mutatnak tanácstagjaink is. Szakcson például Kanizsai Vendel, a végrehajtóbizottság tagja 200 forintot jegyzett, Ujíregen Takács Lajosné tanácstag pedig neve mellé 150 forintot irt fel a jegyzésgyűjtő ívre. * A TERMELŐSZÖVETKEZETEK tagjai számos helyen példamutatóan veszik ki részüket a jegyzésből. Kistormáson Lestár Vendel először 200 forintot jegyzett, majd később újabb 100 forinttal járult hozzá a kölcsönjegyzés sikeréhez. Amikor másodszor is felírta nevét a jegyzésgyűjtőívre, elmondotta, hogy: „Tudom mire adom pénzemet. Az elkövetkezendő években jelentősen fog fejlődni a mezőgazdaság, s ehhez kívánok én is hozzájárulni.“ Alsónyéken Horváth Ferenc I. típusú tsz tag 400 forintos jegyzéssel mutatott példát dolgozó társainak. Nakon Varga József tsz tag 200 forinttal, Töllősi Antal, a termelő- szövetkezet elnöke 300 forinttal járult hozzá a kölcsönjegyzés sikeréhez. * Dunaszentgyörgyön Szabó János kisiparos 500 forint Békekölcsönt jegyzett. A mözsi gépállomáson befejeződött a békekölcsön jegyzése A mözsi gépállomáson kedden délelőtt befejeződött a békekölcsön jegyzése: a gépállomás minden dolgozója jegyzett. Tavaly a kölcsön összege alig haladta meg a 30.000 forintot, az idén 42.000 forintot jegyeztek a gépállomás dolgozói, anv 353 forintos átlagnak felel meg. A kölcsön jegyzésben is, mint a munkákban, Szántó József traktoros áll az első helyen: 1000 forintot jegyzett, s őszi tervét eddig 71 százalékra teljesítette, ami közel 180 holó szántásnak felel meg. Rajta kívül a gépállomás minden traktorosa jc munkát végzett az őszi vető- és mélyszántásokban: 14.870 normáíhol- das tervükből 4.100 nor- málholdat szántottak fel eddig, 240 holdon pedig elvetették az őszi árpát és a takarmánykeveréket. A Tejipari Egyesülés dolgozói 3500 forinttal jegyeztek többet mint az elmu t évben A Tolnamegyei Tejipari Egyesülés dolgozói az elmúlt évben is kitűntek békekölcsön jegyzésükkel am°ave val'a'atai közül. A vállalat 30 dolgozója az elmúlt évben 17.000 forin- tott jegyzett. Az Ötödik Békekölcsön jegyzésénél a dolgozók még jobban kiteltek magukért, mert az idén már 20.500 forintot jegyeztek le eddig, ami azt jelenti, hogy 3.500 forinttal jegyezték túl a múlt évben kölcsönadott összeget. Az Egyesüléshez tartozó tejfeldolgozó üzemekben is beindult a jegyzés, s ezek közül a szekszárdi saj térlelő pince adott először jelentést, a telep valamennyi doigozója lejegy zett 7.500 forintnyi ösz- szegben. Az Ötödik Békekölcsön első gyümölcse Tavaly, a IV. Békekölcsön lejegyzett és befizetett összegének 20 százalékát a községi tanácsok a község szükségletének megfelelően szociális és kulturális szükségletek kielégítésére fordíthatták. Sok helyen a han- goshiradóhálózat kiépítésére, másutt óvodák, napközi otthonok fejlesztésére, a kultúrház felszerelésének kiegészítésére használták fel az összeget. Az idén az Ötödik Békekölcsön befizetett összegének negyedrészével rendelkeznek a helyi tanácsok, amit a helyi végrehajtóbizottságok /határozata szerint ugyancsak kulturális és szociális célokra fordíthatnak. A községi tanácsok végrehajtóbizottságai legtöbb helyen már meg is határozták a visszamaradó összeg felhasználási módját. A szekszárdi városi tanács például úgy tervezi, hogy vagy a hangoshíradót vezeti ki az újvárosba, ahol túlnyomó többségben dolgozó parasztok laknak, vagy pedig a mellékutcák járda építésére fordítja a pénzt. Belecskán, ahol az első napokban lejegyzett dolgozó parasztok azonnal be is fizették a lejegyzett összeget, a végrehajtóbizottság úgy határozott, hogy az óvoda részére újabb szemléltető anyagokat és játékszereket vásárolnak. Szakadáton az óvoda részére, ahol rendszeresen 25—30 gyermek tartózkodik, ugyancsak játékszerek és szemléltető eszközök vásárlására fordítják majd a befizetett V. Békekölcsön 25 százalékát. Keszőhidegkuton járdák javítására fogják felhasználni a visszamaradó összeget. cAndeás l%ác&L ezért jeyijzett... nyáron úgy kapáltam, arattam, mint akármelyik fiatal. Nem voltam én mostanában beteg — tette hozzá elkomolyodva, — ha egyszer engem elkap a betegség, akkor azt hiszem, hogy szövetségre lépek a „kaszással.” Bár idős vagyok, de azért nem akarok erre gondolni. Két éve vagyok ennek a csoportnak tagja, de még sokáig az akarok maradni. Dolgozok, előlegként kaptam is 640 kiló kenyérgabonát, ez nekünk elég lesz, már mint az asszonynak és nekem. Kenyérmellé való is lesz, hízik a disznó az ólban. Egyszóval én meg vagyok elégedve, megbecsülik a munkámat és meg is fizetik becsületesen. — Mennyi békekölcsönt jegyzett, András bácsi? — kérdeztem. — ÉN JEGYEZTEM, nincs is olyan tag a tsz-ben. aki ne jegyzett volna, de az is igaz, hogy nem aludtam egy éjjelt miatta. — Tudja, azt gondoltam, öreg vagyok, 78 éves, tőlem nem várnak segítséget. Még most is emlékszem arra az éjszakára, hogyis volt az? Nem tudtam elaludni, aztán felébredt az anyóka, persze forgolódtam és egyszer nagyot reccsent az ágy. A zörejre bizony felébredt a Jankám, de nem is hagyta szó szó nélkül. — Na, rosszat álmodtál, vagy nem tudsz aludni, hogy ennyit forgolódsz — jegyezte meg. — Nem is aludtam még, csak gondolkodok, aztán ezért kerüli szememet az álom — feleltem én. — Akkor meg kelj fel, aztán a konyhában gondolkodj, de recsegés nélkül, engem hagyj aludni — és ezzel megfordult a másik oldalára. — Jól van na, de paprikás kedvedben vagy, — válaszoltam én az utolsó szó jogán, aztán nagynehe- zen megpróbáltam elaludni. — NEM KÉRDEZTE, én meg lem mondtam, azután meg is feledkeztem az egész békekölcsön- jegyzésről. Reggel megyek az utcán. szemembe tűnik egy felírás. .,A haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt!” Eszembe jutott az éjszakai töprengés. Arra gondoltam, mi is építünk, építettünk egy új juhakolt, meg egy kocsiszínt, ami eddig nem volt, kocsijainkét verte az eső. s?á i -'1'a a szél. Ezután nem így lesz. a birkáknak is van jó szállásuk. Ezek árát nem a semmiből teremtettük elő, segített az államunk is. Ekkor már tudtam, hogy mit fogok tenni. 11a nem is beszéltem■ meg az any judommal, de őszinte szeretettel és igaz szívvel jegyeztem azt a kis összeget, amelyet én 78 éves létemre államunknak adtam, de csak kölcsön, mert amit én és a többi tag ad, annak az összegnek a többszörösét a mi termelőszövetkezetünk visszakapta és még fog is kapni. Én ezért jegyeztem békekölcsönt. B. R,
