Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-26 / 229. szám
VM «SEPTEMBER M NÄPC8 3 Az ENSZ-köxgyülés *September 21-i délelőtti ülése A szovjet kormeny átadta a Román Népköztársaságnak a szovjet-román vegyes vállalatok szov et részét Newyark (TASZSZ): Az ENSZ•Bözgyűlés szetrtember 24-i délelőtti ülésén az általános vitáiban Peru, Costarica és Norvégia képviselője szólalt fel. Lange, norvég külügyminiszter «megölésed ássel állapította meg, hogy a közgyűlés évek óta először jött ösz- *ze úgy, hogy rumos háború és azt a kívánságát fejezte ki, hegy az ENSZ munkájában a vitás nemzetközi kérdések megoldásának útiam haladjon. A múltban előfordult, — jelentette ki Lange, — hogy az ENSZ apparátuséit nem használták fel a nemzetközi kérdések megoldására. Amint megjegyezte, ez nem azért fordult elő, mert a tárgyalások más módszerei reményt keltőbbnek bizonyultak. hanem azért, mert az ENSZ- ben nem hallgattak meg egyes államokat, amelyek nagymértékben érdekeltek voltak bizonyos problémákban. „Mindenekelőtt arra a tényre gondolok, — mondotta Lange, — hegy a Kínai Népköztársaság nincs képviselve az ENSZ szerveiben. Kormányunk véleménye szerint ez az állaipot feltétlenül növekvő aggodalmat kelt az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai körében." A norvég külügyminiszter kijelentette, országa híve annak, hogy a politikai, gazdasági és társadalmi rendszertől függetlenül a legszéleBerRn (IMTIj Erich Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke pénteken este Bonnban a bel- és külföldi újságírók sajtóértekezletén a német kérdés rendezésével és valamennyi érdekelt állam számára elfogadható európai biztonsági szerződés létrehozásával foglalkozó négyhatalmi értekezlet mielőbbi összehívása mellett foglalt állást. Ollenhauer átadta az újságíróknak annak a beszédnek a szövegét, amelyet a bonni parlament külpolitikai vitája során akart elmondani. Ollen-' hauer ezzel kapcsolatban kijelentette: A szövetségi kancellár a külpolitikai vita megakadályozásával félreérthetetlenül megmutatta, hogy fütyül a parlamentre és az alkotmányra. A Szociáldemokrata Párt elnöke hangoztatta, hogy a Nyugat-NémetAdenauer nyilaikon ta Berlin (MTI). Adenauer kancellár pénteken Offenbachban, a hes- seni gyáriparosok gyűlésén Ismertette külpolitikai irányvonalát, amelynek a bonni parlamentben való megvitatását konokul ellenezte. Adenauer közölte, hogy a bonni kormány emlékiratban foglalta ösz- sze a londoni értekezlettel kapcsolatos kívánságait. Az emékiratot eljuttatták az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Francia- ország, Kanada, Olaszország és a Benelux-államok kormányához. Az Adenauer-kormány az emlékiratban Nyugat-Németország szuve- rénitásának helyreállítását és az Északatlanti Szövetségbe való felvételét követeli és hangoztatja, hogy „végső esetben" hajlandó a kibővített brüsszeli egyezményt is aláírni. A „Freies Volk“ felhívása a H'mel Kommunista Fárt elten; per megakadó yozására Düsseldorf (ADN). A „Freies Volk“, a Német Kommunista Párt központi lapja pénteki számában felszólítja Nyugat-Németország békeszerető lakosságát, hogy tiltakozásokkal és tüntetésekkel hiúsítsa meg a tervezett per megtartását a Német Kommunista Párt, a nemzeti felszabadító harc vezetője ellen. „Nyugat-Németország lakosságának el kell hárítania ezt a támadást, amely jogai és biztonsága ellen irányul“ — hangoztatja a lap. Magasfeszültségű villanyvezetéket építenek Jugoszláviában B e 1 g r á d (TASzSz). Amint a „Politika“ című jugoszláv lap közli, Jugoszláviában 110.000 voltos magasfeszültségű vezeték építése folyik. A vezeték Szlovénia és Horvátország villanyenergia-rendszereit kap csolja össze. Az építkezésen megkezdődtek a szerelési munkálatok, sebb mértékben vegyenek fel új tagakat az BNSZ-be. Lange eziután kijelentette, hogy a közgyűlés ne erő. szakolja úgynevezett „szavazattöbbséggel elfogadott" határozatait és erőfeszítéseit az őszinte és türelmes tárgyalások kiterjesztésére irányítsa. \ közgyűlésnek — mondotta — in- itább arra kell törekednie, hogy minimális mennyiségű határozatot hozzon, de olyat, amely mindenki számára elfogadható és amelyet egyhangúlag fogadtak el A norvég küldött követelte a gazdaságilag elmaradt országok technika segélyezésének kibővítését és a fegyverzet kiegyenlített csökkentését hatékony ellenőrzéssel. Lange helyeselte Dulles javaslatát a nemzetközi atomenergiaszerv megalakításáról. Ezután a közgyűlés áttért a főbizottságnak a napirendről és a kérdéseknek a bizottságok közötti szétosztásáról szóló beszámolójának megvitatásához. A Szovjetunió küldöttsége épp úgy, mint a főibizottság ülésén, ismét javasolta, hogy halasszák el Laosz és Kambodzsa ENSZ-felvé- telének kérdését az indokínai kérdés teljes rendezéséig. A közgyűlés azonban szavazattöbbséggel felvette ezt a kérdést a napirendre. országnak a nyugati hatalmak katonai tömbjéhez vám csatiaKozasa. csak az esetben lehetne mérlegelni, ha a német kérdés rendezését célzó négyhatalmi értekezlet teljesen eredménytelenül végződnék. Ollenhauer ezután hangsúlyozta, hogy olyan biztonsági rendszer megteremtésére kell törekedni, amely valamennyi európai államot felöleli és amelyet mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok támogat. Az összeurópai kollektív biztonsági egyezmény létrehozására irányuló szovjet javaslat — mondotta a Szociáldemokrata Párt elnöke — elegendő indok négyhatalmi értekezlet összehívására. Ollenhauer végül felszólította Nyugat-Németország lakosságát, hogy a leghatározottabban szálljon szembe Adenauer parancsuralmi törekvéseivel és az egyszemélyi politikai vezetéssel, A nyugati diplomatáiknak sietős a dolguk. Már csak egy-két nap választ el a szeptember 28-i, londoni kilenchatalmi értekezlettől, — amelynek a nyugatnémet felfegyverzés kérdését kell dűlőre vinnie — és még koránt sincs minden egyenesben, még szélesek a szakadékok, amelyek áthidalásra várnak. A washingtoni, londoni, párizsi, bonni külügyi hivatalokban éjjel nappal lázas buzgalommal folyik a munka, a sajtó hasábjain pedig egymást váltják a különböző elképzelések, a „kibontakozás“ várható módjai. Ismert az Eisenhower-Dulles diplomácia legrégibb keletű terve a német militarizmus feltételnélküll és korlátlan visszaállításáról, ismert Eden újabb eredetű elgondolása, — amely az elmúlt héten került nyilvánosságra, a Mendes-France féle koncepció a nyugatnémet felfegyverzés kérdésében. A francia miniszterelnök az úgynevezett „Európa tanács” tanácskozó közgyűlésének strassbourgi érr tekezletén fejtette ki elgondolásait, amelynek lényege: ő is helyesli a bonni „Wehrmacht“ létrehozását és. fölszerelését. Meedes-France tervének persze rÄ- aetei is vannak, amelyek rr*“"ott nem lehet szó nélkül elmenni. A strassbourgi tanácskozó teremben ez a terv — röviden összefoglalva — a következőképpen hamrntt el: Nyugat-Németarszágnak a nyugati „védelem" keretében teljes egyenjogúságot kell kapnia, nem lehet vele szemben megkülönböztetést alkalmazni. A bonni hadsereg felfegyverzésének kerete — ahogyan azt Eden javasolta először — a brüsszelit szerződés, kiegészítve Nyugat-Németországgal és Olaszországgal. Mendes-France azt javasolja, hogy a brüsszeli szerződésnek valamiféle különleges szervét hozzák létre és ez szabja meg, hogy a paktumban résztvevő országok maximális mértékben milyen és mennyi fegyverzetet tarthatnak, milyen létszámú katonaságot szerelhetnek fel Külföldi fairek DELHI AH SnsztnMnddzMMO, a Delhiben tartózkodó indonéz miniszterelnök szeptember 23-án beszédet mondott az indiai parlamentben. Rámutatva arra, hogy Ázsia békéjét nem leltet a nemrégiben Manilában megkötött szerződéshez hasonló katonai paktumokkal biztosítani, Szasztroamidzsozso ezeket mondotta: „Van a béke megőrzésének Jobb útja és itt az együttműködésre és együttélésre gondolok.” , .... PÁRIZS ,"Jf A francfa Lapok Dél-Vietnam fő- vánonéből, Szaigonfoől éricezett jelentéseket közölnek arról, hogy Bao Daj mmásztareinöíke. Ngo DimfiDiem pénteken bejelentette a „nemzőt! biztonság kormányának“ megatakítását, amelyben a miniszterelnökségen kívül fenntartotta magának a belügyi ás hadügyi táncét is. Kétségtelen, — mondják a sajtó jelentének. — hogy ez az új .kormányalakítás“ is igen bizonytalan kísértet lesz a politikai helyzet stabilizálására. Ez már abból is kitűnsiik, hogy néhány órával a kormányalakítás bejelentése előtt Xuan tábornok bejelentette, hogy nem hajlandó megtartani a miniszter elnökhelyettesi tisztséget. Nyilatkozott Minh vezérkari főnök is, alkii újból hangoztatta szembenállását a kormánnyal. MTI Az AFP Jelenti, hogy a 7. amerikai flotta parancsnoka pénteken meg szemlélte Csang Ka.j-sekék déltajvani tengerészeti támaszpontjait. ROMA Az olesz szenátusban még nemért véget a vita Picedoni külügyminiszter lemondása és az ezt követő kormányátalakítás felett. Egyes sajtóügynökségek — minden bizonnyal Fan faninak, a Keresztény Demokrata Párt főtitkárának sugalmazására — arról írnak, hogy rövid időn belül sor kerül a jelenlegi kormány leváltására. Maga Farn- Sani csütörtökön kijelentette, hogy sok mindent meg kell változtatni a közerkölcsök terén és a közigazgatási szervék munkájában. Ennék ellenére a Keresztény Demokrata Párt súlyosnak tartaná, ha a kormány most a botrány közvetlen hatására, a néptömegek és az ellenzék követelésére bukna meg és inkább szolidaritást vállal Scelibával és kormányával, éppolyan súlyos felelősséget véve magára, mint amilyen Scelbára hárul, mert a végsőkig támogatta Piccionit PEKING A kínai országos népi gyűlés I. ülésszaka szeptember 24-én folytatta a vitát Csőn En-iaj miniszterelnöknek a kormány munkájáról az előző nap elhangzott beszámolója felett. és mennyi hadianyagot gyárthatnak. „Ha ezt az elgondolást elfogadják — mondotta Mendes-France — remélhető, hogy sikerül leküzdeni azt a sokoldalú ellenérzést, amellyel most \ y u ge.t ^Németországnak az „Eszakatl an ti -szövetségbe való felvételét fogadják.” A francia miniszterelnök terve több kérdést vet fel. Ezek közül a legelső az, hogy ez a koncepció mennyiben különbözik az eddigi francia kormányok álláspontjától. Rögtön le is szögezhetjük: van különbség. Amig Reynaud. Pinay, La- niel és a többi volt miniszterelnök kormánya fenntartás nélkül az amerikai vonalat követte, addig Mendes-France tervéröl nem mondható el ugyanez. Az a tény, hogy a terv egyenjogúságot és minden megkülönböztetés elvetését ígéri Nyugat- Németországnak, kétségen kívül engedményt jelent a washingtoni elképzeléseknek. Ott azonbaií már egészen szembetűnő az eltérés, ahogyan a francia terv Bonn és az at- 'anti szövetség viszonyát felfogja. Az Egyesült Államok a nyugatnémet felfegyverzést a NATO keretei között akarják végrehajtani, a franciák a brüsszeli szerződés égisze alatt. Ez nem csupán elnevezésbeli különbség. Közismert, hogy az atlanti szövetségben Washington a „prím- hegedűs“ és — ha bevonják — mindenekelőtt Nyugat-Németországra akar támaszkodni. Vagyis a német militarizmus feltámasztása a NATO keretek között azt jelenti, hogy a németeknek teljesen szabad kezük lesz, valamennyi partner feje fölé nőnek. A Mendes-France féle brüsz- szeli elgondolás esetén a párizsi kormány nemcsak szemmel tudja követni, mi történik Bonnban, hanem — legalábbis a francia miniszterelnök úgy véli — érvényesíteni tudja szavát is. Technikailag Mendes- France terve ezt úgy fejezi ki, hogy amíg az atlanti szövetség a résztvevő országok számára a fegyverkezés alsó határát szabja meg, addig a brüszM o 8 z k v a (TASzSz). Szovjetromán közlemény a szovjet-román vegyes vállalatok szovjet részének átadásáról a Román Népköztársaságnak. A második világháború befejezése után a Szovjetunió és Románia kormányának megegyezése értelmében a román népgazdaság számos ágában paritásos alapon szovjet-román vegyes vállalatokat hoztak létre. E vállalatok megalapításának célja volt: helyreállítani és fejleszteni a német fasiszta megszállás következtében súlyos károkat szenvedett román gazdaságot. A vegyes vállalatok működése idején mindkét fél nagyarányú beruházásokat eszközölt a vállalatokba. A Szovjetunió főként korszerű gépi berendezésekben és a vállalatok működéséhez szükséges anyagokban rótta le hozzájárulását. Szovjet részről műszaki dokumentáció átadása, szakemberek kivezénylése, a vállalatok építkezési és korszerűsítési terveinek összeállítása, román szakkáderek kiképzésében való részvétel útján technikai segítséget is nyújtottak a vállalatoknak. A beruházások és a felek közötti megegyezés alapján hozott intézkedések megvalósítása eredményeként jelentős mértékben megnövekedett a vállalatok kapacitása és technikai színvonala, ami lehetővé tette a termelés fokozását, újfajta, Romániában azelőtt nem gyártott termékek gyártásának bevezetését. Ezzel egyidejűleg nagy figyelmet szenteltek a vállalatoknál a dolgozó munkások és alkalmazottak lakás-, kulturális és szociális viszonyának megjavítására. A vállalatok sikeres működése pozitív szerepet Játszott a Román Népköztársaság népgazdaságának újjáépítésében és fejlesztésében és megteremtette az előfeltételeket ahhoz, hogy a vállalatok vezetését a román állami szerveknek adják át Ilymodon a szovjet-román vegyesvállalatok teljesítették a rájuk háruló feladatokat. Ennek következtében a Szovjetunió kormánya és a Román Népköztársaság kormánya megvitatta e vállalatok kérdését és megállapodott, hogy tizenkettő vállalat szovjet részét átadják a Román Népköztársaságnak. Ennek megfelelően, Moszkvában 1954 március 31-én és szeptember 18-án aláírták a megegyezést, amely szerint az alábbi 12 szovjet-román vegyesvéllalatot eladják, illetve átadják a Román Népköztársaságnak: Sovrommetal, Sovromcarbunc, Sov- romtransport, Sovrompetrol, Sov- romtractor, Sovromchim, Sovromgaz, Sovromlemn, Sovromnaval, Sovrom- constructie, Sovrombanc, TÁRS (Polgári repülés). Az egyezmény előirányozza, hogy a Romániának átadandó szovjet részt Románia kedvező fizetési feltételek, sok évre kiterjedő részlet- fizetés mellett fizetheti ki. Ez az egyezmény a Szovjetunió és a Román Népköztársaság közötti baráti kapcsolatok eredménye és előmozdítja majd a két ország közötti barátság és együttműködés megszilárdulását. Az ez év szeptember 18-1 egyezményt szovjet részről I. G. Kabanov külkereskedelmi miniszter, román részről M. Constantinescu, a Román Minisztertanács elnökhelyettese írta alá. Jugoszláv konuánvszGV vő megcáfolta az amerikai kü’iijv- mlnisztéríum szóvivőjének Trieszttel kapcsolatos nyilatkozatát (MTI.) Az amerikai rádió közli egy belgrádi kormányszóvivő sajtó- nyilatkozatát, amelyben megcáfolja az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének egyik legutóbbi kijelentését. Áz amerikai szóvivő azt hangoztatta, hogy „bizonyos optimizmussal lehet a trieszti kérdés közeli megoldásának lehetősége felé tekinteni". A jugoszláv kormányszóvivő határozottan leszögezte: „a jugoszláv kormánynak nem állnak olyan értesülések rendelkezésére, amelyek lehetővé tennék számára, hogy ossza a trieszti kérdés megoldásával kapcsolatos amerikai optimizmust.“ A kínai népi felszabadító hadsereg légelhárító ütegei csütörtökön három csangkajsekista repülőgépet lőttek le és hatot megrongáltak Fucsieni arcvonal. <Uj Kína) — Csangkajsekista repülőgépek csütörtökön tizenegy hullámban összesen 42 bevetést intéztek Amoj ellen. Támadó repülőgépek két hulláma tizen hat bevetésben 10 bambát dobott le Csienpura, Sivejtoura és Houcora és fedélzeti fegyverekkel lőtte ezeket a helységeket. Csangkajsekista repülőgépek másik Öt hulláma 18 bevetésben 10 bombát dobott le Tatéiig szigetére. A népi felszabadító hadsereg légelhárító ágyúi három repülőgépet lelőttek, hat másikat találataikkal megrongáltak. szeli paktumban a felső határt írnák elő. Ez lenne tehát az a bizonyos „biztosíték“, amellyel a jelenlegi francia kormány megnyugtatni igyek szik saját magát és a francia közvéleményt, hogy a nyugatnémet hadsereg nem nőhet partnerei fölé. Innen van az, hogy Mendes-France nak Strassbourban ismertetett elgondolása Washingtonban hűvös. sőt ennél több, ellenséges fogadtatásra talált. James Reston, a The New York Times washingtoni tudósítója hírmagyarázatában azt írta, hogy Mendes-France terve „nem felel meg Dulles külügyminiszter reményeinek” és hogy a francia javaslatok .nem keltettek lelkesedést az amerikai fővárosban." Arra gyanakszanak, hogy a francia miniszterelnök azért hangsúlyozta nyomatékosan a brüsszeli szerződést, hogy korlátok közé szorítsa az Egyesült Államoknak Németország felfegyverzésével kapcsolatos jövő tevékenységét...“ Gonzalez, a United Press hírügynök, ség tudósítója még ennél is tovább megy és egyenesen leszögezi, hogy a francia miniszterelnök „lehetetlen feltételeket támasztott.” Az Egyesült Államok — írja Gonzalez, — aggodalommal nézi Mendes France kormányfői szerepét... hivatalos személyiségek kijelentették, ha nem dolgoznak ki kielégítő tervet Németország felfegyverzésére, akkor az Egye sült Államok Franciaország nélkül terjeszt elő ilyen tervet." Az angol fogadtatás lényegesen barátságosabb. De még emellett is a washingtoni és londoni reagálásnak van egy közös vonása: az aggodalom és bizonytalanság amiatt, hogyan fogadják Franciaországban nem is annyira Mendes-France tervét, mint annak lényegét, a nyugatnémet felfegyverzést. A fentebb idézett James Reston nem kis kétkedéssel veti fel a kérdést: „Vajon a francia nemzetgyűlés, amely elutasította egy nemzetközi hadsereg gondolatát, elfogadja-e ... azt a gondolatot, hogy a brüsszeli és atlanti szerződés kere- lében alakítsák meg a német hadse- I reget?" Szinte szószerint ugyanazok J a gondok bántják az angol Daily Telegraph and Morning Post-ot is, „vajon Mendes-France rá tudja e venni a francia nemzetgyűlést az általa ésszerűnek tartott terv elfogadására?“ Es hadd mondjuk meg, hogy ezek az aggodalmak távolról sem alaptalanok. Hiszen ha a dolgok mélyébe hatolunk, eleve kitűnik, hogy a francia miniszterelnök „feltételek megszabásával" úgynevezett biztosítékokkal bármennyire is szépítgetni igyekszik a dolgokat, a lényeg egy marad: helyesli Nyugat-Németország felfegyverzését. Az is világos, ha Men- des-Franee szépítgetni igyekszik, annak egy oka van: a francia nép az EYK elutasításával nemcsak egy halvaszületett szerződést vetett cl, hanem magát az „eszmét”, a retnili- íarizálást. Senki sem gondolt egy pillanatig sem arra, hogy a nemzetgyűlés történelmi jelentőségű döntése után a francia nép harca alábbhagy. Nem gondolt arra, mert egy háborús paktum kivégzése bármennyire is igen komoly pozitív dolog, még ném oldotta meg teljesen a problémát. — Európának katonai paktum nem keli, — de annál inkább van szüksége biztonságra. Ezért a franciaországi harc fokozódott. Bizonyítják ezt a növekvő nézeteltérések a francia szocialista pártban, de mégjobban bizonyítja a népi békeszervezetek kiszélesedése, tevékenységük még nagyobb fokú aktivitása. A hét közepén jelent meg a I Humanité-ban Pierre Cour- ade szenvedélyes hangú cikke, melyben kifejti: „Nem kell brüsszeli paktum, nem kell maximális korlátokat szabni a nyugatnémet felfegyverzésnek. Maga a felfegyverzés nem kelL Franciaország bátor és hősi népe — Európa többi népével egyetemben — e földrész kollektív biztonságát akarja megteremteni, olyan rendszert, amelyben Németország nem kacsingathat sem keleti, sem nyugati területek felé, hanem békében együttél Európa valamennyi népével és gyümölcsözően fejleszti gazdasági, kulturális kapcsolatait. Ol'enhauer új katonai paktumok helyett négyhatalmi értskez et megvalósítását követelte NEMZETKÖZI SZEMLE
