Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-26 / 229. szám

VM «SEPTEMBER M NÄPC8 3 Az ENSZ-köxgyülés *September 21-i délelőtti ülése A szovjet kormeny átadta a Román Népköztársaságnak a szovjet-román vegyes vállalatok szov et részét Newyark (TASZSZ): Az ENSZ­•Bözgyűlés szetrtember 24-i délelőtti ülésén az általános vitáiban Peru, Costarica és Norvégia képviselője szólalt fel. Lange, norvég külügyminiszter «megölésed ássel állapította meg, hogy a közgyűlés évek óta először jött ösz- *ze úgy, hogy rumos háború és azt a kívánságát fejezte ki, hegy az ENSZ munkájában a vitás nemzetközi kér­dések megoldásának útiam halad­jon. A múltban előfordult, — jelen­tette ki Lange, — hogy az ENSZ apparátuséit nem használták fel a nemzetközi kérdések megoldására. Amint megjegyezte, ez nem azért fordult elő, mert a tárgyalások más módszerei reményt keltőbbnek bizo­nyultak. hanem azért, mert az ENSZ- ben nem hallgattak meg egyes álla­mokat, amelyek nagymértékben ér­dekeltek voltak bizonyos problé­mákban. „Mindenekelőtt arra a tény­re gondolok, — mondotta Lange, — hegy a Kínai Népköztársaság nincs képviselve az ENSZ szerveiben. Kor­mányunk véleménye szerint ez az állaipot feltétlenül növekvő aggodal­mat kelt az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének tagjai körében." A norvég külügyminiszter kijelen­tette, országa híve annak, hogy a politikai, gazdasági és társadalmi rendszertől függetlenül a legszéle­BerRn (IMTIj Erich Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnö­ke pénteken este Bonnban a bel- és külföldi újságírók sajtóértekezletén a német kérdés rendezésével és va­lamennyi érdekelt állam számára elfogadható európai biztonsági szer­ződés létrehozásával foglalkozó négy­hatalmi értekezlet mielőbbi össze­hívása mellett foglalt állást. Ollenhauer átadta az újságíróknak annak a beszédnek a szövegét, ame­lyet a bonni parlament külpolitikai vitája során akart elmondani. Ollen-' hauer ezzel kapcsolatban kijelentet­te: A szövetségi kancellár a külpoliti­kai vita megakadályozásával félre­érthetetlenül megmutatta, hogy fü­tyül a parlamentre és az alkotmány­ra. A Szociáldemokrata Párt elnöke hangoztatta, hogy a Nyugat-Német­Adenauer nyilaikon ta Berlin (MTI). Adenauer kancel­lár pénteken Offenbachban, a hes- seni gyáriparosok gyűlésén Ismer­tette külpolitikai irányvonalát, amelynek a bonni parlamentben való megvitatását konokul ellenezte. Adenauer közölte, hogy a bonni kormány emlékiratban foglalta ösz- sze a londoni értekezlettel kapcso­latos kívánságait. Az emékiratot el­juttatták az Amerikai Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia, Francia- ország, Kanada, Olaszország és a Benelux-államok kormányához. Az Adenauer-kormány az emlék­iratban Nyugat-Németország szuve- rénitásának helyreállítását és az Északatlanti Szövetségbe való felvé­telét követeli és hangoztatja, hogy „végső esetben" hajlandó a kibőví­tett brüsszeli egyezményt is aláírni. A „Freies Volk“ felhívása a H'mel Kommunista Fárt elten; per megakadó yozására Düsseldorf (ADN). A „Freies Volk“, a Német Kommunista Párt központi lapja pénteki számában felszólítja Nyugat-Németország béke­szerető lakosságát, hogy tiltakozá­sokkal és tüntetésekkel hiúsítsa meg a tervezett per megtartását a Német Kommunista Párt, a nemzeti fel­szabadító harc vezetője ellen. „Nyu­gat-Németország lakosságának el kell hárítania ezt a támadást, amely jogai és biztonsága ellen irányul“ — hangoztatja a lap. Magasfeszültségű villany­vezetéket építenek Jugoszláviában B e 1 g r á d (TASzSz). Amint a „Politika“ című jugoszláv lap közli, Jugoszláviában 110.000 voltos ma­gasfeszültségű vezeték építése fo­lyik. A vezeték Szlovénia és Horvát­ország villanyenergia-rendszereit kap csolja össze. Az építkezésen megkez­dődtek a szerelési munkálatok, sebb mértékben vegyenek fel új ta­gakat az BNSZ-be. Lange eziután ki­jelentette, hogy a közgyűlés ne erő. szakolja úgynevezett „szavazattöbb­séggel elfogadott" határozatait és erőfeszítéseit az őszinte és türelmes tárgyalások kiterjesztésére irányítsa. \ közgyűlésnek — mondotta — in- itább arra kell törekednie, hogy mi­nimális mennyiségű határozatot hoz­zon, de olyat, amely mindenki szá­mára elfogadható és amelyet egyhan­gúlag fogadtak el A norvég küldött követelte a gaz­daságilag elmaradt országok techni­ka segélyezésének kibővítését és a fegyverzet kiegyenlített csökkentését hatékony ellenőrzéssel. Lange helye­selte Dulles javaslatát a nemzetközi atomenergiaszerv megalakításáról. Ezután a közgyűlés áttért a fő­bizottságnak a napirendről és a kér­déseknek a bizottságok közötti szét­osztásáról szóló beszámolójának meg­vitatásához. A Szovjetunió küldött­sége épp úgy, mint a főibizottság ülé­sén, ismét javasolta, hogy halasszák el Laosz és Kambodzsa ENSZ-felvé- telének kérdését az indokínai kérdés teljes rendezéséig. A közgyűlés azon­ban szavazattöbbséggel felvette ezt a kérdést a napirendre. országnak a nyugati hatalmak kato­nai tömbjéhez vám csatiaKozasa. csak az esetben lehetne mérlegelni, ha a német kérdés rendezését célzó négyhatalmi értekezlet teljesen ered­ménytelenül végződnék. Ollenhauer ezután hangsúlyozta, hogy olyan biztonsági rendszer meg­teremtésére kell törekedni, amely valamennyi európai államot felöleli és amelyet mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok támogat. Az összeurópai kollektív bizton­sági egyezmény létrehozására irá­nyuló szovjet javaslat — mondotta a Szociáldemokrata Párt elnöke — elegendő indok négyhatalmi értekez­let összehívására. Ollenhauer végül felszólította Nyugat-Németország lakosságát, hogy a leghatározottabban szálljon szembe Adenauer parancsuralmi tö­rekvéseivel és az egyszemélyi poli­tikai vezetéssel, A nyugati diplomatáiknak sietős a dolguk. Már csak egy-két nap vá­laszt el a szeptember 28-i, londoni kilenchatalmi értekezlettől, — amely­nek a nyugatnémet felfegyverzés kérdését kell dűlőre vinnie — és még koránt sincs minden egyenes­ben, még szélesek a szakadékok, amelyek áthidalásra várnak. A washingtoni, londoni, párizsi, bonni külügyi hivatalokban éjjel nappal lázas buzgalommal folyik a munka, a sajtó hasábjain pedig egymást váltják a különböző elképzelések, a „kibontakozás“ várható módjai. Is­mert az Eisenhower-Dulles diplomá­cia legrégibb keletű terve a német militarizmus feltételnélküll és kor­látlan visszaállításáról, ismert Eden újabb eredetű elgondolása, — amely az elmúlt héten került nyilvánosság­ra, a Mendes-France féle koncepció a nyugatnémet felfegyverzés kérdé­sében. A francia miniszterelnök az úgynevezett „Európa tanács” tanács­kozó közgyűlésének strassbourgi érr tekezletén fejtette ki elgondolásait, amelynek lényege: ő is helyesli a bonni „Wehrmacht“ létrehozását és. fölszerelését. Meedes-France tervé­nek persze rÄ- aetei is vannak, ame­lyek rr*“"ott nem lehet szó nélkül elmenni. A strassbourgi tanácskozó terem­ben ez a terv — röviden összefoglal­va — a következőképpen hamrntt el: Nyugat-Németarszágnak a nyu­gati „védelem" keretében teljes egyenjogúságot kell kapnia, nem le­het vele szemben megkülönböztetést alkalmazni. A bonni hadsereg fel­fegyverzésének kerete — ahogyan azt Eden javasolta először — a brüsszelit szerződés, kiegészítve Nyugat-Németországgal és Olaszor­szággal. Mendes-France azt javasol­ja, hogy a brüsszeli szerződésnek va­lamiféle különleges szervét hozzák létre és ez szabja meg, hogy a pak­tumban résztvevő országok maximá­lis mértékben milyen és mennyi fegyverzetet tarthatnak, milyen lét­számú katonaságot szerelhetnek fel Külföldi fairek DELHI AH SnsztnMnddzMMO, a Delhiben tartózkodó indonéz miniszterelnök szeptember 23-án beszédet mondott az indiai parlamentben. Rámutatva arra, hogy Ázsia béké­jét nem leltet a nemrégiben Mani­lában megkötött szerződéshez hason­ló katonai paktumokkal biztosítani, Szasztroamidzsozso ezeket mondotta: „Van a béke megőrzésének Jobb útja és itt az együttműködésre és együttélésre gondolok.” , .... PÁRIZS ,"Jf A francfa Lapok Dél-Vietnam fő- vánonéből, Szaigonfoől éricezett jelen­téseket közölnek arról, hogy Bao Daj mmásztareinöíke. Ngo DimfiDiem pénteken bejelentette a „nemzőt! biz­tonság kormányának“ megatakítását, amelyben a miniszterelnökségen kí­vül fenntartotta magának a belügyi ás hadügyi táncét is. Kétségtelen, — mondják a sajtó jelentének. — hogy ez az új .kormányalakítás“ is igen bizonytalan kísértet lesz a politikai helyzet stabilizálására. Ez már abból is kitűnsiik, hogy néhány órával a kormányalakítás bejelentése előtt Xuan tábornok bejelentette, hogy nem hajlandó megtartani a miniszter elnökhelyettesi tisztséget. Nyilatkozott Minh vezérkari főnök is, alkii újból hangoztatta szembenál­lását a kormánnyal. ­MTI Az AFP Jelenti, hogy a 7. ameri­kai flotta parancsnoka pénteken meg szemlélte Csang Ka.j-sekék déltajva­ni tengerészeti támaszpontjait. ROMA Az olesz szenátusban még nemért véget a vita Picedoni külügyminisz­ter lemondása és az ezt követő kor­mányátalakítás felett. Egyes sajtóügynökségek — min­den bizonnyal Fan faninak, a Keresz­tény Demokrata Párt főtitkárának sugalmazására — arról írnak, hogy rövid időn belül sor kerül a jelenle­gi kormány leváltására. Maga Farn- Sani csütörtökön kijelentette, hogy sok mindent meg kell változtatni a közerkölcsök terén és a közigazga­tási szervék munkájában. Ennék ellenére a Keresztény De­mokrata Párt súlyosnak tartaná, ha a kormány most a botrány közvetlen hatására, a néptömegek és az ellen­zék követelésére bukna meg és in­kább szolidaritást vállal Scelibával és kormányával, éppolyan súlyos fele­lősséget véve magára, mint amilyen Scelbára hárul, mert a végsőkig tá­mogatta Piccionit PEKING A kínai országos népi gyűlés I. ülés­szaka szeptember 24-én folytatta a vitát Csőn En-iaj miniszterelnöknek a kormány munkájáról az előző nap elhangzott beszámolója felett. és mennyi hadianyagot gyárthatnak. „Ha ezt az elgondolást elfogadják — mondotta Mendes-France — re­mélhető, hogy sikerül leküzdeni azt a sokoldalú ellenérzést, amellyel most \ y u ge.t ^Németországnak az „Eszakatl an ti -szövetségbe való fel­vételét fogadják.” A francia miniszterelnök terve több kérdést vet fel. Ezek közül a legelső az, hogy ez a koncepció mennyiben különbözik az eddigi francia kormányok álláspontjától. Rögtön le is szögezhetjük: van kü­lönbség. Amig Reynaud. Pinay, La- niel és a többi volt miniszterelnök kormánya fenntartás nélkül az ame­rikai vonalat követte, addig Men­des-France tervéröl nem mondható el ugyanez. Az a tény, hogy a terv egyenjogúságot és minden megkü­lönböztetés elvetését ígéri Nyugat- Németországnak, kétségen kívül en­gedményt jelent a washingtoni el­képzeléseknek. Ott azonbaií már egészen szembetűnő az eltérés, aho­gyan a francia terv Bonn és az at- 'anti szövetség viszonyát felfogja. Az Egyesült Államok a nyugatnémet felfegyverzést a NATO keretei kö­zött akarják végrehajtani, a fran­ciák a brüsszeli szerződés égisze alatt. Ez nem csupán elnevezésbeli különbség. Közismert, hogy az atlan­ti szövetségben Washington a „prím- hegedűs“ és — ha bevonják — min­denekelőtt Nyugat-Németországra akar támaszkodni. Vagyis a német militarizmus feltámasztása a NATO keretek között azt jelenti, hogy a németeknek teljesen szabad kezük lesz, valamennyi partner feje fölé nőnek. A Mendes-France féle brüsz- szeli elgondolás esetén a párizsi kor­mány nemcsak szemmel tudja kö­vetni, mi történik Bonnban, hanem — legalábbis a francia miniszterel­nök úgy véli — érvényesíteni tudja szavát is. Technikailag Mendes- France terve ezt úgy fejezi ki, hogy amíg az atlanti szövetség a résztvevő országok számára a fegyverkezés al­só határát szabja meg, addig a brüsz­M o 8 z k v a (TASzSz). Szovjet­román közlemény a szovjet-román vegyes vállalatok szovjet részének átadásáról a Román Népköztársaság­nak. A második világháború befejezése után a Szovjetunió és Románia kor­mányának megegyezése értelmében a román népgazdaság számos ágá­ban paritásos alapon szovjet-román vegyes vállalatokat hoztak létre. E vállalatok megalapításának célja volt: helyreállítani és fejleszteni a német fasiszta megszállás következ­tében súlyos károkat szenvedett ro­mán gazdaságot. A vegyes vállalatok működése ide­jén mindkét fél nagyarányú beruhá­zásokat eszközölt a vállalatokba. A Szovjetunió főként korszerű gépi berendezésekben és a vállalatok mű­ködéséhez szükséges anyagokban rótta le hozzájárulását. Szovjet rész­ről műszaki dokumentáció átadása, szakemberek kivezénylése, a válla­latok építkezési és korszerűsítési terveinek összeállítása, román szak­káderek kiképzésében való részvétel útján technikai segítséget is nyúj­tottak a vállalatoknak. A beruházások és a felek közötti megegyezés alapján hozott intézke­dések megvalósítása eredményeként jelentős mértékben megnövekedett a vállalatok kapacitása és technikai színvonala, ami lehetővé tette a ter­melés fokozását, újfajta, Romániá­ban azelőtt nem gyártott termékek gyártásának bevezetését. Ezzel egy­idejűleg nagy figyelmet szenteltek a vállalatoknál a dolgozó munkások és alkalmazottak lakás-, kulturális és szociális viszonyának megjavítá­sára. A vállalatok sikeres működése pozitív szerepet Játszott a Román Népköztársaság népgazdaságának újjáépítésében és fejlesztésében és megteremtette az előfeltételeket ah­hoz, hogy a vállalatok vezetését a román állami szerveknek adják át Ilymodon a szovjet-román vegyes­vállalatok teljesítették a rájuk há­ruló feladatokat. Ennek következté­ben a Szovjetunió kormánya és a Román Népköztársaság kormánya megvitatta e vállalatok kérdését és megállapodott, hogy tizenkettő vál­lalat szovjet részét átadják a Román Népköztársaságnak. Ennek megfelelően, Moszkvában 1954 március 31-én és szeptember 18-án aláírták a megegyezést, amely szerint az alábbi 12 szovjet-román vegyesvéllalatot eladják, illetve át­adják a Román Népköztársaságnak: Sovrommetal, Sovromcarbunc, Sov- romtransport, Sovrompetrol, Sov- romtractor, Sovromchim, Sovromgaz, Sovromlemn, Sovromnaval, Sovrom- constructie, Sovrombanc, TÁRS (Pol­gári repülés). Az egyezmény előirányozza, hogy a Romániának átadandó szovjet részt Románia kedvező fizetési fel­tételek, sok évre kiterjedő részlet- fizetés mellett fizetheti ki. Ez az egyezmény a Szovjetunió és a Román Népköztársaság közötti ba­ráti kapcsolatok eredménye és elő­mozdítja majd a két ország közötti barátság és együttműködés megszi­lárdulását. Az ez év szeptember 18-1 egyez­ményt szovjet részről I. G. Kabanov külkereskedelmi miniszter, román részről M. Constantinescu, a Román Minisztertanács elnökhelyettese írta alá. Jugoszláv konuánvszGV vő megcáfolta az amerikai kü’iijv- mlnisztéríum szóvivőjének Trieszttel kapcsolatos nyilatkozatát (MTI.) Az amerikai rádió közli egy belgrádi kormányszóvivő sajtó- nyilatkozatát, amelyben megcáfolja az amerikai külügyminisztérium szó­vivőjének egyik legutóbbi kijelenté­sét. Áz amerikai szóvivő azt hangoz­tatta, hogy „bizonyos optimizmussal lehet a trieszti kérdés közeli meg­oldásának lehetősége felé tekinteni". A jugoszláv kormányszóvivő hatá­rozottan leszögezte: „a jugoszláv kormánynak nem állnak olyan érte­sülések rendelkezésére, amelyek le­hetővé tennék számára, hogy ossza a trieszti kérdés megoldásával kap­csolatos amerikai optimizmust.“ A kínai népi felszabadító hadsereg légelhárító ütegei csütörtökön három csangkajsekista repülőgépet lőttek le és hatot megrongáltak Fucsieni arcvonal. <Uj Kína) — Csangkajsekista repülőgépek csütör­tökön tizenegy hullámban összesen 42 bevetést intéztek Amoj ellen. Tá­madó repülőgépek két hulláma tizen hat bevetésben 10 bambát dobott le Csienpura, Sivejtoura és Houcora és fedélzeti fegyverekkel lőtte eze­ket a helységeket. Csangkajsekista repülőgépek másik Öt hulláma 18 bevetésben 10 bombát dobott le Ta­téiig szigetére. A népi felszabadító hadsereg légelhárító ágyúi három re­pülőgépet lelőttek, hat másikat talá­lataikkal megrongáltak. szeli paktumban a felső határt írnák elő. Ez lenne tehát az a bizonyos „biztosíték“, amellyel a jelenlegi francia kormány megnyugtatni igyek szik saját magát és a francia közvé­leményt, hogy a nyugatnémet had­sereg nem nőhet partnerei fölé. Innen van az, hogy Mendes-France nak Strassbourban ismertetett elgon­dolása Washingtonban hűvös. sőt ennél több, ellenséges fogadtatásra talált. James Reston, a The New York Times washingtoni tudósítója hírmagyarázatában azt írta, hogy Mendes-France terve „nem felel meg Dulles külügyminiszter reményei­nek” és hogy a francia javaslatok .nem keltettek lelkesedést az ame­rikai fővárosban." Arra gyanaksza­nak, hogy a francia miniszterelnök azért hangsúlyozta nyomatékosan a brüsszeli szerződést, hogy korlátok közé szorítsa az Egyesült Államok­nak Németország felfegyverzésével kapcsolatos jövő tevékenységét...“ Gonzalez, a United Press hírügynök, ség tudósítója még ennél is tovább megy és egyenesen leszögezi, hogy a francia miniszterelnök „lehetetlen feltételeket támasztott.” Az Egyesült Államok — írja Gonzalez, — aggo­dalommal nézi Mendes France kor­mányfői szerepét... hivatalos szemé­lyiségek kijelentették, ha nem dol­goznak ki kielégítő tervet Németor­szág felfegyverzésére, akkor az Egye sült Államok Franciaország nélkül terjeszt elő ilyen tervet." Az angol fogadtatás lényegesen barátságosabb. De még emellett is a washingtoni és londoni reagálás­nak van egy közös vonása: az aggo­dalom és bizonytalanság amiatt, ho­gyan fogadják Franciaországban nem is annyira Mendes-France tervét, mint annak lényegét, a nyugatnémet felfegyverzést. A fentebb idézett James Reston nem kis kétkedéssel veti fel a kérdést: „Vajon a francia nemzetgyűlés, amely elutasította egy nemzetközi hadsereg gondolatát, el­fogadja-e ... azt a gondolatot, hogy a brüsszeli és atlanti szerződés kere- lében alakítsák meg a német hadse- I reget?" Szinte szószerint ugyanazok J a gondok bántják az angol Daily Te­legraph and Morning Post-ot is, „vajon Mendes-France rá tudja e venni a francia nemzetgyűlést az általa ésszerűnek tartott terv elfo­gadására?“ Es hadd mondjuk meg, hogy ezek az aggodalmak távolról sem alapta­lanok. Hiszen ha a dolgok mélyébe hatolunk, eleve kitűnik, hogy a fran­cia miniszterelnök „feltételek meg­szabásával" úgynevezett biztosítékok­kal bármennyire is szépítgetni igyek­szik a dolgokat, a lényeg egy marad: helyesli Nyugat-Németország fel­fegyverzését. Az is világos, ha Men- des-Franee szépítgetni igyekszik, an­nak egy oka van: a francia nép az EYK elutasításával nemcsak egy halvaszületett szerződést vetett cl, hanem magát az „eszmét”, a retnili- íarizálást. Senki sem gondolt egy pillanatig sem arra, hogy a nemzetgyűlés tör­ténelmi jelentőségű döntése után a francia nép harca alábbhagy. Nem gondolt arra, mert egy háborús pak­tum kivégzése bármennyire is igen komoly pozitív dolog, még ném ol­dotta meg teljesen a problémát. — Európának katonai paktum nem keli, — de annál inkább van szüksége biz­tonságra. Ezért a franciaországi harc fokozódott. Bizonyítják ezt a növek­vő nézeteltérések a francia szocia­lista pártban, de mégjobban bizo­nyítja a népi békeszervezetek kiszé­lesedése, tevékenységük még nagyobb fokú aktivitása. A hét közepén jelent meg a I Humanité-ban Pierre Cour- ade szenvedélyes hangú cikke, mely­ben kifejti: „Nem kell brüsszeli pak­tum, nem kell maximális korlátokat szabni a nyugatnémet felfegyverzés­nek. Maga a felfegyverzés nem kelL Franciaország bátor és hősi népe — Európa többi népével egyetemben — e földrész kollektív biztonságát akar­ja megteremteni, olyan rendszert, amelyben Németország nem kacsin­gathat sem keleti, sem nyugati terü­letek felé, hanem békében együttél Európa valamennyi népével és gyü­mölcsözően fejleszti gazdasági, kul­turális kapcsolatait. Ol'enhauer új katonai paktumok helyett négyhatalmi értskez et megvalósítását követelte NEMZETKÖZI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents